Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Összeférhetetlen Választottbíróság

2011. február 25. - zugügyvéd

A Zugügyvéd szerint a választottbírósági ügyek abszurditására külön blogot lehetne indítani. Íme egy újabb ügy.


Tisztelt Zugügyvéd!
 
Esetünkben egy multi cég és egy kisvállalkozó között - mint szokás - választottbírósági kikötést tartalmazó bérleti szerződés jött létre. A kisvállalkozó befektette a pénzét a bérelt helyiségbe úgy, hogy a kicsi  üzleti tevékenységéhez szükséges átalakító építési munkálatokat elvégeztette. A multi a kisvállalkozóval szemben a választottbíróság előtt kiürítési keresetet indított. A választottbíróság a kisvállalkozót kiürítésre kötelezte.
 
Tudjuk, hogy a választottbírósági ítélet csak közrendbe ütközés miatt támadható meg. Kérem, ossza meg velem, ha valakinek van tapasztalata, véleménye az érvénytelenségi kereset esélyeiről vagy esetlegesen konkrét információja az alábbiakról.
Mivel egy közzétett BH alapján esély mutatkozik arra, hogy a választottbíróság ítéletét érvénytelennek mondja ki a rendes bíróság, ha bizonyítást nyer, hogy a választottbíróság tagja és valamely fél jogi képviselője között elfogultságot eredményező viszony áll fenn, ezért ennek a jogorvoslatnak esélyét látnám, ha bizonyítható lenne, hogy

kapcsolat áll fenn (akár korábban jogi képviselője volt a cégek bármelyikének   aki ügyvéd, a perben a multi cég által delegált választottbíró volt.
 
 

Kérdés, hogy közrendbe ütközhet-e, erről is kérném a véleményét, hogy ha a választottbíróság egyszerűen félretesz egy törvényi szabályt - nem értelmezéssel -, hanem mert szerinte az nem jó (idejét múlt stb.) pl. hogy a bérleti szerződést a hónap utolsó napjára lehet felmondani.

A kisvállalkozó az általa beépített és el nem vihető épületrész, berendezés alapján tulajdonjogi, dologi jogi igényt is támasztott, amely előkérdése volt a felmondás érvényességének; ha ennek az előkérdésnek egyáltalán nem tulajdonított jelentőséget a választottbíróság, és úgy hozott ítéletet a felmondás érvényességéről, az alapos ok lehet-e az érvénytelenítésre.

 Erről mi a véleménye? Milyen tágan értelmezi jelenleg a legfelsőbb bírósági gyakorlat a közrendbe ütközést? Milyen a bíróság álláspontja a multi cég és a kisvállalkozó törvény előtti egyenlőségének figyelmen kívül hagyása miatti közrendbe ütközés fennálltáról, és milyen tapasztalatok vannak annak bizonyítása terén?

Üdvözlettel:
 egy jogvédő

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr262690391

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Iustizmord 2011.02.25. 20:14:37

1. a bérleményben végzett átalakítási munka nem keletkeztet tulajdonjogot - a kisvállalkozó bepróbálkozása ekörben szánalmas
2. pár hónapja volt oélyan h a választottbíróság tagja és vmely peres fél ügyvédje között annyira szoros munkakapcsolat volt (azonos tanszéken tanítottak, talán) hogy az LB hatályon kívül b@szta az ítéletet - de ez szinte példa nélküli.
3. a választottbíróság ítélete ellen csak extrém esetben lehet sikerrel az LB-re menni.
4. felmondtak a kisvállalkozónak - finito. le kéne már szokni arról, hogy az érvényes felmondás után 1-2 évvel még mindig nem lehet kitenni a bérlőt. igan, a 94. évi akárhanyas számú lakástörvény ekörben híg fos. egy társasház 2-3 hete nyert meg egy felmondási-kiürítési pert, de a bérlő közölte: dehogy megy ő el. a végrehajtás több hónapos procedúra és extraköltség. a zárcsere, önhatalom az effektíve hatásos, csak sajnos jogszerűtlen.

atpijkamo_ · http://www.deciki.blog.hu/ 2011.02.25. 21:01:09

A választottbíróságok a magyar jogrendszeren kívül működnek? Akármilyen random ítélet születhet?

bigthereal 2011.02.25. 22:39:55

1994. évi LXXI. tv a választottbíráskodásról, ott leírja részletesen, hogy milyen esetekben lehet érvényteleníteni.

ha nem volt jogszerűen megalakítva, ha súlyos eljárásjogi szabályszegés történt, ha nem érvényes a fórum kikötése, stb.

Diktatúra Pécsett, új céget foglalt el a Fidesz! 2011.02.25. 22:44:29

Pokorni csúnyán beégette magát a tévében
Súlyos félreértésbe futott bele a volt oktatási miniszter ma reggel a TV2 műsorában. Pokorni Zoltán épp arról beszélt, hogy nincs szükség bálnatenyésztéssel foglalkozó egyetemei szakra Magyarországon. A fideszes politikus a balneológiáról beszélt, ami azonban a gyógyfürdőtan.

Ezek amihez nyúlnak, szólnak csak a balhé, káosz, fejetlenség!

Március 15-én zavarjuk el őket!

bigthereal 2011.02.25. 22:47:27

a jogszabályokat nem hagyhatja figyelmen kívül, elavultságra hivatkozva meg pláne nem, ez egy vicc:)

nézd meg ezt, BVM kontra global center

nol.hu/gazdasag/20101013-ujabb_fordulat_a_bvm_global_center_sagaban

Káposztakukac 2011.02.25. 23:00:20

@atpijkamo: természetesen nem, de itt nem is erről van szó. csak a kisvállalkozó valószínűleg meg van lepődve, hogy a vb nem tököl és gyorsan hoz ítéletet és ezért rögtön mennie kell és nem húzhatja az időt a bérleményben.

atpijkamo_ · http://www.deciki.blog.hu/ 2011.02.25. 23:02:22

@Káposztakukac: "természetesen nem"

Ezt fejtsed ki lécci bővebben. Mi gátolja meg őket, hogy figyelmen kívül hagyjanak bizonyítékokat és jogszabályokat, ha nincsen másodfok?

Szeptim 2011.02.25. 23:30:31

@atpijkamo: az, hogy akkor híre menne és elveszítenék az ügyfeleiket. A szerződő felek közös megegyezéssel jelölik ki a választott bíróságot, amire azért van szükség, mert a rendes bíróságok évek alatt hoznak meg egy ítéletet, ők pedig néhány hét alatt.

BaradlayR 2011.02.25. 23:50:03

A választottbíróságokat be kéne tiltani, meg kéne szüntetni.

BaradlayR 2011.02.26. 00:00:35

@Szeptim: Sajnos ez a "közös megegyezés" olyan, hogy ha aláírsz akárcsak egy folyószámlaszerződést, akkor neked annyi. Miből fogod kifizetni a választottbíróság milliós honoráriumát, ha egy elszámolási vitában a bank lenyúlja a pénzedet? Kihez fordulsz, ha csak ötvenezer forinttal károsít meg a cég, és sokszor annyi a perköltség?... Nem vagy védve.

BaradlayR 2011.02.26. 00:22:25

Itt van:

A cikk első hozzászólásában említett kirívóan szabálytalan esetben, amikor a Legfelsőbb Bíróság teljes egészében megsemmisítette a választottbíróság ítéletét.
"a testület tagjai 28,3 millió forintos honoráriumban részesültek"

atpijkamo_ · http://www.deciki.blog.hu/ 2011.02.27. 12:30:25

@Szeptim: "híre menne és elveszítenék az ügyfeleiket"

Hát ez nem túlságos visszatartó erő.

Szóval, ha megéri nekik, akkor akármit dönthetnek. Egy nagyobb ügyeknél felveti a korrupció lehetőségét.

anyadmajma 2011.02.27. 12:48:15

Nem csak felveti, hanem sajnos gyakorlatilag meg is történik. Persze elvileg, mert bizonyítani nem tudom közvetve.....
AZ biztos, hogy a választott bíróságok sokkal gyorsabban működnek, viszont a hátrányuk, hogy a döntésük végleges. Főleg a mostani példában, mint a kishal a nagy hal ellen, még az összeférhetetlenségről sem lesz fogalma a kishalnak, nemhogy valami bizonyítékot szerezzen erről.
Aki a multival szóba áll, az ne sírjon, hogy hogy bánnak vele, még ha igaza is van. EZ a magánvéleményem.
Viszont arra is kíváncsi lennék, hogy pl. a kisvállalkozó tudta-e, hogy mit ír alá, illetve tudta-e, hogy hogy működik a választottbíróság. Illetve, hogy a multi milyen indokkal kérte a kilakoltatást. Vagy indok nélkül kérhette szerződés szerint?
Megint csak oda jutottunk, hogy aki aláír egy ilyen szerződést, az ne sírjon a végén.

atpijkamo_ · http://www.deciki.blog.hu/ 2011.02.27. 14:17:03

@anyadmajma: "tudta-e, hogy hogy működik a választottbíróság."

