A szomszéd szolgalmi joga arra terjed ki, hogy köteles vagy tűrni a földben elvezetett gázvezetéket, semmi egyebet. A szomszédnak semmi joga nincs sem átjárni, sem bemenni az ingatlanodra.
Csak abban az esetben járhatna át az ingatlanodon, ha az ő ingatlana csak a tiéden keresztül lenne megközelíthető és erre szólna a szolgalmi jog.
Ajánlom a jogiforum.hu -t, ahol általában ügyvédbojtárok és jogászok gyorsan és pontosan szoktak válaszolni ilyen egyszerű kérdésekre...

@Kenderice: jogiforum.hu ügynököt még nem láttam ;-)

a vezetékjog nem a szomszéd, hanem a közszolgáltató javára lehet bejegyezve! legfeljebb más módon lehet tehát szolgalmi jogosult a szomszéd. arról, hogy bejárhasson bármikor meg semmilyen körülmények között nem lehet szó. sajnos nem sajnos akár alapos okkal, akár alaptalanul egy szomszéd könnyen betehet az embernek.

átkötésről és a kapcsolódó költségekről a szolgáltatóval kellene egyeztetni. a költséges rész érthetetlen abból a szempontból, hogy nyilván a szolgáltató végezte el a munkákat, annak költségei voltak stb. a bekötést ki fizette?* a szomszédnak kellett volna ugye (nyilván nem csak a telekhatárig a semmibe húzták a vezetéket), akkor a szolgáltató kellett fizessen valamennyi összeget posztolóéknak. a szomszédnak nyilván jól jött, hogy a beleegyezést megkapta, és ez alapján örömében beígért egy nagyobb összeget is, mint amit végül kifizetett - amiről írás nyista, de nem is igazán baj, ugyanis ezért pénz nem járt volna tőle. (elvileg a szolgáltató fizetett. fizetett?)

*ha újonnan építették ki a hálózatot akkor az önkormányzat lehetett a tulajdonosa magának a csővezetéknek, de azt az elmúlt idő alatt a szolgáltató már elbirtokol(hat)ta. úgy tudom sok helyen az önköltsége a kiépítésnek alacsonyabb volt mint a listaár (önkormányzat fizette egy részét, hiszen kötelezve volt, hogy kiépítsen egy hálózatot), ám aki később akart csatlakozni már könnyen a teljes összeget önköltségként fizethette (aminek a nagysága lehetett kisebb, de nagyobb is a korábbi összegeknél. önkormányzatok és szolgáltató anyagi helyzetétől függően).

olyan szolgalmi jog amely nem került bejegyzésre a fh-ban a tul.lapra a jóhiszemű (és tul.lap alapján eljáró) /majdani/ új tulajdonost - nem köti. elbirtoklás ide vagy oda. ám a posztbéli esetben, leírás szerint a vevőjelölt talált szolgalmi jogot és azzal a szomszédhoz ment érdeklődni. és ez a fő gubanc az egész történetben! mert akkor ez nem lehet a vezetékjog.. csakis más.

a vevő meg ha egyébként megijed egy szolgalmi jogtól akkor nem is komoly vevő. mármint ez rengeteg ingatlannal így van: közmű szolgáltatónak, szomszédnak lehet köze az ingatlanhoz. nem korlátozva az ingatlan tulajdonosát tulajdonjoga, birtoklási joga gyakorlásában, és a szükségtelen zavarás is tilos.

ez nem sunyi szomszéd így; valószínű tényleg van szolgalmi joga, a vezetékjog meg a szolgáltatóé. azzal lehet próbálkozni, hogy ha aránytalan költségekkel nem jár, máshogyan kössék be hozzá a gázt. de erre azt mondhatja a szomszéd, hogy jól van ez így. és mondhatja ugyanezt a szolgáltató is (bár inkább azt fogja mondani, hogy rendben, de akkor ennyi forint lesz az ára, fizesse ki aki akarja.. és hát posztolóék fogják akarni leginkább visszakerül a "tizes" a szomszédhoz..).

az építőiparban nagy divat a körbetartozás, szomszédoknál meg a körbeszívatás.. ejj..

@blog.hu: az impresszumban mi az, hogy "Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zárkörűen Működő Részvénytársaság"? :-o alacsonyak a zárak? :-D

Én futnék egy kört a gázszolgáltatónál is. Nálunk is hasonló a szitu. (Eredetileg csak rajtunk keresztül juthatott gázhoz a szomszéd, ma már az ő utcájában is van vezeték) A gázművek térképein úgy van feltüntetve, hogy a szomszéd nem rajtunk keresztül kap gázt, így a gázművek nyilatkozata alapján törölhető a szolgalmi jog, majd a "kedves" szomszéd megoldhatja a gázbevezetést a saját utcájából, mert a gázszolgáltató ahhoz is ragaszkodik, hogy a lehető legrövidebb legyen a bekötő vezeték. Ha a szomszéd valóban jóságos, akkor meg lehet hagyni a szolgalmat.

Szolgalmi jog ide vagy oda, lehet inkább attól ijedt meg a vevő, hogy mekkora seggfej a leendő szomszéd...

Ha a szomszéd, csak úgy be akarna járkálni hozzám, én bizony agyonverném. Egy ilyen kijelentés után, meg keresnék egy jó ügyvédet. És a "kedves" szomszéd vagy máshonnan vezetné be a gázt, vagy olyan áron venné meg a telkemet, mintha nem is lenne szorgalmi jog. De én, inkább a szomszéd fizikai bántalmazását szorgalmaznám.

u.i. Ilyen szorgalami kényszerrel, senki sem vesz szívesen telket.

@Müller őrmester: Szorgalmi mi? ;)

@$pi$: Szorgalmas ember :)

@Jeff: Szagértő! ;)

Jah, most komolyan: van olyan szolgalmi jog, hogy valaki bejárhat a házadba?! Én ilyenről még nem is hallottam! Nyilván nincs, ugye?

@$pi$: Ha például a házad pincéjéből nyílik egy barlang, ami egy védett természeti képződmény, akkor oda bizony bejárhatnak..

@Lángharcos: Áh. Nem is gondolná az ember... nekem biztos nem jutott volna eszembe ilyen kombináció. ;)

@Lángharcos: persze, magánterületen keresztül.. lol

@$pi$: Biológusnak tanultam és konkrétan elhangzott ez a példa.. a budai hegyekben elég sok barlang van, ezért reális is lehet ez a példa. Sajnos a legtöbb építkezésen ha találnak egyet, betömik sittel, és le van tudva a dolog - amiről nem tud a hatóság, az nem védett alapon.. :\

@Jackni Konzol: Tudtommal igen. A barlang védettsége nem szűnik meg amiatt, hogy valaki odatette a kertjét/házát. Sőt, pont ez indokolja, hogy a barlangot ellenőrizni kell, hiszen lehet hogy a kert tulajdonosa nem túl gondos gazda módjára a barlangba ülepíti a pottyantóst, vagy teletömi szeméttel.

@Jackni Konzol: A magánterület nem kifogás, pont erről szól a szolgalmi jog. Udvaron/telken való átjárásra rengeteg példa van, csak azt nem tudtam elképzelni, hogy a házba való bejutásra is van valami indok... de persze barlang. ;)

@$pi$: a szolgalmi jog nem írja felül a magántulajdonhoz való jogot, csak korlátozottan alkalmazható az utóbbi rovására.

@Jackni Konzol: Persze, de a hozzászólásodból úgy tűnt, hogy megkérdőjelezed a szolgalmi jogot magántulajdon esetében, nem?

@$pi$: neked lehet hogy úgy tűnt..

@$pi$: látom nem érted. a szolgalmi jog gyakorlása nem mehet át zaklatásba, mindkét fél számára megfelelő, előre egyeztetett időpontban gyakorolható a szolgalmi jog, egyébként pedig kuss van, a magántulajdon gyakorlója javára!

@Jackni Konzol: másoknak is úgy tűnt, mivel azt írtad. Az előre egyeztetés meg hülyeség.

@Jackni Konzol: "persze, magánterületen keresztül.. lol": Ez azért egyértelmű nem?

"mindkét fél számára megfelelő, előre egyeztetett időpontban gyakorolható a szolgalmi jog": Furi. Akkor mi van, ha a tulajdonosnak egyik időpont sem felel meg? Vagy azt mondja, hogy a kocsibeállót csak hétvégén használja a szolgalmi jog gyakorlója? Gyanús, hogy ez nem így van.

Ráadásul az is fura lenne, ha például a telken való gyalogos áthaladást előzetesen egyeztetni kellene a tulajdonossal.

@$pi$: "Ez azért egyértelmű nem? "
- szerintem is :) mi a kérdés?

"Ráadásul az is fura lenne, ha például a telken való gyalogos áthaladást előzetesen egyeztetni kellene a tulajdonossal."
- fura, nem fura, ez van.

@Jackni Konzol: bocsánat, helyesbítek: a telken való áthaladás szolgalmi joga nem feltétlen azonos mértékű az eseti, időszakos, viszonylag nagyobb zavarással járó tevékenységgel (pl. házfelújítás miatt a szomszéd telkén való munka, vagy a szomszéd telken lévő csőszerelvényen történő időszakos felülvizsgálat, munka).

@droid_: "másoknak is úgy tűnt, mivel azt írtad."
- nekem meg nem úgy tűnik, mivel nem azt írtam.

Elég kellemetlen olyan emberrel vitázni, aki először kategorikusan állít valamit, aztán elkezd maszatolni, hogy nem is azt mondta, nem úgy értette, az nem is ugyanaz stb. Szóval részemről ennyi.

@droid_: nem maszatoltam, te értetted bele, amit akartál, de ahogy gondolod...

Ilyen szolgalmi jog hogy kerül a telekre? Azt mondja egy szolgáltató, hogy neki kell és készpassz, vagy a tulajdonosnak is van azért beleszólása?

@flimo13: "A szolgalom keletkezhet szerződés útján, jogszabály alapján, bíróság vagy más hatóság határozatával és elbirtoklás útján is."[1]

www.ingatlanjog.net/blogroll/telki-szolgalmi-jog/

Nem teljesen világos a történet.
A szolgalmi jog nem lehet egy átmenő vezeték miatt a szomszéd javára bejegyezve,mert minden közművezeték a szolgáltató tulajdona a mérőóráig,akkor is,ha azt a használója saját költségén épitette.Tehát ha CSAK a vezetékről van szó,akkor a szolgáltató nevén van a szolgalom.Valami más lehet ott,de ennek egyértelmüen ki kell derülnie a tulajdoni lapból.

A mi esetünkben átjárási szolgalmi jog is volt. Egy háromfelé osztott (eredetileg egybetartozó) hosszú telek középső ingatlanát vettük meg, és bizony az utcafronti lakó telkén jártunk ki az utcára, más lehetőség nem is volt. Ez nem bejegyzett szolgalmi jog volt, de a szomszéd még így sem zárhatta le előlünk a telkét, mert ezzel akadályozott volna a tulajdonunk rendeltetésszerű használatában. Végül a lakók halála után megvettük az utcafronti házat is (más vevő pont az átjárás miatt nem is volt rá), a hátsó telek pedig helyrajzilag átkerült a hátsó földútra.
Ezt csak azért írom ide, mert ha nem lett volna mindkét oldali szomszédunk áldott jó lélek, csúnyán keresztbe tehettünk volna egymásnak.

A mi szolgalmi jogosultunknak meg kulcsa van a kapunkhoz. Oszt átjárkál, mikor kedve tartja... Ha pucéran vetem a répát, hát akkor. :D