Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Alkotmány vagy Adótörvény

2008. július 21. - zugügyvéd

A Zugügyvédnek is kedvenc perei az APEH határozatok felülvizsgálata, az adóhatóság „váderedményességi” mutatója veri az ügyészségét. Néha a bírók a legalapvetőbb gazdasági folyamatok mibenlétével sincsenek tisztában, úgy döntenek több száz milliós ügyekben is. A minap egyszerűen lesöpörték egy tőzsdei szakértő elemzését az egyik megyei bíróságon, mert a közigazgatási ügyekre szakosodott bíró úgy érezte jobban ért a részvények árfolyammozgásához. A bizonyítási teher megfordítása a egyes adóhatósági eljárásoknál Zugügyvéd szerint is aggályos.


Tisztelt Zugügvéd, kedves Kolléga!

A minapi esetemet szeretném ideidézni, hátha valaki meg is érteti velem, hogy hol is van a logika elásva.

Történt egyszer, hogy egy gazdasági társaság alvállalkozóval végeztette el a saját munkáját előkészítő munkálatokat. Az alvállalkozót - akivel már korábban kapcsolata volt - cégkivonat bekérésével nyilatkoztatta a fennállás és a képviselet tekintetében a szerződés megkötése előtt, valamint az adóhatóságnál ellenőrizte az adószámát, illetve nyilatkoztatta (pertu alapon), hogy vannak-e alkalmazottai. Miután mindent rendben talált, és az utolsó kérdésre is igenlő választ kapott, elvégeztette a munkát, aláírták a teljesítés-igazolást, alvállalkozónk benyújtotta a számlát és azt ki is fizették. A felszámított Áfát pedig levonásba helyezte a számlabefogadó.

A vállalkozó Áfa adónemben történt ellenőrzése során az alvállalkozót nyilatkoztatták az ügyletről, aki a fentieket elmondta, igen ám, de mint kiderült az alkalmazottait nem jelentette be.

Az adóhatóság a számlát hiteltelennek nyilvánította, mert az alvállalkozó bejelentett alkalmazott hiányában nem tudta elvégezni a munkát. Ki is szabta a maga kis csomagocskáját, nem kevés összegben.
A határozat indokolásában azt bírta kimondani, hogy ha nincs munkaszerződés, nincs jogviszony, azaz az alvállalkozó nem állt jogviszonyban azokkal, akik a munkát végezték. Ergo a gazdasági esemény kívülállók számára nem azonosítható, a számla hiteltelen, adólevonási jog nem gyakorolható.

Érveltünk, hogy a munkaviszonyt nem a papír hozza létre, a szabályos alkalmazás hiánya munkaügyi ellenőrzési kérdés, valamint az alvállalkozónál esetleg járulékfizetési kérdés, de a vállalkozót nem érinti; Érveltünk továbbá, hogy nincs módunk bekérni a munkaszerződéseket; Érveltünk aztán még azzal is, hogy ha maga az APEH sem vitatta, hogy a munkát elvégezték, úgy akkor mégis ki végezte el, ha nem volt (munka)jogviszony a felek között, esetleg a glettelés maga kúszott a falra. Ezen érvek az apehről és (utóbb) a bíróságról is leperegtek.

Kérdéseim nem az "igaza volt-e a bírónak s az Apehnak" körül forognak, sokkal inkább:

Az Art. vonatkozó rendelkezései alkotmányosak-e?

Az aki ezeket hozta, látott-e már valaha - no nem fűben nyuszit - hanem egyetlen élő gazdasági eseményt?

Aki ezeket alkalmazza, tudja-e, hogy még a formállogikával is ellentétesen dönt, nem is beszélve a gazdasági logikával?

Aki ezeket alkalmazza, lát-e mást, mint a LB lobogó fall...párdon, fároszát, aki simán bírói gyakorlattá teszi a fentiek kapcsán, hogy ha a számla (logikailag nehezen alátámaszthatóan, ergo az APEH kénye-kedve szerint) hiteltelen, akkor kizárt a vállalkozó részéről a kellő körültekintés vizsgálata?

