Az alábbi ügy az  NNH és egy jogos észrevételeket felvető ügyvéd tanulságos levelezéséről szól. A Hatóság tájékoztatása szerint a médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, hogy a műsorokban nyilatkozó személyekre jogosultan használják-e a megjelölést, tehát ennyi erővel miniszteri szerepben is nyilatkozhat valaki.

Tisztelt Zugügyvéd!

Egy közérdekű ügyben fordulok Önhöz. Az elmúlt időben megszaporodtak azok a műsorok, amelyekben önjelölt (szakirányú, sőt, gyakran semmilyen végzettséggel sem rendelkező) "szakemberek" osztanak félrevezető, esetenként veszélyes tanácsokat betegségekről, gyógyításról, gyógyszerekről, gyógynövényekről.

Ezzel kapcsolatban írtam az NMHH-nak, ahonnan, az alábbi választ kaptam. Mivel nem akarom elhinni, hogy Magyarországon tényállításként (tehát nem véleményként) egy szakmai kérdésben bármi (téves, félrevezető információ is) elhangozhat a médiában, Önhör fordulok: van-e olyan jogszabály, ami alapján ez megtévesztésnek, jogsértésnek, visszaélésnek minősül? Ha igen, hogyan lehet eljárni a visszaélést elkövető műsorokkal szemben?

 

Köszönettel: Cs  D

(kodpiszkalo.blog.hu)

 

 Tisztelt Hölgyem/Uram!

 

Tájékoztatásukat kérem azzal kapcsolatban, hogy az Önök hatáskörébe
tartozik-e annak felügyelete, hogy ismeretterjesztőnek szánt
műsorokban a szakértőnek titulált megszólalókra megalapozottan,
jogosultan használják-e ezt a megjelölést, illetve hogy az ilyen
megszólalók (esetenként téves) állításai nem vezetik-e félre a
nézőket/hallgatókat.

Kérem, tájékoztassanak, milyen jogszabályi passzusok szabályozzák az
előzőekben leírtakat, milyen módja van a Hatóságnak a beavatkozásra,
végeznek-e ilyen irányú vizsgálatokat, és egyedi panasz esetén mi a
bejelentés módja.

 

Tisztelettel: Cs. D. 

 

Tisztelt Dr. Cs  D. !

A 2012. február 23-án a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett elektronikus levelében írt észrevételekre válaszolva – melyet a műsorokban meghívott szakértő vendégek szereplésével kapcsolatosan fogalmazott meg – az alábbiakról tájékoztatjuk.

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapelvei között az alábbi rendelkezés szerepel:
„3. § A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.”

E rendelkezés szerint minden médiaszolgáltató (rádió/televízió) médiaszolgáltatása tartalmát szabadon határozza meg. Amennyiben a szolgáltató eleget tesz a törvényben előírt, műsorszámai tartalmára vonatkozó kötelezettségeinek, további követelmények vele szemben nem támaszthatók. Tájékoztatjuk, hogy a médiaigazgatásra vonatkozó jogszabályok arra vonatkozóan nem tartalmaznak előírásokat, hogy a műsorokban nyilatkozó személyekre jogosultan használják-e a megjelölést.

Sajnos nem tudunk ebben a kérdésben segítségére lenni.

Tisztelettel:

dr. H  Ni
 

Kiemelt célunk a Hatósághoz fordulók hiteles és pontos tájékoztatása. Felhívjuk ugyanakkor szíves figyelmét, hogy hatósági eljárás kereteit nélkülöző tájékoztatásunk – az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozatának indokolása értelmében – sem normatív, sem jogi kötőerővel nem bír, erre bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet. A hatályos jogi szabályozásra tekintettel e-mailen hatósági eljárást kezdeményezni nem lehet, ezen az úton kizárólag tájékoztatást adhatunk.

 Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság