Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Pe rákúrt, és az ingatlanügyi földhivatal

2007. december 12. - zugügyvéd
Címkék: bíróság

A Zugügyvéd pályázatot ír ki az alábbi ügy értelmezésére, már csak azért is, hogy az olvasók lássák mi mindennel kell megküzdeni egy jogi blog szerkesztése folytán. A fődíj egy 1997-es kis szürke Ptk.

 

Tisztelt Zugügyvéd!

Pénzember (Pe) kölcsön ad gazdálkodónak (G) törpemongúz gyártás céljára. Fölös óvatosságból bejegyezteti G kunyhójára a zálogjogot. G nem fizet. Pe nótáriusi közpapírral felvértezve végrehajtásba kezd. G ezt kiszagolva viskóját eladja terhelten.

 

A vételár egycuslágnyi, de vevő nem fizet, mert direkte az adásvétel előtt megszerzi egy harmadik tipusú lénynek a G-val szembeni ilyen-olyan (de inkább fiktív) követelését, valszeg ingyé. G és családja mellett a gondviselés, mert kiköltözniük azt nem kell.

Ingatlanügyi földhivatal végrehajtási jogot elutasít, tulvált mián. Pe szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indít. Első fok utolsó tárgyalásán kereset előterjesztve új tulajjal szemben, zálogjogi igény érvényesítése céljábólsérelmére.

 

Tárgyalás berekeszt, kereset elutasít, kereshetőségi jog hiánya mián vagy végett, nem t'om. Zálogjogi igény: néma csönd. Teljeskörű fellebbezés. Másodfok helyben hagy, zálogjogi igényről írásbeli verdiktben megállapít, hogy ilyen nem lett elővezetve. Másodfokú ítélet kézbesítése után kérelem az ítélet kiegészítése iránt. Tárgyalás. Első fokú bíróság ítélet-kiegészít. A világ helyrezökkenik. Majnem. Mert a titkosított jogtechnikai processzussal megalkotott döntés: zálogjogi igény elutasít.

Utóirat:.


Az ügyről venezuelai barátomtól hallottam, akinek egy zanzibári ismerőse mesélte el zokogva a röhögéstől madagaszkári haragosának hír-értékűvé azért vált esetét, mert G nem törlesztett, nem, nem soha, még egy törött üvegcseréppel sem.

P.s.:
A vevő nem bírta sokáig viselni a tulajdonjog terheit, mert azon a nádkunyhón, G-vel és családjával lakottan, beszerzési áron túladott.

Warning!
Senki ilyet Újmaón meg ne próbáljon, mert a Pe nagyon rá fog kúrni.

Üdvözlettel: Non-Pe.

47 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr54262242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

limbekcs 2007.12.13. 00:03:39

így első olvasásra nem tűnik "túlrejtjelezettnek", de mert a második nem most lesz, és jogászok se volnánk, lélekben már le is mondtunk a kis szürkéről... :)

2007.12.13. 00:54:20

Kapjam be, ha ebből egy szót is értek. Pedig érdeklődöm az ilyesmi iránt igazán.

abandi 2007.12.13. 01:42:48

Hát ez tökegyszerű:dobogós!!!

abandi 2007.12.13. 01:44:43

Ja és: az ingatlan azé aki megműveli!...vagy, nem...

eternity · http://eternity.blogter.hu 2007.12.13. 01:45:16

Aham.
ÉS kinek veszett el a kardja? :O

abandi 2007.12.13. 02:00:13

Hoppá...a monguz azé aki...
T.Pe!
Ez jár annak, aki egy jogvármegyében -gondolom- mérsékelt haszonnal kölcsönt ad...
Lehetőség szerint inkább próbálkozz kincstárjeggyel...
Amúgy: "jótisztességesmagyarember" lomniczihoz ne fordujjál...

