Tisztelt Zugügyvéd!
Tisztelt törzsközönség!
Akad egy történet, amivel eddig legalább 100 esetben találkoztam, nem azért mert utcai legenda, hanem azért, mert sajnos ez a jellemző gyakorlat kis hazánkban. Magam részéről persze elsősorban egy fogyasztóvédelmi fórum törzsközönségének tagjaként ismerem a történetet, ha velem történne ilyen, akkor nehéz helyzetben lenne a forgalmazó.
Nézzük, hogy mi történik pontosan.
A fogyasztó megvásárol valamilyen terméket (többnyire számítógéphez alkatrészt, de történt már ilyen TVvel, házimozival is).
A készülék egy darabig működik, de jótállási időn belül meghibásodik.
A fogyasztó megkeresi a forgalmazót, hogy jó lenne a terméket kijavítani vagy kicserélni.
A forgalmazó átveszi, majd ül rajta bő két hetet (nem készül szabályos jegyzőkönyv)
A forgalmazó kitalálja, hogy nincs a nagykerben ugyanilyen termék, ergo sem javítani, sem ugyanolyanra cserélni nem tud
A forgalmazó felajánl a fogyasztónak egy másik terméket, esetleg egy "aktuális napi ár" levásárlását, a felajánlott termék, vagy a napi ár az viszont lényegesen alacsonyabb mint az eredeti vételár.
A fogyasztónak ez nem tetszik, felkeres egy fogyasztóvédelmi fórumot
Itt idézzük neki a vonatkozó jogszabályokat és javasoljuk, hogy forduljon a Békéltető Testületek közül az illetékeshez, jelezze a szabálysértéseket az illetékes hatóságoknál.
Az ilyen témákban kifejti a véleményét a kereskedői oldal is, szerinte nem életszerű a teljes vételárat visszaadni, ha ő sem annyit kap vissza a nagykerből, és különben is, jobb terméket ajánlott, meg miért akar nyerészkedni a fogyasztó.
Nem nehéz felismerni a történetben legalább 3 különböző álláspontot. A kereskedőét, a fogyasztóét, és azét aki a tanácsot adja. Merthogy a fogyasztót nem a jogi magyarázat érdekli, ő csak fél attól, hogy rosszabb terméket kap, hogy átverik. A forgalmazó a saját érdekeit védi. Aki pedig tanácsot ad, könnyen mondja, a kicserélés megismételt teljesítési kísérlet, és csak akkor lehet szerződésszerű teljesítésről beszélni, ha a termék megfelel a szerződésnek. A jótállás kapcsán a fogyasztónak vannak jogai, a fogyasztói jogok gyakorlásának sorrendjétől a fogyasztó hátrányára eltérni nem lehet, a levásárlás pedig jelen esetben a fogyasztó számára rosszabb mint a szerződéstől elállás, amire a jogszabály lehetőséget biztosít, hiszen akkor visszakapná a teljes vételárat. Különben is, szerződést nem módosítunk egyoldalúan úgy, hogy a másik fél nem tud kilépni belőle, ergo a levásároltatás, más típusra való csere sem működik.
Lehet ragozni, hiszen elmondhatjuk, hogy a szerződésszerű állapot helyreállításának nem az egyoldalú szerződésmódosítás az eszköze, hiszen ezzel az erővel lehetne a szerződést hibás termékre is módosítani, és így a jótállás mint olyan értelmét vesztené. Meg különben is, több szabálysértés után ne ugráljon a forgalmazó. Meg tetszett volna előre gondolkodni, és úgy kötni szerződést, hogy ne kelljen utána jogszabályokat sérteni. Szóval a történet tényleg ragozható.
A történet sablonos, lezárt, mindennapi... de akad egy apróság: Ha a törvényes megoldás "életszerűtlen", akkor felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e olyan megoldást találni, ami életszerű ÉS törvényes is egyben? A szerződésmódosítás jogának ÁSZFben való kikötése ellen tiltakoznék, éppen a fennt említett problémák miatt, illetve azért, mert ez a jogszabálytól a fogyasztó hátrányára térne el, és könnyen lehet, hogy emiatt a bíróság megállapítaná, hogy semmis.
Az árrásbe beépíteni az üzleti kockázatot a piac árérzékeny jellege miatt valóban nem működne, hiszen a többi piaci szereplő sem teszi meg, így érthető az érvelés, hogy a törvényes megoldás életszerűtlen. Mi van azonban akkor, ha az árrásbe nem minden termék esetén épül bele ez az üzleti kockázat?
Teszem azt, ugyanabban az üzletben, ugyanazt a VGA kártyát kétféle néven (két különböző termékként) is megveheted, az egyik esetben a típus pontos nevével jellemzi a szerződés, a másik esetben viszont a specifikációkkal, így minden újabb, jobb, de esetleg az idő múlása miatt olcsóbb VGA kártya esetében beszélhetünk szerződésszerű teljesítésről, főleg akkor, ha ezt a szerződésben eleve kiköti a kereskedő, ha pedig ilyen helyzetre ad egy szerződésmódosítási jogot, méghozzá a cseretermék árának levásárlását engedélyezve, akkor gyakorlatilag a jelenlegivel megegyező gyakorlathoz jutunk. Ami a forgalmazó szerint az egyetlen életszerű megoldás.
Azzal az aprósággal kiegészítve, hogy a fogyasztó tudja, hogy nem verték át, tudja, hogy mit vásárolt, és lehetett volna lehetősége arra, hogy az ilyen helyzetet elkerülje, ha a vásárláskor a másik módon (a termék nevével) kéri, úgy köt szerződést. Ha a két lehetőségről, az árkülönbségről, a kockázatokról tisztességesen előre tájékoztatják a fogyasztót akkor szerintem működhet.
Azonban nem tudom, hogy a jelenlévő jogászok szerint mi a helyzet? Mert szerintem ez a megoldás is vitatható lehet. Szerintetek?
- TheElf
Forgalmazott fogyasztás
TheElf küldte be az alábbi levelet témaindítónak. A garancia és jótállás sajátos értelmezése nagyon is jellemző szűk kis hazánkra, sajnos a több tízmilliós új építésű ingatlanok esetében is simán lerázzák magukról az ilyenfajta kötelezettséget az építtetők, főleg, ha eltüntetik a projectcéget.
88 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr41456471
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hasat 2008.05.06. 13:26:21
Nem lehetne inkább a minőség felé elmozdulni? Nem kellene sz.rt gyártani, tömegével, és nem kellene sz.rt vásárolni, ismét csak tömegével.
Biztos, hogy annyira "életszerűtlen" a jelenlegi megoldás?
Biztos, hogy annyira "életszerűtlen" a jelenlegi megoldás?
attitűd 2008.05.06. 13:55:37
Hasat: itt nem csupán rossz minőségű termékekről van szó. Többnyire inkább a számítástechnika világában felgyorsuló és szinte követhetetlenné váló amortizáció üteméről.
Egyébként szerintem a második megoldás (specifikációra, mint a termék tulajdonságaira való hivatkozás) lenne a jó módszer, és ennek a jogszabályi környezete meg is van, legalábbis megfelelő jogértelmezés esetén. Annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a jogértelmezés különbözősége, (mindenki a saját szája íze szerint) tanácsos lenne egy kis jogszabálymódosítással is egyértelművé tenni a dolgokat.
Nem sajnálom én a forgalmazókat, de sokszor a vevőt sem. Így különösen azon vevők vitorlájából lehetne kifogni a szelet, akik direkt arra játszanak, hogy a számítástechnikai cikkek gyorsan csökkenő árai/javuló teljesítményadatai miatt "jótállásra" hivatkozva ingyen "turbósítsák fel" évente a gépeiket egy-egy "levásárlás" keretében.
Tudomásul kellene venni a jogalkotónak is, hogy vannak olyan területek, ahol ugyan tartós fogyasztási cikkről beszélhetünk, (tehát van viszonylag hosszú jótállási idő) azonban ezek a cikkek akár pár hónap alatt kifutó modellé, elavulttá válnak, ami miatt sokszor a csere, de még az alkatrész utánpótlást igénylő javítás sem oldható meg. Az viszont a másik oldalon megengedhetetlen, hogy ebből kizárólag a vevő profitáljon, és a szerződéstől történő elállása miatt visszakapott pénzéből vegyen egy olyan csereterméket, ami az ő eredeti szerződéskötése (vásárlása) idején még kétszer annyiba került volna.
Hiszen így jogalap nélkül gazdagodik a forgalmazó kárára. Ő maga a megvásárolt terméket rendeltetésszerűen tudta használni a "meghibásodásig", amikor meg bekövetkezik ez a pillanat, (sokszor aktívan rásegít a rosszhiszemű vevő, hogy tényleg bekövetkezzen) akkor meg ingyen hozzájut a gazdagodáshoz (jobb teljesítményparaméterekkel bíró alkatrészhez).
És még mielőtt a T. Fogyasztók letámadnának és a hajamat is leordítanák, megjegyezném, hogy párhuzamosan a minőségi követelmények sokkal szigorúbb szabályozására lenne szükség. Arra, hogy tényleg egyedi eset legyen az, hogy egy alkatrész meghibásodik a jótállási időtartamon belül rendeltetésszerű használat esetén.
És ne legyen lehetősége a forgalmazónak arra, hogy olyan termékekkel kereskedjen, amelyek nem teljesítik az előbbi minőségi kritériumot. Egyébként hosszabb távon ez a forgalmazó érdeke is.
Egyébként szerintem a második megoldás (specifikációra, mint a termék tulajdonságaira való hivatkozás) lenne a jó módszer, és ennek a jogszabályi környezete meg is van, legalábbis megfelelő jogértelmezés esetén. Annak érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a jogértelmezés különbözősége, (mindenki a saját szája íze szerint) tanácsos lenne egy kis jogszabálymódosítással is egyértelművé tenni a dolgokat.
Nem sajnálom én a forgalmazókat, de sokszor a vevőt sem. Így különösen azon vevők vitorlájából lehetne kifogni a szelet, akik direkt arra játszanak, hogy a számítástechnikai cikkek gyorsan csökkenő árai/javuló teljesítményadatai miatt "jótállásra" hivatkozva ingyen "turbósítsák fel" évente a gépeiket egy-egy "levásárlás" keretében.
Tudomásul kellene venni a jogalkotónak is, hogy vannak olyan területek, ahol ugyan tartós fogyasztási cikkről beszélhetünk, (tehát van viszonylag hosszú jótállási idő) azonban ezek a cikkek akár pár hónap alatt kifutó modellé, elavulttá válnak, ami miatt sokszor a csere, de még az alkatrész utánpótlást igénylő javítás sem oldható meg. Az viszont a másik oldalon megengedhetetlen, hogy ebből kizárólag a vevő profitáljon, és a szerződéstől történő elállása miatt visszakapott pénzéből vegyen egy olyan csereterméket, ami az ő eredeti szerződéskötése (vásárlása) idején még kétszer annyiba került volna.
Hiszen így jogalap nélkül gazdagodik a forgalmazó kárára. Ő maga a megvásárolt terméket rendeltetésszerűen tudta használni a "meghibásodásig", amikor meg bekövetkezik ez a pillanat, (sokszor aktívan rásegít a rosszhiszemű vevő, hogy tényleg bekövetkezzen) akkor meg ingyen hozzájut a gazdagodáshoz (jobb teljesítményparaméterekkel bíró alkatrészhez).
És még mielőtt a T. Fogyasztók letámadnának és a hajamat is leordítanák, megjegyezném, hogy párhuzamosan a minőségi követelmények sokkal szigorúbb szabályozására lenne szükség. Arra, hogy tényleg egyedi eset legyen az, hogy egy alkatrész meghibásodik a jótállási időtartamon belül rendeltetésszerű használat esetén.
És ne legyen lehetősége a forgalmazónak arra, hogy olyan termékekkel kereskedjen, amelyek nem teljesítik az előbbi minőségi kritériumot. Egyébként hosszabb távon ez a forgalmazó érdeke is.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.06. 14:16:49
Bár végig tudtam követni a fenti logikát, nem értem, jogi szempontból mi baj lehet az elállással, a teljes vételár visszafizetésével - végső soron.
A termék kicserélése szóba jöhet, egy hasonló specifikációjúra, de csak kölcsönös megállapodással. Sem az értékesítőt nem lehet arra kötelezni, hogy adjon egy újabb VGA kártyát, sem a fogyasztót, hogy a vásárolt kártyája helyett egy másmilyet elfogadjon.
Ha megállapodnak, rendben van. Ha nem állapodnak meg, marad a szerződés nem teljesítése miatti elállás és a vételár visszafizetése.
"sokszor aktívan rásegít a rosszhiszemű vevő" - fogyasztóvédelmi alapoknál tartunk most basszus: ebből nem lehet kiindulni, amikor az általános gyakorlatot tervezzük.
Azt meg végképp nem tartanám igazolhatónak, ha a számítástechnikai termékeket két kategóriába osztanánk: úgynevezett "gyorsan amortizálódó, hamar meghibásodó" tartós fogyasztási cikkekre és "rendes" tartós fogyasztási cikkekre; aztán külön szabályozást alkotnánk az első kategória kedvéért.
A termék kicserélése szóba jöhet, egy hasonló specifikációjúra, de csak kölcsönös megállapodással. Sem az értékesítőt nem lehet arra kötelezni, hogy adjon egy újabb VGA kártyát, sem a fogyasztót, hogy a vásárolt kártyája helyett egy másmilyet elfogadjon.
Ha megállapodnak, rendben van. Ha nem állapodnak meg, marad a szerződés nem teljesítése miatti elállás és a vételár visszafizetése.
"sokszor aktívan rásegít a rosszhiszemű vevő" - fogyasztóvédelmi alapoknál tartunk most basszus: ebből nem lehet kiindulni, amikor az általános gyakorlatot tervezzük.
Azt meg végképp nem tartanám igazolhatónak, ha a számítástechnikai termékeket két kategóriába osztanánk: úgynevezett "gyorsan amortizálódó, hamar meghibásodó" tartós fogyasztási cikkekre és "rendes" tartós fogyasztási cikkekre; aztán külön szabályozást alkotnánk az első kategória kedvéért.
Hasat 2008.05.06. 14:26:13
Attitűd!
Ha amortizáció alatt itt a termék megjelenését követő technikai fejlődésből fakadó értékvesztésre gondolsz, akkor az nem tudom, hogy jön a jótálláshoz.
Ha vettem tegnap egy flopy meghajtót, akkor az működjön rendben legalább a vállalt jótállási idő lejártáig, függetlenül attól, hogy ma már esetleg mindenki csak DVD-re ment.
De ha tönkremegy a jótállási időn belül vagy javítsa ki, vagy cserélje ki egy ugyanolyanra, mert én direkt az X gyártó Y típusú termékét választottam, és nem a Z gyártó termékét, vagy ha ez sem megy, adja vissza a pénzem.
Az igazán életszerűtlen megoldás pedig a specifikációra hivatkozó jótállás lenne.
Ha amortizáció alatt itt a termék megjelenését követő technikai fejlődésből fakadó értékvesztésre gondolsz, akkor az nem tudom, hogy jön a jótálláshoz.
Ha vettem tegnap egy flopy meghajtót, akkor az működjön rendben legalább a vállalt jótállási idő lejártáig, függetlenül attól, hogy ma már esetleg mindenki csak DVD-re ment.
De ha tönkremegy a jótállási időn belül vagy javítsa ki, vagy cserélje ki egy ugyanolyanra, mert én direkt az X gyártó Y típusú termékét választottam, és nem a Z gyártó termékét, vagy ha ez sem megy, adja vissza a pénzem.
Az igazán életszerűtlen megoldás pedig a specifikációra hivatkozó jótállás lenne.
Hasat 2008.05.06. 14:32:28
Ja, még valami ezzel a specifikáció alapú jótállásról.
Ez hogyan oldaná meg a "felgyorsult amortizáció" problémáját? Hogy lehet egyező (ha ez egyáltalán lehetséges) specifikációjú terméket találni, amikor pont az a baj, hogy olyat már senki nem gyárt?
Ez hogyan oldaná meg a "felgyorsult amortizáció" problémáját? Hogy lehet egyező (ha ez egyáltalán lehetséges) specifikációjú terméket találni, amikor pont az a baj, hogy olyat már senki nem gyárt?
attitűd 2008.05.06. 14:35:22
Pascal írta: "Bár végig tudtam követni a fenti logikát, nem értem, jogi szempontból mi baj lehet az elállással, a teljes vételár visszafizetésével - végső soron."
Ebben az esetben az, hogy a vevő jogalap nélkül gazdagodik a forgalmazó kárára.
Más: attól még, hogy miként írod: "fogyasztóvédelmi alapoknál tartunk", nekem nem kell átmennem kizárólag fogyasztóvédőbe. Ehelyett megpróbálom pártatlanul szemlélni a problémát.
Egyébiránt a két kategóriába osztást én sem támogatom, ahogy írtam is. Viszont gyorsan amortizálódó (és nem szükségszerűen rossz minőségű, erről is írtam) számítástechnikai eszközök esetében a specifikáció alapján történő jótállás vállalást igen.
Egy példa: ha veszel egy "x" márkájú 80 Gb-os HDD-t, használod 8 hónapig, majd valamiért (ne bolygassuk, hogy rásegített-e a fogyasztó) tönkremegy, igazságtalan annyi pénzt követelni a forgalmazótól (eredeti vételár címén), amiből az időközbeni változások ("x" gyártó már csak nagyobb kapacítású HDD-t gyárt) miatt már egy 200 GB-os ugyanolyan "x" márkájút tudsz venni minden további ráfordítás nélkül.
Na ez lenne a jogalap nélküli gazdagodás, mint visszaélési lehetőség.
Ebben az esetben az, hogy a vevő jogalap nélkül gazdagodik a forgalmazó kárára.
Más: attól még, hogy miként írod: "fogyasztóvédelmi alapoknál tartunk", nekem nem kell átmennem kizárólag fogyasztóvédőbe. Ehelyett megpróbálom pártatlanul szemlélni a problémát.
Egyébiránt a két kategóriába osztást én sem támogatom, ahogy írtam is. Viszont gyorsan amortizálódó (és nem szükségszerűen rossz minőségű, erről is írtam) számítástechnikai eszközök esetében a specifikáció alapján történő jótállás vállalást igen.
Egy példa: ha veszel egy "x" márkájú 80 Gb-os HDD-t, használod 8 hónapig, majd valamiért (ne bolygassuk, hogy rásegített-e a fogyasztó) tönkremegy, igazságtalan annyi pénzt követelni a forgalmazótól (eredeti vételár címén), amiből az időközbeni változások ("x" gyártó már csak nagyobb kapacítású HDD-t gyárt) miatt már egy 200 GB-os ugyanolyan "x" márkájút tudsz venni minden további ráfordítás nélkül.
Na ez lenne a jogalap nélküli gazdagodás, mint visszaélési lehetőség.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.06. 14:46:46
"Hogy lehet egyező (ha ez egyáltalán lehetséges) specifikációjú terméket találni, amikor pont az a baj, hogy olyat már senki nem gyárt?"
Én mondjuk ezzel épp nem látnék komoly problémát, hiszen a jótállási idő alatt nem fordul akkorát a világ - az egyik leggyorsabb váltás a hanglemezről CDre való átállás volt, és még ez is sokkal tovább tartott mint egy jótállásnyi idő.
Általában arról van szó, hogy az a VGA kártya amit vett már kifutott, helyett kap egy esetleg kicsit jobb (de már olcsóbb)kártyát.
Én a gondot a specifikáció meghatározásában látom: ki mondja meg melyik adat a fontos és melyik nem? Mi az a hasonló termék? A kereskedő majd eldönti? "Maligán-fokra ugyanannyi" (a Tanú-ból idézve). Az a termék, ami pedig minden adatban megegyezik, az ugyanaz a termék.
Azt sem értem, hogy miért kötne a vásárló specifikációra szerződést addig, amíg szerződhet a jelenlegi gyakorlat szerint a gyártó neve és a a termék tipusszáma szerint is. Mire lenne az neki jó? A forgalmazó érdekeinek jobban megfelel, naés?
Én mondjuk ezzel épp nem látnék komoly problémát, hiszen a jótállási idő alatt nem fordul akkorát a világ - az egyik leggyorsabb váltás a hanglemezről CDre való átállás volt, és még ez is sokkal tovább tartott mint egy jótállásnyi idő.
Általában arról van szó, hogy az a VGA kártya amit vett már kifutott, helyett kap egy esetleg kicsit jobb (de már olcsóbb)kártyát.
Én a gondot a specifikáció meghatározásában látom: ki mondja meg melyik adat a fontos és melyik nem? Mi az a hasonló termék? A kereskedő majd eldönti? "Maligán-fokra ugyanannyi" (a Tanú-ból idézve). Az a termék, ami pedig minden adatban megegyezik, az ugyanaz a termék.
Azt sem értem, hogy miért kötne a vásárló specifikációra szerződést addig, amíg szerződhet a jelenlegi gyakorlat szerint a gyártó neve és a a termék tipusszáma szerint is. Mire lenne az neki jó? A forgalmazó érdekeinek jobban megfelel, naés?
Hasat 2008.05.06. 14:47:06
Attitűd!
Mi az, hogy ne bolygassuk, miért ment tönkre? A jótállás nem arról szól, hogy nem érdekes, miért megy tönkre!
Mi az, hogy ne bolygassuk, miért ment tönkre? A jótállás nem arról szól, hogy nem érdekes, miért megy tönkre!
Gerolsteiner 2008.05.06. 14:47:45
Mekem bedöglött a tévém egy év használat után. Bevitettem, megvizsgálták, majd visszaadták az eredeti árát, pedig a készülék ára azóta a felére lement, csak náluk nem volt már kapható. És nem problémáztak azon, hogy én most gazdagodom-e vagy sem...
(Mondjuk a következő tévémet is náluk vettem)
A lényeg: az üzletpolitikába talán belefér néha egy kis jótékonykodás a vevő részére; nem sok jövőt jósolok annak a cégnek, amelyik a vevői igények kielégítése helyett jogszabályokba burkolózva harcol párezer forintért.
Bocs a nem jogi hozzászólásért
(Mondjuk a következő tévémet is náluk vettem)
A lényeg: az üzletpolitikába talán belefér néha egy kis jótékonykodás a vevő részére; nem sok jövőt jósolok annak a cégnek, amelyik a vevői igények kielégítése helyett jogszabályokba burkolózva harcol párezer forintért.
Bocs a nem jogi hozzászólásért
Hasat 2008.05.06. 14:51:01
Pascal!
Én is erre utaltam: mitől azonos egy specikikáció, melyik adat számít, melyik nem. És erre ráerőssít a technikai haladás.
Én is erre utaltam: mitől azonos egy specikikáció, melyik adat számít, melyik nem. És erre ráerőssít a technikai haladás.
attitűd 2008.05.06. 14:51:11
Hasat: a floppy meghajtó jó példa arra, hogy megközelítsük a problémát egy más oldalról.
Feri bácsi vett egy SONY floppy meghajtót, amire a forgalmazó 3 éves jótállást vállalt, aztán 2,5 év múlva tönkrement. Feri bácsi örült, mint nyúl a farkának, mert úgysem tudta használni a meghajtóját, mert már floppyt sem látott másfél éve. Tudta, hogy itt most ő "gazdagodni fog".
Bevitte a szervízbe, ahol közölték vele, hogy már nem gyárt a SONY ilyen floppy meghajtót, még elfekvőben sincs, javítani sem tudják, mert alkatrsz sincs.
Feri bá 2,5 éve 8 ezerért vette ezt a SONY meghajtót. Most viszont - miután a forgalmazó kipengette neki a 8 rugót - még vehetne a bontóban használt floppy meghajtót, de egy helyen elfekvőben még vadiújat is talált, ugyanolyan SONY-t, 1000 forintért. Neki azonban esze ágában sincs floppy meghajtót vennie, minek az neki. Ő a pénzre utazott. Vesz inkább iziben ugyanannál a forgalmazónál a visszakapott 8 rugójából egy MITSUMI CD-DVD írót. Ja, hogy ilyen 2,5 éve még nem is létezett vagy ha igen, akkor 30-40 ezer forint volt? Nyelje csak be a forgalmazó. Közben meg reménykedik, hogy a szintén jótállás alatti VGA kártyája tönkremegy hamarost, mert kellene a 40 GB-os helyett egy 200 GB-os HDD is. VGA kártyát meg majd vesz olcsón a bontóban, úgysem fontos neki, hogy milyen van a gépében, mert csak archiválásra használja.
Na, ez volt egy másik sarkos példa.
A specifikáció alapú jótállás pedig nem ismeretlen a jogban. Ilyenkor arra vállalsz felelősséget, hogy a szolgáltatott cseretermék rendelkezik legalább ugyanazokkal a tulajdonságokkal, mint az eredeti. Nem arra, hogy pontosan SONY MNO-008CA típusú terméket szolgáltatsz.
Feri bácsi vett egy SONY floppy meghajtót, amire a forgalmazó 3 éves jótállást vállalt, aztán 2,5 év múlva tönkrement. Feri bácsi örült, mint nyúl a farkának, mert úgysem tudta használni a meghajtóját, mert már floppyt sem látott másfél éve. Tudta, hogy itt most ő "gazdagodni fog".
Bevitte a szervízbe, ahol közölték vele, hogy már nem gyárt a SONY ilyen floppy meghajtót, még elfekvőben sincs, javítani sem tudják, mert alkatrsz sincs.
Feri bá 2,5 éve 8 ezerért vette ezt a SONY meghajtót. Most viszont - miután a forgalmazó kipengette neki a 8 rugót - még vehetne a bontóban használt floppy meghajtót, de egy helyen elfekvőben még vadiújat is talált, ugyanolyan SONY-t, 1000 forintért. Neki azonban esze ágában sincs floppy meghajtót vennie, minek az neki. Ő a pénzre utazott. Vesz inkább iziben ugyanannál a forgalmazónál a visszakapott 8 rugójából egy MITSUMI CD-DVD írót. Ja, hogy ilyen 2,5 éve még nem is létezett vagy ha igen, akkor 30-40 ezer forint volt? Nyelje csak be a forgalmazó. Közben meg reménykedik, hogy a szintén jótállás alatti VGA kártyája tönkremegy hamarost, mert kellene a 40 GB-os helyett egy 200 GB-os HDD is. VGA kártyát meg majd vesz olcsón a bontóban, úgysem fontos neki, hogy milyen van a gépében, mert csak archiválásra használja.
Na, ez volt egy másik sarkos példa.
A specifikáció alapú jótállás pedig nem ismeretlen a jogban. Ilyenkor arra vállalsz felelősséget, hogy a szolgáltatott cseretermék rendelkezik legalább ugyanazokkal a tulajdonságokkal, mint az eredeti. Nem arra, hogy pontosan SONY MNO-008CA típusú terméket szolgáltatsz.
attitűd 2008.05.06. 14:56:36
Bocs, a "nyúl a farkának" elég béna hasonlat volt.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.06. 14:57:09
"Ebben az esetben az, hogy a vevő jogalap nélkül gazdagodik a forgalmazó kárára."
Hmm..
Ő nem teljesített, én elálltam, visszaadja a pénzt, visszaadom a cuccot. Nem lettem gazdagabb, az eredeti álapot állt helyre. Hogy a pénzért, amit visszaadott, azóta kevesebb kenyeret (mert annak felment az ára) vagy több VGA kártyát tudok venni (mert annak lement) nincs jelentősége. Mondj olyan esetet, akár a római jogig visszamenve, amikor szerződéstől - a másik nem teljesítése miatti - elállás esetén az azóta történt áremelkedést vagy árcsökkenést figyelembe kellett volna venni, emiatt a visszaadott pénz jogalap nélküli gazdagodásnak számít.
Hmm..
Ő nem teljesített, én elálltam, visszaadja a pénzt, visszaadom a cuccot. Nem lettem gazdagabb, az eredeti álapot állt helyre. Hogy a pénzért, amit visszaadott, azóta kevesebb kenyeret (mert annak felment az ára) vagy több VGA kártyát tudok venni (mert annak lement) nincs jelentősége. Mondj olyan esetet, akár a római jogig visszamenve, amikor szerződéstől - a másik nem teljesítése miatti - elállás esetén az azóta történt áremelkedést vagy árcsökkenést figyelembe kellett volna venni, emiatt a visszaadott pénz jogalap nélküli gazdagodásnak számít.
Hasat 2008.05.06. 14:59:43
Attitűd!
Rafkós ez a Feri bácsi, hogy ezt így mind előre kifundálta.
Egy kérdés: vállal egy forgalmazó hosszabb jótállást, mint maga a gyártó?
Ha igen: miért?
Rafkós ez a Feri bácsi, hogy ezt így mind előre kifundálta.
Egy kérdés: vállal egy forgalmazó hosszabb jótállást, mint maga a gyártó?
Ha igen: miért?
attitűd 2008.05.06. 15:03:01
Pascal: akár a római jogig is visszamenve egy alapvető jogi tévedésbe vagy. A forgalmazó igenis teljesített, csak hibásan teljesített. Nem mindegy, a kettő között óriási a különbség.
Hasat: szerintem a forgalmazó többnyire nem vállal hosszabb jótállást.
Hasat: szerintem a forgalmazó többnyire nem vállal hosszabb jótállást.
Hasat 2008.05.06. 15:05:50
Régen én még olyanokat hallottam, hogy az autógyárak direkt úgy gyártják le az autót, hogy néhány év múlva (a jótállás lejártát követően persze) lehetőleg a legtöbb alkatrész egyszerre menjen tönkre, hogy érdemesebb legyen új kocsit venni, mint javíttatni.
Feri bácsi, az igencsak tudatos, több mint előrelátó fogyasztó az igazi ellencsapás.
Feri bácsi, az igencsak tudatos, több mint előrelátó fogyasztó az igazi ellencsapás.
Hasat 2008.05.06. 15:07:08
Attitűd!
Akkor a Feri bácsis példádban miért a forgalmazó nyeli be?
Akkor a Feri bácsis példádban miért a forgalmazó nyeli be?
attitűd 2008.05.06. 15:08:57
Ja, a forgalmazókat/gyártókat sem kell félteni. :)
De jó magyar szokás szerint a ló túlsó oldalára sem kell átesni, hogy mindig a fogyasztónak van igaza, akkor is, ha egyértelműen nyerészkedési szándék vezeti. Mert sok ilyen fogyasztó van, sajnos.
Az más ügy, ha egy forgalmazónak/gyártónak a "goodwill" miatt megéri benyelni valamennyi veszteséget, de ennek is van határa, és ezt sem szabad magától értetődőnek venni.
De jó magyar szokás szerint a ló túlsó oldalára sem kell átesni, hogy mindig a fogyasztónak van igaza, akkor is, ha egyértelműen nyerészkedési szándék vezeti. Mert sok ilyen fogyasztó van, sajnos.
Az más ügy, ha egy forgalmazónak/gyártónak a "goodwill" miatt megéri benyelni valamennyi veszteséget, de ennek is van határa, és ezt sem szabad magától értetődőnek venni.
attitűd 2008.05.06. 15:11:33
Hasat: Az én példámban azért a forgalmazó nyeli be, mert a SONY-val való levelezés, admin. ktsg. (telefonok, kiszállítás, stb.) miatt inkább hagyja a fenébe, és kicsengeti a 8 rugót, hogy megtartsa a vevőt.
Teszi ezt addig, amíg nem megy a saját nyereségességének túlzottan is rovására. Aztán egy idő után besokall.
Teszi ezt addig, amíg nem megy a saját nyereségességének túlzottan is rovására. Aztán egy idő után besokall.
füredi (törölt) 2008.05.06. 15:14:53
na, ez végre egy igazi, jó téma.
Kár, hogy kurvára nem értek hozzá.
Kár, hogy kurvára nem értek hozzá.
Hasat 2008.05.06. 15:22:29
Attitűd!
Tehát akkor azért van ez az egész probléma, mert a forgalmazó nem tudja érvényesíteni teljes egészében mindazon költségét a gyártóval szemben, ami a termék jótállási időtartamán belüli meghibásodásából fakad.
Akkor miért a fogyasztón kellene ezt leverni a jótállási szabályok megváltoztatásával?
Tehát akkor azért van ez az egész probléma, mert a forgalmazó nem tudja érvényesíteni teljes egészében mindazon költségét a gyártóval szemben, ami a termék jótállási időtartamán belüli meghibásodásából fakad.
Akkor miért a fogyasztón kellene ezt leverni a jótállási szabályok megváltoztatásával?
attitűd 2008.05.06. 15:28:38
Nem mondtam, hogy teljes egészében a fogyasztón kellene "leverni". Egyfajta megosztott kárviselésről papoltam volna.
Első hozzászólásom is arról szólt hogy
a) egyrészről a rosszhiszeműen nyerészkedő fogyasztókat ki kellene szűrni
b) másrészről szigorúbb minőségi követelmények támasztásával a gyártókat/forgalmazókat arra kellene terelgetni, hogy egy tartós fogyasztási cikk valóban szolgálja ki a jótállási időtartamot.
Első hozzászólásom is arról szólt hogy
a) egyrészről a rosszhiszeműen nyerészkedő fogyasztókat ki kellene szűrni
b) másrészről szigorúbb minőségi követelmények támasztásával a gyártókat/forgalmazókat arra kellene terelgetni, hogy egy tartós fogyasztási cikk valóban szolgálja ki a jótállási időtartamot.
▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2008.05.06. 15:29:03
De ki a fenét érdekel, hogy relatíve gazdagodik a vevő? Azt mondom, ez a termék 2 évig jó lesz. Nem lett jó. Javítani tudom? Nem. Cserélni tudom? Nem. Akkor felajánlok neki másik _azonos_ paraméterekkel rendelkező terméket, ha van, ha elfogadja, mindenki jól járt. Ha nem, nem teljesítettem az ígéretemet, hogy működni fog 2 évig. Bűnhődöm.
Vagy mit gondoltok, fizessen bérleti díjat az addigi használatra? Nem ő volt az aki nem szerződésszerűen viselkedett, hanem én.
Van még egy trükk ilyen esetekre:
Pityu Kft. forgalmazza a 15 TB-os vinyót 5000 Ft-ért Sumsang néven, Matyi Kft. meg ugyanazt a Sumsang HDD-t Sumsang + 2 év garancia néven adja el. Ilyet is láttam. Mikor bementem a Pityuhoz, hogy ecsém, beszart a cucc, aszonta: vetted volna inkább a Matyitól... Ez jó? Ez sem jó.
A jó az, ha a termék, amit előállítok az ígéretemnek megfelelően működik 2 évet.
Az meg, hogy így gazdagodik a vevő, mert drukkol, hogy elromoljon... Ugyan már!
Hogy örülhet, hogy a behalt vinyón a családi képeknek lőttek... Ezirányú kárát a kutya nem téríti. Biztos ugrál örömében, mikor az 1 éves tápegység megsüti az alaplapot, processzort, stb. Kutyát nem érdekel. De a forgalmazónak nehogy kára legyen, hogy a nagyker-ben nem kapja meg az eredeti vételárat!!! A nagykert ugyan miért nem állítja falhoz? Ja, az problémás? Pont annyira, mint nekem kiverni belőlük legalább azt a pénzt, amit egy SZAR termékbe tettem...
Vagy mit gondoltok, fizessen bérleti díjat az addigi használatra? Nem ő volt az aki nem szerződésszerűen viselkedett, hanem én.
Van még egy trükk ilyen esetekre:
Pityu Kft. forgalmazza a 15 TB-os vinyót 5000 Ft-ért Sumsang néven, Matyi Kft. meg ugyanazt a Sumsang HDD-t Sumsang + 2 év garancia néven adja el. Ilyet is láttam. Mikor bementem a Pityuhoz, hogy ecsém, beszart a cucc, aszonta: vetted volna inkább a Matyitól... Ez jó? Ez sem jó.
A jó az, ha a termék, amit előállítok az ígéretemnek megfelelően működik 2 évet.
Az meg, hogy így gazdagodik a vevő, mert drukkol, hogy elromoljon... Ugyan már!
Hogy örülhet, hogy a behalt vinyón a családi képeknek lőttek... Ezirányú kárát a kutya nem téríti. Biztos ugrál örömében, mikor az 1 éves tápegység megsüti az alaplapot, processzort, stb. Kutyát nem érdekel. De a forgalmazónak nehogy kára legyen, hogy a nagyker-ben nem kapja meg az eredeti vételárat!!! A nagykert ugyan miért nem állítja falhoz? Ja, az problémás? Pont annyira, mint nekem kiverni belőlük legalább azt a pénzt, amit egy SZAR termékbe tettem...
▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2008.05.06. 15:32:03
attitűd 2008.05.06. 15:28:38
A gyártónál/gyártósoron/hibás tervezés útján/szállításkor a termékbe került hibához semmi közöm, mint vásárlónak. Egy fél százaléknyit sem vagyok hajlandó beleadni a megosztott kárviselésbe!
A gyártónál/gyártósoron/hibás tervezés útján/szállításkor a termékbe került hibához semmi közöm, mint vásárlónak. Egy fél százaléknyit sem vagyok hajlandó beleadni a megosztott kárviselésbe!
2008.05.06. 15:36:35
pontosan ugyanolyanra kell cserélnie a meghibásodott terméket, vagy visszaadni a teljes vételárat.
Minden más csencselés, levásárlás, hasonló termék stb. teljesen értelmetlen.
Minden más csencselés, levásárlás, hasonló termék stb. teljesen értelmetlen.
attitűd 2008.05.06. 15:37:56
chicken: Nem mondom, hogy nincs igazad.
Ezért beszéltem az imént egyfajta megosztott felelősségről.
Mert hidd le, sok van a Feri bácsi féle spekulánsokból is.
Meg olyan rosszhiszeműbb emberekből is, akik kinézik, hogy pont most akciósan 20 ezer forint a 200GB-os HDD az "x" boltban, ahol ő 8 hónapja vett egy 80 GB-ost ugyanennyiért. Ami már ott nincs. Gyorsan csinál DVD-re egy backup-ot a fontosabb cuccaiból, túlpörgeti/máshogy tönkreteszi a HDD-jét (príma eszközök vannak rá), oszt már megy is ingyen cserélni 80GB-ról 200-ra.
Oszt ha elhajtják, mert észreveszik, hogy ő volt a felelős a meghibásodásért, akkor meg beír egy rinyáló levelet féligazságokkal a Homárra, hogy ő itt hogy át lett baszva.
Ezért beszéltem az imént egyfajta megosztott felelősségről.
Mert hidd le, sok van a Feri bácsi féle spekulánsokból is.
Meg olyan rosszhiszeműbb emberekből is, akik kinézik, hogy pont most akciósan 20 ezer forint a 200GB-os HDD az "x" boltban, ahol ő 8 hónapja vett egy 80 GB-ost ugyanennyiért. Ami már ott nincs. Gyorsan csinál DVD-re egy backup-ot a fontosabb cuccaiból, túlpörgeti/máshogy tönkreteszi a HDD-jét (príma eszközök vannak rá), oszt már megy is ingyen cserélni 80GB-ról 200-ra.
Oszt ha elhajtják, mert észreveszik, hogy ő volt a felelős a meghibásodásért, akkor meg beír egy rinyáló levelet féligazságokkal a Homárra, hogy ő itt hogy át lett baszva.
attitűd 2008.05.06. 15:41:00
zsir: Úgy tudom, jogász lennél. Honnan veszed, hogy pontosan ugyanolyanra kell kicserélnie?
Felidéznél valamilyen jogforrást, ha kérhetlek?
Felidéznél valamilyen jogforrást, ha kérhetlek?
▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2008.05.06. 15:44:45
Ha manipulált akkor vagy lebukik, vagy nem. Ez nem tartozik szerintem most ide, bár kétségtelenül vannak sokan, de azért annyian talán mégsem, hogy emiatt a többi 'normal user' jogait kéne tiporni. Mert ugyanis most ez megy.
Azért éri meg még mindig a szart gyártani, mert a gyártóhoz csak a töredéke jut vissza a selejtjéből:
1. á, nem bajlódok a garival, inkább veszek másikat típusú vevő
2. visszaviszi, de lerázzák simán típusú vevő
3. visszaviszi, veri az asztalt, de végül csak lerázzák
4. visszaviszi, veri az asztalt, próbálkoznak, de nem tudják lerázni, kisker benyelte
5. eljut a termék a nagykerhez, de nem szarozik a gyártóval, benyeli
Vajon hány % hulladék megy vissza a gyárig? Vajon hogy lehetne rárakni a kisker/nagyker/fogyasztó kárát, hogy a szállítási meg miegyéb költségekkel együtt jusson vissza a gyárhoz a selejt? Nem csinálnának ennyi silány trágyát, higgyétek el!
Azért éri meg még mindig a szart gyártani, mert a gyártóhoz csak a töredéke jut vissza a selejtjéből:
1. á, nem bajlódok a garival, inkább veszek másikat típusú vevő
2. visszaviszi, de lerázzák simán típusú vevő
3. visszaviszi, veri az asztalt, de végül csak lerázzák
4. visszaviszi, veri az asztalt, próbálkoznak, de nem tudják lerázni, kisker benyelte
5. eljut a termék a nagykerhez, de nem szarozik a gyártóval, benyeli
Vajon hány % hulladék megy vissza a gyárig? Vajon hogy lehetne rárakni a kisker/nagyker/fogyasztó kárát, hogy a szállítási meg miegyéb költségekkel együtt jusson vissza a gyárhoz a selejt? Nem csinálnának ennyi silány trágyát, higgyétek el!
attitűd 2008.05.06. 15:51:54
chicken: Egyre inkább egyetértünk. Legalábbis abban, hogy sok a trágya, és a legtőbb esetben a fogyasztó szív, de a forgalmazó és aránytalanul többször, mint egyesek képzelnék, a szar gyártója meg megússza a felelősségre vonást.
Kérdem én, mi lenne a másik véglet?
Mert a magyar pénztárca nem bírná el, hogy eredeti kézzel varrt, Olaszországban készült cipőt vegyen 40 rugóért, ami tuti, hogy probléma nélkül kibírja a jótállási időszakot. Ahelyett megveszi 4 ezerért a kínait.
De azért ő sírna a legjobban, ha eltűnnének a kínai termékek, mert kitiltanák őket azon az alapon, hogy megbízhatatlan szarok, és csak 40 ezerért lehetne cipőt kapni. (Számtech példával is menne ugyanez.)
Valamit valamiért.
Kérdem én, mi lenne a másik véglet?
Mert a magyar pénztárca nem bírná el, hogy eredeti kézzel varrt, Olaszországban készült cipőt vegyen 40 rugóért, ami tuti, hogy probléma nélkül kibírja a jótállási időszakot. Ahelyett megveszi 4 ezerért a kínait.
De azért ő sírna a legjobban, ha eltűnnének a kínai termékek, mert kitiltanák őket azon az alapon, hogy megbízhatatlan szarok, és csak 40 ezerért lehetne cipőt kapni. (Számtech példával is menne ugyanez.)
Valamit valamiért.
2008.05.06. 16:13:50
attitűd 2008.05.06. 15:41:00
Nem vagyok jogász, de azért megkeresem majd a jogforrást. A lényeg az, ha jól emlékszem, hogy a kereskedő felajánlhat más terméket is, de azt a vevő indoklás nélkül elutasíthatja.
Ettől kezdve nincs az egésznek értelme, egyszerűbb, ha visszaadják a vételárat, a vevő meg vagy vesz belőle valami hasonlót a boltban, vagy nem.
Nem vagyok jogász, de azért megkeresem majd a jogforrást. A lényeg az, ha jól emlékszem, hogy a kereskedő felajánlhat más terméket is, de azt a vevő indoklás nélkül elutasíthatja.
Ettől kezdve nincs az egésznek értelme, egyszerűbb, ha visszaadják a vételárat, a vevő meg vagy vesz belőle valami hasonlót a boltban, vagy nem.
attitűd 2008.05.06. 16:29:17
zsír: Nos, ha van ilyen szabály, akkor ezt változtatnám meg. Mégpedig olyan egyszerű módon, hogy így szólna:
"(...)a kereskedő falajánlhat más olyan alkalmas terméket is, amely egyezik az eredeti termék lényeges paramétereivel vagy annál jobb paraméterekkel rendelkezik. A vevő az előző kritériumoknak megfelelő felajánlott terméket csak különösen megalapozott indokkal utasíthatja vissza."
"(...)a kereskedő falajánlhat más olyan alkalmas terméket is, amely egyezik az eredeti termék lényeges paramétereivel vagy annál jobb paraméterekkel rendelkezik. A vevő az előző kritériumoknak megfelelő felajánlott terméket csak különösen megalapozott indokkal utasíthatja vissza."
Hasat 2008.05.06. 16:34:30
Attitűd!
Korábban írtad:
"a) egyrészről a rosszhiszeműen nyerészkedő fogyasztókat ki kellene szűrni
b) másrészről szigorúbb minőségi követelmények támasztásával a gyártókat/forgalmazókat arra kellene terelgetni, hogy egy tartós fogyasztási cikk valóban szolgálja ki a jótállási időtartamot."
A megoldási javaslatod nem a nyerészkedő fogyasztók kiszűrését jelenti, hanem a forgalmazónál keletkezett kár (amiért a gyártó a felelős!) megosztása valamennyi fogyasztó között. Mint az autóbiztosításnál. Sok a csaló, kiszűrni nehéz őket, hát akkor fizessen mindenki többet.
A b) pontod meg pont arról szól, hogy igenis le kell verni a gyártókon a hibás termékeket. Na látod, pont ennek egyike a kötelező jótállás. És te pont ennek a csorbítását szorgalmazod.
Továbbá nem, nem kell hatóságilag kitiltani az olcsó árukat. Hanem felelős forgalmazó kell, aki tudja, hogy ha sz.rt árul, és abból kár van, akkor azt bizony beszívja, ha olyan gyártó termékeit forgalmazza, akire nem tudja áthárítani a kárt.
Én úgy látom, hogy ma sok kereskedő / forgalmazó tudatosan vállalja be (át) ezt a kockázatot, mert úgy ítéli meg, hogy a nagy részét lerázza (lásd chicken hozzászólása), a maradékot meg elbírja a profit. És ha kezd zsugorodni az a profit, mert a fogyasztók kezdik úgy gondolni, hogy nem csak értékesítési szlogen a jótállás, akkor persze egyből kiderül, hogy hú milyen sok a szemét, csaló fogyasztó.
Holott még a te sarkosított példád is arról szólt, hogy egyszerűen csak tönkrement az olvasó, és nem pedig az, hogy a forgalmazó jóhiszeműen visszafizette a vételárat, de a gyártó bevizsgáltatva a terméket rájöt, hogy nem rendeltetésszerű használat okazta a meghibásodást, és megtagadta vételár visszafizetését.
Korábban írtad:
"a) egyrészről a rosszhiszeműen nyerészkedő fogyasztókat ki kellene szűrni
b) másrészről szigorúbb minőségi követelmények támasztásával a gyártókat/forgalmazókat arra kellene terelgetni, hogy egy tartós fogyasztási cikk valóban szolgálja ki a jótállási időtartamot."
A megoldási javaslatod nem a nyerészkedő fogyasztók kiszűrését jelenti, hanem a forgalmazónál keletkezett kár (amiért a gyártó a felelős!) megosztása valamennyi fogyasztó között. Mint az autóbiztosításnál. Sok a csaló, kiszűrni nehéz őket, hát akkor fizessen mindenki többet.
A b) pontod meg pont arról szól, hogy igenis le kell verni a gyártókon a hibás termékeket. Na látod, pont ennek egyike a kötelező jótállás. És te pont ennek a csorbítását szorgalmazod.
Továbbá nem, nem kell hatóságilag kitiltani az olcsó árukat. Hanem felelős forgalmazó kell, aki tudja, hogy ha sz.rt árul, és abból kár van, akkor azt bizony beszívja, ha olyan gyártó termékeit forgalmazza, akire nem tudja áthárítani a kárt.
Én úgy látom, hogy ma sok kereskedő / forgalmazó tudatosan vállalja be (át) ezt a kockázatot, mert úgy ítéli meg, hogy a nagy részét lerázza (lásd chicken hozzászólása), a maradékot meg elbírja a profit. És ha kezd zsugorodni az a profit, mert a fogyasztók kezdik úgy gondolni, hogy nem csak értékesítési szlogen a jótállás, akkor persze egyből kiderül, hogy hú milyen sok a szemét, csaló fogyasztó.
Holott még a te sarkosított példád is arról szólt, hogy egyszerűen csak tönkrement az olvasó, és nem pedig az, hogy a forgalmazó jóhiszeműen visszafizette a vételárat, de a gyártó bevizsgáltatva a terméket rájöt, hogy nem rendeltetésszerű használat okazta a meghibásodást, és megtagadta vételár visszafizetését.
Hasat 2008.05.06. 16:39:16
Attitűd!
Nem vagyok jogász, de minden jogszabálynak, minden szerződésnek nyilván egyszerűen kivitelezhetőnek kell(ene) lenni.
Itt rögtön olyan akadályokba ütközünk, hogy ki dönti el, mi a lényeges paraméter, adott fogyasztó szempontjából mi a jobb paraméter (ez sem egyértelmű ám mindig), és mi tekinthető megalapozott indoknak?
Hát mennyivel egyszerűbb ez: ugyan az, vagy sem. Ha nem, vissza a pénzt.
Egyszerű, könnyen kikényszeríthető szabályokkal lehet csak rászorítani a gyártókat a minőségi gyártásra, a forgalmazókat pedig a minőségi termékek forgalmazására.
Nem vagyok jogász, de minden jogszabálynak, minden szerződésnek nyilván egyszerűen kivitelezhetőnek kell(ene) lenni.
Itt rögtön olyan akadályokba ütközünk, hogy ki dönti el, mi a lényeges paraméter, adott fogyasztó szempontjából mi a jobb paraméter (ez sem egyértelmű ám mindig), és mi tekinthető megalapozott indoknak?
Hát mennyivel egyszerűbb ez: ugyan az, vagy sem. Ha nem, vissza a pénzt.
Egyszerű, könnyen kikényszeríthető szabályokkal lehet csak rászorítani a gyártókat a minőségi gyártásra, a forgalmazókat pedig a minőségi termékek forgalmazására.
Hasat 2008.05.06. 16:45:59
Attitűd!
"Egyfajta megosztott kárviselésről papoltam volna."
Megint csak kérdezem: milyen kárt kívánsz megosztani a forgalmazók és fogyasztók között?
Azt a kárt, ami a gyártónak felróható, de tőle nem tudja beszedni a forgalmazó, nem kellene a fogyasztókra áthárítani.
A valóban csaló fogyasztók által okozott kár áthárítása valamennyi fogyasztóra (a jótállási jogok megnyírbálása által) sem egészséges megoldás.
"Egyfajta megosztott kárviselésről papoltam volna."
Megint csak kérdezem: milyen kárt kívánsz megosztani a forgalmazók és fogyasztók között?
Azt a kárt, ami a gyártónak felróható, de tőle nem tudja beszedni a forgalmazó, nem kellene a fogyasztókra áthárítani.
A valóban csaló fogyasztók által okozott kár áthárítása valamennyi fogyasztóra (a jótállási jogok megnyírbálása által) sem egészséges megoldás.
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.06. 18:32:49
Ki határozná meg milyen specifikáció szerinti a jótállás? Kérlek szépen: Ezt egyetlen dolog dönti el, mi szerepel a szerződésben. Ezt pedig a szerződő felek is eldöntheti.
Merevlemez, 500Gb+
Merevlemez, Samsung 500Gb+
Mereblemez, Samsung 500Gb+, 16Mb+ cache
Samsung ... (Pontos típusnév)
Bármelyik terméket el lehet adni, meg lehet venni a fentiek közül bármelyiket, akkor is, ha mindegyik pontosan ugyanolyan merevlemezt takar, gondolom egyik esetben sem nehéz megállapítani, hogy egy adott merevelemez megfelelő-e?
Hogy milyen alapon gazdagodik a fogyasztó? Nem gazdagodik. Ő a terméket használta, a forgalmazó pedig a pénzt használhatta ugyanennyi ideig, ez számára termelt profitot, az pedig, hogy a szerződéstől a fogyasztó elállhat az ő üzleti kockázata.
A nyerészkedő fogyasztó szerencsére kisebbség, és ideális esetben könnyen kiszűrhető a hasonló tevékenység, és a megfelelő szerződés is megfelelő védelmet jelenthetne. A gond elsősorban az, hogy hiányzik a megfelelő szervízháttér.
Merevlemez, 500Gb+
Merevlemez, Samsung 500Gb+
Mereblemez, Samsung 500Gb+, 16Mb+ cache
Samsung ... (Pontos típusnév)
Bármelyik terméket el lehet adni, meg lehet venni a fentiek közül bármelyiket, akkor is, ha mindegyik pontosan ugyanolyan merevlemezt takar, gondolom egyik esetben sem nehéz megállapítani, hogy egy adott merevelemez megfelelő-e?
Hogy milyen alapon gazdagodik a fogyasztó? Nem gazdagodik. Ő a terméket használta, a forgalmazó pedig a pénzt használhatta ugyanennyi ideig, ez számára termelt profitot, az pedig, hogy a szerződéstől a fogyasztó elállhat az ő üzleti kockázata.
A nyerészkedő fogyasztó szerencsére kisebbség, és ideális esetben könnyen kiszűrhető a hasonló tevékenység, és a megfelelő szerződés is megfelelő védelmet jelenthetne. A gond elsősorban az, hogy hiányzik a megfelelő szervízháttér.
kartárskám 2008.05.06. 18:46:32
A jogszabály szerintem ebben az esetben pont, hogy életszerű. Ha nem tudja kicserélni vagy javítattni a hibás terméket az eladó, vissza kell adnia az árát. Ez a hibás teljesítés ára. Nyilvánvaló a jogalkotó szándéka, áruljatok hibátlan cuccot. Az eladó a hibás terméket persze visszárúzhatja, így végső soron a gyártó, a hibázó felel a hibáért, de ezt az igen szövődményes kereskedelmi láncot nyilvánvalóan nem a vevővel kell bejáratni.
Hol itt a probléma? Nem igazán értem.
Hol itt a probléma? Nem igazán értem.
kartárskám 2008.05.06. 19:00:54
Kifizettem 10.000 forintot egy rádióért, de 3 hónap múlva tönkrement, visszavittem, nem tudták javítani, kicserélni, visszadaták a 10.000 forintomat.
Az isten áldjon meg mindenkit! Hol és mit nyertem én??!!
Hogy jön ide, hogy éppen mennyi lett eközben a rádió ára? A kereskedelmi árak napról napra változnak, attól én csupán a kifizetett pénzemet kaptam vissza, egy petákkal sem többet.
Nehogy, már az legyen a nyerészkedés, hogy 3 hónapig ingyen hallgathattam a Kossuth rádiót, hiszen ennek fejében 2X mentem el a boltba, sorban álltam a garanciás pultnál, elrabolták az időmet, bosszankodtam, benzint pazaroltam, mert szar árút sóztak rám.
Aki kereskedőnek áll, az pontosan ismeri a jótállás intézményét, bele is kalkulálja ezt a kockázatot. Változatlanul úgy gondolom, ez az egyik legjobban és legegyértelműbben szabályozott jogterület.
Az isten áldjon meg mindenkit! Hol és mit nyertem én??!!
Hogy jön ide, hogy éppen mennyi lett eközben a rádió ára? A kereskedelmi árak napról napra változnak, attól én csupán a kifizetett pénzemet kaptam vissza, egy petákkal sem többet.
Nehogy, már az legyen a nyerészkedés, hogy 3 hónapig ingyen hallgathattam a Kossuth rádiót, hiszen ennek fejében 2X mentem el a boltba, sorban álltam a garanciás pultnál, elrabolták az időmet, bosszankodtam, benzint pazaroltam, mert szar árút sóztak rám.
Aki kereskedőnek áll, az pontosan ismeri a jótállás intézményét, bele is kalkulálja ezt a kockázatot. Változatlanul úgy gondolom, ez az egyik legjobban és legegyértelműbben szabályozott jogterület.
kartárskám 2008.05.06. 19:03:03
A jogszabály szerintem ebben az esetben pont, hogy életszerű. Ha nem tudja kicserélni vagy javítattni a hibás terméket az eladó, vissza kell adnia az árát. Ez a hibás teljesítés ára. Nyilvánvaló a jogalkotó szándéka, áruljatok hibátlan cuccot. Az eladó a hibás terméket persze visszárúzhatja, így végső soron a gyártó, a hibázó felel a hibáért, de ezt az igen szövődményes kereskedelmi láncot nyilvánvalóan nem a vevővel kell bejáratni.
Hol itt a probléma? Nem igazán értem.
Hol itt a probléma? Nem igazán értem.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.06. 22:00:59
"Bármelyik terméket el lehet adni...."
Egy adásvételi szerződést akárhogy meg lehet írni, ez igaz, de egy garancialevelet nem lehet akárhogy kitölteni. Fel kell rajta tüntetni a vásárlás dátumát, a gyártó nevét, a tipust, és az (egyedi) sorozatszámot. Hiszen ha ez nincs ott, honnan azonosítjuk a terméket, amikor visszaviszem, hogy elromlott? Innentől kezdve egyértelmű, mire kötöttük a szerződést. Ha elromlott és nem tudja megjavítani, azonos gyártó azonos tipusú termékére kell kicserélnie.
A "rosszhiszemű vásárló", meg az "üzletileg életszerűtlen" érvek azóta léteznek amióta van jótállás... igencsak 1.0-ás okoskodás. Az itt javasolt alternatívák jogi szempontból kétségesek (fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni), üzletileg a nonszensz kategóriába esnek... vagy vennél úgy egy top klasszis LCD tévét, kifizetnéd-e úgy az árát, hogy az eladó egy "50 cm-es szines LCD tévé"-re szerződik? Én frankón mennék egy másik boltba.
Maradjunk a tipusnál. Ha már nincs raktáron, állapodjon meg. A vásárlók többsége elfogad egy ésszerű megoldást. Ha ez sem sikerül, nem szerződésszerű teljesítés miatti elállás.
Ez a törvényes ÉS életszerű megoldás mindenhol Európában... USA-ról ne is beszéljünk... ne találjuk már fel újra...
Egy adásvételi szerződést akárhogy meg lehet írni, ez igaz, de egy garancialevelet nem lehet akárhogy kitölteni. Fel kell rajta tüntetni a vásárlás dátumát, a gyártó nevét, a tipust, és az (egyedi) sorozatszámot. Hiszen ha ez nincs ott, honnan azonosítjuk a terméket, amikor visszaviszem, hogy elromlott? Innentől kezdve egyértelmű, mire kötöttük a szerződést. Ha elromlott és nem tudja megjavítani, azonos gyártó azonos tipusú termékére kell kicserélnie.
A "rosszhiszemű vásárló", meg az "üzletileg életszerűtlen" érvek azóta léteznek amióta van jótállás... igencsak 1.0-ás okoskodás. Az itt javasolt alternatívák jogi szempontból kétségesek (fogyasztó hátrányára nem lehet eltérni), üzletileg a nonszensz kategóriába esnek... vagy vennél úgy egy top klasszis LCD tévét, kifizetnéd-e úgy az árát, hogy az eladó egy "50 cm-es szines LCD tévé"-re szerződik? Én frankón mennék egy másik boltba.
Maradjunk a tipusnál. Ha már nincs raktáron, állapodjon meg. A vásárlók többsége elfogad egy ésszerű megoldást. Ha ez sem sikerül, nem szerződésszerű teljesítés miatti elállás.
Ez a törvényes ÉS életszerű megoldás mindenhol Európában... USA-ról ne is beszéljünk... ne találjuk már fel újra...
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.06. 22:38:10
Pascal: A garanciajegy és a szerződés nem azonos, ezen felül mivel a vásárláskor választod mi is lesz a szerződésben ezért neked természetesen lehet ragaszkodni az adott típushoz.
