Az elvált apa a különvagyonával úgy rendelkezik az életében, ahogy akar. Viszont később a hagyaték tárgyát képezi, ha eladja a nyaralót, az annak az árán vett vagyontárgy is.
Szép napot!
Az útvesztőkkel teli, ingoványos jog világában biztosan nem egy kirívó eset a miénk, de laikusként mégis tanácsért fordulok önökhöz.
Röviden összefoglalva: apám körülbelül két évvel ezelőtt (egy 7 éves, "hivatalosan" titkos, de mindenki által tudott románc után) összekötötte az életét egy nála cirka 15 évvel fiatalabb nővel és nagyon úgy néz ki, hogy a rózsaszín ködben teljesen szem elől tévesztette két törvényes gyerekét: a húgomat és engem.A vagyoni kisemmizésünkről nem is ejtenék szót, bár meg lehetne említeni például, hogy a nő, csodák csodája, pont akkor vett magának saját háza, mielőtt apámmal összeköltözött. Előtte már férjnél volt, igaz, apámnál egy jóval vékonyabb pénztárcájú férfinél; mivel azonban a nő saját maga vette a házat, nem nagyon érti senki, hogy ha annyira szeretett volna saját házat, miért nem vett már akkor egyet, amikor az előző férjével élt együtt..
Az egyetlen, ami (elvileg) még maradt nekünk, a második otthonunk, egy Balaton melletti nyaraló. Az ingatlanra sem én, sem a húgom nem úgy tekintünk, mint anyagi értékre, hiszen soha nem adnánk el, itt töltöttük gyermekkorunkat, mindketten egész évben várjuk a nyarat, hogy végre elutazhassunk oda.
Már megemlítettem apámnak, hogy nem íratná-e ránk, úgy, hogy övé lenne a haszonélvezeti jog, de ettől elzárkózik. Nem fogom most őt mélypszichológiai elemzés alá vetni, de azt tudni kell, hogy az, hogy a ház ránk íratását elutasította, nem feltétlenül jelenti, hogy nyilvánosan ki akar minket zárni az örökségből (bár ki tudja?), egyszerűen ha valaki tanácsol neki valamit - és azt hiszem, esetünkben ez egy reális és szükségszerű lépés lenne - személye elleni támadásnak veszi.
Kérdésem tehát az lenne, hogy annak ellenére, hogy apám elzárkózik az ingatlan nevünkre íratásától, van-e valami módja annak, hogy bebiztosítsuk magunkat, hogy a nyaralót a húgomon és rajtam kívül senki ne örökölje, illetve van-e lehetőség az anyagi és lelki tönkretételre hivatkozva perre vinni a dolgot.
Anyámat mint örököst azért nem írom, mert a házat apám örökölte a szüleitől, teljes mértékben az ő nevén van és ugyan még házastársak, de ez csak idő kérdése. Anyám egyébként azért is nem erőlteti a válást, mert ha ne adj' Isten apámat elvinné egy szívroham, addig is biztosítva vagyunk a házasságuk által. Apám jelleméből egyébként egy kis ízelítő, hogy kb. két éve húzza a válást, hogy a kis vagyonkáját román bankszámlákon elrejtegesse, illetve a különböző cégektől kapott "nem hivatalos juttatásokat" eltussolhassa. Az anyagiakkal kapcsolatban néhány dolgot számlákkal, illetve kivonatokkal tudnánk bizonyítani, illetve ha a NAV-ot megkeresnénk, érné néhány kellemetlen meglepetés drága atyánkat, de ilyen messzire nem akar(t)unk elmenni.
Az, hogy mekkora örökségtől fosztott meg minket - hiszen azt sem tudjuk, mennyi pénze volt/van -, már senkit nem érdekel. Az egyetlen dolog, amiért harcolni szeretnék, a nyaraló, amihez túl erős érzelmi szálak kötnek minket ahhoz, hogy olyan könnyedén lemondjunk róla.
Válaszukat köszönöm:
"Panka"
Az utolsó 100 komment: