Az alábbi levélírónak egészséges a jogi veszélyérzete, a házipénztár felélése bizony sikkasztás. A Zugügyvéd nem egy ilyen ügyet ismer, amikor a felszámoló feljelentést tett a cég képviselője ellen e miatt.

Tisztelt Zugügyvéd!

 

Szeretném Önnel megosztani az esetemet, egyben tanácsot is szeretnék kérni, mit érdemes tennem, és mire számíthatok. Sok emberrel beszéltem, az ügyem sajnos nem egyedi, sok más kis cég is ugyanebben a helyzetben van, ezért úgy érzem közérdekű lehet a téma.

 

Nagyon nehéz, kilátástalan helyzetbe kerültem, és több száz álmatlan éjszaka után muszáj valamit tennem, mert így nem mehet tovább.

 

2002-ben beltagként alapítottam egy betéti társaságot. Édesanyám a kültag. Az elmúlt majdnem 8 év során a házipénztár-állomány 15 millió forintra növekedett. Ez az összeg azonban már nincs meg, az évek során feléltem. Nem vettem belőle luxuslimuzint és kacsalábon forgó palotát sem. Ezt jól bizonyítja, hogy túl a 33-on, 14 év folyamatos munka után lényegében semmilyen magánvagyonom nincs. egyszerűen apránként elment a pénz a megélhetésre, albérlet fizetésére, élelmiszerre, rezsire stb. Sajnos soha semmilyen anyagi segítségre nem számíthattam még a család részéről sem, mert a családom is nagyon szerény anyagi körülmények között él.

 

Szeretném hozzátenni, hogy adót soha nem csaltam el, bevételt nem titkoltam el, a könyvelésem, az adóbevallásaim mindig rendben voltak, kizárólag számlásan dolgoztam - mivel az ügyfeleim is cégek voltak, így ha akartam volna, akkor sem tehettem volna másként. Az alkalmazottaimnak, beszállítóimnak, üzleti partnereimnek soha nem tartoztam, a céges autók részleteit, a céges telefonszámlákat, stb. mindig időben fizettem.

Mindennek az lett az eredménye, hogy jelentős adóhátralékot is felhal

mozott a cég (most ~7.5MFt). 3 alkalommal kértem (és kaptam) részletfizetést az éppen aktuális adótartozásra, amit az előírásnak megfelelően teljesítettem is, de a törlesztés mellett legtöbbször nem tudtam az aktuális adókat fizetni, így tulajdonképpen egy ördögi körbe kerültem, amiből soha nem tudtam kiszállni. Most már csak a késedelmi kamat miatt is évről évre jelentősen nő az adóhátralék.

 

A cégemnek április óta lényegében nincs bevétele, még a járulékokat sem tudom magam után fizetni, ami szintén kb. havi 100.000 Ft-tal növeli az adóhátralékot.

 

Többször próbáltam megállítani ezt a lavinát, de mivel a házipénztárban (igaz, csak papíron) többnyire volt annyi pénz, ami az adótartozás megfizetését lehetővé tette volna, így sosem tudtam a cég felszámolását, megszüntetését kezdeményezni. Próbáltam adósságrendező hitelkonstrukciókat is keresni, de hitelt természetesen soha nem kaphattam, pont a köztartozások miatt.

 

Próbáltam az interneten információt találni hasonló esetekkel kapcsolatban, de ellentmondó véleményeket találtam.
Egyes vélemények szerint a házipénztár felélése sikkasztásnak minősül (a törvények alapján sajnos nekem is annak tűnik), ráadásul a Btk szerint az én esetem üzletszerűnek, folytatólagosnak is tekinthető, mivel kisebb részletekben, de hosszabb idő alatt, összességében jelentős értékben történt a pénzkészlet "felélése".

Viszont a Btk, ide vágó passzusa azt is tartalmazza, hogy amennyiben az elkövető önként jelenti a sikkasztás tényét a tulajdonosnak vagy a hatóságnak, akkor a büntetési tétel korlátlanul enyhíthető.

