Az alábbi, konkrét munkajogi  szakmai kérdéseket felvető, és jogilag kidolgozott ügyet a Zugügyvéd elsősorban ráérő kollégáknak ajánlja.

Tisztelt Zugügyvéd,

abban kérném a kommentelők tanácsát az alábbi esetben, milyen érveléssel lehetne előállni felperes érdekében.  történet a következő:

Történetünk főszereplője 2005. szeptember 1-jén állt munkába a Pénzügyminisztériumban mint köztisztviselő. 18 éves gyakorlattal rendelkezett.
A minisztériumokban a jogszabályokat úgy készítik elő, hogy az előterjesztő benyújtja a tervezetet a Kormány elé, egy koordinációs ügyintéző szétküldi valamennyi miniszériumnak - azok észrevételeket tesznek, és ha kell átdolgozzák - ha nincs lényeges ellenvetés megy államtitkári egyeztetésre - ahol az összes államtitkár jelenik meg, és ha azok elfogadják akkor egy pár nappal később a Kormány tárgyalja.
2005-ben azonban főszereplőnk azt látta, hogy a jogszabály előkészítés olyan szakmaiatlan színvonalon zajlik, ami inkább csak sok ember felesleges mozgósításának nevezhető, és a véleményekre úgysem kiváncsi a központi akarat.
Vezetői csupa pártmukik voltak, a főosztályvezető dr. Török Rozália és Katona Tamás államtitkár, akik részére a jogszabálokról a szakmai véleményt írta szereplőnk - se pénzügyi, se számviteli, se költségvetési se semmi más - csak mozgalmi gyakorlattal rendelkeztek.
Kiderült, hogy ezek a vezetők úgy képzelik, hogy főszereplőnk - mint ahogyan a többi alkalmazott - ne kérjen munkaköri leírást, szabadság előzetes megbeszélését stb, ahogy rendesebb helyen szokás, hanem irkáljon semmitmondó véleményeket a kipipálás kedvéért, amíg csak le nem fordul a székről; este 8-ig, 9-ig, majd hétvégén is...ha a párt úgy akarja, még kísérje el a főosztályvezetőt az MSZP Frakcióülésre is...
De főszereplőnk - miután többször kérte -, hogy munkakörét írásban rögzítsék, és a túlórát törvény szerint rendeljék el és fizessék ki, de ez nem történt meg, a feletteseit utólszor 2006. augusztus 2-án felszólíttta a mulasztások pótlására, és többet nem ment be a munkahelyére.
A tekintélyükben sebzett "vezetők" fegyelmi úton elbocsátották főszereplőnket, aki a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése, és ezen kereseti kérelem nem teljesítése esetén - a munkáltató súlyos mulasztásai okán - a hivatalvesztés büntetésnek a legenyhébb büntetésre való változtatása iránt terjesztett elő kereseti kérelmet. Továbbá kérte a munkáltató kötelezését az elmulasztott munkaköri leírás és feladatkör meghatározására, ami a köztisztviselői tv. (Ktv.) 11. §-a szerint a kinevezés tartalmi eleme, és a munkáltató által elmulasztott eskütétel pótlását is kérte (Ktv. 13. §). Felperes arra hivatkozott, hogy a tanú és okirati bizonyítékokkal bizonyított súlyos munkáltatói kötelezettségszegések miatt felperesnek a fegyelmi felelősséget, és azon belül a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását megalapozó vétkes kötelességszegése nem állapítható meg. Ennek alátámasztására hivatkozott az alábbi jogesetben született bírósági döntésre:
 
A BH 2006/263. sz. alatt közzétett legfelsőbb bírósági döntvény - az alábbi analóg tényállásban - a következő következtetést állapítja meg: "A felperes munkavállaló rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított pert. Ennek során a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy az Mt. a munkáltató kötelezettségeként írja elő a munka olyan módon való megszervezését és a munkavállaló számára a szükséges tájékoztatás megadását, hogy a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit gyakorolni tudja. Amikor a felperessel munkaköre és munkavégzési helye megszűnését és továbbfoglalkoztatási lehetőségét közölték, többször kifejezetten kérte, hogy az alperes munkáltató foglalja írásba további foglalkoztatásának feltételeit. Erre nem került sor, ezért a munkáltató arra alapított rendkívüli felmondása, hogy a felperes egy adott napon a munkát nem vette fel, távolmaradását nem igazolta, nem minősült a rendkívüli felmondást megalapozó minősített kötelezettségnek, mivel azt saját súlyos kötelezettségszegése előzte meg [BH 2006/263.]."
 
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt már 3 éve van folyamatban az ügy, a harmadik bíró tárgyalja. Az eddigi bírák Csesznek Molnár Erika és Gaál Judit egyszerűen nem tárgyalták érdemben az ügyet, láthatólag az alperes, a nagy minisztérium blokkolni tudta az ügyet. Majd a jharmadik évben elkezdték lassan a bizonyítékok felvételét, de a beidézett tanúktól felperes csak úgy kérdezhetett, hogy Csesznek Molnár Erika bíró előzőleg megkérdezte, mit is kar kihozni ebből, és volt olyan tárgykör, amivel kapcsolatban egyáltalán nem lehettt kérdést feltenni a tanúkhoz. Ez a témakör pedig a munkáltató mulasztásait firtató kérdéskör volt.
A  fenti döntvény alapján a bíróságnak azonban vizsgálnia kellene a munkáltató előzetes súlyos kötelezettségszegéseinek fennálltát.
 Esetében - a fenti jogeset alkalmazását az analóg tényállás alapozza meg. Hasonló tényállási elem, amely döntő volt, hogy a foglalkoztatás feltételei nem kerültek a Ktv. szerint rögzítésre, hiszen dr. Török Rozália és Katona Tamás mulasztása miatt, akik köteles lettek volna - mint  a különböző perbeli időszakokban a munkáltatói jogokat gyakorló személyek - az elvégzendő feladatok meghatározására, ennek végrehajtása lett volna a munkaköri leírás átadása. A munkáltatói jogkör gyakorlója mulasztása miatt munkáltató elmulasztotta ezen kötelezettségét.
 
Alperesi jogi képviselő szerint a munkaköri leírás hiánya nem jelenti a munkáltató mulasztását, és nem teszi kizárttá a munkavállalótól a munkavégzés teljesítését, mert szerinte a munkavállaló köteles a munkakörébe nem tartozó munkát elvégezni (ellenkérelem 2008. május 13., 3.pont), ezért a munkaköri leírás hiányában is jogszerűen foglalkoztatták. A jogi képviselő téved, mert a munkavállaló csak rendkívüli esetben köteles a munkakörébe nem tartozó munkát elvégezni, ez az állapot - mint korábbi beadványainkban idéztük a jogi képviselő előtt ismeretlen szakirodalmat - nem lehet a munkát végző számára kiszolgáltatott helyzet előidézője.
Foglalkoztatási kötelezettségét munkáltató megszegte a nevében jogellenesen eljáró dr. török Rozália főosztályvezető és Katona Tamás államtitkár, a munkáltatói jogok gyakorlói által azzal, hogy nem a foglalkoztatási szabályok szerint foglalkoztatták felperest. A foglalkoztatási szabályok ugyanis - a munkakör, feladatkör részletes, személyre szabott meghatározását és közlését írják elő munkáltató részére.
"A munkakör pontos meghatározása azért fontos, mert csak a munkakörrel meghatározott munkák végzésére kötelezheti a munkáltató a munkavállalót, de más munkára nem. A munkakörbe tartozó munkáknak az elvégzésére viszont külön utasítás nélkül is köteles a munkavállaló." A Munkajog nagy kézikönyve (Lektor: dr. Breznay Tibor, 2008)179. oldal,921. alcím: Munkakör.
 