SzigMa 2007.12.13. 08:42:20

Tehát, ha jól értem a gond az, hogy a keresetben előadtát, hogy zálogjogi igényük van az ingatlant megszerzővel szemben is, de erről a másodfok nem döntött, hanem azt állapította meg, hogy nem volt zálogjogi igény, ennek hiányában pedig az új tulajdonos személyében nem perelhető. Kérték a kiegészítést, ami szerint volt zálogjogi igény, de erre a bíróság azt írta le, hogy azt elutasítja. Ha még ennek az indoklását is tudnánk, már is jártasabbak lehetnénk a zanzibári polgári jogban. Addig nem sokat lehet erről mondani.

vernarancs 2007.12.13. 09:55:29

Micsoda zagyvasag. Ki az a hulye aki terhelt ingatlant megvesz? Es hogyan is vehetne meg, ha jelzalog van rajta?

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2007.12.13. 10:01:59

Lehet jelzáloggal terhel ingatlant venni, de akkor a vételár megfelelő részét a vevő nem is az eladónak fizeti ki, hanem a hitelezőnek. (Ha jól tudom...)

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2007.12.13. 10:12:25

Elsőfok előtt el kellett volna dönteni, hogy az új tulaj tulajdonosi állapotát támadjuk-e meg, vagy elfogadjuk, hogy az új tulajdonosé már a nádkunyhó és így zálogjogi igényünk van vele szemben. A két felvetés mintha kizárná egymást: ha azt akarjuk bizonyítani, hogy a szerződés nem érvényes, akkor miért akarjuk ugyanabban a perben azt is bizonyítani, hogy a követelésünk átszállt rá.

2007.12.13. 10:19:19

Volt -e elidegenítési tilalom bejegyezve az ingatlanra?

Netuddki. 2007.12.13. 10:57:51

SZVSZ az egész arról szól, mijaf@szér is vana földhivatal?

Ha Pe jelzálogot jegyeztet be G ingatlanára, akkor ennek a tulajdoni lapon fel kell lenni tüntetve lennije. Na. +Elidegenítési tilalmat. A bankok is eztet csinálják nem?
Ergo G el sem tudja adni, amíg ez rajta vagyon.
Azaz vagy Pe qrt el valamit, vagy a földhivatal. Szerintem más variáció nincs. Aki meg a bűnös, az viselje a következményeket.

Pedig még szakmabeli sem vagyok. A Ptk-dat meg megtarthatod. :)

SzigMa 2007.12.13. 11:06:27

Ahogy Pascal mondja. Csak akkor meg az a bibi, hogyha a bíróság kimondja, hogy a szerződés érvénytelen, akkor lehet kérni a végrehajtást az eredeti tulaj ellen, ha nem mondja ki, akkor meg mindenképpen helyt kell adnia zálogigénynek. Tehát, ha feltételezzük, hogy a bíróság nem hülye, akkor szerintem az egyetlen (és legvalószínűbb) magyarázat, amit itt mindenki emleget, hogy t.i. el lett az a jelzálogbejegyzés tolva, de nagyon.

2007.12.13. 11:20:06

Az sem derül ki, hogy G ismerőse hogyan "szerezte meg" az ingatlan tulajdonjogát. Végrehajtás esetén per és tehermentesen jut hozzá, de akkor a végrehajtó értesíti a jelzálogjogosultakat és Pe csatlakozhat a végrehajtáshoz. Mint első helyi jogosult nyerő helyzetben van.

Ha G eladta terhelten az ingatlant akkor az fedezet elvonás. Egyrészt csalásért fel lehet jelenteni, másrészt meg lehet támadni az adás-vételi szerződést.

Valaki a fenti esetben komoly hibát követett el, mert jogilag nem tűnik olyan bonyolultnak a dolog. Sőt az a gyanúm, hogy inkább mindennaposnak mondható.

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2007.12.13. 17:09:02

Induljunk ki abból, hogy a hivatal nem hülye? ehh...

Egyébként sztem a kölcsönszerződés tartalmazta a zálog tárgyát, azonban földhivatali ügyintézés nem történt. Vagy nem.

derelyegrádi szellem 2007.12.14. 10:35:19

Kovi kedvéért aki ugyan nem szakmabeli, de - mint mindenki - ért hozzá (futballbírónak, és jogásznak nem kell tanulni, mindenki úgy születik):

Ha a jelzálog be volt jegyezve (tullap III. rész) akkor ha azt valaki megvette terhelten vette meg, a zálogjogosult zálogtárgyból való kielégítését tűrni köteles, mert a zálogjog a dologhoz, és nem az adóshoz tapad (ezért találták ki a rómaiak). Röviden: az új tulajdonos vagy kifizeti tartozást vagy lehívva a jelzálogjogot elárverezik az ingatlant. (ebben az esetben egy másik kommentelő által írt hitelfedezeti csalásról szó sem lehet az adós részéről)

HA a bejegyzés megtörtént és "mint a bankok" azt elidegenítési és terhelési tilalommal biztosították (ezt nem hiszem magánszemélyekről lévén szó) akkor az átruházó szerződés semmis (orvosolható semmisség, gyógyszere a zálogjogosult írásbeli hozzájárulása akontraktushoz). Szerződés semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat, a hitelező az aktív perbeli legitimációját is igazoni tudja, így a perindításnak ilyen kehe sem lehet. Perelni kell, az eredeti állapot helyreállít, adós tulajdonos, kielégítés ingatlanból. Addig perfeljegyzés, vagy Vht. szerinti előzetes biztosítási intézkedés. A Pp. szerinti igeiglenes intézkedés iránti kérelem nem jó.

Ha nem jegyeztette be akkor a hitelező magára vessen (akkor minek a f..sznak kötött jelzálogszerződést), mert aki az ingatlanyulvántartás adataiban bízva jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett tulajdont az nem köteles helytállni a "jogelődje" tartozásáért. Ilyenkor is meg lehet próbálkozni a perrel de mondjuk az új tulajdonos rosszhiszeműséget nehéz igazolni (a jóhiszeműség vélelmét megdönteni). Az csekély esély.

Hát nagyjából és általánosságban ennyi. A kis szürke Ptk.-t én sem kérem. Régi jogi szakkönyvet viszont elfogadok. :)

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2007.12.14. 11:03:22

Lehet szidni a földhivatalt, tudjuk is milyen állapotok vannak, de a történet érdekessége nem ez.

Talán volt földhivatali bejegyzés - ha erről nótárius közpapír született - ez és a zálogjog a triviálisabb része a történetnek. A per a történet szerint először a szerződés megsemmítéséért indult, amit elvesztett elsőfokon és másodfokon - nem derül ki miért de hétköznapi dolog (ha nem volt földhivatali bejegyzés, akkor Pe-nek szívás de ebben sincs semmi különös).

Az érdekes csavart az teszi bele amikor az elsőfokú tárgyalás folyamán ugyanabban a perben keresetet ad be az új tulajdonossal szemben zálogjogi igény miatt. 22es csapda saját magának. Lehet inkább először kizárólag a szerződés érvényessége miatt perelni és a jogerős ítélet megszületése után, annak megfelelően végrehajtani a régi tulajt vagy perelni az újat.

Extra szívást épít be, hogy már az új tulaj is továbbadta az ingatlant de ez igazán különös jogi dolgot szintén nem okoz. Ha volt bejegyzés akkor az új helyett a legújabb tulajt kell perelni a zálogjog miatt; ha nem volt akkor Pe így járt ígyis úgyis.

BSz 2007.12.14. 12:52:27

Jogászök között ez vicces?

Nem egyezik a humorérzékünk :-|

2007.12.14. 15:19:17

derelyegrádi szellem 2007.12.14. 10:35:19
"... mint mindenki - ért hozzá (futballbírónak, és jogásznak nem kell tanulni, mindenki úgy születik):..."

Tegyük hozzá, ahogy a legtöbb jogász is ért a futbalhoz, az autókhoz és a gazdasághoz : )

Pióca 2007.12.14. 16:22:41

Derelye jól látja. Ha nem volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési tilalom, akkor a vevő jogszerűen, de jelzálogjoggal terhelten szerezte meg az ingatlant. Ebben az esetben viszont az ingatlanügyi hatóságnak (ómagyarul: földhivatal) be KELL jegyeznie a végrehajtási jogot (árverés kitűzését, stb.), sőt még jelzálogjog-bejegyzés nélkül is, hiszen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapja a végrehajtó megkeresése (Inytv., Vht., Art.), függetlenül attól, ki a végrehajtást kérő és az adós. Legföljebb jön egy végrehajtási kifogás, igényper, végrehahajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti per. De ezek nem a földhivatal kompetenciáját érintik.

Az alapcikk jópofira szánt megfogalmazása csak a homály növelésére alkalmas egy egyébként valószínűleg nem túl bonyolult ügyben.

derelyegrádi szellem 2007.12.14. 16:33:19

"Tegyük hozzá, ahogy a legtöbb jogász is ért a futbalhoz, az autókhoz és a gazdasághoz : )"

Drazsé elvtársa gondolsz? Mert akkor igazad van, ő ért mindenhez. Mint kovácsok. Azok pl könyvelnek is, ha úgy alakul, de cégtérs könyvelők mint csinálnak addig az nem világos... :)

Megjegyz: draskovics eredetileg jogász végzettségű. És annyira mint a orvosdoktor ő is ért hozzá, ez kétségtelen. A rongyszedőről meg aztán nem is beszélve.

2007.12.14. 16:56:45

derelyegrádi szellem 2007.12.14. 16:33:19

Vagy Dr Torgyán pl. a magyar agrárium és az FTC szakértője.

Vagy hahahaha....
bocsanat... haha.. na jó.. Deutsch-Für Tamás a nagy ELTE Jogtudományi Karárának dísze a jogtudományok doktora...: )

derelyegrádi szellem 2007.12.14. 17:05:37

Zsír

DFT nem egy géniusz. Kérdés az, hogy kihez képest. hájájelmónikalampethez (ős is jogi doktor), vagy Vadai etácsőhöz, ki szerint Burma afrikai ország na hozzájuk viszonyítva Tompi agysebész.

Torgyándoktor? hagyjuk! A Buzerásokat kérdezd.

De zárjuk ezt az off-ot a közgazdászok közgazdászának nagy mondásával: "E-ban a gazdasági növekedés 0, nálunk ennek a többszöröse." dr. Megyo

Jó hétvégét.

2007.12.14. 17:43:41

Jó hétvégét!

Ju.hé 2007.12.14. 20:46:16

Tételezzük fel a következőket:
1.) A jelzálogjog bejegyzésre került. Elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését nem kérhette - aki jogász, tudnia kell, hogy miért.
2.) Végrehajtási kérelmét benyújtotta, az előleget megfizette, de a végrehajtó a Vht. szerinti három munkanap helyett hónapokkal később kereste meg a földhivatalt.
3.) A bekövetkezett tulajdonos változás miatt a földhivatal a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresést elutasította.Aki jogász, tudja, hogy ez teljesen jogszerű volt.
3.) Pe tartozás fedezetének az elvonása miatt (Btk. 297. §) feljelentést tett és G-vel szemben emiatt a büntetőeljárás emiatt.
5.) A Pp. egyáltalán nem zárja ki az eshetőleges kereset előterjesztését, akár az első fokú eljárás utolsó tárgyalásán. Azt viszont a Pp. 213.§-a alapján tiltja, hogy a bíróság ezzel egyáltalán ne foglalkozzon. Sőt, a fair trial követelményének a megszegése miatt 2004. óta a bíróság kártérítési felelősséggel tartozik - nem kell tehát az EJEB-hez folyamodni.

Ju.hé 2007.12.14. 20:55:16

A számozást elhibáztam, talán a sok off és a sok szándékos meg nem értés miatt. Véleményem szerint egyébként Non-pe írása nem jópofizási célzattal íródhatott. Aki így gondolja, legyen felperese egy ilyen ügynek. Az sem biztos egyébként, hogy aki kölcsönt ad, az feltétlenül hülye. Aki egy kicsit is figyelt (és nem csak elsőzni meg offolni akart), meg kellett értse, hogy a közpapír közjegyzői okiratba foglalt tartozást elismerő nyilatkozat vagy kölcsönszerződés volt. Én a magam részéről Pe-vel érzek együtt, G-ről pedig azt gondolom, hogy Degec környékéről származik.

Ju.hé 2007.12.14. 20:57:58

Az első bejegyzés második 3. pontjához:G-vel szemben a büntetőeljárás folyamatban van.

Pióca 2007.12.14. 21:55:19

Kedves Ju.hé!

A vitaindító írás nyelve szerintem gügyögős pidzsinmagyar, amit én -- jóindulatúlag -- jópofinak szántnak neveztem.

Ju.hé 2007.12.14. 22:28:10

Kedves PIÓCA!

Biztos igazad van, de az ügy lezárása után a rendelkezésemre bocsátott összes dokumentummal együtt megismert jogesethez ezt a nyelvezetet tartottam adekvátnak (nem titok: a bejegyzést én írtam) - a hülye helyzethez-hülye stílus jegyében. Az ügyben egyébként nem csak az zavaró, hogy megtörtént, hanem az, hogy bárkivel megeshet, kivéve ha nem sztár ügyvéd (értsd: aki ismeri a bíró(ka)t) képviseli.

Pióca 2007.12.14. 22:45:56

Kedves Ju.hé!

Végrehajtási jogot tényleg csak a tulajdonossal szemben lehet bejegyezni. Ezért a zálogtárgy tulajdonosát kell adóssá tenni, és elfelejteni a személyes kötelezettet.

Bocs, amiért lejópofiztalak. Nyilván ismered az ügy számomra homályban maradt részleteit is, meg az alkalmazandó jogszabályokat is, úgyhogy ne keseredj el, szerintem nem kell bírókkal kvaterkázni a kiút megtalálásához.

Ju.hé 2007.12.14. 23:01:00

Kedves Pióca!

A megjegyzésedet köszönöm, mert valóban jól esett. Nem keseredtem el és eszem ágában sincsen bírókkal kvaterkázni. Ez az ügy még nem zárult le - már csak azért sem, mert az írásbeli kiegészítő ítélet még nem lett kézbesítve és csak abból fog majd kiderülni a zálogjogi igény elutasításának az indoka (talán). De egyáltalán nem biztos, hogy a záró aktus a fellebbezés lesz. És ezt az illetékesek nyugodtan vehetik fenyegetésnek, még ha most esetleg sátáni kacajban törnek ki. Quod dixi, dixi.

SzigMa 2007.12.15. 13:34:09

Ju.hé!
Ne feledd el megosztani velünk az indoklást, érdekel.

abandi 2007.12.16. 23:09:45

Ju. hé!
Ehhh... már megint igazam lenne??? Szégyen!!!

2007.12.18. 11:11:14

Ju.hé 2007.12.14. 20:46:16

"... Elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését nem kérhette - aki jogász, tudnia kell, hogy miért..."

Abban teljesen igazad van, hogy ez nem ért volna semmit mert nem abszolút értékű.

Azt nem értem, hogy miért nem kérhette volna a bejegyzést, ha mégis akarja, és szerződésben megállapodtak.

derelyegrádi szellem 2007.12.18. 11:41:25

Zsír

"Abban teljesen igazad van, hogy ez nem ért volna semmit mert nem abszolút értékű."

Mivan?

"Azt nem értem, hogy miért nem kérhette volna a bejegyzést, ha mégis akarja, és szerződésben megállapodtak"

Megoldás: Ptk. 114. § (2) bekezdés

Tudod, ez nem játék(elmélet)! :)

2007.12.18. 12:45:15

derelyegrádi szellem 2007.12.18. 11:41:25

"..abszolút értékű.." bocs abszolút hatályút akartam írni, és úgy értettem, hogy ha nem ilyen elidegenítési tilalom áll fenn akkor a szerződés nem lett volna semmis, ha G eladja az ingatlant, hanem Pe csak kártérítési igénnyel élhet G-vel szemben, amivel nem ér semmit.