 

Tanácsot szeretnék kérni az alábbi kérdésekben:
- a fent leírtak valóban kimerítik-e a sikkasztás tényét?
- ha önként jelenteni akarom, akkor melyik hatósághoz kell fordulni? Hol kell jelentenem és milyen formában?
- milyen jogkövetkezményekre számíthatok?

Az adóhatóságnak tartozó ügyvédekről szóló cikk nem is lenne önmagában olyan érdekes, ha a kamara elnöke nem nyilatkozta volna azt, amit:

Bánáti ezért levelet is ír az APEH elnökének, mert szerinte abszurd, hogy "az embertelen parkolási szabályok" miatt adóslistára kerülhetnek ügyvédi irodák.

"Magyarországon egyszerre csak két-három órára lehet jegyet váltani, márpedig egy ügyvéd nem tud kiszaladni tárgyalás közben, hogy bedobjon a parkolóórába" - nyilatkozta a Hírszerzőnek. A parkolási időlimit amúgy nem magyar sajátosság, Nyugat-Európa több országában is két-három órában korlátozzák az egy helyben parkolást. Ráadásul Magyarországon idén már lehetőség van mobiltelefonos díjfizetésre is, így egyáltalán nem kell kirohanni tárgyalás közben, hogy pénzt dobáljanak az automatába.

A Zugügyvéd csak arra lenne kiváncsi, miként  lehet az APEH-nál elérni, hogy egy polgári jogviszonyból eredő követelést behajtson. Ha valaki tudja a választ, menten posztolja be.

Az alábbi munkaügyi perben is felbukkan az az akár inkorrektnek is minősíthető bírói hozzáállás, amikor lesöprik a bizonyítási indítványokat, majd arra hivatkoznak később az itéletben, hogy nem sikerült a félnek megnyugtatóan bizonyítani. Ezért kell figyelni a pontos jegyzőkönyvezésre.

Üdvözlöm.

Utolsó esélyként fordulok önhöz mivel már más azt mondják esélyem nincs,de nem tudom elhinni hogy semmi lehetőségem az igazság kiderítésére a jog betartására az igazam bizonyítására ,,,
 

 

Egy munkaügyi perről lenne szó aminek tulajdonképp már vége de én nem tudok beletörődni az új ítéletbe. Röviden elmondanám a történteket . Munkahelyemen több napos idegesítés- piszkálása után felemeltem a kezem és bemutattam a főnökömnek, elismerem nem szép dolog de megtörtént, ezért ő rendkívüli felmondással kirúgott , kértem ne rendkívüli legyen mert így nem kapok munkanélküli segélyt 3 hó- ig , de ő ragaszkodott hozzá. Bíróságra került az ügy.. Első fokon a bírónő és az ülnökök meghallgattak engem a másik felet és a másik fél tanúit , nekem 5 tanúm volt akik jöttek volna mellettem tanúskodni de a bírónő nem hallgatta ki őket, mondván neki nincs szüksége rájuk.

 

 

Született 1 döntés és nem az én javamra. Fellebbeztem, a másod fok bírói tanácsa a tárgyalásukon megmásította az ítéletet mondván hogy ennyi év együtt dolgozása után, és a kettőnk kapcsolata miatt ez a mozdulat nem oly sértő hogy rendkívülivel kell elküldeni , rendes felmondással állja meg a helyét., ezért jogerős ítéletet hozott mely ellen nem lehet fellebbezni. A másik fél mégis jogorvoslati kérelmet nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz ez ügyben mondván jogsértés történ , de én úgy gondolom hogy ahol egy 3 tagú bírósági tanács dönt ott nem lehet jogsértés, hisz ők ismerik a jog minden pontját és ha egyikük tévedne is, ott van még két bíró aki kijavítja… sajnálatos módon a legfelsőbb bíróságon arra hivatkozva hogy nem bizonyítottam kellőképpen hogy a viszonyom a főnökömmel baráti volt, így az első fok ítéletét helyezte hatályba és a jog erős másod fokot meg szüntette .

