Elf: az a bibi, hogy az élettárs nem tett feljelentést (vagy visszavonta, nem tudom).

A lényeg az lenne, hogy az átlagember milyen tanulságot szűr le az esetből: a kiscsaj (vagy az anyja) előre megfontoltan, kegyetlen módon fejbe lövi az alvó ffi-t, és ezért kap 2 évet.
Ezzel szemben itt a másik eset: egy nő a ffi-val szemben állva - talán egy támadás elhárítása céljából - egy emberölésre szinte alkalmatlan fegyverrel rálő az alkoholista barátjára, nos, ő kap 8 évet (és ez utóbbi sértett életben maradt).

Derelye!

Értem.

A Kitti lányról - ellentétben más bűnösökkel, akik , ugye még fiatalok voltak és ne beszéljünk a botlásaikról -, mostmár egész életében mindenki azt híresztel , amit csak akar.
A közértesnek is igaza lesz vele szemben, ha túlszámláz - elég, ha azt mondja, gyilkos fények gyúltak a szemében.
A híresztelők olyanba rúgnak megint, aki nem tud védekezni.
Nem akar valaki a Morvai Krisztináról mesélni családi anekdotát?
Az is nő.

TheElf:

"A kategóriákon belül is mérlegel a bíró társadalomra veszélyesség kapcsán, erre jó az a módszer amit mondtam"

Az idealizmusodat tisztelem, de a naivitásod a napi gyakorlatban veszélyes lehet. Már a nyomozati szakban ugyanis csak azt kéredezik a szakértőtől, hogy lőfegyver -e vagy sem. A szakértő erre válaszol, de nincs módja kifejteni, értékelni az egyes fegyverek hatásadatait veszélyességét stb.
( megjegyzem, hogy a hazai szakértők krémjének is ez a problémája)
A birót viszont- akinek, mint mondottam- semmi fogalma sincs a fegyverekről (katona nem volt, mert alkalmatlan volt, mert nő, mert már megszűnt a sorozás stb. ugyanakkor sportlövő egy sincs köztük tudtommal, és csak nagyon kis töredékük sportvadász )tökéletesen kielégiti ez a válasz és másra nem kiváncsi.
A szakértő meg nem fejtegethet külső ballisztikai, célballisztikai (sebbalisztikai) képleteket, meg űrméretet és KO értéket, mert ezeknek az adatokatnak legfeljebb a katonai tanács elött lesz foganatjuk, a civil biró elött biztosan nem.
Sajna ez a gyakorlati tapasztalat, ámbár vannak szabályt erősitő örömtelien meglepő, de nagyon ritka kivételek

A bíróság szakértői vélemények alapján hozzta meg döntését. Ezt monják, mondjuk, mert ezzel szépen át is toljuk a felelősséget a szakértőre, mintha a nyomozó hatóságnak, ügyésznek, bírónak nem lenne munkaköri kötelessége a gondolkodás.

A baj akkor kezdődik, ha valaki nem veszi készpénznek a szakértő véleményét, és visszakérdez, és máris kiderül, hogy más szakértő másként látja.
Pl. Zsanett ügyben elég szépen beégtek a szakértők.

A fegyverszakértő adott esetben megkapja az általános gyógykérdéseit, pl.
- lőfegyvernek minősül-e a beküldött... izé ...?
-Működik-e?
-Alkalmas-e élet kioltására?

A válaszok lényege pedig,
- persze, hogy lőfegyver, mert annak gyártották, a lövedék csőtorkolati energiája ...
- működik, mert lőttem vele,
- naná, hogy alkalmas élet kioltására, ha egyszer lőfegyver.

Na most ebből nem fog kiderülni, hogy adott szögből, adott távolságból az adott fegyveből leadott lövés mennyiben jelentett veszélyt a sértett életére.

A konkrét esetben, a nő kb 30 éve dédelgeti kedvenc Zbrojovkáját, biztos, hogy jónéhányszor elvitte elhagyott kőbányába, haveri lőtérre, esetleg fácánozni a mezőre. Tehát biztosan tisztában volt az erejével.
Mikor rálőtt a sértetre, nyivánvalóan sérülést akart neki okozni, de ez még az ölési szándék bizonyításához kevés. Szerintem.

A "szakértőt" nem kell szószerint venni. Láttam "szakértőket", akik renszeresen szakértenek bíróságokon, de a szakma alapvető szabályait sem értik.

A szakértő kirendelő határozatban vagy végzésben a kérdések közül az utolsó mindig az, hogy "a szakértő egyéb megjegyzései, észrevételei" vagy hasonló. Erre éppen azért van szükség, mert a szakértő tudja milyen ügyben rendelték ki, és akár kérdés nélkül is nyugodtan leírhatja amit szakértőként fontosnak talál. Ettől függetlenül erre a pontra nagyon ritkán reagálnak a tisztelt szakértők.

Ne várjuk már el a laikustól - pl.a bírótól -, hogy mindenhez értsen, hogy olyan kérdéseket tegyen fel, melynek feltételéhez eleve speciális szaktudás szükséges. A szakértőnek a véleménye megfogalmazásához rendelkezésre áll a büntetőeljárásban keletkezett összes adat.Ha szerinte egy adott márkáju fegyverrel az adott szituációban nehéz megölni valakit, attól függetlenül, hogy lőfegyvernek minősül, írja le.

Minden jó érzésű, szakmáját ismerő szakértő ettől az utolsó kérdéstő megy a falnak.
De csak eleinte, utána egyszerűen nem törődik vele, mondván, ha a kirendelő nem tudja mire kiváncsi , akkor ő honnan találja ki.

Egyébként szakértőktől - fegyverszakértőktől is - hallottam, hogy csak a feltett kérdésekre válaszolhatnak.

dr.justice, már megbocsáss, de nem a szakértő feladata a nyomozás, bizonyitás irányítása.

dr. justice:
Pont azt várjuk el egy bírótól, hogy kérdezni tudjon a szakértőtől.
Egy lőfegyverhasználat esetén a szakértőtől sokat kell(ene)kérdezni, nagyon sokat.

Ennek ellenére keveset kérdeznek és sajnos nem nézik meg a szakértői besorolást sem, mert pl. rendkivül kevés fegyverszakértőnek van mindenre jogosultsága ( számkódja megmutatja) Kevésnek van összehasonlitó mikroszkópja, és tudnak lövedéket fegyvercsővel, hüvelyt töltényűrrel és ütőszeggel beazonositani. Vannak vagy öten- hatan.Na ők azok akik ballisztikából is jók és pl. az un sortűzperekben is szakértettek.
Nem a szakértő az ügy ura, konkrétumokhoz kell ragaszkodni, hogy ne terjeszkedjen túl a kompetenciáján.Sok esetben az ő kezében van a történeti tényállás megállapitásának minden lehetősége (pl. ispánki vadászbaleset)de ezt a biró állapitja meg.

bagoly2, doki

Valóban nem a szakértő feladata a nyomozás. A szakvélemény pedig csak egy a bizonyítékok között. A bíró feladata, hogy a szakvéleményt mint bizonyítékot értékelje, összevesse a többivel.

De nem értem mit vártok egy jogásztól. Értsen mindenhez ? Doki, te elvárnád, hogy a bírónak legyen fegyvertartási engedélye, legyen önvédelmi fegyvere, legyen sportlövő, legyen vadász, esetleg nem ártana ha harcolt volna egy-két háborúban - hogy egyéb szakkérdésekben való jártasságról ne beszéljünk - ?Tudom, hogy ezt már írtam, de nem kaptam rá választ.

Egyébként az előzőektől függetlenül szerintem a jogászok legtöbbször felteszik a szükséges kérdéseket, melyekre megkapják a megfelelő válaszokat.

dr justice,
hat szerintem eletveszelyes lenne, ha olyan biro dontene, aki nem ert az ugyben relevans kerdesekhez. Legalabb annyira, hogy kerdezni, es kulonbseget tenni tudjon. Nem kell elvarni, hogy vilagbajnoki csapattag sportlovo legyen, de igenis legyen lovese ahhoz, hogy melyik fegyver mire valo.

malacfül

És értsen az építészethez, az orvosláshoz, a könyveléshez, az állatokhoz, az autószereléshez, a mérgekhez, a robbanószerekhez, a kábítószerekhez,a villanyszereléshez, stb.