A fenti kézikönyvben a jogtudomány azt is rögzíti, hogy "A munkavállalók személyére szabott feladatokat kell a munkaköri leírásnak tartalmaznia." Megütköznek egyesek azon, amikor kiderül, hogy koreai munkáltatói képviselők a magyarországi gyárlátogatáson adnak egy-két nyaklevest a szalagnál dolgozó munkásoknak. Dr. Török Rozália nem kevesebbet, mint a nyaklevest pótolta, csak nem testi, hanem lelki agresszivitást gyakorolva, amikor fenntartotta a jogellenesen kialakított, felperes és kollégái számára kiszolgáltatott helyzetet, hogy munkaköri leírás nélkül, ad hoc napi szignálással osztott munkát.
 
 A munkaköri leírás, a feladat meghatározás, feladatkör olyan lényeges eleme tehát a munkavégzés feltételeinek, amely nélkül a felperes a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit nem tudta gyakorolni, illetőleg teljesíteni. Nem volt ugyanis eldönthető írásbeli meghatározás hiányában, hogy melyek azok a feladatok, amelyekre köteles. "A munkaköri leírás elkészítésnek alapvető célja a rendszeresen, ismétlődő jelleggel végzendő tevékenységek, tevékenység elemek rögzítése, rendszerezése, a közigazgatási munkakörök egymástól való elhatárolása, a munkakör jellemzőinek, feltételeinek meghatározása."Ktv. Kommentár Complex.
 
Munkaköri leírás hiányában a 2005. szeptember 1-jei kinevezéstől 2006. november 22. napjáig egyetlen időpillanatban sem volt olyan állapot, amelyben munkáltató megfelelt volna az Mt. 102. §-ában meghatározott munkaszervezési és tájékoztatási kötelezettségének, hiszen felperes egyáltalán nem kapott semmilyen leírást feladatköréről, sem részletes tájékoztatást egészen 2006. november 22-ig. (Ktv. 11. §).
Ezzel kapcsolatban tanúbizonyítást kér dr. Török Rozália és dr. Jónás Béla, valamint Katona Tamás tanúk idézésével abban a kérdésben, hogy nem adtak semmikor írásban sem szóban tájékoztatást arról, hogy mi felperes személyre szabott feladata (munkaköri leírása).
Eddigi tanúbizonyítások igazolják, hogy munkáltató - állítása szerint 2006. augusztus 17-én elkészítette a munkaköri leírást -, de annak elkészítéséről nem értesítette felperest, és nem kísérelte meg részére átadni, pedig felperes írásban kérte, hogy a munkaköri leírás elkészítéséről értesítsék. I. r. alperes felperes részére csak 2006. november 20. és november 22. napja között készített munkaköri leírást, amelyet dr. Török Rozália főosztályvezető a munkáltató képviseletében Tátrai Miklós államtitkár utasítására felperesnek 2006. november 22-én adott át dr. Kánya András jelenlétében. Ezzel egyidejűleg adták át felperes részére az állásból való felfüggesztésről szóló munkáltatói határozatot is.
Ezen állítás bizonyítására kérem idézni Csonkimé dr. Perecsi Tündét, az alperesi munkáltató perbeli időszakban személyügyi vezetőjét, aki a munkaköri leírást (csatolva f/13. alatt) aláírta, dr. Polonkai Krisztinát, a Személyzeti osztály munkatársát, aki a munkaköri leírást kitöltötte, dr. Török Rozáliát, dr. Kánya Andrást, akik az átadáson részt vettek, és Tátrai Miklóst, akinek utasítására csak 2009. november 22-én került átadásra a munkaköri leírás. (Igaz, hogy a korábban eljáró bíró, dr. Csesznek Molnár Erika dr. Kánya Andrást és dr. Török Rozáliát már tanúként megidézte, de a meghallgatást kizárólag a Pénzügyi Közlöny szerkesztése és a túlmunka témakörére korlátozta, és elutasította azon indítványomat, hogy a munkaköri leírás és dr. Török Rozália jogellenes magatartása tárgyában a tanúkhoz kérdést intézzek.) Egyben hivatkozunk az iratokhoz benyújtott Átvételi elismervény c. dokumentumra, amely szerint "1 db munkaköri leírás és 1 db értesítés állásból való felfüggesztésről és illetmény visszatartásról" átadása felperes részére 2006. november 22-én 15 órakor történt meg.
Azzal, hogy munkáltató 2006. november 22-én a feladatkört meghatározó munkaköri leírást átadta felperes részére, a feladatkör meghatározás hiányából eredő érvénytelenségi okot pótolta, azonban az állásból való felfüggesztéssel maga akadályozta felperest abban, hogy a munkát felvegye. A munkáltató a jogellenes indított fegyelmi eljárásban alkalmazott állásból való felfüggesztő intézkedése idézte elő azt, hogy felperes nem jelenhetett meg a munkahelyén, hogy a munakköri leírásban leírt feladatokat elvégezze; és a munkája ellenértékéhez hozzájusson.
 
Felperes ezen jogellenes magatartásra alapítja kártérítési igényét I. r. alperes munkáltatóval szemben elmaradt illetmény, elmaradt 13 havi illetmény, pótlékok, természetbeni juttatás és cafeteria és járulékai címen már előterjesztett összegben. Mivel az állásból való felfüggesztést hozó vezető, Tátrai Miklós jogellenes magatartása is megállapítható, ezért I. r. alperessel egyetemleges kötelezését kérjük a fenti jogcímen történő kártérítés körében.
 
A fegyelmi eljárás megindítása előtt felperes hivatkozott a munkáltató súlyos kötelességszegésire, a munkaköri leíráson kívül az alábbiak voltak.
Jogellenes volt az, hogy az irányadó munkarendről felperest a munkáltató nem tájékoztatta, ezzel sértve a Ktv. 11. § (7) bek. a) pontját. Nem adta át írásban a munkáltató a Ktv. 11. § (8) bek. szerint írásban a (7) bek-ben előírt tájékoztatást, így a munkarendről sem kapott felperes tájékoztatást. A munkarend alakult, ahogy a Kormány munkarendje megkívánta - nyilatkozta a főosztályvezető, és ezen bizonyíték alapján megállapítható tényállás ugyancsak nem jogszerű foglalkoztatást mutat.
Bizonyítási indítvány: hívja fel a t. Bíróság I. r. alperest, hogy mutassa be a Ktv. 11.§ (8) bek. szerinti felperes részére átadott írásbeli tájékoztatást, és felperesi átvétel igazolását. (Felperes a nemleges bizonyítás kizártsága miatt abból kéri a tájékoztatás elmaradását megállapítani, hogy ha a munkáltató nem fog ilyen írásbeli tájékoztatást és átvételi igazolást bemutatni, akkor a tájékoztatás nem létezett.)
A nem előzetesen, hanem aznap bejelentett és elrendelt túlmunkával jogellenes magatartást tanúsított a főosztályvezető révén a munkáltató. Többször előfordult, hogy többek között felperest is, de a többi családos kollégát is, fél 5 előtt pár perccel értesítette dr. Török Rozália 2006. június-július hónapban arról, hogy nem lehet hazamenni, amíg az akkor kiosztott munka (minisztérium statútum-rendeletének előkészítése) aznap befejezésre nem kerül. Felperesnek és a többieknek is az aznapra beütemezett magánéleti programokat (gyermekért a nevelési intézménybe elmenés, vacsorakészítés a családnak, tanulás a gyerekekkel, táncóra) le kellett mondani, és ráadásul azonnal valahogyan át kellett a családtagokkal mindent ütemezni. Ez felperessel kapcsolatban két egész estét igénybe vevően is előfordult, este 8-ig kellett maradni 2007. júniusában és júliusában, és mindezt csak aznap fél 5-kor tudta meg. De ez az elv nemcsak két esetben, hanem általánosan érvényre jutott.
Ezt bizonyította felperes dr. Török Rozáliának a 2006. november 27-i fegyelmi tárgyalási jegyzőkönyvében rögzített (9. -10. oldal) nyilatkozatával: "túlmunkát senki nem rendelt el" de "...addig kell maradni, amíg a munka kész nincs.", és mindeközben "a munkaidő reggel 8-kor kezdődött", ettől nem tért el a főosztályvezető.
Jogellenes munkáltatói magatartást tükröz az is, hogy dr. Török Rozália azt az elvet érvényesítette, hogy ha valakinek ez a meghatározatlan munkarend, az előre meg nem határozott munkaidő-vég és bizonytalan idejű rendelkezésre állás nem tetszik, "másik munkahelyet kell keresni."
Felperes a fenti tényállást bizonyította tanúkkal (dr. Jónás Béla és dr. Pillér Ágnes), és ez rögzítésre került a 2006. november 27-i fegyelmi tárgyalási jegyzőkönyvben is,
Jogszerű magatartás az lett volna, ha a főosztályvezető intézkedést tesz annak érdekében, hogy a munkáltató ne tartsa fenn a törvényben általánosan meghatározott munkaidőt (reggel 8-tól du. fél 5-ig), hanem módosítsa a munkarendet a Kormány-szerveknél megszokott, dr. Jónás Béla és dr. H. Rita tanúk vallomásában rögzített munkarendjéhez igazítva. Amint azt a tanúk, így különösen dr. Jónás Béla előadta, a Kormány ülései előtt érkeztek be a véleményezendő anyagok, amiket másnap reggelig át kellett nézni. Hévei Rita a Koordinációs osztály munkatársa, aki fogadta a Kormány ülések másnapi anyagait délután 4 körül, és szétküldte véleményezésre, szintén azt adta elő, hogy délután érkeztek be véleményezésre anyagok, és volt olya, amelyiket felperes kapta meg. dr. Török is említi a fent idézett fegyelmi tárgyalási jegyzőkönyvben (kelt:2006. november 27., 9. oldal), hogy "a Kormány munkarendje" határozta meg a munkakiosztást.
 
