Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Rabvezető szíj és lábbilincs

2010. november 29. - zugügyvéd

A következő kérdésre a Zugügyvéd is szívesen várná egy Bv. jogban otthon lévő  kolléga magyarázatát.


Szia Zugügyvéd!


Mi alapján döntik el,  hogy egyes  vádlottakról leszedek a bilincset a tárgyalóteremben, míg másokkal úgy bánnak, mint Hannibal Lechterrel?  Mert a vádlott veszélyessége biztos nem, ha megnézzük az alábbi két képet. Amíg a terrorizmussal vádolt Budaházy szabadon  szétdobott lábakkal vigyorog a bíróra, addig szerencsétlen Geréb Ágnest szinte középkori módszerrel vezetgetik bíróságra.

M.

175 komment

Fizetős-e az érettségi?

2010. november 26. - zugügyvéd

Az alábbi történetről a Zugügyvédnek az a sajnos már hajléktalanként tengődő ismerőse  jut eszébe, aki valamikor érettségi, nyelvvizsga bizonyítvány árusításból él, és az egyik kerületi rendőrkapitányság állományának egy részét egy borozó pincéjében „érettségiztette”, a mohácsi csata időpontja volt az egyetlen kérdés. Egyébként ő is 42.000 forintot kért egy érettségiért.


Tisztelt Zugügyvéd!
 
    Komoly kérdésben szeretném az Ön segítségét kérni! Lányom Debrecen egyik neves iskolájába jár.  Most fog érettségizni /12.-es/. Levelezőre jár ,bár azt mondták az iskolába minden olyan pluszt megkap mint a nappalis. Diákigazolvány, családi pótlékot kapok stb.
    Most azt mondták az iskolába a gyereknek,hogy 42000ft azaz negyvenkét ezer forintba kerül az  érettségi /amit lehet részletre is fizetni/!! Eddig erről szó sem volt !!!

    Valóban jogos a kérésük??? Mert én ahol utálna olvastam, ott azt írták ,hogy:
    

Kell-e fizetni az érettségiért?

A tanulói jogviszony fennállása alatti érettségi vizsga ingyenes.
Ha a tanuló a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt a gimnáziumban vagy a szakközépiskolában a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon, vagy a szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon második alkalommal történő megismétlése esetén is megbukik, akkor az érettségi vizsgáért, illetőleg a szakmai vizsgáért térítési díjat kell fizetnie.
Tandíjat kell viszont fizetnie akkor, ha a tanulói jogviszonyának megszűnése után kezdi meg az érettségi vizsgáját - ideértve a javító- és a pótlóvizsgát is. E két utóbbi esetben a jelentkezési laphoz a térítési díj, illetve a tandíj befizetésének igazolását kell csatolni.
 
   Ezek szerint nem kellene,hogy fizessünk!

   Várom válaszát!
   Maradok Tisztelettel : K  E
 

15 komment · 1 trackback

Visszadátumozott gyorshajtás

2010. november 25. - zugügyvéd

A kiadmányozás dátuma és a határozat tényleges meghozatala dátuma körüli eltéréssel sok hivatal játszik. Ettől még nem lesz semmis a határozat.


Tisztelt Zugügyvéd!


Tavaly lakott területen belül *gyorshajtottam*. (Ha 2 km/h sebességgel lassabban megyek, a bírság összege 0 Ft. lenne.)
Akkor észre sem vettem, hogy lefényképeztek, de hónapokkal később kaptam egy határozatot 30000 Ft. büntetésről, amit még akkor elkevertem és mivel nem találtam sehol, nem fizettem be. Úgy gondoltam, majd küldenek felszólítást és akkor befizetem.
Nagyjából egy évig semmi nem történt, de most kaptam egy felszólító levelet.

A rendőrségi nyilvántartás szerint 2009.02.28-án történt az eset.
Az első, csekkes levelet 2009. szeptember első napjaiban kaptam meg. A borítékon
 

*2009.08.27.* a postai dátumbélyegző.


A borítékban lévő határozat dátuma 2009.03.11. (hol volt a határozat több, mint 5 hónapon keresztül???)

A napokban érkezett felszólító levél borítékján a postai bélyegző 2010.11.09.
A levélen 2010.09.29. szerepel. (itt csak kb. másfél hónapra volt szükség a
borítékoláshoz...)

Kérdésem az lenne, hogy Ön szerint be kell-e fizetnem a büntetést vagy a
nyilvánvaló visszadátumozás esetleg semmissé teszi a határozatot?
Mit tegyek?

Köszönettel:

Z E
 

102 komment

Szabályszerű lomégetés?