Ha pedig erőszakos közösülést tárgyal, legalább egy nőt erőszakoljon meg, hogy legyen lövése a témához ugye ?

annyira ertsen hozza, amennyit egy delutan ehhez el tud olvasni. Inkabb o toltson el +1 napot vele, mint az elitelt 1 nappal tobbet meg nem erdemelten a bortonben. Ezert kapja a fizeteset.

"Ha pedig erőszakos közösülést tárgyal, legalább egy nőt erőszakoljon meg, hogy legyen lövése a témához ugye ?"
ezt meg igy hogy?

Júzer

Örülök!


Malacful

"de igenis legyen lovese ahhoz, hogy melyik fegyver mire valo."

A 6.35-ös Zbrojovka valódi lőfegyver. Amit az is bizonyítani látszik, hogy a 60-as 70-es években a rendőrségnél is redszeresítve volt, mint szolgálati lőfegyver.

A büntetőeljárás nem iparjogvédelmi eljárás, ahol a három bíró közül legalább kettőnek felsőfokú műszaki végzettséggel kell rendelkeznie. A bíró büntetőügyben "csupán" szakvizsgázott jogász. De azt azért tudni érdemes, hogy nem úgy van az ilyen bíró beosztva, miszerint hétfőn hűtlen kezelést, kedden halálos közúti baleset okozást, szerdán zugírászatot, csütörtökön meg emberölést tárgyal, a péntek pedig a sajtóvétségek napja.

Akik emberölést tárgyalnak azok szinte csak és kizárólag súlyos élet és testi épség elleni ügyekben vannak beosztva (sokszor évtizedekig).

Azért, hogy legyen lövése a dologhoz. Tapasztalatom szerint van is.

derelyegrádi szellem: Ha jól tudom akkor a szakértő egyúttal lehet tanú is, lehet kérdezni is, akár a védő is kérdezhet, a védő is szerezhet szakértői véleményeket, stb.

Azt nem értem, hogy ilyenkor miért csak a bírónak kéne kérdeznie?

Elf


"Ha jól tudom akkor a szakértő egyúttal lehet tanú is.."

Pntosítsunk. Nem "lehet tanú is", hanem tanú.


"Azt nem értem, hogy ilyenkor miért csak a bírónak kéne kérdeznie?"

A szkértőtől a tárgyláson mindeki kérdezhet akinek van kérdezési joga. A sértett jogi képviselője az egyetlen, aki csak kérdés feltevését indítványozhatja (nincs közvetlen kérdezési joga). Tehát bíró, ügyész, védő, vádlott, észrevételt tehet, és kérdezhet is. A vádlott akkor is, ha a vallomást megtagadta, ugyanis ez a észrevételezési és kérdezi jogát nem érinti.

Így érted?

"A 6.35-ös Zbrojovka valódi lőfegyver. Amit az is bizonyítani látszik, hogy a 60-as 70-es években a rendőrségnél is redszeresítve volt, mint szolgálati lőfegyver."

1. ebben az esetben érdekes összefüggés mutatható ki a rendőrök fegyverének nagysága és a demokrácia fejlődése között. Most már akkora stukkerral járnak, hogy a markolata nagyobb , mint az egész Zbrojovka.

2. Hasonló fegyvert én kémfilmekben szoktam látni, amit a férfiak a bokájuk mellett a zokniba, a nők pedig a melltartóba rejtenek ( na jó, azért nem egy 70-esbe )

3. A lőfegyver kategóriát ugyanennek a cseh gyárnak a feltuningolt 630-as légpuskája is tudja teljesíteni.

Szellem:
A szakértő NEM tanú. A tárgyaláson meg lehet hallgatni, lehet tőle kérdezni, de NEM tanú, nem is lehet az, a Be. szerint kizárt.

Aranycsillag

A Be szerint kizárt..

Ha a Be. 103 § (1) bekezdésére gondolsz azt figylemesen kéne elolvasni, így szól: (Szakértő kizárása)

c./ "Aki az ügyben tanúként részt vesz, vagy vett részt."

Az azt jelenti, hogy aki az ügyben "sima tanú" vagy például sértett az szakértő tanúként nem hallgatható ki. De nem azt, hogy a szakértő nem tanú. Ez így is van rendjén.

De mit is mond a ugyanezen szakasz (4) bekezdése: " A 83-84. § rendelkezései a szakértőre ÉRTELEMSZERŰEN irányadók.

A 83-84 kire vonatkozik? A tanúra! Tanú ő, az őrájuk vonatkozó szabályok az irányadók rá is, csak ő nem szemtanú, stb hanem szakértő tanú. Jogállása alapvetően megegyezik a tanúéval.

A sértett is sértett, de mégis a tanú jogállása vonatkozik rá (első a tanúk között Edvi Illés Károly), ha nem magánvádló, pótmagánvádló, vagy magánfél. Mert vádló és tanú nem lehet egyszerre, de ettől még a sértett tanú.

Legalábbis az én olvasatomban.

"derelyegrádi szellem 2007.10.29. 19:29:24
Aranycsillag

A Be szerint kizárt..

Ha a Be. 103 § (1) bekezdésére gondolsz azt figylemesen kéne elolvasni,"

Így kell nicket választani. Nagyon bejött!

szellem: Értem, ezért is írtam a felvetést :) Ergo: Ha a védő nem kérdez, akkor ne panaszkodjon arra, hogy más nem teszi meg helyette.

szellem

Be. 76. § (1) A bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.

Be. 79. § (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet.

Be. 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.


Ezekből én arra következtetek, hogy a szakértő nem tanú, akkor sem, ha vannak olyan rendelkezések, melyek vonatkoznak a szakértőre és a tanúra is. A bizonyítás eszközei között külön vannak felsorolva ( nem úgy mint a sértett, aki valóban egy speciális tanú ) és külön definiálja is a törvény a két bizonyítási eszközt.

Be. 108. § (1) A szakértő a szakvéleményt szóban előadja, vagy a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság által kitűzött határidőn belül írásban terjeszti elő.

Amikor szóban előadja, az tényleg hasonlít a tanúvallomáshoz, de azért vannak eltérések. Pl. a tanú nem kap díjazást a vallomásáért - esetleg mástól :)-.

Csak ennyit akartam mondani és nem szeretnék jogelméleti vitát folytatni.

dr. Jutice

sajnos most én sem érek rá egy alapos jogelméleti vitára.

Szerintem nem kéne a fegyverszakértőnek ekkora jelentőséget tulajdonítani, különösen, ha orvosszakértő eljárt az ügyben. Ha pl. megállapítja, hogy a sértett mellkasában x cm mélyen, életfontosságú szerveket sértve, vagy azok közvetlen közelében van a lövedék, akkor egy fegyverszakértő nehezen bizonyítja be, hogy azzal nem is lehet megölni senkit.

Ha valakit hasba szúrnak késsel, vagy fejbe csapnak baseballütővel, akkor sem "késszakértőt" vagy "baseballütő-szakértőt" rendelnek ki, hanem az orvosszakértő fog nyilatkozni a sérülésről, arról, hogy volt-e életveszély, a halál reálisan bekövetkezhetett volna-e, az miért maradt el stb.

A vita részben az alábbi mondatok miatt folyik és nem azért, mert itt hülyének akárnánk látni bírósgot, nyomozó hatóságot, vagy szakértőket.

"rálőtt a sértettre, akit a mellén ért a lövés, sérülése nyolc napon túl gyógyult.

A halálos sérülés elmaradása azonban csupán a véletlenen, s nem a vádlotton múlott, áll a bíróság ítéletében."

Tehát néhányan nem értjük, hogyan lehet megállapítani az emberölési szándékot, ha még életveszélyes sérülés sem történt.
Legalábbis a hir ezt közli nekünk, fenntartva annak lehetőségét, hogy szándékosan, vagy ostbaságból csonkított hírről van szó.

