Az alábbi ügy igencsak tanulságos, sokan nem tudják, hogy egy szabálytalan társasházi közgyűlési jegyzőkönyv felhasználásával is el lehet követni az okirathamisítást

Szia Zugügyvéd,

 

Bűnösnek találtak,  pedig csak –megítélésem szerint - logikusan gondolkodtam
avagy  a WB tragédia kódolva  van a  hatóságok engedélyezési eljárásainak szakmai tévedéseiben

Csalás és okirathamisítás miatt ítéltek el éppen egy 6.ker.Önkörmányzat 2004-s engedélyezési eljárása kapcsán, amelyből csak egy közgyűlési határozat megítélését emelem ki annak érdekében , hogy mindenki számára érthető –és reményeim szerint megérthető-legyen az alapprobléma. Előrebocsátom, hogy az akkori törvények szerint  ítéljük meg az esetet, amin azonban az engedélyező hatóság által elkövetett szakmai hibák –csakúgy mint jelenleg is sok esetben –nekem lettek bűnként felróva.

Egy Társasházban cégem hívott össze egy közgyűlést a közös képviselő ezt elhárító magatartása miatt a tulajdonunkat képező helyiségek funkcióváltásához való , a  tulajdonostársaink általi hozzájárulás céljából. Ez a törvények szerint lezajlott, a jegyzőkönyvet a hozott határozatokkal együtt a jelenlevők annak rendje és módja szerint hitelesítették., mindenkihez eljuttattuk. A közös képviselő ekkor úgy döntött, ellenközgyűlést hív össze, amit  némi törvénytelenséggel keresztül hajtott a házon, bár sokak inkább a fenyegető körülménynek hatására vettek azon részt és adták le szavazatukat. Az ott született, a helyiségeink funkcióváltását immár nem engedélyező közgyűlési határozatot Bíróság előtt megtámadtam,és ugyan csak másodfokon, de  idővel hatályon kivül helyezték   azt.

  Eközben jelentkezett a cégem helyiségére bérlő, akivel a szerződéskötéskor megbeszéltem-és a szerződés mellékleteként átadtam-az egy évvel azelőtt született, általam összehívott közgyűlési határozatot,  miszerint az azon jelen lévő tulajdonostársak hozzájárultak a cég helyiségei funkcióváltásaihoz több célra is. Tettem ezt nyugodt lelkiismerettel, hiszen a törvény az, hogy ha egy közgyűlési határozatot 60  napon belül NEM támadnak meg bíróság elött hivatkozva pl, annak valótlan tartalmára vagy törvénybe ütköző létrejöttére vagy bármi másra, akkor az még akkor is hatályos marad, ha pl. a Társasház Alapitó okiratába  ütközik. Engem padig azzal ítéltek el, hogy ezt az okiratot hamisítottam –„valótlan tartalmú jegyzőkönyvet adtam át a bérlőnek és tévedésben tartottam, mert nem tájékoztattam, hogy a Társasházzal perbe állok az általuk kiforszírozott közgyűlési határozatok birósági szakasza miatt, és lehet, hogy több évi pereskedés után lesz csak birósági döntés az ügyben.”A 6. ker. Önkormányzat sem fogadta el ezt a közgyűlési határozatot mondván, időközben változtak a társasházi törvények, amelyek szerint új közgyűlést   kell a Társasháznak összehívnia az emlitett hozzájárulás újboli megadása céljából,de addigra annyira elmérgesedett a helyzet, hogy nyilvánvaló volt a bérlő számára, hogy erőfeszitései ellenére az nem lesz pozitív. Mivel ő adta be a funkcióváltási kérelmet az Önkormányzat Építési Osztályára, ő döntött úgy rimánkodásom ellenére-hogy elfogadja a hatóság javaslatát, és visszavonja kérelmét , haragját pedig  ellenem zúdítja./Ennek nyomán vádolt meg az Ügyészség..nem sikertelenül!!!/

Amikor tudomást szereztem a kérelem bérlő általi visszavonásáról, minden hajam szála az égnek állt. Még nem hallottam olyat, hogy valaki komoly beruházások után önként mond le a további jogorvoslati lehetőségekről, pl. a másodfokú eljárásról, amely már esetemben többször korrigálta az önkormányzat  törvényellenes határozatait. Ekkor több hatósággal is konzultáltam a közgyűlési határozatok érvényességét illetően és mind a fővárosi, mind a kerületi, mind a közigazgatási hivatal mást mondott, de az akkori közigazgatási hivatal Legfelsőbb Birósági döntéssel is igazolta véleményét egyben az én állásfoglalásom helyességét, amit most a büntető bíróság még csak figyelembe sem vett, hanem jól elítélt. A helyes álláspont: az önkormányzat engedélyezési osztályának NEM feladata megítélni, hogy a közgyűlési határozat milyen módon jött létre, mely törvényeknek felel meg, CSAK az, hogy a tulajdonostársak hozzájárultak-e a funkcióváltáshoz vagy sem. Ha a fentiek szerint a határozatot NEM támadták meg 60 napon belül,akkor az érvényes, MÉG akkor is, ha közben létrejött egy másik, ellentétes tartalmú határozat!  Ilyen formán az önkormányzat messze túllépte hatáskörét, és ha a bérlő másodfokon jogorvoslatért folyamadott volna, ilyen értelmű döntés születhetett volna.

Márcsak hab a tortán,hogy a fentiekből következően a bűnügyi bíróságnak-csak a magam szerény, ámde rendesen mellőzött véleményét képviselem- NINCS is hatásköre  az általam elkövetett cselekedet  megítélésére-érvényes határozatot adtam-e át a bérlőnek vagy tévedésben tartottam-, hanem sima gazdasági bíróságra tartozó esetről van szó, amelyben nincs –„valótlan tartalmú közgyűlési határozat, csak ÉRVÉNYES vagy ÉRVÉNYTELEN. Kérem,jelezzék, ha rajtam kívül érti más, amit mondani próbálok.
Felülvizsgálati kérelmem fogalmazom.