"Kérdem én, ha nekem van a tulajdonlap szerint 50 % tulajdonom, akkor a valóságban is így kellene kinéznie a dolognak nem? Vagy a magyar tulajdonjog így működik, van is meg nincs is?"

Ezek a költői kérdések pusztán az előzőekben írtak alapján értékelhetetlenek.
Ismerni kellene normálisan az ügy részleteit, s akkor lehetne tanácsot adni...
így ez a beírás is csak a Juszt-féle populista lózungok sorát gyarapítja, s a tájékozatlan emberekben egyes hivatalok - nagyrészt indokolatlan - lejáratására alkalmas!

Köcsög szomszédok mindig lopják a földet! Az enyémből is leválasztottak fél métert, mikor nagy nehezen kerítést építettek végre. (Ez 100 méteren elég sok sóska/répa/akármi)
Tenni ellene meg nem lehet, csak 250 év pereskedés után, majd jön a földmérő és megszélesíti a telkemet a mellettem lévő rokonom terhére... Az úgy majd jó lesz...

Valóban indokolatlan... Kedves janisch: a Zugügyvéd kommentjéből is láthatod, kalap szar az egész bíróságosdi...

Hát ebből elsőre nem sok derül ki. Például az sem, hogy milyen értékről lehet szó. Ha a szomszédoknak sürgős a jelzáloghitel és értékes ingatlanról van szó, akkor érdemes lehet keresetet beadni, és biztosítási intézkedést kérni. Ha azt bejegyzik a tulajdoni lapra, akkor semmilyen bank nem ad kölcsönt rá ameddig meg nem oldódik a kérdés. Ez talán motiválná a szomszédokat is, hogy tárgyaljanak, és meg lehetne egyezni valami ésszerű megoldásban. Persze azt mérlegelni kell, hogy mennyit ér meg az egész.

Ha jól olvasom az eset egyszerűbb, mert a telekkönyvben már szerepel az 50% tulajdoni rész. Erre nem lehet a szomszédnak egyszerűen banki kölcsönt felvenni. Ha jól olvasom egyszerűen arról van szó, hogy a szomszéd kizárólagosan használja azt, ami közös tulajdon.

A cikkből nem derül ki, hogy mi a panaszos célja: szeretné, ha az ő tulajdonrészét a szomszéd megvásárolná? Vagy szeretnéa kö zös részt használatba venni?

[Nem vagyok jogász, nem értek a telekügyekhez, de anno a jogász tanárom azt mondta, hogy elbirtoklás csak teljes telekre lehetséges.]

első körben ügyvédet lecserélni. mivel osztatlan közös, addig egy bank sem ad kölcsönt, míg nincs kimérve és nem két tulajdonos neve szerepel egy helyrajzi számon, vagy nemaz összes tulajdonos akar kölcsönt felvenni rá, illetve írásban bele nem egyezik. és valóban nincs elbirtoklás, lévén az osztatlan közös lényege, h több, teljesen egyenjogú tulajdonosa van a földnek, amelynek határai nincsenek kimérve.

mármint a tulajdonosok földterület határai.

Én sem vagyok jogász, földhivatalban sem dolgozom, de ismereteim szerint, osztatlan tulajdonra csak az összes tulajdonos hozzájárulásával lehet jelzálogot bejegyezni (ha egyáltalán a bank belemegy). Amennyiben ez tényleg így van, akkor ez egy tárgyalási alap. A másik, osztatlan tulajdon esetében én kizárt dolog hogy egy vadidegennek megengedjem hogy elzálogosítsa a telket, ugyanis ha később nagyszüleid akarnak jelzálogot bejegyzni rá, akkor azt fújhatják. Célszerű lenne felkínálni, a 2 telekrész szétválasztását külön helyrajzi számra, amennyiben erre lehetőség van. Ekkor jöhet a földmérés, stb.

Neked kell eldöntened, hogy mennyit ér meg ez az egész. Ahogy olvasom, nem sokat. Ha eddig szartál rá, most miért perlekednél? Csak az ELVEK miatt?

Ha meg a másik fél lépéskényszerben van, csak válogatnod kell a megoldások között, eladod neki azt a rész, másik határt húztok ki, lebontjátok a kulipintyót...

Szegény ember kenegetheti a hajára a sok tanácsot.. Senki nem olvasta el az utolsó mondatot azaz a kérdést?

Utolsó mondat szerint az örökösök eladták már a tulajdonrészüket. Nagyszüleidnek elővásárlási joga volt az eladott részre, játszogathattak volna egy kicsit ezzel a joggal....

Lehet jelzálogot alapítani a tulajdonostárs "egész" 50%-án,(Ptk.261.§ (3)) ugyanakkor lehetetlen, hogy a bank a másik tulajdonostárs beleegyezése (aláírása) nélkül az EGÉSZ ingatlanra jelzálogot jegyezzen be. Szerintem itt közös tulajdon megszüntetését kell/lehet kérni (ha van értelme, meg valami célt akar ezzel elérni. Ekkor a tulajdonostársa/ka/t (mindegyik tulajdonostársnak perben kell állnia) kell perelni.

Ez a baj a magyar bírósági ügyekkel. Hogy ilyen tyúkperekkel van tele az egész, amelyek olykor a legfelsőbb bíróságig is eljutnak.
Miért nem lehet beleszarni abba a 36 m2-be?

Rosencrantznak igaza van. A szomszéd a saját tulajdoni illetőségére bejegyeztethet jelzálogjogot. Ha talál olyan bankot, amelyik ezt megteszi neki, mert legalább használati megosztásról szóló megállapodást szoktak kérni. Egyébként az 50% tulajdoni hányad osztatlan közös tulajdonnál azt jelenti, hogy mindkét 50%-os tulajdonosnak az ingatlan utolsó atomjából is 50% a tulajdoni részesedése. Szóval ezért is érdemes legalább a használati megosztás. A legtisztább viszont tényleg a közös tulajdon megszüntetése, oszt jó napot.

Bástya et.! Mondok neked egy tök hasonló, másik esetet: Tulajdoni hányad 55:45%, a lakott tulajdonrészek valós aránya 110:40 m2. Itt a papír és a valóság közötti 27 m2-be azért nem lehet beleszarni, mert a.) az a 27 m2 a másik tuladonos által elzárt területen belül van :o), b.) kicsit durvább a ház négyzetméterára, mint a fent említett teleké. Budapesti ingatlanárakkal kb. 8 milliós "tyúkperről" beszélünk ebben az esetben. Irigyellek, ha te ennyibe beleszarnál - ilyen értékű adományodat bármikor elfogadom.

És ilyen helyzetben mi van? A kisebb tulajdonostárs rendőrrel követeljen szabad bejárást a nagyobb rész egyik szobájába? Vagy a nagyobb rész tulajdonosa kötelezhető a tulajdonrész kivásárlására, hogy a használtnak megfelelő legyen a papíros tulajdoni hányad? Attól függően, hogy melyik szereplő vagy, biztosan a másik megoldás lesz a jó neked, mint a másiknak.

azert nem lehet beleszarni, mert akkor legkozelebb nem 36, hanem 360nm lesz. aztan 3600. aztan 36000. aztan 360000. aztan 3600000.

kell tovabb irnom?!

Kein Respekt 2007.09.28. 08:31:32
"Egyébként az 50% tulajdoni hányad osztatlan közös tulajdonnál azt jelenti, hogy mindkét 50%-os tulajdonosnak az ingatlan utolsó atomjából is 50% a tulajdoni részesedése."
Ez a bejegyzéskori állapotra igaz lehet, de nem az azóta (a tulajdonostársak által külön-külön) emelt épületekre.
Nekem is az a véleményem, hogy azonnal kérni kell a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ott majd tisztán elválik, hogy ki mit akar, ki mit épített, mennyit fektetett a teljes ingatlan fenntartásába stb. És a bíróság majd ennek megfelelően szépen megosztja. Vita lezárva, lehet fellebbezni.