És egyáltalán: Nem tud valaki valami jó országot? Itt akit elkap az APEH-Bíróság szövetkezet, annak egyszerűen nincs módja rendben találtatni.

Tisztelettel...

36 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr89578583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

phaidros 2008.07.21. 18:40:25

Kéne valamilyen precedens, sajtóháttér, tüntetés...

kutya_zzr · http://www.hegylakok.hu 2008.07.21. 18:46:25

Újabb gyönyörű KETTŐS BÜNTETÉS.

Aki a munkát végezte azért mert feketén DOLGOZOTT, aki meg végeztette, azt meg azért mert feketén NEM DOLGOZOTT neki a másik.

Esküszöm, még egy ilyen ország nincs is...

sertésmájkrém 2008.07.21. 19:11:51

Nem gáz, majd a nyugdíjasok eltartják a bírókat.

Ennyi köcsög, alkalmatlan de felelősségrevonhatatlan idióta mint ami ebben az országban összegyűlik, nincs is.

Ilyenkor vmi bírói szervezet nem érzi vállalhatatlannak a dolgot? Vagy már az egész ilyenekből áll?

immortalis · http://immortalis.blog.hu/ 2008.07.21. 20:04:01

Magyaroszágon nem igazság-hanem jogszolgáltatás zajlik. Ilyen kurva egyszerű.

Suttyó 2008.07.21. 20:09:46

Igen, erre mondják azt:Akik közel vannak a húsos fazékhoz.. azok dirigálnak.

jog-ász 2008.07.21. 20:33:36

hát érdekes egy ügy, de azért annyit hogy a munkaviszony a felek irásbeli munkaszerződésével jön létre..az más kérdés, hgoy munkaügyi perben ha kiderül hogy valaki évek óta végez munkát papirok nélkül és nem kap fizetést, a biroság meg fogja itélni neki mert csak munkát végzett.
sztem az adójog ennél kockafejübb(sajnos az kell hogy legyen), igazolások papirok stb kellenek, az apeh nem fog mérlegelni hogy volt e munkaviszony vagy nem, vagy egyáltalán munkaviszony vagy egyéb jogviszonyrol van e szo.

sztem nincs baj ha bejelentettek a munkavállalók..én szerintem meg ez is elvárható lenne, mert sajna azok vannak lassan akiknek bejelentett melohelye van, és ők adoznak meg fizetnek járulékot(vagyis nem fizetik hanem levonják tőlük, akár akarják akár nem), ebből van van bevétele az államnak.

az hogy alkotmányellenes-e a szabály?hogy érted?milyen alkotmányos szabályba ütközik?és pontosan melyik szabályra gondolsz?mert igy elég nehéz véleményt mondani.

jog-ász 2008.07.21. 20:35:03

bocs kicsit hiányos volt: szoval azok vannak lassan kevesebben akiknek bejelentett melohelye van, és tőlük vonnak mindenféle járulékot....

kutyauristen 2008.07.21. 20:54:18

Nekem is volt hasonló esetem, csak ott az apeh gerincesen egy büntető feljelentéssel kezdte, mert hogy milyen jól lehet majd hivatkozni a büntetőeljárásra is...

Szerencsére lyukra futottak, a nyomozást az ügyészség(!) megszüntette (másfél év után...),de a lényeg: az adóhiány és a bírság+pótlék maradt!!!

A bíróság véleménye: nem volt kellően körültekintő a cég vezetője, mert neki az adótitkot és a nyomozás során feltárt adatokat is imernie kellett volna, persze másfél-két évvel korábban.

