Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Kiadmányozás és a ketyegő határidő

2010. március 23. - zugügyvéd

A Zugügyvéd az alábbi állásfoglalást kérte az IRM-től egy ügy kapcsán. A válasz egyértelmű. Ma jött meg az ügyben az LB ítélet, lehet tippelni, figyelembe vették-e az állásfoglalást. Természetesen nem.

 

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium


….. Államtitkár úr részére!


Tárgy: Jogi állásfoglalás kérése

 

Tisztelt Államtitkár úr!


Az alábbi jogszabályi értelmezéssel kapcsolatban kérném szíves jogi állásfoglalását.

Több bírósági eljárás során észleltem, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény „Ügyintézési határidő” fejezetében foglaltakat egyes hatóságok meglehetősen önkényesen értelmezik. A hivatkozott jogszabály 33. §-a 30 napban határozza meg az ügyintézési határidőt, amelyet a jogszabály (7) bekezdése szerint az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja.

Egyes adóigazgatási eljárások során, ha az adóhatóság határidőn belül nem határoz a kérelemről, akkor úgy kell tekinteni, mintha a kérelemnek helyt adott volna. Az adóhatóság gyakorlata a következő: a (meghosszabbított) határidő letelte után nem ritkán 30 nappal később adja fel az elutasító határozatot (ez a postai bélyegzőből megállapítható).

A határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárások során arra hivatkozik, hogy a határidő számítására nem a postára adás dátuma, hanem a határozat kiadmányozásának dátuma az irányadó.

Ez több problémát felvet:


A hatóság ezzel a gyakorlattal bármikor visszaélhet, hiszen a határidő letelte után is elvileg visszadátumozhatja több nappal is határozatát.

Mivel az ügyfél nem ismeri a hatóság kiadmányozási rendjét, és nem férhet hozzá azt ezt regisztráló iktatókönyvhöz, így kiadmányozás tényleges időpontját nem tudja ellenőrizni.

A gyakorlat sérti a jogegyenlőség elvét, ugyanis az ügyfélre vonatkozó határidők esetében a postára adás időpontját, vagy az érkeztetés időpontját veszi alapul a hatóság, amíg a rá vonatkozó határidőket a fenti érveléssel igencsak rugalmasan tudja kezelni.

A bíróságok az APEH érvelését elfogadják, és a határidősértésre alapuló kereseteknek nem adnak helyt, saját gyakorlatukra hivatkozva.

Kérném szíves jogi állásfoglalását, hogy a fenti hatósági gyakorlat tükrözi-e a jogalkotói szándékot, illetve a megfelel-e hatályos jogszabálynak.

Budapest, 2008. november 19.

Tisztelettel:

 

 

 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2008. november 19-én kelt – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel kapcsolatban írt – levelével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A Ket. Szakértői Bizottság 6. sz. állásfoglalása ezt mondja:

"A jogalkalmazási gyakorlatban problematikus az is, hogy mi minősül az ügyintézési folyamat zárónapjának. A 33. § (1) bekezdése szerint ugyanis – általános szabályként – a határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Vitatott azonban, hogy mi tekintendő ebből a szempontból a határozat meghozatalának. A határozattervezetnek – az esetleg szükséges korrekciók elvégzése után történő – kiadmányozása ugyanis az ügyintézési folyamat szempontjából kiemelkedően fontos, ám az ügyfél irányában semmiféle joghatás nem fűződik hozzá. Az ügyfél szempontjából egy kiadmányozott, de leírásra és postázásra váró határozat-tervezet – amelynek tartalmát nem ismeri – gyakorlatilag nem ér többet az üres papírlapnál. Amennyiben a határozatot kiadmányozó vezető aláírása mellett lévő dátum lenne az irányadó a határozat meghozatala és egyszersmind az ügyintézési határidő megtartása tekintetében, könnyű lenne kijátszani a Ket. rendelkezéseit. Ehhez elegendő lenne pl. ötödiki dátumot írni egy olyan határozatra, amelynek postázására huszonötödikén kerül sor. Igen ám, csakhogy a hatóság az érkeztetéstől a postázásig az egész ügyintézési folyamatért felelősséggel tartozik, nem csupán annak a kiadmányozásig terjedő szakaszáért. Az ügyfél nézőpontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy melyik fázisban akadt el az ügye – az előadó fektette sokáig az ügyiratot, a revízió és a kiadmányozás váratott magára, avagy aleírás és a postázás vett igénybe hosszú időt –, a végeredmény mindegyik esetben ugyanaz: a hatóság túllépte a jogszabályban megállapított ügyintézési határidőt. Épp ezért egyedül az a törvényértelmezés fogadható el, hogy mivel minden joghatás a határozat közléséhez kapcsolódik, az ügyintézési határidő megtartása szempontjából a határozat meghozatalának időpontja az a nap, amikor a hatóság a Ket. 78. §-ának (5) bekezdésében szabályozott módon közölte határozatát, illetőleg megtette az ennek érdekében szükséges intézkedést.

Az utóbbi szövegfordulat arra vonatkozik, hogy postai úton történő közlésnél a hatóságot is megilleti ugyanaz a kedvezmény, amelyet a 65. § (4) bekezdése az ügyfél számára megad.

Ha ugyanis a törvény értelmében a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, ugyanez vonatkoztatható a hatóságra is az ügyintézési határidő megtartása szempontjából, már csak amiatt is, mert a postára adott küldemény kikerül a hatóság „befolyási övezetéből”: annak további sorsa már nem a hatóságon múlik, s azért felelősséget sem tud vállalni. Az már egészen más – az ügyintézési határidőtől független – kérdés, hogy a döntéshez fűződő jogkövetkezmények az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői tekintetében nem a postára adás-kor, hanem a kézbesítéskor állnak be.”

A törvényjavaslat éppen emiatt új rendelkezéssel egészíti ki a hatályos szabályozást (33/A. § (1) bek.), amely meghatározza, hogy a hatóságnak huszonkét munkanapon belül nem csupán a döntést kell meghoznia, hanem intézkednie is kell a döntés közlése iránt. Nem elegendő tehát az, hogy a kiadmányozás megtörténjen, ezt követően ugyanis haladéktalanul közölni is kell a döntést az ügyféllel. A Ket. ugyanakkor csak akkor tekinti közöltnek a döntést, ha az ügyfél azt kézhez kapta, vagy egyébként beállt a kézbesítési vélelem, a közlés idejét azonban indokolatlan és a különböző közlési formákra tekintettel méltánytalan lenne az ügyintézési határidő részévé tenni, sőt a Javaslat kifejezetten az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok közé emeli a postázás és a hirdetményi közlés idejét. A Javaslat végül azt a megfogalmazást választotta, hogy a hatóságnak az ügyintézési határidőn belül intézkednie kell a döntés közlése iránt.


Üdvözlettel,

……

 


 

25 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr951862551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Káposztakukac 2010.03.23. 15:42:34

nem csak az apeh csinálja ezt, hanem mélyen tisztelt rendőrségünk is, sőt, nagyjából minden közigazgatási szerv.

praclika 2010.03.23. 15:57:17

Igen, engem ugyanígy kaszáltak el egy gyorshajtás miatti perben. A határozat a 60 nap helyett 128 nap múlva érkezett meg. A bíróság szerint ez nem jelent hatályon kívül helyezést megalapozó jogszabálysértést...

Káposztakukac 2010.03.23. 16:05:20

ez egyébként valóban olyan alapvető jogi problémákat vet fel, amelyek szerintem bőven megalapoznának egy alkotmánybírósági, sőt, európai emberi jogi döntést, mivel az nem állapot, hogy egy hatóság az eljárási határidőket ennyire önkényesen értelmezi és minden szempontból elkésett ügyek esetén is joghátrányt szab ki az állampolgárra.
Németországban 90 napja van pld. a rendőrségnek az ügy, illetve határozat postázására. ha ezt elmulasztja, akkor elévül az ügy.

guy 2010.03.23. 16:14:15

Nem nagy ügy, ezek szerint az IRM tévedett. :-)

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2010.03.23. 17:28:35

Ez engem is érint. Az eljárás indításáról szóló tájékoztatót ezer éve megkaptam, határozat sehol. Ha valaki nyert már pert a gennyládák ellen, írjon rám egy privit plz.