A fogyasztó hátrányára eltérést a jótállási szabályoktól tiltja a törvény, ugyanakkor itt nem azoktól történik eltérés, hanem pont szabadon szerződhetsz - és ez dönti el mennyi üzleti kockázat jelenik meg ami beépül az árrésbe. Ergo a fogyasztók így is egyfajta kockázatközösséget vállalnak, a fenti lehetőség pont ezért fogyasztóbarát.
A más típusra való csere a világban mindehol gyakorlat, kötelező jótállás nem általános EUban, az önkéntesnél pedig nem feltétel az ugyanolyanra csere, sőt elállási jog is ritka.
Az is általános, jelenleg is, a világ szinte minden táján, hogy egy termék esetében a megnevezés nem feltétlenül határozza meg a gyártót: Pl. ki gyártja a Tesco Laminátort? Vagy a "DDR2 RAM noname" és a "DDR2 RAM brand" megnevezéssel árult termékeknél hol van a gyártó? A szerződésben pl. nem szerepel a gyártó :)
Ha vennék egy jó LCD TVt, akkor a szerződésben elsősorban azokat a szempontokat kötném ki amik nekem fontosak :)
A fogyasztó hátrányára eltérést a jótállási szabályoktól tiltja a törvény, ugyanakkor itt nem azoktól történik eltérés, hanem pont szabadon szerződhetsz - és ez dönti el mennyi üzleti kockázat jelenik meg ami beépül az árrésbe. Ergo a fogyasztók így is egyfajta kockázatközösséget vállalnak, a fenti lehetőség pont ezért fogyasztóbarát.
A más típusra való csere a világban mindehol gyakorlat, kötelező jótállás nem általános EUban, az önkéntesnél pedig nem feltétel az ugyanolyanra csere, sőt elállási jog is ritka.
Az is általános, jelenleg is, a világ szinte minden táján, hogy egy termék esetében a megnevezés nem feltétlenül határozza meg a gyártót: Pl. ki gyártja a Tesco Laminátort? Vagy a "DDR2 RAM noname" és a "DDR2 RAM brand" megnevezéssel árult termékeknél hol van a gyártó? A szerződésben pl. nem szerepel a gyártó :)
Ha vennék egy jó LCD TVt, akkor a szerződésben elsősorban azokat a szempontokat kötném ki amik nekem fontosak :)
attitűd 2008.05.06. 22:49:46
Valahogy így, ahogy 'TheElf' topiktárs mondja.
Ugyanis ezek a jogszabályok (jótállás intézménye, stb.) akkor kerültek kidolgozásra, amikor a tartós fogyasztási cikkek még relatíve sokkal drágábbak voltak. Mondjuk Egy mp3 lejátszó ma 6000.-nál kezdődik és "tartós fogyasztási cikk". Ugyanakkor meg egy étteremben ketten nem tudnak kellemesen megvacsorázni ennyi pénzből, pedig ez nem tartós fogyasztási cikk. A jogszabály kidolgozásának idején más volt a helyzet, a jogszabályt ezért egy kicsit adaptálni kellene a valós viszonyokhoz.
Én pl. úgy ahogy van, egszüntetném a kötelező jótállás intézményét. Ugyanakkor kötelezővé tenném minden üzlet számára, hogy áruljon minden egyes termékcsoporton belül olyan terméket is, amire jótállást vállal.
Így a kedves vásárló dönthetné el, hogy 40 ezerért vesz hűtőgépet jótállás nélkül vagy 120 ezerért jótállással.
Én biztos, hogy a 40 ezrest venném, oszt ha valami bajom lenne vele, akkor kivágnám a pics*ba, és vennék egy másik 40 ezrest azonnal, ugyanis a 30 napos javítás alatt nem akarnék romlott felvágottat enni, sem házhoz szállított pizzán élni.
Ugyanis ezek a jogszabályok (jótállás intézménye, stb.) akkor kerültek kidolgozásra, amikor a tartós fogyasztási cikkek még relatíve sokkal drágábbak voltak. Mondjuk Egy mp3 lejátszó ma 6000.-nál kezdődik és "tartós fogyasztási cikk". Ugyanakkor meg egy étteremben ketten nem tudnak kellemesen megvacsorázni ennyi pénzből, pedig ez nem tartós fogyasztási cikk. A jogszabály kidolgozásának idején más volt a helyzet, a jogszabályt ezért egy kicsit adaptálni kellene a valós viszonyokhoz.
Én pl. úgy ahogy van, egszüntetném a kötelező jótállás intézményét. Ugyanakkor kötelezővé tenném minden üzlet számára, hogy áruljon minden egyes termékcsoporton belül olyan terméket is, amire jótállást vállal.
Így a kedves vásárló dönthetné el, hogy 40 ezerért vesz hűtőgépet jótállás nélkül vagy 120 ezerért jótállással.
Én biztos, hogy a 40 ezrest venném, oszt ha valami bajom lenne vele, akkor kivágnám a pics*ba, és vennék egy másik 40 ezrest azonnal, ugyanis a 30 napos javítás alatt nem akarnék romlott felvágottat enni, sem házhoz szállított pizzán élni.
j311 2008.05.06. 23:36:16
Amíg a minimálbér 60000 körül van, addig az emberek nem dobálnak kifelé havonta 40000-et egy új hűtőre.
Mellesleg 10000 HUF alatti termékekre nem kötelező jótállást vállalni, csak szavatosságot.
Mellesleg 10000 HUF alatti termékekre nem kötelező jótállást vállalni, csak szavatosságot.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.07. 00:12:32
Elf, üzleti szempontból ez nem biztosan áll meg ... kockázat ami beépül az árrésbe? A forgalmazó olcsóbban adja tehát? És az neki miért jó? Az felelne meg, ha egy drágán eladott helyett olcsóbb cuccot kellene adni amikor kicseréli. Nem az, hogy ugyanazt a cuccot eleve olcsóbban adja (mennyi engedményre gondoltál?). Nyilván nagyobb kiesés mint egy vagy két konok vevőnek, akit nem sikerül elhajtani, adni egy jobbat ugyanannyiért; legvégső esetben visszaadni a pénzt. Aki ennyire konok, érvényesíteni fogja ígyis úgyis.
De tegyük fel egy percre.
Alaphelyzetben számla és garancialevél van, egyéb írott megállapodás nincs. Abból kell kiindulni, ami ezekre rá van írva (a Tesco/noname esetében is). Ettől nem lehet egyoldalúan eltérni csere esetén.
Lehet persze külön írott szerződést kötni (na nem az Electro Word stb. fog ilyet tenni). Láttam egy hasonló céget belülről - nem kereskedés, hanem egyedi nagy rendszerek. Tipikus volt, hogy a jótálláson túlmenően - pénzért - mindenfajta szolgáltatást nyújtott, beleértve a telefonos ügyeletet, távfelügyeletet vagy 12 órán belüli cserét. Azokban a ritka esetekben, amikor a vevő ilyet nem kért, a jogász annyit javasolt a szerződésbe, hogy "ptk szerinti jótállás" slussz passz. Ha bárki bármi többet beleírt volna azt kivette. Épp azért, mert ha valamit beleír és utóbb kiderül, hogy a vevő így rosszabbul jár, az úgysem védhető ha perre kerül. Ha meg kikötöti a vevő amit szeretne, az valószínűleg neki jobb.
Ha egyszer vállalta, hogy javít vagy cserél (akár önként akár jogszabály kötelezi rá) akkor ez van. A nem szerződésszerű teljesítés miatti elállás általános polgári jogi (nem speciális fogyasztóvédelmi) fogalom.
De tegyük fel egy percre.
Alaphelyzetben számla és garancialevél van, egyéb írott megállapodás nincs. Abból kell kiindulni, ami ezekre rá van írva (a Tesco/noname esetében is). Ettől nem lehet egyoldalúan eltérni csere esetén.
Lehet persze külön írott szerződést kötni (na nem az Electro Word stb. fog ilyet tenni). Láttam egy hasonló céget belülről - nem kereskedés, hanem egyedi nagy rendszerek. Tipikus volt, hogy a jótálláson túlmenően - pénzért - mindenfajta szolgáltatást nyújtott, beleértve a telefonos ügyeletet, távfelügyeletet vagy 12 órán belüli cserét. Azokban a ritka esetekben, amikor a vevő ilyet nem kért, a jogász annyit javasolt a szerződésbe, hogy "ptk szerinti jótállás" slussz passz. Ha bárki bármi többet beleírt volna azt kivette. Épp azért, mert ha valamit beleír és utóbb kiderül, hogy a vevő így rosszabbul jár, az úgysem védhető ha perre kerül. Ha meg kikötöti a vevő amit szeretne, az valószínűleg neki jobb.
Ha egyszer vállalta, hogy javít vagy cserél (akár önként akár jogszabály kötelezi rá) akkor ez van. A nem szerződésszerű teljesítés miatti elállás általános polgári jogi (nem speciális fogyasztóvédelmi) fogalom.
2008.05.07. 00:35:05
attitűd 2008.05.06. 16:29:17
"...falajánlhat más olyan alkalmas terméket is, amely egyezik az eredeti termék lényeges paramétereivel vagy annál jobb paraméterekkel rendelkezik..."
Pont az ilyen kevéssé egyértelmű dolgoktól óvakodnék, mint a "lényeges" meg "jobb" paraméter.
Mi van, ha a felajánlott tévé műszakilag jobb, de a feleségemnek nem tetszik a dizájnja? Mi van, ha otthon pont akkora hely van a könyvespolcban, mint a meghibásodott rádió, a felajánlott meg jobb, de egy centivel szélesebb? Ezek lényeges paraméterek? Ki dönti el? Ezután minden cserét perre vinnének?
Ha a vevő eldöntheti a vásárláskor, hogy mi jó neki, vagy mi nem, akkor méltányos, hogy a cserénél is ugyanez a lehetőség megillesse. Egy esetben lehet csak egyértelmű a helyettesités, ha pont ugyanolyan termékről van szó.
Én még ilyen esetben is azt tartanám korrekt eljárásnak, ha visszakaphatná a vételárat. Ha valakinek megingott a bizalma a termékben, dönthessen úgy, hogy eláll a szerződéstől.
Ez lesz egyébként hosszú távon, ezt meg lehet jósolni mert a Balkánon meg Kelet-Eurúpán kivül, ahol érdemi piacgazdaság van, ott igy működik. Igy megy Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, talán még Dél-Amerikában is. Ha valami elromlott beviszed a boltba, az eladó bocsánatot kér és adja visszafelé a pénzt. Szervizelni csak az autót szervizelik vagy a motorbiciklit.
És....
...a kereskedőknek igy jobban meg a bolt, mert 1.az emberek önfeledtebben költekeznek, 2. nem kell javitással, meg mindenféle garanciélis adminisztrációval bajlódniuk 3. visszaküldik a roncsot a gyártónak, az meg kijavitja aztán valami diszkontban eladja féláron.
"...falajánlhat más olyan alkalmas terméket is, amely egyezik az eredeti termék lényeges paramétereivel vagy annál jobb paraméterekkel rendelkezik..."
Pont az ilyen kevéssé egyértelmű dolgoktól óvakodnék, mint a "lényeges" meg "jobb" paraméter.
Mi van, ha a felajánlott tévé műszakilag jobb, de a feleségemnek nem tetszik a dizájnja? Mi van, ha otthon pont akkora hely van a könyvespolcban, mint a meghibásodott rádió, a felajánlott meg jobb, de egy centivel szélesebb? Ezek lényeges paraméterek? Ki dönti el? Ezután minden cserét perre vinnének?
Ha a vevő eldöntheti a vásárláskor, hogy mi jó neki, vagy mi nem, akkor méltányos, hogy a cserénél is ugyanez a lehetőség megillesse. Egy esetben lehet csak egyértelmű a helyettesités, ha pont ugyanolyan termékről van szó.
Én még ilyen esetben is azt tartanám korrekt eljárásnak, ha visszakaphatná a vételárat. Ha valakinek megingott a bizalma a termékben, dönthessen úgy, hogy eláll a szerződéstől.
Ez lesz egyébként hosszú távon, ezt meg lehet jósolni mert a Balkánon meg Kelet-Eurúpán kivül, ahol érdemi piacgazdaság van, ott igy működik. Igy megy Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, talán még Dél-Amerikában is. Ha valami elromlott beviszed a boltba, az eladó bocsánatot kér és adja visszafelé a pénzt. Szervizelni csak az autót szervizelik vagy a motorbiciklit.
És....
...a kereskedőknek igy jobban meg a bolt, mert 1.az emberek önfeledtebben költekeznek, 2. nem kell javitással, meg mindenféle garanciélis adminisztrációval bajlódniuk 3. visszaküldik a roncsot a gyártónak, az meg kijavitja aztán valami diszkontban eladja féláron.
Hasat 2008.05.07. 06:02:30
TheElf!
Ami a Tesco termékeket illeti: ha én megveszem a Tescoban Tesco márkanév alatt egy jó nevű gyáró termékét, és az esetleg meghibásodik jótállás alatt, és visszaviszem, akkor a Tesco kicserélheti azt egy hitvány gyártó hasonló paraméterű gyármányával, amit történetesen szintén Tesco márkanévalatt forgalmaz? Ugye nem?
Attitűd!
Igen, nyilván a gyártók (nagy része) a te általad vázolt fogyasztói modellt preferálják: az első meghibásodásnál vegyél egy újat. Többet is adsz ki, mintha a jobb terméket vetted volna meg.
Ami a Tesco termékeket illeti: ha én megveszem a Tescoban Tesco márkanév alatt egy jó nevű gyáró termékét, és az esetleg meghibásodik jótállás alatt, és visszaviszem, akkor a Tesco kicserélheti azt egy hitvány gyártó hasonló paraméterű gyármányával, amit történetesen szintén Tesco márkanévalatt forgalmaz? Ugye nem?
Attitűd!
Igen, nyilván a gyártók (nagy része) a te általad vázolt fogyasztói modellt preferálják: az első meghibásodásnál vegyél egy újat. Többet is adsz ki, mintha a jobb terméket vetted volna meg.
Hasat 2008.05.07. 07:46:24
TheElf, Attitűd!
Most csak a saját nevemben fogalmazhatok, nem tudom, hogy más fogyasztók hasonló aspektusból döntenek-e.
Ha bármilyen terméket veszek, és az rövid időn belül meghibásodik, akkor biztos, hogy lesz olyan (számszerüsíthető, nem számszerüsíthető) károm, amit nem tudok a forgalmazóval / kereskedővel szemben érvényesíteni (pl.: megromlik a hűtőben az élelem, elveszik az adathordozóról a családi fényképalbum, a boltba való visszatéréssel járó időveszteség).
Ezért számomra a jótállás legfontosabb "üzenete" számomra az, hogy a gyártó mindent elkövet annak érdekében (minőségbiztosítás, gyártási technológia, felhasznált alapanyagok, stb.), hogy a terméke NE hibásodjon meg a jótállási időn belül. Mert ha meghibásodik, akkor abból bizony a gyártónak is kára van, és a gyártó törekszik ezt minimalizálni.
A specifikácó alapú jótállás fentebb megfogalmazott problémái mellett a javaslat azt is jelenti, hogy csökken a gyártó / forgalmazó kára (azaz annak egy része teljesen érthetetlen módon átszállna a fogyasztóra), és így még kevésbé motivált a gyártó arra, hogy minőségi terméket gyártson, a forgalmazó pedig arra, hogy minőségi terméket forgalmazzon. Attitűd, te már jelezted, hogy épp azt szeretnéd, hogy még erősebb szabályozással lehessen rászorítani a gyártókat a minőségre. TheElf, gondolom, téged sem az hajt, hogy a silány minőségű termékek még jobban teret hódítsanak.
Én a fentiek miatt jó nagy ívben kerülném el azokat a termékeket, amelyekre a forgalmazó csak specifikáció alapú jótállást nyújtana.
Most csak a saját nevemben fogalmazhatok, nem tudom, hogy más fogyasztók hasonló aspektusból döntenek-e.
Ha bármilyen terméket veszek, és az rövid időn belül meghibásodik, akkor biztos, hogy lesz olyan (számszerüsíthető, nem számszerüsíthető) károm, amit nem tudok a forgalmazóval / kereskedővel szemben érvényesíteni (pl.: megromlik a hűtőben az élelem, elveszik az adathordozóról a családi fényképalbum, a boltba való visszatéréssel járó időveszteség).
Ezért számomra a jótállás legfontosabb "üzenete" számomra az, hogy a gyártó mindent elkövet annak érdekében (minőségbiztosítás, gyártási technológia, felhasznált alapanyagok, stb.), hogy a terméke NE hibásodjon meg a jótállási időn belül. Mert ha meghibásodik, akkor abból bizony a gyártónak is kára van, és a gyártó törekszik ezt minimalizálni.
A specifikácó alapú jótállás fentebb megfogalmazott problémái mellett a javaslat azt is jelenti, hogy csökken a gyártó / forgalmazó kára (azaz annak egy része teljesen érthetetlen módon átszállna a fogyasztóra), és így még kevésbé motivált a gyártó arra, hogy minőségi terméket gyártson, a forgalmazó pedig arra, hogy minőségi terméket forgalmazzon. Attitűd, te már jelezted, hogy épp azt szeretnéd, hogy még erősebb szabályozással lehessen rászorítani a gyártókat a minőségre. TheElf, gondolom, téged sem az hajt, hogy a silány minőségű termékek még jobban teret hódítsanak.
Én a fentiek miatt jó nagy ívben kerülném el azokat a termékeket, amelyekre a forgalmazó csak specifikáció alapú jótállást nyújtana.
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.07. 08:46:10
Hasat: A károdat tudod érvényesíteni, persze akkor, ha van kedved pereskedni. Jelenleg a gyakorlat sajnos az, hogy még a jótállást sem lehet érvényesíteni, elsősorban azért, mert a forgalmazók egybehangzóan állítják, ez nem fér bele a jelenlegi árrésbe, az olyan árrás ami fedezi ezt a kockázatot viszont a verseny miatt problémás.
Az, hogy jelenleg a szerződés csak számla és garanciajegy, nem sokat számít, hiszen egy forma szerződést megírni, és azt kitölteni, kinyomtatni nem éppen bonyolult feladat, sőt.
Hogy a méret, a design, a pontos gyártó és típus mennyire fontos, arról pedig pont a többféle szerződés miatt a fogyasztó tud dönteni.
A magyar jótállás és a kinti jótállás között az egyik gyakorlati különbség, hogy a magyar az nem egy önkéntes vállalás, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezménye, és ennek megfelelően definiáljuk a cserét. Ennek megfelelően indul ilyenkor újra a jótállás. Ennek megfelelően van a szemétre is jótállás.
Nyilván ey olyan jogszabályi környezetben, ahol a szemétre nem lenne jótállás, a jótállás egy önkéntes vállalás, ami nem indul újra feltétlenül, ha gyanús, hogy a t. user teszi tönkre a termékeket, akkor el lehet hajtani más a kereskedő hozzáállása. Más akkor is, ha a kereskedő megszokja: nem mész át 20 forintért a város másik végére, és törzsvásárló vagy, még az üres CDt is ott veszed.
Egy üzlet ahol havi szinten 10000-20000 forintot biztos ott hagysz adathordozóra, software, apróbb hardware dolgokra, ott veszed meg a teljes konfigurációkat, és téged mint rendszeres és jó vevőnek ismer, vagy úgy látja, ha korrekt el tudja érni, hogy ilyen vevő legyél, érthető okból rugalmasabb: Megkeresi ő rajtad ennek az árát.
A gond onnan indul, hogy a magyar piac jelenleg nem így működik. Amúgy a kötelező jótállás szerintem alkalmatlan arra, hogy a gyártót bármire is kényszerítse, mert ő már nem ilyen feltétlekkel köt szerződést.
Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a termékek minősége javuljon, a rosszabb minőségű termékeket jó minőségűként árúsítókat, stb. bizony szankcionálni kellene.
Egyszerűen azért, mert jelenleg az a cég kerül a versenyben előnybe aki rossz terméket ad el olcsón, megtévesztve a fogyasztót, és utána érvényesítsd a jótállást ha tudod.
Nyílván ahhoz, hogy változás legyen, sokkal fontsabb lenne, hogy a jótállás, és az ennek kapcsán jelentkező kockázatközösség működése reálisabb legyen (ne a Kingston RAM vásárlói fizessék nagyobb árrésen keresztül a Noname RAM jótállását, ne a tisztességes fogyasztó a nyerészkedőét), ÉS ezek mellett a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának legyen egyéb következménye is.
Mivel ez a versenyt is korlátozza, a fogyasztókat tömegesen károsítja meg, stb. ezért úgy gondolom, hogy a következmények nem elsősorban jótállásnál, vagy büntető kártérítésnél kell megjelenjenek. Marad a szabálysértés miatt kiszabható bírság, és a büntetőeljárás, stb. pl. mint lehetséges megoldás, de ez messzire vezetne.
Mivel a hibás teljesítés jogkövetkezményei között a kártérítés is szerepel, és a jótállási idő alatt, illetve a szavatosság első 6 hónapjában, fogyasztói szerződések esetén a forgalmazót terheli a bizonyítás, úgy gondolom bőven be lehetne ezt vasalni a forgalmazón.
Az ehhez szükséges eljárást pl. célszerű lenne egyszerűbbé tenni.
Természetesen a specifikáció alapján való jótállást általában célszerű összekötni legalább azzal a lehetőséggel, hogy ilyenkor a felkínált termék helyett (annak értékében) más terméket kérhet a fogyasztó (szerződésmódosítás) vagy a bontatlan cseretermék "visszavásárlása" (pénzt kér). Nyílván a szerződésmódosítás (levásárlás) esetén nem árt a fogyasztónak kedvezményt adni :)
Az, hogy jelenleg a szerződés csak számla és garanciajegy, nem sokat számít, hiszen egy forma szerződést megírni, és azt kitölteni, kinyomtatni nem éppen bonyolult feladat, sőt.
Hogy a méret, a design, a pontos gyártó és típus mennyire fontos, arról pedig pont a többféle szerződés miatt a fogyasztó tud dönteni.
A magyar jótállás és a kinti jótállás között az egyik gyakorlati különbség, hogy a magyar az nem egy önkéntes vállalás, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezménye, és ennek megfelelően definiáljuk a cserét. Ennek megfelelően indul ilyenkor újra a jótállás. Ennek megfelelően van a szemétre is jótállás.
Nyilván ey olyan jogszabályi környezetben, ahol a szemétre nem lenne jótállás, a jótállás egy önkéntes vállalás, ami nem indul újra feltétlenül, ha gyanús, hogy a t. user teszi tönkre a termékeket, akkor el lehet hajtani más a kereskedő hozzáállása. Más akkor is, ha a kereskedő megszokja: nem mész át 20 forintért a város másik végére, és törzsvásárló vagy, még az üres CDt is ott veszed.
Egy üzlet ahol havi szinten 10000-20000 forintot biztos ott hagysz adathordozóra, software, apróbb hardware dolgokra, ott veszed meg a teljes konfigurációkat, és téged mint rendszeres és jó vevőnek ismer, vagy úgy látja, ha korrekt el tudja érni, hogy ilyen vevő legyél, érthető okból rugalmasabb: Megkeresi ő rajtad ennek az árát.
A gond onnan indul, hogy a magyar piac jelenleg nem így működik. Amúgy a kötelező jótállás szerintem alkalmatlan arra, hogy a gyártót bármire is kényszerítse, mert ő már nem ilyen feltétlekkel köt szerződést.
Úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy a termékek minősége javuljon, a rosszabb minőségű termékeket jó minőségűként árúsítókat, stb. bizony szankcionálni kellene.
Egyszerűen azért, mert jelenleg az a cég kerül a versenyben előnybe aki rossz terméket ad el olcsón, megtévesztve a fogyasztót, és utána érvényesítsd a jótállást ha tudod.
Nyílván ahhoz, hogy változás legyen, sokkal fontsabb lenne, hogy a jótállás, és az ennek kapcsán jelentkező kockázatközösség működése reálisabb legyen (ne a Kingston RAM vásárlói fizessék nagyobb árrésen keresztül a Noname RAM jótállását, ne a tisztességes fogyasztó a nyerészkedőét), ÉS ezek mellett a rossz minőségű termék forgalomba hozatalának legyen egyéb következménye is.
Mivel ez a versenyt is korlátozza, a fogyasztókat tömegesen károsítja meg, stb. ezért úgy gondolom, hogy a következmények nem elsősorban jótállásnál, vagy büntető kártérítésnél kell megjelenjenek. Marad a szabálysértés miatt kiszabható bírság, és a büntetőeljárás, stb. pl. mint lehetséges megoldás, de ez messzire vezetne.
Mivel a hibás teljesítés jogkövetkezményei között a kártérítés is szerepel, és a jótállási idő alatt, illetve a szavatosság első 6 hónapjában, fogyasztói szerződések esetén a forgalmazót terheli a bizonyítás, úgy gondolom bőven be lehetne ezt vasalni a forgalmazón.
Az ehhez szükséges eljárást pl. célszerű lenne egyszerűbbé tenni.
Természetesen a specifikáció alapján való jótállást általában célszerű összekötni legalább azzal a lehetőséggel, hogy ilyenkor a felkínált termék helyett (annak értékében) más terméket kérhet a fogyasztó (szerződésmódosítás) vagy a bontatlan cseretermék "visszavásárlása" (pénzt kér). Nyílván a szerződésmódosítás (levásárlás) esetén nem árt a fogyasztónak kedvezményt adni :)
jog-ász 2008.05.07. 08:52:10
jótállás szavatosság garancia között szoros az összefüggés, a fogyasztó át is térhet egyik jogosultságáról a másikra, sztem jobb az alapokig visszamenni, ezért beidézem a polgári törvénykönyv ide vonatkozo szabályát:)
A hibás teljesítés
305. § (1) Olyan szerzôdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés idôpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzôdésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek minôsül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerzôdéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelôs. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerzôdésnek megfelelôen a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethetô vissza. Fogyasztói szerzôdésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektôl a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelôsséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerzôdéskötés idôpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelôsség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelôsség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethetô vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerzôdés esetében az ellenkezô bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követô hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés idôpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettôl eltérô megállapodása semmis.
306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsôsorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzôdésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelô árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerzôdéstôl. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelô határidôn belül, a jogosultnak okozott jelentôs kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelô határidôre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerzôdésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétôl a fogyasztó hátrányára tér el.
306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetôvé tett legrövidebb idôn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerzôdés esetében a hiba felfedezésétôl számított két hónapon belül közölt kifogást kellô idôben közöltnek kell tekinteni. A felek ettôl eltérô megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelmébôl eredô kárért a jogosult felelôs.
308. § (1) A jogosult a teljesítés idôpontjától számított hat hónapos elévülési határidô alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb idôtartamát hatósági elôírás vagy kötelezô műszaki elôírás határozza meg (kötelezô alkalmassági idô), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidô irányadó.
(2) Ha a szerzôdés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstôl számított hatvan nap alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési idôbe a kijavítási idônek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetôségének határideje a dolognak vagy jelentôsebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkezô hiba tekintetében újból kezdôdik.
(4) Fogyasztói szerzôdés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstôl eltérôen - a teljesítés idôpontjától számított kétéves elévülési határidô alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidôt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerzôdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidôben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidô azonban ebben az esetben sem köthetô ki.
308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthetô okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidôn belül nem volt felismerhetô, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés idôpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelezô alkalmassági idô három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidô az irányadó. E határidôk elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerzôdésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidônél rövidebb határidô kikötése semmis.
308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidôben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt elôidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthetô része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minôsül érvényesítettnek.
308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredô követeléssel szemben kifogásként a határidôk eltelte után is érvényesíthetôk.
309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerzôdésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerzôdés esetében a felek ettôl eltérô megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésbôl eredô kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. § (1) Ha a fogyasztói szerzôdés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerzôdô harmadik személy (elôzô kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerzôdés kötelezettje követelheti az elôzô kötelezettôl a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minôség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerzôdés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétôl számított hatvannapos elévülési határidô alatt érvényesítheti. Az igény az elôzô kötelezett teljesítése idôpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthetô; e határidô elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az elôzô kötelezett is érvényesítheti a vele szerzôdô elôzô kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidôk megfelelô alkalmazásával.
311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelôen alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
A hibás teljesítés
305. § (1) Olyan szerzôdés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés idôpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerzôdésben meghatározott tulajdonságoknak.
(2) Hibás teljesítésnek minôsül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerzôdéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelôs. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerzôdésnek megfelelôen a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethetô vissza. Fogyasztói szerzôdésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektôl a fogyasztó hátrányára tér el.
(3) A kötelezett a hibás teljesítésért felelôsséggel tartozik (kellékszavatosság).
305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerzôdéskötés idôpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelôsség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelôsség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethetô vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerzôdés esetében az ellenkezô bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követô hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés idôpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettôl eltérô megállapodása semmis.
306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsôsorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerzôdésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelô árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerzôdéstôl. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelô határidôn belül, a jogosultnak okozott jelentôs kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.
(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelô határidôre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.
(5) Fogyasztói szerzôdésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétôl a fogyasztó hátrányára tér el.
306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
307. § (1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetôvé tett legrövidebb idôn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztói szerzôdés esetében a hiba felfedezésétôl számított két hónapon belül közölt kifogást kellô idôben közöltnek kell tekinteni. A felek ettôl eltérô megállapodása semmis.
(3) A közlés késedelmébôl eredô kárért a jogosult felelôs.
308. § (1) A jogosult a teljesítés idôpontjától számított hat hónapos elévülési határidô alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb idôtartamát hatósági elôírás vagy kötelezô műszaki elôírás határozza meg (kötelezô alkalmassági idô), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidô irányadó.
(2) Ha a szerzôdés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstôl számított hatvan nap alatt évül el.
(3) Nem számít bele az elévülési idôbe a kijavítási idônek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetôségének határideje a dolognak vagy jelentôsebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkezô hiba tekintetében újból kezdôdik.
(4) Fogyasztói szerzôdés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstôl eltérôen - a teljesítés idôpontjától számított kétéves elévülési határidô alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidôt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerzôdés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidôben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidô azonban ebben az esetben sem köthetô ki.
308/A. § (1) Ha a jogosult igényét menthetô okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidôn belül nem volt felismerhetô, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés idôpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelezô alkalmassági idô három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidô az irányadó. E határidôk elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Fogyasztói szerzôdésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidônél rövidebb határidô kikötése semmis.
308/B. § A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidôben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt elôidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthetô része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minôsül érvényesítettnek.
308/C. § A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredô követeléssel szemben kifogásként a határidôk eltelte után is érvényesíthetôk.
309. § (1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerzôdésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerzôdés esetében a felek ettôl eltérô megállapodása semmis.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
310. § Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésbôl eredô kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.
311. § (1) Ha a fogyasztói szerzôdés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerzôdô harmadik személy (elôzô kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerzôdés kötelezettje követelheti az elôzô kötelezettôl a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minôség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
(2) A fogyasztói szerzôdés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétôl számított hatvannapos elévülési határidô alatt érvényesítheti. Az igény az elôzô kötelezett teljesítése idôpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthetô; e határidô elmulasztása jogvesztéssel jár.
(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az elôzô kötelezett is érvényesítheti a vele szerzôdô elôzô kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidôk megfelelô alkalmazásával.
311/A. § A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelôen alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.07. 09:45:32
Elf, hadd hozzak egy konkrét példát:
A sub-notebook, amin ezt írom, másfél éves, 2 év garancia van rá. Akkor vehettem volna másfélét is, ennek a kétharmadába került volna, kicsit vastagabb, kicsit súlyosabb, az akku kicsit rövidebb ideig bírja, de tulajdonképp ugyanez (processzor, RAM, lemez, stb., stb.). Annyi a különbség, hogy másik gyártó (messze nem ennyire jó hírű), rondább, és a DVD-író nincs beépítve hanem kívül kellene csatlakoztatni.
Garancialevél és számla van róla ahogy szokás. Ha az eladó akkor elkezd vacakolni, hogy írjunk egy papírt, ami szerint ő specifikációra szerződik stb. én mentem volna egy másik kereskedőhöz rögtön (és szvsz. bárki aki épeszű szintén).
De tegyük fel egy percre, az eladó ad esetleg valami engedményt én belemegyek, aláírjuk frankón. És elromlik ez a szép kis subnotebook. Mi történik szerinted?
Az eladó majd erősködik nyilván, hogy kicseréli a másikra, arra, ami a lényeges paraméterei szerint ugyanolyan. De én mégsem azt vettem meg, kell a francnak. Ő hivatkozik a papírra. De ha papír hátrányosabb számomra mint amit a vállalt jótállás adna, a kikötés semmis, kitörölheti vele.
Ha azt mondja vegyem meg az újat és jobbat, a régit valamilyen áron beszámítja, akkor is hátrányomra tér el. Ha ebben megállapodtunk volna, az is semmis, megintcsak kitörölheti vele.
Pont ilyen laptop már nincs, de van hasonló, csak több benne a lemezkapacitás, az órajel, és a memória, újabb a processzor. Ha azt mondja erre cseréli ki, közös megállapodással eltérünk a szerződéstől. Én és 100 vásárlóból 99 - de lehet mind a 100 - simán belemegy. Ha annak az egynek visszaadja a pénzt sem jár sokkal rosszabbul. Erre külön papírt írni a vásárláskor felesleges.
Ugyanez vonatkozna arra az esetre is, ha noname vagy tesco-gazdaságos laptopot vettem volna. Itt bármire cseréli ki valószínűleg nem járok rosszabbul. A vevők 99%-a belemegy, annak az egynek vissza kell adni a pénzt. Mivel itt is megegyezéssel módosítottuk a szerződést, nem kell előre papírt írni.
Bármit is írtunk le, javításra, cserére jogosult vagyok. Nem létezik olyan konstrukció, ami lehetővé tenné, hogy az eladó egyoldalúan értelmezze mi az a lényeges paraméter (az eladó egyoldalú jogának kikötése máris hátrányos a vásárlónak, ezért semmis). Csak megegyezéssel lehet, azt pedig felesleges a vásárláskor leírni, hiszen arra jog alaphelyzetben értelemszerűen lehetőséget ad.
Ha viszont nem javít, nem cserél, és nem ajánl olyan megállapodást amit a vevő elfogad, a vevő jogosan áll el a szerződéstől. Ilyenkor a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani. Ez az alap, a vevő szempontjából ennél rosszabb feltételt kár kikötni mert az úgyis semmis. Ennél jobbat meg minek.
Attól függetlenül, hogy a "specifikációra szerződök" üzleti szempontból kétséges, jogilag sem tudod úgy megkonstruálni, hogy az támadhatatlan legyen. A másik laptopot egyoldalúan ráerőszakolni - hiába egyezik meg ilyen-olyan paramétereiben - ha a vásárló nem akarja, ha eltökélt, hogy mediációra vagy perre viszi nem tudod. Hiszen a hátrányára nem lehet eltérni (szép példa arra, amikor az alaphelyzetben meglevő szerződéses szabadságot a jogszabály korlátozza): akkor nem lehet punktum.
A sub-notebook, amin ezt írom, másfél éves, 2 év garancia van rá. Akkor vehettem volna másfélét is, ennek a kétharmadába került volna, kicsit vastagabb, kicsit súlyosabb, az akku kicsit rövidebb ideig bírja, de tulajdonképp ugyanez (processzor, RAM, lemez, stb., stb.). Annyi a különbség, hogy másik gyártó (messze nem ennyire jó hírű), rondább, és a DVD-író nincs beépítve hanem kívül kellene csatlakoztatni.
Garancialevél és számla van róla ahogy szokás. Ha az eladó akkor elkezd vacakolni, hogy írjunk egy papírt, ami szerint ő specifikációra szerződik stb. én mentem volna egy másik kereskedőhöz rögtön (és szvsz. bárki aki épeszű szintén).
De tegyük fel egy percre, az eladó ad esetleg valami engedményt én belemegyek, aláírjuk frankón. És elromlik ez a szép kis subnotebook. Mi történik szerinted?
Az eladó majd erősködik nyilván, hogy kicseréli a másikra, arra, ami a lényeges paraméterei szerint ugyanolyan. De én mégsem azt vettem meg, kell a francnak. Ő hivatkozik a papírra. De ha papír hátrányosabb számomra mint amit a vállalt jótállás adna, a kikötés semmis, kitörölheti vele.
Ha azt mondja vegyem meg az újat és jobbat, a régit valamilyen áron beszámítja, akkor is hátrányomra tér el. Ha ebben megállapodtunk volna, az is semmis, megintcsak kitörölheti vele.
Pont ilyen laptop már nincs, de van hasonló, csak több benne a lemezkapacitás, az órajel, és a memória, újabb a processzor. Ha azt mondja erre cseréli ki, közös megállapodással eltérünk a szerződéstől. Én és 100 vásárlóból 99 - de lehet mind a 100 - simán belemegy. Ha annak az egynek visszaadja a pénzt sem jár sokkal rosszabbul. Erre külön papírt írni a vásárláskor felesleges.
Ugyanez vonatkozna arra az esetre is, ha noname vagy tesco-gazdaságos laptopot vettem volna. Itt bármire cseréli ki valószínűleg nem járok rosszabbul. A vevők 99%-a belemegy, annak az egynek vissza kell adni a pénzt. Mivel itt is megegyezéssel módosítottuk a szerződést, nem kell előre papírt írni.
Bármit is írtunk le, javításra, cserére jogosult vagyok. Nem létezik olyan konstrukció, ami lehetővé tenné, hogy az eladó egyoldalúan értelmezze mi az a lényeges paraméter (az eladó egyoldalú jogának kikötése máris hátrányos a vásárlónak, ezért semmis). Csak megegyezéssel lehet, azt pedig felesleges a vásárláskor leírni, hiszen arra jog alaphelyzetben értelemszerűen lehetőséget ad.
Ha viszont nem javít, nem cserél, és nem ajánl olyan megállapodást amit a vevő elfogad, a vevő jogosan áll el a szerződéstől. Ilyenkor a szerződés előtti állapotot kell helyreállítani. Ez az alap, a vevő szempontjából ennél rosszabb feltételt kár kikötni mert az úgyis semmis. Ennél jobbat meg minek.
Attól függetlenül, hogy a "specifikációra szerződök" üzleti szempontból kétséges, jogilag sem tudod úgy megkonstruálni, hogy az támadhatatlan legyen. A másik laptopot egyoldalúan ráerőszakolni - hiába egyezik meg ilyen-olyan paramétereiben - ha a vásárló nem akarja, ha eltökélt, hogy mediációra vagy perre viszi nem tudod. Hiszen a hátrányára nem lehet eltérni (szép példa arra, amikor az alaphelyzetben meglevő szerződéses szabadságot a jogszabály korlátozza): akkor nem lehet punktum.
derelyegrádi szellem 2008.05.07. 11:08:35
"jótállás szavatosság garancia között szoros az összefüggés"
Ez igaz, például a jótállás és garancia között annyira szoros az "összefüggés" hogy ugyanaz :)
Ez igaz, például a jótállás és garancia között annyira szoros az "összefüggés" hogy ugyanaz :)
Hasat 2008.05.07. 11:35:09
Nem értettem soha ezt a "nem fér bele az árrésbe" hivatkozást. Ha valaki nem bírja a versenyt, hát akkor nem bírja. Ha valaki nem bírja tartani a lépést a többiekkel, az kiesik. Folyamatosan törekedni kell a költségek csökkentésére (gyártási technológia, új alapanyagok, raktárkészlet optimalizálása, stb.).
Dezsőjóska 2008.05.07. 11:51:36
Meg is lehet fordítani a gazdagodás kérdését! Tegyük fel, hogy a vevő kifizetett 10 forintot valamiért és belemegy, hogy csereként az 5 forintos de ugyanolyan paraméterekkel rendelkező teméket kapja meg. Simán megeshet, hogy az eladó végigviszi a gyártóig a jótállást és visszakapja a 10 forintot.
