A rendőrségi-ügyészségi statisztika meghamisítása, a számokkal való trükközés régi műfaj a bűnüldöző szerveknél. Most, hogy büntetőeljárással fenyegették meg a trükközőket, egyre több ilyen eset kerül napvilágra.  A 13. kerületi Hírhatár online is egy ilyen történetet tár fel.

A volt rendőr elmesélte a fenti  szerkesztőségnek, hogy:

 „Az volt a „szokás”, hogy minden bűncselekmény lezárást követően (teljesen mindegy, hogy az eljárás vége megszüntetés, vagy vádemelési javaslat volt az ügyészség felé), ki kellett tölteni az ügygazdának egy úgynevezett „ZÖLD STATISZTIKAI LAPOT”. Ezt központilag kellett megküldeni, egy központi rendőrségi statisztikai hivatalnak, vagy statisztikai hivatalnak, erre nem emlékszem pontosan. Minden nyomozó naponta/hetente állított ki ilyen lapokat, az ügyszámok függvényétől változott a mennyiség. Ezt a statisztikai lapot kizárólag ceruzával lehetett kitölteni és tollal kellett az ügygazdának aláírni. Én több esetben tiltakoztam ez ellen és követeltem, hogy tollal töltsem ki , mivel tollal is írom alá, pont azért,  hogy ne tudják utólag átírni annak megfelelően, hogy éppen milyen statisztikai adaton akarnak „javítani.”  Az alosztályvezetőm határozottan megtiltotta ezt nekem és fegyelmi eljárást helyezett kilátásba ha tollal próbálnám meg kitölteni. Arra hivatkozott,  hogy ha elírok valamit, akkor nem tudják utólag kijavítani.

 

Ezt nem tagadhatja le egy rendőrnyomozó sem, hisz erről szinte mindenki tudott, vagy tudniuk kellett! Ebből adódóan, vélhetően nem csak most történt hamisítás, hanem folyamatosan adott volt a lehetőség mindvégig, ugyanis ez a ceruzás eljárás folyamatosan adott visszaélési lehetőséget.

 

Érdemes lenne megnézni, hogy hány olyan lapot találnának, ahol az eredetileg kitöltő ügygazda tollal írt aláírása alapján a kézírás nem ugyanaz, mint az afelett szereplő írás. 

 

Amennyiben nem hisznek nekem, úgy vegyék elő az összes régi ügyem, és meg lehet nézni, hogy a tollal kitöltött részek nem az én írásomat fogják mutatni, ugyanis ha az a csoda történt, hogy a ceruzás részt annak megfelelően, módosítás nélkül írták át, akkor sem az én kézírásom lesz rajtuk. Pályafutásom alatt, csak én egyedül, körülbelül 300 ilyen statisztikai lapot töltöttem ki ceruzásan!

 

Olyan eset is előfordult, hogy új kapitányságvezetőt kaptunk, majd a váltást követően azonnal ki kellett menni razziát tartani a kerület területén található bolhapiacra, majd lefoglalásra került több száz másolt DVD. Ezt követően a több száz másolt DVD-s ügyben, minden egyes lefoglalt DVD-t kvázi "külön ügynek" vettek statisztikailag, így több száz statisztikai lap került kitöltésre, holott egy ügyről volt  szó.Ebből adódóan jelentősen megnövekedett a kerületben a felderített ügyek száma, ily módon mesterségesen. Ezt használta ki az új kapitányságvezető és a következő év zárásakor büszkén nyilatkozta a belső tájékoztatón statisztikai eredményességét.

 

Pontosan már nem emlékszem, hogy ebben az időszakban Hatala Úr milyen pozíciót töltött be, de a munkatársaim és a közvetlen feletteseim, illetve más kapitányságokon dolgozó kollégák elmondása alapján, más kapitányságok vezetői is, mindenhol így tettek. Kérdés, ha mindenki így tett a helyi vezetőkkel együtt, akkor ezt tudnia kellett-e a magasabb szintű vezetőknek is, hiszen ez a "módszer", teljesen evidens volt mindenki számára!”
 

