Nem tűnik igazán jogi kérdésnek. Talán annyi a tanulság, hogy a hivatal ne okoskodjon bele olyan dologba ami nem rá tartozik, és nem ő tartja érte a hátát. A másik, hogy fontos döntést nem egy beképzelt majom tekintélyére kell alapozni, hanem szakmai érvekre.

oszt ilyenkor mér nem lehet visszkeresettel (vagy valamivel) élni a tekéntetes naccságos híívatal felé, állja ő a cehet...

Úgy tűnik, az eü minisztériumban valaki elfelejtett ellentmondani egy 10Mrd-os fizetési meghagyásnak ami igy jogerőre emelkedett és az V. ker. most inkasszóval készül behajtani. A nyilvánosságnak a minisztériumból azt üzenték, hogy igazukat majd a ???biróságon??? védik meg. Meg, hogy Rogán a betegektől veszi el azt a pénzt. Van bőr a képükön.

Zsir, Te vagy hülye...
Ez egy másik ügy...
Amúgy tök gáz... Ha néni buta, akkor jogos a lábrázás,de a falu meg elégedett vele, akkó meg mit szaroznak?

Azzal én tisztában vagyok, hogy másik ügy, csak most láttam a TV-ben és a hajamat téptem közben. Talán eltértem a tárgytól, de azért irtam ide, mert valahol ez is a hivatal hanyag, nagyképű hozzáállásáról szól. Az is lehet, hogy hülye vagyok, de mégsem én lőttem el 10 mrd-ot az adófizetők pénzéből.

Aha, munkaügyi per... minden világos...hmmm...

Sokszor mondtam, nem vagyok jogász. De azt még egy mezei állampolgár is tudja, hogy munkaügyi perek döntő többségében a munkaválllaló (aki általában egyben az alperes is) nyer.

Láttam már olyan pert, amikor egy nagy állami cégtől kirúgtak egy osztályvezetőt, mert munkaidőben részegen ordítozott az igazgatósági épületben.
Először próbálták megnyugtatni, lehalkítani, ő annál hangosabb lett.
Vérvételt nem engedélyezett (ez fontos).
Kirúgták, perre vitte és megnyerte!
Mert őt jogtalanul rúgták ki....

Tudom, hogy ez kicsit más téma, de valahogy ez jutott eszembe, amikor azt olvastam, hogy az önkorm. egy munkaügyi pert bukott be...

szep a tortenet es igenis jogi ugy
egy agyon regi esetem jut eszembe, ami munkaugyi birosagon vegzodott
az uzlet a napi bevetelt elkuldte az egyik penztaossal, kettonek kellet volna de fonok mondta eleg egyik, itt a posta a szomszedban
na eccer a kislany lelepett a bevetellel, de elkaptak, rendorsegi ugy, nem O volt az ugyfel, hanem aki nem kiserte, mer, az meg fegyelmit kapott
aztan mondtuk, fonok ezt mondta eleg egy, ezert O ment haza a masik meg lelepett hat so
minden felvetesemre azt a valaszt kaptam le van irva, kettonek kell menni, es ezt O tudta, tudta is, de hat mindig egy ment/posta 10 meterre/
buktuk is, nem volt nagy baj csak elvileg xar volt ugyfelnek, meg nekem, hogy nem nyertem
de hogy bizonyitsam, hogy szoban engedelyezve volt?

hagyma: Nem irtad meg végül, hogy mitől jogi probléma a fenti eset. Az alkalmazott megnyerte a pert, igaza is volt, az a része már lezárt ügy. Az önkormányzat egy BM hivatalnok ostoba tanácsát követte, aki azonban nem utasithatta, vagy kényszerithette volna az önkormányzatot. Kinek, kit kellene perelni, milyen alapon?

Ede: Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.

azert nem irtam meg mert oszinten megmondva nem tudom a hataskoroket, a miniszterium es az onkormanyzat kozott, mert ha kotelezo betartani a miniszterium "tanacsat", utasitasat akkor lehet penzt kovetelni, ha nem akkor meg mindig elgondolkodtato, hogy lehet -e lepni a 6 millerert, mon djuk megtevesztett a felettes hatosagom etc. bar akkor mar nem sok az esely

sajnos tipikusan laikus által írt cikk, ugyanis a perről, az ítélet indokolásról semmit nem tudunk meg, ahogy arról sincs infó, hogy volt-e másodfokú eljárás, esetleg felülvizsgálat. (A felülvizsgálat már csak amiatt is indokolt lett volna, mert a Közig. Hivatal máig állítja, hogy az ő jogértelmezése helyes - ezt követően felmerülhet az Önk-ot képviselő ügyvéd felelőssége is, felhívta-e a figyelmét az ügyfelének a rendes és rendkívüli jogorvoslatok lehetőségére, stb.)