 

 

Kérdem én , hogy lehetett volna jobban bizonyítanom mikor az én tanúimat meg sem hallgatták ,( pedig ők is a bizonyításomban segítettek volna, ) és mert az első fok bírónője hibás szerintem ebben, mert meg kellett volna hallgatni mindkét fél tanúit nem csak az egyiket miért engem büntetnek a legfelsőbb fokon ? Miért nem küldték vissza az ügyet újratárgyalásra ?

 

Az itteni másod fok bírói akik meg tudták az ügy ilyen fordulatát , mélységesen elkeseredtek hogy akkor rájuk mi szükség , ha a felelős , több szempontot figyelembe vevő tárgyalásuk ami jogerős ítélettel végződött egy tollvonással eltörölték pedig nem is történt jogsértés…..

 

Ahogy utána olvastam a bíróságok munkájának döntési lehetőségeinek úgy számomra az derült ki hogy az első és másod foknak mérlegelési- döntési joga van a legfelsőbb birságnak már nem mérlegelni kellett volna az ügyemet hanem ha történt jogsértés akkor vissza utalni új tárgyalásra és hogy a jogsértést kizárva szülessen egy új döntés .

 

Mélységesen felháborít hogy azért mert nem hallgatta ki a tanúimat az első fok, akik bizonyították volna a kapcsolatom milyenségét , és nem mondtam el hogy hányszor láttam félmeztelenül a főnöm, vagy hogy az összes nőügyét ő maga mesélte el nekem… hanem tisztességesen viselkedtem ezért én kerüljek rossz helyzetbe és nekem már nincs lehetőségem a bizonyításra sem… azt mondták az ügyvédek pereljem be az első fokot vagy a legfelsőbb bíróságot…. De kérdem én ki az aki ezt az ügyet mint ügyvéd elvállalná , senki nem száll szembe , még ha igazam is van.

 

 

Legyen szíves segíteni nekem abban hogy újratárgyalják az ügyemet és betudjam bizonyítani hogy a hét éves munkakapcsolat alatt igenis jó viszony volt kettőnk között, és így tudjon dönteni a bíróság , hogy ne legyen jogsértés az ügyben… és ne legyen mindenkinek az az érzése hogy az ismeretség vagy a rokonság megkeresése segítette a másik felet abban hogy egy jogerős ítéletet ne újtárgyalásra tegyenek vissza hanem egyből megváltoztassanak…és akkor talán az én igazságérzetem lel em is megnyugszik mert így csak azt látom hogy ha van ismerős - rokon - barát bizonyos helyeken akkor hiába minden , a kisembernek nem lehet igaza . Kérdem én milyen jog állam ez ?
Köszönöm ......

Ilyen problémával a MÁV Biztosító volt  ügyfelei fognak találkozni leginkább, a most következő biztosításkötési hajrában érdemes ezeket a jogeseteketis figyelembe venni.

Kedves Zugügyvéd, és mindenki!

Szeretném a véleményeteket kérni az ügyünkben.
A családunk egyik tagja egy kisebb koccanásos balesetet okozott, betétlapot kitöltötték, kötelező volt, elindult a szokásos biztosítók közti szaladgálás, eddig szokványos a történet.
DE.
Ezek után a mi biztosítónk megszűnt. Befenyegetett perrel minket (telefonos hívogatások, térti nélküli levelek a károsulttól, ügyvédjétől) a károsult, hogy akkor pedig mi fizessünk, hiszen neki sem fizet a biztosítója, mert nem kapja meg a miénktől -ami már ugye: nincs.
Nem fizettünk, perre került a dolog, (persze beszállt a perbe a biztosítója is), ahol a bíróság megállapította (immár másodfokon jogerősen), hogy márpedig hiába a (kötelező)biztosítás, a károkozó mögöttes felelőssége fennáll: Ptk. 339.§ Az ügyvédünk széttárta a karját: ez van, ez ma megáll Magyarországon.
Most az FMH kibocsátásánál tartunk (fél milliós összegről van szó), és kíváncsi lennék a -szakmai - véleményetekre, -senkinek sem kívánt - tapasztalatotokra.
Jogos ez? Mármint: hiába is fizet az ember eszerint biztosítást, a kárt mégis maga viseli? Meg lehet még fogni ezt (akár felülvizsgálati eljárással, hivatkozva a 339.§ nem jogszerű alkalmazására)? Precedens jellegű ez, mármint előfordult már többekkel is, vagy mi vagyunk az első fecske?