A Zugügyvéd nem az érintett személye, hanem a közzétett dokumentáció érdekessége miatt linkeli be a Tasnádi Péter elleni eljárásokat egyfajta szemszögből megvilágító weboldalt.

Jogszerűtlenül tagadja-e meg egy szolgáltató ügyintézője, hogy a hivatalos beszélgetést rögzítse az ügyfél, miközben a szolgáltató is ezt teszi? Első olvasatra abszurdnak tűnik a tilalom.

Tisztelt Zugügyvéd,

A következő rövid incidens történt:

 

"Telenor ügyfélszolgálat felhívása, mert sokadszorra sem tudnak számlát jól kitölteni, és mivel többszöri telefonálásra sem oldódott meg minden, most kitaláltam, hogy felveszem én is a beszélgetést. Mint minden nagy cégnél, a Telenornál is előre közli az automata, hogy a beszélgetést az ÉN érdekemben rögzítik. Amikor kapcsolnak egy ügyintézőt, akkor bemutatkozom, és közlöm, hogy én is felveszem a beszélgetést, mire a válasz, hogy nem járulnak hozzá, és le kell rakja a telefont...."

 

Az érdeklődés tárgya, hogyha a nagy cégek felvehetik a beszélgetést (amiről a véleményemet meg sem kérdezik, csak mint kötelező velejárója a beszélgetésnek), én miért nem vehetem fel, ill. inkább úgy kérdezem, hogy ők ilyen helyzetben visszautasíthatják e a részemről való beszélgetés-felvételt. Nincs e valami (jog)szabály arról, hogy ha az egyik fél felveheti a beszélgetést, akkor a másik is (nem utasíthatják vissza)?

 

Köszönettel,

tamás
 

Az alábbi tyúkper mindenképp megér egy posztot, főként a videó és az idézett ítélet miatt:
"T. Ilona jobb kezében egy madártoll seprű volt, bal kezében egy zacskót tart, amely zacskóban áttetsző folyadék volt látható.
T. Ilona odalépett J. Tibor ablakához és kezével olyan mozdulatot tett, mintha mázolna de az nem látszik a felvételen, hogy az ablakon lévő fehér foltot ő okozta volna, hiszen a folt már akkor ott volt az ablakon, amikor T. Ilona odalépett az ablakhoz.”

Tisztelt Zugügyvéd!

Egy lehetetlen fülemile per, egy lehetetlen részletét küldöm meg önöknek, amelyhez kapcsolódóan videót is rendelkezésre bocsátok.

Egy szomszéd nénim megkeserítette az életünket több mint egy éven át, annyi mindennel feljelentett, hogy egy idő után nem is számoltam az ellenem folyó eljárásokat. Végül minden fordítva sült el. A nénit mostanában kilakoltatják, sőt még kártérítési pert is indítottam ellene és tudomásom szerint mások is.

No de nem is ez a lényeg, hanem az ügyek, amelyek közül ez a "kedvenc" részletem, és ez rávilágít arra, hogy miféle más őrültségeket kellett kiállnom.

A néni - a sok egyéb ténykedése mellett - állandóan nálunk "graffitizett", művészi elképzeléseit a mi ablakunkon hozta nyilvánosságra, amivel csak annyi bajom volt hogy amikor sokadjára lemostam a festményeit az ablakunkról, szétment a nyílászáró burkolása (albiról volt szó, szóval szívtam a fogamat). Egy darabig rutinszerűen ezt csinálta, aztán videóra is felvettem (mert a haverok el se hitték, hogy van ilyen, komolyan...). A videó ennyi, mint ami itt van, nem vágott anyag, csak az arcát takartam el a néninek:

Nem sokkal az eset után 2009 nyarán felnyomtam a nénit rongálás miatt, 2010 decemberében, amikor már rég el is felejtettem az ügyet (végül el is költöztünk onnan) kaptam meg a szabálysértési ügy megszüntető határozatát az alábbi cselekményre vonatkozó indoklással:

"T. Ilona jobb kezében egy madártoll seprű volt, bal kezében egy zacskót tart, amely zacskóban áttetsző folyadék volt látható.
T. Ilona odalépett J. Tibor ablakához és kezével olyan mozdulatot tett, mintha mázolna de az nem látszik a felvételen, hogy az ablakon lévő fehér foltot ő okozta volna, hiszen a folt már akkor ott volt az ablakon, amikor T. Ilona odalépett az ablakhoz.
T. Ilona elmondta, hogy valóban volt a kezében egy madártoll, de nem volt nála fehér festék, csak azért ment az ablakhoz, mert látta, hogy ott kamera van."

A videót - szórakoztatási céllal - még a sajtó is felhasználta, annyira egyértelmű. Az igazságügy számára azonban nem. Ez a kis eset, szerintem jól reprezentálja úgy egészben a nagyot. Mi van itt gyerekek?

Remélem megér egy posztot, igaz ez inkább csak vicces ügy, mint vér komoly.

 

Kellemes napot!

--
Tisztelettel: JMT

 

Beszédes nicknevű hozzászólónk levelével megnyitjuk a Zugügyvéd alkotmányjogi szemináriumát. Dark Future azt kérdezi magától és nyilván mindnyájunktól, hogy hogyan kell értelmeznünk, és milyen konzekvenciái lehetnek az alábbi, az új alkotmány szövegtervezetében fellelt konkrét mondatnak. 

 "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét."

Ezt most akkor mégis hogy? Az elmúlt 62 év törvényeinek, az elmúlt 21 év AB-határozatainak az alapját egy tollvonással érvénytelenítenék? A jelenleg is hatályos, az 1949. XX.tv-re hivatkozó jogszabályok akkor lógnak majd a nagy semmiben? Nem vagyok jogász, de szerintem egy hat évtizedet megélt alkotmányt visszamenőlegesen érvényteleníteni még szimbolikusan sem szabadna.
Üdvözlettel:

Dark Future

 

Csoki egy mindnyájunknak kedves témát feszeget. Tényleg, ha valaki egyszercsak ki akar szállni egy fórumból, és minden régebbi hozzászólását töröltetni akarja, vajon megteheti-e ezt? 

Kedves Zugügyvéd,
 
egy remélhetőleg érdekes témát szeretnék felvetni a fórumozással kapcsolatosan, amire  talán valami semleges jogi útmutatás is születik. Mégpedig a fórumozó - fórum - hozzászólások jogainak viszonyát.
Konkrétan: nemrégiben az egyik internetes oldal fórumán ütköztem abba a polémiába, amit egy régi tag és először a fórum moderatúrája, majd az oldal üzemeltetője folytatott. A dolog lényege annyi volt, hogy az ilyen-olyan okokból távozó tag szerette volna, ha minden addigi hozzászólását is törlik, természetesen az idézetek kivételével.
Mindenki hivatkozott sok mindenre, de igazi jogi aspektusát sehol nem láttam a dolognak. És igazából csak a sötétben tapogatózom, ha rá gondolok.
Van ugye egy általános szerződési feltétel féle, amit belépéskor elfogad a fórumtag. Ez kb. arról szól, hogy az üzemeltető fenntart mindenféle jogot a hozzászólások megjelentetésével kapcsolatosan, a fórumozónak meg kb. nulla jutott. Lehetőséget ad arra, hogy hozzászóljon valaki, de alapesetben, ha a hozzászólását eltüntetik, gyakorlatilag nulla jogai vannak ezzel kapcsolatosan (ezzel alapvetően semmi baj sincs). Az üzemeltetőjé a fórummotor, a szerver, minden.
Alapvetően egyébként az volt az üzemeltető szívfájdalma, hogy ez iszonyatosan macerás munka lenne, és a fórum szerkezetét is megbontaná vele, sok egyéb hozzászólás meg  értelmetlenné válna.
A fórumtag egyébként több ezernyi hozzászólással rendelkezett, jobbára szakmai vagy segítő szándékúval. Tipikusan olyanokkal, amikre a google-al bukkan egy problémakeresésnél az ember. De ezen kívül elég komoly szószösszenetei voltak híradástechnika és hasonló témában.
Hogy ez most hogyan és miként kicsinyes vagy nem, vagy műszakilag mennyire bonyolult megvalósítani, attól tekintsünk el.
Személy szerint azt gondolom, hogy szerzőként az ember alapvetően sem mondhat le minden jogáról pl. szerzőség esetén sem, még az oly divatos creative commons ellenére sem (ami egyébként is csak vagyoni jogról meg a továbbfelhasználásról szól).   Illetve sok fórum egyáltalán nem is hivatkozik a CC-re, esetleg nem jól. De ha már egy fórumon szóba kerül, akkor bizony minden hozzászólás aljára oda kellene biggyeszteni, külön-külön. Mert változhatnak a felhasználási feltételek, illetve mert akkor jogilag minden hozzászólás külön-külön élvez védelmet.
De egyáltalán védett műnek tekinthető-e egy fórumhozzászólás, ilyen szempontból kinek a tulajdona,  kinek mennyi és milyen joga fűződik hozzá? Ha nincs szerzői jog, csak adat, akkor adatkezelés szempontjából mik a szabályok?
Jogilag sem pro, sem kontra nem tudnám megindokolni, mert egyszerűen nem látom azt, hogy ez milyen szinten és hol van szabályozva. Emberileg érthetőnek tartom, hogy ha az üzemeltető szerint ez egy lehetőség, nem kötelező senkinek sem osztani az észt, és egyébként is azt tesz a hozzászólásokkal, amit akar (mert a gyakorlat ez, tényleg azt tesz), akkor nem kötelező letöltést sem generálni és közvetve hasznot szerezni sem ám mások dolgaival. Az üzemeltetőt sem kényszerítette senki, hogy infrastruktúrát tartson fenn eme tevékenységhez. Haszonnak meg akár 100 ft is haszon.  Erről alapvetően le lehet mondani, és nem is szabad igényt tartani ilyesmire egy szabadidős hobbitevékenység kapcsán. Erre jó a CC. De épp azért, mert egy fillért sem kapott soha, egy szerzőnek (ha egyáltalán annak tekinthető) szerintem jogában kellene álljon, hogy azt kezdjen a hozzászólásaival, amit ő akar. Ha úgy dönt, hogy szeretné eltüntetni a netről, akkor megtehesse. Ne csak az üzemeltető tartsa fent magának ezen jogot.
Blogoknál könnyű a helyzet, egy katt és megy a dev/nullba.  Ahogy egyébként a topik is odament pár nap után.
Köszönettel,
Csoki

Előfordult már vajon a Zugügyvéd olvasóival, hogy munkáltatójuk természetesnek vette, hogy a munkakörükön teljesen kívül eső, - esetünkben a levélíró szerencsétlenségére a hobbiját jelentő - feladatokat is vígan végezzenek? Levélírónk még külön fizetséget sem kért, csak akkor akart volna, ha a fotókat nyomtatott kiadványban használják fel, vagy komoly plusz munkaigény merül fel. A munkáltató mégis megsértődött.

Kedves Zugügyvéd!

Kivételes eset vagyok, nem megtörtént, vagy történő jogsértés, vitás ügy miatt írok neked, hanem az ilyen esetet szeretném elkerülni. A történetem röviden:

Jelenleg egy állami intézménynél dolgozom, mint informatikus, néha-néha fizető hobbim pedig a fotózás. Nos, ez a hobbim a tudomásukra jutott, s felkértek, hogy fotózzam le az épület egyik steril helység-együttesét, amit én szívesen meg is tettem, azonban egy 300-nál is több fotót tartalmazó ipari fotódokumentáció legalábbis felveti egy megbízási szerződés szükségességét, a későbbi viták elkerülése végett. Nos, mikor leraktam a cégvezetés elé a szerződést, gyakorlatilag vérig sértődtek, hogy merészelek én feltételeket szabni, és különösen pénzt kérni munkaidőben végzett munkáért, pedig – szerintem – szinte minden jogomról lemondok, és fizetséget sem kérek a többletmunkáért.

 

---

A szerződés inkriminált részei pedig:

 

• A megbízott a megbízó szóbeli felkérése alapján vállalja, hogy legjobb tudása szerint elkészíti a Gipsz Jakab intézmény épületében található, beüzemelés alatt álló speciális steril helységének fotódokumentációját. A felkérés teljesítésének dátuma: 2011.03.24-i és 2011.03.25-i munkanap (…)

• Bár mind a megbízó, mind a megbízott a másik fél teljes jóhiszeműségének és alaposságának tudatában jár el, azonban a munka jellegéből, és a felhasználás céljából fakadóan felmerülhet túlmunka igénye. E túlmunka, amennyiben a szerződéskötéstől számított legfeljebb 90 napon belül, legfeljebb 3 alkalommal merül fel, és a technikai mérete nem haladja meg az eredetileg átadott fotódokumentáció méretének harmadát, e szerződés egyfajta mellékleteként kezelendő, mely esetben e szerződés feltételei az irányadóak. A 90 napon, 3 alkalmon, illetve az eredeti munka technikai méretének harmadán túli túlmunkák esetében új szerződés köttetendő.

• A megbízott tudomása szerint a fotódokumentáció fő felhasználási célja a hivatalos jelentések mellékleteként való felhasználás, ezért kijelenti, hogy bármely felettes vagy hivatalos szerv felé való jelentés mellékleteként a dokumentáció bármely részét a megbízó felhasználhatja az alábbi feltételek szerint:
• A megbízott beleegyezik a fotódokumentáció teljes vagy részleges felhasználásába, korlátlan számban és időtartamra.
• A megbízott beleegyezik a fotódokumentáció teljes vagy részleges felhasználásába a következő formában: professzionális nyomdai felhasználáson kívül bármely szükséges, vagy elvárt forma.
• A megbízott belegyezik a fotódokumentáció teljes vagy részleges felhasználásába a következő céllal: bármely felettes vagy hivatalos szerv felé való jelentés mellékleteként, vagy annak szerves részeként
• A megbízott lemond azon jogáról, hogy a neve –mint a fotók készítője- bármilyen módon feltüntetésre kerüljön.
• A megbízott beleegyezik, hogy a megbízó a fotókat bármilyen formában manipulálja, s ezen manipulált fotókat felettes vagy hivatalos szervek felé való jelentésben felhasználja, azonban kiköti, hogy ilyen esetben a fotó készítőjeként nem feltüntethető.
• A megbízott beleegyezik a fotók nem professzionális, egyszerű nyomtatásába, amennyiben az magáncélra készül, jelentés elkészítéséhez szükséges, vagy a jelentés nyomtatott formában való leadását elvárják, előírják.
• A megbízott nem egyezik bele a fotók professzionális nyomdai felhasználásába. Ilyen felhasználás külön szerződés tárgyát képezi, és a megbízott fenntartja a jogát arra, hogy egyéb feltételekhez kösse, anyagi ellenszolgáltatás fejében engedélyezze.

A Zugügyvéd szerint a választottbírósági ügyek abszurditására külön blogot lehetne indítani. Íme egy újabb ügy.

Tisztelt Zugügyvéd!
 
Esetünkben egy multi cég és egy kisvállalkozó között - mint szokás - választottbírósági kikötést tartalmazó bérleti szerződés jött létre. A kisvállalkozó befektette a pénzét a bérelt helyiségbe úgy, hogy a kicsi  üzleti tevékenységéhez szükséges átalakító építési munkálatokat elvégeztette. A multi a kisvállalkozóval szemben a választottbíróság előtt kiürítési keresetet indított. A választottbíróság a kisvállalkozót kiürítésre kötelezte.
 
Tudjuk, hogy a választottbírósági ítélet csak közrendbe ütközés miatt támadható meg. Kérem, ossza meg velem, ha valakinek van tapasztalata, véleménye az érvénytelenségi kereset esélyeiről vagy esetlegesen konkrét információja az alábbiakról.
Mivel egy közzétett BH alapján esély mutatkozik arra, hogy a választottbíróság ítéletét érvénytelennek mondja ki a rendes bíróság, ha bizonyítást nyer, hogy a választottbíróság tagja és valamely fél jogi képviselője között elfogultságot eredményező viszony áll fenn, ezért ennek a jogorvoslatnak esélyét látnám, ha bizonyítható lenne, hogy

kapcsolat áll fenn (akár korábban jogi képviselője volt a cégek bármelyikének   aki ügyvéd, a perben a multi cég által delegált választottbíró volt.
 
