@Dimenzio:

Nocsak már Ausztráliában is forint van? :P

@Viktus: Hát nem sok! Illetve annyi , hogy eddig sikerült mindig 1-1 hónapot túlélni((((((
Más: Nézegetem a jövő évi kötelező összegeket. Tudom szabad piaci verseny van de azért nem furcsa? Ugyanzon szolgáltatásért adott biztosító(?)akár 5-8-szoros árat hirdet meg?Ezt nem kellene szabályozni?

@sasfiók:

Magyarul azt jelenti az a biztosító szarik rád ... lefordítom.

@Viktus: Ezt tudom, de ismerek olyan szituációt amikor 600eFt a megítélt összeg az embernek 43 eFt rokkantnyugdíja van és ennyi! Itt vajon mit hajt be a végrehajtó? Nyilván nem Tőled várom a választ a megoldásra, csupán a helyzet fonáksága ami megdöbbentö. Ugyanakkot hallani a sokmilliós egyéb pénzekről......de ezt hagyjuk.

Még egy érdekesség: vajon miért csak a jövőévtől lesz csődalap? Lehet hogy 1-2 "nagy" társaság padlóra kerül??? Legyen miből kifizetni a tartozásokat?....hm...

Ebben az országban az állampolgárnak nincsenek jogai, csak ha megadják, mint közlekedésben az elsőbbséget, hiába van elsőbbséged!

Nekem pl-ul január 15.-körül ki kellett nyalnom a rendőr seggét, hogy ne büntessen meg, mert a kötelezőm befizetéséről még nem kaptam kézhez az igazolást.

Amit már levontak január 06.-án az egész évit

Nekem 85000 helyett 65000/év a díj jövőre:)

Ebben az országban az állampolgárnak nincsenek jogai, csak ha megadják, mint közlekedésben az elsőbbséget, hiába van elsőbbséged!

Nekem pl-ul január 15.-körül ki kellett nyalnom a rendőr seggét, hogy ne büntessen meg, mert a kötelezőm befizetéséről még nem kaptam kézhez az igazolást.

Amit már levontak, ráadásul az egész évit előre január 06.-án.

Igaz az agyoniskolázottja látta a tavalyi egész évre igazoló befizetésemet.

De itt bármit meg lehet tenni. Vagy megaláznak, vagy halálra büntetnek.:(((((

@Viktus: Csak neked csak itt :)) Kimaradt belőle ugye, hogy a forint összegek az ausztrál dollár / HUF 2009.10.31 napi árfolyamán lettek nagyjából kalkulálva, megmentve ezzel a többieket a megerőltető "mittudoménazmiennyi" dilemmától. Igy már helyesebb? :)

@sasfiók:

Beterhelik ingatlanára kamatozik ...

@Dimenzio:

Nem egészen. Az ausztrál átlagbér gondolom nem 500-600 AUD körül mozog ...

na, jövőre uniqa még olcsóbb...bocs, hazudtam, így persze nem kötöm a köbénél...viszont ha uniqa lehúzza a rolót lepődjek meg? vagy megnézzem a törzstőkéjét?

@chkdsk:

"De mi egy szabad polgári Magyarországot szeretnénk sok-sok szocializmussal, és ennek érdekében mindenki támogassa a vezetést, vagy hallgasson"

Gyurcsi :D

@tremi:

Uniqa cseles egyfajta electro world módszer. Az electro world ugyebár külön megvetette veled a garanciát az uniqua is két csekket ad egyik az övéké a másik a mabisz meg bizbasz :P

mindenki aki itt azt emlegeti, hogy megérdemli, aki nem tájékozódott stb., az gondolkodjon el azon, hogy nem csak jogászok voltak a MÁV ügyfelei

ráadásul valóban rossznak tartok egy ilyen rendszert, hiszen kötelező
a példaként említett amerikában nem az, valóban mindenkinek van lehetősége, hogy eldöntse kell-e neki
ha itt kötelező, akkor a rendszer létrehozásakor kellett volna gondoskodni arról, hogy megfelelő fedezet és viszontbiztosítás mellett lehessen csak a piacra lépni, és ez felveti a felügyelet felelősségét is, mert nem kevés ún. "kis ember" fogja ez alapján nagyon megszívni

Bár többnyire nagy élvezettel szoktam olvasni a különböző témákban a hozzászólásokat, több dolog sajnos jellemző a hozzászólók jelentős részére szinte mindenütt: az empátia és az együttérzés teljes hiánya, téves logikai következtetések, sok esetben rosszindulat és káröröm jellemzi a posztjaikat. Jelezném egyébként, hogy ezek az emberek -meg a hozzájuk hasonló gondolkodásúak- szavazni is szoktak, ami sokkal rosszabb következményekkel járhat a szimpla írogatásnál.
Részletezném mire gondolok a MÁV Biztosítóval kapcsolatban (nem vagyok jogász):
1) Alapelv: államra szükség van (anarchisták kíméljenek), az állam működéséhez pénz kell, ezt kötelező adó (illeték stb.) formájában fizetik be a polgárok. Az állam ennek fejében (szerződésszerűen) szolgáltat, pl. jogot (jogszolgáltatás, igazságszolgáltatás). Azaz, a civilizált állam nem öncélúan szed be adót, azt minden estben ( egy részét persze kényszerűen saját működésére fordítja) visszaforgatja a köz(társaság) javára. Az elosztás mikéntjéről ne nyissunk politikai vitát, mert ez most lényegtelen.
2)Fentiekből következik, ha valamilyen fizetési kötelezettséget az állam előír, annak fejében szolgáltat, esetünkben a kötelező biztosításra vonatkozó jogszabályokat megalkotja. Elvárható módon e szabályoknak hézag- és ellentmondás mentesnek, azaz használhatóknak kell lenniük.
3)Ugyancsak fentiekből következik, hogy a kgfb piacra csak olyan szereplőket lehet engedni (nem vagyok közgazdász sem), akik megfelelő tartalékkal rendelkeznek -legyen az akár non profit biztosító egyesület, mint pl a MÁV volt- és ezeket a szereplőket az erre felhatalmazott állami szervezet (PSZÁF) felügyeli. A törvény deklarált célja, hogy a károkozót és a károsultat is egyaránt védje egy esetleges baleset reájuk nézve kedvezőtlen anyagi következményeitől.
4)Látható, hogy ennek a jelenleg még érvényben lévő jogszabály nem felel meg (azaz hiába fizetett valaki kötelező biztosítást, mégis fizetnie kell, a PSZÁF csak felügyelgetett), és ezt az állam azzal, hogy jövőre módosított jogszabály lép életbe -pont ennek a botránynak következtében- is elismerte. Ennek ellenére egyelőre semmi látható jelét nem adja annak, hogy több ezer állampolgára (károkozók és károsultak egyaránt) számára jogosan elvárható kártérítést lenne szándékában szolgáltatni.
5) Gondolom, ebből világosan kitűnik, hogy az állam az egyedüli ebben a történetben, aki „hibásan teljesített”. Másfelől nyilvánvaló, hogy a kint is vagyok, bent is vagyok (biztosítást és kártérítést is fizetek egy ügyből kifolyólag) tipikus nonszenszével állunk szembe. Jellemző egyébként kies honunk az ügyben eljáró szerveire (bíróságok stb), hogy a nyilvánvaló probléma ellenére sem fordultak pl. Alkotmánybírósághoz, vagy valami más potens intézményhez, hanem gépiesen alkalmaznak jogszabályokat, annak ellenére, hogy az egész eljárás ellentmond a Ptk. szellemének.
6)Utaltam bizonyos logikátlanságra is néhány hozzászóló esetében. Arról lenne szó, (amit például a szociológiai kutatás módszertana ökológiai tévkövetkeztetésnek hív ), hogy a kiinduló elemzési egységből a következtetéseinket egy másik elemzési egységre vetítve tekintjük érvényesnek. Esetünkben: ha a törvényi szabályozás megfelelő, akkor a biztosítási tevékenység is megfelelően működik, és ez nincs összefüggésben azzal, hogy egy biztosítás relatíve olcsó vagy sem. Ne keverjük a szezont a fazonnal, ha lehet kérnem. Nyilvánvaló, hogy ha az állam engedélyezi egy biztosító működését, akkor abban a polgár joggal megbízhat(na), függetlenül annak árképzési módszereitől.
7)A rossz hír az, kedves sorstársaim, hogy jelen állás szerint fizetnünk kell, a jó pedig az, hogy az állam perelhető (kamatokra is), és pl. a jogiforum.hu-n is van már egy MÁV-os topik, úgyhogy ajánlanám szervezkedjünk (azokat is várjuk, akik nem jutnak a jogos kártérítési igényükhöz, bármilyen furcsa egy az érdekünk), mert több százan könnyebben képviseljük a jogos érdekeinket (ügyvéd és annak költségei stb). Ha van már csatlakozási lehetőség (email) szívesen veszem, ha nincs csináljunk egyet.
A legjobbakat.

@Viktus: hűűűűűűűű, ebbe most merüljünk bele? Fogyasztói kosár meg miegymás? Átlagos jövedelem olyan 2000-3000 Au$ havonta, de ebből a lakásrészlet (vagy többségénél a bérlet) elvisz 1000-1800-at, kivéve ha nem hatan béreltek egy kétszobás lakást. De ez már nagyon offtopic, csak egy szituációt irtam irtam le, mert érdekes lehet a különbség, nem is értem ezt miért kérdezted (jövedelmeket) én meg minek válaszolok. :/

@jobbosbalos: igen ez így korrekt...

@Dimenzio:
Erre mindig azt szoktam mondani, hogy még mindig többen vándorolnak ki innen Ausztráliába, mint ahányan onnan ide jönnek...

@jobbosbalos:
"a jó pedig az, hogy az állam perelhető (kamatokra is), "
Ezen mindig meglepődök, hogy jó hír. Mert az a pénz tőlem (is) van... :(

@Dimenzio:

Gyere haza, ahol keresel 540 Au$-t a lakás törlesztő meg 900 Au$ a bérlet igaz csak 200 Au$ + rezsi, és még nem ettél semmit :D

Nem mindegy a jövedelem miből kell kitermelned az adott arányokat, ezért kérdeztem.

@Dimenzio:

Ja természetesen az olcsó bérlet "gettoban".

@zebraakcio: Sajna ebben igazad van, én is csak az általam befizetett adóm egy töredékét kapom (remélhetőleg)vissza, sajnos úgy tudom, hogy közvetlenül a törvényalkotók (a díszpinty képviselők)nem perelhetőek személyükben jogalkotási tevékenységük silánysága miatt.

@jobbosbalos: jó a hozzászólás, ott a pont, én is úgy gondolom, hogy jogszabályban kötelezhették volna ezeket a kalandorokat az díjbevételük bizonyos %-ának erejéig viszontbiztosításra

Nekem pont a megszűnés évében volt 1 évre máv kötelezőm.

Szerencsémre kárt nem okoztam, csak ugye mivel előre kifizettem az évet ezért egy negyedévet buktam vele.

Abban az évben az volt a legolcsóbb valóban, de aztán érdekes módon az Aegonnál kb 2/3-ad árért kötöttem.
Aggódjak hogy túl olcsó?

Az állam felelősségével egyetértek.
Az egyesület megszűnt így a tagok már semmiért nem felelnek (egyébként is csak a bevitt vagyonig felelnének), ezért is volt álságos a pluszbefizetés propagálása.

Az egész ami kirobbantotta ezt a felszámolósdit az az volt hogy a MÁV nem volt hajlandó elfogadni a kartellező nagybiztosítókkal (Allianz, Generali, stb) leszerződött szervizek irreális egységárait.
A nagybiztosítók meg adták a lehetőséget a márkaszervizeknek, mert az újautóknál cserébe náluk indították a cascot, kötelezőt...
Biztos volt sikkasztás is, de valakiknek nagy érdeke volt hogy kicsinálják az egyik potenciális vetélytársat.
A felszámolóbiztosnak miután a vezetést lesittelték már könnyű volt az el nem ismert követelések elismerésével hatalmas hiány kimutatni.

@elfmage: igen, ugye ide tartozik hogy több nagy biztosítót megbüntettek kartellezésért. Na már most ha azt a pénzt az "állam" nyeli be akkor talán a kartellezés miatt (is) tönkrement biztosítóba bele kellene invesztálni ezt a pénzt és máris meglenne az állam szerepe, és felelőssége, ha már a felügyeletet pocsékul gyakorolta.

@jobbosbalos:

Az állam nem fizetési kötelezettséget ír elő, hanem megköveteli, hogy legyen biztosításod. Amikor biztosítást kötsz, nem az államnak szolgáltatsz, hanem a biztosítódnak, ellenszolgáltatást is a biztosítódtól várhatsz.

Az élet ezer más területén vannak olyan igazgatási szabályok (építésügy, környezetvédelem stb.), amiknek csak úgy lehet megfelelni, ha igénybe veszed valakinek a szolgáltatását, ami pénzbe kerül. De ha lelépnek a pénzeddel, azért miért az állam lenne a felelős?

Ami pedig a Ptk. szellemét illeti: minden polgári jognak többezer éve egyik legalapvetőbb elve, hogy a károkozó köteles megtéríteni a kárt. A kötelező felelősségbiztosítás nem azért kötelező, hogy a károkozónak, hanem hogy a károsultnak nyújtson biztonságot. Ha egy vagyontalan ember összetöri a tízmilliós kocsidat, akkor is megtérüljön a károd. Ha ez nem történik meg, sem a felelősségbiztosító, sem a károkozó nem fizet, akkor a károsult - de szerintem csakis a károsult és nem a károkozó - perelhetné az államot.

hátha leírták már, de akkor én is

kárt okozol vkinek azzal, mhogy összetöröd az autóját --> kártérítést kell fizetned

annak érdekében, hogy ELSŐSORBAN ne neked kelljen helyt állni, szerződést kötsz egy biztosítóval, hogy helyetted rendezze a kárt. tehát te a szerződés alapján követelheted a biztosítódtól, hogy fizessen, s ez alapján a károsult is perelheti közvetlenül a biztosítót.

DE! ez nem kötelezettség a károsult részéről, hiszen a károsult nincs jogviszonyban a biztosítóddal, a károsult veled került jogviszonyba, a te deliktuális felelősséged alapján.

tehát ha a biztosítód nem fizet (mert nincs pénze, pl), akkor a károsult jogosult a károkozótól magától kártérítést követelni

ha akárosult kárát más térítette meg (pl a saját biztosítója CASCO-ra vagy a MABISZ) akkor ezek lépnek a helyébe ésők perelhetnek téged.

és ez bizony így van.

@elfmage: Nálad a két pont és az igazság!!

@vorobjanyinov: Bocs de egy kis ellenmondás van
"Ami pedig a Ptk. szellemét illeti: minden polgári jognak többezer éve egyik legalapvetőbb elve, hogy a károkozó köteles megtéríteni a kárt" Idáid OK.

"Ha egy vagyontalan ember összetöri a tízmilliós kocsidat, akkor is megtérüljön a károd. Ha ez nem történik meg, sem a felelősségbiztosító, sem a károkozó nem fizet, akkor a károsult - de szerintem csakis a károsult és nem a károkozó - perelhetné az államot. " ????

A Ptk-ról annyit tudok , bár nem vagyok jogász, alapelve a jogegyenlőség!
Vagyis ha Te fizetsz valamiért , jelen esetben fizeted a kötelezőt, akkor ezért ellenszolgáltatást kell hogy kapjál!Azaz a biztosító átvállaja helyetted a fizetési kötelezettséget.
Amúgy is szerződéses jogviszony áll fenn a két fél között , tehát fokozottan érvényesül az oda-vissza kötelezettség.

Ma a perekben jolly-jokerként alkalmazzák a Ptk.339-t! DE csak az első mondatát ,
" Ptk.339.§(l)bekezdéseszerint:"Aki másnak jogellenesen kártokoz,köteles azt
megtéríteni."
Így folytatódik:
"Mentesül a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
Álláspontom szerint a kötelező megléte elégséges kellene hogy legyen ennek bizonyítására!
Hangsúlyozom , nem akarok kibújni a felelősség alól, de amit itt összegányoltak a biztosítók körül az több a soknál és azon vagyok /vagyunk/ hogy valamilyen szinten megoldódjon sokunk problémája.

Engem anno átvert a biztosító, amikor beigért valami kártérítést, azt elfogadtam, megcsináltattam (kicsit többért) a kocsit (eddig rendben, én döntésem volt). Majd jött egy hónap múlva, hogy felülvizsgálták és csak fele jár. Nincs rendben, de ennyiért nem szívóztam (külföldi rendszámú autó, külföldön lakva, dolgozva 80 rugóért nem kifizetődő). Megkérdeztem rá egy évre poénból egy ügyvédet, hogy mit tehettem volna. Azt mondta perelhettem volna a vétkes autóst, de nem sok sikerrel, az akkori bírósági gyakorlat szerint. Azóta változott volna a gyakorlat?

@sasfiók:

"Mentesül a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

Ha a károkozó mentesülne, mentesülne a biztosító is, hiszen az ő felelőssége a károkozóétól függ. A károkozó csak akkor mentesülhet, ha a baleset bekövetkezése körében járt el úgy, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Szerintem a kérdés az, hogy miért kötelező a biztosítás. Azért, hogy a károsult hozzájusson a pénzéhez, és nem azért, hogy a károkozónek ne kelljen fizetnie.

Tehát a biztosítás nem valamiféle paternalizmus miatt kötelező (nehogy bajba kerülj, ha kárt okozol), hanem a károsultak érdekében. Így az államnak is velük szemben van felelőssége. Ezért fizet pl. a Mabisz, ha valaki biztosítás nélkül okoz kárt (amit persze a Mabisz behajt a károkozón).

@vorobjanyinov: mellesleg kb 1990 előtt (valahogy úgy) a benzin árába volt "beépítve" a kötelező biztosítás díjfedezete, és az állam fzetett a vétlen baleseti károsultaknak. legalábbis az életvesztés és testi sérülés körében. a Pénzügyminisztériumon belül volt egy Támogatásokat És Járadékokat Kezelő Szervezet nevű intézmény, azt intézte / intézi.

@Kangörény_: nálad a pont.

@vorobjanyinov: "Az állam nem fizetési kötelezettséget ír elő, hanem megköveteli, hogy legyen biztosításod. Amikor biztosítást kötsz, nem az államnak szolgáltatsz, hanem a biztosítódnak, ellenszolgáltatást is a biztosítódtól várhatsz."
Ismét egy vakos logikai tévedés: a) a biztosítást nem ingyen adják, következésképpen a kötelező biztosítás együtt jár a díjfizetési kötelezettséggel, ergo, az állam díj fizetésre kötelez. Pontosítsunk: senki sem állította, hogy ebben az esetben én, vagy bárki az államnak bármilyen szolgáltatást nyújtana, még csak a biztosítónak sem, ellenben a biztosító szolgáltat nekem, díj fizetése ellenében, ami ugyebár -és ez itt a kardinális kérdés- k ö t e l e z ő! Mint fentebb írtam, a modern állam szolgáltató állam, tehát az adóm fejében és állampolgári jogon bizony szolgáltatást várok el tőle, és méltatlan személyem h a s z n á l h a t ó ( nem joghézagos)jog- és igazság szolgáltatást lát célszerűnek alkalmazni, a többi hasonszőrű telhetetlennel együtt.

"Az élet ezer más területén vannak olyan igazgatási szabályok (építésügy, környezetvédelem stb.), amiknek csak úgy lehet megfelelni, ha igénybe veszed valakinek a szolgáltatását, ami pénzbe kerül. De ha lelépnek a pénzeddel, azért miért az állam lenne a felelős?"
Milyen igazad van: az általad mondottak csak megerősítik az általam mondottakat. Ugyanis -te, már megbocsáss, kissé pongyolán fogalmaztál, ezért ha megengeded pontosítanék- nem valakinek veszem igénybe a szolgáltatását, hanem az é p í t é s ü g y i h a t ó s á g é t, vagy a k ö r n y e z e t v é d e l m i h a t ó s á g é t i l l e t é k megfizetése (szintén kötelező) fejében. Maradván az általad említett példáknál, nyilvánvaló, hogy az állam egy épület tervezésénél m e g f e le l ő statikai méretezést is előír (törvényt hoz), ennek megfelelőségét ellenőrzi A bekezdésed második mondata semmilyen logikai összefüggésben nincs az elsővel. Erre a végén válaszolnék, remélhetőleg megfelelő kontextusban.

"Ami pedig a Ptk. szellemét illeti: minden polgári jognak több ezer éve egyik legalapvetőbb elve, hogy a károkozó köteles megtéríteni a kárt. A kötelező felelősségbiztosítás nem azért kötelező, hogy a károkozónak, hanem hogy a károsultnak nyújtson biztonságot. Ha egy vagyontalan ember összetöri a tízmilliós kocsidat, akkor is megtérüljön a károd. Ha ez nem történik meg, sem a felelősségbiztosító, sem a károkozó nem fizet, akkor a károsult - de szerintem csakis a károsult és nem a károkozó - perelhetné az államot." írod.
Az első mondatoddal végre semmi baj, ezzel minden épelméjű ember egyetért. Hanem a második.Olvasd el a Bizt. Törvény bevezető részét, melyben le vagyon írva (logikusan), hogy a törvény mindkét szereplő (károkozó, károsult) érdekeit egyaránt védi. Ha már példálóztál, engedd meg nekem is: mi van akkor, mint esetünkben, hogy a biztosítód tönkremegy, rajtad behajtják a tíz milliós kárt úgy, hogy mivel van egy tizenkétmilliós lakásod (egyéb vagyontárgy híján), azt elárverezik – szinte biztos hogy még ezek után is te fogsz tartozni-, veheted a családot a hónod alá, annak ellenére hogy törvényi kötelezettségednek eleget tettél. Fontos momentum még, hogy nem szándékosan okoztál kárt, mert az teljesen más elbírálás alá esne természetesen.A továbbiakban csak ismételni tudom magamat: azzal hogy k ö t e l e z ő (nem bírom eléggé kiemelni az ügy szempontjából alapvető fontosságú momentumot) díjfizetést ír elő az állam, egyben azt is magára vállalja, hogy a célnak megfelelő, működőképes törvényt hoz. Nem győzöm hangsúlyozni, a modern állam (lehet, hogy te is ebben a tévedésben vagy, hogy a mi államunk ilyen, holott ezzel kapcsolatban minimum kételyek merülhetnek fel, inkább hajaz mostanában valamilyen banánköztársaságra), öncélúan nem (tehát csak úgy) nem ír elő semmilyen anyagi terhet polgárai számára, ellenben ha előír, ennek fejében pl. használható jogot szolgáltat.Más megközelítésben: az egykori MÁV biztosított kétszer fizet ugyanazért a dologért, ami nyilvánvalóan jogellenes. Fentebb írtam már az empátia hiányáról. Te vajon mit éreznél, ha valami kétszer akarnak kifizettetni veled?

Végezetül térjünk vissza az általam fentebb kritizált mondatodhoz, miszerint: "De ha lelépnek a pénzeddel, azért miért az állam lenne a felelős?" Ez bizony megint csak vaskos logikai tévedés, mert itt nem köztörvényes esetről folyik a diskurzus, hanem láthatóan valami egészen másról. Tegyünk egy kísérletet logikai úton az állam esetleges felelősségének megállapítására. Segítségül: a logika törvénye szerint az ok időben mindig megelőzi az okozatot (remélem ezt talán könnyű belátni). Azt a peremfeltételt is rögzíthetjük (közgáz diploma híján is), hogy bizonyos gazdasági tevékenységek művelését az állam megfelelő tartalék képzéséhez (meglétéhez) köti, logikusan. Mivel biztosítási tevékenység megkezdéséhez a PSZÁF (az állam egyik végrehajtó szerve, ergo az állam maga) engedélye kell, oly módon, hogy be kell nyújtani előzetesen pl a MÁV Biztosító Egyesület alapszabályát, amelyből világosan kitűnt, hogy nem kötelezhetőek a tagok a hiányos tartalékalap feltöltésére, ergo, ez az egyesület nem felel meg a fenti minimális kritériumnak. A PSZÁF (az állam) saját jogszabályait megszegve piacra engedett egy erre alkalmatlan szereplőt. Íme az ok , és botcsinálta jogászként hadd tegyem hozzá, hogy az állam itt mulasztott, méghozzá neki felróható módon, hisz aligha tételezhetjük fel, hogy az illetékesek ezt az alapvető szabályt ne ismerték volna. Hibásak azért mert nem ismerték, vagy hibásak azért mert ismerték, és ennek ellenére engedték. Harmadik lehetőségről nem tudok. Ami pedig a pénzzel való lelépésből eredő hiányt illeti, itt bizony az lett volna a törvényes eljárás, hogy a hiányt a tagokkal megfizettetik (megfelelő alapszabály megléte esetén), majd a büntetőper során ezt a pénzt a tagok vissza perelik a sikkasztó vezetőktől. Ez így törvényes és így logikus.
Remélem elég kimerítő voltam minden tekintetben.
Megint csak: minden jót.

@vorobjanyinov: ennyi erővel a mabisz a biztosító csődje esetén is megelőlegezhetné a pénzt, ha a károsult érdeke az elsődleges.

@jobbosbalos:

A bekezdésem második mondata azért nincs semmilyen logikai összefüggésben az elsővel, mert nem érted. Nem arról beszéltem ugyanis, hogy te illetéket fizetsz az építésügyi hatóságnak, az meg cserébe szolgáltat. Hanem arról, hogy vannak bizonyos építésügyi előírások. Ezeknek úgy tudsz megfeleni, ha megánszemélyek szolgáltatását veszed igénybe. Pl. szerződést kötsz egy építésszel vagy egy kőművessel. Ez pénzbe kerül valóban, de az állam nem arra kötelez, hogy díjat fizess a vállalkozónak, mégha másképp ez nem is megoldható. Ha kőműves kilopja az anyagot és lelép a pénzeddel, azért nem az állam a felelős.

De vehetünk példát a közlekedésből is. Ha motorozol, bukósisakot kell viselned. Ez ugyanolyan igazgatási szabály mint az, hogy biztosítás kell. A bukósisak pénzbe kerül (ugyanúgy mint a biztosítás). Mindegyik kötelező és mindegyik pénzbe kerül. De az állam nem azt írja elő, hogy neked "bukósisak vételárat kell fizetned" (ahogy a te logikád mondja), hanem azt, hogy legyen a fejeden sisak. Ha rossz minőségűt veszel, és kiloccsan az agyad egy balesetnél, ezért az állam lenne a hibás?

Ami a MÁV Bizt Egyesületet illeti, nem ismerem a részleteket, de ha szerinted az alapszabályból egyértelmű, hogy az egyesület nem léphetett volna piacra, akkor a tagok, akik ezt az alapszabályt megalkották és elfogadták, milyen alapon hivatkoznak az állam felelősségére? (újabb Ptk alapelv: saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat).

Ellenben a károsult, aki nem tudhatja, hogy másnak milyen biztosítása van, és az egyesületnek milyen alapszabálya, joggal várja el, hogy az állam gondoskodjon arról, fizetésképtelen embereket ne engedjenek a közlekedésbe. Tehát, ha a jogalkotás vagy a felügyelet jogalkalmazása hiányos, követelhetik a károkozó által meg nem térített kárukat.

@avram iancu: Csak erre nincs szabály, mert az állam nem alkotott. Ezért mondtam, hogy károsultként alappal lehetne perelni.

@vorobjanyinov: Könyörgöm , ez már megint kapitális szamárság!"Ha a károkozó mentesülne, mentesülne a biztosító is, hiszen az ő felelőssége a károkozóétól függ. A károkozó csak akkor mentesülhet, ha a baleset bekövetkezése körében járt el úgy, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." Megint csak dedós módszerrel próbálom megmagyarázni:
a) a károkozó esetünkben jogtalanul okoz kárt, ezért semmilyen módon nem mentesülhet a kártérítési kötelezettsége alól.
b)szét kell választani a károkozó felelősségét anyagi, illetőleg büntetőjogi (szabálysértési)vonatkozásra. Kezdjük az utóbbival: pl. elnézel egy stop táblát, ezért vagy a rendőrhatóság, vagy az eset súlyosságától függően a bíróság pénzbírságra, illetőleg börtönbüntetésre ítél, mert nekimentél a szabályosan közlekedőnek.Ezután jön csak a dolog anyagi oldala, és a biztosító csak itt lép be mint szereplő, de neki semmilyen felelőssége nincs az ügyben. Neki csak kötelezettsége van (ami nagyon nem ugyanaz, mint a felelősség), hogy a veled kötött kontraktus alapján anyagi vonatkozásban teljesítsen helyetted, de nem azért kell fizetnie, mert ő bármiben is hibás lenne.
Mondom ezt azután, hogy én egy sarkára állított piros háromszöget néztem be több mint 30 évnyi vezetési rutinnal a hátam mögött.
Komolyan mondom egyszerűen tragikus, amit itt néhány ember képes leírni, azt pedig csak remélni merem, hogy efféle álláspontokat nem jogi végzettségű emberek képviselnek. Bár a mai világban ki tudja...

@jobbosbalos:

A biztosító olyan károkért köteles helytállni, amikért a károkozó jogszabály szerint felelős (Ptk 559.§ (1)). Ha a Ptk 339.§ (1) második mondata alapján mentesülne, akkor az azt jelenti, hogy nem felelős, és a biztosító sem kötelezhető fizetésre.

Természetesen alapvető jogi ismeretek nélkül is hozzá lehet szólni jogi kérdésekhez, csak akkor kicsit szerényebben kéne.

@vorobjanyinov: "ha szerinted az alapszabályból egyértelmű, hogy az egyesület nem léphetett volna piacra, akkor a tagok, akik ezt az alapszabályt megalkották és elfogadták, milyen alapon hivatkoznak az állam felelősségére?"
Ne haragudj, de megint csak a logikára kell hivatkoznom, az időre és a sorrendiség fontosságára: a)önmagában az, hogy az egyébként jogban és biztosítási üzletben járatlan tagok (nem volt előfeltétele a tagságnak e képesítések megléte, érthető módon)jóváhagynak egy alkalmatlan alapszabályt, majd azt a joghoz értő képviselőik benyújtják az illetékes hatóságnak jóváhagyásra, semmilyen büntetendő mozzanatot nem tartalmaz a tagok vonatkozásában (más kérdés a képviselők alkalmassága, vagy sunyi próbálkozása, de még ez sem a döntő momentum), az igazi probléma (az oka ennek a képtelen helyzetnek), hogy az erre kijelölt hatóság ezt vagy elnézi, vagy szándékosan engedélyezi.

Ami pedig az egyéb kötelező anyagi vonzatú példáidat illeti, mondjuk ragadjuk ki a bukósisak példáját (ez elég extrémnek látszik, gondolom a többi magyarázata sem okoz ezek után problémát)
a)megvéd téged a súlyosabb sérülésektől, ezt te visszautasíthatod, hogy erre nem tartasz igényt, b)igen ám, de a te súlyos sérülésed nemcsak rád nézve jár hátrányokkal, hanem más állampolgárokra is: nevezetesen a családodra (ha van), és legfőképpen az adó fizetők közösségére, mert nagyon nem mindegy, hogy egy egyszerű agyrázkódásod van , vagy az adófizetők pénzéből évekig lélegeztető gépen tartanak milliókért. Nem mellesleg az eutanázia tilos édes kis hazánkban.Hidd el a többit és képes vagyok elmagyarázni,csak már fáraszt kissé ez az értetlenség.

"Ptk. 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ptk. 559. § (1) Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben
mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint
felelős."
Ezt természetesen alapvető jogi ismeretek nélkül halásztam le a netről, a kérdésem csupán csak az lenne, miért is, vagy mire válaszként, vagy milyen érvként idézted fenti passzusokat, mert úgy emlékszem, hogy ezeket semmilyen módon nem cáfoltam vagy vetettem el.Nos?

@jobbosbalos:

Beidézted két mondatomat, amit válaszként írtam sasfióknak ("Ha a károkozó mentesülne, mentesülne a biztosító is, hiszen az ő felelőssége a károkozóétól függ. A károkozó csak akkor mentesülhet, ha a baleset bekövetkezése körében járt el úgy, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható"), és közölted, hogy ez kapitális szamárság.
Ezt a két mondatot próbáltam megmagyarátni a hivatkozott két Ptk. szakasszal.

Állambácsinak kötelezővé kellene tennie, hogy a biztosítónak is legen biztosítása, és kész. Szerintem a biztosítók is jól járnának, ha Maguktól kötnének ilyen biztosítást más biztosítóknál, így növelve az ügyfelek bizalmát.

@guy: Ezt most tette meg, 2010 01.01-től kötelező lesz. Ezzel egyébként nyíltan beismerte, hogy az eddigi szabályozás rossz volt.

@jobbosbalos: pontosítanám: közös alapba kell befizetniük, hogy bedőlés esetére legyen fedezet.

@Iustizmord: azt kell mondjam, hogy amit leírtál, az már az érintettek könyökén jön ki.Ehhez csak egy apró kiegészítés: azt írod, "annak érdekében, hogy ELSŐSORBAN ne neked kelljen helyt állni, szerződést kötsz egy biztosítóval, hogy helyetted rendezze a kárt. tehát te a szerződés alapján követelheted a biztosítódtól, hogy fizessen, s ez alapján a károsult is perelheti közvetlenül a biztosítót." Ennek mintha ellentmondana a
Ptk. 559. §(2)" a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti." E látszólagos fogalomzavar talán úgy oldható fel, lényegileg nem a biztosítót perli a károsult, hanem rajta keresztül a valódi károkozót.
A "deliktuális" kifejezésből ítélve bátorkodom feltételezni, hogy jogvégzett ember vagy, ezért inkább az állam (PSZÁF)esetleges kártérítési felelősségével kapcsolatos amatőr eszmefuttatásaimra reagálhatnál, ha ez nem okoz áthidalhatatlan problémát. Előre is köszönöm.

chkdsk 2009.10.30. 22:35:33
Ebben az országban az állampolgárnak nincsenek jogai, csak ha megadják, mint közlekedésben az elsőbbséget, hiába van elsőbbséged!

Nekem pl-ul január 15.-körül ki kellett nyalnom a rendőr seggét, hogy ne büntessen meg, mert a kötelezőm befizetéséről még nem kaptam kézhez az igazolást.

Amit már levontak, ráadásul az egész évit előre január 06.-án.

Igaz az agyoniskolázottja látta a tavalyi egész évre igazoló befizetésemet.

De itt bármit meg lehet tenni. Vagy megaláznak, vagy halálra büntetnek.:(((((

A felelősség-kötelezettség vonalról:

Volt egy per ahol a társasházat és a biztosítót perelte egy autós akinek a kocsiját egy rakat hó agyonverte a társasház tetőjéről lehullva.

Ahol a bíróság a következő kérdést tette fel nekem mint közös képviselőnek írásban:
Elismeri-e a társasház a felelősségét a káreseményben.

Van benne kis beugratás, aki akarja gondolja végig.

Az alábbi választ adtam (kb ez volt):
A társasház elismeri a tényt hogy az autó a ház előtt állt, és ott a házról lehulló hó kár okozott.
A felelősség megítélésre nem vállalkozom.
A társasház szempontjából 2 eset lehetséges:
1., Nem felelős a társasház.
2., Felelős a társasház és erre az esetre rendelkezett a kár időpontjában felelősségbiztosítással.

Azóta nem zargattak az üggyel kapcsolatban.
Majd a biztosító védi a ház nem felelős vonalat, ha meg felelős akkor ő fog fizetni.

@jobbosbalos: igazad van a ptk 559.§ (2)-ben, ilyen amikor az ember emlékezetből idéz jogszabályt. gáz.

ami a pszáf-ot illeti, nehezen vitatható hogy pl a MÁV-ÁBE-nál (is) elbaszták, de ennyi erővel minden kárért az állam mögöttes felelőssége megállapítható lenne: elbaszkurált jogi szabályozás --> állam kárfelelőssége, szvsz nincs az a bíróság (plána ma, magyaro-n) amely ezt megítélné. de ugye a kárfelelősség elemei:

1. károkozás ténye, károsodás
2. ok-okozati összefggés a tevékenység/mulasztás és a kár beállta közt
3. felróhatóság a mlasztásban / tevésben
4. kimentés hiánya

namost hol az okozati összefüggés az állam szervének slendriánsága / bénasága és aközt h te elnézed a féktávot, belecuppansz a másikba és a biztosítódról UTÓBB kiderül hogy inszolvens?

ez m ax. szakmai-politikai felelősség, ti. hogy el kell zavarni aki ennyir gyengén teljesít a pszáf-nál. ha valóban látható volt a baj. de itt ugye a máv-ábe RÉSZÉRŐL ENYHÉN SZÓLVA IS A btk-BA ÜTKÖZŐ DLGOK TÖRTÉNTEK, AMIT VÉLHETŐEN ÖNMAGUK NEM JELENTETTEL LE A FELÜYELETNEK.
BOCS A CAPSLOCKÉRT

@Iustizmord:
megvan minden elem:
nem tartottál be egy szabáylt (felróhatóság), és ezzel (okozati öf) kárt okoztál valaki másnak. Kimenteni nem tudtad magad (nincs pl műszaki hiba, elháríthatatlan külső ok stb.) ezért felelsz. a felelősség mindenképp a tied, de a biztosítód átvállalja, ha van megfelelő biztosításod. Z, hogy a biztosítód bedőlt, téged nem mentesít a felelősség alól, fizetned kell, és utána megkeresni az utad ahhoz hogy visszakapd a pénzed. Itt jöhet a képbe esetleg a Pszaf, a biztosító vezetői stb. de mégegyszer hangsúlyozom, ez a te felelősségedet nem oldja fel.
Amugy a ptk 559.§ (2) alol a kgfb esetében a vonatkozó rendelet kivételt tartalmaz, avgyis csak kgfb esetben a károsult közvetlenül perelheti a biztosítót is.

bocsi, nem olvastam el rendesen a kommentedet. de rosszul látod, mert ha a károkozó perli az államot, abban az esetben a "kár" már nem a károsultnak okozott kár.
a károkzónak az a kára, hogy a biztosítója bedőlt, és nem vállalta azt az anyagi felelősséget, amit neki kellett volna. yakorlatila itt a kár abból keletkezik, hogy a biztosító bedőlt, és nem fizetett, ezzel kára keletkezett azoknak, akik rendesen fizeték a biztosítási díjat, mégis fietniük kellett az általukokozott baleset károsultjának.
Kicsit nyakatekert, nem tudom, megállna-e egy bíróságon, de nem kizárt. talán valaki indít egy próbapert...

@drP: NEM ÁRTANA MEGJELÖLNI EGY KONKRÉT JOGSZABÁLYHELYET H A PSZÁF PONTOSASN MIT NEM CSINÁLT AMIT KELLETT VOLNA, TEHÁT HOGY KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRÉBEN KÁRT OKOZOTT. NEM TALÁLSZ MAGYAR BÍRÓSÁGOT AHOL EZT IGAZOLNI TUDOD.

a picsbe a capslockkal. bocs.

szóval ehhez azt kellene igazolnod hogy

1. a máv-ábe tételes jogszabálysértést valósított meg
2. ezt a pszáf látta/láthatta/látnia kellett vona
3. a pszáf felmérte /fel kellett volna mérnie hogy ennek konkréátan milyen következménye lesz
4. mégsem tette meg ami a feladata.

itt a 2-3. pontban van a bizonyítási nehézség.

@Iustizmord: drP-vel értek egyet, ami szerint a károkozó kárát az állammal szemben a PSZÁF (az állam egyik végrehajtó szerve)trehánysága alapozza meg (okozta). Mint fentebb utaltam rá,közgazdasági ismeretek híján is joggal feltételezhető, (biztosítási, banki tevékenység), hogy megfelelő tartalék (azazhogy egy olyan alapszabállyal rendelkező egyesület, ahol a tartalékalap feltöltése a tagok úri jókedvére van bízva, ab ovo alkalmatlan)illetve viszontbiztosítás nélkül ez a díszes színtársulat nem engedhette volna a piacra a MÁV-ot.
Másképp is próbálnám megvilágítani- ugyan ez nem jog, pusztán filozófia: tudomásom szerint a szubsztancia (az arisztotelészi definíció pongyola interpretálása következik)az, amelynek létezéséhez nem kell külső ok, ergo, ez maga az Isten, pontosabban kizárólag az Isten. Ezt mind hívő, mind ateista embernek könnyű belátni. Ebből egyenesen következik, hogy a (többi) dolgok ok nélkül nem szoktak történni (egzisztálni), azaz valamilyen módon a történések mindenképpen ok okozati összefüggésben állnak. Ha ez igaz, akkor háromszereplős esetünkben: károkozó, károsult és a kettejük viszonyát törvény erejével szabályozó és ellenőrző aktor (az állam) tevőleges viselkedésében kell keresnünk azt az okot,ami miatt e viszony nem a deklarált célnak illetőleg az ügyben szereplőknek jogos érdekeit sértő módon realizálódik. Közelebbről megvizsgálva a dolgot, a károsulttal nincs dolgunk, a károkozó pedig eleget tett a törvény által rá rótt kötelezettségnek. Ezek után már csak egy szereplő marad, aki a fals működésért felelős lehet, különösen azért, mert a másik két szereplő nem mérlegelheti (kötelező bizt.), hogy e viszony keretében milyen módon kíván részt venni.
"Amugy a ptk 559.§ (2) alol a kgfb esetében a vonatkozó rendelet kivételt tartalmaz, avgyis csak kgfb esetben a károsult közvetlenül perelheti a biztosítót is." írja drP.
Szerintem itt is van valami baj, mert a hivatkozott rendeletet kormány hozta, s bár ebben nem vagyok biztos, de egy rendelet szerintem nem írhat felül törvényt. Ilyen alapon Bürgözd képviselő testülete kikiálthatna közigazgatási határain belül akár királyságot is.

1., Máv-ábe nem képzett megfelelő tartalékokat amik fedezték volna a kárkifizetéseket. A kifizetendő károk azért voltak kevesebbnek kimutatva mert el nem ismert tételekként tartották számon, de ezekre is kell tartalékot képezni.

2., Ezt a pszáf láthatta volna ha alaposan ellenőriz.

3., Ebből következik is ha ellenőrzött volna akkor látta volna a fizetésképtelenséget.

4., Mégsem lépett évekig hónapokig.

Szerintem ez levezethető, egy megfelelő ügyvéd be tudja kódolni mellé a jogszabályokat is talán.

@Iustizmord: itt nyilván olyan szabályok után kellene kutakodni, amelyek a kötelező bizt. piacára lépés feltételeit rögzítik.

engem nem kell meggyőzni, de két szösszenet:

1. fizet-e a SEC (a pszáf USA-megfelelője)a Lehman Brothers buktájáért a kötvényeseknek?
2. Fizet-e a SEC a Maddoff-ügy károsultjainak?

nohát, ha nem, akkor gondolkodjatok el hogy fog -e fizetni a pszáf, az állambácsi meg a strassbourgi emberi jogi bíróság a máb-ábe helyett.

@jobbosbalos: ennyi erővel gyakorlatilag minden , ha rosszul működik, rosszul van szabályozva, akkor az államtól cash formájában követelhető lenne?

ezek szerint ha egy megbundázott közbeszerzésen vesztek, mehetek perelni az igazságügyi minisztériumot h szarok a közbeszerzési szabályok, kérem fizessék ki az elmaradt hasznomat?

ne viccelődjünk már...

@elfmage: pontosan. Ehhez egyébként jó segítséget adhat a PSZÁF saját belső vizsgálatának eredménye is (a honlapjukról fel lehetne túrni), amit -mit tesz isten- saját maguk FÜGGETLEN jelzővel illettek, melyben elismergették, hogy hibázgattak picikét, no nem nagyon,csak éppen hogy.Még két tanulság a sok értetlen agyhalottnak: egyrészt kétszer fizetni ugyanazon dologért nem jogellenes,sőt kívánatos módja annak, hogy hogyan kell humánusan a sok retardáltat megtanítani arra, hogy ne az ócsóságot hajkurássza esztelen kapzsiságában, másrészt pedig az, hogy én a saját magamon végzett ellenőrzést bízvást nevezhetem függetlennek-mely állítás egy eddig egy abban a hitben élő volt MÁV-os idiótának, hogy a magyar nyelvet anyanyelvi szinten beszéli, mégiscsak kínai- mert ez fogalmilag összeegyeztethető. Az tervezem, hogy beiratkozom magyar nyelvtanfolyamra.Ebben az országban ennek szükségességét egyre égetőbbnek érzem.
Azt már csak remélni tudom, hogy súlyos fogyatékosságom ellenére kihámozható valami abból, amit itt összemakogtam.
A legjobbakat, tárgyalás dec.3-án.

szóval mindenki nézzen utána (ez a házi feladat) hogy mik is a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének szabályai, különös tekintettel a KET által félnek nevezett szereplő kire illik rá.

hirtelen ui nem látom hogy xy mávos biztosítottt (szerződő fél) miként is lett volna érintett egy pszáf- máv közti eljárásban. hacsak úgy nem hogy jogos érdekét érinti. de ez elég tág.

@Iustizmord: Itt szerintem azt nem veszed figyelembe, hogy kötvényt venni nem kötelező, ezt saját kockázatodra teszed, ugyancsak ha részvényt vásárolsz, szintén a te kockázatod.Ezért szerintem a párhuzam nem áll. Én részben ennek az ügynek a kapcsán, részben (mert ilyen pechvogel vagyok)másik két per (szolgáltatókkal kerültem vitás helyzetbe, az egyiket már megnyertem)miatt végigolvastam a Ptk.-t, Pp.-t- persze felületesen-és ebben a kgfb nyílván azért van kiemelten kezelve, mert veszélyes üzem, ennek minden következményével együtt.

Egyet kérdeznék: a törvényszövegben látható külső hivatkozások szövege hol lelhető fel?

@Iustizmord: na de nem is tette kötelezővé a kötvények megvásárlását.

várjunk csak, én egy szóval nem mondtam, hogy megáll egy kereset a pszáf ellen. azt írtam, talán, de nem ismerem a részleteket, csak amit a hirekbol hallani, ha valaki jol beleassa magat, akkor talan le tudja vezetni. sokkal nagyobb esely lenne arra, hogy a vezetok felelossege megalljon, de annak nincs sok ertelme, ugysem lehet behajtani.

@drP: az utóbbival egyetértek, kevés esély lenne ezeken a latrokon bármit is behajtani. Hanem a PSZÁF. Már többször leírtam, így csak ismétlem, hogy szerintem azt kellene kideríteni, hogy amikor engedélyezte a bizt. egyesület piacra lépését, volt e olyan pénzügy előírás (valószínűsíthető, a kötelező jelleg miatt meg pláne), hogy az efféle tevékenységet csak megfelelő fedezet (tartalék)megléte mellett lehet folytatni, kivétel lehet e egy egyesület ez alól, milyen indokkal, milyen megkötésekkel, ha lehet kivétel, ezt a felügyelet mikor, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján adta, ha adta egyáltalán etc.
Amúgy, ha emlékezetem nem csal, a PSZÁF többször is barackot nyomott az akkor még létező biztosító fejére, hogy cseréljen biztosítási matematikust, töltse fel a tartalékait, de éppen a baracknyomás a probléma, az ugyanis messze nem egyenlő a határozott cselekvéssel.Ha emlékezetem nem csal a hiány már 2007-ben masszívan megállapítható volt, és kérdezem én- mondjuk egy két vagy három hónapos határidő lejártával- miért nem zárolta az egyesület meglévő vagyonát, biztosítékként a várható kifizetésekre (abban az időpontban, amikor becslés szerint legalább nullszaldó körüli eredmény várható), miért nem kötelezte a hiány pótlására az egyesületi tagokat (tudjuk, ezt nem tehette, de akkor miért adott ki működési engedélyt?), miért nem határozott úgy a zárlattal egy időben, hogy az ügyfeleknek ettől a pillanattól nincs érvényes biztosítása fedezethiány miatt, nem sorolom tovább, szerintem ez független még attól is, hogy a vezetők időközben loptak, mert azt a hiányt is -normális körülmények között be kellett volna fizettetni a tagokkal, a megoldást lásd fentebb-, egyszóval a PSZÁF felróható magatartása fentiek szerint masszívan megáll, ehhez valójában a konkrét adatok előbányászása kellene csak. Szerintem, de nemcsak szerintem, hanem az ő részleges beismerésük alapján is. Az, hogy a felügyelet csak akkor intézkedett, amikor már késő volt, praktikusan annyit ért, mint halottnak a beöntés, csak csak feltette a pontot az összes hibájára, hogy egy képzavarral éljek.

@jobbosbalos: Még valami. Közigazgatási eljárásokban nyilván vannak az egyes lépésekre törvényesen megállapított határidők, ezek be nem tartása jogkövetkezményekkel jár(hat). ha voltak ilyenek, ezeket a PSZÁF miért nem érvényesítette, miért töketlenkedett kb. másfél évig?
Tehát ha valami rendellenességet észlel, nem köteles azonnal eljárni, és hogy észlelje, nem köteles rendszeresen ellenőrizni, bejelentésre pedig esetleg soron kívül? Könyörgöm mit kérdezzek még, ez nem elég kimerítő?

Látom sokaknak rövid az emlékezete, és nem ugrik be rögtön, hogy 2-3 éve az volt a sláger (homáron pl.), hogy panaszkodtak a károsultak, hogy ezek a himi-humi biztosítók nem akarnak fizetni. Akkor nagy volt a szájuk, a MÁVosoknak, hogy őt minek kéne, hogy érdekelje? Hát most ti szoptok, és én személy szerint nagyon örülök. És nem a káröröm ezúttal, hanem az igazságérzetem örül, ami valljuk be Magyarországon igen ritka érzés!

@Dezsőjóska: neked is baj van az emlékezeteddel, méghozzá a rövidtávú memóriáddal leginkább:fentebb többen is (többek között én is) leírtam, hogy egyrészt a károsultak is rosszul járnak (pl. a károkozó vagyontalan, nincs mit behajtani rajta és ilyenformán ő is rosszul jár és ezt senki sem kívánja ép ésszel, legfeljebb a magadfajták), úgyhogy mielőtt hozzászólnál legalább olvasd el miről is folyik a diskurzus (itt: beszélgetés, párbeszéd), mert különben csacsiságot találnál véletlenül leírni, ami láthatóan be is következett.
Az, hogy néhány általad "mávosok"-nak aposztrofált (itt: hívott) hozzád hasonló kétlábú iditizmusából milyen módon következik az összes többi tag (kb.200000)szemétsége, el nem tudom képzelni, ennek a szamárságnak a cáfolatát most azért nem vállalom magamra, mert jelenlegi állapotod ezt nem teszi lehetővé.
Barátilag mondom, a humanizmustól átitatva: ha már gyengélkedőn vagy, mentsd a menthetőt, legalább húzd magadra a takarót. Ha lehet a fejed búbjáig.
Meggyőződéses köztársaságpárti létemre ilyenkor horgad fel bennem a royalista,mert erős kétely merül fel a tekintetben, hogy helyes e mindenkit a szavazóurnák elé engedni, vagy egyéb -belátási képesség híján- politikai jogokkal felruházni. Úgy tűnik a nagykorúság és a beszámíthatóság megengedő értelmezése súlyos problémákat vet fel.

@Babette: & @jobbosbalos

valóban nem volt kötelező kötvényt veni de a SEC ugyan úgy nem tudta ellenőrző-megelőző feladatát ellátni, mint itt a pszáf. ahogy pénzt bankba tenni meg devizathitelt felvenni sem kötelező, oszt mégi mindenki óbégat ha borul a postabank, ugrik a yen-hitel kamata, stb. és ilyenkor mindég mindenki az állambácsin kér számon mindent: van sapkája, nincs sapkája. ha szabályoz, az is baj, ha nem tesz semmit, az is baj.

az meg már mégse legyen gond hogy a kgfb kötelező: anélkül lenne itt nagy a baj.

@jobbosbalos: vannak olyan filozófiai iskolák (itt: irányzatok) is, ahol nincs Isten, csak tiszta ok-okozat mindenütt (itt: minden szituációban). Akkor ebből mit vezethetünk le? Esetleg (itt: talán) kihagyhatjuk a jogból az efféle (itt: ilyen) zavaró (itt: gondolkodást gátló) fogalmakat?

@droid_: nem olvasol figyelmesen: a)nem állítottam, hogy csak egy filozófiai irányzat létezik, b)csak egy elméletet idéztem az esetleges jobb érthetőség kedvéért, a többit talán érthető terjedelmi korlátok és a lényeget érintő tekintetben redundáns voltuk miatt nem, c)az a szíves kiegészítésed, hogy nemcsak az arisztotelészi iskola alkalmas az ok-okozati összefüggések kimutatására, természetesen köszönetet érdemel, csak az a baj vele, -mint már említettem- hogy a lényeget tekintve nem tartalmaz új releváns információt, d)ezekből azt vezethetjük le, hogy az általad leírtak erősítik az általam állítottakat, e)ami úgy szólt, (olvasd át még egyszer, csak most már figyelmesen)hogy mindenütt, így a jogban is a kauzalitás elve érvényesül f)következésképpen a beugratónak szánt költői kérdésed csacsiság, mivel én pont az ellenkezőjét állítottam.
Egy lényegtelen megjegyzés: az tény, hogy csak Arisztotelészt idéztem, arra nézvést hogy istenhívő, deista, netán ateista lennék nem tartalmaz semmilyen információt. Érted ugye?

@Iustizmord: az a baj, hogy a PSZÁF-ot semmi sem akadályozta abban, hogy ezt a disznóólat időben kitakarítsa, erre legjobb tudomásom szerint minden felhatalmazása megvolt (ismétlem: részben bevallották felelősségüket saját belső "független" vizsgálatuk nyomán).Egyébként nem állította itt senki, hogy minden francért az állam a felelős, nyilván nem is lehet, itt egy konkrét esetről beszélünk csupán.

@Iustizmord: Még valami: ezek az események, pl egy bank bedőlése (ami a pénzügyi stabilitást veszélyezteti), a devizahitelek tömeges bedőlése (ami ugyancsak a pénzügyi stabilitást veszélyezteti), a kötelező biztosítás anomáliája (ami a jogbiztonságot veszélyezteti), súlyuknál fogva érdemelnek az állam részéről más hozzáállást, mint az egyébként közönségesen elvárható.

@droid_: Valamit mindig elfelejtek- hiába no, öregszem- szemben a hozzászólásoddal a nick neved szellemes, és hát legfőképpen találó. Ezt a kiegyensúlyozottság miatt mindenképpen meg kellett említenem.

@Gyurma73:

"Gyurma73 2009.10.30. 19:22:25
A AIM biztosítót ki ismeri??
a tgk ott fogom kötni mert az a legolcsóbb:-))"

Az AIM biztosítóról csak annyit, hogy amikor a MÁV ÁBE botrány a tetőfokára hágott a taggyűlésen, az AIM biztosító egyik vezetője azzal büszkélkedett a TV-ben, hogy bizony ő is a MÁV ÁBE ügyfele, mert az a legolcsóbb... :D

@jobbosbalos: és van még néhány hasonló ahol az állam nem brillírozik de de is vizet viszont.

mávábe ügyében a konklúzió: hát így járta(to)k. a kapitalizmusnak is vannak vesztesei.

@Iustizmord: mindenképpen azt gondolom, ha az állam kötelezővé tesz valamit, és azért nekem fizetnem kell, akkor az állam azért álljon jót. ha ezt egy biztosítón, egyesületen keresztül teszi, akkor is.
ha a biztosítót ez esetben nem tudja rávenni, hogy tisztességgel működjön, az az ő sara. ha az ember eleget tett a kötelezettségének, akkor nem kell, hogy érdekelje, hogy az állam közvetlenül vagy közvetve érvényesítette a követelését.
a tb és az adó ugyanz a kategória.
hogy hogyan lehet jogilag megvédeni az meg ügyvéd dolga.
én mindenképpen jogászhoz fordulnék a panaszos helyében (még akkor is, ha azt gondolom, hogy azt kapta, amit megérdemelt, ld. akkor nem sírt, amikor kevesebbet fizetett)

Szerintem itt kevésbé arról van szó, hogy kevesebbet fizetett-e a kötelező biztosításra kötelezett ügyfél, sokkal inkább alapvető szabályozási és ellenőrzési hiányosságok azok, ami itt a gáz.

Az talán nem vitás, hogy a kötelező azért kötelező, hogy a károsultat védje attól, hogy ha olyan mértékű kárt szenvedett, amelyet lehetetlen behajtani a károkozótól (és ilyen azért elég sok esetben előfordul), akkor ne legyen kitéve a biztos veszteségnek. A cél és elv jó, de nézzük, milyen hibák vannak a megvalósításban:

1. Mivel nem kizárható, hogy olyan is autóba üljön és kárt okozzon másnak, aki annak ellenére nem kötött felelősségbiztosítást, hogy kötelező, ezért a Rendszerbe beépítettek egy biztonsági tartalékot: MABISZ kártalanítási számla. Ez arra hivatott, hogy a felelősségbiztosítás nélküli károkozások elszenvedőit ebből a tartalékból kártalanítsa a Rendszer. A cél és elv jó, de nem ad minden lehetséges esetre megoldást.

2. Mégpedig konkrétan arra, ha a károkozó ugyan kötött felelősségbiztosítást, de a biztosító időközben - bármilyen oknál fogva - fizetésképtelenné vált. Véleményem szerint a MABISZ kártalanítási számlának - törvény szerint - ezt is fedeznie kellene, de sajnos nem teszi. Ez rossz, ezen javítani kellene a vétlen károsultak érdekében. (Nme mellékes, hogy a MABISZ utólag behajtja az ilyen károkat az okozón, úgyhogy erre alapozva kötelező nélkül autózni életveszélyes...)

2. De mint ahogy az állampolgárok sem, úgy a jogalkotó sem tudta elképzelni, hogy ilyen (biztosító csődje) megtörténhet, mert bízott a jogalkotó által felépített felügyeleti szervekben és magában a jogszabály hatékonyságában. Ez bődületes hiányosság!

3. A jogszabály ott is súlyosan hibás, hogy amennyiben már az állampolgárok is tisztán látják, hogy a kötelező biztosítójuk már év közben (azaz a kötelező váltási lehetőséget megelőzően) nagy eséllyel fizetésképtelen lesz, nem engedi meg a biztosítóváltást. (Egy lehetőség azonban van, én biztosan ezt tettem volna, mégpedig családon belül papíron eladtam volna az autót mert így a KGFB automatikusan megszűnik, az új tulaj pedig ott köt ahol akar....) A szabályozás ezen része is súlyosan hibás.

4. Erre a felügyelet rátett még egy lapáttal, ugyanis 2008 folyamán nem a biztosító lett teljesen fizetőképtelen (egyes rámenős ügyfelek/károsultak még az utolsó pillanatig is képesek voltak kicsikarni a kártérítést), hanem a felügyelet maga zárta be a biztosítót - évközi átszerződést meg nem engedve, teljesen védtelenül hagyva az ügyfeleket és az általuk kárt szenvedetteket. Pedig simán megtehette volna azt is, hogy arra hívja föl - és engedélyezi számukra - a mávábe ügyfeleit, hogy az előre kifizetett díjakat is elbukva, mégiscsak szerződhessenek új biztosítóval. (Ez utóbbit valóban megtette, de jónéhány hónappal később, több hónapos lyukat hagyva...) Ez is dilettáns kezelése volt a problémának... :(

5. Végül, de nem utolsó sorban, a felügyelet alapját kérdőjelezi meg az a tény, hogy a mávábe-t évek óta, folyamatosan vizsgálta, felügyelte, és így az orra előtt lopták szét a befolyt díjakat - a napnál is nyilvánvalóbban látszott -, hogy a beszedett díjak nem lesznek elegendőek az amúgy is dilettáns módon, kifejezetten rossz kockázatú ügyfélkört maga alá gyűjtő biztosító egyesületnek... (A biztosítási szakma jelentős része látta ezt, kiabált is, a felügyelet mégsem lépett időben...)

+1. Annak ellenére, hogy a magyar piacon már megtörtént néhány éve, hogy egy biztosító elszámolta magát és jóval több lett a kára, mint amennyi díjat beszedett, és a felügyelet ekkor előírta számára (a tulajdonosainak), hogy toljon be 3 milliárd forintot (nagy nemzetközi biztosító volt, így nyilván volt lehetősége erre), az egyesületeket - ahol nincs gyakorlati lehetőség hasonló tőkebevonásra - mégis hagyta, továbbra is hagyja a kirívóan nagy kockázatot rejtő piacon tevékenykedni...

... és ez a legnagyobb hiba az egészben... Biztosító egyesületnek nem, csakis tőkeerős tulajdonosokkal részvénytársaságnak engedélyezném a kgfb piacra lépést. A piacra lépő új, kis biztosítók ne olyan kockázatokat vállaljanak, ahol egy kár lehet akár 2 milliárd forint is, bizonyítsanak és erősödjenek meg más területen akár a casco üzletágban, ahol a max kár az autó értéke, amit ráadásul a biztosító maga limitálhat azzal, hogy pl. nem köt 10 milliós autónál magasabb értékű autóra casco-t...

De, hogy új biztosító kapásból a kgfb piacra lépjen, azt nem engedném meg - ha rajtam múlna... :)

Egyébként pedig autósként azt javaslom, hogy olyan kötelezőt kössetek, aki vállalja az aktív kárrendezést, és kössetek casco-t is, hogy ha egy "mávos" okoz kárt, mindenképpen megtérítse valaki a károdat... Ha pedig nincs pénzed casco-ra, járj tömegközlekedéssel, vagy kerékpárral. Mert autózni nem kötelező, viszont veszélyes üzem, rád és a környezetedre nézve is, amely felelősséggel jár...

Nem véletlen, hogy angliában, az újkori biztosítás bölcsőjében (biztosítás volt az ókori kínaiaknál is...) nincs külön csaco és kötelező, csak autóbiztosítás van, amely magában foglalja a kötelező felelősségbiztosítást és a saját magadnak okozott (cascos) károkat is. Választani max annyit lehet, hogy legyen-e benne lopás fedezet, mennyi legyen a felső limit, vagy mennyi legyen az önrész...

Üdv, és balaestmentes vezetést!

@Babette: "még akkor is, ha azt gondolom, hogy azt kapta, amit megérdemelt, ld. akkor nem sírt, amikor kevesebbet fizetett)" ebben azért nincs igazad, mert pl én most a k&h-ál vagyok, ami azért egy elég nagy cég, banki üzletágával csak jó tapasztalatom volt, ugyanakkor az egyik legolcsóbb kgfb-t kínálja most is. Most akkor hibás lennék, mert őket választottam? Ha úgy járunk el, hogy a legolcsóbb (vagy egyszerűen olcsó) ajánlatokat kizárjuk, akkor mivan a sokat emlegetett versennyel? Nyílvánvaló, hogy ha olcsó egy szolgáltatás, a megjelölt célnak minimálisan akkor is meg kell felelnie.Az adó és a tb azért más egy kicsit mint a kgfb, mert míg az utóbbi tisztán gazdasági kalkuláción alapszik, előbbi kettő mőködtetése, a javak újraosztása masszívan politikai kérdés, azaz vitatható, ill. pontosan ezért nem perelhető (megjegyzem logikusan).

@Babette:"(még akkor is, ha azt gondolom, hogy azt kapta, amit megérdemelt, ld. akkor nem sírt, amikor kevesebbet fizetett)" ebben azért nincs igazad, mert a legolcsóbb ajánlatnak is minimálisan meg kell feleni a kívánt célnak.Azaz olcsót választani nem bűn amiért az ember bűntetést érdemelne. Most pl a K&H az egyik legolcsóbb, ezek szerint az ügyfelei "MÁV-osoknak" tekintendők? Pedig ez gy nagy cég, banki háttérrel.

atyauristen, ennyi kárörvendő embert ami mostanába magyarországon van.

nem voltam mávos soha, de ....

Amikor megalakult ez az ujabb ado azaz a biztositás, akkor az állam rendezte igy hozta törvénybe ugye ekkor alakultak meg a biztositok. Eddig tökéletes.

Ergo nem én akarok fizetni, hanem köteleznek a fizetésre.

Mikor én a kocsimra akartam kötni anno akkor pl volt negyedévre 13 ezer forintért, meg volt 30 ezer forintért is. Most irom mégegyszer negyedévre.

Persze hogy 13 ezrest kötöttem meg. Nem vagyok milliomos, hogy 30 ezret fizesek csak ugy ajándékba. Tök jo hogy egyeseknek annyi pénzük van hogy lazán kipengetik a 30 ezret.

Énnekem nincs annyi, örülök hogy a számlámat kifizettem, ha van lakáshitelem kifizetem, és a gyerekemnek is meg tudok adni legalább 1 csokit naponta

Én ha jol tudom nem azért csödölt be a MÁV mert nem volt tartalékjuk. Tudom ezek az indokok, de a tartalékok miért nem voltak?? mert elsikasztották, ergo a befizető mit tehet arrol hogy eltünt a tartalék??

ha mégis voltak egyesek akik ennyire jol látták , akkor vajon miért nem kapcsolták le hamarabb a Máv biztosito vezetőit??

Szégyen az itélet

Más

Itt vannak az önkéntes nyugdijalapok pl
Nagyon sokan fizették ugymond a saját pénzüket pluszba hogy a nyugdij több legyen

Tavaly iszonyatos bukták voltak itt, volt aki a pénzét elvesztette, mert a szaros bank eltözsdézte a pénzt, seggrepacsizta. 10 éves befizetést

Nekem a hirlevélbe annyi volt csak hogy csak 30%-ot bukott a nyugdijam, ugyhogy örüljek . Naiv magyaroknak azt mondanám ennél biztos több volt, csak ugye a banknál is szépen kikozmetikázták

Itt vajon ki a hülye?? az ügyfél mert szeretett volna sporolni??

A magyar Jogrendszer ugy szar ahogy van, és megint a pornépen verik el a port

Hol a jog ilyenkor??

Na kárörvendők akik osszák az észt gratulálok. Tipikus magyar mentalitás.

Remélem hogy amelyik biztositonál vagytok az is be fog csödölni (senki sincs biztonságba, még a nagy multik se, lásd a bankokat), és akkor majd ti fogtok sirni, meg fizetni

Bármikor, bármi becsödölhet és a káoszt az mi a pornép fogja állni. A nagy fejesek meg dözsölnek tovább. Ezen jo lenne ha mindenki elgondolkodna, mielőtt lehordja a mávosokat

@akira2: tulajdonképpen mindenben igazat adok neked, kivéve a kgfb és a casco együttes meglétére vonatkozó megjegyzéseidet. a) alapvető probléma, ha bedől a biztosítód, akkor hiába van bármilyen biztosításod, ott vagy ahol a part szakad. b)a lényeg tehát, hogy olyan szabályokat kell alkotni, hogy ne dőlhessen be, vagy ha bedől, legyen mögötte egy garancia alap (mint most már lesz)
Magyarországon a kgfb kifejezetten jó üzlet, nem véletlenül tiporják egymás lábát a cégek, mert miután a biztosítás kötelező (helyesen, egy veszélyes üzem esetében meg pláne), óriási pénz van ebben az üzletágban , tkp 3 millió tuti ügyfél. Azért ebből a mérhetetlen öszzeből csak ki lehetett volna a célnak megfelelő müködést stafirozni.
Az egyenesen nonszensz, hogy meglevő érvényes biztosításod ellenére úgy közlekedj az utcán, annak tudatában, hogy a biztosítód bármikor bedőlhet, és a végén mégiscsak neked kell fizetni, mert ilyen alapon az összes szembejövő luxusautó láttán ijedten le kellene parkolnod, hogy nehogy károkzó legyél, na de mi van akkor, ha momentán tilos megállni!?

@jobbosbalos: tudod, én olvastam itt mávos hozzászólásokat, amikor kárrendezésről volt szó, és nem fizették. és a más biztosítósok szívták meg, a mávosok meg csak annyit mondtak, kapjátok be. és a végkövetkeztetés sok hozzászólótól az volt, hogy a rendszer alapjaiban rossz, ugyanis a saját biztosítód a másik félnek fizet, ami egy máv ábe kárrendezésnél nagy szopás tud(ott) lenni.
én az allianznál vagyok, évek óta az olcsóbbak közé tartozik, és eddig nem volt vele problémám (mondjuk esetem sem sok).

(a tb és a kgfb meg pont hogy tök egyformák: államilag kötelezővé tett biztosítások)

@jobbosbalos:

Igazad van, a cascokötelező egyben csak az egyik felét oldja meg, nem azt, amiről Te írsz, hanem a másikat.

Azaz, ha Te vagy a vétlen, és a károkozó választott "tönkremenős" biztosítót. Mert Neked még mindig ott maradt a casco része - már ha Te nem tönkremenős biztosítót választottál... :)

Az pedig a Te választásod, magadért (is) kötöd, így nem harapóznak el olyan gondolatok az autóbiztosítási piacon, hogy az csak egy újabb sarc, egy adó, meg nagy ívben leszarom, hogy a kötelező biztosítóm milyen szolgáltatást fog nyújtani a károsultnak, akinek én kárt okoztam....

Szóval, szerintem az ott jobban felépített biztosítási rendszer, érdemes volna elgondolkodni ezen, és beépíteni a hasznosítható elemeket, kiszűrni ezáltal a sok felelőtlen szereplőt, mind a biztosítók, mind pedig az autósok köréből...

@Babette: Persze igazad van abban, hogy néhány rohadék szemétkedett (ti. "kapjátok be"), de ebből nem következik az össze többi mávos szemétsége (ami azért meglehetősen valószínűtlen), ráadásul abban biztos lehetsz, hogy én vagy akár X mávos nem adott ezeknek felhatalmazást arra, hogy a nevükben így beszéljenek. Ezért gondolom, hogy ez a "kollektív bűnösség" kicsit gáz."
(a tb és a kgfb meg pont hogy tök egyformák: államilag kötelezővé tett biztosítások)" részben ez igaz, azonban jelentős különbségek is vannak: a két halmaz nem ugyanaz, és csak részben fedik át egymást( tb-t az összes adózó polgár fizet, nemcsak autótulajdonosok), a befizetés mértékét a kgfb-nél magad választod meg, míg a tb-nél nem, és hát autót venni nem kötelező, míg létezni bizonyos szempontból igen.