Nyilván nem. Az embereknek - szerinetm indokolatlanul - nagy bizodalmuk van a (magyar) jogrendszerben. És ezt kivetítik a választottbíróságra is a név második fele miatt.

hagyma · http://hagyma.blog.hu/ 2011.03.01. 04:58:17

ezt a valasztottbirosagosdit tok fogalmatlan emberek tyerjesztetek meg es fogadtaK EL A parlamentbenm
ez nem kerdes
ertelme semmi
es embereket tesz tonkre

prpr 2011.07.01. 23:51:54

Itt összefoglalom a választotbíróságra vonatkozó "elismerő szavavat":Választottbírósági furcsaságok

Egyedi esetnek gondolhatja a gyanútlan olvasó, hogy a magyar érzelmű és normális jogérzékű embereket frusztráló választottbírósági döntés egyedi, véletlen körülmények által motivált volt.

Ennek ellentmondani látszik egy másik, szintén multi cég kontra magyar cég ügyében született választottbírósági döntés, melynek anyagi jogi megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető, eljárásjogilag pedig törvénysértő és nem méltó az eddig nagy tiszteletnek örvendő bírósági szervezethez.

Tudomásul kell vennünk azonban, hogy minden korszaknak meg vannak a maga vagyonszerzési (vagyonból történő kiforgatási) technikái, gondoljunk itt a középkori felségárulási perekre, vagy akár a jelenkori lakásmaffia ügyekre.

A jelen cikket közkinccsé tevő magyar cég felmentve érzi magát a választottbírósági eljárásban szereplő titoktartási kötelezettség alól, mivel éppen a titkoltság tesz lehetővé, hogy erkölcsileg és jogilag megalapozatlan döntések születhessenek.

A társadalom érdeke felülír minden titkolódzást, és alkotmányos joga mindenkinek, hogy a nyilvánosság előtt fejtse ki véleményét a társadalom érdekét sértő megnyilvánulásokkal kapcsolatban. Csak így lehet elejét venni annak, hogy újabbnál újabb jogi technikák kerüljenek alkalmazásra a globalizáció érdekében, a magyar társadalom érdekei ellenében, a magyar tulajdon sérelmére.

Konkrétan az történt, hogy az egyik választottbíróság végleges, megmásíthatatlan, megfellebbezhetetlen, nem perújítható ítéletet hozott egy üzletrész és forgalmazási jogi vitában, melyben megállapította, hogy a magyar vállalat jogosult a magyar piacon a multi cég magyar leányvállalatától termékeket vásárolni és azokat a magyar piacon értékesíteni, mely jogát a társasági szerződés is biztosította, és az ítélet szerint ez a joga nem vonható kétségbe.

A multi cég a választottbírósági ítéletet a mai napig nem hajtotta végre, sem a cégbíróság, sem a táblabíróság további jogerős ítélete ellenére. Sőt hab a tortán, hogy ahelyett, hogy az egyetlen törvényes lehetőséggel élve az állami bíróságon kérte volna a számára sérelmes ítélet megsemmisítését, ugyanazokkal az indokokkal, melyet előzőleg a választottbíróság tételesen indokolva elutasított, pert indított a magyar cég ellen. A keresetet a választottbíróság befogadta.Igaz ugyan, hogy az előző eljárásban a multi cég német bírót választott, ennek ellenére veszített. Az újabb perben a multi cég már magyar bírót választott, aki jobban eligazodik a „magyar ugaron”, azaz jobban ismeri a magyar viszonyokat. Választása igen sikeresnek bizonyult. Bár keresetét a választottbíróság ugyanazon indokokkal elutasította, mint az előző ügyben, de találtak (ezek szerint nem kétséges a közmondás érvényessége, hogy aki keres, az talál ) módot arra, hogy a magyar cég alól kihúzzák a szőnyeget.

Megállapították ugyanis,hogy a magyar cég azóta sem gyakorolható forgalmazási joga az előző ítélet óta eltelt egy évben olyan súlyos metamorfózison esett át,amely eleve elrendeltetett módon,és minden további teketória nélkül egyszer és mindenkorra a lehető legsúlyosabban sérti az Európai Unió versenytörvényeit. Ezért meg kell semmisíteni az egyébként a magyar cég által biztosított telephelyen és szakemberei által létrehozott közös kft. társasági szerződésben 17 év óta biztosított forgalmazási jogát. Az EK-Szerződés 81. cikkére hivatkozva ezért 6 évre visszamenőlegesen intézkedtek,nehogy a multi cégnek bármilyen fizetni valója legyen a magyar cég forgalmazási jogának megvonása miatt.

Az nem zavarta az ítélkezőket, hogy a multi cég az EU jogszabályok előírása szerint köteles lett volna bizonyítani többek között azt, hogy a magyar cég magyarországi termékforgalmazása hátrányosan hat az EU tagországok közötti kereskedelemre,ami alapvető feltétele lett volna az EU jogszabályok alkalmazásának. Az sem zavarta őket,hogy a multi cég helyett az ítélet írásba foglalásakor maguk léptek fel a magyar cég peres feleként, de ők sem kísérelték meg bizonyítani a bizonyíthatatlant. A kétszer két órás tárgyalás során meg sem említette az eljáró tanács,hogy miben törik a fejüket,így módot sem adtak az eljárás során, hogy védekezni lehetett volna a titokban tartott, általuk már kiötlött „megoldás” ellen.

Az alapul vett szakirodalmi hivatkozásuk köszönő viszonyban sincs a valós üggyel, semmiféle tényállást nem tartalmaz az ítélet, ezért hivatkoztak például összefonódást (értsd: többségi tulajdonszerzést) tartalmazó közösségi eseti döntésekre annak ellenére, hogy a magyar cég tulajdoni aránya nem nőtt, hanem éppen 0,2 %-ra csökkent. És senki sem fonódott össze, legalábbis a versenyszabályokban összefonódásnak minősített módon.

Az sem érdekelte a választott bírókat, hogy van magyar versenytörvény is, és az sem, hogy a 81.cikknek van (3) bekezdése is, mely a bagatell kartelleket kivonja a versenytörvény hatály alól, és a csoportmentesítés is van, mely szintén alkalmas eszköz a közösségi előírások betartásának bizonyítására (ha már egyszer azokat alkalmazták önhatalmúan), de a magyar törvény is azonos előírásokat tartalmaz.

Itt nem lehet minden ellentmondást felsorolni, hiszen a választottbírósági ítélet megsemmisítése iránti keresetben 34 oldal,30 oldalas függelékkel és több száz oldalas mellékletekkel bizonyítja a magyar cég azt, hogy a különlegesen körülbástyázott,
lényegében sem törvénysértés címén, sem eljárási szabályszegés címén meg nem támadható
választottbírósági ítélet sérti a magyar közrendet.

A BVM ügyben történt választottbírósági ítélet ismeretében már nem meglepő,hogy a multi cég vezetője máris kilátásba helyezett egy 10 millió eurós kártérítési pert a magyar cég ellen,ha nem adja el nekik az általa meghatározott áron a maradék üzletrészét.A BVM ügy ismeretében ez máris reális veszélynek tűnik,ugyanis ennek a magyar cégnek is van 18 hektáros iparterülete a multi cég mellett: ez az összeg éppen a cég teljes értéke tokkal,vonóval…
Egyéként ezt az újabb választottbírósági ügyet a BVM esettel intenzíven foglalkozó két hírforrás már nem merte felvállalni: úgy tűnik ez már túl „sokk” lett volna, és valaki még összefüggést találhatna a két ügy között……

Sics68 a következőket írta a BVM ügyében hozott,a VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ÍTÉLETÉT HELYBENHAGYÓ DÖNTÉS után: "Talán a Legfelsőbb Bíróságnak még van lehetősége valami felülvizsgálati eljárásra ... bár mindenképp van egy jogerős ítélet, aminek a végrehajtását el kell kezdje a hatóság. ( Bár szerintem a felperes illetve az elkövetők/gyanusítottak ... mármint a választott bíróság tagjai ... ha belegondoltak volna hogy ekkora médiahiszti lesz a dologból vagyis hogy ennyire a figyelem középpontjába kerülnek, valszeg nem merték volna ezt megcsinálni...)