Egyébként a jogi kérdés a cikk alapján feltehetőleg az, hogy a Közig. Hivatal tanácsadása értelmezhető-e utaló magatartásként. de erről érdemben nem is lehet itt elmélkedni, hisz a cikk az ügy egy-két részletét mutatja be a teljes kép helyett.

hat errol van szo
ami fura nekem, ha elegedett vagyok a jegyzovel es minden OK, tovabba semmi sem kenszerit, hogy elkuldjem, akkor nem kuldom el
ha viszont kenyszerit valami, akkor ott vissza lehet loni
de igy van ahogy mnondod, a lenyeg a reszletekben rejlik
azt meg nem ismerjuk

Hát igen, amit minden "mezei polgár " tud, az túlképzett vállalati jogászoknál magas labda.
A munkaügyi perek túlnyomó része formai hiba miatt zárul a munkavállaló javára, ugyanis a munkaadók azt hiszik, hogy pl. egy látványos veszekedés elég a rendkívüli felmondáshoz. Hát nem elég, ezt egyszerűen képtelenek megtanulni. Ha Andika példájában megegyezéssel, vagy rendes felmondással mondtak volna fel semmi gond nem lett volna.

Amennyiben a jegyzőnek rendkívüli felmondással mondtak fel, akkor önmagában ezért is megnyerte volna a pert. Ebben az esetben valóban smmi keresnivalója nincs tovább az önkormányzanak.

Érdekes probléma viszont felügyeletet gyakorló hivatalok felelőssége, illetve felelőtlensége.
Ez a nem utasitolak, de fogadd meg , amit mondok, mert különben nem tudom mi lesz.
Valami hasonló szituáció állt fenn ugye az AB és az OVB között.

A konkrét esetben, mivel úgy tűnik, törvénysértő határozatra bírták rá az önkormányzatot, elszánt, tökös jogászok számára megérne egy próbapert - feltéve, ha egyébként a felmondás módja mentes a formai hibáktól.

Nézzük az értelmes vitatkozáshoz nélkülözhetetlen (ceterum censeo) jogszabályi környezetet:

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével felmentést adhat a szakképesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait a kinevezéstől számított két éven belül befejezi.

2001. június 30-ig ugyanez a pont úgy szólt, hogy a községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével felmentést adhat a képesítési feltételek alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot.

A jogértelmezési vita arról szól(t), vajon akkor is adhat-e kétéves felmentést a képviselő-testület, ha normál tanulmányi és vizsgázási ügymenetben 1-2-3 félév, mondjuk 1,99 év is elegendő lenne a diploma megszerzéséhez. A bíróság a jegyző 2003-as kinevezésekor hatályos, legfeljebb kétéves felmentést lehetővé tevő törvényszöveget olvasta, és szerintem helyesen értelmezte. Abban ugyanis nincs benne az, ami a régi szövegben, hogy a felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot.

A közigazgatási hivatal szakembereinek valószínűleg nem állt rendelkezésükre a friss törvényszöveg, bár realisztikusabb az, hogy a közighivatali hölgyek/urak valami minisztériumi/főhatósági brosúrában (körlevél, állásfoglalás, kommentár a gyakorlat számára) azt olvasták, hogy a jogalkotói szándék nem terjedt ki a könnyítésre. Erre szokták azt mondani az okosabb bírók, hogy a jogalkotói szándék a normaszövegből ismerhető meg.

Ha az önkormányzat kap egy, a határozatát kifogásoló törvényességi észrevételt vagy ilyesmit a közighivataltól, akkor kettőt tehet: vagy szót fogad a nyilván szuperül felkészült hivatalnak, vagy megvárja, amíg a Tek. Hivatal a megyei bíróságon támadja meg a szerinte jogellenes határozatot. Az utóbbi esetben viszonylag hamar megtudhatja max. 10 000 Ft perköltségért, hogy tényleg törvénytelen volt-e a határozata. De ettől még a bári jegyző jól működhetett volna a jogerős bírósági döntésig. Bár község az első utat választotta: hallgatott a „fennsőbbségre”, nem tudva (ugyan, honnan tudná egy kisfalusi képviselő-testület, ahol általában a kocsmáros az ész, ha van egyáltalán kocsma), hogy az legfeljebb tanácsot adhat, és nem utasíthat, elzavarta a jegyzőt, és most leperkál 6 millát.