Okoska! Nem vonom kétségbe amit írsz, nyilván előfordulhat ilyen lakásnm-es ügy is, de ha egy-két hetet rászánsz, és bejársz a bíróságra (a tárgyalások nyilvánosak) te is azt fogod látni, hogy rengeteg ilyen valódi tyúkper van, amikor 36-65 nm-en (föld, szőlő, stb.) megy a vita. Ráadásul általában ezekben a perekben a felek, dE legalábbis a felperes költségmentes (szegény szerencsétlen, a szívnek kell meghasadnia) ergo: gyártják az iratot, a bíróság nem tud mit tenni le kell folytatnia az eljárást, mi meg fizetünk. Csak számold ki: egy öt tárgyalásos, két-három szakértős - költségmentes perben mennyi lehet a szakértői díj, a levelezési, leírási stb. költség, nem is beszélve a "személyzet" /bírák, titkárnők, kirendelt ügyvéd, mert jár stb.) díjáról. Ezt mi fizetjük. Arany János nem /csak/ a fantáziájára hagyatkozott, amikor megírta a Fülemüle per-t

Hallottam egy esetről. nem tudom igaz-e, mindenesetre tanulságos.
Felperes hálószobájának az ablaka szemben volt alperes WC-jének ablakával. Alperes idős férfiember volt (prosztata, meg ilyenek) éjjel gyakran kijárt, ilyenkor felkapcsolta a villanyt, ami felperes szemébe tűzött, és zavarta őt az alvásban. VAZZE BEPERELTE!!!(a WC ablak megszüntetését! kérte/ Persze mindketten költségmentességet kértek ( és kaptak, mert a jövedelmük miatt kötelező volt nekik adni) majd szakértői/!/ bizonyítás után a bíróság meghozta bölcs döntését: kötelezte az alperest, hogy saját költségén sötétítő függönyt szereljen föl.
De komolyara fordítva a szót: fönntartom amit korábban írtam, hogy HA VAN ÉRTELME MEG HA VALAMI VALÓS ÉS ÉRTHETŐ CÉLT akar elérni, tessék perelni a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Nem vagyok én sem ügyvéd, de szerintem az a probléma, hogy az ilyen "fülemüleperek"-ből a bíróság saját magának csinálja a pluszmunkát a döntésképtelenség miatt. (Ezt sajnos saját tapasztalatból tudom).

Konkrétan ezzel az esettel mi a gond? Le van írva az 50-50%. Az egyik fél önhatalmúlag vette birtokba az őt nem megillető telket? Ki kell méretni pontosan az 50%-ot, aztán aki többet használt mint kellett volna visszamenőleg fizesse ki arányosan a bérleti díjat és szépen bontsa le ami átlóg. Egy óra alatt döntést lehetne hozni az ügyben.

Mellesleg néhány ilyen elrettentő példa után sokan meggondolnák az ilyen ügyekkel a bírósághoz fordulnak-e (azaz a leendő elperesnek megéri-e a dolog, mert itt gondolom nem az fordul bírósághoz aki több területet használ). Inkább megoldanák egymás közt.

SZVSZ a bíróság saját magát járatja le, ha ilyen ügyeket sokáig (évekig) elhúz.

Hm. Azért árnyaltabb a kép. Felmerülhetnek további kérdések: Minek alapján vett birtokba nagyobb részt? Netán volt közöttük - vagy az elődök közt - megállapodás? Talán még ellenérték is volt csak a telekkönyvben való átvezetés maradt el? Ezeket a kérdéseket mind, mind el kell dönteni, meg kell vizsgálni. Enyit az eljárásról. egyébként meg: Mérlegelni kell, hogy megéri-e a pert oszt' kezdeni.