Én azt gondolom, hogy ezen emberek ( a választottbíróság tagjai) esetébe a következőknek kellene megtörténni egy normális demokráciában.
1.
Többé az előadásaikra egyetlen hallgató se menne be, se hozzájuk vizsgázni...
2.
A munkáltatójuk (az egyetem) ettől függetlenül is (jóhírük elvesztése miatt pld. ) megköszönné nekik eddig munkájukat és ingyenesen rendelkezésükre bocsátaná az irodáik kiürítéséhez szükséges dobozukat.
3.
Az ítéletüket a Legfelsőbb Bíróság nagyon gyorsan felülvizsgálná és hatályon kívül helyezné/új eljárás lefolytatására utasítaná a "választott bíróságot".
4.
Az LB döntésében érintetteket az előző és a soron következő perrel kapcsolatos költségek megfizetésére kötelezné, illetve megindítaná ellenük a büntetőeljárást (korrupció gyanúja miatt - jut eszembe Füredi maestró: még mindíg azt állítod, hogy nincs Magyarországon a bírói szinten jelentkező korrupció ? )
5.
Ha bebizonyosodik, hogy nem teljesen ártatlanok, akkor a jogi szakmától egy életre el kellene tiltani őket - a vagyonukat meg már úgy is buknák az eljárás költségei és más kártérítési kötelezettségek miatt.

Szóval majd ha ezt látom, akkor elhiszem, hogy Európában meg demokráciában élünk.

bye
Sics"

Azóta itt a Vékás professzor újabb választottbírósági döntése (mint elnök),hogy egy előző jogerős ítéletet felülbíráltak a multi cég javára,mellé abszurd Uniós hivatkozásokat kreáltak,holott semmilyen indokkal nem foglalkozhattak volna újra az üggyel.Nagy ívben szándékosan elkerülték,hogy az ítélt dolog ügyét megvizsgálják,bár nem is kellett vizsgálni,annyira egyértelmű.Ha egy jogot nem végzett ügyvezető felismeri ezt a helyzetet,jelzi a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács elnökének, a Legfőbb Ügyésznek, az illetékes Kamara Elnökségének,a Választottbíróság elnökségének, és semmi nem történik,mert ez egy demokratikus ország,és itt nem lehet beleavatkozni az ügyekbe amíg "vér nem folyik". Sőt, Vékás professzor urat nem eltiltják az oktatástól,mint az előbb Sics68 megoldásnak ajánlotta,hanem az új ptk előkészítő bizottságainak (mind a kettőnek) oszlopos tagjává jelölték.Pedig csak két eset lehetséges:vagy szándékosan sértette meg az Alkotmányt és ezzel az egész magyar jogrendet,közrendet,vagy nem ért ahhoz,amit csinál.Midkettő elegendő ok arra,hogy ilyen ember ne avatkozzon be az új ptk-ba. Az is nagyon érdekes,hogy az Okányi könyvét lektorálta,ami foglalkozik a VB Eljárási Szabályzatával is,ami az Alkotmánybíróság döntése szerint egy polgári jogi szerződés.Akkor a híres jogi szakértőnek és MTA rendes tag Vékásnak arra is ki kellett volna térnie,hogy egy polgári jogi szerződésben a felelősség teljes kizárása semmis.Ugyanis az sem egy "demokratikus" megoldás,hogy valakik úgy ténykednek,hogy kizárják eleve saját és környezetük felelősségét,még szándékos károkozás esetén is.

Más könyvet írni,és megint más a való élet? Kettős beszéd?
Okányi Zsolt szerzőként és szerkesztőként,Vékás Lakos előszó íróként és lektorként jegyzi magát abban a kiadványban,mely "VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS MAGYARORSZÁGON belföldi és nemzetközi ügyekben -szabályok és elemzések" címen 2009-ben jelent meg. A kiadvány (könyv) egyetlen eredeti gondolatot sem tartalmaz,olyan gondolatot,amelyet eddig máshol nem lehetett volna olvasni.Többek között az UNCITRAL által végzett vizsgálatra hivatkozva idézi a könyv " közrendi védelem csak akkor alkalmazható,ha az ítélet érvényben tartásával (1) a jog,erkölcs és igazság alapelve alapjaiban sérül,(2) a legalapvetőbb tisztesség elvét az ítélet alapjaiban támadja,vagy elviselhetetlen mértékű hanyagságot,korrupciót mutat a választottbírói tanács részéről,(3) az ítélet ellentétben állna a társadalmi-gazdasági élet alapjaival (pl.vesztegetés,csalás,stb.)"

No akkor kedves Okányi Zsolt Ügyvédi Iroda és szakértője az Ormai ... stb. Ügyvédi Irodának: Miért vállalkozott a lektor Vékás Lajos által hozott közrendet sértő,elviselhetetlen mértékű hanyagságot és "egyebeket " tartalmazó választottbírósági ítélet életben tartásán munkálkodó ügyvédi kórushoz? Hová lett hirtelen a szakmai tudás és az ügyvédi tisztesség.Egyszer kellett volna elolvasnia az első választottbírósági ítéletet (nem volt rá ideje? akkor írták a semmit mondó könyvet a Vékás professzorral,mentorával,meg az Ön által nagyra becsült Harmathy prpfesszor úrral?).Vagy mi történt? Nem ismerte fel a lényeget?Azt,hogy három professzor,MTA tag és alkotmánybíró véletlenül nem ütközik a közrendbe,csak céltudatosan? Ezt nem lehet nem észre venni,legfeljebb másokat lehet hülyének nézni.Ennyi! 1973 - 2011.01.29. 23:49Hepy End!
Az illetékes megyei bíróság kb. egy év alatt meghozta jogerős ítéletét és a díszes társaság " a három jogászprofesszor" furfangos választottbírósági ítéletét érvénytelenítette.Aki eddig kételkedett benne,hogy mi történt a háttérben,miért döntött "másodfokon" ismét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő választottbíróság három főből álló professzori tanácsa egy már jogerősen lezárt ügyben a tőkeerős multi cég javára,annak már világosodhat az elméje.Vagy aki azt gondolta,hogy "ezeket" úgy sem lehet legyőzni.A multi cég pedig mindent bevetett:olyan ügyvédi irodát bízott meg képviseletével,aki azzal kérkedik weblapján,hogy 50 ügyvéddel és 150 szakértővel dolgozik. A magyar cégnek nem tellett szakértőkre,és ügyvédekre is alig.Mégis győzött az igazság,mert azért a magyar állami bíróság bírói nem züllöttek a választottbírók erkölcsi színvonalára,még ha kritika éri is őket (inkább a vesztes felek részéről,tehát max. az ügyek 50 %-ában).KI meri azt állítani,hogy három minden hájjal megkent jogászprofesszor (kettő közülük alkotmánybíró is volt) nem tudja,mi az az anyagi jogerő? Egyik sem.És annak ellenére sem,hogy kifejezetten leírtuk beadványunkban.És ha ezt tudják,akkor azok,akik több oldalon idézték az EU szakirodalmát és jogszabályait,eseti bírósági döntéseit,éppen azt nem tudták volna,hogy az EU a nemzeti bírósági ítéletek jogerejét,bele értve a választottbírósági ítéleteket is nem írja felül? Szinte pofátlan erőszakkal húztak rá az ügyre abszurd hasonlatokat,megerőszakolták az érvényes jogot (beleértve magát az alkotmányt is), a Ptk-is,az összes tételes jogi előírást.És megtehették.Meg merték tenni.Biztosan nagyon-nagyon megérte nekik.Különben miért áldoznák fel több évtizedes szakmai becsületüket egy multi cég érdekében?Csak abban bízhatnak,hogy a magyar ujságírók nem mernek egy ilyen ügyet felvállalni,vagy újságjuk nem meri lehozni.

Azért kell ilyen blogokon írni az esetről,mert az elmúlt időszakban olyan nagy volt a sajtószabadság? Most szünt volna meg? Eddig lehetett mindent írni? Csak akkor támadnák meg ezt az ügyet valamelyik oldalon álló újságírók,ha politikai érdek állna mögötte.Egy kis korrupció az belefér,nem érdemes kockáztatni. Az nem számít,hogy az ilyen ügyek teszik tönkre a gazdaságot,a jogrendet,az embereket és mindent.Éppen két évet vett el egyes emberek életéből egy ilyen ügy,mert nem elég a befizetett 30 millió ft-os eljárási díj pár órás munkáért.

