Ez engem is érdekel

/politika__torvenyek-jog__74381-mit-kell-tudni-a-hangfelvetel-kesziteserol-a-munkaltatoval-valo-beszelgetesekrol

azért ha felveszel valakit, amint épp a kinyírásodról pampog 5 percen át, és lejátszod a bírónak - bár nem használható fel - azért igencsak szignifikáns mértékben fogja befolyásolni a tárgyalást

A beleegyezése nélkül nem kezelheted a személyes adatát, egy beszélgetés annak minősül.

net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

valamint

20. § (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

Kártérítési pert indíthat ahol te kell bizonyítanod, hogy nem kezelted jogosulatlanul az adatát.

@Gerilgfx: @vuvuzela importőr: Lásd csepeli iskolai gyilkosság.
Jelentse be, hogy rögzíti a beszélgetést? AZ összes korrupciós, zsarolós ügyben kérjen a megzsarolt beleegyezést? Lásd querty-s uzletbérlés az mszp-s képviselővel. Nem életszerű, vagy van ezen felül is magasabb érdek, mint a személyes jog (köz?). Tényleg érdekelne!

Szerintem, aki NEKEM beszél, annak a nem intim szövegét minden további nélkül felvehetem a beleegyezése nélkül is, és a szerzői jogvédelem szabályait nem megszegve, akár publikálhatom is.

Mondom szerintem. Aztán, hogy a magyar jog szerint mi van, azt nem tudom, de nem lepődnék meg ha nem így lenne.

A jogi gyakorlat szerint a nem bejelentett beszédrögzítést bizonyítékként kezelik, amennyiben ezzel egy súlyosabb bűnre derül fény.
Azaz ugyan törvénysértés, de ha egy nagy gazemberség(pl. a csepeli esetben a gyilkosság) ellen szolgáltat bizonyítékot, a rögzítő nem kap semmit miatta.

Az a kérdés, hogy mi az, hogy beleegyezem?
Kamerával veszik a budapesti lakosokat, bármelyik utcából bármelyik utcába mész, el KELL fogadnod, hogy néznek. A bankban még mondhatják, hogy nem kötelező bemenni, csak, ha elfogadjuk a kötelező megfigyelést. Az utcán azonban mindenkinek közlekedni kell. Annak idején az egyik MSZP-s képviselő ráállította a kameráját a szomszédra, hogy kordában tartsa ezzel. A bíróság leszereltette, mondván, hogy más ember birtokát, vagy közterületet nem lehet kamerával megfigyelni. Ami érthető, csak az nem érthető, hogy akkor miért szabad kamerázni egyáltalán, kézből, az utcán.
Sok itt a furcsaság.

@teddybear01: Van egy BH ami erről szól, a számát majd a tanult kollégák megmondják. :)

@Csii: Elvileg a biztonsági kamerával az utcát nem veheted fel, de tudok olyan esetről, amikor a helyi nyomozó megkereste az egyik helyi lakost, hogy nem vette-e fel véletlenül a kamerája az utcán történt rablást...

@vuvuzela importőr: A hangfelvétel, nem személyes adat! A hangfelvétel készítésének tényét akkor kell a másik féllel közölni, ha azt a felvételt továbbítani akarod. A hangfelvétellel kapcsolatosan a sajtóról szóló törvényben lehet olvasni! Hangfelvételt még bírósági tárgyaláson is rögzíthetsz. Igaz ugyan, hogy sok bíró nem szereti, de ha még is készíteni akarnál és rákérdeznél a bíróra milyen jogalappal tiltja meg, akkor a sajtóról szóló törvényt fogja említeni. De ha azt valaki ismeri, akkor kiröhögi a bírót és folytatja a hangfelvétel készítését. De visszatérve. Semmilyen törvény nem tiltja a hangfelvétel titokban való készítését. Az nem személyes adat!

@Bigfoszer Attila: Attól függ, hogy mit rögzítesz. Ha madárdalt, vagy egy koncertet, akkor nem személyes adat. De ha más személy hangját, és az általa elmondottakat, akkor debizony.

A rögzítés egy dolog, a másik a hitelesség.
Egy hangfelvétel történhet pld. mobil telefonnal. ha ezt a fekvételt kimásolják egy CD-re és beadják a bírósághoz bizonyítékként, akkor a felvétel lehet manipulált, mert már nem az eredeti.
tehát nem kell elismerni.
Ha megvan az eredeti a mobilban akkor is lehet egy új kifogás az is hogy azt is manipulálták (minden ami digitálisan rögzített az manipulálható).
A képek akár képpontonként is megváltoztathatóak.
A bíróság büntetőügyben bizonyítékokat keres nyilvánvalóan, de ezeknek a hitelessége kérdéses. Egy e-mail szintén nem hiteles (kivéve ha elektronikusan aláírt megfelelő fokozatú). Sokszor mégis elfogadja a bíróság polgári ügyekben. Totális káosz van. Pld. ha tértivevényes levelet küld valaki azt hiszi bizonyíték , de csak azt bizonyítja hogy valamit küldött de mi van a borítékban nem tudja senki.

@vuvuzela importőr: Majdnem OK, de nézd meg a törvény hatályát is. Ha kizárólag saját célra vette fel, akkor ezek a szabályok nem vonatkoznak rá, mert kívül esik a törvény hatályán.

@Köves D. Gábor: Elnézést, ez tényleg így van, természetes személy esetén ez nem vonatkozik rá ha saját célra rögzíti.
Ezen esetben csak a felhasználástól függ, hogy éri-e bármiféle kár - anyagi, erkölcsi stb - a másik felet.

@Bigfoszer Attila: A hangfelvétel személyes adat amennyiben abból az illető személyazonossága megállapítható (én magánbeszélgetésre gondoltam, nem arra, hogy pl egy koncertet rögzítesz).

Szerintem meg ha a levélíró rögzíti és nem derül ki akkor teljesen irreleváns mi van a törvényben. Addig csak a saját lelkiismeretével kell elszámolnia. Onnantól lesz érdekes a helyzet ha a felvételről más is tudomást szerez. Addig akár rejszolhat is naponta a felvételre...

@manager2008: Manapság már elég könnyen lehetne bizonyítani, hogy egy felvételt manipuláltak-e vagy nem...

@Gerilgfx: A rendőrök le sem sz@rják. Személyes tapasztalat.

Kb. 5 éve született meg az a döntés, amely szerint az igazság kiderítéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a hangfelvétel szereplőjének személyhez fűződő jogai. Nagyjából arról szólt még, hogy a jogellenesen készített hangfelvétel (tehát titokban, beleegyezés nélkül) felhasználható bizonyítékként, ha a fél az állítását más eszközökkel (tanú, okirat, stb.) nem tudja bizonyítani (ez nem azt jelenti, hogy nem vezet eredményre a bizonyítás, hanem hogy nincs bizonyíték, tehát "egy állítás - egy tagadás" helyzet van).

Tehát főszabály szerint nem lehet, de perben felhasználható. Ráadásul kártérítési pert sem nagyon nyerhet az, aki bukik a hangfelvétel alapján, maximum amerikai filmekben.

valami szoci politikust kell megkérdezni, nekik mindig van a zsebükben egy diktafon :)

Helyzet: várandósság bejelentése (elbocsátás elleni védettség érdekében) egy nem feltétlenül a jóindulatáról híres munkaadónak.

A törvény nem rendelkezik a bejelentés módjáról. Lehet írásban, szóban, morze jelekkel stb.
Ha írásban jelenti be a munkavállaló, akkor az "elkallódhat", letagadható, nem írják alá stb.
Ha szóban, akkor az később szintén letagadható.
Lehet a munkahely folyosóján, mindenki számára jól érthető módon kiabálva is közölni a jó hírt, de ebben a gazdasági helyzetben nem feltétlenül lehet olyan munkatársat találni, aki a munkáltató "ellen" tanúskodna.

