A Zugügyvéd kapot egy összefoglalót a légi utasok jogairól, amit a közelgő utazási szezonra tekintettel tesz közzé.

Jogaink légi utasként

Hasznos tudnivalók a közelgő nyaralási időszak előtt
- avagy mit tehetünk járatunk késése vagy törlése esetén -

Az ún. „fapados” járatok megjelenése Magyarországon is sok ember számára lehetővé tette az olcsó külföldi utazásokat. Egyes diszkont légitársaságok esetében viszont rendszeresen hallhatunk arról, hogy utasaikat étlen-szomjan valamelyik külföldi repülőtéren hagyták, vagy hogy a két-három órás késés „normális”, hiszen ennyi pénzért nem várhatjuk el, hogy pontosan induljanak a járatok. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi jogunk van utasként a légitársaságokkal szemben.

A fapados légitársaságoknak az utasokkal szemben ugyanolyan kötelezettségeik vannak, mint a hagyományos légitársaságoknak, így semmiképpen ne gondoljuk azt, hogy egy többórás késés vagy járattörlés esetén az utasoknak semmilyen kompenzáció nem jár, csak azért, mert rendkívül olcsók voltak a jegyek.

Az Európai Unióban egységes szabályozás (a 2004/261 számú EK-rendelet) vonatkozik az utasoknak nyújtandó kártalanítási és segítségnyújtási kötelezettségekre, amelyek akkor terhelik a légitársaságokat, ha visszautasítják egy olyan utas beszállását, aki érvényes jeggyel rendelkezik, ha a járatok számottevő késéssel indulnak, vagy törlik azokat. A rendeletben foglalt kötelezettségek a légitársaságok üzletszabályzatában is szerepelnek, amelyet az adott cég honlapján és repülőtéri irodájában is hozzáférhetővé kell tenni az utasok számára.

Jó tudni, hogy legalább két órás késés esetén nemcsak a várakozási idővel ésszerű arányban álló étkezést és frissítőket kell a légitársaságnak felajánlania, hanem két telefonhívás, fax vagy email küldésének a lehetőségét is, illetve köteles ezeknek a költségeit megtéríteni.

Ha a késés olyan mértékű, hogy az eredeti időpontot követő napon tudnánk csak útnak indulni, akkor a légitársaság köteles szállásról és a szálláshoz való elszállításról gondoskodni. Ha a légitársaság erre nem hajlandó, akkor a szállítás és a szállás költségeiről mindenképpen kérjünk számlát, és ezt őrizzük meg, hogy a későbbiekben bizonyíthassuk a követelt összegek mértékét. Ha egy cég több munkavállalója is üzleti úton vesz részt, és a járat ennyit késik, a felmerülő jelentős szállásköltségeket nem a munkáltatónak, hanem a légitársaságnak kell viselnie.

Ha a késés időtartama több, mint 5 óra, akkor nem vagyunk kötelesek várakozni, hanem azt is kérhetjük, hogy a légitársaság szállítson minket vissza oda, ahonnan elindultunk, illetve 7 napon belül a repülőjegy teljes árát is visszaigényelhetjük.

Ha azzal szembesülünk a repülőtéren, hogy járatunkat törölték, és erről előzetesen minket sem elektronikus formában, sem telefonon nem értesítettek, és átfoglalást nem ajánlottak, akkor vagy visszaválthatjuk a jegyünket, vagy átfoglalhatunk a leghamarabb induló járatra, amin még van szabad hely. Ezen jogok valamelyikének érvényesítése mellett azonban kártérítésre is jogunk van, amelynek összege 250 és 600 euró között mozog, attól függően, hogy milyen messzire utaztunk volna.

„Ha anyagi kárunk keletkezett, akkor először próbáljuk a légitársaságnál érvényesíteni az igényünket. Ehhez mindenképpen szükség van azokra a számlákra, amelyekkel igazolni tudjuk a költségeket, amelyek a légitársaság jogellenes magatartása folytán keletkeztek – ilyen például a vonatjegy, amelyet meg kellett vennünk, hogy időben odaérjünk egy fontos találkozóra.” – fogalmaz Torsten Braner, az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó budapesti irodájának partnere. „Üzleti utak esetében az is megvizsgálandó, hogy ha késés vagy járattörlés következtében egy fontos munkavállaló kiesik a munkából, vagy egy meetinget újra meg kell tartani, esetleg a cég elesik egy üzlettől, nem érvényesíthető-e kártérítési igény a légitársasággal szemben.” – mondja a szakember.

Ha a légitársaság – az üzletszabályzatában foglalt kötelezettségei ellenére – nem hajlandó megtéríteni költségeinket, igényünket bírósági úton is érvényesíthetjük. A szerződés ugyanis, amelyet a légitársaságokkal kötünk, egyszerű vállalkozási szerződés, amelyre a magyar Polgári Törvénykönyv szerződésszegésre és kártérítésre vonatkozó szabályai érvényesek, az ezekből eredő igények pedig magyar bíróságok előtt érvényesíthetők.