A korrupció melegágya:Adalék a Földközel 2010/12.azámából.Szaporodnak a gyanús jelek.

Nagy Viola

Választott bírósági furcsaságok
A cikkünkben ismertetett ügyben egy sajátos jogorvoslati mód, a választott bírósági eljárás a főszereplő. Ennek a közvélemény számára jórészt ismeretlen vitaelrendezési módnak legfőbb előnye a gyorsaság: gyakorlatilag egy-két tárgyalás után ítélet születhet. A bíróság tagjai közül két bírót a peres felek, a bíróság elnökét a felek által kiválasztott bírók választják meg. A bíróság ítélete ellen nincs jogorvoslati lehetőség, írásba foglalás után jogerős és végrehajtható. Érvénytelenítését meghatározott esetekben lehet kezdeményezni hivatalos bíróságnál, de érvénytelenített ítéletre eddig nem nagyon volt példa.

Ennek köszönhetően szakmai körökben a választottbíráskodást a korrupció melegágyaként emlegetik, ezt a képzetet nem kevés furcsa ítélet is erősíti  tette közzé az Index hírportál egy korábbi, meglehetősen meghökkentő kimenetelű eljárást követően. Amiért ezt a korábbi ügyet ide citáljuk, az a bírósági testület vezetőjének személye. A főváros kontra Csepel 2005 FH Konzorcium ügyben ugyanaz a professzor Vékás Lajos a választott bíróság elnöke, mint a tavaly év végén nyilvánosságra került Global Center kontra BVM Épelem ügyben. Mint ismert, az MKIK választott bírósága novemberben összesen 8 milliárd forintos kártérítésre kötelezte a BVM Épelem Kft.-t, a Budafoki úton működő betonelemgyárat. A per nyertese az izraeli tulajdonosi hátterű ingatlanfejlesztő vállalkozás, az Ablon csoport cége, a Global Center Kft. (GC). A GC 1999-től több lépésben megvásárolta a BVM-től a dél-budai ipari terület összesen mintegy hatvan százalékát azzal a céllal, hogy ott bevásárlóközpontot, későbbi elképzelések szerint high-tech centrumot hozzon létre.

A GC által fizetett vételár mintegy 5 millió eurónak, 270 forintos árfolyamon számolva 1,35 milliárd forintnak felel meg. A választott bíróság a GC ügyvédje, Czugler Péter megfogalmazta közlemény szerint mintegy 29 millió euróra marasztalta el a betonipari céget arra hivatkozva, hogy időhúzó, indokolatlan pereskedéssel akadályozta a telek megosztását és a GC megálmodta beruházás megvalósítását. Az ítéletet bírálók szerint az ingatlanbefektetők által elért haszon nyugodtan nevezhető mesésnek. Tízmilliárdos saját ingatlanrészük a per eredményeképpen 8 milliárdos kártérítéssel lett értékesebb.

A BVM ráadásul azok közé a ritka magyar cégek közé tartozik, amely a rendszerváltás utáni privatizáció során részben a dolgozók tulajdonába került, és a gigantikus kártérítés kifizetése padlóra küldheti. A megsemmisítő döntés után a kártérítésre kötelezett építőipari cég vezetője, Pálinkás János nyilvánosságra hozta, milyen költséges a választott bíróság eljárása: mindössze néhány ülés után a választott bíróság díját 42 millió forintban állapították meg, a pernyertes fél ügyvédjének a munkadíját pedig 75 millió forint plusz áfa összegben.

EGYRE TÖBB A BIZONYÍTÉK ARRA,HOGY NEM VÉLETLEN ESETEK VANNAK,HANEM ELŐRE MEGFONTOLT,BIZONYOS ÉRDEKCSORTNAK ÉS MAGUKNAK KEDVEZŐ DÖNTÉSEK.Egyébként Vékás Lajos a BVM ügyben nem elnöke,csak tagja volt az eljáró tanácsnak,de az eljárás módja, a szisztéma elemzése alapján könnyen rá lehet jönni,hogy az ügy Vékás Lajos professzor keze nyomát ( furfangos,de átlátszó) gondolkodásmódját viseli magán.Ezt annál inkább meg tudom ítélni,mert EBBEN az ismertetett ügyben viszont valóban Vékás Lajos volt az eljárótanács elnöke, és az öszödi/sukorói böszméhez hasonlóan trökkök százait alkalmazta a multi cégek "igazának" alátámasztására.Tehette,mert olyan eljárási szabályzatuk van,ami előre felmentette a bírókat minden felelősség alól,egyedül a pénzek bekaszírozása fontos számukra. 21:55Választottbírósági furcsaságok 2.
Mit keresett a választottbíró a GVH-nál?

Az gonolhatná a jámbor olvasó,hogy ilyen nincs.De mégis van.

Történt ugyanis,hogy a magyar cég számára nem okozott nagy meglepetést az újabb ítélet,mivel az előzmények és a szóbeli tárgyaláson tapasztalt furcsa jelek ismeretében már biztos volt,hogy valami nem stimmel.Igy is lett.

A multi cég kezdeményezésére felek Bécsben tárgyaltak az újabb ítélet értelmezéséről.Valójában a kíváncsiság furdalta a multi cég vezetőjét,hogy mit tud lépni a lehetőségeitől mostmár végleg megfosztottnak tekintett magyar cég.

A magyar cég -szándékosan- arról tájékoztatta a multi vezért és ügyvédjét,hogy a multi általa kilátásba helyezett 10 millió eurós kártérítési igény ellenében a választottbírósági ítélet megsemmisítését fogja kérni az állami bíróságtól,mert a három magyar jogászprofesszor ítélete az EK-Szerződés 81.cikke alklalmazása miatt az EU Bizottsága és az EU Bírósága elé fog kerülni. Ugyanis EU szabályozás kötelezővé teszi,hogy az állami bíróság kikérje az EU szervek véleményét,ha az EK-Szerződés 81.cikke alapján hozott vb-i ítélet megsemmisítése érdekében hozzá keresetet nyújtottak be.Ráadásul az EU szabályok szerint egy ilyen vb-i döntés a nemzeti közrendbe ütközik: A KÖZRENDBE ÜTKÖZÉS A VÁLASZTOTTBÍRÓKNÁL OLYAN,AMIRE A NORMÁLIS EMBER AZT MONDJA,HOGY ÁLMOMBAN SE JÖJJÖN ELŐ !!! Hogy ők mit mondanak nem tudni,de "bejött" amire számítottunk és az "ügyéntéző" választottbíró
"berosált" amikor a multi cég tájékoztatta a leselkedő veszélyről.Ugyanis árgus szemekkel leste a magyar cég,hogy most mi fog történni.Itt kellett volna az egyébként megtett feljelentés alapján a titkosszolgálati eszköz,de bejelentés,vagy feljelentés nem bizonyult meggyőzőnek,mert az illetékes hatóság szerint a szakmai tévedés nem bűncselekmény.Nem kérdés,hogy ez csak az ilyen szintű szakmákra vonatkozik,mert egy villanyszerelőt pélául többévre is becsukhatnak egy szakmai tévedésért,és másokat is.

Az történt,hogy a multi cég vezetője néhány napon belül itt termett, és bár nem hívták meg a magyar céget a megbeszélésre,úgy tűnik,a választottbírójukkal egyeztettek a fenyegető veszélyről.Máskülönben ugyancsak néhány napon belül nem rohan be a választottbíró a GVH-hoz és nem kér tőlük a magyar cégre vonatkozó adatokat.A GVH ugyanis a magyar cég panaszügyét azzal zárta le,hogy nem tartozik rá az ügy,mégis kért újabb adatokat,hogy a választottbíró jogellenes adatigényét ki tudja szolgálni. A vbíró ugyanis visszaélt azzal,hogy közismert személyiség,jogászprofesszor és választottbíró,esetleg volt alkotmánybíró,és a GVH-nál ezért készségesen kiszolgálták.

Az,hogy egy választottbíró,az ítélet meghozatala után,amikor már semmi köze az ügyhöz,még csicskásként futkos a megbízója érdekében azt mutatja,hogy a fertő nem csak a politikusok, a kormány ,meg a bp-i ön önkormányzat legmagasabb szintjéig jutott,hanem példáull egyes választottbírók is erős szennyezettségnek vannak kitéve.

A vbíró szerintünk hivatali visszaélést követett el,adatainkkal űzérkedett.A multi cég érdekében törvényellenesen ténykedett. Az illetékes hatóság szerint a vbíró eljárása nem meríti ki a bcs feltételeit,mert a bejententő nem tudja bizonyítani a tényállás minden elemét.(Például gondoljuk azt,hogy a vb ellenszolgáltatásban részesült jótékonysági szolgáltatásaiért és az átadásra a magyar céget elfelejtették meghívni.)

A kerékbilincs jogtalan levételének kérése hivatali bűncselekmény.EGy választottbíró jogellenes adathalászása legális. Itt tartunk 2010.év tavaszán.

A multiktól tartó írott sajtó félelmét igazolja,hogy a megkeresett napi és hetilap elzárkózott (pontosabban nem kívánta) közölni az alábbi fizetett közleményt:

K Ö Z L E M É N Y

Tájékoztatjuk Tisztelt Vevőinket,hogy a társaságunktól 17 éven keresztül vásárolt termékeket ideiglenesen nem forgalmazhatjuk.

A választottbíróság jogerős ítélete az alábbiakat tartalmazza:

"... a felperes (Mirelta)forgalmazási joga továbbra is fennáll,és e jogát ebben az esetben az alperes sem vonja kétségbe."

"...a forgalmazási jog az opciós megállapodás semmissége miatt kifejthető."

"...a felperes forgalmazási jogát nem lehet megkérdőjelezni."

A választottbíráskodásról szóló törvény és a választottbíróság kötelező eljárási szabályzata szerint a választottbírósági ítéletnek a hatálya ugyanaz,mint a jogerős bírósági ítéleté:végleges és kötelező,az ellen sem fellebbezésnek,sem felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének nincs helye.

Az ellenérdekű multi cég kívánságára a választottbíróság a fent idézett saját döntését saját maga mégis felülbírálta és a MIRELTA 17 éve fennálló forgalmazási jogát,melyet az előző jogerős döntés megkérdőjelezhetetlennek ítélt,megvonta.

Az első jogerős ítéletet egy német és két magyar választottbíró hozta meg,a jogellenes felülvizsgálatot három magyar választottbíró végezte el.

Szemmel láthatóan nem csak egyszerű törvénysértésől van szó,hanem a jelenlegi közállapotot minősítő eseményről.

A közrendet sértő ítélet.módosítás megsemmisítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük.

Ez lett volna a közlemény,mely ezek szerint sértené a multik és a választottbíróság tekintélyét,bár véleményem szerint ilyennel egyik sem rendelkezik a BVM ügy után,ahol
(ott is) bemutatta a választottbíróság illetékes tanácsa,hogy mire képes,meddig képes elmenni,részben a multi,részben saját érdekükben.

Nagyon jó lenne,ha a választások után ezen a téren is független vizsgálat kezdődne,mert mégis türhetetlen,hogy önkényes,semmilyen törvényes előírásnak meg nem felelő ítélet hozható ebben a (Gyurcsányi! után szabadon:k...a) országban.Hiába írja elő a vonatkozó törvény,hogy a magyar anyagi jogot (Ptk.)kell alkalmazniuk:szarnak rá a választottb írók, az állami bíróság pedig tehetetlen,mert ez nem ütközik közrendbe.
Kérdés akkor:mikor ütközne? Ha netán oda hívnának tanúnak???

Azt mi nem tudjuk,hogy egy tanszéken dolgozik-e a három jogászprofesszor,aki a mi ügyünkben eljárt,de azt már tudjuk,hogy egyik választottbíró (az elnök) a BVM ügyben is szerepelt,és részletesen tanulményozva a BVM ügyet,kisérteties a hasonlóság az önkényes fogalmazások,az multi cégtől átvállat bizonyítási teher és a teljesen megalapozatlan ítélet tekintetében.Nem lenne meglepetés,ha mindkét ügyet azonos bíró menedzselte volna....Csak mitől ilyen bátrak,hogy ezt meg merik tenni?

prpr 2012.10.04. 20:13:14

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott XY,@prpr: a T. Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő IV/2653/2012. sz. alatt iktatott alkotmányjogi panaszra vonatkozó indítványunkat a rendelkezésünkre álló benyújtási határidőn belül jogi képviselőnk útján még a következőkkel kívánjuk alátámasztani, továbbá a végrehajtás felfüggesztésének kezdeményezésére vonatkozó kérelmünket további olyan közösségi jogi ítéleti rendelkezésekkel kívánjuk indokolni, melyek kérelmünk megalapozottságát tovább növelik.
A KÚRIA ítélete meghozatalakor a C-17/10 (Toshiba Corporation és társai) ügyében az Európai Közösségek Bírósága (nagytanács) 2012.február 14-i ítéletére hivatkozva, a Bíróság ítéletében foglaltakkal merőben ellentétes következtetést vont le,amikor Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt (2003.09.05-én) létrejött szerződésünkre az EK-81.cikk közvetlen és visszamenőleges alkalmazását a C-17/10.számú közösségi esetjogból levezethetőnek tartotta.(Jelen beadványunkban nem foglalkozunk azzal,hogy versenyjogsértés tényszerűen sem állt fenn.)
Elsősorban utalunk a C-17/10. sz.ítélet rendelkező részére, amely kimondja:
„Az EK 81. cikknek és a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy azok egy 2004. május 1-jét követően indított eljárás keretében nem alkalmazhatók egy olyan kartellre, amely 2004. május 1-jét megelőzően fejtette ki hatását egy olyan tagállam területén, amely 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.”
Megjegyzés: Jogi álláspontunk szerint a rendelkező rész eléggé egyértelműnek ítélhető még abban az esetben is, ha 2004.május 1-jét megelőzően a Mirelta cég jogellenes kartell tevékenységet folytatott volna. Még ezen feltételezett esetben sem lenne alkalmazható az EK-81.cikk visszamenőlegesen a csatlakozás előtti időszakra.
Jelen beadványunkhoz mellékeljük JULIANE KOKOTT FŐTANÁCSNOKNAK a C-17/10. számú ügyben benyújtott indítványát (ismertetés napja: 2011. szeptember 8.), mely még az ítéletben foglaltakhoz képest is egyértelműbben értelmezi az EK-81.cikk, illetve az 1/2003.EK.rendelet előírásait, illetve összefüggéseit.
Alábbiakat emeljük ki a 2012.február 14-én C-17/10.számú ítéletté emelkedett indítványból:

Jogi háttér
Az uniós jog
3 A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (HL 2003. L 236., 33. o.; a továbbiakban: csatlakozási okmány) 2. cikke értelmében:
„A csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények […] által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek, és az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.”
Megjegyzés: Az eredeti szerződések rendelkezései a „csatlakozás időpontjától kezdődően” kötelezőek az újtagállamokra, az ezekben a szerződésekben és a CSATLAKOZÁSI OKMÁNYBAN megállapított feltételekkel. Tévesen hivatkozik a KÚRIA arra, hogy a csatlakozási okmány e cikke lehetővé tette a II, választottbíróságnak a közösségi jog visszamenőleges és közvetlen alkalmazását, mivel ezek az „eredeti szerződések” csak a csatlakozást követően alkalmazandók az új tagállamokban.
Az indítvány 41, pontja utáni a) pontban ismerteti „Az anyagi jogi szabályok visszamenőleges alkalmazásának tilalma” címszó alatt a közösségi jogi álláspontot. A 42-46.pontokban ez részletesen megtalálható.
Az indítvány 46.pontja után kimondja:
a) A visszaható hatály tilalma alól nincs kivétel
majd a 47-54.pontok alatt ennek jogi indokait is megadja a következők szerint:

47. A Siemens, a Hitachi és a Fuji vélekedésétől eltérően a jelen ügyben semmi nem szól az uniós jog olyan visszamenőleges alkalmazása mellett, hogy a vita tárgyát képező kartellnek a Cseh Köztársaságban annak Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőző időszakban fellépő versenyellenes hatásaira alkalmazni kellene az EK 81. cikket és az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdését.
48. Igaz ugyan, hogy az uniós jog anyagi jogi szabályait kivételesen lehet visszamenőlegesen alkalmazni, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik.(53) A jelen ügyben azonban az EK 81. cikknek és az 1/2003 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének sem a szövegéből, sem a céljából vagy rendszeréből nem fakad olyan egyértelmű támpont, amely e két rendelkezés visszamenőleges alkalmazását indokolja. Az uniós kartelljog kvázi büntetőjogi jellege(54) éppen ellenkezőleg, sokkal inkább a visszamenőleges hatály ellen szól, mert e hatály megsértené a büntetések törvényességének elvét (nullum crimen, nulla poena sine lege), amely uniós alapjogi védelemben részesül (az Alapjogi Charta 49. cikkének (1) bekezdése).(55)
Megjegyzés: Kiemelten hivatkozunk az Alapjogi Charta rendelkezésére,mely az úniós kartelljog „kvázi büntetőjogi jellege” miatt a visszamenőleges jogalkalmazást kizárja,másrészt maga az EK-81.cikk alkalmazási feltételeit rögzítő 1/2003.EK.rendelet (37) preambulum bekezdése az alapjogok kötelező betartását (a tisztességes bírósági eljáráshoz és a védekezéshez való jogot) kifejezetten rögzíti a rendelet alkalmazása során. Az EK-81.cikk terhünkre történt visszamenőleges, és minden alapot nélkülöző,az eljárásjogi szabályokat semmibe vevő II.választottbírósági eljárás az alkotmányos jogaink sérelme mellett az Alapjogi Chartában biztosított alapjogainkat is megsértette.

Az indítvány még az alábbi kifejezetten releváns közösségi álláspontot tartalmazza:

49. Különösen azzal nem lehet érvelni, hogy tartalmilag a Cseh Köztársaságban már a 2004. május 1 jét megelőzően hatályos versenyjog is lényegében az EK 81. cikk irányát követte, és az EK 81. cikk ezzel csupán egyfajta követő szabályozásnak tekintendő, amelynek hatálybalépése e tagállam vállalkozásai számára lényegében nem jelentett semmi újat.
Megjegyzés: A II.választottbírósági ítélet a „Különösen azzal nem lehet érvelni” fenti elutasító jogi állásponttal szemben kifejezetten éppen azzal indokolta az EK-szerződés rendelkezéseire (az EK-81.cikk alkalmazására) történt hivatkozását, hogy tartalmilag 1994 óta érvényben vannak.Fentiek szerint ez a hivatkozás teljesen megalapozatlan.
A II.választottbíróság ítélet a közösségi jog alkalmazását az alábbiakkal indokolta:
”A választottbíróság különösen arra tekintettel hivatkozott közvetlenül az EK-szerződés rendelkezéseire, mivel az 1991. december 16-án kelt Magyarországgal kötött Európa-megállapodás (melyet a 1994.évi I. törvény hirdetett ki) 62. cikkelye előírja, hogy a magyar versenyjogi törvényt az európai rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. Ebből kifolyólag tartalmilag az európai versenyjog elvei és szabályai 1994 óta érvényben vannak.”
Az indítvány további releváns megállapításai:
53. Ezért 2004. április 30 ig hatályos rendszer összességében teljesen eltérő volt, mint amely 2004. május 1 jétől kezdődően alkalmazandó. 2004. május 1 jével mind anyagi jogi, mind eljárási jogi szempontból fontos fordulópont volt a kartelljogi szabályozás terén, amely az EK 81. cikk és az 1/2003 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének visszamenőleges alkalmazása ellen szól.
54. Az EK 81. cikk és az 1/2003 rendelet visszamenőleges alkalmazása bizonyára csökkentené az ugyanazon kartellkülönböző hatóságok és bíróságok általi eltérő megítélésének veszélyét a bírság kiszabására irányuló eljárásaik során. Mégis ellene szól az, hogy a 2004. május 1 je előtt különböző tartalommal meghozott határozatok léte rendszerszerű és elfogadott volt, amennyiben nem akadályozta az uniós kartelljog teljes érvényesülését és az uniós jog elsőbbségét.(59) Bármennyire is törekedni kell a versenyjog Európai Unión belüli lehető legegységesebb és leghatékonyabb értelmezésére és alkalmazására, mindezt nem lehet jogállami alapelvek megsértése árán elérni.
3. Közbenső következtetés
68. Összességében a következő közbenső következtetés vonható le:
A 2004. május 1 jével az Európai Unióhoz csatlakozott tagállamban az EK 81. cikk és az 1/2003 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazható a csatlakozást megelőző időszakokra még olyan nemzetközi kartell üldözése esetén sem, amely egységes és folyamatos jogsértést valósított meg, és alkalmas volt arra, hogy mind a csatlakozás időpontját megelőzően, mind pedig azt követően kifejtse hatását az érintett tagállam területén.
Megjegyzés: A 68.pont egyértelműen tisztázza, hogy még abban az esetben sem alkalmazható az EK-81.cikk a csatlakozást megelőző időszakra, ha „mind a csatlakozás időpontját megelőzően, mind pedig azt követően” fejtette ki hatását az érintett tagállam területén.

108. Egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy az Alapjogi Charta 2006 ban és 2007 ben még nem fejtett ki az elsődleges joggal összehasonlítható kógens joghatást.(113) A Charta azonban – itt különösen annak 50. cikke – már akkor is a jog megismerési forrásaként adott felvilágosítást az uniós szinten biztosított alapvető jogokról.(114) Az 1/2003 rendelet alkalmazási területe tekintetében ez annál is inkább érvényes, mivel annak preambulumbekezdései kifejezetten hivatkoznak a Chartára.(115) Ezért tehát az 1/2003 rendelet keretében 2004. május 1 je óta figyelemmel kell lenni a Chartában szereplő alapjogokra, azaz attól a naptól kezdődően, amikor e rendelet hatályba lépett mind a régi, mind pedig az új tagállamokban.”
Releváns idézetek a Chartából:
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (részletek):
Preambulum

„E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Ebben az összefüggésben a Charta értelmezése során az Unió és a tagállamok bíróságai kellően figyelembe veszik a Chartát megszövegező Konvent elnökségének irányítása alatt készített és az Európai Konvent elnökségének felelőssége mellett naprakésszé tett magyarázatokat.”
„Az Unió ezért elismeri az alábbiakban kinyilvánított jogokat, szabadságokat és elveket.”
„44. cikk
A petíciós jog
Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez.”

„VI. CÍM
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
47. cikk
A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.”

Az 1/2003/EK rendelet (37) preambulum bekezdése: „E rendelet tiszteletben tartja és figyelembe veszi a különösen az Európai Unió alapjogi chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogok és alapelvek tiszteletben tartásával kell értelmezni és alkalmazni.”
Megjegyzés: Vajon az Európai Unió alapjogi chartájában elismert alapelveket és az 1/2003/EK rendelet (37) preambulum bekezdése előírásait miként vette figyelembe az 1/2003/EK rendeletet teljes egészében mellőző, előírásait elhallgató, és annak szabályait semmibe vevő az a magyar „magán”- és állami igazságszolgáltatás, amelyik az EK-81.cikket képes volt egy „légüres” térben, önmaga szövegének is ellentmondva alkalmazni?
Kérjük.hogy a Tisztelt Alkotmánybíróság a végleges határozata előtt fenti indokainkra tekintettel a II.választottbírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztéséhez szükséges intézkedését megtenni szíveskedjék.

Jelen beadványunkhoz mellékeljük JULIANE KOKOTT FŐTANÁCSNOKNAK a C-17/10. számú ügyben benyújtott indítványát (ismertetés napja: 2011. szeptember 8.)
Továbbá a Tisztelt Alkotmánybíróság felhívása alapján mellékeljük jognyilatkozatunkat is.
Tata, 2012. július 12.

prpr 2012.10.04. 20:59:12

.rpr: A KÚRIA így látja:

A KÚRIA álláspontja szerint a magyar választottbírósági rendszer kétfokú,van elsőfokú és másodfokú választottbírósági tanács,továbbá a "kiemelt jelentőségű ügyekben" a "másodfokú" választottbírósági tanács és maga a KÚRIA
jogosult a jogrendszerek alapját képező visszamenőleges jogalkalmazás tilalmát semmibe venni,csupán azért (miért is?,de ezt nem írnám itt és most le!)