Köszönöm.
N

A Zugügyvéd közzéteszi az alábbi keresetet, hátha valaki kedvet kap csatlakozni.

Szia Zugügyvéd!
 
Ezúton van szerencsém értesíteni, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a csatolt keresetem alapján tárgyalja a Centrum Parkolási Rendszer Pakolás Szolgáltató Kft. parkoltatási jogosultságainak kérdését. Állításom szerint a CPR nem rendelkezik olyan érvényes szerződéssel, amely alapján joga lenne díjat szedni a fővárosi közterületeken.
 
A tárgyalás időpontja 2009. október 28. 10. óra Markó u. 25. I
 
Javaslom, hogy minél több beavatkozó, netán felperes támogassa a keresetet formálisan is. A kereset szövegét  közkinccsé téve ajánlom, bárki használja kedvére, természetesen a saját adataival.
 
Üdvözlettel: dr. Nyuzó Péter ügyvéd

 

 

 

Pesti Központi Kerületi Bíróság
Budapest, Markó u. 25.
1055

Tisztelt Pesti Központi Kerületi Bíróság!
 
A .................................. felperes a

Centrum Parkoló Rendszer Parkolás Szolgáltató Kft. (1071 Budapest, Peterdy u. 9.) I. r.
Centrum Parkoló Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1076 Budapest, Peterdy u.6.) II. r.
Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása (1073 Budapest, Erzsébet krt. 6.) III. r.
Budapest, Főváros Budavári Önkormányzat (1014 Budapest, Kapisztrán tér 1) IV. r.
Budapest, Főváros II. Kerületi Önkormányzat (1024 Budapest, Mechwart liget 1.) V.r.
Budapest Főváros Terézvárosi Önkormányzat (1067 Budapest, Eötvös u. 3.) VI. r.
Főváros Erzsébetvárosi Önkormányzat (1071 Budapest, Erzsébet krt. 6.) VII. r.
Józsefvárosi Önkormányzat (1082 Budapest, Baross u. 65-67.) VIII. r.
XI. kerületi Önkormányzat (1113 Budapest, Bocskai út 39-41) IX. r.  és a
Hegyvidéki Önkormányzat (1126 Budapest, Böszörményi út 23-25.) X. r alperesekkel szemben a következő

K e r e s e t e t
Terjeszti elő:

A kacorlaki  szürkemarhák esete mindenképp megér egy Zugügyvéd posztot. A gulyát befogó gazda klasszikus  jogi csapdába került. A Zugügyvád kíváncsian várja, akad-e valakinek ötlete a megoldásra.

A vita gyorsan lezárulhatna, ha a marhák tulajdonosa hajlandó lenne az egyezségre. Erre viszont kevés az esély. A hatvanas éveiben járó Csizmadia A. Csaba ugyanis az állítja: őt érte kár. Mint mondja, a marhái azért szabadulhattak ki két évvel ezelőtt, mert beteg volt, így nem tudott a telepről gondoskodni. Ráadásul szerinte rosszakaróinak is szerepük volt abban, hogy az állatok elszabadultak. Mint mondja, tavaly tavasszal, amikor javult az állapota, megegyezett Néber Szilveszterrel arról, hogy eladja neki az állatokat: 2008 áprilisában alkudtak meg, s akkor még legalább 47 jószág volt a gulyában.

- Az, hogy az egyezségünk után, de még az állatok behajtása előtt több marha is elhullott, nem az én felelősségem. Ha Néber Szilveszter hamarabb befogta volna az állatokat, kevesebb pusztul el. De ettől még én jogosan tartottam igényt a 47 állat után járó összegre - jelenti ki a férfi, hozzátéve: - Mivel ezt a pénzt azóta sem láttam, úgy döntöttem, hogy viszszaveszem megmaradt jószá-gaimat. A tartásért nem fizetek, sőt, kártérítést követelek az elhullott állatokért, az elmaradt szaporulat meg a jószágok állapotának leromlása miatt.

Az alábbi levél nem a Zugügyvédhez érkezett, hanem egy Index cikkhez, de mindenképp megér egy posztot. A Zugügyvéd információ szerint nincs egzakt, hiteles lista arról mi számít haditechnikai és kettős felhasználású titkosszolgálati eszköznek, tehát a nyomozó hatóság gyakorlatilag bármi kétséges dologra ráfoghatja saját szájíze szerint.

Szia!

 

Tudtátok, ha ilyen a "KITT, maradj a kocsiban!" cikkben szereplő órát
rendeltek külföldi webáruházból, akkor a vám lefoglalja és 2-8 évig
terjedő szabadságvesztéssel próbál vádolni? Pontosabban visszaélés
haditechnikai és kettős felhasználású titkosszolgálati eszközökkel
címszó alatt. Ugyan így ha olyan dolgot rendeltek, amiben kamera van
vagy mobiltelefon, de másra is jó! Pl. kamerás toll, kamerás karóra,
kamerás kulcstartó, kamerás öngyújtó stb. stb.

Engem most hallgattak ki, mint gyanúsított, mert volt pofám rendelni
egy kamerás kulcstartót és öngyújtót...

Egy ügyvéd kolléga küldte be az alábbi trükk ismertetését, miként lehet elhitetni egy felszámolt cégről, hogy létezik, és minden rendben van vele.

Céges jogeset. A neveket ki lehetne venni belőle, de tekintettel arra, hogy közhiteles és nyilvános adatbázisból származnak talán felesleges is és érthetetlenné válik az egész.
 
Szóval nagy vonalakban:
Kaizer J. és  Kaizer Sz. megalakította Zalaegerszegen a Kaiser Építőipari Kft.-t. 1991-ben
Székhelye Zalaegerszeg Zrínyi u 83. A két tulajdonos egyben a két ügyvezető is.
Amikor várható volt, hogy felszámolják őket, de természetesen még a határozat előtt a nevüket Last Perfekt Kft-re ( felszámoló: ÁFI Zrt.) változtatták 2008.december 2.-án, majd
- ugyanezen személyek
- ugyanezen székhelyen 2009 01.11.-én létrehozták a
- Kaiser Építőipari Kft.-t aminek
- ugyancsak ők voltak az ügyvezetői.
 
A cég hitelezői, amikor nézegették az IRM által bárki által megtekinthető cégjegyzéket  2009-ben is működőképes cégnek látták a Kaiser Kft.-t, mert senki nem nézte azt, hogy az új Kaiser Kft-nek nem azonos az adószáma és a cégjegyzék száma a régi Kaiser Kft-vel, így amikor elszakadt a cérna és a kifizetetlen számláik miatt felszámolást kezdeményeztek megdöbbenve tapasztalták, hogy a számlák összegével az a Kaiser Kft. tartozik, aminek a neve már Last Perfekt „f.a.” és bizony már arról is lecsúsztak, hogy a felszámolás során bármilyen követelésüket érvényesítsék.
 
Megjegyzendő, hogy az új Kaiser Kft. a székhelyén folyamatosan átvette a gyakorlatilag a régi Kaiser Kft.-nek szóló fizetési felszólításokat.
 
Régebben a cégeljárásban volt olyan szabály, hogy a tulajdonosok a saját nevüket cégnévként alkalmazhatták korlátozás nélkül.
Jelenleg már ezt sok cégbíróság nem fogadja el, azonban itt a tulajdonosok családneve nem Kaiser, hanem Kaizer.
 
Azén véleményem, hogy ez a cégalapításos játék simán kimeríti a a csalás törvényi tényállását, de egyelőre a rendőrség nem osztja a véleményt
Az ügyészség meg még nem nyilatkozott
 

A Zugügyvéd nem foglal véleményt az alábbi ügyben, csak közzéteszi a másik fél álláspontját. Mindenesetre érdemes végignézni a kamerafelvételeket.

