A Zugügyvéd az alábbi állásfoglalást kérte az IRM-től egy ügy kapcsán. A válasz egyértelmű. Ma jött meg az ügyben az LB ítélet, lehet tippelni, figyelembe vették-e az állásfoglalást. Természetesen nem.

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

….. Államtitkár úr részére!

Tárgy: Jogi állásfoglalás kérése

 

Tisztelt Államtitkár úr!

Az alábbi jogszabályi értelmezéssel kapcsolatban kérném szíves jogi állásfoglalását.

Több bírósági eljárás során észleltem, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény „Ügyintézési határidő” fejezetében foglaltakat egyes hatóságok meglehetősen önkényesen értelmezik. A hivatkozott jogszabály 33. §-a 30 napban határozza meg az ügyintézési határidőt, amelyet a jogszabály (7) bekezdése szerint az eljáró hatóság vezetője - ha azt törvény nem zárja ki - az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc - kiskorú ügyében legfeljebb tizenöt - nappal meghosszabbíthatja.

Egyes adóigazgatási eljárások során, ha az adóhatóság határidőn belül nem határoz a kérelemről, akkor úgy kell tekinteni, mintha a kérelemnek helyt adott volna. Az adóhatóság gyakorlata a következő: a (meghosszabbított) határidő letelte után nem ritkán 30 nappal később adja fel az elutasító határozatot (ez a postai bélyegzőből megállapítható).

A határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárások során arra hivatkozik, hogy a határidő számítására nem a postára adás dátuma, hanem a határozat kiadmányozásának dátuma az irányadó.

Ez több problémát felvet:

A hatóság ezzel a gyakorlattal bármikor visszaélhet, hiszen a határidő letelte után is elvileg visszadátumozhatja több nappal is határozatát.

Mivel az ügyfél nem ismeri a hatóság kiadmányozási rendjét, és nem férhet hozzá azt ezt regisztráló iktatókönyvhöz, így kiadmányozás tényleges időpontját nem tudja ellenőrizni.

A gyakorlat sérti a jogegyenlőség elvét, ugyanis az ügyfélre vonatkozó határidők esetében a postára adás időpontját, vagy az érkeztetés időpontját veszi alapul a hatóság, amíg a rá vonatkozó határidőket a fenti érveléssel igencsak rugalmasan tudja kezelni.

A bíróságok az APEH érvelését elfogadják, és a határidősértésre alapuló kereseteknek nem adnak helyt, saját gyakorlatukra hivatkozva.

Kérném szíves jogi állásfoglalását, hogy a fenti hatósági gyakorlat tükrözi-e a jogalkotói szándékot, illetve a megfelel-e hatályos jogszabálynak.

Budapest, 2008. november 19.

Tisztelettel:

 

 

 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2008. november 19-én kelt – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel kapcsolatban írt – levelével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A Ket. Szakértői Bizottság 6. sz. állásfoglalása ezt mondja:

"A jogalkalmazási gyakorlatban problematikus az is, hogy mi minősül az ügyintézési folyamat zárónapjának. A 33. § (1) bekezdése szerint ugyanis – általános szabályként – a határozatot az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni. Vitatott azonban, hogy mi tekintendő ebből a szempontból a határozat meghozatalának. A határozattervezetnek – az esetleg szükséges korrekciók elvégzése után történő – kiadmányozása ugyanis az ügyintézési folyamat szempontjából kiemelkedően fontos, ám az ügyfél irányában semmiféle joghatás nem fűződik hozzá. Az ügyfél szempontjából egy kiadmányozott, de leírásra és postázásra váró határozat-tervezet – amelynek tartalmát nem ismeri – gyakorlatilag nem ér többet az üres papírlapnál. Amennyiben a határozatot kiadmányozó vezető aláírása mellett lévő dátum lenne az irányadó a határozat meghozatala és egyszersmind az ügyintézési határidő megtartása tekintetében, könnyű lenne kijátszani a Ket. rendelkezéseit. Ehhez elegendő lenne pl. ötödiki dátumot írni egy olyan határozatra, amelynek postázására huszonötödikén kerül sor. Igen ám, csakhogy a hatóság az érkeztetéstől a postázásig az egész ügyintézési folyamatért felelősséggel tartozik, nem csupán annak a kiadmányozásig terjedő szakaszáért. Az ügyfél nézőpontjából ugyanis teljesen mindegy, hogy melyik fázisban akadt el az ügye – az előadó fektette sokáig az ügyiratot, a revízió és a kiadmányozás váratott magára, avagy aleírás és a postázás vett igénybe hosszú időt –, a végeredmény mindegyik esetben ugyanaz: a hatóság túllépte a jogszabályban megállapított ügyintézési határidőt. Épp ezért egyedül az a törvényértelmezés fogadható el, hogy mivel minden joghatás a határozat közléséhez kapcsolódik, az ügyintézési határidő megtartása szempontjából a határozat meghozatalának időpontja az a nap, amikor a hatóság a Ket. 78. §-ának (5) bekezdésében szabályozott módon közölte határozatát, illetőleg megtette az ennek érdekében szükséges intézkedést.

Az utóbbi szövegfordulat arra vonatkozik, hogy postai úton történő közlésnél a hatóságot is megilleti ugyanaz a kedvezmény, amelyet a 65. § (4) bekezdése az ügyfél számára megad.

Ha ugyanis a törvény értelmében a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a postára adás napja, ugyanez vonatkoztatható a hatóságra is az ügyintézési határidő megtartása szempontjából, már csak amiatt is, mert a postára adott küldemény kikerül a hatóság „befolyási övezetéből”: annak további sorsa már nem a hatóságon múlik, s azért felelősséget sem tud vállalni. Az már egészen más – az ügyintézési határidőtől független – kérdés, hogy a döntéshez fűződő jogkövetkezmények az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői tekintetében nem a postára adás-kor, hanem a kézbesítéskor állnak be.”

A törvényjavaslat éppen emiatt új rendelkezéssel egészíti ki a hatályos szabályozást (33/A. § (1) bek.), amely meghatározza, hogy a hatóságnak huszonkét munkanapon belül nem csupán a döntést kell meghoznia, hanem intézkednie is kell a döntés közlése iránt. Nem elegendő tehát az, hogy a kiadmányozás megtörténjen, ezt követően ugyanis haladéktalanul közölni is kell a döntést az ügyféllel. A Ket. ugyanakkor csak akkor tekinti közöltnek a döntést, ha az ügyfél azt kézhez kapta, vagy egyébként beállt a kézbesítési vélelem, a közlés idejét azonban indokolatlan és a különböző közlési formákra tekintettel méltánytalan lenne az ügyintézési határidő részévé tenni, sőt a Javaslat kifejezetten az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamok közé emeli a postázás és a hirdetményi közlés idejét. A Javaslat végül azt a megfogalmazást választotta, hogy a hatóságnak az ügyintézési határidőn belül intézkednie kell a döntés közlése iránt.


Üdvözlettel,

……