Nekem hirtelen két mód jutott eszembe:

1. Tértivevényesen írásban megküldeni a jó hírt (orvosi igazolás másolatával egyetemben stb.) a munkáltatónak. Ilyenkor nem tudom, hogy már maga a megküldés ténye (igazolószelvény) is "ér", vagy csakis az átvétel megtörténtekor (átvételt igazoló cetli meglétekor) érezheti magát biztonságban a kismama?

2. A bejelentést megírni, majd az orvosi igazolással egyetemben a főnöknek átadni, közben az egészet szóban is kommentálni, az átvételkor a főnököt is "szóra bírni", pl. "és itt van az erről szóló orvosi igazolás is, látja, főnök?"... "Ühüm, látom."
Na, és erről az egész beszélgetésről egy hangfelvételt készíteni.
Ha a bejelentés simán megy, akkor a hangfelvétel törölhető. Ha gebasz van, akkor felhasználható, mondjuk a munkaügyi bíróságon. Vagy nem?

@01234567: a rendőrök elfogadják! Személyes tapasztalat.

@Egy Srác: Egy kicsit egyszerűbb átvetetni egy fénymásolaton a főnökkel, hogy "itt írja alá hogy ezt átvette."

@Ikukám: Ez a főnök megnézi, mit ír alá... :( Ennél egyszerűbb lenne lelökni a lépcsőn és később a ravatalánál a koporsójába csempészni az írásos bejelentést. Mondjuk ebben az esetben sem bizonyítható, hogy elolvasta és tudomásul vette. :/

Jó lenne, ha nem az asztalosok találgatnánmak itt naphosszat, hanem egy jogász válaszolgatna. Érdekes, ahogy a nép tippelget, de nem visz közelebb az igazsághoz, azaz a hangfelvétel szabad készíthetőségének igazához vagy tagadásához.

Komolyan, ez kérdés a Google Glass korában??

A kérdés már önmagában is egy komoly rendszerszintű problémára mutat rá. Egyrészt a jogszabályok nem ismerete nem mentesít a következmények alól, másrészt a minket körülvevő jogi környezet már olyan összetett, hogy a szakma avatott művelői sem képesek azonnal, utánanézés nélkül teljesen egyértelműen állást foglalni egy ennyire hétköznapi kérdésben sem.

Tesszük hát amit tehetünk: nem a jogszabályok szerint, hanem a saját erkölcsi érzékünk szerint élünk és _REMÉLJÜK_ hogy a mi igazságérzetünk egybevág a joggal.

Nagyon nagy hibája ez a társadalmunknak.

@Santer: A jog híres arról, hogy nem vesz tudomást a technológiáról.

A technológia olyan, mint az időjárás, lehet ellene védekezni, meg felkészülni, meg elmélkedni, de leírni, hogy ne essen az eső kontra produktív.

@BKV reszelő: Ez egy blog, nem ingyen jogsegély szolgálat. Itt az asztalosok válaszolgatnak a kőműveseknek. Aztán vagy okul belőle a műkörmös, vagy nem. :)
De néha meg-megfordul errefelé egy-egy unatkozó ügyvéd vagy jogász is.

Tanulni az asztalosoktól... :P

@Santer: Ha a gúgliglászt Begyöpisztánban akarod használni, akkor az ottani jogrendszer alapján tudod felhasználni vagy nem felhasználni a felvételeidet. Szóval igen kérdés, mert Begyöpisztánon túl létezik még Moronisztán, és Csőlátisztán is, mind más törvénykezésekkel.

@Egy Srác: Ettől még értelmetlen, ha nincs szakszerű válasz. Ilyen alapon kórházat is nyithatna a bloggazda, ahol pénzfeldobással vagy demokratikus úton, szavazással döntenék el, hogy mi a beteg baja és arra mi a jó gyógyír.