Az esti véleményezésre kiküldött anyagok ismeretében a jogi osztály véleményezésben résztvevő jogászainak munkarendjét, amire a Ktv. lehetőséget ad, dr. Török Rozáliának fel kellett volna ismernie, és a munkáltatónak intézkednie kellett volna, és nem volt fenntartható a bizonyított jogellenesen megkövetelt munkarend követése.
 
A munkaköri leírások alapján történik a 2002. január 1-jétől bevezetett köztisztviselői teljesítményértékelés (Ktv. 34. §)," amely a munkavégzés eredményének értékelése, azaz a minősítés alapja, mely a személyre szabott illetmény és juttatás meghatározásának elengedhetetlen előfeltétele. Teljesítménykövetelmények átadása híján felperest nem hozta abba a helyzetbe a munkáltató, hogy a teljesítés értékelhető legyen.
Kéri csatolni az I.r. alperes iktatási programjából a Jogi Főosztály kivonatait az általa végzett munkákról, és becsléssel megállapítani, hogy figyelembe véve a főosztály ügyrendjében megállapított létszámot, és a kismamák távolléte és be nem töltött statusokat, milyen túlmunka teher hárult - felperesi munkavégzés alapján - felperesre. Ennek ellenértéke megtérítését  - amennyiben a túlmunka jelenléti ív szerinti mértékét nem fogadja el a t. Bíróság, akkor általános kártérítésként két havi átlagkereset összegében kérem megállapítani.
 
Felperes 9 évig dolgozott minisztériumi szervezet-rendszerben 1990-1999 között, majd 7 évig bankban. Az esetleges munkajogi hiányosságokat és a terhelést akkor intelligens és ésszerű irányítás ellensúlyozta. Jelen esetben munkáltató dr. Török személyében nem biztosított ésszerű vezetést, hiszen kimutatásra került, hogy a munkarend meghatározása, a munka-szervezése és a munkavállalói joggyakorlást és kötelesség-teljesítést lehetővé tevő feltételek kialakítása kapcsán lényeges és súlyos mulasztások terheli; azon kívül az ellentétek kiélezésére törekvő, kellemetlenkedő, a munkahelyi légkört idegesítő okvetetlenkedéssel rongáló, személyiségzavaros embert állított munkáltató felettesként, aki képtelen az együttműködésre, a megfelelő munkahelyi légkör, a munkavégzéshez szükséges kiszámíthatóság nem volt biztosított.
Dr. Hegedűs Zoltán, dr. Veress Orsolya és dr. Redling Tamás tanúkkal igazolhatóak a fenti állítások, valamint a munkáltató által kirendelt pszichológus meghallgatásával, akit korábban bejelentettem.
Felperes a 95. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben (3. oldal utolsó bekezdés) hivatkozott dr. Késedi Ferenc vizsgálóbiztos tanúkénti meghallgatását kérve arra, hogy a vizsgálóbiztos 2006. október 20-án kelt jelentése (6. pont) tartalmazza felperes azon hivatkozását, miszerint "vétkes kötelességszegést nem követett el, mivel a Pénzügyminisztériumban munkavégzés céljából azért nem jelent meg, mert munkafeltételei nem biztosítottak". felperes a vizsgálóbiztos jogellenes magatartására kíván hivatkozni ezen dokumentum alapján, hiszen a vizsgálóbiztos a felperes által részére részletesen előadott körülményeket, a jogi főosztályvezető általi mulasztásokat (munkaköri leírás hánya, szabadságolási terv, túlmunka kifizetés hiánya stb.) nem vette vizsgálat alá. A fegyelmi tanács szintén nem folytatott le vizsgálatot ezen körülmények fennálltával kapcsolatban. A fegyelmi eljárás a tényállás felderítetlensége miatt nem állapította meg alappal, hogy felperes igazolatlanul volt távol a Pénzügyminisztériumból. A vizsgáló biztos nem is szolgáltatott bizonyítékot felperes távollétére. A fegyelmi eljárással okozott kár, a jóhírnév sérelme, emberi méltóság és becsülethez fűződő személyiségi jogok megsértése mint nem vagyoni kár okozásában így dr. Késedi Ferenc, a Fegyelmi Bizottság tagjai - az eddig perbe nem volt Takács Gyuláné fegyelmi biztos perbe vonását felperes ezúton pótolja -, és a hamisan tanúzó dr. Török Rozália egyetemleges felelőssége állapítható meg; ez utóbbi félrevezette a Fegyelmi tanács tagjait a 2006. november 27-i fegyelmi tárgyaláson (F/10. alatt csatolt 13446/23/2006. sz. jkv. 11. oldal), amikor Tátrai Miklós kérdésére "Tóth Emese jelzett-e olyan tényt, körülményt ami munkavégzésének objektív akadályát képezte?" a tanú azt felelte: "nem jelzett ilyet, az én megítélésem szerint objektív akadályt". Dr. Török jogvégzett - ha szakvizsgával nem is rendelkezik -, ezért a fenti kérdésre adott válaszával a tőle elvárható megítélés ellenére hamis tényt állított, hiszen meg tudta ítélni, hogy objektív akadályokat jelzett felperes, mint ahogyan az az iratokból, így a vizsgálóbiztosi jelentésből is kitűnik.
Felperes közszolgálati viszonya  fegyelmi büntetés útján - az előzően tanúsított, fent hivatkozott súlyos  - munkáltatói mulasztások miatt jogszerűen nem volt megszüntethető.
 