2010. november 23. - zugügyvéd

A nagy avarégetések időszakát éljük, de úgy tűnik, néhányan ezt kiterjesztik könyv, rongy és háztartási gép égetésre is. Persze a hatóság ilyenkor nehezen mozdul, ha mozdul egyálltalán.

Érdekes anomáliára hívnám fel a T. olvasók figyelmét.

Szomszédom miután a tulajdonosok elhunytak, megvásárolta a szóban forgó ingatlant.
Hatalmas szemét, több éve ki nem pakolt szekrények, bútorok, használati tárgyakat maradtak az ingatlanban.

Neki is állt annak rendje módja szerint megsemmisíteni ezeket.
Udvar közepén máglya arra válogatás nélkül került minden .Könyvek ( mint anno Adolf Hitler) ruha, cipő,stb ), de aztán inkább dohos szőnyegek műanyag, gumi, és még ami jött.
Ez hellyel közzel tartott 4 napig. (szomszédok őrjöngenék a sohasem szűnő bűztől)
Két nap szünet. (szombat-vasárnap)mert hogy nem voltak otthon.
Többszöri felszólítás után előkerült egy konténer(nagyon drága volt) ma ebbe ment az üveg a fémlábasok.

És a tűz újra fellobbant .

Minden ami papír, rongy, bőr, szőnyeg, gumi,ruhanemű, na és némi műanyag (háztartási robotgépek vegyesen) rá került.
A szomszédok besokalltak.

Első telefon. Közterület Felügyelet, ja ha nem közterületen történik nekik semmi közük hozzá: Na de KI? ) NINCS HATÁSKÖRÜK HOZZÁ)
Levegő Munkacsoport. ( Köztudomásúan jelentős állami támogatásból élő környezetvédelmi szervezet.

Válasz sajnos értekezett, bár igazam van nem tud érdemben foglalkozni vele senki. Két óra múlva sem.(akkor hívtam Őket újra)
Tűzoltóság: Amennyiben magánterületen éget felügyelet mellett nincs hatáskörük eljárni. tegyek feljelentést környezet szennyezés miatt a rendőrségen, vagy bejelentést az Önkormányzat illetékes osztályán.

Megtettem:, a holnapi nap folyamán tudnának kijönni...de mondom most van penetráns szag, és füst.

(1/2 3 volt ...sajnos lejár a munkaidőnk... kb 800 méterről volt szó.
Na de nem adom fel: rendőrség. ...feljelentés környezetszennyezés miatt.
Ki vagy? mivel bizonyítod tanúk? felvételek? és majd ha ezt benyújtom foglakoznak vele.
Addig a tűz csak ég...csak ég .Mi belefulladunk, a hatóság majd lép (DE KI?) majd ha lesz hatásköre.


 

17 komment

Délmagyar tárgyalótermi tudósítás

2010. november 22. - zugügyvéd

A Zugügyvéd, mint igen érdekes tárgyalási tudósítást a delmagyar.hu cikkét közzéteszi itt is a kecskeméti ex-polgármester büntetőperével kapcsolatban egy a pszichiáter kórházbulin történt incides miatt. Alulról felfelé kell olvasni.

 


A tárgyalás délelőtti szakasza véget ért. Délután további tanúk meghallgatásával folytatódik.

12:34: A tanú az ügyész kérdésére úgy válaszolt, hogy erős, egykezes fogást érzett a nyakán. Dr. Göblyös Péter ezt azért szerette volna tisztáni, mert a tanú korábban többféleképpen is megfogalmazta a szituációt. P.D. hozzáteszi, azt nem észlelte, hogy Sipos úr K. Á. felé mozdult volna.

12:32: Sipos László a tanúnak észrevételezi, hogy akkor és most is bocsánatot kért az esetért.

12.22: Szembesítés: Sipos László a tanú szemébe mondja, hogy nem volt szándéka bántani, nem akart fájdalmat okozni. P. D. a vádlott szemébe mondja, hogy úgy történt, ahogy Sipos úr mondja, elkapta a nyakát, majd földre kerültek. A nyokszorítás az ügy kulcsmomentuma, ezért van szó róla ilyen részletesen. Most a bíró ellentmondásra kérdez rá Sipos Lászlónál, hogy korábban miért nem mondta el, hogy megfogta a nyakát. Most úgy fogalmazott megfogta, és hátrahúzta. A vita most a nyakfogás körülményein megy.

12:18: A tanú Sipos László ügyvédjének kérdésére úgy válaszolt, hogy ha nem kellene ennyiszer foglalkoznia az üggyel, nem is maradt volna meg talán benne. A nyakát ért szorítás erős volt, de fojtogatásnak nem mondaná.

12:09: A tanú az ügyész kérdése elmondja, hogy a pszichiátrián dolgozók sok hasonló esettel találkoznak, amikor ittas, agresszív embereket kezelnek. Mindig próbálják megfékezni úgy őket, hogy ne essen bántódásuk. Az egész folyamat, onnantól kezdve hogy K.Á. megindul felé, és végül elhagyják a kórházat, az sok idő volt, de benn a dulakodás az csak másfél-két perc volt. 

12:05: A tanú elmondása szerint az eset után Sipos Lászlót és társát úgy kellett kituszkolni a teremből. Ezt követően próbálták folytatni a bulit, de mindenki erről az esetről beszélt. A női dolgozók megijedtek.

11:59: P. D. folytatja vallomását. Elmondása szerint miután megfordult, dulakodni kezdett Sipos úrral, a földre is kerültek, ezt követően két kollégája segítette fel a földről Sipos úrat. A bíró a nyomozati anyagból felidézi, hogy a tanú korábbi vallomásában úgy fogalmazott, hogy egy kollégája segítségével vitték földre Sipos Lászlót. A tanú erre azt válaszolta, hogy ez elképzelhető. P. D. bírói kérdésre elmondta, hogy mintegy 2 másodpercig fogta és szorította a vádlott a nyakát.

11:48: Mikor a kollégák földre vítték K. Á.-t, akkor valaki hátulról, megszorította a nyakamat - mondja a tanú, P.D.. Először azt gondoltam, hogy valamelyik kollégám hülyéskedik, majd amikor megfordultam láttam, hogy Sipos úr az - folytatta a tanú.

11.45: A tanú elmondja, hogy a felszólítás után K. Á. fenygetőleg közelített a pult mögé, hogy mit képzel magáról, hogy őket elküldi. Utána kiment a pult elé, ott folytatódott a szócsata. Minketten mondták a magukét, majd K. Á. támadólag lépett fel, ennek megfékezése történt ezután. P. D. és kollégái is úgy látták, hogy K. Á. agresszíven köezeledik felé, ezt követően a földre kényszerítették egy alkalommal. 

11:41: P. D. elmondja, hogy több hölgy kollégája is jelezte, hogy a két férfi próbálkozik náluk. Ezt követően mikrofonba bemondta, hogy távozzanak, mint fogalmaz, lehet nem a megfelelő szavak kíséretében. "Akinek nincs semmi köze a pszichiátriához, azok távozzak" - idézi magát a tanú.

11:37: P. D. szakápolóként dolgozik a kecskeméti kórház pszichiátriai osztályán. A tanú elmondta, hogy a zeneszolgáltatással volt elfoglalva, de észlelte, hogy két úriember érkezett, akik ott vannak, jól érzik magukat. Utána többen jelezték, nem megfelelő magatartást mutatnak, kérdezték kik lehetnek, és hogy miért nem mennek el. Ezután bemondta a mikrofonba, hogy távozzanak.

11:36: P. D. sértett meghallgatásával folytódik a tárgyalás.

11:32: K. Á. elmondja, hogy nem tartja magát hirtelen haragú embernek. Bár a tanú korábban úgy fogalmazott, hogy nyugodt hangú beszélgetést folytatott a rendezővel, ezzel ellentétben a rendőrségi vallomásban az áll, hogy durva hangon megfenyegette a sértett P. D.-t. Az ügyész erre irányuló kérdésére úgy válaszolt, hogy előfordult elhangzottak ezek a durva szavak is.

11:22: A tanú elmondja, hogy a dulakodás végén Sipos László próbált neki segíteni, és félrelökni az őt lefogó férfiakat. Azt, hogy pontosan kit, nem látta.

11:18: Folytatódik a tárgyalás K. Á. tanú meghallgatásával.

11:11: Újabb szünetet tart a bíróság.

11:00: A tanú elmondja, hogy többször is földre vitték az ápolók. A bírói kérdésre, hogy miért kellett többször is földre vinni, úgy válaszolt, hogy szerinte szórakozásból.

10:54: K. Á. megerősíti, hogy Sipos László nem volt a teremben, amikor a hangosbemondón keresztül felszólították őket a távozásra. Azt, hogy hol volt, viszont nem tudta.

10:49: A tanú elismeri, hogy a rendező felszólította őket a távozásra, de nem mentek el, arra hivatkozva, hogy őket meghívták erre a rendezvényre.