 

Kérdés, hogy közrendbe ütközhet-e, erről is kérném a véleményét, hogy ha a választottbíróság egyszerűen félretesz egy törvényi szabályt - nem értelmezéssel -, hanem mert szerinte az nem jó (idejét múlt stb.) pl. hogy a bérleti szerződést a hónap utolsó napjára lehet felmondani.

A kisvállalkozó az általa beépített és el nem vihető épületrész, berendezés alapján tulajdonjogi, dologi jogi igényt is támasztott, amely előkérdése volt a felmondás érvényességének; ha ennek az előkérdésnek egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget a választottbíróság, és úgy hozott ítéletet a felmondás érvényességéről, az alapos ok lehet-e az érvénytelenítésre.

 Erről mi a véleménye? Milyen tágan értelmezi jelenleg a legfelsőbb bírósági gyakorlat a közrendbe ütközést? Milyen a bíróság álláspontja a multi cég és a kisvállalkozó törvény előtti egyenlőségének figyelmen kívül hagyása miatti közrendbe ütközés fennálltáról, és milyen tapasztalatok vannak annak bizonyítása terén?

Üdvözlettel:
 egy jogvédő

Az alábbi kérdés sokakat érinthet a válási statisztikákat ismerve.

Tisztelt Zugügyvéd,

felmerült bennem a kérdés:

Kell-e tartásdíjat fizetni az extra jövedelemből azoknak az állami nyugdíjba visszatérőknek, aki úgy döntenek, hogy felveszik a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott reálhozam feletti jövedelmüket?

Üdvözlettel,

tartásdíjfizető

Gazdasági totálkár után megjavított autóra nem hajlandó fizetni a biztosító az újabb baleseti kárra. Jogosult megtagadni a fizetést?

Tisztelt Zugügyvéd!
 
 
Az én esetem sem egyszerű. A múlt év júniusában karamboloztam vétlenül Ausztriában ,hátulról egy kis faluban belém jöttek.. Nem is volt ezzel semmi gond az autó hátulja kicsit sérült ,a másik autós szó nélkül elismerte felelősségét az ügyben. Ami azonban  utána történt az nem volt semmi. Nem volt a biztosítójának partner biztosítója,ezért csak nagy nehezen tudtam a kárigényemet érvényesíteni. Persze három hétig tartott ,míg az osztrák kárszakértő megnézte a helyszínhez közel bevontatott autómat és kárszakértette.Miután autóm14 éves volt ,hiába jó állapotú ,gazdasági totálkárra vette. Bár 10 perces kalapálás után simán hazajöttem vele.Az év végére meg is érkezett a pénz. Közben én az autómat ,miután új autóra nincs pénzem rendbe hozattam és levizsgáztattam ,mert lejárt a műszaki vizsgája. júliusban.
 
Most jön a csattanó,december 22-én ismét Ausztriába kellett mennem üzleti célból ,természetesen a friss műszaki papírokkal bíró autómmal mentem. Ekkor Bécs belterületén ismét megtörtént az a fránya dolog ,hogy megint belém jöttek hátulról,de most kicsit az előttem álló autóba is beletoltak.. Kis kalapálás után itt is haza tudtam vele jönni. A biztosítom  ,mert most ők szakértették, most is gazdasági totálkárra vették .Egy hónap várakozás és akta tologatás után áttették ahhoz a pesti céghez aki az előző káromat is intézgette.
 
Most pedig kijelentette ,hogy ne gondoljam ,hogy az egyszer már totálkárra vett autómra még egyszer fizetnek.. Kérdezem ,hogy jogos -e ez az eljárás ,vagy van -e valami jogszabály,ami alapján ez megtámadható.
 
 
 
Tisztelettel ,egy elkeseredett tulajdonos...