Ebben az esetben az eladó nyeli be az 5 forintot, pedig neki erre aztán végképp semmi jogalapja nincs!
Az "életszerű" az, amit sok ismerősöm csinál, hogy ha 1 termékkel vagy gyártóval sok garis gond van, akkor egyszerűen nem forgalmazza!
Ebben az esetben az eladó nyeli be az 5 forintot, pedig neki erre aztán végképp semmi jogalapja nincs!
Az "életszerű" az, amit sok ismerősöm csinál, hogy ha 1 termékkel vagy gyártóval sok garis gond van, akkor egyszerűen nem forgalmazza!
Keshet 2008.05.07. 14:31:27
Talán amit itt piaci változások címén feszegettetek az hasnoló ehhez: "1/2005. Polgári jogegységi határozat a dologszolgáltatásra irányuló visszterhes szerződés méltányossággal össze nem egyeztethető értékaránytalanságáról"
Valahogy ezen a nyomvonalon lenne érdemes elindulni, ha a gyors elértéktelenedést akarjuk megragadni. Szerintem elhibázott lenne és inkább csak jogivtákra adna alapot.
Valahogy ezen a nyomvonalon lenne érdemes elindulni, ha a gyors elértéktelenedést akarjuk megragadni. Szerintem elhibázott lenne és inkább csak jogivtákra adna alapot.
Keshet 2008.05.07. 14:32:33
Bocsi, hogy nem másolom be, de azt én nem szeretem látni, LB oldalán fent kell legyen.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.07. 16:17:07
Keshedt, ha nem másolod be akkor nem, viszont:
PTK 309. §(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
(szóval szerintem a LB határozat nem erre az esetre illik)
PTK 309. §(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
(szóval szerintem a LB határozat nem erre az esetre illik)
Keshet 2008.05.07. 16:28:16
Nem is azt mondtam, hogy erre illik teljesen, de analógia útján valami hasonló kialakítható lenne, ha nagyon meg akarnánk erőszakolni a dolgot.
(www.lb.hu/ ott jogegységi határozatok és ott 1/2005. PJE szám)
(www.lb.hu/ ott jogegységi határozatok és ott 1/2005. PJE szám)
▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2008.05.07. 16:48:37
Tehát arra jutottunk, hogy minden jó így, ahogy van, csak ne szarnának a vevő arcába, ugye?
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.07. 16:58:45
Pascal: Egyfelől, ahogy látom még mindig nem olvasod el amit írtam :)
1. A kicserélés jogilag megismételt teljesítési kísérlet
EZÉRT nem szerepel a jogszabályban, hogy ugyanolyan kell, hogy legyen, mert az újabb kísérletnél is szerződésszerűen kell teljesíteni, nincs a forgalmazónak joga önállóan szerződést módosítani.
2. Szerződni pedig nem csak a termék márkanevét használva lehet, hanem a termékkel szembeni elvárásokat bárhogy leírva is.
Ergo: Vásárolhatsz te egy olyan terméket amit: Sony, Dell vagy Alienware gyárt, nem kínában készült, a mérete minim ... maximum ... a tömege maximum ... tud Dirext9et hardwaresen, X gyártó legalább Y órajelű processzora van benne. Adott teszten legalább N pontszám. Ja és fekete.
Ha a szerződésben ez szerepel, akkor nem fog tudni a kereskedő neked "specifikáció alapján" Gericomot adni.
Abban, hogy 100 emberből 99nek megfelel a jobb, nem tudom, hogy igazad van-e, egyszerűen azért, mert sajnos ha fogyasztóvédelmi fórumon jársz akkor látod, hogy a 40000 forintos 3 év garanciás DVDíró helyett kapott új, 8000 forintos (mindenben többet tud, modernebb, azonos gyártó, stb. annak a csúcsmodellje) sem jó, mert olcsóbb, és úgy érzi átverték.
Persze sokszor előfordul olyan is, hogy nem tudja, hogy az ezelőtt 2.5 évvel vett videokártya (gyerek miatt volt fontos) ami 60000 forint volt és a mai 40000 körüli videokártya közül melyik a jobb :)
Ha tudná, nem zavarná a különbség, de nem tudja, így zavarja.
Erre jön rá nyilván az egyértelmű nyerészkedés féle történet.
1. A kicserélés jogilag megismételt teljesítési kísérlet
EZÉRT nem szerepel a jogszabályban, hogy ugyanolyan kell, hogy legyen, mert az újabb kísérletnél is szerződésszerűen kell teljesíteni, nincs a forgalmazónak joga önállóan szerződést módosítani.
2. Szerződni pedig nem csak a termék márkanevét használva lehet, hanem a termékkel szembeni elvárásokat bárhogy leírva is.
Ergo: Vásárolhatsz te egy olyan terméket amit: Sony, Dell vagy Alienware gyárt, nem kínában készült, a mérete minim ... maximum ... a tömege maximum ... tud Dirext9et hardwaresen, X gyártó legalább Y órajelű processzora van benne. Adott teszten legalább N pontszám. Ja és fekete.
Ha a szerződésben ez szerepel, akkor nem fog tudni a kereskedő neked "specifikáció alapján" Gericomot adni.
Abban, hogy 100 emberből 99nek megfelel a jobb, nem tudom, hogy igazad van-e, egyszerűen azért, mert sajnos ha fogyasztóvédelmi fórumon jársz akkor látod, hogy a 40000 forintos 3 év garanciás DVDíró helyett kapott új, 8000 forintos (mindenben többet tud, modernebb, azonos gyártó, stb. annak a csúcsmodellje) sem jó, mert olcsóbb, és úgy érzi átverték.
Persze sokszor előfordul olyan is, hogy nem tudja, hogy az ezelőtt 2.5 évvel vett videokártya (gyerek miatt volt fontos) ami 60000 forint volt és a mai 40000 körüli videokártya közül melyik a jobb :)
Ha tudná, nem zavarná a különbség, de nem tudja, így zavarja.
Erre jön rá nyilván az egyértelmű nyerészkedés féle történet.
kartárskám 2008.05.07. 16:59:22
Dezsőjóska
ÁÁÁÁÁÁ! Azért a "garis" nagyon gáz!
ÁÁÁÁÁÁ! Azért a "garis" nagyon gáz!
Hasat 2008.05.07. 17:52:41
TheElf!
"sokszor előfordul olyan is, hogy nem tudja, hogy az ezelőtt 2.5 évvel vett videokártya (gyerek miatt volt fontos) ami 60000 forint volt és a mai 40000 körüli videokártya közül melyik a jobb"
És szerinted ezeknek az embereknek érthetőbb, átláthatóbb és világosabb lesz az életük a specifikáció alapú jótállással?????
Az tuti, hogy lenne hol fogyasztóvédened, mert sokezren jönnének hozzád, hogy átverve érzik magukat.
"sokszor előfordul olyan is, hogy nem tudja, hogy az ezelőtt 2.5 évvel vett videokártya (gyerek miatt volt fontos) ami 60000 forint volt és a mai 40000 körüli videokártya közül melyik a jobb"
És szerinted ezeknek az embereknek érthetőbb, átláthatóbb és világosabb lesz az életük a specifikáció alapú jótállással?????
Az tuti, hogy lenne hol fogyasztóvédened, mert sokezren jönnének hozzád, hogy átverve érzik magukat.
MOKShee 2008.05.08. 10:01:49
Kedves TheElf!
a felvázolt megoldás egy ideális világban esetleg még működne is.
elmondom az én esetem, hogy világosabb legyen.
kb. 3 éve vettem 40K Ft-ért egy akkor közepesen jónak számító videókártyát. jól is működött kicsit több, mint egy évig(szerencsére 2 év garit választottam), de a váci úti por nem tesz jót semmilyen eszköznek hosszú távon. visszavittem, nagy huza-vona után kicserélték.
2 hónapja megint elromlott, és itt kezdődik az igazi probléma:
3 év alatt ezeknek a kártyáknak teljesen lecserélődött a csatlakozása, a régit(ami nekem is van) ugyanakkora teljesítményben olyan 8x áron lehet kapni. felajánlottak cserét, találtak nekem egy ugyanolyan típust, ami egy hétig se bírta, most itt tartok, vhetem vissza megint.
a fő gond ezekkel a szerkezetekkel, hogy egy normál garanciányi idő alatt annyit változik a számtech ipar, hogy nemcsak a régi termék nem lesz kapható, de még ahhoz is szerencse kell, hogy egy, a rendszer maradék részével kompatibilis legyen a cseretermék. esetemben kb. 30K lenne a régi gépembe egy új videókártya a régi fajtából, míg egy komplett új gépet már tudnék kapni 60K-ért. és ezt egy kereskedő torkán se lehet lenyomni.
a felvázolt megoldás egy ideális világban esetleg még működne is.
elmondom az én esetem, hogy világosabb legyen.
kb. 3 éve vettem 40K Ft-ért egy akkor közepesen jónak számító videókártyát. jól is működött kicsit több, mint egy évig(szerencsére 2 év garit választottam), de a váci úti por nem tesz jót semmilyen eszköznek hosszú távon. visszavittem, nagy huza-vona után kicserélték.
2 hónapja megint elromlott, és itt kezdődik az igazi probléma:
3 év alatt ezeknek a kártyáknak teljesen lecserélődött a csatlakozása, a régit(ami nekem is van) ugyanakkora teljesítményben olyan 8x áron lehet kapni. felajánlottak cserét, találtak nekem egy ugyanolyan típust, ami egy hétig se bírta, most itt tartok, vhetem vissza megint.
a fő gond ezekkel a szerkezetekkel, hogy egy normál garanciányi idő alatt annyit változik a számtech ipar, hogy nemcsak a régi termék nem lesz kapható, de még ahhoz is szerencse kell, hogy egy, a rendszer maradék részével kompatibilis legyen a cseretermék. esetemben kb. 30K lenne a régi gépembe egy új videókártya a régi fajtából, míg egy komplett új gépet már tudnék kapni 60K-ért. és ezt egy kereskedő torkán se lehet lenyomni.
hbe 2008.05.08. 10:54:26
Nem értem. Amikor te mondjuk 2006-ban megveszel 20.000 forintért valamit, akkor neked az akkori feltételekkel, a pénz akkori értékével adsz ki a pénztárcádból 20.000 forintot valamiért, és akkor képvisel számodra 20.000 forint értéket, hiszen azért veszed meg. Ha 22 hónappal később a termék meghibásodik, akkor ugyanazt a 20.000 forintot kapod vissza, nem kapsz többet 20.000 forintnál, amit eredetileg kiadtál, hiába, hogy esetleg mondjuk a pénz már kevesebbet ér. Ez a vevő egyik kockázata.
Ezen túl amikor eredetileg megveszed, nincsen garantálva, hogy azért az árért később, ha bedöglik, olyan vagy jobb terméket kapsz. Lehet, hogy éppen most ez a helyzet a számítástechnikai piacon, de attól még ez a vevő kockázata IS, hiszen lehet, hogy egy kedvező áru terméket vett meg, vagy mondjuk kőolajat, aminek az ára később emelkedett, és nem kap ugyanannyit ugyanazért a pénzért. Például ma megveszek egy MP3 lejátszót 5.000 forintért, két hét múlva tönkremegy, de az már nincs, és csak ugyanolyan paraméterű, drágább van 8.000-ért, és annak, amit eredetileg vettem, máshol felment az ára 6.000 forintra, az eredeti boltban meg nincs. Ekkor 6.000 forintot adnál vissza, hogy tudjak venni máshol, vagy odaadnál egy 8.000 forintost? Persze hogy nem, csak ha kifizetem a különbözetet, vagy az 5.000-et. Itt akkor ki gazdagodott vagy szegényedett jogalap nélkül? Akkor amikor lefelé megy az ára, miért adnál csak 4.000 forintot, vagy miért csak 4.000 forintos terméket ajánlasz fel? Minden olyan megoldás, ami az eredeti állapot visszaállításától eltérne, logikailag támadható.
Kötsz egy adásvételi szerződést az adott termékre, egy adott pillanatban, adott idejű szavatossággal. Ha a termék bírja két évig, akkor szuper, ha nem, akkor cseréjék ki ugyanolyanra, vagy adják vissza az árat. Ennyi. Ezzel nem gazdagodik jogalap nélkül a vevő, mert akkor ugyanilyen alapon jogalap nélkül gazdagodna az eladó a 20.000 forint kamataival, ami a 22 hónap alatt keletkezett, amíg nála volt a pénz.
A fentiek a vevő kockázatai, amivel szembenéz, mikor megköti a szerződést. A másik oldal, amiből meg alkudnának, az az eladó kockázata legyen. Senki nincsen kötelezve, hogy egy adott terméket, adott áron, adott garanciával forgalmazzon. Ha mégis megteszi, akkor az meg az eladó kockázata, hogy az adott termék ára lefelé is mozdulhat, miközben a termék esetleg meghibásodott. Az is az ő kockázata, hogy esetleg már később nem forgalmazza, ahogy a vevő kockázata meg az, hogy ha egy adott termék a szívéhez nő, és mégis elromlik, akkor nem kap ugyanolyat. Az meg megint az eladó dolga, hogy a nagykerrel hogy rendezi le a dolgot.
Ezen túl amikor eredetileg megveszed, nincsen garantálva, hogy azért az árért később, ha bedöglik, olyan vagy jobb terméket kapsz. Lehet, hogy éppen most ez a helyzet a számítástechnikai piacon, de attól még ez a vevő kockázata IS, hiszen lehet, hogy egy kedvező áru terméket vett meg, vagy mondjuk kőolajat, aminek az ára később emelkedett, és nem kap ugyanannyit ugyanazért a pénzért. Például ma megveszek egy MP3 lejátszót 5.000 forintért, két hét múlva tönkremegy, de az már nincs, és csak ugyanolyan paraméterű, drágább van 8.000-ért, és annak, amit eredetileg vettem, máshol felment az ára 6.000 forintra, az eredeti boltban meg nincs. Ekkor 6.000 forintot adnál vissza, hogy tudjak venni máshol, vagy odaadnál egy 8.000 forintost? Persze hogy nem, csak ha kifizetem a különbözetet, vagy az 5.000-et. Itt akkor ki gazdagodott vagy szegényedett jogalap nélkül? Akkor amikor lefelé megy az ára, miért adnál csak 4.000 forintot, vagy miért csak 4.000 forintos terméket ajánlasz fel? Minden olyan megoldás, ami az eredeti állapot visszaállításától eltérne, logikailag támadható.
Kötsz egy adásvételi szerződést az adott termékre, egy adott pillanatban, adott idejű szavatossággal. Ha a termék bírja két évig, akkor szuper, ha nem, akkor cseréjék ki ugyanolyanra, vagy adják vissza az árat. Ennyi. Ezzel nem gazdagodik jogalap nélkül a vevő, mert akkor ugyanilyen alapon jogalap nélkül gazdagodna az eladó a 20.000 forint kamataival, ami a 22 hónap alatt keletkezett, amíg nála volt a pénz.
A fentiek a vevő kockázatai, amivel szembenéz, mikor megköti a szerződést. A másik oldal, amiből meg alkudnának, az az eladó kockázata legyen. Senki nincsen kötelezve, hogy egy adott terméket, adott áron, adott garanciával forgalmazzon. Ha mégis megteszi, akkor az meg az eladó kockázata, hogy az adott termék ára lefelé is mozdulhat, miközben a termék esetleg meghibásodott. Az is az ő kockázata, hogy esetleg már később nem forgalmazza, ahogy a vevő kockázata meg az, hogy ha egy adott termék a szívéhez nő, és mégis elromlik, akkor nem kap ugyanolyat. Az meg megint az eladó dolga, hogy a nagykerrel hogy rendezi le a dolgot.
hbe 2008.05.08. 11:16:03
Azt elismerem ugyanakkor, hogy jelenleg a fogyasztó számára valamelyest előnyös, hogy választhat a vételár visszaadása és az azonos tulajdonságú termék között. De ha ezt megfordítanánk, hogy a vevőnek kötelező lenne eldogadni az azonos paraméterű, de más árú terméket, akkor az meg az eladó számára lenne ugyanilyen előnyös, hiszen akkor ha számára az lenne a kedvezőbb, hogy visszaadja az árat, akkor azt csinálná, ha meg az, hogy azonos tulajdonságú termékre cseréli akkor azt.
Ezzel a problémát nem oldanánk meg, csak átcsoportosítanánk. Összességében viszont jóval több visszaélésre adna lehetőséget, ha megfordítanánk a dolgot, például az eladó felvásárolhatna egy olyan készlet kifutó árut nyomott áron a nagykerből, amiben 20% a meghibásodás kockázata, mondjuk darabonként 10.000 forintért, és adná 20.000-ért, mert ha nem lenne hibás a sorozat, akkor annyit érne. Meg megvenné az előző mennyiség 20%-át egy 1% selejtarányú gyengébb márkából, aminek a paraméterei kb. ugyanazok szintén darabonként 10.000 forintért, amit kb. 15.000-ért lehetne eladni. De az utóbbiakat nem adná el, hanem a meghibásodó 20%-ot rendre ilyenre cserélné. Ezzel minden hibás darabbal keresett 5.000-et, és ez nem a hibátlan teljesítést segítené elő, míg a jelenlegi változat inkább igen.
Ezzel a problémát nem oldanánk meg, csak átcsoportosítanánk. Összességében viszont jóval több visszaélésre adna lehetőséget, ha megfordítanánk a dolgot, például az eladó felvásárolhatna egy olyan készlet kifutó árut nyomott áron a nagykerből, amiben 20% a meghibásodás kockázata, mondjuk darabonként 10.000 forintért, és adná 20.000-ért, mert ha nem lenne hibás a sorozat, akkor annyit érne. Meg megvenné az előző mennyiség 20%-át egy 1% selejtarányú gyengébb márkából, aminek a paraméterei kb. ugyanazok szintén darabonként 10.000 forintért, amit kb. 15.000-ért lehetne eladni. De az utóbbiakat nem adná el, hanem a meghibásodó 20%-ot rendre ilyenre cserélné. Ezzel minden hibás darabbal keresett 5.000-et, és ez nem a hibátlan teljesítést segítené elő, míg a jelenlegi változat inkább igen.
Hasat 2008.05.08. 11:35:46
Hbe!
"jelenleg a fogyasztó számára valamelyest előnyös, hogy választhat a vételár visszaadása és az azonos tulajdonságú termék között"
Jog-ász már bemásolta a vonatkozó PTK paragrafusokat, ami között van egy olyan is, hogy ha mondjuk a gyártó / forgalmazó nagyot szívna a kicseréléssel, de a pénz visszafizetésével nem, akkor azért a vevő nem ragaszkodhat a kicseréléshez. (Ha jól értelmezem.)
Tehát még ez sem annyira egyoldalú.
"jelenleg a fogyasztó számára valamelyest előnyös, hogy választhat a vételár visszaadása és az azonos tulajdonságú termék között"
Jog-ász már bemásolta a vonatkozó PTK paragrafusokat, ami között van egy olyan is, hogy ha mondjuk a gyártó / forgalmazó nagyot szívna a kicseréléssel, de a pénz visszafizetésével nem, akkor azért a vevő nem ragaszkodhat a kicseréléshez. (Ha jól értelmezem.)
Tehát még ez sem annyira egyoldalú.
2008.05.08. 12:02:04
chicken 2008.05.07. 16:48:37
"... minden jó így, ahogy van, csak ne szarnának a vevő arcába, ugye?..."
Kb. ez van.
"... minden jó így, ahogy van, csak ne szarnának a vevő arcába, ugye?..."
Kb. ez van.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.08. 12:18:43
Elf, olvasom és nem értem.
Tegyük fel, egy kereskedésben három többé-kevésbé egyforma laptop létezik, egy DELL 150e ért, ASUS 180ért, és egy SONY 220ért. Minden lényeges (proci, memória, lemez, stb, stb.) paraméterben megegyeznek. Sőt annyira azonosak, hogy a legfontosabb belső részeik mind ugyanazon a tajvani gyártósoron készültek; az összeszerelést már a DELL a SONY vagy az ASUS végezte, a méret, a megjelenés, vagy az hogy mi csatlakoztatandó kívűlről, az más.
Besétálok, eldöntöm, hogy nekem a DELL kell. Alepheyzetben kapok egy számlát és egy garancialevelet. De a te javaslatod szerint, kérlek magyarázd el részletesen mi történik:
Írtok egy szerződést, amelyen nem gyártóra/tipusra szerződsz, hanem kitöltitek a számítógép részletes paramétereivel.
- mi a szerződésben kikötött vételár?
- milyen terméket tüntetsz fel a számlán?
- miről töltitek ki a garancialevelet?
- melyik gépet viszed haza?
Kilenc hónap múlva ugyanaz már egyikből sincs (tegyük fel) de mindegyikből létezik jobb kábé ugyanannyiért esetleg párezerrel olcsóbban.
- ha elromlik amit vettél mit kapsz cserébe?
Szerintem így nem lehet gépet eladni, egyébként, de tekintsünk el ettől a példa kedvéért.
Nekem marhára nem kerek, vagyis ahogy már beírtam csak úgy tud jobban járni a forgalmazó ha hátrányodra tér el, amit a törvény szerint nem tehet meg.
Tegyük fel, egy kereskedésben három többé-kevésbé egyforma laptop létezik, egy DELL 150e ért, ASUS 180ért, és egy SONY 220ért. Minden lényeges (proci, memória, lemez, stb, stb.) paraméterben megegyeznek. Sőt annyira azonosak, hogy a legfontosabb belső részeik mind ugyanazon a tajvani gyártósoron készültek; az összeszerelést már a DELL a SONY vagy az ASUS végezte, a méret, a megjelenés, vagy az hogy mi csatlakoztatandó kívűlről, az más.
Besétálok, eldöntöm, hogy nekem a DELL kell. Alepheyzetben kapok egy számlát és egy garancialevelet. De a te javaslatod szerint, kérlek magyarázd el részletesen mi történik:
Írtok egy szerződést, amelyen nem gyártóra/tipusra szerződsz, hanem kitöltitek a számítógép részletes paramétereivel.
- mi a szerződésben kikötött vételár?
- milyen terméket tüntetsz fel a számlán?
- miről töltitek ki a garancialevelet?
- melyik gépet viszed haza?
Kilenc hónap múlva ugyanaz már egyikből sincs (tegyük fel) de mindegyikből létezik jobb kábé ugyanannyiért esetleg párezerrel olcsóbban.
- ha elromlik amit vettél mit kapsz cserébe?
Szerintem így nem lehet gépet eladni, egyébként, de tekintsünk el ettől a példa kedvéért.
Nekem marhára nem kerek, vagyis ahogy már beírtam csak úgy tud jobban járni a forgalmazó ha hátrányodra tér el, amit a törvény szerint nem tehet meg.
hbe 2008.05.08. 12:53:20
Hasat, igaz, úgy értettem, hogy a vevő jelenleg a gyakorlatban választhatja a vételár visszaadását, ha számára az kedvezőbb. A fordított esetben viszont az eladó mindkét lehetőséget választhatná, hiszen nem köteles a vevőnek megmutatni a raktárkészletét, azaz cserére továbbra sem lenne kötelezhető, viszont nem lenne kötelese fizetni, ha a csere jobb lenne neki.
hbe 2008.05.08. 13:03:47
A másik érdekes kérdés, hogy mi van, ha az árkülönbözet az azonos paraméterű termék esetén a vevő számára hátrányos. Nekem volt olyan ügyem a hírhedt M betűs cégnél egy két hónapos tft monitorral, hogy ugyanolyanra cserélni nem tudtak, pénzt visszaadni nem akartak, hasonló olcsóbbra cserélni nem tudtak, hasonló drágábbra meg csak akkor voltak hajlandóak, ha kifizetem a különbözetet.
Nekem gyakorlati szempontból tökéletes lett volna a hasonlóra csere, ha nem kell ráfizetnem, de mivel ha olcsóbb lett volna a hasonló termék, akkor sem kaptam volna meg a különbözetet, ezért jelképesen azt kértem, hogy felezzük meg az árkülönbséget, mintegy 2000 forintot, de erre sem voltak hajlandóak. Ismerve az M cég hozzáállását a Békéltető Testület határozataihoz, kénytelen voltam még így is az utolsó megoldásba belemenni.
Esetemben még a fenti nonszensz jogalap nélküli haszonszerzés sem álhatott fenn. Úgyhogy amíg ilyen körülmények vannak, a hasonlóra cserélés vásárlóra kötelezése szomorú következményekkel járna egy olyan országban, ahol a gyakorlatban a fogyasztó védelme nincs hatékonyan megoldva.
Nekem gyakorlati szempontból tökéletes lett volna a hasonlóra csere, ha nem kell ráfizetnem, de mivel ha olcsóbb lett volna a hasonló termék, akkor sem kaptam volna meg a különbözetet, ezért jelképesen azt kértem, hogy felezzük meg az árkülönbséget, mintegy 2000 forintot, de erre sem voltak hajlandóak. Ismerve az M cég hozzáállását a Békéltető Testület határozataihoz, kénytelen voltam még így is az utolsó megoldásba belemenni.
Esetemben még a fenti nonszensz jogalap nélküli haszonszerzés sem álhatott fenn. Úgyhogy amíg ilyen körülmények vannak, a hasonlóra cserélés vásárlóra kötelezése szomorú következményekkel járna egy olyan országban, ahol a gyakorlatban a fogyasztó védelme nincs hatékonyan megoldva.
kartárskám 2008.05.08. 22:39:16
Egyet azért ne felejtsetek el! Az egész abból indul ki, hogy hibás árút sóztak rád!
Tök mindegy, hogy garancia, jótállás( ami persze ugyanaz) Vvgy szavatosság, az alapja a hibás, azaz nem szerződésszerű teljesítés.
A játékszabályok pedig ismertek, pontosan tudja a forgalmazó, mit vállal.
Tök mindegy, hogy garancia, jótállás( ami persze ugyanaz) Vvgy szavatosság, az alapja a hibás, azaz nem szerződésszerű teljesítés.
A játékszabályok pedig ismertek, pontosan tudja a forgalmazó, mit vállal.
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.08. 23:29:04
Pascal: Magyarázom, bemész, elmondod, hogy te ezt és ezt a típusú laptopot szeretnéd. A kereskedő elmondja, hogy a számla, a jótállási jegy mellett egy írásbeli szerződést is kitöltötök, elsősorban a pontos garanciális feltételek miatt. Az eltérő feltételek eltérő árat jelentenek.
Eltérés lehet abban, hogy mennyi időre szól a jótállás, hogy kér-e "véletlen sérülés" esetére biztosítás alapú garanciát, illetve abban, hogy a szerződésben milyen módon nevezed meg a terméket.
Típusnév. Dell és paraméterek. Csak adott paraméterek. DELL és paraméterek + általad megadott jellemzők (szín, méret). Csak paraméterek és általad adott jellemzők.
Ugye több ár :) Kiválasztod, ha kell akkor ugye színt, méretet, stb. is megjelölheted :) A kereskedő korrektül tájékoztat, stb.
Tisztességes kereskedő persze közben intézi a szükséges egyéb feladatokat (összeszerelés) és amíg várni kell jobb helyen kapsz kávét vagy ásványvizet (ma is akad ilyen). Ez az idő elég arra, hogy a kinyomtatott szerződést átnézd, az ÁSZFet is, átgondold és dönts.
Ha nem elég, akkor elviszed az aláíratlan szerződést, hamarosan döntesz, elmész aláírni, a kereskedő pár napra félrerakja az összerakott, előkészített árut, és így a vásárláskor gyorsan megveszed.
Mivel vásárláskor hozol döntést, milyenre cserélhet (elég sokmindent meghatározhatsz) nem lesz gond :)
Mivel természetesen a szerződés kapcsán minden jogodtól korrektül tájékoztatnak nem lesz gond.
Természetesen a kereskedő a szerződésben azt is vállalja, hogy akkor is cserél a szerződés szerint akár, ha az közben lényegesen drágább. (Jobb neki mint utólag kártérítést fizetnie...)
Ha neked bonyolult átgondolni, akkor a szerződésbe nyilván pontos típusnevet írsz :)
Eltérés lehet abban, hogy mennyi időre szól a jótállás, hogy kér-e "véletlen sérülés" esetére biztosítás alapú garanciát, illetve abban, hogy a szerződésben milyen módon nevezed meg a terméket.
Típusnév. Dell és paraméterek. Csak adott paraméterek. DELL és paraméterek + általad megadott jellemzők (szín, méret). Csak paraméterek és általad adott jellemzők.
Ugye több ár :) Kiválasztod, ha kell akkor ugye színt, méretet, stb. is megjelölheted :) A kereskedő korrektül tájékoztat, stb.
Tisztességes kereskedő persze közben intézi a szükséges egyéb feladatokat (összeszerelés) és amíg várni kell jobb helyen kapsz kávét vagy ásványvizet (ma is akad ilyen). Ez az idő elég arra, hogy a kinyomtatott szerződést átnézd, az ÁSZFet is, átgondold és dönts.
Ha nem elég, akkor elviszed az aláíratlan szerződést, hamarosan döntesz, elmész aláírni, a kereskedő pár napra félrerakja az összerakott, előkészített árut, és így a vásárláskor gyorsan megveszed.
Mivel vásárláskor hozol döntést, milyenre cserélhet (elég sokmindent meghatározhatsz) nem lesz gond :)
Mivel természetesen a szerződés kapcsán minden jogodtól korrektül tájékoztatnak nem lesz gond.
Természetesen a kereskedő a szerződésben azt is vállalja, hogy akkor is cserél a szerződés szerint akár, ha az közben lényegesen drágább. (Jobb neki mint utólag kártérítést fizetnie...)
Ha neked bonyolult átgondolni, akkor a szerződésbe nyilván pontos típusnevet írsz :)
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.09. 08:43:06
Hmmm hmm. érdekes amit írsz... de még mindig nem értem mirejó... és nem is pontos.. pl. mit jelent a "több ár"? A DELL áránál (150e forint) több?
Tegyük most fel, hogy valami miatt a SONY kell nekem (220e). Kitöltjük a szerződést a paramétereivel (DVD-író, proc, órajel, diszkméret, stb. stb.) és az egyebekkel (szín, méret, tömeg). Kapok egy számlát a SONY laptopról, 220e. Kitöltjük a - egyébként a SONY-nak is elküldendő - garancialevelet.
9 hónap, elromlik, visszaviszem. Javítani nem tudják, raktáron nincsen. Mit ajánlhat cserének? Ajánlhatja az újabb DELL-t? Szerintem nem ha én nem megyek bele. Hiszen az több kikötött paraméterben eltér. Ajánlhatja az újabb ASUS-t? Szintén nem. És végül: adhatja-e az újabb SONY-t? Szerintem csak akkor, ha minden kikötött paramétere ugyanolyan. Ha a SONY közben valamit változtatott, megint csak megállapodás kell. Csakhogy ha minden kikötött paramétere ugyanolyan, akkor egyszerűen a garancialevél alapján is el kell fogadjam cserének; a külön papír tulajdonképpen felesleges.
Vedd észre, hogy a forgalmazó érdekeinek az felelne meg, ha vagy megvennéd az új SONY-t (a régi elromlott géped "napi áron" beszámítva) vagy cserének odaadná a - az eredeti gépednél már jobb - DELL-t.
Pontosan ebből vannak a fogyasztói viták (persze nem laptopra tipikusan, hanem videokártyára harddisk-re). Vettem egy 100G lemezt fél éve, elromlik, visszaviszem, erre mondja olyan már nincs adna nekem egy másmilyen 200G lemezt, azzal, hogy én még így is jobban jártam (az én eredeti eszközöm 40e volt ez meg 25e). Mintha a SONY laptopom helyett rám akarná sózni a - egyébként újabb, jobb - DELL-t.
Tegyük most fel, hogy valami miatt a SONY kell nekem (220e). Kitöltjük a szerződést a paramétereivel (DVD-író, proc, órajel, diszkméret, stb. stb.) és az egyebekkel (szín, méret, tömeg). Kapok egy számlát a SONY laptopról, 220e. Kitöltjük a - egyébként a SONY-nak is elküldendő - garancialevelet.
9 hónap, elromlik, visszaviszem. Javítani nem tudják, raktáron nincsen. Mit ajánlhat cserének? Ajánlhatja az újabb DELL-t? Szerintem nem ha én nem megyek bele. Hiszen az több kikötött paraméterben eltér. Ajánlhatja az újabb ASUS-t? Szintén nem. És végül: adhatja-e az újabb SONY-t? Szerintem csak akkor, ha minden kikötött paramétere ugyanolyan. Ha a SONY közben valamit változtatott, megint csak megállapodás kell. Csakhogy ha minden kikötött paramétere ugyanolyan, akkor egyszerűen a garancialevél alapján is el kell fogadjam cserének; a külön papír tulajdonképpen felesleges.
Vedd észre, hogy a forgalmazó érdekeinek az felelne meg, ha vagy megvennéd az új SONY-t (a régi elromlott géped "napi áron" beszámítva) vagy cserének odaadná a - az eredeti gépednél már jobb - DELL-t.
Pontosan ebből vannak a fogyasztói viták (persze nem laptopra tipikusan, hanem videokártyára harddisk-re). Vettem egy 100G lemezt fél éve, elromlik, visszaviszem, erre mondja olyan már nincs adna nekem egy másmilyen 200G lemezt, azzal, hogy én még így is jobban jártam (az én eredeti eszközöm 40e volt ez meg 25e). Mintha a SONY laptopom helyett rám akarná sózni a - egyébként újabb, jobb - DELL-t.
Hasat 2008.05.09. 09:59:00
TheElf!
Ne haragudj, de ennél életszerűtlenebb, a valóságtól elrugaszkodóbb változatot már el sem tudok képzelni.
Amellett, hogy a nagy elektronikai kereskedőcégek (MM, Electorworld) és a nagy bevásárlóközpontok (Auchan, Tesco, Metro) egy adott termékfajta egy kategóriájából (pl.: prémium laptop, noname asztali dvd lejátszó) forgalmaznak vagy 10 terméket, még mind a 10-et egyenként árulják (és árazzák be) legalább 3 (elég ez? nem inkább 5?) különböző "csomagban". (Vagy esetleg minden, pontosan megfogalmazott vásárlói igény után árazzanak egyénre szabva??)
Ráadásul mostantól egy DVD lejátszó eladása ne 2 percet vegyen igénybe, hanem minimum 45 percet, végig egy eladó aktív közreműködésével.
Mert ez ugye belefér abba a híres árrésbe!
Továbbá még én sem vettem soha életemben úgy semmit, hogy bementem a boltba, odatoltam az eladó orra elé egy előre megfogalmazott minimális termék-specifikációt (ami így természetesen a jótállásnak az alapja is, mondván, erre az igényem minimálisan 3 év), és erre ő elémrakott 3 különböző terméket, mondván, ezek azok, amik legalább az én elvárásaimat teljesítik. Persze az áruk nem egyforma, mert van, amelyik pontosan azt tudja, van, amelyik kicsit többet, és van, amelyik sokkal többet.
Én erre ráböktem a legolcsóbbra, mondván, pontosan ezt kerestem, nem kell, hogy többet tudjon, miért fizetnék többet.
Ellenben olyan már volt velem (azaz csak ez történik meg velem folyton), hogy nagyjából (ismétlem: nagyjából!) tisztában vagyok, mit szeretnék (pl.: nagy hűtőt az új konyhába), és mennyi pénzt vagyok erre áldozni (max Xe). Aztán elmegyek a boltba / felnézek a netre, és megnézem a kínálatot. Megtapasztalom, hogy elég gazdag a kínálat, ember legyen a talpán, aki minden termék minden funkcióját megismeri, tudja, egyáltalán mi az, és a végén úgy is azt tapasztalatom, hogy igazából nincs két egyforma termék. És akkor döntök. Döntök, hogy nekem az AEG Y l-es, teljesen beépíthető, osztott hűtőszekrény kell, amiben van no frost funkció, és nini, mit látok, de jó, van benne "nyitva hagyott ajtó" riasztó. Hát ilyen is van már? Még belefér a keretembe. Hurrá! Nekem ez kell. Nem a specifikáció, nekem az, csak is az, pontosan az a termék kell. Úgy érzem, a pénzemért azt kapok, amit szeretnék.
Ráadásul ha mondjuk egy luxusautó szalont vesszük példának, ahol aztán tényleg belefér az árrésbe, hogy egy eladó egy ügyféllel összességében akár heteket is eltölt, a Ferrari boldog új tulajdonosa úgy gördülne ki a szalonból, hogy specifikáció alapú jótállás alapján elfogadná, hogy ha esetleg az autó bekrepál, akkor ne pontosan ugyanolyan típusú, ugyanolyan színű, mindenben pontosan megegyező autót toljanak a feneke alá.
Ne haragudj, de ennél életszerűtlenebb, a valóságtól elrugaszkodóbb változatot már el sem tudok képzelni.
Amellett, hogy a nagy elektronikai kereskedőcégek (MM, Electorworld) és a nagy bevásárlóközpontok (Auchan, Tesco, Metro) egy adott termékfajta egy kategóriájából (pl.: prémium laptop, noname asztali dvd lejátszó) forgalmaznak vagy 10 terméket, még mind a 10-et egyenként árulják (és árazzák be) legalább 3 (elég ez? nem inkább 5?) különböző "csomagban". (Vagy esetleg minden, pontosan megfogalmazott vásárlói igény után árazzanak egyénre szabva??)
Ráadásul mostantól egy DVD lejátszó eladása ne 2 percet vegyen igénybe, hanem minimum 45 percet, végig egy eladó aktív közreműködésével.
Mert ez ugye belefér abba a híres árrésbe!
Továbbá még én sem vettem soha életemben úgy semmit, hogy bementem a boltba, odatoltam az eladó orra elé egy előre megfogalmazott minimális termék-specifikációt (ami így természetesen a jótállásnak az alapja is, mondván, erre az igényem minimálisan 3 év), és erre ő elémrakott 3 különböző terméket, mondván, ezek azok, amik legalább az én elvárásaimat teljesítik. Persze az áruk nem egyforma, mert van, amelyik pontosan azt tudja, van, amelyik kicsit többet, és van, amelyik sokkal többet.
Én erre ráböktem a legolcsóbbra, mondván, pontosan ezt kerestem, nem kell, hogy többet tudjon, miért fizetnék többet.
Ellenben olyan már volt velem (azaz csak ez történik meg velem folyton), hogy nagyjából (ismétlem: nagyjából!) tisztában vagyok, mit szeretnék (pl.: nagy hűtőt az új konyhába), és mennyi pénzt vagyok erre áldozni (max Xe). Aztán elmegyek a boltba / felnézek a netre, és megnézem a kínálatot. Megtapasztalom, hogy elég gazdag a kínálat, ember legyen a talpán, aki minden termék minden funkcióját megismeri, tudja, egyáltalán mi az, és a végén úgy is azt tapasztalatom, hogy igazából nincs két egyforma termék. És akkor döntök. Döntök, hogy nekem az AEG Y l-es, teljesen beépíthető, osztott hűtőszekrény kell, amiben van no frost funkció, és nini, mit látok, de jó, van benne "nyitva hagyott ajtó" riasztó. Hát ilyen is van már? Még belefér a keretembe. Hurrá! Nekem ez kell. Nem a specifikáció, nekem az, csak is az, pontosan az a termék kell. Úgy érzem, a pénzemért azt kapok, amit szeretnék.
Ráadásul ha mondjuk egy luxusautó szalont vesszük példának, ahol aztán tényleg belefér az árrésbe, hogy egy eladó egy ügyféllel összességében akár heteket is eltölt, a Ferrari boldog új tulajdonosa úgy gördülne ki a szalonból, hogy specifikáció alapú jótállás alapján elfogadná, hogy ha esetleg az autó bekrepál, akkor ne pontosan ugyanolyan típusú, ugyanolyan színű, mindenben pontosan megegyező autót toljanak a feneke alá.
Hasat 2008.05.09. 10:02:34
Utolsó bekezdés kicsit értelmetlen.
Újból:
Ráadásul ha mondjuk egy luxusautó szalont vesszük példának, ahol aztán tényleg belefér az árrésbe, hogy egy eladó egy ügyféllel összességében akár heteket is eltölt, nekem elképzelhetetlennek tűnik, hogy a Ferrari boldog új tulajdonosa úgy gördülne ki a szalonból, hogy specifikáció alapú jótállás alapján elfogadná, hogy ha esetleg az autó bekrepál, akkor ne pontosan ugyanolyan típusú, ugyanolyan színű, mindenben pontosan megegyező autót toljanak a feneke alá.
Újból:
Ráadásul ha mondjuk egy luxusautó szalont vesszük példának, ahol aztán tényleg belefér az árrésbe, hogy egy eladó egy ügyféllel összességében akár heteket is eltölt, nekem elképzelhetetlennek tűnik, hogy a Ferrari boldog új tulajdonosa úgy gördülne ki a szalonból, hogy specifikáció alapú jótállás alapján elfogadná, hogy ha esetleg az autó bekrepál, akkor ne pontosan ugyanolyan típusú, ugyanolyan színű, mindenben pontosan megegyező autót toljanak a feneke alá.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.09. 10:44:46
Hasat, szerintem letudható ennyivel: "Szerintem így nem lehet gépet eladni, teljesen életszerűtlen egyébként, de tekintsünk el ettől a példa kedvéért."
Végülis ez egy jogi blog, itt az lehet a kérdés, hogy a jog egyáltalán lehetővé teszi-e, hogy a jelenlegi - rossz, nem a törvényeknek megfelelő - kereskedői gyakorlatot valamifajta szerződéssel, kölcsönös megállapodással jogossá tegyük. Érdekes a kérdésfelvetés, de szerintem a "nem" rá a válasz. Tehát nemcsak életszerűtlen (ami végülis szubjektív megállapítás), de a törvények sem teszik lehetővé.
Végülis ez egy jogi blog, itt az lehet a kérdés, hogy a jog egyáltalán lehetővé teszi-e, hogy a jelenlegi - rossz, nem a törvényeknek megfelelő - kereskedői gyakorlatot valamifajta szerződéssel, kölcsönös megállapodással jogossá tegyük. Érdekes a kérdésfelvetés, de szerintem a "nem" rá a válasz. Tehát nemcsak életszerűtlen (ami végülis szubjektív megállapítás), de a törvények sem teszik lehetővé.
Hasat 2008.05.09. 13:31:39
Pascal!
Igen, tudom, láttam korábban is, hogy te a példa kedvéért éltél azzal az egyszerűsítéssel, hogy a gyakorlati kivitelezhetőséget nem vizsgálod. Csak a jogi oldalát nézed.
Na és igen, azt is tudom, hogy ez itt egy jogi blog, és nagy az én bűnöm, mert én azt részleteztem (már korábban is), hogy miért tartom kivitelezhetetlennek pusztán gyakorlati szempontból. És még csak jogász sem vagyok.
Szóval jobb lesz, ha megvárom, míg felkerül ez a poszt a Homárra is. Ott majd így fogom kezdeni: szerintem ez nem összeegyeztethető a jelenlegi jogi szabályozással, de tekintsünk el ettől a példa kedvéért.
Igen, tudom, láttam korábban is, hogy te a példa kedvéért éltél azzal az egyszerűsítéssel, hogy a gyakorlati kivitelezhetőséget nem vizsgálod. Csak a jogi oldalát nézed.
Na és igen, azt is tudom, hogy ez itt egy jogi blog, és nagy az én bűnöm, mert én azt részleteztem (már korábban is), hogy miért tartom kivitelezhetetlennek pusztán gyakorlati szempontból. És még csak jogász sem vagyok.
Szóval jobb lesz, ha megvárom, míg felkerül ez a poszt a Homárra is. Ott majd így fogom kezdeni: szerintem ez nem összeegyeztethető a jelenlegi jogi szabályozással, de tekintsünk el ettől a példa kedvéért.
Hasat 2008.05.09. 13:35:52
És ami pedig a jogi oldalt illeti.
Ha jól értem, TheElf nem pusztán "valamifajta szerződéssel, kölcsönös megállapodással" kívánja "jogossá" tenni a kereskedői gyakorlatot, hanem bizony a mai, kötelező jótállási jogszabályok megváltoztatásával is. Tett erre pár utalást korábban.
Vizsgálatodnál ezt is vedd figyelembe!
Ha jól értem, TheElf nem pusztán "valamifajta szerződéssel, kölcsönös megállapodással" kívánja "jogossá" tenni a kereskedői gyakorlatot, hanem bizony a mai, kötelező jótállási jogszabályok megváltoztatásával is. Tett erre pár utalást korábban.
Vizsgálatodnál ezt is vedd figyelembe!
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.09. 17:12:11
Hasat: Nem akarok jelenleg ilyen irányban jogszabályt változtatni, de jelzem, hogy a jelenlegi jogszabályok miatt kell ilyen kerülő út.
Pascal: A szerinted nem kapcsán, egyetlen olyan érvet nem halottam, ami a "nem" választ jogszabály alapján vezette le, de specifikációra kötött szerződések - általában - léteznek és azokra működik a hasonló jótállás.
A több ár kapcsán, több féle (az adott szerződésben szereplő) megnevezéssel azonos ár. Nyílván egy Electro World, egy Media Markt, stb esetében sokat számít, hogy egy kész konfiguráció elavulása sokkal később várható olyan szinten, hogy nem tudnak javítani, mint egy alkatrészé.
Miért?
Mert a javításnál bizony változhat az alkatrészek típusa, így ahol kész gépet árulnak - ami sok szempontból jobb - esetleg egy egy gyártó stabilabb termékeit, ott nincs ilyennel gond.
Nem a számítástechnikai termékek elavulása eredményezi igazán a sajátos helyzetet, hanem a tény, hogy míg TVt egyben veszünk, Ferrarit is egyben veszünk, addig számítógépet részegységenként.
Egy processzort nem tudsz javítani, de egy PCt igen, és ott nem gond a jobb proci, ugye?
Ezért nem az igazi a laptopos példád, mert ott bizony a végeredmény jó eséllyel javítás lenne :)
Pascal: A szerinted nem kapcsán, egyetlen olyan érvet nem halottam, ami a "nem" választ jogszabály alapján vezette le, de specifikációra kötött szerződések - általában - léteznek és azokra működik a hasonló jótállás.
A több ár kapcsán, több féle (az adott szerződésben szereplő) megnevezéssel azonos ár. Nyílván egy Electro World, egy Media Markt, stb esetében sokat számít, hogy egy kész konfiguráció elavulása sokkal később várható olyan szinten, hogy nem tudnak javítani, mint egy alkatrészé.
Miért?
Mert a javításnál bizony változhat az alkatrészek típusa, így ahol kész gépet árulnak - ami sok szempontból jobb - esetleg egy egy gyártó stabilabb termékeit, ott nincs ilyennel gond.
Nem a számítástechnikai termékek elavulása eredményezi igazán a sajátos helyzetet, hanem a tény, hogy míg TVt egyben veszünk, Ferrarit is egyben veszünk, addig számítógépet részegységenként.
Egy processzort nem tudsz javítani, de egy PCt igen, és ott nem gond a jobb proci, ugye?
Ezért nem az igazi a laptopos példád, mert ott bizony a végeredmény jó eséllyel javítás lenne :)
Hasat 2008.05.09. 18:22:20
"Hasat: Nem akarok jelenleg ilyen irányban jogszabályt változtatni, de jelzem, hogy a jelenlegi jogszabályok miatt kell ilyen kerülő út."
Akkor ezúton elnézést Pascaltól.
Akkor ezúton elnézést Pascaltól.
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.10. 22:36:16
Elf, valaki mér bemásolta a törvényt, az alapvető különbség a jótállás és az egyéb szerződések között, hogy jótállás esetén a törvény szerint semmis a megállapodás ha a fogyasztó hátrányára térsz el; máskor viszont szerződéses szabadság. A jótállás egyszerű mint a faék: javít vagy cserél, ha egyiket sem vissza az üzlet vissza a pénz. Az értékcsökkenést pedig nem kell megtéríteni. Ennél rosszabb a fogyasztó szempontjából nem lehet. Vagyis ha paraméterek szerint szerződsz az is csak jobb lehet. Ez van.
Alkatrészre nem kell jótállást vállalni. Amit külön termékként, tartós fogyasztási cikként forgalmaz, arra van jótállás. Aki DVD-írót forgalmaz pontosan tudja, készül erre.
Paraméterek szerinti jótállási szerződés nincs. Ami van például, a kötelező jótállás fölött nyújtott plusz szolgáltatás (pl. 24 órán belüli csere), ami tényleg paraméterek szerint, és nincs benne a termék árában, hanem fizetős.
Alkatrészre nem kell jótállást vállalni. Amit külön termékként, tartós fogyasztási cikként forgalmaz, arra van jótállás. Aki DVD-írót forgalmaz pontosan tudja, készül erre.
Paraméterek szerinti jótállási szerződés nincs. Ami van például, a kötelező jótállás fölött nyújtott plusz szolgáltatás (pl. 24 órán belüli csere), ami tényleg paraméterek szerint, és nincs benne a termék árában, hanem fizetős.
luciferc 2008.05.11. 00:37:28
TheElf
"Ha vennék egy jó LCD TVt, akkor a szerződésben elsősorban azokat a szempontokat kötném ki amik nekem fontosak :)"
Látszik, hogy műszaki analfabéta vagy. Mit kötnél ki? Kontraszt arány, felbontás, csatlakozók? Nem ettől drága és tartós és jó képminőségű egy LCD TV, hanem a benne lévő alkatrészektől, attól, hogy mennyi az alkatrészek tűrése, hogy olcsó gagyi kondenzátort tettek bele, vagy minőségit. Komoly árkülönbség van ám! Felsorolnád egyenként az alkatrésztípusok paramétereit, hogy ellenállás csak 0.5% tűréssel mehet, kondenzátor dettó, és csak kerámia, plusz a hőmérséklet függése is a megadott legyen a komponenseknek? Vagy mi a szent szarra gondolsz? De ugyanezt elmondhatom egy videokártyára is. Azért veszem azt amit, mert bízom benne, vagy mert tudom, hogy jó alkatrészekből és jól épül fel. A műszaki specifikációk csak a hozzád hasonlók szívatására vannak. Csak ne tedd kötelezővé a hülyeséged.
"Ha vennék egy jó LCD TVt, akkor a szerződésben elsősorban azokat a szempontokat kötném ki amik nekem fontosak :)"
Látszik, hogy műszaki analfabéta vagy. Mit kötnél ki? Kontraszt arány, felbontás, csatlakozók? Nem ettől drága és tartós és jó képminőségű egy LCD TV, hanem a benne lévő alkatrészektől, attól, hogy mennyi az alkatrészek tűrése, hogy olcsó gagyi kondenzátort tettek bele, vagy minőségit. Komoly árkülönbség van ám! Felsorolnád egyenként az alkatrésztípusok paramétereit, hogy ellenállás csak 0.5% tűréssel mehet, kondenzátor dettó, és csak kerámia, plusz a hőmérséklet függése is a megadott legyen a komponenseknek? Vagy mi a szent szarra gondolsz? De ugyanezt elmondhatom egy videokártyára is. Azért veszem azt amit, mert bízom benne, vagy mert tudom, hogy jó alkatrészekből és jól épül fel. A műszaki specifikációk csak a hozzád hasonlók szívatására vannak. Csak ne tedd kötelezővé a hülyeséged.
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.12. 23:17:18
Pascal: tájékozódj egy kicsit, azt hogy mit veszel meg meg, nem csak névvel, hanem annak tulajdonságaival is megadhatod, ezt már nem csak tőlem hangzott el, te meg nem érted.
TheElf · https://www.kalandmester.com/ 2008.05.12. 23:27:21
liciferc: A következőket:
1. Csak az általam választott márka, vagy márkák egyike jön szóba
2. Gyártás (összeszerelés) helye
3. A gyárilag vállalt jótállás hossza
4. Méret, felbontás, csatlakozók
5. Általam elfogadott forrás szerinti teszt eredmény
6. Ha a gyártó kategorizál (minőség, alkalmazás, stb) szerint akkor az, ha nem akkor ár alapján felállítható kategória
Nem hiszem, ha azt mondom, hogy nekem bármi olyan megfelel ami:
Sony, Japán, 3 év jótállás jár hozzá, minimum x maximum y méretű, z forrás szerint 9.5/10 pontos értékelés vagy jobb, rendelkezik ... csatlakozókkal a többi feltételnek megfelelő sony készülékek közül benne van a 3 legdrágábba gyári listaár szerint... az sokkal rosszabb lenne mint amit a polcról választva kinézek. :)
1. Csak az általam választott márka, vagy márkák egyike jön szóba
2. Gyártás (összeszerelés) helye
3. A gyárilag vállalt jótállás hossza
4. Méret, felbontás, csatlakozók
5. Általam elfogadott forrás szerinti teszt eredmény
6. Ha a gyártó kategorizál (minőség, alkalmazás, stb) szerint akkor az, ha nem akkor ár alapján felállítható kategória
Nem hiszem, ha azt mondom, hogy nekem bármi olyan megfelel ami:
Sony, Japán, 3 év jótállás jár hozzá, minimum x maximum y méretű, z forrás szerint 9.5/10 pontos értékelés vagy jobb, rendelkezik ... csatlakozókkal a többi feltételnek megfelelő sony készülékek közül benne van a 3 legdrágábba gyári listaár szerint... az sokkal rosszabb lenne mint amit a polcról választva kinézek. :)
Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2008.05.13. 08:17:40
"tájékozódj egy kicsit, azt hogy mit veszel meg meg, nem csak névvel, hanem annak tulajdonságaival is megadhatod, ezt már nem csak tőlem hangzott el"
Ezt sosem vitattam, sőt példán mutattam meg, hogy elvileg köthetsz így adásvételi szerződést, és a vásárló akkor is ugyanolyan (vagy jobb) feltételekre lesz jogosult mit sima számla+garancialevéllel (tehát specifikáció szerinti adásvétel lehetséges, azonban "rendes" adásvétel mellett specifikáció szerinti jótálási megállapodás nem).
Ezt sosem vitattam, sőt példán mutattam meg, hogy elvileg köthetsz így adásvételi szerződést, és a vásárló akkor is ugyanolyan (vagy jobb) feltételekre lesz jogosult mit sima számla+garancialevéllel (tehát specifikáció szerinti adásvétel lehetséges, azonban "rendes" adásvétel mellett specifikáció szerinti jótálási megállapodás nem).
2008.05.13. 11:56:37
Végül, lassan, mintha visszajutnánk oda, hogy ugyanolyan minőség akkor lesz valami, ha ugyanolyanra cserélik.
luciferc 2008.05.13. 16:10:57
TheElf
És komolyan gondolod, hogy az életszerű, ha én egy egyszerű mondjuk monitor vásárláskor nekiállok minden részletre kiterjedő leírást adni arról, hogy milyen terméket fogadok el csereként? Én még meg is tudnám csinálni, értek annyira a dolgokhoz, de a többség mit csinál? Visz magával műszaki szakértőt? Vagy simán átveri az eladó (tessék ezt meg ezt aláírni, jó lesz az)? Nem gondolod, hogy ez a vásárlók számára egyértelműen és nagyon hátrányos, miközben az eladók számára sem előnyös (sőt)?
Ez az "általam elfogadott forrás szerinti teszt eredmény" meg kifejezetten szép példája az életszerűtlenségnek, tekintve, hogy 2 év múlva lehet, hogy teljesen más metódussal fognak már tesztelni. Tudod, az is fejlődik ám! Összeszerelés helye újabb szép ötlet, kár, hogy ilyen alapon az eredetivel egyező termék is lehet, hogy alkalmatlan lenne, ha elvitték a gyártósort máshova...
És fogalmazd meg kérlek a példa igényedet egy nem csúcskategóriás készülékre (szép ez a "benne van a 3 legdrágábba" szöveg is). Azért azok is sokba kerülnek.
És komolyan gondolod, hogy az életszerű, ha én egy egyszerű mondjuk monitor vásárláskor nekiállok minden részletre kiterjedő leírást adni arról, hogy milyen terméket fogadok el csereként? Én még meg is tudnám csinálni, értek annyira a dolgokhoz, de a többség mit csinál? Visz magával műszaki szakértőt? Vagy simán átveri az eladó (tessék ezt meg ezt aláírni, jó lesz az)? Nem gondolod, hogy ez a vásárlók számára egyértelműen és nagyon hátrányos, miközben az eladók számára sem előnyös (sőt)?
Ez az "általam elfogadott forrás szerinti teszt eredmény" meg kifejezetten szép példája az életszerűtlenségnek, tekintve, hogy 2 év múlva lehet, hogy teljesen más metódussal fognak már tesztelni. Tudod, az is fejlődik ám! Összeszerelés helye újabb szép ötlet, kár, hogy ilyen alapon az eredetivel egyező termék is lehet, hogy alkalmatlan lenne, ha elvitték a gyártósort máshova...
És fogalmazd meg kérlek a példa igényedet egy nem csúcskategóriás készülékre (szép ez a "benne van a 3 legdrágábba" szöveg is). Azért azok is sokba kerülnek.
nemjogasz 2008.05.14. 04:17:02
hát nemtom, én nem vagyok jogász, de aqzért hozzászólnék laikusként.
Szerintem abszolút tök mindegy ki jár jl vagy rosszul a garancia érvényesítésével, ha nem tudják javítani vagy cserélni, akkor adják visza az eredeti árat. Elvégre ha garanciát vállal vki egy termékre, az azt jelenti, hogy GARANTÁLJA, hogy az működni fog, amedig a jótállás szól. Ha meg nem működik, ingyen megjavítja vagy cseréli, ha ez nem megy, visszaadja az árat.
Ja, hogy nem tudja cserélni, vagy javítani? Az a kereskedő gondja. Ha már vállalja a garanciát (ami ugyebár nem kötelező, pont azt jelenti, hogy vigyed, ez a cucc olyan minőség, hogy 2 évig biztos jó) akkor az működjön is.
Ja, hogy ő nem tart alaktrészt vagy cserepéldányt? Hát miért nem? Tudja, mit vállalt azzal hogy garanciát ad a termékre. Ahhoz meg semi közöm, hogy közben lement a termék ára, mint ahogy az olaj meg a cukor és a gabona árfolyama sem érdekel.
Summa: ha szart forgalmaz, ne adjon rá garanciát, ha meg adott, akkor vállalja a következményeit.
Szerintem abszolút tök mindegy ki jár jl vagy rosszul a garancia érvényesítésével, ha nem tudják javítani vagy cserélni, akkor adják visza az eredeti árat. Elvégre ha garanciát vállal vki egy termékre, az azt jelenti, hogy GARANTÁLJA, hogy az működni fog, amedig a jótállás szól. Ha meg nem működik, ingyen megjavítja vagy cseréli, ha ez nem megy, visszaadja az árat.
Ja, hogy nem tudja cserélni, vagy javítani? Az a kereskedő gondja. Ha már vállalja a garanciát (ami ugyebár nem kötelező, pont azt jelenti, hogy vigyed, ez a cucc olyan minőség, hogy 2 évig biztos jó) akkor az működjön is.
Ja, hogy ő nem tart alaktrészt vagy cserepéldányt? Hát miért nem? Tudja, mit vállalt azzal hogy garanciát ad a termékre. Ahhoz meg semi közöm, hogy közben lement a termék ára, mint ahogy az olaj meg a cukor és a gabona árfolyama sem érdekel.
Summa: ha szart forgalmaz, ne adjon rá garanciát, ha meg adott, akkor vállalja a következményeit.
Noctifer 2008.05.16. 01:00:57
Azon gondolkozom ezeket a hozzászólásokat olvasgatva, hogy eszébe jutott-e már valakinek megnézni a vonatkozó jogszabályokat. Tisztelet a kivételnek, ha van olyan. lol
Noctifer 2008.05.16. 01:10:56
Inkább az Ecseri piacon érzem magam itt, mint jogi fórumon. Vitathatatlan, hogy vicces ez a "társalgás". :D
Utolsó kommentek