10:46: a vállakozóként dolgozó férfi dr. Demeter Gábor kérdésére elmondta, hogy a meghívásra megjelentek, elbeszélgettek ismerőseivel a mikulás napi bulin. Ezután egy hölgy lépett oda hozzájuk, hogy távozzanak, de mivel meghívója tisztázta, hogy vele vannak, nem foglalkozott ezzel tovább. Ezt követően P.D. szólította fel őket, hogy távozzanak, visszakérdezett miért beszél így velük. Ekkor többen is ráugrottak, majd Sipos úrék kimentették.

10:41: A vád tanúit közül két embert délután 13.30-ra idéztek be újra, és K. Á. tanúvallomással folytatódik a tárgyalás.

Kezdődik a tanúk meghallgatása, elsőként a vádlott barátja, K. Á., lépett a terembe, de az ügyész azt kérte, elsőként inkább a vád tanúit hallgasság meg, ne kelljen sokáig várniuk. Jelenleg egyeztetés folyik.

10:35: Sipos László már rossz döntésnek tartja, hogy nem szólt inkább egyetlen ismerősének, a főorvos asszonynak, akivel előtte kinn a teraszon beszélgetett. Ő ugyanis szólhatott volna a biztonságiaknak.

10:32: Arra a kérdésre, hogy kit mentett meg akkor végül is, a vendégeket, vagy a barátját, a vádlott úgy válaszolt, hogy csak a belhét akarta elkerülni. A beszélgetéseket nem hallotta, amik folytak a dulakodók között. Ehhez hozzátette, hogy a hallása nem jó, és nem volt nála a hallókészüléke.

10:25: Sipos László szenvedélyesen védekezik, mint fogalmaz, lehet, hogy nem a legjobb megoldást választotta, de csak jót akart, és eszébe sem jutott verekedni. Véleménye szerint a szervezőnek kellett volna szólni a biztonsági őröknek.

10:18: Dr. Demeter Gábor paradoxonnak tartja, hogy a vádlott úgy akart segíteni, hogy P. D.-t a nyakánál ellöki onnan. Sipos László továbbra is fenntartja, barátját akarta kimenteni. A bíró nem érti, akkor miért lökte el a sértettet.

10:12: A volt alpolgármester újra hangsúlyozza, hogy barátja, K. Á. hirtelen haragú, és félt, nagy baj lesz, ezért lépett oda. Nem verekedni akart, hanem megelőzni a balhét. Sipos László hozzáteszi, nem érzi magát olyan fizikai állapotban, hogy bárkire is rátámadjon.

10:10: Sipos Lászlót arra kérik, tisztázza, pontosan hol állt, és hogyan lépett be a dulakodók közé, amikor hozzáért P.D. sértett nyakához. A vádlott újra nekifut.

10.00: A vádlott elmondja, hogy mindössze egy kevés pezsgőt ivott, viszont a többi vendég fogyasztott rendesen, ittasak voltak. Az ügyész kérdezi, hogy a Miki Manó név ismerős-e neki, és mit válaszoltak érkezésükkor, ki hívta őket oda. Sipos László elmondja, a Miki Manó név nem mond neki semmit, nem emlékszik ilyenre. A jegyzőkönybe úgy kerül be, hogy amikor megérkeztek, és megkérdezték, ki hívta őket oda, úgy válaszolt, hogy Miki Manó, és Bobi krampusz.

09:56: Sipos László az ügyészi kérdésre elmondta, nem tudja mikor értek a helyszínre. Bár italt akartak rendelni, mondták nekik, itt nincs pénzes kiszolgálás. Az ügyész rákérdez, hogy ekkor sem volt-e neki furcsa, hogy ez egy zártkörű rendezvény, a vádlott elmondja, nem gondolta volna.

09:54: Folytatódik a tárgyalás, most dr. Göblyös Péter ügyész kérdezi a vádlottat.

A bíróság szünetet rendelt el.

09:42: Némi ellentmondásba keveredett a vádlott, ugyanis mostmár meghúzta a sértett nyakát, nem pedig tolta. Barátjáról tudta, hogy hirtelen haragú, ezért akarta elhúzni onnan - teszi hozzá.

09:37: A vádlott most a bírói pulpitus előtt mutatja meg, hogyan lépett közbe a dulakodás során. Amikor a sértett nyakát eltalálta, már előtte állt, épp barátját akarta kihúzni a tolakodásból.

09:35: Sipos László kérdésre elmondta, hogy nem hallotta, amikor távozásra szólították fel őket a hangszóróban. Véleménye szerint kinn lehetett ekkor a teraszon, ahol a zenét is alig lehetett hallani.