A legszomorúbb az egészben (Bár 6 millióján kívül) a közigazgatási hivatalok tekintélyvesztése. Ezek után melyik önkormányzat veszi komolyan az észrevételeiket? Világossá vált, hogy a baranyai közighivatal Bár község farkával csépelte a csalánt.

Ja, és a messiásként várt BM-állásfoglalásról: abban úgysem lett volna köszönet, hiszen beleírták volna, hogy csak vélemény, bíróság vagy hatóság előtt nem érdemes hivatkozni rá.

"Andika példájában megegyezéssel, vagy rendes felmondással mondtak volna fel semmi gond nem lett volna."

Az a baj a munkaügyi perekkel, hogy a munkavállaló nem hajlandó elfogadni a közös megegyezést. ugyanis tisztában van a "jogaival". Tudomásom szerint rendes felmondás volt a munkáltató részéről, amit a munkavállaló nem fogadott el, ezért vitte perre az egészet.

Egy kis kollázs a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98--99. §-ából:

A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. A közigazgatási hivatal ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja. A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat döntése (rendelete, határozata), megfelel-e a jogszabályoknak. A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében --határidő tűzésével -- felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatalt tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal kezdeményezheti a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát.

Plusz kollázs az Ötv. 101. §-a által szabályozott felterjesztési jogról:

A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben -- közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján -- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet. A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.

Bocsánat, hogy hosszú és körülményes vagyok, csak hát a jogszabályi összefüggéseket ismerő kollégáktól szeretném hallani/olvasni, vajon jogosan követelheti-e a kára megtérítését a közighivataltól vagy mástól a bári önkormányzat.

Pióca, én egyértelműen kártérítési perre gondoltam, gondolok mégpedig a közighivatallal szemben.

A cikkből az tűnik ki, hogy az önkormányzatnál egy embernek volt köze a joghoz, mégpedig a k.hivatal által kilőtt jegyzőnek. A hivatal pedig érzésem szerint az eset súlyához mérten meglehetősen nagy erőkkel nyomult, 3 jogászt is küldött az önkormányzathoz.
Kérdezem én is , ebben a szituációban egy szakmailag tudatlan testületet lehet hibáztatni a ráerőltetett döntésért?

Ha a k.hivatal ilyen nyilvánvaló esetben sem felelős a hülyeségéért, akkor minek van? Csapatot szélnek, rolót le.

Azért pontosítok, azt előbb tisztázni, kell, a közighivatal három jogásza milyen felvilágosítást, tájékoztatást adott a testületnek a döntéséhez. Amennyiben csak presszióval élt, a lehetőségek ismertetése nélkül, akkor beszélhetünk esetleges kártérítésről.

Köszönöm, Bagoly2, ugyanarra gondolunk mindketten, azaz a közighivatal felelősségére.

Elismerem, sokat írtam, másoltam, bocs, de csak azért tettem, hátha valaki elfogulatlanul, a jogszabályok ismeretében (nem az ún. általános emberi jogokra és a neki nem tetsző hivatalok öncélú packázására hivatkozva) hozzászól a közigazgatási hivataloknak az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésével, annak elmulasztásával kapcsolatos felelősségének a témájához.

Mit is ír az Ötv.? A közighivatal VIZSGÁLJA az önkormányzati döntés jogszabályoknak való megfelelését, és FELHÍVJA az önkormányzatot a törvénysértés megszüntetésére. Jogszabályszerkesztési alaptudnivaló, hogy a magyar jogi nyelv hagyományosan a jogszabályi rendelkezésben lévő ige kijelentő módú, jelen idejű alakját használja a kötelezés kifejezésére. Azaz: a közighivatal KÖTELES VIZSGÁLNI az önkormányzati rendelet jogszabályoknak való megfelelését, és KÖTELES FELHÍVNI az önkormányzatot a törvénysértés megszüntetésére. Ha nincs ennek eredménye, a közighivatal KEZDEMÉNYEZHETI (mérlegeli, hogy kezdeményezi-e) határozat bírósági felülvizsgálatát.

Keresem a közighivatalok polgári jogi felelősségének [Ptk. 349. § (1) bekezdés] a mai jogszabályok keretei közötti módozatait:

1. A közighivatal vizsgálta vagy nem az önkormányzati döntés törvényességét (pedig ez a feladata), de nem tett észrevételt. Ebből óriási balhé lehet pl. költségvetési, adó-, szociális, közüzemidíj-megállapítási rendelet/határozat esetében, és az önkormányzatnak akár az erejét jócskán meghaladó (vissza)fizetési kötelezettsége is keletkezhetik akár a polgárok, akár a központi költségvetés javára. Szerintem ilyenkor a közighivatal felelős a kárért.
2. A közighivatal vizsgálta az önkormányzati döntés törvényességét, és tett észrevételt. Az erről szóló véleményetekre vagyok nagyon kíváncsi.