Emberrablás? Vagy a hatóság – és a közvélemény – félrevezetése? Avagy miért törvénysértő szándékosan a rendőrség eljárása?

 

Azóta készülök a témáról írni amióta először jelent meg a sajtóban, hogy „Emberrablás gyanúja miatt XY Night Club alkalmazottait letartoztatták, illetve az üzletet bezárták.” Csak az elmúlt 1 évben 3 olyan esetről tudok, amikor hatalmas média visszhangot keltve adtak hírt az állítólagos emberrablásokról a hatóságok. Nem véletlen az „állítólagos” kifejezés! Az alábbiakban egy újabb és konkrét ügyet fogok leírni, az -eredeti- a bár biztonsági kameráinak felvételeit kezelő és rögzítő számítógép lefoglalását elrendelő rendőrségi határozat adataival, bemutatom, hogy miként jár el a rendőrség olyan esetben is, amikor 1nap alatt kideríthető lenne , hogy sem emberrablás sem bármilyen más bűncselekmény gyanúja nem áll fenn sőt, bizonyított a hatóság félrevezetése illetve a hamis vád a külföldi „sértettek” által. Mielőtt leírom az esetet, előrebocsátom, hogy a bárban zárt láncú biztonsági kamerarendszer működött (4 kameraállással) az eseménykor, amely az üzlet tejes belső területét lefedi és, hogy erről a rendőrség nyomozóinak is tudomásuk volt/van, tehát mindenért, amit leírok vállalom a felelősséget és mind folyamatos mind fényképfelvétellel bizonyítható. Először is szó szerint bemásolom a sértettek vallomásának tartalmát, majd reményeim szerint sikerül a kamera felvételéből kimentett (másodpercre pontos, néhány esetben több kameraállás egyidejű fotóit) feltennem az oldalra és a fotókat egyesével kommentálom. Tehát a –lefoglalást elrendelő -hatósági határozat szövege:

„Szám: 01000-5704/2009. bü.
 

 

A fenti számú ügyben S. Antoine és B. Sylvére francia állampolgárok tettek feljelentést, miszerint a mai napon 00. 10 óra körüli időpontban bementek a Budapesti ######## Night Clubba, ahol helyet foglaltak és két üveg Gösser sört rendeltek. Ekkor több, a bárban dolgozó lány ment az asztalukhoz, akik italt akartak rendelni. A két sértett úgy döntött, hogy elmennek a bárból és kérték a számlát. A pincér egy kézzel irt számlát mutatott, ami 200. 000. forintról szólt, de azt nem adták át nekik. Ezt ők sokallták és közölték, hogy azt nem fizetik ki, csak a két sörért hajlandóak fizetni. Ekkor már őket öt nagydarab, izmos férfi körbeállta, és amikor távozni akartak visszalökdösték őket azt közölve, hogy addig nem mehetnek sehová, amíg a 200.000.forintot ki nem fizetik, sőt egy alkalommal egyikük S.A.-t kézzel a tarkóján megütötte. A fenyegetések és a bántalmazás  hatására előbb S.A. ment el az egyik biztonsági őr kíséretében a közelben lévő bank automatához, ahol 75.000.forintot tudott levenni, majd ezt követően visszakísérték a bárba, ahol a pénzt átadta. Ezen idő alatt B.S.-nek a bárban kellett maradni. Ezek után B.S.-t kisérték el taxival a szállására, ahol magához vette a bankkártyáját, majd egy bank automatához vitték, ahol 125.000, forintot vett le a számlájáról. Ezután visszakísérték a bárba, ahol átadta a 125.000, forintot.

 

Amíg vissza nem érkeztek. Addig S.A.-t nem engedték távozni a bárból. Miután a számla összegeként követelt 200.000.forint ilyen módon kifizetésre került, csak akkor engedték a sértetteket távozni.