A Ptk 114. § (2) bekezdést nem ismertem, így nyilván a fenti okfejtésnek sincs sok értelme.

A játékelmélethez sem értek sajnos többet mint a joghoz, de nem baj a közgazdász blogon majd jogásznak tettetem magam : )

derelyegrádi szellem 2007.12.18. 13:01:51

Zsír

Még mindig nem érted. Megpróbálom még egyszer, de most figyelj:

Ha bejegyzésre került volna az elidegenítési és terhelési tilalom, akkor az elidegenítésre irányuló szerződés az SEMMIS ("orvosolható semmisség", elen yesetben csak Pe hozzájárulásával válik érvényessé a szerződés, de ha az nincs akkor SEMMIS)

De nem kerülhet ilyen (elidegenítési és tarhalési tilalom) bejegyzésre a Ptk 114. § (2) bekezdése alapján, idemásolom: (

"2) Az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál"

Érthető?

P. s. Ha nem akkor sem magyarázom tovább. A közgazdász bolog is ahol jogásznak állítod be magad az első két három évben csak óvatosan kérdezz! :)

2007.12.18. 16:40:07

derelye:

"...Ha bejegyzésre került volna az elidegenítési és terhelési tilalom, akkor az elidegenítésre irányuló szerződés az SEMMIS..."

Szerződés alapján bejegyzett elidegenítési tilalom esetén, a tilalom ellenére történt átruházás vagy terhelés harmadik, jóhiszemű személy jogszerzését nem érinti.

Tehát nem lett volna semmis a szerződés, hanem Pe csak kártérítést követelhetett volna G-től, meg persze feljelentheti, de az ingatlan kicsúszik a kezéből mindenképp. Érvelésed e helyen téves.

Az viszont igaz, hogy nem lehetett volna terhelési és elidegenítési tilalmat bejegyeztetni, mert ez csak tulajdonátruházásnál lehetséges, kölcsönnél nem.

Csak óvatosan kérdem, hogy most érted -e már?

derelyegrádi szellem 2007.12.18. 17:21:44

ZSír.

Feladom! Mindhárom megállapításod egytől egyik téves.

Olvasd el a Ptk. magyarázatát. A 114. §-ét különösen. A 289. és 292. oldalon találod a KJK 1995 Harmadik átdolgozott kiadásában

P.s. Ha egy jog bejegyzésre kerül az INYT-be, senki nem hivatkozhat arra, hogy arról nem tudott. Ezért vezetik és ezért nyilvános a telekkönyv.

2007.12.18. 17:44:01

derelyegrádi szellem 2007.12.18. 17:21:44

Elolvastam. Igazad volt. Ha már bejegyezték akkor nem lehet jóhiszeműségre hivatkozni. Jelen esetben be sem lehetett volna jegyeztetni. Hát mindenesetre, kösz. Megint valamit tanultam.

Ju.hé 2008.01.03. 23:17:02

Kedves SzigMa és akit még érdekel a téma!

A kieg.ítélet jogi indokolásának a lényege:
1.) A zálogjog dologi hatályú, ezért azt az újabb inyt-i bejegyzés nem érinti.
2.) Ha a személyes kötelezett G vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen, akkor majd PE per indíthat az új tulajjal szemben.

Ju.hé 2008.01.03. 23:28:59

3.)A zálogjogi igény érvényesítésére irányuló kereset ún. megállapítási kereset (Pp. 123. §), annak meg nincsenek meg a jogi feltételei a perben.
4.) Nincs több.

Új és boldog korszak virradt ránk a hitelezővédelem történetében.

bankjogász 2011.06.20. 17:56:25

köszi a trükköt, aki érti alkalmazza...aki nem, fanyalog.
Igen, igen új korszak kezdődhetne már a hitelezővédelemben és a bíróságok működésében. El is kezdődik, vagy így vagy úgy.

bankjogász 2011.06.20. 18:01:24

@kovi1970: az ilyen primitív vélemény nem ide való. aki a ptk-ra legyint, z mit keres itt?
süti beállítások módosítása