09:28: Dr. Demeter Gábor bíró teljes részletességgel kikérdezi a vádlottat. Mikor, hány méterre állt a történtekről, mikor, és hogyan szólította fel társát, hogy távozzanak, hol állt ekkor a sértett, akihez hozzáért. Sipos László válaszol minden kérdésre, bár teljesen tisztán nem emlékszik mindenre.

09:21: A vádlott szerint barátját összesen három alkalommal vitték le a földre az ápolók. A bíró szembesíti korábbi vallomásával, amikor 3-5 alkalmat mondott. Végül a képviselő két alkalomra módosít. Mint elmondta, azért nem avatkozott közbe, mert meg volt rökönyödve.

09:12: Sipos László véleménye szerint inkább az ápolóknak kellene most a vádlottak padján ülnie, akik a barátját durván a földre vitték.

09:10: Amikor kimentünk a kocsihoz, bocsánatot kértem attól, akit korábban véletlen eltaláltam - folytatta Sipos László. Sajnálatos, hogy a sajtóban olyanok jelentek meg, hogy én ráhajtottam valakire, vagy nekem ott barátnőm volt - zárta vallomását a kétgyermekes családapa.

09:07: A dulakodás során nem volt a helységben, kinn volt a teraszon - folytatta a képviselő. Látta, hogy barátját a földre viszik. Az ápolók nem ismerhették barátja sportolói múltját, de ha akarja, nem okozott volna gondot neki kiszabadítania magát. Amikor odament a dulakodókhoz, kezével eltolta az egyik szervező nyakát, de ez nem akartam megütni. Soha nem voltam résztvevője verekedésnek, nem is tudtam mi ilyenkor a teendő - tette hozzá Sipos László.

09:05: Sipos László elmondta, hogy büntetőjogi felelősségét nem ismeri el. A történtekről elmondta, hogy a barátja egy telefonos meghívást kapott a kórház területére, ahová korábban őt is hívták. A barátjával két ismerős hölggyel beszélgettek, majd ő egy másik hölgyhöz ment oda. Csak a legvégén szólították fel őket, hogy távozzanak. Molesztálás nem történt senki részéről.

09:03: Sipos László a bíróság kérdésére elmondta, netto 210 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, két horgásztelke, telephelye, szántója van. Büntetve nem volt, tartozása nincs.

09:00: Sipos László kiegészíteni kívánja korábbi vallomását a bíróság előtt.

08:57: A bíróság 15 perces szünet után úgy döntött, hogy a nyilvánosság ebben az esetben nem kizárható, így nem lesz zárt tárgyalás.

Pár perc szünet.

08:40: Sipos László vallomást tesz. De előtte zárt tárgyalást kért. Mint fogalmazott, a sajtó korábban meghurcolta, és nem kíván velük együttműködni.

08:38: A vádirat szerint Sipos László fojtogatta az egyik szervezőt, és végül az ápolok őt, és társát is földre kellett, hogy vigyék, ezt követően lenyugodott.

08:37: Az ügyész ismerteti a vádíratot. Ebből kiderül, hogy Sipos László egy társával érkezett a kórház zártkörű eseményére.

Elkezdődött a tárgyalás.

Korábban:

A vádirat szerint Sipos László, akkori alpolgármester 2009. december 4-én éjszaka megjelent a Kecskeméti Megyei Kórház zártkörű rendezvényén és onnan a felszólítás ellenére sem akart távozni, majd dulakodni kezdett az egyik szervezővel. Végül két ápoló lefogta, ezt követően már önként távozott a helyszínről. Előtte viszont a kórház biztonsági szolgálata értesítette a rendőröket, így lett feljelentés az ügyből. A politikus két héttel később lemondott posztjáról. A nyomozás lezárása után a Kecskeméti Városi Ügyészség garázdaság vétsége miatt emelt vádat az önkormányzati képviselővel szemben, aki kedden áll első alkalommal a bíróság elé. A delmagyar.hu élő tudósítással jelentkezik majd a tárgyalásról.

Sipos Lászlót az ellene indult eljárás ellenére is indította a Fidesz-KDNP az önkormányzati választásokon, ahol hatalmas fölénnyel nyert a 12-es választókörzetben. Az alakuló közgyűlésen az önkormányzat Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság tagjának választották.
 

3 komment

Tanúsított rendszerrel trüközik a mobilszolgáltató?

2010. november 18. - zugügyvéd

 Az alábbbi szakértői vélemény -amelyet Szagértő néven posztoló olvasónk küldött be -  azt taglalja, hogyan élhetnek vissza a mobiltelefon szolgáltatók a számlázással. Egy próbapert nagyon megérne a dolog.

 

A blog jogvégzett olvasói bizonyára találkoztak már olyan esettel, amikor egy mobilszolgáltató polgári perben követelte a számla (és kamatai) megfizetését a felhasználótól.


Az ilyen esetekben a mobilszolgáltató a részletes híváslistával bizonyítja a hívások (SMS küldés, mobilszolgáltatás) megtörténtét.


A napokba az indexen megjelent, „Használat nélkül is számláz a Telenor” (http://index.hu/tech/cellanaplo/2010/11/16/hasznalat_nelkul_is_szamlaz_a_telenor/) című cikkben olvasottak, és az eddigi munkám során tapasztaltak alapján ehhez a jelenséghez hozzátennék pár gondolatot.


A mobilszolgáltatók rendszerei tanúsított rendszerek, amelyeket egy tanúsító cég vizsgál. A nevét (és egyetlen mobilszolgáltató nevét) sem fogom leírni, de könnyen kitalálhatóak. A tanúsító cég – többek között – azt tanúsítja, hogy a vizsgált rendszerben


• csak hívás (SMS, internethasználat, stb.) keletkezik hívásrekord. A hívásrekord a nem informatikai képzettségűek kedvéért: a forgalom elszámolását naplózó adatbázisban egy adatsor, amely a hívás lényeges adatait tartalmazza.


• ez a hívásrekord nem sérülhet, nem változtatható.


• a hívásrekord tartalma a számlázási rendszerbe történő továbbítás során sem változhat és nem sérülhet.


Ez a három feltétel biztosítja azt, hogy csakis a valóban megtörtént hívásokat számlázza a szolgáltató. A tanúsítványok minden mobilszolgáltató oldalán megtekinthetőek, és félévente vagy évente vizsgálják felül, ha jól tudom.
A munkám során találkoztam pár érdekes esettel ezzel kapcsolatban. Az egyik szolgáltatónál az ügyféllel kapcsolatos behajtási eljárás során több alkalommal kiküldték ugyanazon időszakra a számlát, összesen három alkalommal (ügyfél nem találta), és mindhárom számla más összegű volt.


Ebben az esetben lehetett hivatkozni arra, hogy mivel a hívásadatok időközben megváltoztak (több éves ügyről volt szó, az nem lehetett a változás oka, hogy időközben roaming hívás adatok érkeztek be, amelyek szoktak azért késni) a rendszer nyilvánvaló módon nem a tanúsítás szerint működött, ezért a tanúsítvány nem tekinthető érvényesnek, ebből következően a részletes híváslistát nem tanúsított rendszerrel állították elő ergo nem minősül bizonyítéknak.


Egy másik szolgáltatónál egy hasonló polgári perben a részletes híváslista tartalmazott pár száz roaming SMS-t, amelynél a címzett száma a szolgáltató egy belső üzemi száma volt a listában. Itt is hasonló volt az érvelés, amely szerint ha a szolgáltató a híváslistában található üzemi számra továbbította az SMS-t, akkor nem továbbította a felhasználó által megadott számra, ebből következően nincs fizetési kötelezettség, mert nem szolgáltatott. Ha pedig továbbította volna, akkor a fenti érvelés lép életbe, azaz a rendszer nem a tanúsításnak megfelelően működött, a tanúsítványt érvénytelennek kell tekinteni, így a részletes híváslista nem tekinthető bizonyítéknak.


Az egyik cég etikai eljárást akart ellenem indítani, a másik meg is tette ezt, ebből látszik, hogy érzékenyen érintette őket az érvelés. Ugyanis, ha egy adott időszakra, ami nyilvánvalóan annak a hívásnak az időpontjától kezdődik, amikor a rendellenes működés történt, és addig az időpontig tart, amikor a féléves vagy éves vizsgálat során a tanúsítványt meghosszabbítják semmiféle részletes híváslista nem fogadható el bizonyítékként semmilyen perben, hiszen bizonyítható, hogy a rendszer nem a tanúsítványnak megfelelően működik.
És egyszer csak megindult az agyam.


Előre bocsátom, hogy a következőkben leírtak csupán gondolatkísérletek vagy egy fantasztikus regény tervezete , és mint ilyenek, semmiképpen nem tényállításnak szánom őket. A gondolatkísérletemet az inspirálta, hogy igen sok esetben hallottam a mobiltelefonokkal kapcsolatban olyan történetet, hogy valaki – álláskeresés, betegség, bármi miatt – az előfizetéses telefonján az egyik hónapban a szokásosnál jelentősen nagyobb forgalmat produkált, és amikor ez az ok megszűnt, visszaállt a normál életmódra, a számlája mégsem csökkent az eredeti szintre.


Ebből – szigorúan irodalmi szinten – eszembe jutott, hogy mivel a részletes híváslisták, amelyek tanúsított rendszerrel készülnek bizonyítéknak számítanak, valamint senki sem emlékszik egy-másfél hónap távltából arra, hogy mondjuk az édesanyját egy adott napon kétszer vagy háromszor hívta-e, és hány másodpercig beszéltek, ha esetleg a mobilszolgáltatók az előző hónap vagy hónapok forgalmát elemezve (programmal, nyilván), „kipótolnák” a telefonszámlát olyan tételekkel, amelyek a számla végösszegét emelik (perc alapú elszámolásnál elég lenne megtolni pár másodperccel az időtartamot, máris jóval többet fizet a user), és mivel a felhasználónak semmiféle bizonyíték nem áll rendelkezésére, a mobilszolgáltatónak meg ott van a részletes híváslista, amelyet bármely bíróság elfogad bizonyítéknak, semmi más lehetősége nem lenne a felhasználónak, mint hogy befizesse az összeget.
Ugyanez igaz lehet a cikkben említett percdíjas internetnél is, ahol akár szándékosan (fel sem tételezem!!!!) akár hiba folytán többet számláz a rendszer, arról egy tanúsított rendszer készít bizonyítéknak minősülő részletes híváslistát, amely ellen semmit nem lehet tenni.


Számoljunk csak: ha a Magyarországon működő 10 millió SIM kártya esetén (kicsit több, de ez szép kerek szám) átlagosan (cégeknél jóval többet, magánszemélyeknél jóval kevesebbet) túlszámláznának a mobilszolgáltatók mondjuk havi 1000 (egyezer) forintot, az havi tíz milliárd forint extra bevétel, amely egyrészt bizonyíthatatlan, másrészt a felhasználók 99%-ának nem éri meg foglalkozni a dologgal. De ha ez igaz lenne, akkor csalás lenne, amelyre a különös kegyetlenségen kívül gyakorlatilag minden minősítő körülmény ráaggatható lenne, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetve… van még valami?

 

Érdekelne az urak véleménye a dologról. A tisztelt távközlési cégeknél dolgozók anyázására nem vagyok kíváncsi, de ha értelmes érveik vannak (azonkívül, hogy ez nem lenne megvalósítható, ugyanis informatikailag könnyen megvalósítható lenne), érdeklődéssel várom azt is.
 

107 komment

Kizsarolt kórházi túlmunka

2010. november 17. - zugügyvéd

Akik eddig azt hitték, hogy csak a multik szipolyozzák ki az alkalmazottaikat, és élnek vissza a jogszabályokkal, olvassa el az alábbi levelet, amelyet egy közkórház dolgozója írt be.


Tiszteletem!

 Előre is elnézést kérek hogy zavarom levelemmel de jogi segítségre volna szükségem.  Egy   psychiátriai osztályon dolgozom.

Kórházunk 2010.05.01-el psychiátriai sürgősségi ellátó helyet hozott létre melyet az ügyeleti kft végez. Az ellátó hely hivatalosan az épületünk földszintjén működik,azonban a mai napig az osztályon történik a betegek ellátása, elhelyezésük. Az ügyeletért az orvos és az őt segítő irodista pénzt kap,az osztály ápolói azonban nem,mivel mi nem vagyunk a kft-vel szerződöttek. A munkaköri leírásunkat nem változtatták meg,de megfenyegettek minket hogy ha nem végezzük el a pluszmunkát ki leszünk rúgva. A vezetőség jelezte hogy December 01-el lehet leköltözik az ellátás de továbbra is be kell segítenünk.

Szeretném megtudni mit lehetne tenni mivel ez átlagosan havi 300-400 beteget jelent és eléggé kimeríti a csapatot,hisz a többi osztályos beteg mellet az ügyeleti betegeket is el kell látnunk.

 Azért fordultam önhöz így ismeretlenül mivel nincs sajnos jogász akit ismernék,bármilyen információ,segítséget megköszönök.
Köszönöm előre is válaszát!
 A. K.
 