Mackósajt66 2010.03.23. 17:58:05

Konkrétan milyen jogszabály alapján is kellett volna az LB-nek egy közigazgatási szerv senkire nem kötelező álláspontját figyelembe vennie az ítélete meghozatala során?

A bíróságok általában a jogerős közigazgatási határozatokat sem veszik figyelembe, sőt egyik ügyemben a megyei bíróság egyik tanácsa nem vette figyelembe ugyanezen bíróság másik tanácsának jogerős ítéletét sem.
(Persze nem is kell nekik.)

Mackósajt66 2010.03.23. 18:01:02

Konkrétan nekem azt mondta egy bíró (persze négyszemközt), amikor egy jogerős közigazgatási határozatra hivatkoztam, hogy "abszolut nem érdekel mi a Józsi bácsi véleménye a megyei tanácsnál" (sic).

Mackósajt66 2010.03.23. 18:06:15

Ja, azt meg Zugügyvéd egyik kollégája mondta (azaz egy ügyvéd), amikor arra hivatkoztam, hogy majd kérek állásfoglalást az egyik minisztériumtól egy ügyben, hogy azt lehet, csak az a baj, hogy túl kemény papírra írják, úgy hogy még "arra" sem fogom tudni használni...:)
(Értsd: Kitörölhetem vele, de ahhoz meg kemény a papírja.)

jog-ász 2010.03.23. 19:18:45

a minisztériumi állásfoglalás tényleg nem köti a hatoságot(még jo hogy nem mert ennyi erővel irányithatná is) de a határidők betartása sztem is nagy probléma, de hát mi várhato a szétvert közigazgatástol. attol hogy későn hoznak meg egy szabálysértési határozatot attol még elkövetted a szabsértést, és minek hatályonkivül helyezni?az akkor lehet ha megalapozatlan a döntés és nem akkor ha későn hozzák meg.amguy meg lehet hogy a döntéshozo meghozta a döntést csak micike ült még negyven napot rajta mig postázta.

Netuddki. 2010.03.23. 20:24:02

@jog-ász: Hát akkor micikét páros lábbal kirúgják az első ilyen eset után és vesznek fel a helyére olyan titkárnőt aki elvégzi a feladatát.
Csak ehhez az kellene, hogy legyen is következménye ha valaki mulaszt. Végül is szerintem ez megint egy olyan dolog ami csak a számonkérés elmulasztása miatt fajult el idáig.

Netuddki. 2010.03.23. 20:26:51

@kovi1970: Azt majd elfelejtettem, hogy ez is biztos a kéz kezet mos alapon van. Ha én nem szólok, ha te kifutsz a határidőből, akkor majd te sem fogsz ha én is kifutok. Az egésszel csak az a probléma, hogy ez nem mindenkire egyformán vonatkozik. Az egyenlők közt is vannak egyenlőbbek.

Füredi 2.0 (törölt) 2010.03.23. 22:31:06

Azt nem értem, hogy amit itt írnak,az ha jól látom nem lett törvény. Jól látom?

Káposztakukac 2010.03.23. 22:45:54

@jog-ász: jó, ennyi erővel minek van elévülési idő, elvégre ha elkövettél egy bűncselekményt, akkor teljesen lényegtelen, hogy mikor kezdenek el nyomozni, meg mikor születik jogerős ítélet.

egy maréknyi dollár 2010.03.23. 23:22:43

KET a lelke!Közigazgatási Eljárási Törvény.Ha jól tudom,tavaly jelent meg az új,módosított változat.Ebben konkrétan meghatározzák a különféle ügyintézési határidőket;úgy tűnik,az ügyfelek számára lényegesen kedvezőbben,mint korábban.Ezek konkrét számok,így állásfoglalásnak velük kapcsolatban nincs helye.
Ja,most látom,ez egy 2008-as levél;akkor még nem volt új KET.Így csak a jövőre vonatkozóan ajánlom figyelmedbe az említett jogszabályt.

Füredi 2.0 (törölt) 2010.03.24. 08:15:31

@Káposztakukac: Az elévülés nagyon pontosan le van írva a Btk-ban, tehát a jogszabályban. A Ket homályosabb, és valóban nem kell, hogy érdekelje a bíróságot egy minisztériumi állásfoglalás.

corwenth 2010.03.24. 10:15:57

Az említett LB ítélet elérhető valahol? Kíváncsi lennék rá.