@akira2: egyetértek, csak valahogy náluk a bevált dolgok honosítása nem mindennapi újjgyakorlat

@akira2:

Mert nem csak szabályozással, tiltással, kötelezéssel (összességében negatív motivációval) lehet a szereplőket felelősségteljesebbé, együttműködőbbé és óvatosabbá tenni, hanem pozitív motivációval is, azaz olyan szabályozást érdemes kialakítani, amely egyik oldalról szigorú és bünteti a szabályszegőket, másik oldalról ténylegesen érdekeltté teszi a szereplőket abban, hogy megfontoltan és felelősen döntsenek akár a kötelező biztosításaikról is...

@akira2: Pontosan. Ez így kívánatos és helyes. Öröm volt veled "beszélgetni".

@jobbosbalos: ennyi demagógiát megengedtem magamnak:)

@akira2: ebben igazad van, ám a mai magyar társadalom nincs felkészülve a pozitív visszacsatolásos irányításra.
ellenkezőleg.

lásd sebességkorlátozás büntetési tételének emelése.

@Babette: Ez legyen a legnagyobb bűnöd...:)

@Babette: "lásd sebességkorlátozás büntetési tételének emelése." Erről jut eszembe egy boldogabb tájakon megtörtént példa: emlékeim szerint kb két éves hír, hogy Finnországban egy gyorshajtót egy közepes méretű sebesség túllépés miatt milliós bírsággal sújtottak, merthogy ott azt a hóbortos megoldást választották, hogy a bírságot a jövedelem mértékéhez szabják. Az illető egy papírgyár tulajdonosa volt. Csak hogy érezze.Gyönyörűség.
A Blog.hu-on olvasott hozzászólásaidból egyértelműen kiderült számomra, hogy az a "demagóg" hozzászólásod pillanatnyi megingás volt csupán :)

@jobbosbalos: ebbe a történetbe beleborzongtam.:)

@jobbosbalos:

csak pontosan: 35 ezer euróra büntették, a fizetése felére, és az illető a nokia igazgató-helyettese volt.

@mcs: Köszönöm a pontosítást, ha lehet mondani így még gyönyörűbb.

@jobbosbalos:
mondjuk minálunk, a kétmillió minimálbéres országában, nem biztos, hogy működne, hiszen miért pont ez működne.

@mcs: sajna igazad van ebben is, de ha egyéb probléma nem lenne, a "magyarítás" során biztosan sikerülne elb@szni, arra való hivatkozással, hogy megfeleltetjük a honi hagyományoknak.Azt meg ismerjük.

@jobbosbalos:
Szerintem a probléma máshol van elásva.

Mindenki azon rágcsálódik, hogy a PTK és a 190/2004 (és a kieg. 134/2007) K.r. közötti ellentmondáson lovagol, amikor NINCS ilyen.

Azon megy a huzivoni, hogy szegény károsult, neki JÁR a kártérítés. Nos, nem jár. Ilyen garancia nincs a PTK-ban. A károkozónak kártérítést kell fizetnie. Ez lényeges különbség.

És a 190/2004 nem írja felül a PTK-t, csak a kártérítési kötelezettségről rendelkezik (amiről a PTK viszont megerősítően rendelkezik a 332-333§-okban, kitérve részletekre is amely összhangban van a kormányrendelettel!).

A kormányrendelet 7§(1) rendelkezik, hogy a kártérítési kötelezettsége a biztosítónak és a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ) van. Utána rendelkezik, hogy mikor fizet a MABISZ mikor nem, DE soha nem állítja, hogy CSAK ezekben az esetekben fizet. Tehát az alapszabály, hogy a károkozó helyébe a biztosító, vagy a MABISZ lép, amennyiben a biztosítás feltételeinek megfelelő káresemény történik. Ezt a lehetőséget a kötelezettségátvállalásról szóló Ptk 332.§ (1) és (2) adja meg, amelyet a Ptk 333.§ ki is egészít, hogy ha jogszabály írja elő az átvállalást, akkor a kötelezettségvállalás szabályait kell alkalmazni (ergo a (2) szerint a kötelezettséget átvállaló fél a kötelezett HELYÉBE LÉP - ami azt jelenti ebben az esetben, hogy onnantól a kártérítésre kötelezett nem károkozó, hanem a biztosító ÉS/VAGY a MABISZ).

Röviden: a károsult nem kerül rosszabb helyzetbe (sőt, jobb helyzetbe kerül, hiszen a MABISZ és - általában - a biztosító gazdasági ereje nagyságrendekkel meghaladja a magánszemélyét), a károkozó pedig tényleg mentesül a meghatározott összeghatárokon belül és feltételek mellett a kártérítés megfizetésétől olyannyira, hogy a 'helyébe lép' miatt a mögöttes felelősség értelmetlenné válik, mert itt a kártérítés mint tartozás, visszavonhatatlanul átszáll a biztosítóra és a MABISZ-ra.

Azon lehet kötözködni, hogy a károkozás nem tartozás, de kötelezettség és a törvény a kettőt felváltva használja egy soron belül és kötelezettségátvállalásról beszél. Ráadásul a kötelezettségeket adják-veszik, így nehezen lehetne a kettőt elválasztani egymástól, mert tartalmilag azonosak.

Azon is lehet kötözködni, hogy a felelősségbiztosítási szerződés megkötése a kötelezettség felmerülése előtt keletkezett, de a tartozás-analógiára, az ilyen szerződést opciós szerződésnek kell tekinteni a jövőbeli kártérítési kötelezettségek megvételére, amelynek a jogalapját törvény és annak felhatalmazása alapján konkrétan kormányrendelet biztosítja.

Arról is szokott menni a vita, hogy a törvény és kormányrendelet által szigorúan és részletesen szabályozott kötelező gépjármű felelősségbiztosítást és általában a 'felelősségbiztosítást', mint a PTK által is említet kiemelt biztosítási terméktípust összemossák, miközben a felelősségbiztosítás egy általános forma, kevés biztosítékkal, és a kötelező biztosítás egy konkrét forma, rengeteg biztosítékkal ÉS ami fontos, hogy a rá vonatkozó jogszabály rendelkezik a kötelezettségről, amelyet a PTK alapján meg is tehet. A két PTK-s szabály együtt értelmezendő, így az általános szabály, hogy a károkozónak fizetnie kell, amely nem csorbul azzal a speciális szabállyal, hogy kötelező biztosítás biztosítottja által okozott kár esetén a károkozó helyett a biztosítójának (vagy a MABISZnak) kell fizetnie, mert a kártérítési kötelezettség terén a károkozó helyébe a biztosító és a MABISZ lépett (konkrét feltételekhez kötött esetként).

Hogy ez megáll-e bíróság előtt? Na igen. Tekintve, hogy a bírónak látszólag fogalma nem volt másról, mint amit a perelő fél (károsult cascós biztosítója) mondott, így kérdéses. Amikor a jogértelmezéshez és a 'megszokott' gyakorlathoz nem mer hozzányúlni a bíró, akkor kérdéses, hogy lesz-e egyáltalán jogszolgáltatás...

@Ecsedy Áron:

Ezek szerint úgy gondolod, hogy ha a károkozó biztosítója időközben fizetésképtelenné vált (azaz eredetileg a károkozás ténye belefér a KGFB biztosítási esemény fogalmába), és mivel a kártérítés átszállt a biztosítóra, még akkor sem követelheti a károsult a kárt a károkozón, ha az ő biztosítója fizetésképtelenné vált?

Merthogy ezt írod:

"Tehát az alapszabály, hogy a károkozó helyébe a biztosító, vagy a MABISZ lép, amennyiben a biztosítás feltételeinek megfelelő káresemény történik. Ezt a lehetőséget a kötelezettségátvállalásról szóló Ptk 332.§ (1) és (2) adja meg, amelyet a Ptk 333.§ ki is egészít, hogy ha jogszabály írja elő az átvállalást, akkor a kötelezettségvállalás szabályait kell alkalmazni (ergo a (2) szerint a kötelezettséget átvállaló fél a kötelezett HELYÉBE LÉP - ami azt jelenti ebben az esetben, hogy onnantól a kártérítésre kötelezett nem károkozó, hanem a biztosító ÉS/VAGY a MABISZ)."

és itt is:

"kötelező biztosítás biztosítottja által okozott kár esetén a károkozó helyett a biztosítójának (vagy a MABISZnak) kell fizetnie, mert a kártérítési kötelezettség terén a károkozó helyébe a biztosító és a MABISZ lépett (konkrét feltételekhez kötött esetként)."

Ezek alapján nem tudom, miért írod ezt:

"Röviden: a károsult nem kerül rosszabb helyzetbe (sőt, jobb helyzetbe kerül, hiszen a MABISZ és - általában - a biztosító gazdasági ereje nagyságrendekkel meghaladja a magánszemélyét), a károkozó pedig tényleg mentesül a meghatározott összeghatárokon belül és feltételek mellett a kártérítés megfizetésétől..."

aztán megintcsak ugyanez:

"...olyannyira, hogy a 'helyébe lép' miatt a mögöttes felelősség értelmetlenné válik, mert itt a kártérítés mint tartozás, visszavonhatatlanul átszáll a biztosítóra és a MABISZ-ra."

Tudtommal a MABISZ kártalanítási számlájának fizetési kötelezettsége csak és csakis olyan esetekben merülhet föl, amikor a károkozó NEM rendelkezett felelősségbiztosítási fedezettel.

Ha rendelkezett érvényes biztosítással, akkor a MABISZ-ra nem száll át a fizetési kötelezettség, ez tévedés.

Úgyhogy, szerintem nem állna meg a bíróság előtt.

Pláne, hogy a MABISZ jogásza kivételesen valóban érti a vonatkozó jogszabályokat, és seperc alatt megenné reggelire ezeket az érveket...

Úgyhogy kár ezen rágcsálódnod... :)

Mit tekintünk érvényes biztosításnak? Egy nem létező (felszámolt) céggel kötött biztosítás érvényesnek tekinthető?