Az alábbi összefoglalóban azt írja a KÚRIA,hogy a "másodfokú" választottbírósági ítélet a "jövőre nézve rendezte a felek közötti jogviszonyt" Idézve:
"Jelen eljárásban, bár nem vitásan a felek a szerződésüket még a csatlakozást megelőzően kötötték, azonban 2007-ben, tehát már a csatlakozást követően merült fel a jogvita és a jövőre vonatkozóan született a Választottbíróság ítélete." Tényleg? Azért semmisítette meg a szerződést a "másodfokú" választottbírósági tanács 2003.szeptember 15-től visszamenőlegesen,mert a "jövőre nézve" döntött?Ezért követelhet visszamenőlegesen a multi cég 10 millió EURO kártérítést?
Más: A KÚRIA abból a tényből,hogy a "másodfokú" választottbíróság úgy alkalmazta az EK-81.cikket,hogy arról csak az ítéletéből lehetett tudomást szerezni,a következő "pártatlan" állásfoglalást tudta kihozni: "A Kúria a Vbt. 55.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt érvénytelenítési ok megvalósulásának vizsgálata során kifejtette, nem azt kell az állam bíróságának vizsgálnia, hogy a felek a Választottbíróság előtt konkrétan mit adtak elő, hanem azt, hogy volt-e lehetőségük az ügyük – álláspontjuk - előterjesztésére. Az, hogy e hivatkozás körében a felperes milyen védekezést és hogyan terjesztett elő, tévesen mérte-e fel az ügy tárgyát vagy sem, nem tartozik az ügy előterjeszthetőségének vizsgálata körébe."(Sic!)
"1) A Kúriának a közrendbe ütközés kapcsán elsőként vizsgálni kellett azt, hogy olyan szabályokat alkalmazott-e a Választottbíróság, amelyek alkalmazandók voltak a felek jogviszonyára, vagy pedig olyanokat, amelyek az adott jogviszonyban – speciális rendelkezéseik folytán – leronthatták az állam feltétlen érvényesülést igénylő normáit."
Például az nem ronthatta le az állam feltétlen érvényesülési normáit,hogy a másodfokú választottbírósági tanács a feleknek a magyar anyagi jog alkalmazására vonatkozó megállapodásával szemben bizonyítottan külföldi jogot alkalmazott,mert a csatlakozás időpontjáig a közösségi jog az AB döntésével is alátámasztva külföldi jognak minősül???

És akkor miről beszél a KÚRIA a köv etkezőkben???

Tájékoztató a Kúria Gfv.X.30.094/2012/7. számú, kiemelt jelentőségű ügyben hozott határozatáról

Dátum:

2012. május 23..

A felperes és az alperes egy korlátolt felelősségű társaság tulajdonosaiként a társasági szerződésben megállapodtak arról, hogy a társaság által gyártott termékeket melyikük mely országokban forgalmazhatja kizárólagosan.

A 2003-ban kötött adásvételi szerződés alapján az alperes megvásárolta a felperes üzletrészeit a gyártó társaságban egy 100.000 forint névértékű üzletrész kivételével, erre azonban vételi jogot kötöttek ki az alperes javára. A társasági szerződésben a forgalmazási jogokat újraszabályozták.

2007-ben az alperes bejelentette, hogy él vételi jogával, és ettől kezdve a felperes korábbi időszakban élvezett - a gyártó társaság termékeinek értékesítésére vonatkozó – jogosítványait megszüntette.

A felperes által indított első választottbírósági eljárásban a Választottbíróság a vételi jogot alapító nyilatkozat érvénytelenségét kimondta, ezen túlmenően a keresetet visszautasította.

Az alperes felhívására a felperes a vételi jog tekintetében nem kötött újabb megállapodást, ezért az alperes a második választottbírósági eljárásban keresetet nyújtott be a felperessel szemben annak érdekében, hogy a 100.000 forint névértékű üzletrészt megszerezhesse. A felperes ebben a választottbírósági eljárásban kérte a kereset elutasítását és viszontkeresetet is előterjesztett kártérítés megfizetése és egyéb kötelezettségek teljesítése érdekében.

A második Választottbíróság ítéletében a keresetet és a viszontkeresetet elutasította, ugyanakkor megállapította, hogy a társasági szerződésnek azok a rendelkezései, amelyek a felperes számára kizárólagos magyarországi forgalmazási jogot biztosítanak, semmisek.

Kifejtette, hogy az adásvételi szerződésben rögzített vételi jog gyakorlásának megakadályozása és elmaradása által a felperes javára biztosított magyarországi forgalmazási területre vonatkozó jog időben korlátlanná vált, továbbá a piac felosztása az eredeti szerződéses rendelkezéstől levált és így ún. súlyos korlátozássá vált. Ez az EK Szerződés 81. cikk 1. bekezdés alapján teljes mértékben tilos.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55.§ (2) bekezdés b) pontja, valamint az 55.§ (1) bekezdés c) pontja alapján érvénytelenítse a Választottbíróság ítéletét.

Az elsőfokú bíróság a második választottbírósági ítéletet részben érvénytelenítette arra hivatkozással, hogy a Választottbíróság a második ítéletében ugyanazon felek közötti ugyanazon jogkérdésben döntött, mint amely jogkérdésben az első ítéletben már határozott.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.138/2011/11. számú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a „res iudicata” sérelmére alapított közrendbe ütközésre történő hivatkozás alaptalan. A két választottbírósági ítélet rendelkezési körének összevetése alapján nem állapítható meg a „res iudicata” ténye az elbírált jog azonosságának hiánya, illetve az elbírált tényalap részbeni különbözősége miatt. Miután az elsőfokú bíróság a „res iudicata” fennállását megállapítva tovább már nem vizsgálta az érvénytelenítési keresetnek a közösségi jog téves alkalmazása miatti közrendbe ütközésre, valamint a Vbt. 55.§ (1) bekezdés c) pontjára (az ügye előterjesztéséhez való joga megsértésére) alapított hivatkozását, erre vonatkozóan döntést nem hozott, ezért a felülvizsgálati bíróság felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy a megismételt eljárásban vizsgálja, megvalósult-e a felperes által a keresetben megjelölt, a „res iudicata” sérelmének elbírálása körén kívül eső, addig érdemben nem vizsgált érvénytelenítési ok. Kifejtette, hogy részleges érvénytelenítésnek csak akkor van helye, amikor az egyes döntések elválaszthatóak egymástól.

A megismételt eljárásban a felperes fenntartotta keresetét és előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése iránti kérelmet is előterjesztett az Európai Bíróság C-126/97. számú Eco Swiss ügyben hozott ítéletére hivatkozással.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mely ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a felperes.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

1) A Kúriának a közrendbe ütközés kapcsán elsőként vizsgálni kellett azt, hogy olyan szabályokat alkalmazott-e a Választottbíróság, amelyek alkalmazandók voltak a felek jogviszonyára, vagy pedig olyanokat, amelyek az adott jogviszonyban – speciális rendelkezéseik folytán – leronthatták az állam feltétlen érvényesülést igénylő normáit.

Hivatkozva az Európai Unió Bírósága C-17/10 számú ügyben hozott határozatára és a Csatlakozási Okmány 2. cikkére kifejtette, hogy ha a csatlakozást megelőzően kötött szerződésekből eredő versenyjogi helyzet a csatlakozást követően is fennáll, úgy arra már a közösségi versenyjogi szabályokat kell alkalmazni. Jelen eljárásban, bár nem vitásan a felek a szerződésüket még a csatlakozást megelőzően kötötték, azonban 2007-ben, tehát már a csatlakozást követően merült fel a jogvita és a jövőre vonatkozóan született a Választottbíróság ítélete.

A fentiek alapján nem merülhet fel a közrendbe ütközés abból a szempontból, hogy a Választottbíróság olyan szabályt alkalmazott volna kötelező erővel, amely az adott helyzetben nem lenne alkalmazható.

2) A közrendbe ütközésre hivatkozással állította a felperes, hogy az érvénytelenítési perben a C-126/97. számú ügyben kifejtettek szerint vizsgálni kell a bíróságnak azt is, vajon a Választottbíróság érdemben helyesen alkalmaztae az EK Szerződés 81. cikkében írtakat. A Kúria egyetértve az elsőfokú bíróság álláspontjával megállapította, az állam bíróságának a feladata arra korlátozódik, hogy „ha egy választottbíróság az adott ügyben nemzeti jogot alkalmazva mellőzi a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazását, akkor a választottbíróság döntése a közrendbe ütközés folytán érvénytelenítési perben támadható. A nemzeti és közösségi jogot egymásra tekintettel alkalmazó választottbírósági döntés érdemi tartalma azonban nem vizsgálható érvénytelenítési perben.”

3) A Kúria a Vbt. 55.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt érvénytelenítési ok megvalósulásának vizsgálata során kifejtette, nem azt kell az állam bíróságának vizsgálnia, hogy a felek a Választottbíróság előtt konkrétan mit adtak elő, hanem azt, hogy volt-e lehetőségük az ügyük – álláspontjuk - előterjesztésére. Az, hogy e hivatkozás körében a felperes milyen védekezést és hogyan terjesztett elő, tévesen mérte-e fel az ügy tárgyát vagy sem, nem tartozik az ügy előterjeszthetőségének vizsgálata körébe.