Ha pl. 5 m távolságból megcéloznak valakit egy szekercével , vagy egy Zbrjovkával a halálos eredménynek csaknem azonos esélyei lehetnek.De a szekerce esetében mégsem gondolunk egyértelműen emberölési szándékra.
Amennyiben 5 m távolságból egy hidrodinamikus lőszerel teszik ugyanezt a bíró, meg mindenki lelkiismerete nyugodt lehet az emberölési szándékot illetően.
Lőfegyver és lőfegyver között különbségek vannak, és mint a hozzászólásokból is kiderült , ezt jogászok nem igazán akarják tudomásul venni.

"Tehát néhányan nem értjük, hogyan lehet megállapítani az emberölési szándékot, ha még életveszélyes sérülés sem történt. "

Egyrész a kettőnek semmi köze egymáshoz. Azért mert mázlija van valakinek is kicsit feljebb érte a lövés, attól az még vastagon lehet emberölés. A sérülés mértéke nem a legjobb iránytű a szándék felderítésére.

Másrészt a 8 napon túl gyógyuló sérülés olyan tág fogalom, ami akár az életveszélyt is magába foglalhatja.

"De a szekerce esetében mégsem gondolunk egyértelműen emberölési szándékra."

Miért is nem? A szekerce ugyanúgy alkalmas emberélet kioltására. Az emberölési szándékot tehát nem zárja ki.

"Tehát néhányan nem értjük, hogyan lehet megállapítani az emberölési szándékot, ha még életveszélyes sérülés sem történt."

szerintem rajtad kívül már mindeki érti. A kedvedért mégegyszer:

A tanúsított magatartásból. Közelről (5 méter az közel van)életfontosságú szerveket (a mellkas ilyen)támadva lőfegyverből rálőni valakire az bizony egy szép egyenes szándék (dolus directus). Így az elkövető mnegindította az eredményhez vezető okfolyamatot, tehát a tényállás megvalósítást megkezdte (kísérlet). Az emberölés a halál beálltával válik befejezetté (eredménybűcslekmény lévén), mivel nem halt meg, nincs befejezett cselekmény. Csak kísérlet. Ezután kövekezhet ilyenek vizsgálata, hogy az eredmény beállta miért maradt el. Azt önként elhárította, a vakvéletlen, az azonnali és szakszerű orvosi ellátás, stb. De innen indulunk ki. Emberölés kísérlete, bűntetési tétel alapesetben 5-15 éig terjedő szabadságvesztés.

bagoly2

"Tehát néhányan nem értjük, hogyan lehet megállapítani az emberölési szándékot, ha még életveszélyes sérülés sem történt."

Akkor is meg lehet állapítani az emberölés kísérletét, ha le akarja lőni, de nem találja el, ezért sérülést egyáltalán nem szenved a sértett.

Valamint egyetértek vorobjanyinovval, abban, hogy ez inkább orvosszakértői kérdés.

"Lőfegyver és lőfegyver között különbségek vannak, és mint a hozzászólásokból is kiderült , ezt jogászok nem igazán akarják tudomásul venni."

Igen vannak különbségek, de mindegyikkel lehet ölni és ha valakit célzottan mellkason lőnek vele, akkor valószínüleg meg akarták ölni. Azért csak valószínüleg, mert a teljes bizonyossághoz az összes iratot ismernem kellene.

bagoly2: Teszem azt, a fegyvernek van egy szórása, ha nem vagy gyakorlott a fegyver használatában nem tudsz vele pontosan célozni, stb.

Ergo a kérdés leginkább az, hogy lábracéloztál vagy pl. mellkasra, illetve az adott fegyver milyen sérülést képes okozni.

Mondjuk az külföldről hozott flobert, ami ugyan sosem volt itthon legálisan tartható mert 7.5J felett van, de ugye nagyobb kaliber esetén ez nagyobb felelüeten oszlik el, tehát egy légpuskánál jóval kevésbé veszélyes, ha tudod, hogy az nem öl, pl. más megítélés alá esik.

Bocsánat pontatlanul fogalmaztam!

" ...hogyan lehet megállapítani az emberölési szándékot,..."
Helyesen, - hogyan lehetett ...-, vagyis a konkrét példaként hozott esetben. A nő azzal védekezett, hogy a lányát védte, az eszköz pedig csak meghatározott körülmények között alkalmas emberölésre, ugyanúgy mint a balta, kés és még csomó minden.
Ha egy átlag lakás méreteit nézzük a nő talán még 5 m-re se volt a sértettől, ám láss csodát a lövedék vagy megakadt a bordában, vagy szegycsontban, vagy annyira lelassult, hogy a belső szervekben nem tudott nagy kárt tenni.
Tehát hiába lőfegyver, csak ennyit tud, nem többet.

És hogy kedvenc példámnál a hidrodinamikus hatást kiváltó lőszernél maradjak, egy célzott lövés a lábszárra, szinte biztos halál. Jogász Urak, ebben az esetben elfogadnátok azt a védekezést, hogy nem akart embert ölni?

Elf, igen azt mondom, ha kb 5 m-ről egy zbrojovkával rálőnek egy emberre, önmagában még nem egyértelmű az emberölési szándék.

dr justice
"Doki, te elvárnád, hogy a bírónak legyen stb."
Nem várom el hogy mindenhez értsen, de azt igen, hogy kérdezni tudjon mindaddig amig kérdezni lehet.
Fegyveres ügyekben sajnos a többségnek annyi elég, hogy lőfegyver -e vagy sem és bizony ott az emlitett 6,35.ös zbrojovka
egy kategóriában van a .357-es magnummal.

Sajnos igen rossz tapasztalataim vannak közlekedési ügyekben rendszeresen nem vezető, családjogi ügyekben pedig egydülálló , gyermektelen birókkal ( ez utóbbi miatt az ilyen jellegű eseteket már nem is vállalom)

dr justice
"Doki, te elvárnád, hogy a bírónak legyen stb."
Nem várom el hogy mindenhez értsen, de azt igen, hogy kérdezni tudjon mindaddig amig kérdezni lehet.
Fegyveres ügyekben sajnos a többségnek annyi elég, hogy lőfegyver -e vagy sem és bizony ott az emlitett 6,35.ös zbrojovka
egy kategóriában van a .357-es magnummal.

Sajnos igen rossz tapasztalataim vannak közlekedési ügyekben rendszeresen nem vezető, családjogi ügyekben pedig egydülálló , gyermektelen birókkal ( ez utóbbi miatt az ilyen jellegű eseteket már nem is vállalom)

bagoly2

Sajnos csak találgatsz a távolságot illetően, mert a cikkből nem derül ki.

"Tehát hiába lőfegyver, csak ennyit tud, nem többet."

Előre bocsánatot kérek, nem akarok személyeskedni, vagy megsérteni, de a gyerekedet akkor sem állítanád elé, még öt méteren túlra sem.

Én már hallottam olyat, hogy valaki túlélt több lövést melyet nagy kaliberű fegyverrel okoztak, vagy túléte, ha a baltát beleállították a fejébe. Akkor ezek nem alkalmasak emberölésre ? A hallottamon azt értem, hogy konkrétan tudom.

"És hogy kedvenc példámnál a hidrodinamikus hatást kiváltó lőszernél maradjak, egy célzott lövés a lábszárra, szinte biztos halál. Jogász Urak, ebben az esetben elfogadnátok azt a védekezést, hogy nem akart embert ölni?"

Ha be lehet bizonyítani, hogy ismerte a lőszernek ezt a speciális hatását, akkor az emberölési szándékot is lehet bizonyítani.

doki

"Sajnos igen rossz tapasztalataim vannak közlekedési ügyekben rendszeresen nem vezető, családjogi ügyekben pedig egydülálló , gyermektelen birókkal"

Abban tökéletesen egyetértünk, hogy a bíróknak általában nem ártana, ha több élettapasztalattal bírnának. De ez szerintem csak olyan mindenapi dolgokra vonatkozik mint pl. a vezetés vagy a gyereknevelés. Úgy gondolom, hogy a fegyverismeret nem tartozik ide.

index.hu/politika/kulhirek/331897/
hm, 8-8 de azért billeg az a mérleg...

dr.justice, ezt nem tudom kihagyni!

