Újra egy szavazati arányszámítással kapcsolatos kérdés. Sokan eléggé sajátosan értelmezik a társasházi választási matematikát.
Tisztelt Zugügyvéd!
Társasházunk közgyűlésén három képviselő-jelölt volt. A levezető elnök az első szavazáskor először az első, majd a második, aztán a harmadik jelöltre kérte a szavazatokat, majd a tartózkodókat számlálta meg. Az egyik jelölt többséget kapott, de az elnök - arra hivatkozva, hogy nem volt abszolút többség - érvénytelenítette a szavazást.
Ezután a három jelöltre külön rendelt el szavazást, az elsőre az igeneket, nemeket és tartózkodókat, aztán a másodikra, végül a harmadikra ugyanezt.
Kérdéseim:
1. Egyáltalán szükséges-e a jelenlévők abszolút többsége a közös képviselő megbízásához 1 jelölt esetén?
2. Ha igen, akkor ugyanez a kérdés akkor, ha - mint a mi esetünkeben - kettőnél több választási lehetőség van.
3. A jog is abszurdnak tartja-e a logikailag abszurd második menetet, amikor a három egymást kizáró verzióra függetlenül történt a szavazás, elvileg azt is lehetővé téve, hogy akár mind a három jelölt 100 százalékot kapjon?
Tisztelettel,KZ
Utolsó kommentek