Nem egyszer felvetődik az a kérdés a vagyonmegosztási pereknél, hogy az is kérhet-e lakáshasználati díjat, aki úgymond „önként” hagyta el válás előtt a közös lakást, mert a másik fél olyan helyzetet teremtett,  amely lehetetlenné tette az együtt lakást?

Tisztelt Zugügyvéd, kedves kommentezők!

A következő kérdésekben szeretnék eligazodni.

1, A lakáshasználati díj mikor jár és mikor nem?

Különvagyoni ingatlanból, ha valaki elköltözik önként, akkor jár e neki ill., ha valaki azt hazudja a bíróságon, hogy kilett zárva a másik fél különvagyoni ingatlanából akkor jár e neki a lakáshasználati díj?

Mik azok a bizonyítékok, amiket elfogad a bíróság, hogy elhiggyék a bíróságon, hogy ki lett zárva? Illetve mivel kellene, hogy bizonyítsa ezt a dolgot a kizárt fél:

Pl. rendőrségi jegyzőkönyv vagy tanuk? Ha ezek hiányoznak, akkor a bíróságon lehet azt mondani a valótlant állító személlyel kapcsolatban, hogy nem tett ráutaló magatartást soha a visszatérésre, az adott ingatlanra, azaz nem hoz tanukat sem rendőrségi jegyzőkönyvet a kizárásról?

2, Többlethasználati díj

Vagyonmegosztási perben kéri az egyik fél a többlethasználati díj megalapítását de az adott ingatlan a másik fél különvagyona jogos e a fél kérése amíg nem állapítják meg a bíróságon hogy a különvagyon, közös vagyonná vált pl. ráépítés útján?

Ha valamilyen oknál fogva megállapítanának közös tulajdont, akkor a per kezdetétől járna a többlethasználati díj vagy csak attól az időponttól, amikor azt kimondják a bíróságon?
(a ráépítés tényét sem tudja a másik fél bizonyítani már 7 éve ezért a fenti kérdés csupán a kíváncsiságom miatt tettem fel )

3, Mit jelent a perképtelenség fogalma?
A másik fél folyamatosan erre hivatkozva kéri a bíróságot, hogy szüntessék meg a pert az alperes részére állapítsanak meg ráépítés jogcímén tulajdon jogot és a fent megnevezet díjakat mindegyikét állapítsák meg részére.
A bírónőt kioktatta az alperes ügyvédje, hogy mit képzel, hogy az alperestől kéri bizonyítékokat ez teljesen jogszerűtlen, mert a Csjt 27 § szerint akkor is jár az alperesnek minden amit követel, ha nem tett semmit le az asztalra a házasság idején így a tulajdon jog stb.……

Nos a fenti kérdésekre szeretnék válaszokat kapni ha lehet akkor Bírósági határozatokat ill. bármilyen más kiadvány megjelölésével kommentár, magyarázat stb.…

 
Találtam néhány dolgot, ami kapcsolatban lehet az általam feltett kérdésekkel kapcsolatban Pl.
BH+ 2006.7.299 A volt házasfelek egyikének különvagyoni ingatlanára fordított közös beruházás jogi
sorsának rendezésekor nem a ráépítésre, hanem a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó
családjogi szabályok irányadók [Ptk. 137. §, Csjt. 31. §].
A másik fél ráépítésre hivatkozik ( bár még bizonyitékokat nem nyújtott be)a fenti határozat viszont ennek ellenkezőjére hívja fel a figyelmet.
BH+ 2007.4.158 Ha a tulajdonostárs saját akarat-elhatározása alapján nem gyakorolja az őt
megillető ingatlanhasználati jogot, amelytől az ingatlanban lakó fél nem zárja el, jogszerűen nem
léphet fel többlethasználati díj iránti igénnyel [Ptk. 141. §, 157. §].
Az alperes a legutóbbi tárgyaláson a garázs ( az adott per tárgya) kizárólagos használatáról lemondott ebben az esetben a fenti határozatra lehet e hivatkozni? - a többlethasználati díjat ugyanis továbbra is szeretné kérni.
„A bírónőt kioktatta az alperes ügyvédje, hogy mit képzel, hogy az alperestől kéri bizonyítékokat ez teljesen jogszerűtlen, mert a Csjt 27 § szerint akkor is jár az alperesnek minden amit követel, ha nem tett semmit le az asztalra a házasság idején így a tulajdon jog stb.……”
(az általunk kért papírok APEH igazolások, jövedelemigazolások lennének ezeket az alperes nem hajlandó benyújtani a bíróságra)

BH+ 2005.10.450 Bíróság előtt folyamatban lévő polgári perben a jogvita elbírálásához szükséges
bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a bizonyító fél kötelezettsége. Ezért olyan - a másik fél
magántitkát is tartalmazó - bizonyíték csatolása, amely a kereseti kérelemmel releváns módon
összefügg, a másik fél személyhez fűződő jogát nem sérti [Ptk. 75. §, 81. §].

A fenti határozattal alátudjuk e támasztani azt hogy szükség van az általunk kért beadványokra?
 

A Zugügyvéd egy személyiségi jogi per kapcsán találkozott az alábbi okfejtéssel, amely a funky szó jelentését próbálja különös megvilágításba helyezni.

Az alábbi levél érdekes kérdéseket vet fel, kötelezheti-e egy bolt a személyi igazolvány bemutatására a vásárlót? Korábban az is probléma volt, hogy a BKV ellenőr sem kérhette el a személyi okmányokat jogszerűen.

Tisztelt Zugügyvéd!

Az én kérdésem nem is annyira túl nagy jogi kérdés, inkább csak talán
erkölcsi, de fogalmam sincs hogy kitől kaphatnék rá biztos választ.

A 17. évemet töltöttem be idén, és valamelyik nap egy ismerősömmel
szerettünk volna két doboz alkoholmentes sört venni. (G*sser Naturzitrone 0.0%)

A pénztáros személyi igazolványt kért, erre mi rámutattunk az alkoholmentes
feliratra. A következőt kaptam válaszul: "Az engem nem érdekel!"
A kérdésem az lenne, hogy jogosan kérik-e el a személyi igazolványt az
alkoholmentes sör vásárlásakor, tehát az is szeszes italnak számít-e?

Köszönettel: György
 

Újra-újra előkerül az alábbi téma, igaz, a szokásásnál kedélyesebben megírva, igazából csak az kérdés, Budapesten lehetne-e birtokvédelmi eljárást kérni a BKV ellen a hajnalonta sikító troli miatt?

Nagy sóhaj nekem e témában írni. Hogy miért? Mert az isten háta mögött
lakok, középváros-lakó voltam amúgy. Nem csak, hogy minden reggel a
szomszéd kutyái ébresztettek, de ők is 'altattak el', értsd: pihenés
az a nap 24 órájának egyikében sem volt, mert hát a randomitás, a
véletlenszerűség gyönyörűsége... Kiszámolni ezt sosem lehet, hogy
ettől eddig most PIHENEK. Ilyen nincs. Ami van az az örökös
készültség, mint egy hardcore börtönben ahol minden pillanatban bökő
állhat a májadba. Harci állapot ez. Többször tartottam ott, hogy
átmegyek és a konyhakéssel kivégzem mind. Öt kutya, tetszik érten? Öt.
Pont a számban, pont nettó 25 nm-es udvaron, pont soha nem futtatva,
pont mindig egymást vagy a holdat vagy a szomszédok megszámlálhatatlan
macskáit vagy utcán elhaladó járókelőket, esetleg a gazdát ugatva. A
nap minden percére áll, állhat ez ott. Szép, jóképességű állatok, csak
hát a hely, a mód... Elalváskor, félálomból sokszorosan újraébredni a
legjobb egyébként.

 

Füldugó? Ó igen, van. De mit is szűr az? Nos, a felsőtartományt
kiválóan, a mélyet is úgy ahogy, tompítja. De mi van a közép és
középmagas hangokkal? Mert hogy ezen 'dolgoznak' a kis vakarékok. Ez
az a tartomány amit szabályosan rosszul szűr a dugó, ez hatol át
legjobban, legélesebben. Valamivel halkabb lesz, de aki már rá van
érzékenyülve... Van bariton is, de a sláger az élesen magas, rikoltozó
kiskorcs-hang. Természetesen az udvar és a ház tulajdonképpen egy
kürtőt alkot, mi pont felém, az ablakom felé mutat, de ha nem is
tenné: közel van, kerítés hangszigetelésre nem alkalmas (még
kerítésnek is alig).

 

Harc vagy menekülés. Két legelemibb ösztön. Ezt kérem megfelelő
dózissal a kutyák - otthonában - bárkiból kihozzák. Tehát aki itt most
rákezdene, hogy én az ideggyengeségemet ecsetelem itt tulajdonkééppen,
meg hogy én ezt állandóan és direkt figyelem, nos őt nagyon szivesen
vendégül látom, komolyan! Üres az a lakrész, úgyhogy ameddig tetszik!
De háát.. elég ebből 1-2 nap is, úgy érzem. Vagy 1 éj. Egyből
megjelenne az empátia.:D Nem, nem erre gyúrok, együttérzéssel semmire
nem megyek. Megoldásra gyúrok. Javasolták az önkörmányzatot többen.
Ezt valahogy eleve viccnek érzem, egy újabb kudarc nem épp erősbítené
az ellenállóképességem. Ha van alternatíva időlegesen könnyebb
elviselni az ilyet. De ott lakni.. tudva, hogy holnap is ez lesz és a
következő percben is bármikor és vérnyomásemelkedés és és... nem
sorolom! Egészen egzotikus tüneteim vannak/voltak már a dologtól.
Másik a rendőrség ahova mondták, hogy hát forduljak.

 

A megmosolygást mondjuk lenyelem. Nem tudom. Valahogy okosan kellene... úgy, hogy egyik lépéssel ne üssek ki egy másikat, mely talán hathatósabb lenne, ezért érdeklődöm itt most.

Alternatív módok is eszembe jutottak, igen. De annyi beszélgetés volt
már köztünk, szépen is, csúnyán is, hogy egyértelmű lenne ki
cselekedett. Talán ott szúrtam el, hogy próbáltam verbálisan
megkommunikálni a dolgot? Persze nem ment. Nyugodt hangnemben kezdtem,
sokáig úgy is folytattam. Dehát egyszer mindennek vége, no.

Ez nehéz téma, mindig indulatokat kavar. Hangszálelvágás és társai.
Nyilván a gazda nem fog belemenni, nyilván a másik oldal meg szeretné
gyakorolni az - elvileg elidegeníthetetlen - nyugalomhoz való jogát.
Nos én is. Holtbiztos, hogy e igény puszta léte miatt szar ember
leszek jópárak szemében. Hát mondjuk úgy, hogy velük nem veszem fel a
kesztyűt. Tessen átélni. Mindent.

 

Hetente azért - vagy amikor úgy gondolom, hogy eléggé erős vagyok -
hazajárok, mégis szülői házról van szó. Saját kutya is van. Tized
annyit ugat, unalomból szinte soha, le van terhelve, törődve,
foglalkozva van vele, szóval egy nevelt eb. Hetente többször
futkározik a városszéli erdőben. Szóval marha érdekes dolgok ezek. Ha
ő ugat nem zavar. Nem, nem azért mert saját, hanem mert nem teszi
annyit, hogy az ember agyára menjen... A kerítés túloldalán
zérónevelésű ebek csoportosulnak.

 

Szorgalmaznám a felelős kutyatartás
agresszív terjesztését. Persze ezer meg egy fontosabb dolog van ennél
egy ország életében, s mindenki az idilli, családi képet igyekszik
elérni. De mi van akkor ha ez a másik kárára történik? Ha minden
hajnalban bőgve ébred, ha másnapra soha nem bírja kialudni magát és a
táskás szemek, kimerült tartalékok miatt a munkahelye is veszélyben
forog? Ha a szívére, érzékszerveire megy a stressz? Hm?