Apám szokta mondogatni, hogy mióta az állam elvesztette a pallosjogát, feltalálta az adójogot: elég az állandó fenyegettség érzését kell fenntartani, és működik a dolog.

fairplay50 2008.07.21. 21:02:26

Az a legnagyobb hibája a jelenlegi rendszernek, hogy az APEH és egyéb szervek csak azokat tudja (akarja?) szívatni, akik az esetek nagy részében legálisan működnek, fizetnek adót, könyvelnek, bevallanak stb. Az igazi adóelkerülőket valahogy sohasem sikerül megcsípni. Nekünk x évvel ezelőtt volt egy érdekes esetünk. Akkoriban hozták be, hogy csak nyilvántartott számlatömbből lehet számlát kiadni. Ellenőriztek nálunk, majd kiszúrták egy egyébként több mint tíz éve nekünk is dolgozó vállalkozó számláját, amiről megállapították, hogy nem nyilvántartott tömbből való. Ezek után ennek a számlának az ÁFA tartamát nem fogadták el (kb. 30 eFt). Tették mindezt annak fényében, hogy ugye akkoriban semmilyen lehetőség nem volt ara, hogy a számlát kapó ellenőrizze, hogy nyilvántartott-e a számlatömb, valamint a vállalkozónál célellenőrzést tartva, a nekünk adott számlát megtalálták a könyvelésben, annak ÁFA-ját be is fizette. Tekintettel a csekély összegre, nem fordultunk bírósághoz, mert többe került volna az ügyvédi költség. Mindazon által ez azért elég borzasztó.

kutyauristen 2008.07.21. 21:16:39

Sz@r az egész, úgy ahogy van.

Nyilván azért azokat fogják meg, akik adóznak, mert a többit nem is látják, meg nehezebb bizonyítani (nyilván nincs semmi papírozva, ezért nem lehet kötözködni sem), meg nincs mint behajtani és nincs mit veszteni - azaz nem megfélemlíthetők.

petimegmondja 2008.07.21. 21:37:41

Szóval, azt úgy kell csinálni, hogy fog az ember egy afgán + egy iraki menekültet (azok úgyis hamar továbbszöknek nyugat felé...) és szépen bejegyezteti a céget a nevükre. Egyiküket ki is nevezi ügyvezetőnek és kér egy csomó alul aláírt üres papírt. Természetesen önmagát is bejelenti ügyvezetőnek, hogy eljárhasson a bankban, meg mindenhol. Működteti a vállalkozást, immel-ámmal adót is bevall, csak, hogy ne legyen feltünő, ja és az adott hónapban kiadott legnagyobb összegű számla másfélszeresénél sem szabad kevesebbet bevallani...
Amikor aztán megneszeli, hogy az APEH esetleg elmeszeli, gyorsan átjelenti a céget egy üres telekre, valahol egy isten háta mögötti tanyán Borsodban és lemond az ügyvezetőségről.
Ha meg akarja őrizni a cégnevet, akkor elötte átnevezi a céget. A cégjegyzék és adószámváltozás nem fog feltünni senkinek.
"Ja, az iratok? Csókolom, azok a székhelyen vannak a "másik" ügyvezető kezelésében..."

Mindez persze csak fikció...

petimegmondja 2008.07.21. 21:39:53

PS. Lehetnek törökök is, Kaya Ibrahim + Hassan Gül páldáúl...

Bit Rot 2008.07.21. 21:50:32

El lehet menni szlovákiába!

Valami politikus (vagy barom?) mondta!

TerryBenedict 2008.07.21. 21:56:22

Ez köszönhető megint a nagyszerű, nagyeszű hivatalnokoknak, akikről a minap szó volt. Mert ez megint csak valami sasszemű APEH-rabszolga szúrhatta ki magának, aki semmit nem tud, csak annyit hogy innen majd később nyugdíjba mehet...
Én tényleg elvenném a szavazati jogot az "állami alkalmazottaktól". Akkor lenne igazán legitim a kormányválasztás, és nem is akarna annyi marha hivatalnok lenni.
Valahol az APEH is egy kurva kommunista dolog, még a honlapjuk is szar, a programjuk gagyi. Vannak annyian, mint a franc, és nincs egy se, amelyiknek esze lenne.
Vagyis de, akinek esze van, az korrupt, de azt meg előbb-utóbb kirúgják.

Szerintem senki ne fizessen adót, csaljon el mindent, amennyire lehet, aztán basszák meg az APEH dolgozók.


Vajon ezt APEH-osok olvassák...?

galicius 2008.07.21. 22:59:27

Csináltad volna "okosba",most röhögnél ezen a sok köcsögön,aki ebben az országban él.A lóvét meg kiviheted messzire,ott nem lát Rád az APEH.

andika25 2008.07.22. 01:07:04

Ebben a történetben inkább az a szomorú (vagy felháborító?), hogy az adótörvények szinte fegyvert adnak az APEH kezébe.

Mégis hogyan gondolják? Az adózótól elvárható körültekintés vajon azt jelentené, hogy az adózó titkosszolgálati módszerekkel kinyomozza, vajon van-e a vállalkozónak alkalmazottja, vagy alvállalkozóval dolgoztat? Küldi-e havonta a bevallásokat, fizet-e rendesen, milyen színű az alsóneműje?
Mert az APEH-tól, vagy bármilyen hivatalos nyilvántartásból ilyen adatokat nem lehet megszerezni. Tehát nem ellenőrizhetem, hogy vajon az általam megbízott vállalkozó fehéren, szürkén vagy feketén foglalkoztatja az alkalmazottait. Amúgyis: mi közöm hozzá?


Vajon a vállalkozót is előszedik majd? Ugye, neki sem kell befizetnie az ÁFÁ-t, nyereségadót, mivel a megrendelő sem vonhatja le, csökkentheti az adóalapját? Ó, dehogy... A vállalkozó befizeti, a megrendelő nem vonhatja le, plusz még ott a bünti.


Egyébként a helyes eljárás szerintem az lett volna, hogy a megrendelőt békén hagyják, a vállalkozót pedig előszedik és megbüntetik a fekete foglalkoztatás miatt.

Ptk 77.§ 2008.07.22. 10:44:07

Az APEH eljárások, és maga az Art. is elég érdekes tud lenni, különösen a becslési eljárásnál megfordított bizonyítási teherrel. Kb. olyan ez, mint volt a csendőrnek az esküjére tett tanúvallomása, amit igaznak kellett elfogadni, mert a csendőr becsületes.

Azt pedig egész egyszerűen nem értem, hogy ha arra hivatkozott a levélíró, hogy a munkaszerződés írásba foglalásának elmaradására csak a munkavállaló hivatkozhat, és ő is csak 30 napig, akkor honnan kell tudnia egy megrendelőnek azt, hogy a vele szerződött vállalkozó nem jelentette be a munkásait, különösen akkor, ha a munkavállalók előzetes írásos hozzájárulása nélkül még a munkaszerződéseket sem kérheti be a vállalkozójától, mert akkor jogosulatlanul kezelne személyes adatokat. Úgyhogy szerintem érdemes lenne (lett volna) egy állásfoglalást kérni az adatvédelmi biztostól, hogy a munkaszerződéseket a vállalkozótól a megrendelő bekérheti-e, munkavállalói hozzájárulás nélkül, és ha nem kérheti be, akkor elég-e az, ha nyilatkoztatja a vállalkozót arról, hogy a munkavállalókat törvényesen foglalkoztatja. Egyébként pedig minden szerződésbe be kell írni, hogy a vállalkozó kijelenti, hogy az alkalmazottait törvényesen foglalkoztatja, ennél többet egy megrendelő jogszerűen nem tehet, szerintem.

Mille38 2008.07.22. 12:18:19

Én úgy gondolom, itt teljesen összezavarodik a felelősség kérdése és az állam a saját felelősségét is az adózóra hárítja. Az állam ugyanis felelősséget visel akkor, amikor jogi személyeket, jogi személy nélküli társaságokat bejegyez, egéyni vállalkozói igazolványokat ad ki, gazdasági tevékenységet engedélyez. Talán ez nem nyilvánvaló, mert mint adóalany sokszor alávetett helyzetben érezzük magunkat. De jogelméleti szempontból, és valójában a törvények is ezt tükrözik, a bejegyzési procedúra egy állami felelősségvállalás is arra, hogy biztosítja a bejegyzett cégek törvényes működését. Pl a cégbíróságnak vannak ilyen törvényességi felügyeleti feladatai, de a többi hatóságot is alapvetően erre tartjuk (nem a költségvetési hiány betömésére a bírságok által, a félreértés elkerülése végett).
Nem lehet a törvényes működés és az ellenőrzés hiányosságait a végtelenségig számonkérni a vétlen feleken. Ha az állam nem képes arra, hogy a munkaviszonyt megfelelően szabályozza, ellenőrizze és betartassa, akkor viselje annak következményeit, hogy néhányan keresik a kiskapukat és nem tartják be a szabályokat. Pillanatnyilag az állam képtelenségét az adózókra próbálják terhelni, még ha el kell ismerni azt is, hogy az adózók is ott ügyeskednek, ahol tudnak. DE MINDKÉT FÉL HIBÁS, csakhogy az állam hárít, mert ő van olyan helyzetben, hogy hárítani tudjon.
Van, aki esetleg egyetért ezzel a fejtegetéssel?