4) A Kúria a felperes által az előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelemben feltenni javasolt kérdések tekintetében úgy ítélte meg, hogy az érintett közösségi jogszabályok értelmezése megtörtént a C-126/97 számú ügyben hozott ítéletben, ezért az előtte folyamatban levő jogvita elbírálásához nincs szüksége a közösségi jog értelmezésére. Ekként az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének nem álltak fenn az Európai Unióról szóló szerződés 267. cikkében (az EKSz. korábbi 234. cikkében) meghatározott feltételei.

Budapest, 2012. május 22.

A Kúria Sajtótitkársága

prpr 2012.11.05. 21:24:40

@prpr: Közösségi jog és a közösségi alapjogi védelem összefüggése:

Jó tudni,hogy az Alapjogi Charta védelme csak akkor terjed ki az uniós állampolgárokra és jogi személyekre,ha a nemzeti hatóság (bíróság stb.) a közösségi jogot alkalmazza vagy alkalmazta.(Akkor viszont be kell tartani az úniós alapjogokat,ha tetszik a jogalkamazóknak,ha nem.)Ez kiolvasható az alábbi idézetekből.
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
(Részletek)
VI. CÍM
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
47. cikk
A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.
51. cikk
Alkalmazási kör
(1) E Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását."

Tehát amennyiben az Unió jogát hajtják végre a magyar hatóságok,akkor a magyar államot terheli annak biztosítása,hogy ezzel párhuzamosan a közösségi jognak az alapjogokra vonatkozó előírásait is alkalmazzák.Egyébkén kötelezettségszegési,majd EU Bírósági eljárás indítható a magyar állam ellen,ami kártérítési kötelezettséget is jelent ha annak feltételei fennállnak.

prpr 2012.11.05. 23:11:36

Ezt írod:"A választottbíróságokat be kéne tiltani, meg kéne szüntetni."Általánosan elterjedt nézet,hogy a választotbíráskodás a korrupció melegágya.Próbáld meg bebizonyítani,akkor meg fogják szüntetni 2/3-dal.Sajnos a választottbíráskodás fenntartásában ennek ellenére,vagy inkább éppen ezért jelentős személyiségek érdekeltek.Legalább mintha magát a jogi elitet kivánnád felszámolni...Kellő az összetarás közöttük.Nincsenek véletlenek,meg tévedések. A cél szentesíti az eszközt,komcsi módra.Lásd a KÖVETKEZŐ PÉLDÁT:

A visszaható hatály tilalma alól nincs kivétel (legalábbis a közösségi jogban).
Az interneten elérhető Gfv.X.30.094/2012/7. számú, kiemelt ügyek összefoglalóban azt írja a KÚRIA,hogy a "másodfokú" választottbírósági ítélet a "jövőre nézve rendezte a felek közötti jogviszonyt" Idézve:
"Jelen eljárásban, bár nem vitásan a felek a szerződésüket még a csatlakozást megelőzően kötötték, azonban 2007-ben, tehát már a csatlakozást követően merült fel a jogvita és a jövőre vonatkozóan született a Választottbíróság ítélete."
A Vb/08279 számú ítélet szerint viszont
„A semmis szerződés a Ptk.234.§ (1) bekezdése értelmében visszamenő hatállyal (ex tunc) érvénytelen és hatálytalan….Ez azt jelenti,hogy e szerződéses rendelkezésekre felek semmilyen jogot vagy kötelezettséget nem alapozhatnak” Akkor honnan vehette a KÚRIA és vajon miért volt a KÚRIA számára kiemelten fontos rögzíteni,hogy a „jövőre nézve” hozott ítéletet a Választottbíróság?Semmi másért nem,mert a közösségi jog szerint (is) a visszamenőleges jogalkalmazás tilos.Akkor ime a megoldás.
Az vonatkozó közösségi főtanácsnok indítványa 41. pontja utáni a) pontban ismerteti „Az anyagi jogi szabályok visszamenőleges alkalmazásának tilalma” címszó alatt a közösségi jogi álláspontot.
Az indítvány 46.pontja után kimondja:
a) A visszaható hatály tilalma alól nincs kivétel
majd a 47-54.pontok alatt ennek jogi indokait is megadja .Akit érdekel olvassa el JULIANE KOKOTT FŐTANÁCSNOKNAK a C-17/10. számú ügyben benyújtott indítványát (ismertetés napja: 2011. szeptember 8.),

prpr 2012.11.12. 21:03:08

Vajon miért tiltotta ki a választottbíróságot a törvény az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégekből?Azért,mert nemzetbiztonsági kockázatot jelent a sem anyagi,sem erkölcsi,sem politikai felelősséget nem vállaló pénzéhesek jelenléte az igazságszolgáltatásban.Ez félig betiltás.Aki úgy gondolja,hogy van vagy lesz kapcsolata és pénze a választottbírósági eljárásra,az saját terhére választhatja ezt a fórumot.De az állam -információi birtokában-ettől elzárkózótt.Jó lenne,ha ezt így értékelné minden potenciális vesztes,akinek nincs tékeereje egy "magán" i gazság szolgáltatás megfizetésére."Vajon miért tiltotta ki a választottbíróságot a törvény az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégekből?" tettem fel a kérdést.Jó lenne,ha ezen elgondolkozna,aki ilyen szerződést aláír!!!

prpr 2013.01.17. 17:05:43

@prpr: Savanyú a szőlő:Indulhat az anyagi hasznot húzók ellentámadása.
Hír:"Készülünk a kormánnyal konzultációt folytatni, készülünk a joggyakorlati problémáinkat megismertetni a kormánnyal, és bízunk benne, hogy ezeknek a törvényeknek egyfajta módosításában reménykedhetünk a közeljövőben. Ezen túlmenően pedig miután konkrét jog sérelmet, érdeksérelmet szenvedő vállalkozók is keresnek minket, panaszkodnak, tudunk róla, és szakmailag konzultáltunk is ezekkel a vállalkozókkal, akik már az Alkotmánybírósághoz fordultak. Tehát a tavalyi, idén január 1-jén hatályba lépett törvényt is megtámadták Alkotmánybíróság előtt, ez év júniusában." Azaz nem tetszik az a törvény a "vállalkozóknak" (értsd: az eddig ebből hasznot húzó választottbíróknak),hogy a többségében állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő cégek nem köthetnek ki választottbíróságot,helyesebben a velük szerződők nem élhetnek vissza azzal,hogy bekényszerítik az állami céget egy magán bíróság alá. Ha egy ügyvédi iroda azzal hirdeti magát,hogy különösen eredményes volt egy megnevezett választottbíróságon,akkor mindenki megértheti,mitől védi cégeit az állam.Lehet itt ezért megint a nemzetközi izékre hivatkozni,de azt azért ne feledjék a joginagyokos választottbírósági lobbisták,hogy az állam,mint többségi tulajdonos akár cégenként is megtilthatja választottbíróság kikötését,ezért az AB-nak még akkor sem lehet sok köze a dologhoz,ha eléggé egymást ismerő körről beszélünk.A nem olyan régmúltból vannak nyilvános,meg gondolom titkosszolgálati információk is arról,hogy tulajdonképpen mi történt itt a jéghegy csúcsának tekinthető ügyekben választottbírósági döntések égisze alatt.Erre kinek van szüksége?

prpr 2013.01.17. 17:08:05

@prpr: Vajon miért tiltotta ki a választottbíróságot a törvény az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégekből?Azért,mert nemzetbiztonsági kockázatot jelent a sem anyagi,sem erkölcsi,sem politikai felelősséget nem vállaló pénzéhesek jelenléte az igazságszolgáltatásban.Ez félig betiltás.Aki úgy gondolja,hogy van vagy lesz kapcsolata és pénze a választottbírósági eljárásra,az saját terhére választhatja ezt a fórumot.De az állam -információi birtokában-ettől elzárkózótt.Jó lenne,ha ezt így értékelné minden potenciális vesztes,akinek nincs tékeereje egy "magán" i gazság szolgáltatás megfizetésére."Vajon miért tiltotta ki a választottbíróságot a törvény az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégekből?" tettem fel a kérdést.Jó lenne,ha ezen elgondolkozna,aki ilyen szerződést aláír!!!
süti beállítások módosítása