Természetesen nem tenném ki a gyerekemet semmilyen távolságra egy zbrojovka elé. De nem tenném ki egy hasbarúgásnak se, különösen , ha állapotos.
Mert, ha úgy ítélem, meg, hogy az állapotos gyermekemet bántani akarják, akkor fogom a zbrojovkámat és vagy hatot lövök az ürgébe.
Azért hatot, mert így van akkora megállító ereje, mint egy becsületes magnumnak.

"És hogy kedvenc példámnál a hidrodinamikus hatást kiváltó lőszernél maradjak, egy célzott lövés a lábszárra, szinte biztos halál. Jogász Urak, ebben az esetben elfogadnátok azt a védekezést, hogy nem akart embert ölni?"

Ha ez a kedvenc példád, akkor te egy igen békés, legfeljebb C kategóriáju akciófilm néző vagy.
Ez a fajta lőszer ugyanis a mesék világába tartozik tudományos alapja nincs
persze hirek voltak róla, de kizárólag az USA-ban és az is csak a rossz reklám szövegekben.

Doki, legyen igazad.
Egy hírforrás megbízhatóságát nem áll módomban ellenőrizni, de nem akciófilmekből szedtem.
A legenda a vietnami háborúban kelt szárnyra, mikor a vietkongok értetlenü nézték, hogy néhány társuk egy felkar, vagy comblövésbe belehalt. Nem vérzett el!
A kiskaliberű, nagy sebességű lövedék hatásairól katonai szaklapokban tudsz információt szerezni, én ott olvastam róla. Egyébként volt a kezembe egy olyan lőszer, amire azt mondták, hogy ez az, viszont az orosz gyártmányú volt.

Ez a legenda a .223 Remington lőszerről szólt, amit eredetileg az Armalit AR 15-höz fejleszette ki 1957 ben aminek a sebessége: MV ( Muzzle Velocity )3250 fps ( feet/sec) az 50 grain-es lövedékkel. A lövedék energiája 1320 ME ( Muzzle Energy = ft.-lb.)
/1 ft.-lb= 1,3558 J/ A többi meg fizika
Az viszont igaz, hogy a nagy sebességű lövedék a testbe csapódva elbillen és keresztbe megy tovább és igy egyes esetben akár végtag csonkolást is okozhat.
Ha a testen bárhol elért találat halálos lenne, akkor nem a hadsereg, hanem elsősorban a vadászok használnák

Doki, a kérdéses lőszert egy vadász mutatta nekem! :-)
A lövedék, amennyiben kellő vastagságú eret talál leállítja a keringést, levegő kerül a véráramba, valami ilyesmi a hatása.
Na most, én sem egy villámcsapás szerű halálról, hanem a sérülés helyét, mértékét figyelembe véve az átlagosnál lényegesen nagyobb arányú halálos eredmény bekövetkeztéről beszéltem.

A vadászok nem rajonganak az olyan lőszerért, ami darált húst csinál a belső szervekből. :)

A keskeny, hosszúkás lövedék lelassul, elfordul a testben, rossz esetben el is törik. Minél több darabba törik, annál nagyobb kárt okoz. A sörétes fegyver ezért olyan veszélyes közelről. Az ólomgolyó nagyon könnyen széttörik, az emberiesség kedvéért használnak acélköpenyes lövedéket. Aki meg direkt ártani akar, lereszeli a lövedék hegyét, és az ólom kispriccel belőle becsapódáskor. Vagy glicerinnel töltik a lövedéket, és az spriccel szét. Ha valaki a felsőtestébe kap egy ilyet, annak annyi. Végtagban akkor lesz halálos, ha az ütőeret éri, másodpercek alatt elvérzik az áldozat. Az ütőér kezdete viszonylag védett helyen van, a comb belső felén, és a hónaljnál.

A vadászok használnak sörétes puskát, de nem azért, hogy péppé lőjék a madarakat, hanem hogy valamelyik sörét eltalálja az állatot. Gondolom dum-dum golyót a vadászok nem használhatnak. Az a gyanúm, hogy háborúban sem szabad használni.

A Széna-téri lövöldözéskor a rendőr golyója átment a bankrabló testén, és szétroncsolta az egyik túsz lábát. Utólag úgy találták, szétrobbanó (széttörő) lövedéket kellett volna használni, az nem jön ki hátul. Ha én túsz lennék, nem szeretném, hogy az idióták ilyet használjanak, mert ha mellémegy, akkor a túsz patkol el.

Szakértő hölgyek/urak


Látjátok ? Ti elvárjátok, hogy a bírónak legyen szakmailag megalapozott fogalma a (lő)fegyverekről, pedig úgy tűnik ti sem értetek egyet még szakkérdésben sem.

Látjátok ? Mennyi mindent kell tudni ahhoz, hogy túl jussatok a lőfegyver - nem lőfegyver kérdésen? Eesetleg tudjatok kérdezni!

Akit esetleg még érdekel érdemben a fenti téma, az alábbiakban olvashatja magyarul is

www.fegyver.org/ismertet/ews_1988.html

Hát, asszem itt nincs köztünk (lő)fegyver szakértő. Ezek olyan Spektum-TV/Élet és tudomány szintű ismeretek, amelyik bíró ne érti, az ne merjen ítélkezni. A végtaghalálos lövedéken kívül nincs itt vita. (Én is a legendák közé tenném. Egyébként ez eldönthető kérdés.)

Ha megkérdezek egy jó ügyvédet, hogy ilyen-meg-ilyen tényállás mellett milyen ítélet születik majd, széttárja a kezét, és olyan 50-60%-ra meri csak megjósolni az eredményt. Ez egyszerűen siralmas.

Ha két szakértő nem ért 90%-ban egyet, legalább az egyiket mindenképpen elcsapnám.

"Latiatuc feleym zumtuchel mic vogymuc..."

Multkorában (Bp) egy fegyverszakértő ( amikor a tárgyaláson meghallotta a másik szakértő véleményét ) akkor a saját véleményét szemrebbenés nélkül visszavonta.
A visszavont vélemény szerint mindkét vizsgált eszköz lőfegyvernek minősült, az uj szakértő szerint meg nem.
Az ügyész kért 5 perc szünetet meg egy telefont aztán visszajött és ejtette a vádat. Ha nem kérek uj szakértőt akkor a védencemet simán bezárják.

doki

És te milyen következtetést vonsz le ebből ?

Azt, hogy a szakértőt fel kell jelenteni hamis szakvélemény adásáért. Ha így történt, ahogy mondod...

Sokszor beszélünk arról, hogy a fizika pl. egy egzakt tudomány, de tudjuk, hogy akadnak olyan elméletek, amik jelenleg egyaránt elfogadottak, de mégsem összeférhetőek, és ezek összehangolására újabb és újabb elméletek születnek.

Az egyik elmélet alacsony hőmérsékleten működik jól, másik magas hőmérsékleten.

Egyik mikroszkópikus méretekben működik jól, másik a galaxisokat írja le pontosabban.

Nem hiszem, hogy bármely más tudomány esetében egyszerűbb dolga lenne a szakértőnek. Ergo: ellentmondó vélemények elképzelhetőek :)

Igy történt- egyébként megjelent a történet egy szaklapban is szigorúen nevek nélkül- de a konkrét történéssel és adatokkal. Na most szerintem baromira nem mindegy, hogy két rb.lőfegyverrel visszaélés btt.-e áll meg vagy pedig a nagy semmi.

A következtetés talán annyi, hogy hogy aki ilyen ügybe belemegy ügyvédként annak nem elég a joghoz érteni, mert az itt önmagában igen kevés lett volna, hiszen az általánosan használt kérdéseket már a nyomozati szakban feltették és a szakértő válaszolt. Az uj szakértő más kérdéseket és más elvégzendő feladatokat kapott, amiből megjött az eredmény.

De máshol is kevés lehet pusztán a jog mondjuk egy telekhatár vitában azt megtudni, hogy 1955-ben hányas vonalvastagságot használtak a térképészek és ez egy 1: 4000-es térképen mekkora hibahatárt jelent. A földmérő szakértő nem fogja tudni azt biztos, de ki lehet deriteni, csak nem egyszerű.És még ezer más.
Van olyan hely ahol, ha az ember azt mondja, hogy ügyvéd akkor az a válasz, hogy ok.! És mihez ért?

Előfordult, hogy a fegyverszakértő a lövedék csőtorkolati energiáját a fenyődeszkába való becsapódás mélysége alapján számolta ki. Hogy milyen fenyő volt, pudvás fekete, vagy luc, esetleg vörös? Amit talált.

( Ha a legendák csak arra jók, hogy elgondolkozzunk rajtuk, akkor már megérte:)

Hát ez qrva érdekes lehetett, amikor a lövedék sebességét és a súlyát is műszerrel szoktuk mérni a lőtéren.Oszt szagértők sem vagyunk

Igen, valóban érdekes volt, bár kb 15 éve történt.
A Te szakértőd mi alapján minősítette lőfegyvernek azt , ami nem az volt?

hát eredetileg mindkettő az volt, csak a rajtuk időközben végrehajtott változtatás miatt lövés nem volt leadható velük.

A 2. szakértő szerint ilyen erővel egy vizvezeték cső is lőfegyver, amibe betett lőszer csappantyújára kalapáccsal ráütünk, ami azért mégsem kézenfekvő. Szóval leirta, hogy milyen körülmények között sem lehett vele lövést leadni

doki

Nem kekeckedni akarok, de abban már megállapodtunk, hogy azt az általános gyógykérdést is mindig fel szokták tenni, hogy működik-e, lehet-e vele lőni. Erre az első szakértő miért nem válaszolt ? Amellett szerintem a lőfegyver definíciójának része az, hogy lehet vele lőni.

"Az uj szakértő más kérdéseket és más elvégzendő feladatokat kapott, amiből megjött az eredmény."

Melyek voltak ezek a más kérdések, ha továbbra is azt kellett eldönteni, hogy lőfegyver-e ? Nem értem ez alapján, hogyan változott meg a vélemény. Persze laikus vagyok és komolyan kiváncsi.

Doki, már ne haragudj, de az én deszkát lövöldöző szakértőm túl volt műszerezve a Te 1. sz szakértődhöz képest. Akkor , min csodálkozol?

Nos hadd ne adjam az egészet le mert az már másodközlés, de,
gyakorlatilag arról volt szó, hogy az adott fegyverekkel az adott állapotukban lehetett -e lövést leadni, illetőleg vissza lehetett -e alakitani oly módon, hogy abból lövést lehessen leadni.

Az 1. szakértő szétszedte, megvizsgálta és megállapitotta, hogy igen.
A második szakértő szétszedte, megvizsgálta és megállapitotta, hogy
az egyikhez gyártani kell hozzá speciális méretű lőszert, mert jelenlegi állapotához képest nincs hozzá lőszer.
A másodikról meg kiszámitotta, hogy a töltényűrre vágott ablakon annak méretezése és elhelyezése miatt lefúj a lőporgáz, illetve a betöltött fegyvert spec távműködtetéssel megpróbálta elsütni és a lőszer csőből nem birt kijönni.

doki

Kénytelen vagyok tovább kérdezni, mert nekem ez az egész az első szakértő hibájának tűnik.

Az első szakértő, amikor arra próbált válaszolni, hogy működik-e a fegyver, ezeket a dolgokat miért nem észlelte ?

A szétszedés a működőképesség vizsgálatához nem elég, lőnie kellet volna és akkor helyből ugyanarra a következtetésre jut mint a kollegája.

Vannak többféle besorolású szakértők, mindegyiknek van egy bizonyos kodszáma, hogy mire jogusult.
Van aki alapból csak arra, hogy lőfegyver- e vagy sem, Mekkora az értéke stb
Van aki többre jogositott és számol ballisztikát is és és beazonosit lőfegyvert.

Na most itt erről van szó, mert hiába néz ki egy fegyver mondjuk egy AK-nak, ha azon változtatást eszközöltek akkor gyakorlatilag ismeretlenként kellene kezelni és meg kell róla állapitani mindent ami mérhető. Ilyen jogosultságú szakértő meg csak kevés van.
Persze megjegyzem, hogy van olyan szakértő aki visszaadja a megbizást amikor az ügyvéd megkéri, hogy mutassa be a műszereinek a hitelesitési jegyzőkönyvét.

Ez egy igen speciális szakterület és marginális jogterület ahol a semmi ugyan semmi de a valami az meg 2- től 8 évig is terjedhet. Két rendbelinél meg ugye felével emelkedik, ami 3-tól 12 évig terjed.

doki: Egy akár csak részlegesen szétszerelt géppisztollyal lehet-e lőni, anélkül, hogy például összeraknád? Mert, ha jól gondolom a kérdés ebben az összefüggésben merült fel.

A lőfegyver és a nem lőfegyver közötti különbség emiatt elmosódott, hiszen egy cső mikor lesz mondjuk egy lőfegyver alkatrésze, mikor lesz teljesen köznapi tárgy? Hol a határ?

Hol a határ műszakilag, társadalomra való veszélyesség szempontjából, stb.?

Gondolom a jogász urak akik objektivitást várnak el a szakértőtől, már kezdik érezni, miért lehetséges egymástól eltérő szakvélemény.

dr.justice: Nem tudom, hogy ismered-e a történetet, amikor a görögök minden számítógépes játékot betiltottak, mert nem tudták meghatározni a jog számára egyértelműen, hogy mi is a szerencsejáték. Az ember számára egyértelmű, de megfelelő definiciót adni rá sokkal nehezebb.

Hasonlóan nehéz meghúzni a határt annak a tekintetében, hogy mi is a lőfegyver. Főleg azért, mert a hatástalanítás folyamatát meghatározva a törvényalkotó megmondja, mi az amikor egy lőfegyver megszűnik lőfegyvernek lenni (ha nem valami egyéb eszközzé alakítják át amire speciális szabályok vonatkoznak).

Ergo: Eldönteni, hogy egy olyan tárgy ami jelen állapotában nem felel meg a lőfegyver definiciójának (pl. tisztításhoz részlegesen szétszerelték), de egykor megfelelt, nem történt olyan átalakítás ami után automatikusan megszűnne lőfegyvernek lenni (szabályos hatástalanítás) és bármikor "visszaalakítható" lőfegyverré (mint minden tisztítás után) lőfegyver-e vagy sem, egy olyan kérdés, amire leginkább a bírónak kellene válaszolnia. A szakértőnek VÉLEMÉNYE, szakvéleménye lehet, de egyértelmű és végleges döntést nem tud hozni, ezért nem szakértők tanácsa bíráskodik.

Szempont ilyenkor, hogy a jogszabályt a jogalkotó szándéka szerint kell értelmezni, és a hatástlanítás menetének meghatározása arra utal, hogy az ennek nem megfelelő módon "átalakított" darab igenis lőfegyver. Annak alkatrészei, lőfegyver alkatrészei.

Ugyanezt elmondva, de hozzátéve, hogy jelenlegi állapotában nem felel meg a lőfegyver definíciójának a lényeges igen / nem kérdésben ellentétes választ kapunk, de ezzel már a bírónak kell valamit kezdenie. Mert nem arról van szó, hogy a szakértő "sáros" lenne.

"Persze megjegyzem, hogy van olyan szakértő aki visszaadja a megbizást amikor az ügyvéd megkéri, hogy mutassa be a műszereinek a hitelesitési jegyzőkönyvét."

Vagy, ha megkérdi milyen deszkát használ? :DD

Gyerekkoromban elég sok lőszert " találtunk " ezek többnyire TT lőszerek voltak. Egyik játékunk az volt, hogy légpuska csövére tettük függőlegesen, és elsütötuk. Majd az egyik okostojás egy csövet buherált a légpuska csövére, abba tettük a TT lőszert, igy már vizszintesen is tudtunk lőni ....
Csak azért hoztam fel, mert ezen is lehet filózni, hogy ez lőfegyver volt vagy sem?

Elf

"A szakértőnek VÉLEMÉNYE, szakvéleménye lehet, de egyértelmű és végleges döntést nem tud hozni, ezért nem szakértők tanácsa bíráskodik."