Budapest. 2009. 08. 19.                                                 Dr. G. I.r.alezredes
                                                                                          Osztályvezető”

 

Véleményem szerint már első olvasásra is eléggé életszerűtlen a történet, hogy csak egy dolgot mondjak; a bár személyzete tökéletesen tisztában van a biztonsági kamerák jelenlétével és működésével (pontosan azért lett bekamerázva az üzlet, hogy az ehhez hasonló rágalmazásokat kivédjék!) Miért követnének el egy ennyire súlyos bűncselekményt a kamerák által rögzítve? !
De kövessük végig az eseményeket!

Az alábbi, egy kicsit zavarosnak tűnő történet egy majdnem szokványos felszámolási procedúrát ismertet.  Bács-Kiskun megyében éppen most számoltak fel egy felszámoló maffiát, amiben a bíró is benne volt.

Tisztelt Zugügyvéd !

Velem történt ill.még mindig történik az eset. Egy nagy cégtől anyagokat vásároltam és továbbszállítottam egy másik cégnek. Jó magyar szokás szerint ilyenkor célszerű az üzletet hozót előbb utóbb kihagyni. El is kezdődött a hercehurca. Időközben az a cég, amelytől az anyagokat vásároltam felszámolás alá került, viszont azt megelőzően kettőnk között kialakult pert ő nyerte meg de most részletkérdés, hogy milyen körülmények között. A felszámolás alatt lévő cég természetesen a bíróság által hozott ítélet alapján végrehajtást indított el ellenem, időközben közvetlenül a felszámolás megindítása előtt a cégbíróságnál bejegyeztek egy ukrán származása ügyvezetőt - akiről később kiderült nem is volt.

Én időközben megfellebbeztem a végrehajtása eljárást, de mit tesz a véletlen - az egész procedúra 2003.december 19 - én indult el,az ukrán ügyvezetőt 2003.dec.8- án nevezték ki, és felszámolási eljárást 2004.május 24- én rendelték el. Hosszas vita a bírósággal, a végrehajtóval, míg végre a bíróság megállapította,hogy a felszámolt cég jutódja xy ügyvéd,ill.nem is jogutód, de rendelkezik eg 2004.augusztusi keltezésű árbevétel átengedményezési papírral, melyet a bíróságnak 2005.szeptemberében nyújtott be.

A véletlenek: időközben a cég felszámolását végző felszámoló írásban tett nyilatkozatot, hogy a cég semmiféle papírt nem adott át neki, így azt jogutód nélkül felszámolta anélkül, hogy a cég helyzetét hivatalosan ismerte volna. Ezek után kértem az illetékes bíróságot, rendeljen  el egy meghallgatást, melyre a cég felszámolóját is hívja meg, a jogutód
xy ügyvédet, nyilatkoztassa,honnan került elő utólag az árbevétel átengedményezési papír, ha abból a cég felszámolója sem kapott, mivel az összes hivatalos papír még a felszámolás elött " elveszett ".Mondanom sem kell erre sor sem került, sőt nyugodtan kijelenthetem, hogy az illetékes bíróságnál mumus vagyok, mindenáron tönkre akarnak tenni.

Minden hivatalos papír, beadvány a rendelkezésemre áll, amit leirtam minden igazolni tudok. Egyenlőre nevet nem irok, mert olyan álláspont van az ügyvédek és a bírók között, a " mundér becsülete ","kollégáról vagy jót, vagy semmit ", ezért még védőügyvédet is nagyon nehéz találni. Természetesen azóta több per is elindult ellenem általában mondvacsinált okokkal. Hoznak határozatot,fellebbezem, a másodfok nekem ad igazat,köteleznek x összegű okmánybélyeg befizetésére, befizetem, érdekes módon csak egy része érkezik meg....nincs értelme sorolni. Lényeg az, hogy a bíróság mindenképpen végrehajtatni akarja a házamat, kerül, amibe kerül.L erendezett,kifizetett ügyeket, melyek már elévültek elővesznek és a nevükben indítják el ujból és ujból a végrehajtást. Lehet, hogy az lenne az eredményes, ha más már nincs , fizetett hirdetés  formájában közzétenni nevesítve egy listát pontosan megjelölve az ügyben érintett ügyvédeket,bírókat, felszámolókat és végrehajtókat ?