A Zugügyvéd egy érdekes jogi adatbázisra lelt: az 50-es években kiadott jogszabályok kereshető archívumára. Az 56-os  jogszabályok között mazsolázva kezdetben úgy tűnt, hogy viszonylag csendes év következik. Felállították a szabálysértési bizottságokat, megállapították a költségvetést, és megszűntették a kötelező tűz-és jégkárbiztosítást, és törvénybe iktatták az ENSZ alapokmányát. Erőteljesebb jogalkotással a forradalmat követő időszakban találkozunk, a törvények helyét törvényerejű és Elnöki Tanácsi rendeletek vették át. A jogszabályok jó része a hatalom megerősítésére és konszolidálására szolgált, ezt mutatja például a rögtönbíráskodásra vonatkozó jogszabály. Némi engedékenységre utal a külföldre szököttek feltételekhez kötött közkegyelme, és némi félelemre a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szigorítása. Később lazul a gyeplő, megszűntetik például eltörlik a kötelező beszolgáltatást, és a szintén abszurdnak tűnő gyermektelenek adóját. Csemegézzenek Önök is.

A Zugügyvéd egy újabb mulatságos esetet talált az MTI hírek között. A Zugügyvéd tetszését leginkább a 25 éves vádlott védekezése nyerte meg.

Hét ezer forintnyi összeget fizetett egy csókért két fiatal férfi Egyiptomban, pedig egymásnak adták.
Az összeg bírság, ugyanis a duó nyilvánosan váltott csókot, fényes nappal, Kairóban a Nílus partján a muzulmán böjt, a Ramadán idején.
Az ügy bírósági tárgyalásán a 25 éves vádlott azzal védekezett, hogy 21 esztendős barátja a kollégája, és húgaként szereti, akivel találkozáskor mindig csókkal üdvözlik egymást. A bíróságot ez nem hatotta meg, és fejenként 100 egyiptomi fontra bírságolta a szokásszegőket.

Az igazságügyi szakértő visszavág. Lajosbá szerint nem is olyan könnyű bizonyítékokat eltüntetni. A Zugügyvéd szerint bírósága válogatja.

Tisztelt Zugügyvéd,

 
Szerintem a periratlopásos történet több helyen vérzik:

Az igazságügyi szakértő esküt tesz! Továbbá bíróság nem felkéri, hanem kirendeli az igazságügyi szakértőt!

tovább »

Egy érdekes jogelméleti fejtegetés érkezett a Zugügyvédhez. Egy amerikai jogszociológus szerint  bíró döntését a tartós személyiségjegyek igenis befolyásolják. A Zugügyvéd kíváncsi, ki állítja  ennek az ellenkezőjét.

Tisztelt Zugügyvéd,

Le szeretném szögezni, hogy elítélem,amikor visszaélnek személyes adatokkal és ügyészek, bírák nevét, lakcímét, stb. teszik közre a neten.

tovább »

A választás rendje elleni bűncselekmény fogalmilag is kizárt, a hűtlen kezelés nem áll meg, a visszaélés közérdekű adattal gyanúja viszont elvileg, számos körülmény beigazolódása esetén felmerülhet - az Index Tóth Mihály büntetőjogász professzort, a pécsi egyetem tanárát kérdezte arról, mennyi alapja lehet a Fidesz által egyelőre szóban felvetett, többek által viszont az ügyészség által még vizsgált feljelentésekben is konkretizált büntetőeljárás indítási kezdeményezéseknek.

Akkor lássuk konkrétan miről is szólnak ezek a paragrafusok (Forrás CompLex Jogtár):

tovább »

Egy MTI hír szerint a Legfelsőbb Bíróság elnöke nagyon fontosnak tartja, hogy a bírósági ítéleteket kritizálni lehessen, hiszen a munkájukat sem a parlament, sem a kormány nem kontrollálja, s "ahhoz, hogy ne szakadjunk el a társadalomtól, kell valamiféle visszacsatolás. Ennek az egyik lehetséges módja, amivel naponta mi is szembe találkozunk, az a sajtó kritikája, amire igen is szükség van". Ez lényeges változás a főbíró korábbi nyilatkozataihoz képest, amelyekről már a Zugügyvéd hasábjain is többször megemlékeztünk. tovább »