A munkáltatói felelősségen kívül felperes az Mt. 102. § (1) és (3) bek. szerinti jogellenes magatartás kialakulását jogellenes mulasztó magatartásával előidéző személyek felelősségét is felvetetett, mert a munkaköri leírás elkészítéséért és kiadásáért felelős személyek, azaz a kinevezési jogkört gyakorló vezetők (Katona Tamás, Tátrai Miklós, Szilvásiné, dr. Csáki Bernadett állam- és szakállamtitkárok, valamint a munkáltatói jogkört gyakorló főosztályvezető személyében dr. Török Rozália) és a Humánpoltikai vezető Csonkiné dr. Perecsi Tünde felelős azért a károsodásért, ami felperest azzal kapcsolatban érte, hogy a munkáltató - kinevezésétől fogva - a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit gyakorolni nem tudta. (A munkáltató az iratokhoz egy visszadátumozott munkaköri leírás nevű iratot csatolt, amelynek kelte 2006. augusztusként van megjelölve. Az előkészítő munkát a munkáltató ügyrendje szerint a Humánpoltiki főosztály vezetője, Csonkiné dr. Perecsi Tünde volt köteles elvégezni. A vissza dátumozás abból következtethető, tehát az a tény, hogy még 2006. augusztusában sem volt elkészített munkaköri leírás, bizonyítható, mivel a 2006. november 20-i fegyelmi tárgyalás jkv. 9. oldalán rögzített kérdésre, miszerint: "És ha most bekérnénk a főosztálynak a munkaköri leírásokat, akkor meglennének ezek?" a munkáltató nevében Csonkiné dr. Perecsi Tünde arra utal, hogy csak ügyrendje van a főosztálynak. A munkaköri leírást akkor készítette elő Csonkiné dr. Perecsi Tünde, és adta át dr. Török Rozália, amikor erre az első fegyelmi tárgyalás, 2006. november 20-i jegyzőkönyv szerint Tátrai Miklós erre utasítást adott. Kérem ezen körülményre dr. Török Rozália, Csonkiné dr. Perecsi Tünde és Tátrai Miklós tanúkénti meghallgatását(utóbbi a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója címen idézhető).
 
Így alperesek mint közös károkozók felelősök a munkáltató azon mulasztásából eredő felperesi károk megfizetéséért, amelyek a munkavégzés feltételeinek, a felperesi kötelességteljesítés előfeltételeinek megszervezésével összefüggő mulasztás miatt előállottak.
 
A munkáltatónak azon kívül, hogy a felperes által elvégzendő feladatok (a munkaköri leírás) nem kerültek rögzítésre (ez a Ktv. 11. §-ába ütköző munkáltatói kötelességszegés), további súlyos mulasztása, hogy a teljesítménykövetelményeket sem határozta meg, és nem közölte felperessel, továbbá szabadságolási tervet nem készített a munkáltató, így a pihenőidőt nem tudta felperes a foglalkoztatási szabályoknak megfelelően kivenni, és a munkáltató nem közölte 15 nappal előzetesen a szabadság kiadásának időpontját.
Egyértelmű tehát, hogy a munkáltató a felperest  a kinevezéstől nem a foglalkoztatási szabályoknak megfelelően foglalkoztatta, és felperesi felszólítás ellenére a jogellenes helyzetet nem orvosolta, ami az Mt. 102. § (1) bek.-be ütköző jogellenes magatartás a munkáltató részéről, és objektív felelőssége fennáll.
Ebből adódó kárai megtérítését kéri.:
a) munkáltató által tanúsított jogellenes magatartásból eredő elmaradt haszon, illetőleg vagylgosan biztatási kár (Ptk. 5. §) jogcímen elmaradt haszon megtérítésére kéri kötelezni I. r. alperest, valamint dr. Török Rozália alperest egyetemlegesen a felperes által előterjesztett elmaradt illetmény és járulékai, a cafetéria éves összegei, ezen belül a 2006. évi összegnek megfelelő egészségpénztári juttatás minden további évre a kifizetés napjáig, a természetbeni juttatások összege az előterjesztett kereset-összefoglaló szerint, hogy felperes már felmondott előző munkahelyén az MKB Bankban 2005. szeptember 1-jén, amikor ugyanezen  an napon I. r. alperes minisztériumban munkába állt, mivel munkáltató képviseletében dr. Török Rozália részére hosszútávra, határozatlan idejű kinevezést ígért. Dr. Török Rozália tanúkihallgatását kérem e körülményre tekintettel.
b) túlzott idegi, egézségügyi igénybevétel kiszolgáltatott helyzetben 2005. szeptember 1. napjától 2006. augusztus 2. napjáig, ami abból adódott, hogy dr. Török Rozália nem orvosolta a munkaköri feladatok meghatározása körében elkövetett mulasztását, hanem 11 hónapon keresztül nem meghatározott munkakör, hanem a munkaköri leírás nélküli  egyfajta stand-by (rendelkezésre állás minden ügyfajtában) és vegyes jellegű, mindig ad hoc naponta szignálással kiadott munkateher ellátását várta el felperestől, ami nagy idegi megterhelést jelentett felperes számára, nemcsak időbeli túlmunkát, hanem egészségügyi, pszichés megterhelést, egyszerűen rátelepedett, ami maradandó lelki sérüléseket okozott, és ami mellett a magánéletére nem volt ideje. A kiszámíthatatlan, az állandóan eltérő munkakörökhöz tartozó vegyes ügyekben rendelkezésre állással, időbeli túlmunkával és a munkaköri leírás szerinti foglalkoztatás közötti különbség kimutatására és annak egészségügyi hatásaira vonatkozóan szakértői bizonyítást indítványozok. Ezen idegi igénybevétel és magánéleti miatt - a jelenléti ívben kimutatott túlmunka díjazása fejében járó ellentételezésen felül -  nem vagyoni kártérítést igényel felperes, kéri 1.000.000 Ft összeg mint nem vagyoni kártérítés és a károsodás napja, azaz 2005. szeptember 1. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamat felperes részére történő megfizetésére I. r. alperest és dr. Török Rozália alperest egyetemlegesen kötelezni. (Mt. 102. § (1) -(3) bek., Mt. 339. §).
 
Felperes hivatkozik a 2009. november 27-én megtartott fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyveire, melyek tanúsága szerint dr. Török Rozália nyilatkozik arról, hogy nem tartotta be a foglalkoztatási szabályokat, mivel szerinte a Kormány programja szabja meg a határidőket, amiket be kell tartani, "a munkát mindenképpen el kell végezni", "ez egy kiszámíthatatlan munkaritmus", "nem tudjuk, hogy milyen munkát kapunk aznap, és hogyan szervezzük meg, hogy aznap estére többszáz oldalt elolvassunk, és tisztességes jogi véleményt mondjunk róla." (2006. november 27-i fegyelmi tárgyalási jkv. 9. oldal utolsó bekezdés 7. sortól) és a magánéletre nem lehet gondolni, aki azt akar, az jobb, ha elmegy máshová dolgozni (jkv. 10. oldal 8,9.,10. számozatlan bek.) Ugyanezen jkv. 9. oldalán rögzített tanúvallomással igazolható, hogy legkésőbb 2006. júliusában már jeleztem és kértem a munkaköri leírást (dr. Török tanúvallomása.)
 
b) amikor fenti kiszolgáltatott helyzetből távol tartotta magát felperes azzal a munkáltatói felhívással, hogy a jogorvoslatról mielőbb intézkedjenek, addig a munkavégzést nem is gyakorolhatja (Ktv. 13. § " Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.), akkor alaptalanul fegyelmit indítottak ellene (a munkáltató igazolatlan távollétként értékelte ezen állapotot tévesen; továbbá dr. Török Rozália a közvetlen kollégáim között elterjesztette, hogy kötelességszegő vagyok, és fegyelmi büntetésként hivatalvesztéssel sújtottak, ami miatt jóhírnevem sérült.
 
A b) szerint előadottak alapján fennálló jóhírnév sérelme miatt felperes fenntartja a már előterjesztett nem vagyoni kártérítés iránti kérelmét a megjelölt összegben és a károsodás napja, azaz a fegyelmi eljárás megindítása napja, 2006. szeptember 15. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamata felperes részére történő megfizetésére kéri alpereseket egyetemlegesen kötelezni.
A vizsgáló biztos nem vizsgálta meg a tényállást, a vizsgálati jelentésében (2006. október 20.) leírta ugyan, hogy munkavállaló hivatkozik a törvénytelen állapotokra a jogi főosztály vezetésében, de ezen körülményeket nem vizsgálta meg, és alap nélkül javasolta fegyelmi büntetés kiszabását. A 2006. november 20-i jkv. 2. oldalán felperes mint fegyelmi eljárás alá vont a fegyelmi bizottság tagjainak tudomására hozza, hogy több esetben kérte a munkaköri leírását, és annak milyen jelentősége van, továbbá indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését, hivatkozva a fegyelmi biztos és a tanács tagjai előtt arra, hogy az eljárás feltételei nem állottak fenn. Ennek ellenére a fent nevezett államtitkárok hatalmi fölényükkel visszaélve - visszaélésszerűen gyakorolták felettesi jogaikat, Katona Tamás jogszerűtlenül, fegyelmi eljárást indított felperes ellen ahelyett, hogy a munkáltatói mulasztások pótlását rendelte volna el; Tátrai Miklós pedig tudva a felperes hivatkozásairól, azt semmibe véve lefolytatta az eljárást, és vétlenül a legsúlyosabb büntetést szabta ki a fegyelmi tanács tagjaként; ezt kellett elszenvedni.
A főosztályvezető hamis színben tüntette fel a tényeket a fegyelmi biztos, a fegyelmi tanács előtt is és a közvetlen kollégáim előtt is, amikor csak a 2006. augusztus 1-jétől történteket adta elő, úgy, hogy "Tóth Emese augusztus 1-jét követően se szabadságot nem írt ki, se be nem járt a munkahelyére. És betegállományról sem tájékoztatott bennünket." "megengedi magának azt, hogy nem jön be, nem beteg, nincs szabadságon, és ezt következmények nélkül megteheti".
A jóhírnév sérelmét tanúsítja a fegyelmi tárgyalás 2006. november 27-i jegyzőkönyv 6. oldalán rögzített tanúvallomás (dr. Török),: "Ez után lehetett nekem csak bármiféle tudomásom az osztályon kialakult véleményekről és hangulatokról, ami rendkívül negatív, és rendkívüli módon elítéli a munkavállalót", "rendkívüli mértékben rosszul értékelték az osztályon". Felperes fenntartja a jóhírnév sérelme kapcsán a t. Bíróság által 2009. június 9-én érkeztetett keresetkiterjeztés c. beadványa 2. oldalán a becsület, az emberi méltóság és a jóhírnév megsértéséről írtakat.
Az Általános Jogi Osztály munkatársainak és dr. Török Rozáliának, valamint Késedi Ferencnek a tanúkénti meghallgatására vonatkozó indítványomat dr. Török Rozália hamis hírek terjesztésével kapcsolatos körülményre vonatkozóan fenntartom.
c) A teljesítmény-értékelés a teljesítmény-követelmények hiányában elmaradt. A közigazgatás területén ugyanis - ahogyan azt a Ktv. Kommentár (Complex) kiemeli - "a teljesítmény mérése nehezen megoldható, ezért csak a körültekintő szabályozás biztosíthatja, hogy a szubjektív megítélés miatt a köztisztviselő ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe és az elismerés összhangban álljon a teljesítménnyel; ez az elismerés a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a szerinti jutalom formájában került volna 2006 - 2009. évekre kifizetésre, amely felperes számára elmaradt. Erre vonatkozó igényét felperes már korábban számszerűsítve előterjesztette. Indítványozom, csatolja be alperes bizonyítékát, ha van arra nézve, hogy részemre  a munkáltatói jogokat gyakorló személy, dr. Török meghatározott és átadott teljesítménykövetelményeket (Ktv. 34. §); ennek hiányában állapítsa meg a bíróság a munkáltató ezen kötelességszegését, és ennek 2010. évre vonatkozó pótlására és az elmaradt jutalom kifizetésére kötelezze I. r. alperest a mulasztó II. r. alperessel egyetemlegesen.
 
A hivatkozott BH. döntvénnyel analóg tényállási elem az is, hogy a munkáltató ezen saját súlyos kötelezettségszegései ugyancsak a munka fel nem vételét megelőzően, huzamos ideig álltak fenn.
Tátrai Miklós alperes egyetemleges felelősségét alapozza meg az, hogy felperes tudomására hozta a közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos jogellenes munkáltatói magatartásokat 2006. november 21-én az államtitkári titkárságon átvett, az iratok közt elfekvő "észrevételek és jognyilatkozatok" c. beadványában, melynek átvételét államtitkár a 2006. november 22-i állásból történő felfüggesztésről szóló határozatban nyugtatott, továbbá  2006. november 22-én kelt elektronikus üzenetben (F/14. alatt csatolva) és 2007. március 10-én és 2007. május 29-én írt fizetési felszólítás c. levelében, és a mulasztások megszüntetésére, valamint a károk enyhítésére felhívta, de az államtitkár alperes annak ellenére nem tette meg a szükséges intézkedéseket, amelyek hatáskörébe tartoztak, mivel 2006. augusztus 17. napján kelt levelében felperest arról tájékoztatta, hogy 2006. augusztus 1-jére visszamenő hatállyal az államtitkár gyakorolja felette a munkáltatói jogkört. Szilvásiné dr. Bernadett alperes egyetemleges felelősségét ugyanezen mulasztásra alapítja felperes, mivel a hivatalba lépő, munkáltatói jogkört átvevő szakállamtitkár asszonyt felperes a mellékelt elektronikus levélben 2008. november 12-én tájékoztatta, és az eskütétel pótlására és a jogviszony rendezésére szólította fel. Ezen alpereseket egyetemleges felelősségük alapján az elmaradt jövedelmet pótló kártérítési összeg megfizetésére és annak a rendezetlen jogviszonyról szóló értesítés napjától mint kezdő időponttól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérjük kötelezni.
 
Összefoglalva: A munkaköri leírás mint a munkavégzés alapvető feltétele hiánya miatt felperes  - kinevezésétől fogva - nem volt abban a helyzetben, hogy a munkaviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit gyakorolni tudja. Ez az Mt. 102. § (3) bek.-be ütköző jogellenes magatartás a munkáltató részéről, és objektív felelőssége fennáll.
 
Felperes a t. Bíróság által felvett 54. számú jegyzőkönyv második oldalán negyedik számozatlan bekezdésében rögzített tájékoztatással kapcsolatban az alábbiakat nyilatkozza.
Az eskütétel elmaradása a Ktv. 13. § (2) bek. szerint érvénytelenségi ok. A felek között nem volt vitás, hogy felperes szóbeli eskütétele nem történt meg, és felperes állítására, miszerint a munkáltató azt nem szervezte meg, alperes ellenbizonyítást nem adott elő. Mivel írásbeli eskütétel fogalma nem létezik, mert a Ktv. szerint a szóban letett eskü kerül írásban megerősítésre, tehát az írásbeli nyilatkozat a szóbeli eskütételt nem helyettesíti. Ezért egyértelműen tényállásként az állapítható meg, hogy eskütétel felperes részéről nem történt.
 
Alperes ellenkérelmében az eskütétel elmaradásának elismerése mellett úgy nyilatkozott a perben , hogy "hajlandó az érvénytelenséget felszámolni".
 
Felperes azonban nem kérte és nem is egyezik bele a jogviszony felszámolásába, hanem kérte és kéri munkáltató kötelezését az érvénytelenségi ok orvoslására, mivel az eskütétel és a munkaköri leírás hiánya a közérdek sérelme nélkül orvosolható hiba (Ktv. 13. §), és a munkáltató azon mulasztásából eredő kárát, hogy a hiba felismerése óta munkáltató nem intézkedett a súlyos mulasztása pótlása érdekében, és ezzel munkavállaló munkafeltételeit nem biztosította. Dr. Török R. főov-nek tudomásra jutott ez a tény legkésőbb 2006. július hónapban, amikor felperes a főosztály vezetője és munkatársai előtt kifogásolta, hogy nincs munkaköri leírása, Dr. Jónás Béla osztályvezető tanúvallomása alapján 2006. augusztus 2-án szerzett erről tudomást óta, Katona Tamás államtitkár pedig, aki 2009. július 15-től lett a munkáltatói jogok gyakorlója, 2009. augusztus 13-án kapott felperestől írásbeli tájékoztatást, csakúgy, mint dr. Perecsi Tünde Csonkiné alperes személyzeti vezető.
 
Felperes álláspontja szerint a Ktv. 13. §-ának alkalmazása, azaz érvénytelenségi ok kiküszöbölésének kötelezettsége megelőzi a Munka Törvénykönyve szabályát, miszerint az érvénytelen szerződést a munkáltató köteles felszámolni.  Nemcsak, hogy nincs egyetértés a felek között abban, hogy a jogviszonyt fel kel számolni (ezt csak I. r. alperes szeretné), de az is megállapítható, hogy a munkáltató jogszerűen akkor járt volna el, ha az érvénytelenséget kiküszöböli, és amennyiben olyan ok merült volna fel, amely közérdek sérelme nélkül nem kiküszöbölhető, akkor, amely HANGSÚLYOZZUK NEM ÁLL FENN - a munkáltató az érvénytelenségi ok felmerülésekor,azaz már 3 éve eltelt az a határidő, amikor rendes felmondással köteles lett volna a jogviszonyt felszámolni.
 
A Munka Törvénykönyvének az érvénytelenségre vonatkozó szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha a Ktv. speciális szabálya (Ktv. 13. §) nem nyerhet alkalmazást.
Összefoglalva: Saját felróható magatartása alapján, az eskütétel megszervezésének elmulasztás miatt felperes nem volt munkába állítható, ezét  igazolatlan távollétként nem minősíthető alappal az, hogy felperes nem vette fel a munkát 2006. augusztus 2-tól. Fegyelmi vétség alapjaként jogszerű magatartás - felperes munkába nem állt - alappal nem vehető figyelembe.
Nem szüntethető meg tehát  felperes közszolgálati jogviszonya az Mt. 10. §-a alapján rendes felmondással, mert az eskütétel hiányában bekövetkező érvénytelenséghez a Ktv. más jogkövetkezményt fűz: a  kinevezés érvénytelenségét - mivel az közérdeket nem sért - orvosolni kell, és az orvoslásig a köztisztviselő nem állhat munkába, ill. a munkába állt köztisztviselőt a munkavégzéstől el kell tiltani. (Ktv. 13. § (1)-(2) bek.)Az, hogy a munkáltató nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy a köztisztviselőt maga nem tiltotta el a munkavégzéstől, nem eshet felperes terhére. Az eskütétel miatt érvénytelenségi okra bárki hivatkozhat (Ktv. 13. § (2) bek.), ezért felperes jogosan hivatkozott arra, hogy nem veheti fel az orvoslásig a munkát.
Ezért kérjük, hogy a t. Bíróság állapítsa meg a fegyelmi büntetés kiszabásának jogszerűtlenségét arra tekintettel, hogy felperes azon magatartása, hogy munkafelvételre nem jelentkezett és távolmaradt, nem minősült igazolatlan távolmaradásnak a Ktv. 13. §a értelmében, és ezért fegyelmi vétség megállapítását megalapozó kötelezettségszegésnek nem volt minősíthető, és mivel a munkáltató saját súlyos kötelezettségszegése előzte meg, ezért a munkáltató munkavállaló teljesítést saját késedelme okán nem igényelhetett.
Kéri felperes az eddig késedelembe  esett munkáltató kötelezését az Mt. 102. §-a szerinti, és a Ktv. 11. §-a, valamint elmulasztott eskütétel-szervezés vonatkozásában a Ktv. 13. §-a szerinti mulasztásai pótlására.
Mindenképpen meg kell téríteni a felperesi köztisztviselőnek azt a kárát, vagyoni és nem vagyoni kárát, amely abból adódott, hogy fegyelmi eljárás útján jogszerűtlenül megszüntették munkaviszonyát. Ezen károk összefoglalóját felperes már korábban benyújtotta, azt fenntartja, és az alábbiakkal egészíti ki:
 
Mivel I. r. alperes jogszerűtlenül hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabott ki, mely határozat alapján 2006. december 2. napját követően felperes részére jogszerűtlenül semmilyen jövedelem-kifizetés nem történt munkáltató részéről, ezért felperest egzisztenciális bizonytalanságba juttatta. felperes csatolta bankszámla kivonatait, és nyilatkozta, hogy havi 11. 400, majd 12. 200 Ft összegű családi pótlékból él. Felperes csatolja az OTP Factoring Követeléskezelő Zrt. 2009. október 8-án kelt levelét, amelyben az eredetileg felvett 600.000 Ft hitel összegnek a nemfizetés következtében beálló növekménye, a jelenlegi állapot szerint összesen 906.018 Ft összegű tartozás fennállásáról értesíti felperest. A felvett 600.00 Ft összegű kölcsönösszeget meghaladóan a késedelem miatt bekövetkezett 306.018 Ft tartozás-növekedés felperes részére történő megfizetésére kéri felperes I. r. alperest és alpereseket egyetemlegesen kötelezni, és azt, hogy felperes számára a hitelintézet az eredetileg megállapodott feltételek szerint havi törlesztést felmondta a fizetésképtelenség miatt beállott felperesi nemteljesítés miatt, továbbá felperest a hitelintézet Bar listára helyezte, ezen körülményeket kéri felperes az egzisztenciális bizonytalanságban tartás körében  nemvagyoni kárösszegben értékelni.
 
Felperes kéri értékelni a fenti körben azt, hogy a hitelszerződését az OTP felmondta, és egyösszegben lejárttá tette a tartozást, amit a szerződés szerint részletekben törleszthetett volna. Kéri felperes I. r. alperest és vele egyetemlegesen II.- IX. r. alpereseknek a fent megjelölt felperesi kárösszegben történő marasztalását a fenti összegnek 2009. október 8-i kezdőnaptól a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamattal növelve. Ugyanezen indokkal kéri felperes I. r. alperes és II.- IX. r.  egyetemleges kötelezését a mellékelt 214.517 Ft összegű fizetési felszólításban az EOS Inkasszó Kft. mint az MKB engedményese 96.349 Ft késedelmi kamat és 11.235 Ft egyéb költség, és annak 2009. november 1-jei kezdőnaptól a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezni felperes részére. Kérjük a hitelszerződés feltételei, a felmondás oka és időpontja, valamint a felperesi tartozáselmaradás és a fegyelmi eljárás időpontjának összefüggése felperesi tényállítások meglapozottsága megállapíthatóságához szükséges információkról az OTP Factoring Követeléskezelő (Budapesti Régióközpont 1066 Budapest, Mozsár utca 8., Postacím: 1364 Budapest, Pf. 37.) és MKB Bank Nyrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.), és a 214.517 Ft összegű tartozással kapcsolatos információ és szerződés, valamint felmondás és követelés jogcímek közlésére EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft, 1132 Budapest, Váci út 30. sz.) felhívását bizonyítékok szolgáltatására, mivel azokról hitelt érdemlően a hitelintézetek, ill. a behajtó tud nyilatkozni.
 
 
Nem vagyoni kár körében felperes hivatkozott munkáltatónak a felperest egzisztenciális bizonytalanságban tartását eredményező magatartására és a következményekként megjelölte a társadalmi helyzet súlyos, hátrányos megváltozását, amit külön kárigényként már felperes előterjesztett és indokolt, azt fenntartja; a tanú meghallgatásokra vonatkozó valamennyi indítványát fenntartja. Számtalan bírói döntvény került hivatkozásként az iratokban említésre, melyek szerint elő kell segíteni a károsult köztisztviselőt abban, hogy ellensúlyozhassa azokat a nem vagyoni hátrányokat, amelyeket a károsodás következtében el kellett szenvedjen, így az akadályozott addigi életvitel miatt beszűkült élettér, a családi, baráti kapcsolatok, hátrányos megváltozása miatt a társadalmi életben való részvétel súlyosan megnehezülése, melyekkel kapcsolatos körülményeket a már bejelentett tanúkkal kíván felperes bizonyítani.
 
Felperes álláspontja szerint az érvénytelenségi okok kiküszöbölésére kell kötelezni a munkáltatót, és erre kéri kötelezni I. r. alperest a köztisztviselői jogviszony érvényessé tétele érdekében. A munkakör a 2009. november 22-én átadott munkaköri leírás szerint (annak utolsó általános tartalmatlan francia bekezdése kivételével) elfogadásra került. Kérjük ezért, hogy feladatkörként az abban foglaltakat határozza meg a bíróság mint a kinevezési okmány kiegészítéseképpen, ezzel az érvénytelenségi ok kiküszöbölése megtörténik. Az eskü-tételre rövid határidő tűzésével kérjük I. r. alperest kötelezni.
 
Felperes számára a vagyoni és nemvagyoni kártérítés azért jár - ahogyan azt a korábbi beadványokban részletesen előterjesztettük és indokoltuk -, hiszen munkáltatót objektív felelősség terheli abban, hogy felperes számára a munkavégzés feltételeit nem rögzítette oly módon, hogy jogait és kötelezettségeit gyakorolni tudja; továbbá a munkáltató felelősségi körébe tartozik az, hogy a jogszerű munkába állást akadályozta azzal, hogy felperes számára eskütételt nem szervezett.
A felperes által felajánlott teljesítés jogszerű volt, majd a munkáltató késedelme a felperest akadályozta a jogszerű munkavégzésben, és a munkáltató késedelme a munkavállalónak a munkahelyen való megjelenésre vonatkozó késedelmét kizárta (A iratok az Mt. alapján alkalmazandó Ptk. rendelkezésre történő hivatkozást és dr. Kiss György részletes indokolását ezzel kapcsolatban tartalmazzák.)
 
Munkavállaló súlyos mulasztásait felperes többször összefoglalta, itt csak a legsúlyosabbakra hivatkoztunk, kérjük állapítsa meg a bíróság a munkáltató ezen kötelességszegéseinek fennálltát, és ennek 2010. évre vonatkozó pótlására kötelezze a jogviszony helyreállítása mellett és a jogviszony jogszerű létrehozása során tanúsított mulasztások miatt, a teljesítés ellehetetlenítése miatt - továbbá vagylagos kereset kérelemként biztatási kár címén  - a benyújtott elmaradt illetmény és más anyagi és nem vagyoni kártérítési következmények megtérítésére kötelezze munkáltatót; a vele mulasztó alperesekkel egyetemlegesen.
 
A Munkajog nagy kézikönyve (Lektor: dr. Breznay Tibor, 2008) azt tartalmazza, hogy "A hátrányos megkülönböztetésre hivatkozó félnek a hátrány tényét kell bizonyítania, a másik fél az egyenlő bánásmód megtartása bizonyításával mentheti ki magát. (BH 2004/255.)...Az esetleges jogvitákat úgy lehet elkerülni, ha belső szabályzatban rögzítik a kiválasztási eljárás szabályait, és valamint megfelelően rögzíti a kiválasztási eljárást." 385. alcím: Fordított bizonyítás.
 
 I. r. alperes ezzel kapcsolatban bizonyítékot nem szolgáltatott. Felperes tudomása szerint a szerkesztői munkára történő kiválasztással kapcsolatban nincs I. r. alperesnek belső szabályzata, és I. r. alperes 2008. május 13-i beadványában (10. oldal utolsó bek.) úgy nyilatkozott, hogy "a főosztályvezető asszony diszkrecionális jogköre , a főosztály feladata a Közlöny szerkesztése,  az, hogy ki vesz ebben részt, azt egyedül a főosztályvezető határozza meg." Ez a nyilatkozat és az ott hivatkozott tanúvallomások alátámasztják felperes kizártságát a szerkesztői munkából, és az nem az egyenlő bánásmód megtartásával történt.
Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének jogkövetkezményeit megfelelően orvosolni kell, [Mt. 5. § (2) bek.]. Ennek alapján felperes az egyenlő bánásmód megsértésének jogkövetkezményeit kéri alkalmazni, kéri az elmaradt keresményt pótló kártérítés megfizetésére kötelezni I. r. alperest és dr. Török Rozália II. r. alperest egyetemlegesen, továbbá munkáltató kötelezését arra, hogy a közlöny szerkesztésére felperest az Általános Jogi Osztály jogász munkatársaival azonos feltételekkel válassza ki, és erről értesítse Közlöny szerkesztőjét, aki a TYPO 2000 Kft (székhelyét, elérhetőségét bejelentettük). A 2005. szeptember 1. napjától a kifizetés napjáig járó elmaradt felperesi jövedelem meghatározása körében kérjük a főosztály jogász munkatársai részre kifizetett átlagjövedelem közlésére a TYPO 2000 Kft-t felhívni.).
 
A túlmunka körében fenntartjuk kérjük I. r. alperest kötelezni a jelenléti ív szerint rögzített, törvényes munkaidőn felüli munkavégzés ellenértékének megfizetésére kötelezni. A jelenléti ív nem került munkáltató által korrigálásra, annak tartalmát utóbb a perben vitatta azon az alapon, hogy abban nem biztos, hogy mindig helyesen került megjelölésre a munkavégzés tényleges időtartama, ezzel kapcsolatban hivatkozunk arra, hogy munkáltató kötelessége volt a jelenléti ívek ellenőrzése, és korrigálása, korrigálás nem volt, és amennyiben az ellenőrzést és korrigálást munkáltató elmulasztotta, az nem értékelhető felperes terhére, továbbá ezen kifogással a törvényesen járó túlmunkadíj kifizetésének megtagadása nem foghat helyt.
felperes túlmunka végzését Pillér Ágnes, Kánya András, Jónás Béla és Monosi Szabó Ildikó is tanúként megerősítette.  Utalunk a 26. sz. tárgyalási jkv. 10. oldalán dr. Jónás Béla közvetlen felettes tanúvallomására, miszerint: "Én áttekintettem a munkaviszony fennállása alatt a terhelést és azt tapasztaltam, hogy ő (felperes) átlagos leterhelés alatt volt, azonban a 2006-os időszakban nemcsak ő, hanem az ott dolgozók fele nagyobb terhelésnek volt kitéve, pontosan az időszak speciális jellege miatt". Hivatkozunk dr. Török Rozália főosztályvezetőnek a 2006. november 27-i fegyelmi tárgyalási jkv-ében rögzített vallomására is, mely szintén egy általános túlmunkaidőszakként jellemzi a perbeli időszakot (2006. november 27-i fegyelmi tárgyalási jkv. 9. oldal utolsó bekezdés 7. sortól). Ezért - amennyiben a t. Bíróság úgy látja, hogy a munkáltató munkaidő-nyilvántartási kötelezettségének elmulasztása miatt a túlmunka mértéke pontosan nem határozható meg, akkor az említett közvetett bizonyítékok értékelésével állapítsa meg [B. H. 2009. 120.], és vegye figyelembe, hogy a jelenléti ív adataiban feltüntetett túlmunkákat a munkáltató tudomásul vette, mert azon adatokat nem kifogásolta. Ha a jelenléti ív adataitól történő eltérésre a munkáltató alapos kifogást adna elő, arra az esetre kérjük a felperesi túlmunka becslés alapján történő megállapítását és átalánykártérítés megítélését.
Ugyancsak átalánykártérítésre tart igényt felperes abba az esetben, ha a t. Bíróság azt állapítja meg, hogy hivatalvesztés büntetéssel a munkáltató jogszerűtlenül szüntette meg közszolgálati viszonyát, de állásba való visszahelyezésére nincs jogszabályi lehetőség és közszolgálati jogviszonya érvényessé nem tehető [ B. H. 2007. 269.]
 
Az egzisztenciális bizonytalanságban tartás jogszerűtlenül történt, hiszen I. r. alperesnek nem volt jogalapja fegyelmi eljárás indítására és az illetmény visszatartására, mert a munkába állás előtt a munkáltatónak a feltételeketnormalizálni kellett volna; továbbá köteles lett volna a közszolgálati jogviszony érvénytelenségi okát (eskü-tétel hiányát) orvosolni, továbbá az orvoslásig a köztisztviselő részére illetményt fizetni.
 
Kértük meghallgatni tanúként dr. Nagy Balázs Ágostont a Miniszterelnöki Hivatal (1054 Budapest, Kossuth tér 2. lól idézhető) munkatársát, akivel szóban Csonkiné dr. Perecsi Tünde és dr. Polonkai Krisztina a Pénzügyminisztérium részéről azt közölte, hogy nem támogatja a Pénzügyminisztérium felperes Eu munkavégzésre benyújtott pályázatát, mert fegyelmi büntetésként felperest ki fogják rúgni.
 
A kártérítés összegeit felperes a valorizációs növekménnyel emelt összegben kérte, azaz az éves, KSH által közölt pénzromlást is kéri.  Ezen kérelmét felperes mint kereset felemelést tartja fenn. a kártérítési összegeket mint tőkét felemeli az értékvesztéssel az alábbi indokból.
"A károsító fél vétkes fizetési késedelme esetében a károsult jogosan igényelheti a pénz értékének időközi romlásából előállott kára megtérítését is, mert enélkül nem érné el a szenvedett vagyoni hátrány kiegyenlítését, amihez való joga a kártétel napján létrejött." (Dr. Térffy Gyula: Új döntvénytár Kötelmi jog/Kártérítés valorizálása 513. jogeset)
 
Alperesek több alkalommal és minden lehetséges csatornán értesítést kaptak felperesi álláspontról, a munkáltatói mulasztások pótlására történő felszólításról és követelésekről, melyek ellenére érdemi intézkedést nem tettek, és a jelzett bírói gyakorlattal ellentétben 3 éve alaptalan perbeli védekezést tartanak fenn, amelynek joghátrányaként az időközi értékvesztést felperes elszenvedte. Alperesek felperes megegyezéi ajánlatát nem hajlandóak elfogadni.
 
Felperesnek az idő múlása alatt a pénz értéktelenedése miatt beállott kára megtérítésére alperes azon magatartása is okot ad, hogy a fegyelmi ejárásban és a perbeli eljárásban is egyértelműen megállapítható volt, hogy felperes körülményekre hivatkozását a munkáltató nem vizsgálta meg, azokat alap nélkül figyelmen kívül hagyta, és szándéka felepers szándékos meghurcolása, anyagi ellehetetlenítése volt. A tanúvallomások alátámasztották, hogy a kárt alperesek károkozó magatartása okozta, melyet el is ismertek (munkaköri leírás hiányát,, eskütétel hiányát alperesek nem vitatták).
 
Hivatkozunk az alábbi irányadó döntvényre is:
 
"Helyes és megfelelően megindokolt a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy alperes a gondatlan eljárásának, teljesítési késedelmének, s alaptalan perbeli védekezésének joghátrányaként azt az anyagi kárt is megtéríteni tartozik, amely a szolgáltatás tárgyának a gazdasági viszonyainkban beállott változás, jelesül a pénz elértéktelenedéséből eredő értékcsökkenéséből a felperesre háramlik." (Dr. Térffy Gyula: Új döntvénytár Kötelmi jog/Kártérítés valorizálása 513. jogeset)
 
A keresetünk jogalapjában változás nem áll be a jelen valorizációs értékcsökkenéssel kapcsolatos kérelem előterjesztésével, ugyanis a keresettel érvényesített jog ugyanaz marad, csak a pénz időközi érékvesztés miatt névértékben több forint megfizetésére kéri alpereseket kötelezni (kereset-emelés) a következő indokolással: "A valorizációs kérelem nem keresetváltoztatás. Az ügylettől elálló vevő az előbbi állapot helyreállítási igényét érvényesíti, és azzal, hogyaz érvényes fizetési eszköz időközi érték vesztesége miatt most már név értékben több magyar korona fizetésére kéri kötelezni eladót, a keresettel érvényesített jog ugyanaz marad. ily kérelem tehát fellebbezési eljárásban is előterjeszthető." (Dr. Térffy Gyula: Új Döntvénytár XVIII. kötet 402. old. 749. eset)
Ahol alpereseket egyetemlegesen kértük kötelezni - ott a valorizációs növekedés miatti kötelezést is egyetemlegesen kérjük, tekintettel a közös károkozásra (alperesek egyike sem teljesített eddig önként felperes részére).
A KSH 2009. augusztus 11-én közzétett adatai a http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/far/far20907.pdf. hivatalos portál szerint: "Nyugdíjas fogyasztói árindex 2009. július előző év azonos hó 100%, akkor 105, 7%.
 
Arra vonatkozóan, hogy felperes törekedett jövedelemhez jutni és ezért állásokat pályázott meg, de elutasításra került, kérem hívja fel a t. Bíróság a CIB Bankot, ahová 2007. augusztus 31-én a már csatolt álláspályázatot nyújtotta be felperes, továbbá a raiffeisen Bankot, ahová az Internetes álláskereső, a Professional.hu útján jelentkezett compliance munkatársnak. Nem tudott elhelyezkedni.
Felperes csatolja a Randstad internetes álláskereső által hirdetett állásokra történő jelentkezéseit, melyeket a Randstad Hungary Kft. 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. felhívás esetén meg tud erősíteni, és közölni tudja, hogy felperes e-mail útján álláspályázatokat beadta, és azon kívül rendszeresen álláspályázatokat adott be, de sikertelenül.
 
Felperes kérte a pertárgy 5%-ának megfelelő perköltség megítélését felperes részére I. r. alperes és II. r. alperes általi egyetemleges teljesítéssel a kereseti kérelmeket tartalmazó és az alperesi beadványokra történő reagálás dokumentumai előállítási és fénymásolási, valamint kézbesítési és telefax költségei megtérítésére. II. r. alperes egyetemleges felelősségét az alapozza meg, hogy mint jogvégzett ember véleményére adva a többi alperes dr. Török Rozália téves szakmai tájékoztatása miatt követte I. r. alperes a II. r. alperes sértett főnöki hiúsága miatt és által kikövetelt alaptalan fegyemi eljárás jogellenessége megállapítása tárgyában az alaptalan kifogásokkal élő perbeli védekezés fenntartását.