Ezért mondtam már itt különböző témákhoz kapcsolódóan kb. húsz alkalommal, hogy a szakvélemény egy a bizonyítékok között, amelyet a bíróság a többi bizonyítékkal összevetve értékel.

Azért azt megjegyezném, hogy a gyakorlatban általában nem okoz problémát, hogy a fegyver lőfegyver-e.

És szerintem ezen a témán mostanra jól átrágtuk magunkat.

es arra az ugyre emlekeztek, amikor ket lofegyvert kert fel a biro, hogy eldontsek a szakertorol, hogy szakerto-e? Az egyik veletlenul elsult a targyalason, eltalalta a szakertot, s a masik lofegyver azt talalta mondani: hat most, hogy hatastalanitottuk, szakertoi mivoltaban eleg csapnivalo peldany.

>Azért azt megjegyezném, hogy a >gyakorlatban általában nem okoz problémát, >hogy a fegyver lőfegyver-e.

Soha nem az általában esetekkel van a gáz, hanem a többivel, egyébként meg tényleg kifujt ez a téma

index.hu/politika/bulvar/pecsisz1105/
vegul is jogos: ha rendorkent (akit 3-szor sulyosabban kene buntetni minden buncselekmenyert) lelovom a csajom ferjet, mint egy kutyat, mert nem eleg a noje, meg a penze is kell, kapok 15-18 evet (aldozat meghalt). Ha vedtelen nokent a lakasomban orjongo allatra ralovok (aldozat nem hal meg), kapok 8 evet. Arányos nagyon. Eljenek a magyar birosagok. Az az ostoba mondat a legszebb az egeszben: "Ebben az ügyben erről nem lehet szó, hiszen közvetlen anyagi előnnyel nem kecsegtetett ez az emberölés. Csak az élettársa juthatott volna később az örökség rá eső részéhez". Ez kb olyan mintha azt mondanam: agyonutottem a Belat, elvettem a penzet, de kozvetlen anyagi elonyt ez nem jelenthetett, mert ejszaka volt, zarva volt minden. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Üdv!

Malac ezúttal egyetértek veled.

A rendőr 18 évével semmi gondom (*), ez végül is a Viszkis ítéletéhez mérhető ... aki viszont nem lőtt le sőt nem is sebesített mge senkit, de ugye sok rendbeli fegyveres rablás, figyelmeztő lövések ... fogolyszökés... szóval ott a tizensok év indokolt, bár valamivel kevesebb lehetett volna... itt a 18 év az én igazságérzetemet kielégíti.

Ugyanakkor ha a gyilkos, aki ugye belelőtte a teljes tárat, kap 18 évet, akkor el kéne gondolkodni azon, hogy vajon tényleg gyilkolni akart-e az, aki egyet lőtt, ráadásul egy eléggé vitatható, félig-meddig menthető helyzetben ?


*: Az indoklással viszont van bajom. Nevetséges hülyeség. Persze az, hogy nem neki származik (közvetlen) anyagi előnye formális logika szerint igaz ... de az, hogy közeli hozzátartozójának (=jelenlegi nőjének) igen, az szerintem ugyanúgy indokoja a nyereségvágyból meg aljas indokból minősítést.

bye
Sics

Hmm. Azért 18 év meg 8 év között van egy hangyányi különbség. Diszkrét 10 év csupán, tényleg semmi.

A nyereségvágyat pedig bizonyítani kell. A vád nem tudta bizonyítani, hogy a nő - akárcsak részesként is, de - benne lett volna. Mivel a férfi halála esetén nem az elkövető, hanem annak a bcs elkövetésében nem érintett barátnője, az áldozat felesége jutott volna anyagi előnyhöz, ezért álláspontom szerint sem áll meg a nyereségvágyból elkövetett emberölés. A barátnő nem hozzátartozó.

Tudom, hogy mindenki mindent tud és minden ügy részletét kimerítően ismeri, de azért játszunk el egy picit a gondolattal, hogy mi van akkor, ha esetleg a barátnő tényleg ártatlan és az egész gyilkosság a rendőr magánakciója volt. Miért kell egyből arra gondolni, hogy ezt biztos jól megbeszélték, hogy előtte kikérte a nő véleményét? Olyan nehéz elképzelni, hogy vagy titokban akarta tartani vagy csak utólag beavatni, már a kész tények elé állítani?

Még ha nem is így van és az az igazság, amit itt sejtetni engedtek, akkor is bizonyítani kell a bűnösséget.

Hmm. Azert kitervelt lemeszarlas es veszekedes kozbeni raloves kozott TALAN van eyg hangyanyi kulonbseg. Illetve annyi nincs, csak pontosan 2.25-szoros van.

"A vád nem tudta bizonyítani, hogy a nő - akárcsak részesként is, de - benne lett volna." ez a cikkben volt???

Malacful: Ha tudta volna a vád bizonyítani, hogy a nő akárcsak bűnrészes lett volna, akkor ugye a történetben teljesen más ítéletnek kell születnie.

nem ertem Elf, a cikkben egy szo sincs arrol, hogy a no ne tudott volna a tervrol. "A párnak azonban súlyos anyagi problémái voltak, amelyeket a volt rendőrtiszt úgy kívánt megoldani, hogy megöli a nő férjét, halálával ugyanis vagyona jelentős része az asszonyt illette." De ez nem is tudom hogyan befolyasolja a nyeresegvagyat. Egyebkent en szemely szerint a nyeresegvagyat vettem volna enyhito korulmenynek nem annak hianyat. Kevesebb inditekkal megolni valakit szerintem nagyobb kegyetlensegre utal. Persze tudom nincs igazam, tarsadalomra valo veszelyesseg, bla-bla-bla.

malacful: Ha a nő bűnrészes és ezt bebizonyítják, akkor most az ő büntetésén vitatkozunk. Olykor nem csak az a hír, amit megírtnak, hanem az is amiről ennek kapcsán nem írnak. Egy ítélet kapcsán nem szokott az ilyen módon csonkítva megjelenni.

A nyereségvágy kapcsán, én is azt mondanám elsőra amit te mondasz, de pont a bejegyzés témája világít rá arra, hogy mi az alapeset. Adott egy ember, fenyegetve érzi magát, de nincs jogos védelmi helyzetben. Mégis úgy érzi, a helyzet kilátástalan és öl. A helyzet kialakításában az elkövetőnek és a sértettnek is szerepe volt.

Ilyen aki betöröt, zsarolót, erőszakos pasit, stb. öl. Megvan az egyenes szándék, emberileg érthető is valamennyire, de ilyen helyzetben sem szabad ölni (nem véletlenül), és mégis ölt az illető, valamilyen mérlegelés után. Ergo meg kell büntetni, és mégis csak embert ölt, így szigorúan kell megbüntetni, ne történjen ilyen.

Amennyire te mondod azt, hogy ne vizsgálljuk máskor az áldozat szavahihetősége kapcsán a múltját, jellemét, mert egy ribancot sem szabad megerőszakolni, annyira a törvény is azt mondja, egy részeg disznót sem szabad megölni. No ez az alapeset. Félreéértés ne essék, a ribancot sem szabad megerőszakolni témában teljesen egyetértek veled. Csak ugye: A szavahihetőség azért fontos, mert nem tudjuk mi történt. Aki pedig a bulvársajtótól vár igazságot, fogadja el, hogy vájkálnak az életében. De ezen sokszor volt vita.

Most látod a történetet a másik szemszögből, amikor is a jogerősen elítélt elkövetőnek adsz igazat. Megjegyzem, míg a nyereségvágy súlyosbító körülmény, az erős felindulásból elkövetett emberölésért kevesebbet lehet kapni.

Ez ugye az eredeti post szempontjából érdekes kérdés, hogy a támadás után lehet-e "méltányolható okból származó erős felindulás"ról beszélni. Ha az adott esetben nem, akkor miért nem? 5-15 éves büntetési tétel helyett 2-8 év lenne, az összbüntetés ugye így 3-12 év között lenne, átlagos esetben 7.5 év lenne a tétel, de ugye az emberölést nem sikerült befejezni, a segítségnyújtást, stb. nem akadályozta, nem volt második lövés, stb. tehát akadnak enyhítő körülmények is...