A Zugügyvéd megdöbbenéssel olvasta az alábbi MTI hírt, bár nincs meglepve. Jól emlékszik a nevezett honlap alapítóival vívott korábbi csatákra, amikor az egyik újságíró arcképét és lakcímét tették ki az internetre egy nem túl kellemes felhívás kíséretében. Utána a honlap bátor szerkesztője nekiesett az újságírót képviselő ügyvédnek is, aki végül időlegesen az E-kereskedelmi törvényre hivatkozva lekapcsoltatta a szolgáltatóval a honlapot. Ebből tanultak az üzemeltetők, a szervert kiköltöztették Szlovákiába, hogy kikerüljenek a magyar joghatóság alól. Utána kihelyezték a honlapra „kislányverő zsidó” cím alatt egy férfi fényképét, majd ennek kapcsán az üggyel foglalkozó egyik HVG-s újságíróét is. A honlap egyébként a választások idején nyíltan kampánycsendet sértett, erre még büszke is volt. Innen egyenes út vezetett az ügyészek és bírók adatainak közzétételére:

A Fővárosi Bíróság (FB) vezetése mély aggodalommal és felháborodással kíséri figyelemmel az interneten megjelenő, az FB bíráit alaptalanul rágalmazó, az FB bíráinak megfélemlítését célzó nyilatkozatokat - tartalmazza az FB MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye.

tovább »

A Zugügyvéd kiszúrt egy színes MTI hírt néhány tréfás kedvű elitéltről. Nálunk milyenek lehetnek vajon a börtöntréfák? 

Szennyvízözönnel lepték meg a seriffet irodájában egy amerikai börtön elítéltjei.  A rabok összehasították ágybetéteiket, és éjszaka eldugaszolták velük a vécék lefolyóit, aminek reggel a seriff és helyettesei itták meg a levét. Első menetben. Hogy milyen büntetést kapnak a rabok, még nem tudni.

Egy érintett tapasztalatai szerint a szerzői jogi szakértői  testület tagjai közé olyan ember is bekerülhet  és szakértőként tevékenykedhet, akinek sem  szakképesítése, sem szakmai gyakorlata nincs az általa szakértett területen. Ha valaki kétkedik, Medve, a cikk beküldője szívesen közzéteszi a vonatkozó dokumentumokat,  amelyeket a Zugügyvéd is is tárt karokkal vár.

Kedves Zugügyvéd!

2003-ban ügy döntöttem kipróbálom, hogy földi halandónak is vannak e szerzői jogai vagy csak a multiknak. Egyelőre úgy tűnik csak az utóbbiaknak, azaz a multinacionális kiadóknak vannak szerzői jogai a mezei grafikusoknak, ez nem jár.

A még folyamatban, lévő perben találkoztam először a szerzői jogi szakértői testülettel, akiknek munkáját és tevékenységét megismerve számomra rendkívül meglepő és kevéssé mulatságos dolgokat tapasztaltam.

A sok élmény között az egyik legérdekesebb tapasztalatom, hogy a testület tagjai közé olyan ember is bekerülhet, és szakértőként tevékenykedhet, akinek sem szakképesítése, sem szakmai gyakorlata nincs az általa szakértett területen.

tovább »

A jogalkotók időnként a Zugügyvédet is meglepik egy-egy jogszabályi megfogalmazással. Ilyen például a 185/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelet, amely a fontos kombinált nemzetközi szállítási vonalakról és ezek létesítményeiről szóló 1991. évi Európai Megállapodást (AGTC) kiegészítő, a víziutakon történő kombinált szállításról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szól.

A jegyzőkönyv nyakatekerten lefordított meghatározásai szerint a "kombinált szállítás" kifejezés a javaknak ugyanazon szállítási egységben történő több mint egyféle szállítási módozatot felhasználó szállítását jelenti. A "kapcsolódó létesítmények" kifejezés az olyan kikötői terminálokra vonatkozik, amelyek a nemzetközi kombinált szállítás szempontjából fontossággal bírnak, biztosítva a konténerek és más intermodális szállítási egységek átrakását (csereszekrények, félpótkocsik, közúti tehergépjárművek stb.), melyeket a folyami szállító eszközök és a tengeri, közúti és vasúti szállítás közötti kombinált szállításban felhasználnak.