Sics68 2008.07.22. 13:50:36

Üdv!

Ha a fenti jogeset tényleg úgy esett ahogy azt a postoló leírta, akkor a bíróság ritka nagy faszságot csinált.

Azt gondolom, hogy ilyen esetekben kéne a mindenféle "jogvédő" szervezteknek megmozgatni minden követ, amikor egy hatóság és/vagy hivatal szivat alapvetően jogkövető állampolgárokat vagy kis cégeket/szervezeteket ... legfőképp azért, mert ez utóbbiak kellően védtelenek, nincs komoly "érdekérvényesítő képességük".

Még valami: az ilyen ítéletet hozó bírót a közjó érdekében meg kéne lincselni.

"
- Miért ölte meg?
- Erkölcsi kötelességemnek éreztem."
"

Sics

Fikusz Kukisz 2008.07.22. 14:55:14

Szerintem ezt nem kéne annyiban hagyni, ha lehet mindenképp megér egy fellebbezést/egyéb jogorvoslatot. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági esemény megtörtént, azért meg nem a megrendelő felel, hogy az alvállalkozó feketén foglalkoztat. Jogilag a munkaszerződés érvénytelen írásba foglalás nélkül, azonban erre csak a munkavállaló hivatkozhat, senki más, még a magasságos APEH sem. Ennyi erőval, ha nincs munkaszerződés, a járulékokat sem követelhetnék utólag a foglalkoztatótól. Az meg kész röhej hogy emiatt hiteltelen a számla. Én apehos voltam, tudom, hogy irdatlan mennyiségű fiktív számla cserél gazdát nap mint nap. Nem csoda, hogy egy revizor már mindenhol csalást lát. De a bíróságnak illene egy ilyen abszurd dolgot a helyére tenni, hogy ne azok szívják meg megint, akik megpróbálták betartani Abszurdisztán törvényeit.

2008.07.22. 15:37:42

Mille38 2008.07.22. 12:18:19

Helyes okfejtés. Én egyetértek.

Sajnos Metternichel is, hogy a Balkán a Kartnerstrassétól keletre kezdődik.

stebe 2008.07.22. 15:59:44

Kedves Sics, Ptk, Fikusz!

A porbléma az (és ebből is látszik, mennyire illogikus az egész rendszer), hogy ti - ahogy mi is a tárgyaláson - a megrendelő által tanúsított kellő körültekintésről beszéltek, amelyet nem lehet(ne a legkisebb józan paraszti ész alapján sem) figyelmen kívül hagyni. Pont ezt teszi az LB iránymutatása alapján a megyei bíróság, hiszen az LB gyakorlata az, hogy amennyiben a számla hiteltelen (a gazdasági esemény nem azonosítható kívülállók számára - alkalmazottak hiányában nem végezhette el, igaz, hogy akkor a glettnek magától kellett felkúsznia a falra), a kellő körültekintést nem is lehet vizsgálni.
Magyarul az ha a számla az apeh szerint hiteltelen, amit így cáfolni sem tudsz, akkor te akár az ott dolgozók s...ge lyukába is benézhetsz munkaszerződést kutatva, akkor is hiteltelen marad.

Szerintem sakk-matt, nem tudsz kibújni. Nadehát, ba..meg, az eszem megáll!!!

Nem tudom már ki kérdezte, hogy ez mely alkotmányos szakaszba ütközik: Erre szívesen várnám a válaszokat, mert nem tudom.

Viszont el vagyok keseredve.

Adalék: próbáld ezt jogi képviselőként megmagyarázni az épp pervesztes ügyfelednek...

Üdv'

Stebe

stebe 2008.07.22. 16:24:45

Ja, az előbbiből nem derült ki, mint ahogy a postból sem, hogy azt - mármint a postot - én küldtem. Talán így érthetőbb.

gibbon 2008.07.22. 16:35:31

Ha hiteltelen, akkor fizesse vissza az apeh az ÁFA-t. Vagy nem?

Fikusz Kukisz 2008.07.22. 16:46:47

Vazz Stebe, ez nagyon kemény...Azt hittem legalább az LB észnél van. Könyörgöm, attól hogy valaki feketemunkásokkal nyomatja fel a falra a glettet, az ugyanúgy fel lesz nyomva. Mi az hogy kívülállók számára nem azonosítható? Há' ahun van 'e. És mi az hogy nem voltak alkalmazottak? Voltak, csak nem lettek bejelentve. Vagy az is lehet hogy az alvállalkozó megkért valakit szívességből, nem mindegy, hogy neki volt-e valamilyen jogviszonya azzal aki glettelt?
Egyébként az egész áfa egy baromság, rengeteg az adminisztráció, mégis könnyű vele csalni, ezért a hatóság kénytelen ilyen abszurd idióta módon behajtani azoktól akiket épp megtalál, csak hogy bejöjjön a terv.

Ptk 77.§ 2008.07.22. 17:38:00

Stebe

Az a baj, hogy nem írtad meg, hogy milyen LB iránymutatásraí hivatkozol, így nem tudom könnyen beazonosítani. Írd meg légyszi!

Ugyanakkor azt tudom, hogy pl. az EBH2001.575. sz. döntésben is rögzítve van, hogy mikor állapítható meg a munkaviszony megléte. Ugyanígy rögzítve van ez egy külön erről szóló iránymutatásban is (sajnos a száma nem jut eszembe), ami az APEH számára is kötelező. Mindkettőnek az a lényege, hogy a munkaszerződés meglétét nem formai kellékekhez, hanem a munkavégézs tényleges ismérveihez (pl. utasítási jog, rendszeres fizetés, stb. köti). Azt pedig végképp nem értem, hogy ha ezek nem munkaszerződések az APEH szerint, akkor az alvállalkozó és a munkásai között létrejött jogviszonyt az APEH minek minősítette? Mondjuk vállalkozói szerződésnek? Mert akkor még mindig nem értem, hogy miért nincs valós gazdasági esemény mögötte, és miért nem alkalmas a számla a visszaigénylésre, miért kell azt tulajdonképpen fiktívnek tekinteni. Szóval valamit én ebben nem értek, bár nem vagyok adójogász, csak ha nagyon muszáj.

Az ügyfélnek egyébként azt mondanám, hogy adjon be felülvizsgálati kérelmet, mert sajnos előfordul az, hogy a bíró hülye, de ezt még ezzel lehet korrigálni. Ennél jobbat nem tudnék mondani, így hirtelen.

stebe 2008.07.22. 18:52:11

Ptk. 77!

Igazad van, hiszen mi is ezzel érveltünk, mármint hogy a munkaviszony nem az írásbafoglalással jön létre, hanem ha az ismérvek megvannak. A kérdésed szintén jogos, én is arról beszéltem, hogy akkor hogyan kúszott föl a glett a falra? Még egyszer: azt mondták, NINCS jogviszony!!!
Felülvizsgálat mint lehetőség felmerült, még lehet, hogy...
De: Mitől alkotmányos vagy alkotmányellenes az Art. von. szabálya?

Mille38 2008.07.22. 20:48:48

Azon gondolkodtam, hogy ha menet közben (mármint a vizsgálat, legkésőbb a per idején) az alvállalkozó mégiscsak bejelentette volna az alkalmazottakat (utólag, önellenőrzés keretében), akárcsak egyet is, akkor ugyan pótlékot kellett volna fizetnie, viszont helyreállt volna a világ egyensúlya, már nem tudott volna az Apeh arra hivatkozni, hogy nem volt, aki elvégezze a munkát.

Sőt, ad abszurdum, ha most bejelentené, akkor a tények, körülményekben olyan jelentős változás állna be, ami miatt ismételt ellenőrzésnek lenne helye... Art. 115.§ b) szerint.

Ptk 77.§ 2008.07.23. 10:21:38

Stebe!

Az alkotmányellenesség csak áttételesen állítható fel. Mondjuk az Alk. 57.§-ából kiindulva, az ártatlanság véleleme és az igazságogs tárgyaláshoz való jog mentén fel lehetne építeni valamit, de elég áttételes lenne. Mindenesetre szerintem lehetne azzal érvelni, hogy a bizonyítási teher megfordítása olyan esetekben, amik egyébként bűncselekmények lennének, adó- és tb csalás miatt, alkotmányellenes. És pl. a becslési eljárásoknál lényegében ez történik, olyan cselekmények miatt, amik bűncselekmények, az APEH, mivel azt bizonyítani nem tudja egy büntetőeljárásban, nem tesz büntetőfeljelentést. Viszont kimegy, felbecsül, életvitelt vizsgál és ezek alapján azt mondja, hogy a jövedelmed nem ennyi forint (amiben még általában igaza is van a mai magyar valóságban), hanem emennyi, ami viszont egy lényegében semmivel sem alátámasztott becslés, tudtommal még a becslés általános szempontjai sincsenek meghatározva, így pedig az egész egy (több) hivatalnok kénye-kedve szerint történik.

A Te eseted viszont nem erről szól, ott legfeljebb a jogbiztonság és a jogállmaiság elve mellett tudnék elindulni, kb. azzal az indokkal, hogy sérti a jogbiztonságot az, ha a törvény arra teremt lehetőséget, hogy olyan körülmények miatt, amik egy magánjogi jogviszonyban szereplő személy által jogszabályi korlátok miatt (pl. személyes adatok védelme) nem vizsgálhatók, a másik fél jogsértése következtében a vétlen fél ne legyen elmarasztalható. De ez is elég áttételes.

Keshet 2008.07.24. 09:40:50

Szerintem az említett iránymutatás arra vonatkozik, hogy hogyan kell elhatárolni azt hogy megbízás jellegű polgári jogi szerződés, vagy éppen alkalmazotti munkajogi jogviszony jön -e létre. Ergó ez itt nem annyira vág a dolog lényegébe. Nem tudom hogy lehet ilyen ítéletet hozni, de olyan esetben el tudom képzelni, amikor a jogszabi megmondja tételesen, hogy az adott eljárásban mi számít hiteles igazolásnak. És ilyen nincsen. Innentől a jogszabály a rossz, meg ellenbizonyítás kizártsága esetén szintén azzal van baj. Hamár Alkotmány akkor én is jogállami klauzula sérelmét mondanám. De leginkább a józan ész klauzáját sérti:)

Tamaravera 2008.07.24. 21:13:22

Az én véleményem szerint, ebben a történetben nem a be nem jelentett alkalmazottak jelentették a buktát, hanem az, hogy az alvállalkozó nem vallotta be (figyelem nem NEM FIZETTE BE) a kérdéses számla ÁFa vonzatát. Az hogy a vizsgált időszakban nem volt bejelentett alkalmazott már csak hab a tortán. Lehet hogy a tárgyi eszköz nyilvántartásában sem szerepel semmilyen munkaeszköz. Az is lehet, hogy anyagköltségszámlák sem voltak.
Azt hogy a munkát elvégezték a fővállalkozónak kellett volna bizonyatani. Ha az alvállalkozó csinálta a glettelést a fővállalkozó meg a meszelést, akkor ez majdnem lehetetlen.
Nem kételkedem benne, hogy a levélíró becsületes, de azt kell mondjam, hogy a mai magyar építőiparban uralkodó helyzet áldozata, mert ha így történt ahogy írtam erősen ÁFA csalás szaga van a dolognak.
Ezzel együtt nem vitatom, hogy az összes revizor, az egész APEH, és minden bíró hülye.

stebe 2008.07.25. 10:49:54

ÖÖÖÖöööö.... a levélíró nem a fővállalkozó, hanem annak képviselője... kesereg a jogrendszer állapotán, gondolkodik a diplomája visszaadásán és kecsketenyésztésen.
Az ÁFÁ-t a számlakibocsátó befizette. Pont.
Csak vissza nem volt út, mert nem volt az alkalmazott bejelentvel. A munka elvégzése ellenőrizhető volt, a glettelés csak példaként citáltatott.

gibbon 2008.07.25. 12:05:57

Az írás szerint az alvállakozó ellenőrzése lezárult.
Gondolom az APEH megtartotta a befizetett ÁFÁ-t.
A bíróságon sztem arra kellet volna hivatkozni, hogy ha a számla nem hiteles, akkor milyen papírfecni alapján szedte be az APEH az alvállakozótól az ÁFÁ-t.

szerjogin 2008.07.25. 12:42:04

Erős csúsztatások vannak a bevezetőben és a kommentekben.

Az APEH pernyertességi aránya I. fokon a becsült adatok szerint kb. 2/3-os. /Az LB-n szerintem ennél is jobb, de az sem vethető össze a 90akárhány %-os váderedményességgel./
A "hallgattassék meg a másik fél is" elve alapján az volna a korrekt, ha (amennyiben felülvizsgálta az LB) az anonimizált határozat linkjét is közreadta volna a képviselő. Tartok attól ugyanis, hogy nem teljes a tényállás.
/Ha meg csak I. fokú az ítélet,felülvizsgálatozd meg!/
Nem az a lényeg, h. a glett fenn van-e a falon, hanem, h. az adott alvállalkozó tette-e fel. És csak ez. Ha vannak olyan körülmények, amelyek az alvállalkozói munkát kétségessé teszik, akkor nem biztos, h. rossz az ítélet. / A kellő körültekintésbe most nem mennék bele./

Immortalis: ha nem jogszolgáltatást akarsz, akkor menj a bölcs kádihoz, az majd a hasára üt, és az lesz az igazság. Nem tudom mennyire tetszene. Mégis mi lehet a jogszolgáltatás alternatívája?
/ A minősíthetetlen jogszobályokat meg a fülkében szavazd le négyévente, ha tudod!/

Anti-troll: Nem azon múlik a vagyonbecslés, h. hitel nélkül vásárolt akárhánymillióért, hanem, hogy volt e legális (egyszerűstve: adózott)forrása a vételárnak.

A vagyonosodási becslés szabályai a közemúltban alkotmányosnak találtattak. Talán tessék picit a jogalkotásra meg az AB-ra fókuszálni a bíróságok helyett.
/Persze nyilván vannak hibás ítéletek is. Csak a Microsoft tökéletes./

TinSoldier 2008.07.28. 21:17:52

Az adóhivatal által elfogadott módszer szerint az APEH honlapján ellenőrizhető, hogy egy-egy gazdasági társaság hány alkalmazottat foglalkoztat. Ki kell nyomtatni az oldalt és a számla mellé tenni, ezzel a kellő körültekintés ki van pipálva.

A kérdéses esetben szerintem a revizor nem azt vitatta, hogy a falakat glettelték-e, hanem azt, hogy azok glettelték, akik a számlát adták róla. (Az építőiparban jellemzően nem azok számláznak, akik a munkát végzik.) A gazdasági esemény - glettelés - tehát létrejött, de nem a számlán feltüntetett felek között, ezért lett a számla tartalmilag hiteltelen.

Vagy valami ilyesmi... ;)

2008.08.05. 22:51:00

Szia Tamaravera!

De miért bukta az, hogy az alvállalkozó nem vallotta be? Sem a régi, sem az új áfa tv. nem írja a levonásba helyezés feltételei között, hogy a másik félnek be kell vallania a fizetendő áfát. De ha így van, akkor ez elég érdekes helyzeteket szülne, mert mi van akkor, ha a cég januárban befogad egy számlát, melynek áfa tartalmát levonásba helyezné, viszont ő havi bevalló, az alvállalkozó pedig éves...
süti beállítások módosítása