Ugye ez a körülmények kapcsán felmerült.

Tehát van olyan eset ami bizony enyhébb megítélés alá eshet.

A nyereségvágy miért súlyosbító? Mert potenciálisan sok személy halálából várhatsz közvetlen anyagi hasznot, ergo potenciálisan bárkire nézve veszélyes vagy, és jóval kevésbé méltényolható ez az ok, mint számos olyan amiről beszéltünk.

Az előre kiterveltség is súlyosbító körülmény ám, akkor már rögtön 10-15 év vagy életfogytiglan.

Fontos, hogy a 18 év kapcsán: Ilyet csak halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén lehet kiszabni. Egyébként a maximum az 15 év lenne. Szóval a 18 év az egy, a hazai viszonyok között, baromira kemény büntetés.

Nem titok, hogy én a halálbüntetés kapcsán sem a feltétlen támogatókhoz, sem a feltétlen ellenzőkhöz nem tartozom, inkább azt a megoldást pártolom, ahol csak különeleges helyzetekben alkalmazható. (Pl. amikor várható, hogy az elkövető kiszabadítása érdekében terrorcselekményt kövessenek el, stb.) Ezzel együtt úgy gondolom, hörtön sok esetben lehetne keményebb is, más esetben kevésbé kemény büntetésekre lenne szükség.

Jobb lehetőségre a büntetés és büntetés közötti különbségek megteremtésében, ugyanakkor szívesen látnám, ha aki több bűncselekményt követ el, az mindegyikért egymástól függetlenül megkapná a büntetést, és csak a végrehajtás sorrendjével variálnának :) Lehetne tudni, mit miért kapott az elkövető :)

De ugye a magyar jog nem ilyen :) Ezzel nem tudunk sokat kezdeni.

malacful

"ez a cikkben volt???"

Nem, a királyi tévében volt a bűnügyi hírekben.

index.hu/politika/bulvar/magycs1106/
csak kotozkodom:
ralovok, de kis serulessel megussza > 8 ev
megeroszakolom, megverem, fahoz kotom, felgyujtom, 2 het kinszenvedes utan belehal > 15 ev

malacfül

Sajnos fiatalkorú elkövető ma Magyarországon ennél súlyosabb büntetést nem kaphat, ugyanis ez a törvényi maximum. Ez az ember legkésőbb 32 éves korában szabadulni fog.

Ezt kizárólag tájékoztatásul mondom.

dr justice
nem mondtam hogy sok a 8 ev, vagy keves a 15. (Bar erzelmileg az jon ki... de itt ugye nem lelkizunk) Csak az aranyokat probalom megerteni. Egy jo rendszerben szerintem nem kene nem kene ilyen kozel lennie ket nagyon kulonbozo sulyu buncselekmeny buntetesenek.

malacfül: Nézzék az arányokat:

Megerőszakol, felgyújt, stb: maximális büntetés amit még a törvény megenged, nincs mérlegelés. Jelen esetben ez 15 év. A maximum természete, hogy nem lehet több. Máshol ugye több a maximum, de ott sem tudnak különbséget tenni aközött, aki csak éppen, hogy megérdemli a maximumot, és aközött aki a 10*esen érdemli meg.

A 18 évet is érdemes végiggondolni, hogy jön ki, és a 8 év is.

A 18 évet pl. el lehet képzelni úgy, hogy az az emberölés nem érdemel életfogytiglant, mert mégsem olyan mint ez a felgyújtás, sőt a 15 év helyett is esetleg 14et, erre jön rá amit még elkövetett pl a fegyver).

Előfordulhat olyan, hogy valaki megkapná a közel a minimumot, nem sokkal többet, de a stukker miatt ugye a halmazat ismét több lesz.

A közel minimum, közel maximum, és a kiszabható maximum jól látható, így pedig az arányok is érhetőek.

Ha ilyen enyhe a maximum, akkor a 8 ev sok. Ugy lelkizos megkozelitesbol.

A fiatalkorú még gyerek. A társadalomnak nem az a célja, hogy élete végéig rács mögött tartsa, hanem hogy rákényszerítse vagy "ránevelje" a normális társadalmi együttélésre.
Egy felnőttet már nem lehet nevelni. Ezért van ott életfogytiglan pl.

Amúgy ne kell annyira irigyelni. Nem túl erős testalakatú fiatalember, ezért sejthetjük, hogy bent mi lesz a sorsa. Kicsit kapcsolódva ezzel a Tökölös cikkhez.

malac full!

A kör bezárult. Ez volt a kiindulás, 481 hozzászólással előtte ebből indultunk ki. (Eltekintve attól, hogy a te a faitalkorú maximummal hasonlítottad, de hasonlithatjuk máshoz is.)

malacful: Ha 5 év a minimum és az ugye nem halmazati még, tehát ha fegyver is volt, akkor lényegesen több kell, akkor meg nem is olyan sok a 8 év, ugye ez is benne van, nem?

Amúgy mit csodálkozol, amíg a büntetési tételek azon múlnak, hogy egyik-másik botránygyáros TV műsor és a sok néző követeli, hogy mondjuk egy kutya megveréséért nagyobb büntetés járjon, mint egy nő megveréséért, és idővel sikert is elérnek, addig aránytalanságokból ennél súlyosabb is lesz.

"10-15 éves, de akár életfogytiglani börtönbüntetés is kaphat az a 8 személy, akit Szögi Lajos agyonverésével vádolt meg az ügyészség. A tanárt 2006 októberében lincselték meg Olaszliszkán, mert a család azt hitte, kislányukat halálra gázolta a férfi.

40 ütés érte a fejét

Szögi Lajos halála a fejet ért rendkívül nagyszámú - mintegy 40 - ütés és rúgás következtében kialakuló sérülések miatt következett be.

A vádlottak közül a balesetben érintett kislány felnõtt korú bátyja a cselekmény elkövetését beismerte, a többi hét vádlott tagadja azt.

A vádirat a bizonyítékok között tanúvallomást, ujjnyom szakértõi-, orvosszakértõi-, hangtechnikai véleményt, titkos adatszerzés folytán beszerzett adatokat jelöl meg. Valamennyi vádlott elõzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalást."

El nem tudom képzelni, hogyan tudhaná a bíró kihámozni az igazságot, vagy amit annak vélhet.

Elf

"A nyereségvágy miért súlyosbító?"

"Az előre kiterveltség is súlyosbító körülmény"

Egyik sem "súlyosbító" körülmény. Mindkettő komoly minősítő körülmény.

Ha bíró lennék és az ítélet bűnösítő, a tárgylótermemből Olaszliszka balliberális média szerint "önbíráskodói" közül többeket tényleges életfogytokkal vezetnének el. De tíz alatt senkit. /Még a nőnek is 10-15 közötti böntetést adnék, valahol a közepénél./ A PREVENCIÓ - annak is a generális fajtája - okán.

derelye!

"Még a nőnek is 10-15 közötti böntetést adnék, valahol a közepénél."

De honnan tudod? És ha csak ott állt? Ha uszította a többieket? Ha csitította? Hogy jön ez össze?

--

Ha egy ember agyonüt egy másikat, és kap mondjuk 25 évet, akkor ha 25 üt agyon egyet, akkor 25-en kapnak egye-egy évet, nem? Vagy 25-en 5-5 évet. De hogy 25-en 25-25 évet?

Ha "csak ott állt" nincs bűnösítő ítélet, hisz még pszihikai bűnsegéd sem igen lehet. Nyolc ütlegelő-rugdosó-lincselő férfira nincs hatással, hogy mögöttük valahol hátul csendben áll egy nő is. Ha viszont bebizonyosodik hogy "öld meg a magyart, mert meghalt a gyerek" kiabálással bíztatta a lincselőket akkor bizony az 10-15 vagy életfogytig mert bűnsegéd, de én a felbújtóra hajaznék inkább. De hogy részes az tuti. Arra pedig a tettes tétele vonatkozik.