Káposztakukac 2010.03.24. 11:06:22

@Füredi 2.0: az, hogy homályosabb számomra is tény, ugyanakkor amikor a ket-et megalkották a jogalkotó szándéka sem az volt, hogy az egyes hatóságok a törvénybe foglalt határidőket ennyire önkényesen figyelmen kívül hagyják. a "homályos" meg csak annyiban igaz, hogy pontosan meg van adva az ügyintézési határidő, csak ennek elmulasztása esetén nem gondoskodtak a jogkövetkezményekről.

Káposztakukac 2010.03.24. 11:07:56

@egy maréknyi dollár: a ket-ben mindig is voltak határidők, a baj az, hogy az elmulasztásuk esetére a ket nem tartalmaz szabályozást.

Sics68 2010.03.24. 12:03:33

Üdv!

> pontosan meg van adva az ügyintézési határidő,
> csak ennek elmulasztása esetén nem
> gondoskodtak a jogkövetkezményekről.

Hm, most valamit nem értek.

Ha valaki jogszabályt sértő magatartásával egy másik személynek kárt okoz, akkor azért kártérítési felelősséggel tartozik, nem?

Tehát polgári perben követelhető tőle... igen sok minden - már ha a bíróság normálisan ítélkezik.

( Lásd a 8 milliárdos választottbíróság témát... bár ott szerintem pont hogy nem teljesen okés az ítélet...)

bye
Sics

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2010.03.24. 20:44:47

@jog-ász:
Én nem vagyok egy jog-ász, ezért csak hallottam valami ilyesmit, hogy tisztességes eljáráshoz való jog. Továbbá van valami olyasmi is, hogy azért hoznak határozati időkorlátokat, mert a határozat alanya (akire nézve súlyos következményeket ró) is rendelkezik némi jogorvoslati jogokkal, amikre adott esetben hatással lehet az, hogy késlekedve közölték vele, hogy rosszat csinált és észrevették.
Hm?

9mmPara 2010.03.24. 21:44:41

@jog-ász: "attol hogy későn hoznak meg egy szabálysértési határozatot attol még elkövetted a szabsértést"
Mármint _szerintük_ elkövetted. Az állammal szemben is van -- legalábbis elvileg -- védekezési lehetőséged. És szerintem a közl. szabálysértések jelentős részénél ez lényeges. Itt most nyilván nem a mosolyalbumba való trafis képekről van szó (ez elég jól dokumentált dolog), hanem olyan esetekről, amikor igenis számít, hogy egyáltalán emlékszel-e a kétes szituációra, vagy az eltelt idő miatt még halovány emlékeid sincsenek, így esélyed sincs arra, hogy megalapozottan érvelj a vélt igazad mellett.

Pl. nekem volt olyan ügyem, hogy a zsandár szerint záróvonalon fordultam meg tavaly júliusban. Erről hivatalosan bírtak értesíteni novemberben. Akkor már arra se emlékeztem, hogy egyáltalán jártam-e arra? De munkából adódóan sok a km, a 20 kilós büntivel meg jól bemérték a reklamálási tűréshatáromat, maradtunk ennyiben.
Aztán persze jóval később eszembe jutott a dolog, meg az is, hogy egyrészt nem fordultam meg záróvonalon, másrészt, hogy az eset este nyolckor, zuhogó esőben történt és a rend T. őre aligha láthatott bármit és valójában csak bekamuzta a dolgot.

sarga rozsa 2010.03.25. 11:36:57

Nem hiszem el, hogy ebben az országban mindent hónapok alatt és rengeteg utánajárással lehet elintézni, ha el tudod egyáltalán. Ha nem menne egyedül, nézz meg őket: get-shorty.com/shorty/data/jogvedelem/

Tbacsi66 2010.04.01. 19:38:51

Ki tudja hol található ?

Ha napokban van megadva a határidő, akkor naptári napot, vagy munkanapot kell számolni?

Előre is köszönöm: L.Tibor

corwenth 2010.04.06. 13:18:35

@Tbacsi66: Mármint mi hol található? 2004. évi CXL. tv. :) Munkanap, a törvényben is így szerepel.
süti beállítások módosítása