@BKV reszelő: Értem én és valahol igazad is van, de halálosan komolyan nem szabad venni egy ilyen blogot, pláne a kommenteket, mégha szakszerű tanácsnak is tűnnek néha.

Egyébként én is úgy hallottam, hogy akkor van értelme az érintett megkérdezése nélkül hangfelvételt készíteni és tárolni, utána meg mint bizonyítékot bemutatni, ha az ügy, amiért az egészet csináltad, nagyobb horderejű (vagy ahogy már mondták: az ügyben az igazság kiderítéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb), mint maga az amúgy személyiségi jogi kérdéseket felvető hangfelvétel készítés.

Ettől még pl. a mostanában kapható autós "fedélzeti kamerák" által készítet videofelvételt pl. egy baleset körülményeinek kivizsgálásakor simán félresöprik. Csak a részeg biciklista szava a döntő... :D

Gondolom készízeni lehet, csak felhasználás necces..hacsaknem közérdekű (pl köztörvényes bcs) a story...egxébként ezek a hangfelvételek nem igazán bizonyító erejüek pl hatóság is (pl tek) inkább csak dolgozik a felvételből az infokkal minthogy magát a felvételt fitogtassa...

@Egy Srác: A tértivevény csak azt bizonyítja hogy küldtél egy levelet tuti. De hogy mi van benn azt honnan lehet ne tudni. Kidobja a kukába és kész.
Egy módja van a dolognak (ingyen csak neked csak most)
Megírod a levelet és elviszed egy közjegyzőhöz.
A közjegyző elteszi a második példányt hitelesíti az egészet és ő küldi el a tértivevényes levelet.
Na ezt nem tudja sem letagadni hogy megérkezett sem azt nem tudja letagadni hogy mi volt benne.
Bukta neki.
2. verzió: elektronikus aláírással hitelesített, magas fokozatú , levelet küldesz mailben. Az is nyerő.

@manager2008: BKV! BKV! Válaszolt az asztalos!

Azt írja, hogy közjegy... hitelesí... elektromos aláír... magas fogazatú... emai...

Áááá, a fene bonyolódik ebbe bele! Bemegyedk az asszonnyal, osztán beígérek a főnökinek egy sportbíró által hitelesített, letagadhatatlanul magas fokozatú tökönrúgást, ha szarozni próbál!

Ennyit a magyar jogról, na!

;)

@Egy Srác: Nem is rossza börtön annak aki szereti a ....

Hangfelvetel rogzitese mindig is kerdeses. Elmeletileg tajekoztatni kell a masik felet is.
DE
Lehet hogy ha tudna a rogzitesrol a masik fel, akkor nem mondana olyat, ami kesobb felhasznalhato ellene.*

Ha titkos hangffelvetel keszult es felhasznalasra kerul bizonyitekkent, akkor a biro donthet rola, hogy befogadja-e. Illetve ilyen esetekben egy adott buncselekmeny elkovetesenek bizonyitasa magasabb rendu erdek lehet, mint a vadlott szemelyisegi jogainak vedelme.

* Pl. a terhesseget bejelento kismamat megfenyegetik a munkahelyen, porig alazzak, csak mert szulni akar. Ha a fonok tudna a hangfelvetelrol, nyilvan ott es akkor nem alazna porig a szerencsetlent, de ettol fuggetlenul mindent megtenne, hogy a kismama onkent es dalolva felmondjon es oruljon, hogy megszabadult a hulye fonoketol.
Van ismerosom, aki szulokepes korban levo no. Hatarozott ideju szerzodessel foglalkoztatjak. Minden egyes alkalommal, amikor szerzodeshosszabitasrol targyalnak a HR-rel es a fonokevel, akkor felteszik neki a kerdest, hogy tervez-e gyereket. Ereztetve, hogy ha igen, akkor nem hosszabbitanak szerzodest.

Egyreszt fel sem tehetnek ilyen kerdest. Masreszt, ha csak finoman is, de zsaroljak az allasaval a szules elleneben,