Tisztelt Zugügyvéd!

Másodfokon úgy ítélt a magyar független Bíróság, hogy amennyiben a kötelezett tulajdonosai a kötelezettől más, "saját" (tulajdoni körön
belüli) társaságba szervezik át azt a tevékenységet, amelyért kötelezett helytállni köteles, akkor a kötelezett "ellehetetlenült" és mentes a kötelezettsége alól! Nosza, a Bíróság megmutatta nekünk az utat!

 

Részletezve: Energiaköltség megtakarításának feltárására kötött 5 éves szerződés során a Megbízott a ténylegesen elért költségmegtakarításból kap részesedést tételes elszámolással. Ezt hívják royalty díjnak.
A Megbízó tulajdonosa a második évben úgy dönt, hogy a Megbízó összes energetikai feladatát a továbbiakban az azonos tulajdoni körbe tartozó más cég látja el. Bár az energia-szolgáltatókkal továbbra is Megbízó áll szerződéses viszonyban, a "fizető" a harmadik cég. aki a Megbízott által javasolt megtakarítási lehetőségek birtokában már képes elérni a tervezett megtakarítást.

Azonban, mivel a harmadik cégnek nincs royalty díjas szerződése a Megbízottal (többszöri egyeztetés ellenére azt a Megbízó nem cedálta át), így nem fizet neki részesedést az eredményből, azt teljes egészében "lenyeli".

Függetlenül a két cég közötti határozott időre szóló haszonmegosztási megállapodástól, a Bíróság úgy dönt, hogy a Megbízó nem tartozik semmivel (bár a tényleges megtakarítás tényét senki nem vitatja)

Megbízottnak: mivel már nem Megbízó vételezi az energiát, a megtakarítás nem nála jelentkezik, tehát annak megosztása tekintetében "ellehetetlenült".

Nézzük a törvényes lehetőséget pragmatikusan: több éves határozott idejű Szerződést kötök egy céggel, hogy ezen túl üzemeltesse az irodáimat. A cég az általam elvárt minőség érdekében kifestet, átalakít, beléptető rendszert épít be, felújítja a tűzvédelmi rendszert, stb. Vagyis a hosszú távú szerződés birtokában beruház nálam, a jól jövedelmező munka reményében. Egy év múlva úgy döntök, hogy ezt magunk is meg tudjuk csinálni, minek fizassünk külső cégnek ilyen sokat (mert a díj persze tartalmazza a beruházás finanszírozási költségeit is!). Másik cégemnek átadom az üzemeltetési feladatokat, a külső vállalkozásnak pedig bejelentem, hogy a szerződésünk ellehetetlenült, tovább nem fizetek neki, bocs.

Ennél olcsóbb beruházás nincs!

A történet lényege: fejtől bűzlik a hal! Az eredeti történet Megbízója egy minisztériumi intézmény, Megbízottja egy gazdálkodó szervezet. A Ptk szerint állami intézmények gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződéseikben "normál" gazdálkodó szervezetként viselkednek! Éljen a jó példa!