De persze vannak lehetőségeim: lakhatok itt, a vadregényes sztyeppén,
hol hetekig embert sem látni, vezetékes víz nélkül, de albérletbe is
költözhetek, többedmagammal, mire rámegy a fele fizetésem. Micsoda
opciók! Kényszerű buszbérlet áráról meg még nem is szóltam. Ott,
helyben van egy szuper lakrész és élhetetlen!! Kérném a segítő
energiát.

Kérem a vicsorgó grínpíszesek, önszabályozásra, témaárnyalásra,
egészéges érzületű empátiára képtelen állatvédők, blogot/fórumot
eszetlen mértékben és módon önmegvalósításra hasznaló hölgyikék NE
szóljanak hozzá! Tapasztalatból; nagyon sok - főleg középkorú nő van
akinél már beindult a folyamat, mely egy 30 macskát tartó öreg néni
képét vetíti elém, s anyatigris/házisárkány kombó tulajdonságaival
felvértezve véd, ha kell ha nem, mindenki sátán aki nem tartja többre
az állatokat a csúnya, rossz, gonosz embereknél. Szóval ezt ne, mert
nagyon keményen egymásnak fogunk menni - nem szeretném, ne keverjük
ide, nem ez a cél.
 

A Zugügyvéd szerint az alábbihoz hasonló ügyekben, ha kiderül, hogy ártatlanul hurcolták meg a fogyasztót, hamis vád miatt kell feljelentést tenni.

Kedves Zugügyvéd!
 
A történet:
 
Kb.6-8 hete megjelent a debreceni lakásunk előt 2 e-onos dolgozó egy rendőrrel
A két eonos dolgozó levette az órát, és másikat tettek helyette, amiről jegyzőkönyv készült.
Eszerint a plombák sértetlenek, de 2 csavar feje nem egyforma.
 
Az eset után néhány héttel a feleségemet beidézték a nyíregyházi rendőrkapitányságra, ahol közölték vele,
hogy fenntartják az áramlopás vádját, és ezért RABOSÍTJÁK!!!
 
(Ujjlenyomarvétel mind a 10 ujjról, fénykép 3 oldalról!!!)
 
Eddig ilyet csak filmen láttunk.
El lehet képzelni azt a lelkiállapotot.
 
A rendőrséget az az apróság sem zavarja, hogy 2007 augusztusától nem lakunk benne a lakásban,
és más sem. (ezt a szomszédok igazolják)
Most kaptunk egy értesítést, hogy július 2.-án lesz az óra szakértői szemléje.
Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy részünkről célszerű-e vinni egy igazságügyi szakértőt, vagy ügyvédet, ill. ezen az eljáráson milyen jogaim vannak?
Mikre kell odafigyelni, lehet-e fényképezni stb.
Az igazságügyyi szakértő jövő hét szerdáig várja, hogy egy személyt megjelöljünk aki részt vesz a szemlén.
 
Sürgős válaszát várva,

S. J.
 

A Zugügyvéd az alábbi ügyet nem minősíti, mindenkinek jogában áll a jogait érvényesíteni, ezen nem szabad kiakadni. Viszont ennél érdekesebb, hogy miből áll valójában a nagyszülői láthatási jog, és milyen úton lehet érvényesíteni?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A párom apja megkereste a megfelelő szerveket azzal a céllal, hogy a nagyszülői jogait érvényesítse.

A lányom 3 éves, ezidáig látogathatta 3 havonta a nagypapa, de a folyamatos telefonálgatásokat már zaklatásként éltük meg és a család nyugalma érdekében úgy döntöttünk, hogy szeretnék őt kizárni az életünkből.

A gyermekeit (két fia van/volt - a párom öccse sajnos már nincs köztünk) nem látogatta már évek óta rendszeresen, azt hiszem talán 6 éves korukig élt az apai jogaival, innentől nem látogatta őket. Állítólag nem az  ő hibája hogy így alakult, de ebben nem akartunk belefolyni, hogy akkor mi történt. A gyermektartást fizette rendszeresen.

Én 15 éve vagyok együtt a párommal, az elmúlt 3 évben mióta megszületett a kislányunk úgymond rendszeresen találkoztam a nagypapával 3 havonta, tehát összesen kb. 10-12szer, de a szülést megelőző 12 évben összesen talán kétszer láttam, akkor is csak összefutottunk valahol.

Milyen kilátásaink lehetnek az ügyben?

Köszönettel: Rita
 

Alapdolog, hogy használt gépjárművet csak gazdálkodó szervezettől szabad vásárolni, mert akkor a rejtett hibáért is hat hónapig felel. De azért a megtekintéskor észre lehetett volna venni a biztonsági öv hiányát.

Tisztelt Zugügyvéd Úr!

Egy hónappal ezelőtt vásároltam egy Iveco kisteherautót használtan, de kereskedésben.
A kocsit olaszból hozták be, a cég jakabszállási.

Ennek ellenére a kocsit a békés megyei közlekedési felügyelethez vitték vizsgáztatni, ami alig több mint 150 km.-re van Jakabszállástól, a kecskeméti közlekedési felügyelet, pedig csak 20km....

A kocsiban nincs 3. biztonsági öv, meg néhány apróság, de a kérdésem az lenne ,hogy használt kocsira van e valamilyen garanciális kötelezettsége az eladónak, aki egy kft, és számlám is van a vásárlásról?

 A főalkatrészekre gondolok természetesen csak, vagy hogy mely alkatrészekre vonatkozik esetleg jótállási kötelezettség?
Tisztelettel:
 

Imre
 

Az ingatlanközvetítő cégek egy része nemcsak az ügyfelekkel, hanem a saját alkalmazottaikkal is ellentmondásos, kibogozhatatlan szerződéseket kötnek, amelyre hivatkozva perlik később őket. Vajon etikus lépés-e bejelentést tenni a megfelelő szerveknél?

Tisztelt Zugügyvéd Úr!
 
Szeretném a kommentezők tanácsát, véleményét kikérni az alábbi eset kapcsán.
 
2006 őszén elmentem dolgozni egyik legnagyobb  ingatlanos céghez. 2008 januárban minden előzmény nélkül ki akartak rúgni, mondván, hogy nem tudok beilleszkedni a társaságba.
A társaság 20-30 év közöttiek, akik állandóan az ajtó előtt dohányoztak és a magánéletük aktuális eseményeit tárgyalják folyamatosan.

Nos én nem dohányzom és legfeljebb az öt pici unokám kedves tetteiről tudtam volna előadást tartani, de az gondolom senkit nem érdekelt volna. Sőt...
Így én az asztalomnál dolgoztam, amikor bent tartózkodtam az irodában.
Természetesen azt gondolom, hogy a beilleszkedés nem munkaügyi kategória. Senkivel, semmi problémám nem volt. Nekem ez sem jelentett problémát, hogy nem vihorászhatok az ajtó előtt.

Miután eljöttem a cégtől, pánikomban elmentem egy kicsi irodához, de csak 3 hétre és abból is 10 napig nem működött a rendszer, mert nem tudták a hirdető céget kifizetni.

Egy kedves volt kollegám rálelt egy hirdetésemre és rögtön feldobott a régi helyemen. Ezután bepereltek, titoktartási szerződés megszegése miatt. Az Önálló Kereskedelmi Ügynöki Szerződésben valóban szerepelt egy ilyen tétel 1 millió Ft-al büntetve, ma már 5 millió ez a kötbér.

Sajnos ezt a szerződést 2007. novemberében íratták alá velem, mely érvénybe ugyan már 2007 julius1-től lépett, de a kötbért tartalmazó 1. sz melléklet csak 2008 julius 1-től lépett hatályba.

 

Ezt senki nem érti, hogy lehetnek egy szerződésben ilyen idő intervallumok.
Természetesen januárban, amikor egy péntek délután az irodavezető visszarendelt az irodába, már a szekrényemből, asztalomról minden anyagomat begyűjtött és kizárt a rendszerből is. Ezt azokkal szokták tenni , akiket rajta kapnak sajátzsebre való dolgozáson.
Nálam ilyen nem történt.

Soha többet nem kaptam vissza a  szerződésemből a saját példányomat. Így nem volt, mit tanulmányoznom a távozásom után. A kötbér bevezetési határidő előtt én már eljöttem a cégtől.

Feltételezem, hogy ezért  az előző 2006.évi szerződés alapján pereltek be, amit az én véleményem szerint már felülírt a 2007. évi aláírt szerződés.
Sajnos deviza hitelem miatt, azonnal munkát kellett találnom, mert a 65 ezres nyugdíjam semmire nem fedezet, ezért mentem el pánikomban egy másik ingatlanos céghez három hétre.

A perlés nem a 2007. évi aláírt szerződés alapján történt, hanem a korábbi 2006. évi alapján, ezért  bíróságon ezt szóvá tettem, de akkor a cég ügyvédje letagadta, hogy lenne egy újabb szerződés, majd a 2. tárgyalásra már elhozott egy példányt, hogy még is van, de az nem az volt, amit én aláírtam, hanem egy manipulált összefénymásolt anyag volt.

Én az eredetin minden oldalt leszignáltam, néhány kollegám elküldte a saját példányát és az is olyan formátumú és tartalmú volt, amit én is aláírtam.

Hiába kérem a cégtől az eredeti példány kiadását, nem hajlandóak kiadni semmit. Igy első fokon a pert is elvesztettem, mert a bírónő nem kérte be a 10 perces tárgyalások során az eredeti akár 4 példányt is, sőt még szót sem kaptam egyszer sem.

Az ítéletbe leírta, hogy azt nekem kell bizonyítani, hogy volt ilyen szerződés, sőt a cég nem köteles minden oldalt leszignáltatni sem. Így ő elfogadja azt a példányt, amit a cég ügyvédje bemutatott.
Egyszerűbb volt elfogadnia, mint tárgyalni a témát.Látszott rajta, hogy megfáradt már és nagyon unva, utálkozva végezte még ezt a pár perces munkát is.
Most azon gondolkodom, hogy hogyan tudom az igazamat bizonyítani, amikor elvették és nem kaptam vissza a szerződésemet.

Ma már tudom, hogy egyetlen hibám az volt, hogy értettem, amit látok és amit hallok és ez nem volt előnyős az irodavezetőnek, pedig én soha semmiről, senkinek nem beszéltem. Ez már nem tartozik egy nyugdíjasra.
Nyerőbb alkalmazni egy pincért, vagy egy mixert, mint felsőfokú végzettségű nyugdíjast.
 
Az ítélet után fellebbezhetek, de az írásos szövegben benne van, hogy a következő ítéletet meghozzák a felek részvétele nélkül.  Most akkor minek a fellebbezés! Miért döntenének másként?
 
Az gondoltam, hogy az OMMF-hez fordulok segítségért, hogy megkaphassam a szerződést, amit 4 példányban írtam alá. Terveztem, hogy ezt megírom az irodának, hogy amennyiben saját kérésemre nem adják ki az eredetileg aláírt szerződésemet, akkor a Munkaügyi Felügyelet segítségét fogom kérni.

Számomra érthetetlen módon az én ügyvédem ezt nem támogatja, mert szerinte ez zsarolás és még engem fognak feljelenteni.
Akkor mit lehetne tennem a saját igazam bizonyítására.

Az egyértelmű, hogy itt a pénzre hajtanak.
 
Ha nem akarnék többet a tükörbe nézni, akkor az APEH felé is lenne ötletem, de így a többi tanácsadóval is kiszúrnék. Ez és csak ez tartott eddig is vissza.
 
Várom a hozzáértők tanácsát!
 
Tisztelettel:
S.  É.
 

Sokan nem tudják, hogy az ingatlanra telepített  haszonélvezeti jog pontosan milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár, mennyiben kell hozzájárulni az esetleges felújítási, fenntartási költségekhez.

Tisztelt Ugyved ur!

22 eve halt meg a ferjem, azota az anyosom velem el. A 65m2-es panel lakas fele az enyem, a masik fele a lanyome akinek a reszen az anyosomnak haszonelvezeti joga van. A rezsihez 20ezer forittal jarul hozza. A lanyom, aki 30eves es 3 eve nem el velunk szinten 20ezer forinttal jarul hozza a rezsihez. 4 eve a lakas harom nyilaszarojat kicsereltettuk, a negyedik nyilaszaro az anyosom szobajaban van.

A tarsashaz most az Oko-program kereteben felujitja az epuletet,a negyedik nyilaszaro csereje is esedekes lenne. En azt gondolom, hogy ennek az anyagi resze az anyosomat terhelne, viszont o arra hivatkozik, hogy a lakas a lanyome, ill.,hogy o mar nem sokaig fog itt lakni. (Ezt 12 eve mondja.)

Tehat ahogy a fentiekben irtam, a lakas fele a lanyome,es azon a fel reszen az anyosomnak haszonelvezeti joga van. A kerdesem az lenne, hogy van e kotelessege a lakas felujitasaban reszt venni anyagilag.

Varom a hozzászolok velemenyet, a haz felujitasa julius vegen kezdodne.
Koszonettel
 

 K. I.
 

Az alábbi ügyben a Zugügyvéd sem érti, milyen üzletpolitikai érdek áll a mögött, hogy ha egy nyilvánvalóan hibás bevásárlókocsi miatt valakit baleset ér egy áruházban, és a felelősök próbálják időhúzással és mellébeszéléssel  elkenni az ügyet.

Tisztelt Zugügyvéd,

Egy TESCO-val folytatott jogvitát ismertetnék, kíváncsi vagyok a kommentelők véleményére.

 

A káresemény leírása:

 

2010. január 29-én Ny.   és felesége,   J.  továbbá két gyermekük, T. (2,5 éves) és L.  (8 hónapos) a budaörsi TESCO áruházba mentek bevásárolni.

 

Az apa kintről hozott egy pénzérmével működő bevásárlókocsit. A kocsin semmilyen hiba vagy hiányosság nem volt érzékelhető. Mivel L. már biztosan tudott ülni (azaz nem dőlt el), a szülők – mint ahogyan már azelőtt többször - betették őt a kocsi elején található gyerek-ülésre.

 

A bevásárlás végeztével a család megérkezett az egyik pénztárhoz és kipakolta a termékeket a futószalagra. Közben az apa kitolta a bevásárlókocsit a pénztár elejéhez, hogy visszapakolja a termékeket. Az anyuka éppen a pénztárnál fizetett, az apuka pakolt vissza a kocsiba, amikor egy nagy csattanást hallottak, és utána  a gyermek vfülbemaró visítását, sírását. A bevásárlókocsi az oldalára dőlt a benne ülő gyerekkel együtt. A szülők ekkor vették észre, hogy a bevásárlókocsinak csak 3 kereke van meg, a jobb első kerék hiányzik.

 

L.  bennmaradt a bevásárlókocsi gyerekülés részében, nem esett ki,de világosan látható volt, hogy beütötte a fejét, mivel a feje a kövön feküdt.

 

Az apa kiszedte a gyermeket a kocsiból és az anyuka kezébe adta. Az áruházi dolgozók közül sokan látták a balesetet, de senki sem jött oda, hogy segítséget nyújtson vagy megkérdezze, hogy minden rendben van-e.

 

Ezek után L. a fájdalomtól és a sírástól elaludt. A szülők úgy döntöttek, hogy azonnal beviszik őt a Heim Pál Gyermekkórházba kivizsgálásra.

 

A kórházban L.-t  azonnal megvizsgálták (röntgen, ultrahang, CT). A röntgen kimutatta, hogy a baleset következtében a gyermeknek 4,5 cm-es koponyatörése keletkezett. A gyermeket és anyját felvették a kórházba, hogy pár napig megfigyelés alatt legyen, mivel ilyen sérülésnél bármikor jelentkezhet görcs, agyi elváltozás, esetleg összeeshet a vérkeringés.

 

A gyermek és édesanyja 7 napig voltak kórházban. Eközben a gyermek még elkapott egy hányásos vírust is, amely miatt újra infúzióra kellett kötni, majd belázasodott. A sebészeti főorvos az esetleges tüdőgyulladás kizárása végett egy tüdőröntgent rendelt el. Ezen a tüdőröntgenen a gyermek kulcscsontja is látható volt, amelyen megállapították, hogy a gyermek kulcscsonttörést is elszenvedett az esés következtében.

 

A koponyatörés és a kulcscsonttörés külön-külön is 8 napon túl gyógyuló sérülésnek minősülnek.

 

A baleset következtében a gyermeknek és szüleinek fél évig minden hónapban fel kellett utazniuk Budapestre a Heim Pál Gyermekkórházba, hogy fejröntgennel ellenőrizzék, hogy a koponyacsont megfelelően forrt-e össze. Az orvosi tájékoztatás szerint erre azért volt szükség, mivel fenn állt a veszélye annak, hogy a csont lassabban forr össze, mint ahogy a koponya nő (mivel kisgyermekről van szó), így az nem érkezik összeforrni. Ennek következtében egy lágyrész alakulhat ki, ami folytán műtét segítségével kell megvédeni az agyat az esetleges sérülésektől.

 

A bevásárlókocsik üzemeltetése és fenntartása az áruház felelősségi körébe tartozik. Az áruház ezen kötelezettségét vétkesen megszegte, mivel az adott bevásárlókocsi nem volt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, illetve balesetveszélyes volt.

 

Nem vagyoni kár:

 

A gyermek a baleset következtében rendkívül komoly fájdalmakat élt át, azóta sokkal többet sír, éjszakánként nehezebben alszik el, illetve többször felriad. Az említett sérüléseken túl a gyermek testén közel 2 hétig kék-zöld foltok voltak láthatóak.

 

A baleset miatt a gyermek családja olyan lelki traumán ment keresztül, amelynek hatását a mai napig nem tudták feldolgozni. Az a félelem, hogy elveszíthetik gyermeküket, lelkileg rendkívül megviselte az egész családot.

 

A TESCO válasza:

 

A család – jogi képviselőjén keresztül – 2010. augusztusában küldött felszólító levelet a TESCO Globál Zrt.-nek a kárigény rendezése érdekében.

 

Mivel a TESCO a felszólító levélre nem reagált, ezért a szülök a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez fordultak, amely 2011. januárjában felszólította az áruházat, hogy válaszoljanak az ügyvédi levélre. A TESCO válaszából az derült ki, hogy a szóban forgó felszólító levél „elkeveredett”, az azt átvevő munkatárs már nem dolgozik náluk. A válaszadás elhúzódása miatt a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség az áruházra 2011. március 25. napján kelt határozatával 100.000,-Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

 

A TESCO ezt követően bekérte a gyerek orvosi leleteit, majd 2011. május 31. napján kelt levelükben – azaz a káreseményt követő csaknem másfél év után - az alábbiakat válaszolták:

 

„ a Társaság álláspontja szerint egy 8 hónapos gyerek még nem képes arra, hogy önállóan üljön egy bevásárlókocsiban…

Mindezek alapján véleményünk szerint a gyermek sérüléséért a hozzátartozókat is felelősség terheli, így az ő kártérítési igényüket a Társaság nem tartja alaposnak.

 

… A társaság az összegszerűség vonatkozásában továbbra sem tud nyilatkozni…”

 

A család ügyvédje rövid időn belül kártérítési per megindítását látja indokoltnak az áruház ellen.