No igen, de azért a részes rendszerint enyhébben megússza, mint a tettes. Nem is baj ez szerintem.

Amúgy nem kell szkeptikusnak lenni. Példás büntetés várható. Életfogytok fognak röpködni.
Nem, a nevemmel ellentétben még nem láttam az ítéletet. :) Csak gondolom.

Virág et.

Így van, a részes általában kevesebbet kap. Kivételt szokott képezni a "bérgyilkosság", ott a felbujtó kapja általában a legtöbbet.

Itt erről nincs szó, így az "öld meg a magyarozót" (ha így volt) nem illet vagy 10-12 év fegyháznál több.

A többiek vonatkozásában a próféta beszéljen belőled.

Szia derelye

A nagy médiafigyelem és közfelháborodás miatt gondolom, hogy súlyos ítélet várható.

Meg maga a bcs jellege is erre enged következtetni. Emberölés minősített esete, többszörös minősítő körülmény is fennáll. Nagyon nehéz itt nem életfogytot adni mindenkinek, de gondolom, azért ennél egyediesítettebb büntetési tételek várhatóak. No mindegy, majd meglátjuk.

A bcs jellege is súlyos, de ami nálam tényleges életfogytokat ér az az, hogy gyerekei szeme láttára, előttük verik halálra az apjukat. A nagyobbik lány kiszállt a kocsiból (ehhez nagy bátorság kell egy kislánytól, ilyen magukból kivetközött előemberek között) és a még élő apja mellől könyörgött ezeknek az embereknek nem nevezhető véglényeknek, hogy legalább hívjanak mentőt. Nem hívtak, hanem - ha igaz - még a gyereklányokat fenyegették megerőszakolással is.

Sajnos Pálinkás bíró úr már tud foglalkozni az ügyükkel....

Nem lesz szép, amit írok, de ezúttal egy kis "vendégszereplésre" tényleg elő vehetnék azt a régi kötelet.

Engem is nagyon felháborított az egész eset. Az benne az igazán sokkoló, hogy abban az autóban bármelyikünk ülhetett volna.

Virág et.

Igen elővehetnék. És abból elég lenne tíz perc is. Felfüggesztve. /nincsszmájli/

Üdv!


Adblock:
> El nem tudom képzelni, hogyan tudhaná a
> bíró kihámozni az igazságot, vagy amit annak vélhet.

Láccik hogy nem tanultál kvantitatív kémiát meg a törvényszéki orvostan dolgait sem tanulmányoztad alaposan:)

Egyrészt az van, hogy ha valaki megüt valakit, akkor ott sor kerül némi anyagcserére a két találkozó felület között... ennek a "színkeverésnek" a vizsgálata gépjármű baleseteknél bevett, de van rá elvi lehetőség, hogy akár egy ökölütés után a megütött felületen maradó hámsejtekből is azonosítsák az elkövetőt. Hasonló a helyzet, ha bakancs találkozik a bőrrel - esetleg a bakancson is marad valami az áldozattól...

A másik megközelítése a dolognak, hogy a hagyományos rendőri módszerek, kihallgatás ( kihallgatott megzsarolása vagy lefizetése) is hozhatnak releváns infókat a konyhára.

bye
Sics

ps: A többiben pedig egyetértek Derelye úrral és Virág elvtárssal.

Sics68

Kicsit kevesebb CSI-t nézz a tévében. :) A második verzió már jobban közelít a kiábrándító magyar valósághoz.

Hát amikor a mamutnál agyonverték azt az edzőt, filmfelvétel híján nem nagyon tudta a bíró eldönteni, hogy pontosan mi történt.

Üdv!

Virág et: nem nézek CSI-t.

( Eleinte jó volt, aztán egyre több marhaságot raktak bele, valszeg mert nem akarták hogy a reális és létező módszerek átmenjenek a köztudatba. )

Amit írtam, az elméleti könyvekből származó tudás... bár jó sok időt töltettem el anno laborgyakorlatokon is...

Hogy mire képes a tudomány és mit használ fel ebből a jelenlegi magyar igazságszolgáltatás, az persze elismerem,általában két külön dolog.

bye
Sics

"Hát amikor a mamutnál agyonverték azt az edzőt, filmfelvétel híján nem nagyon tudta a bíró eldönteni, hogy pontosan mi történt."

Akkor sem értettem, és aztóta sem értem az ezzel kapcsolatos hezitációt.

Ugyanis vagyon egy LB állásfoglalás (lehet, hogy elvi döntés, nem emlékszem pontosan, de majd megkeresem) ami arról szól hogy ha többen ütlegelik a sértetet, és az ütlegelés jellegéből arra lehet következtetni, hogy abban benne van akár az ölés szándéka is (egyenes vagy esehetőleges), akkor nem kell vizsgálni, hogy a végülis halált okozó sérülést ki ütötte, rúgta stb, az emberölést (ha feltételei egyébként fennállnak annak esetleg minősített esetét is) MINDEGYIKÜK TERHÉRE MEG KELL ÁLLAPÍTANI.

Előttem azóta sem világos okból itt nem ez történt.

Ez teljesen logikus is. Ellenkező esetben odameheténk tizen egy kiválasztott áldozathoz, halálra rúgdaljuk, és mindenki azt mondja, hogy ő hozzá sem ért. "Licence to kill"

Kétszer kezdtem megírni valamit, kétszer szállt el :(

Kezdjük, az említett dolgok valóban minősítő körülmények.

Jelen esetben szerintem MINDEGYIK résztvevőre a maximumot kell kiszabni, és az akár csak "áldogálló" személy is úgy döntött, nem nyújt segítséget, azt sem nézi meg, hogy a SAJÁT ROKONUK milyen állapotban van.

Kérem szépen: Aki nem az elsodort kislányon próbál meg segíteni, nem az ő életét próbálja menteni, hanem gyilkolni megy, a gyilkolás támogatásával foglalkozik, elfogadva azt, hogy a segítségnyújtás elmaradásával potenciálisan a saját rokonuk halálát okozza, eközben gyerekeket fenyeget, eközben ilyen kegyetlenül öl, és potenciálisan bárkit, bármikor megölhet, ilyenben résztvesz, ezek után nem megbánást tanúsít, nem úgy gonolkodik, hogy ez olyan dolog volt ami után minden jelzőt százszorosan megérdemel, hanem a lincselés szó használata miatti kavarás van, amivel szemben egyetlen társ sem lépett fell (0 megbánás) no az a társadalomra olyan mértékben veszélyes, hogy a tényleges életfogytiglan a minimum.

A kötél vendégszereplése c. ötlethez: SZERINTEM, egy elkövető bármely joga korlátozható kell, hogy legyen a bíróság ítéletében, nem csak szabadsávesztésről, közügyektől eltiltástól, büntetett előéletről, az ezzel kapcsolatos hírek közlésének lehetőségéről (emberi méltósághoz való jog, személyes adatokhoz kapcsolódó jogok korlátozása), pénzbüntetésről, elkobzásról (tulajdonjog korlátozása), hanem ezzek mellett a halálbüntetés kiszabása is megengedhető, sőt szükségszerű lenne.

DE(!) a halálbüntetésnek nem lenne szükségszerű velejárója a kivégzés, pusztán megteremtené annak a lehetőségét. Alapesetben a jelenlegi tényleges életfogytiglannal azonos módon funkcionál, szigorúbb körülmények között...

Ugyanakkor, amennyiben feltételezhető, hogy az elkövető kiszabadítása érdekében terrorakció indul kivégezhető.

Szökés esetén a megállítás eszköze elsősorban fegyverhasználat (rögtön tűzparancs is kiadásra kerül, és figyelmeztető lövés nélkül is nyugodtan lelőheti BV tiszt, rendőr, katona).

Ha a fegyházban ketzelhetetlen, mert azt hiszi, életfogytiglanosként nincs vesztenivalója, akkor szembesül a ténnyel, ilyen esetben is a fegyelmi vétség után, annak elbírálásakor, lehet a következmény akár kivégzés is (jó eséllyel az).

Tehát a halálbüntetés kivégzés útján való végrehajtása az első szükséghelyzetig, újabb balhéig felfüggesztett.