Bocs, az előző hozzászólásomban egy helyen rendeletet írtam, pedig döntésre (rendelre vagy határozra, ide nem értve természetesen a hatósági határozatokat) gondoltam. A nagy különbség az, hogy a rendeletet mint jogszabályt az alkotmánybíróság bírálhatja felül, a határozatot pedig a megyei bíróság.

Elnézést, eltérve a konkrét esettől, egy korábbi, szintén a hivatal működését kritizáló kommentemet egészíteném ki. Immár elérhetővé vált az információ, és ahogy sejtettem, az eü minisztérium nem fellebbezte meg a 10,5 Mrd-os fizetési meghagyást. "...A fizetési felszólítást - amely 10,5 milliárdról szól - a tárca azonban a határidőig nem fellebbezte meg, ezért a kerület inkasszót nyújtott be a minisztérium ellen. A tárcánál korábban azt állították, elküldték a fellebbezést a kerületnek. Tegnap azonban faxon közölték a polgármesterrel, hogy adminisztrációs hiba miatt elmaradt a fizetési tétel megfellebbezése, ezért most utólag kívánnak élni a jogukkal. Rogán szerint erre elég ideje lett volna a minisztériumnak, az ügyet vélhetően a bíróságon folytatják..." forrás:NOL

Az arcátlanságban sem sokat tévedtem, most úgy gondolják, hogy a minisztériumra nem vonatkozik a 15 napos határidő, és a bíróság majd előről kezdi megint tárgyalni az ügyet. Őszintén szólva nem is értem mire gondolnak, hogy hogyan folytatódik valami a bíróságon, ami jogerőre emelkedett mert elfelejtették megfellebezni. Erre semmilyen jogi lehetőséget sem látok.

ritkamód rühellem a Rogán gyereket, de ebben az ügyben speciel tetszik, amit csinál.

polgármesterként ez a dolga.

én is ezt tenném, ha polgármester volnék és pökhendi minisztériumok szórakoznának velem(kerületemmel).

valamint bocs az OFF-ért.

a topik kevéssé érdekes. ostoba és korlátolt (és arrogáns) közig hivatal megszivatott egy képv. tesületet. akik nem kértek jogi segítséget. lúzerek.

Közben megint kicsit variálódott a dolog, mert beszállt a Közigazgatási Hivatal is valamint az Eü. Min. elég érdekes módon arra, hivatkozik, hogy nem a földhivatali bejegyzés számít, hanem az, hogy kinek a pincéje van a terület alatt. nekem ez már több mint abszurd.
index.hu/politika/belfold/roganparkolo/
Közben az Index szerint Rogán vesztésre áll, de az nem derül ki a leírtak alapján, hogy miért állna vesztésre.

Deliktuális felelőssége biztosan nincs a közig hivatalnak ilyen esetekben, hiszen a hivatal észerevételét nem kötelező követnie az önkormányzatoknak, ám az utaló magatartás miatt kártalanításért lehetne perelni a hivatalt, legalábbis megérne egy misét... Három hónappal a jegyző kirúgása után egy ügyvéd lett a falucska polgármestere, nem is értem, hogy miért nem törekedett a per alatt megegyezésre a volt jegyzővel, az állásába való visszahelyezésével együtt, miután nyilatkozata szerint (és szvsz minden jogász szerint) nyilvánvaló, hogy a hivatal értelmezte rosszul a törvényt. A bíróság ítélete csak 2006. áprilisában lett jogerős. Vajon 1 év alatt nem lett volna lehetőség az előre látható károk enyhítésére? Mindezekkel együtt azt kell mondjam, hogy valami más motiváció is szerepet játszhatott a jegyző kirúgásában, de sajnos, mivel nem ismerjük a testület akkori másik 7, úgymond független képviselőjének hozzáállását az ügyhöz, elég nehéz a kommentezni ezt a birkatermészetet.

Hagyma
"de hogy bizonyitsam, hogy szoban engedelyezve volt? "

Munkavállaló perli céget... bíró kérdés: és hogy tudja bizonyítani, hogy szóban sem engedélyezte?

Érdekesek ezek a dolgok...

Amúgy majdnem ugyanaz a szitu...még tart a pör...fogadni lehet...