11 komment · 1 trackback

Ügyvéd dress code méltósága

2010. november 16. - zugügyvéd

A Zugügyvédhez elküldtek egy blogot, amely az ügyvédek elvárható öltözködésével foglalkozik. Az utolsó bejegyzésben  látható két fotó tipikus "eseteit" ábrázolja a félresikerült ügyvédi megjelenésnek. Az "ügyvéd dress code" bejegyzés felvezetője is tanulságos, vitaindításnak mindenképp:

 

„A szakmai alapok mellett el kell sajátítani azokat a tulajdonságokat, melyek megjelenésében és fellépésében is alkalmassá teszik a személyiségét az ügyvédségre. Munkásságuk során csak így tudják hitelesen képviselni e hivatás – mára okkal vagy ok nélkül, de némiképp megtépázott – társadalmi méltóságát.”

 

57 komment

Közokirat-hamisító rendőrök?

2010. november 15. - zugügyvéd

A NOL arról ado hírt, hogy az Országgyűlés elé terjesztették az új semmisségi törvényt.  A rendőri vallomáson alapuló ítélet csak törvénysértő lehet – ez az üzenete az ötödik ilyen tárgyú törvénynek, amely szerint a 2006-os zavargások résztvevői ellen hozott valamennyi olyan verdikt semmis lenne, amelyet kizárólag rendőrök állításaira alapoztak.
 

A miniszteri megbízott  – az eddigi vizsgálat adatai szerint – azt valószínűsíti, hogy ezeket a jelentéseket nem mindig a rendzavarások helyszínein ténylegesen intézkedők írták alá, hanem esetenként csak azok, akik az elfogott személyek előállítását végezték, vagyis: az eseményekről nem rendelkeztek megbízható információkkal. A bíróságnak tehát – hivatalból vagy kérelemre – minden olyan ítéletet meg kellene semmisítenie, amelyet kizárólag a rendőrök jelentései és vallomásai alapján hoztak.

A Zugügyvéd szerint sem is lenne ezzel igazán gond, ha számos más esetben is alkalmaznák ezt a jogszabályt, amikor kizárólag  a rendőrségi jegyzőkönyvekre alapozva ítélnek el valakit, úgy hogy csak a rendőr nyilatkozatát veszik alapul.

 

62 komment

Különadós vasutas

2010. november 12. - zugügyvéd

Slágertéma a 98%-os különadó, már a Zugügyvédnél is érdeklődnek a jogszabály egyszerű áldozatai.

Tisztelt Zugügyvéd!

Sürgős segítséget, tanácsot kérnék a frissen bevezetett 98%-os különadóval kapcsolatban. Apám 25 évig mozdonyvezetőként dolgozott a MÁV-nál, majd 2009 szeptembertől kezdve egy baleset miatt nem tudott dolgozni. 2010 áprilisban, 48 évesen végül elbocsátották, ennek megfelelően végkielégítést kapott, melynek bruttója jóval meghaladta a 2 millió Forintot, nettója kb 3-400 ezerrel.

 Egészen mostanáig ebből a pénzből éltünk, plusz ebből ment az álláskeresés, gépjárművizsga stb. amik az elhelyezkedéshez szükségesek, és bár pontosan nem tudom se a végkielégítés bruttó összegét, se azt, hogy mennyi maradt belőle, ezt az összeget - teljesen jóhiszeműen, luxuscikkek vásárlása nélkül, 4 tagú család élelmezésére, lakhatására, ruházkodására - felhasználtuk.

Ezek után a mai napon  egy levelet kaptunk, mely többek közt kifejti, hogy a törvényben foglalt összeget az APEH számlaszámára be kell fizetni. Az egész család össze van zavarodva. Egyelőre azt se tudjuk, hova és mennyit kell befizetni, de azt még kevésbé, hogy honnan kerítsük majd elő ezt az összeget? Ilyet 2010-ben Magyarországon tényleg meg lehet tenni? Holnap hozhatnak egy törvényt szintén január 1-ig visszamenőleg, hogy a bruttó 200 ezer Ft felett keresőket rendkívüli különadóval sújtják, és fizessünk be hirtelen 1 millió Forintot mikor hónapról hónapra élünk? Ezt egyszerűen képtelen vagyok elhinni.

Gyorsan átfutva a cikkeket a témáról a média már alapvetően azt is megkérdőjelezi, hogy mennyire etikus megvonni a kifizetéseket. De arról nincs szó sehol, hogy mi van ebben a helyzetben. Hogy mondhatja utólag bárki azt a törvényben előírt járandóságra, hogy jogszerűtlen volt, és kérik vissza? Ha ezt tudjuk, nyilván lekötjük a pénzt fél évre, és savanyú szájjal, de visszafizetjük. De most már nincs miből!

Mit javasolnak? Hova írjunk, kit keressünk meg ezzel kapcsolatban? Meddig halogathatjuk a befizetést?

Előre is köszönöm a segítséget.
 

44 komment

süti beállítások módosítása