Miért, az ilyen dolgok bemondás alapján történnek?
Sajnos az én tapasztalatom az, hogy igen. Hoz az illető egy-két tanút, az sem számít haverok, rokonok. A bíróság nem azt nézi van-e valami hiteles dokumentum, hanem ki tud nagyobbat mondani. Tisztelet a kivételnek, de az spec. nem velem történt meg.
Ha valaki elmulasztotta egy ilyen ügyben a hivatalos utat végigvinni akkor viselje annak a kárát, legközelebb majd óvatosabb lesz. Nem egyszerűbb lenne ilyen felfogással az élet?

Ha nem tudja BIZONYÍTANI akkor így is viselnie kell a következményeket. Viszont a bizonyítás lehetőségét azért meg kell neki adni.

Rosencrantz! Azért kovinak sok igazsága van abban, hogy a magyar bíróságok kicsit tautológusan indokolják saját fontosságukat. Ha ügyfélbarát módon, pikkpakk elintéznék az ügyeket, hova lenne a tekintélyük? Inkább húzzák, halasztják, mintha hű, de sokat foglalkoznának vele. Egy Postabank-ügyben tényleg kell várni mindenféle szakértőre. Node egy "tyúkperben" mi indokolja, hogy fél év múlvára tűzzék ki a következő tárgyalást? Polgári perben nem jelenik meg valamelyik fél? Nyasgem, automatice a másik fél nyert.

A konkrét ügyben az ügyvédek nyilván tisztában vannak a szituációt esetlegesen befolyásolható, jogilag releváns körülményekkel. (Pl. ami listát te is felsoroltál.) Az első tárgyaláson ezt a néhány pro/kontra indokot tudatják a bíróval is, aki ennek alapján pillanatok alatt ítél. Illetve, ja, hogy a konkrétumok alapján már valamelyik fél ügyvédje is tisztában lesz a várható ítélettel, és ezért inkább megvárja, amíg a különböző papírokat a bíróság kéri be egyenként, és el-elnapolja a tárgyalást? Szintén a bíró sara, hogy ezt hagyja.

Arra utaltam, előfordulhat, hogy objektív okokból húzódik el a per.
Ugyanakkor az előző hozzászólásoddal egyet kell értenem. Sajnos én is tapasztaltam már hasonlót.

Okoska!
Nyilván egy Bp-i 1. kerület lakóingatlanon belüli 36 m2 nem ugyanabba a kategóriába tartozik, mint egy 10 hektáros legelőn egy 36m2-es rész, amit anno még a török uralom idején birtokoltak el. :)

Nehéz lenne eldönteni, hogy eben az ügyben ki a tehetetlenebb, az ügyfél, az ügyvéd, vagy a hivatal (-ok.)

1. hogyan kaphatott egy osztatlan telken engedély nélkül épített épület külön házszámot?

2. ha már külön házszámot kapott, mi akadálya volt, van a telekmegosztásnak?

3. az új tulajdonosok, csak az 50%-ot vásárolhatták meg, tessék kiméretni.Az, hogy az előző tulaj 36 m2-el többet használt nem ad alapot semmire, az adásvételi szerződésen nem szerepelhetett több 50 %-nál.

Akkor én is felteszem a hasonló kérdésem:
A szomszédom háza a telekhatáron áll. Az előző tulaj, vagy 50 éve, teljesen szabálytalanul építtette ide, ugyanis 60 cm-rel beljebb kellett volna építeni, hogy legyen hely a csapadékelvezetőnek. Viszont volt ismeretség a tanácsnál...
Én a házamat ezen feltételekkel vettem, sőt, az eladó fel is hívta a figyelmemet erre (mármint, hogy a szomszéd ház a megyén van, így nem építhet csapadékelvezetőt.
A szomszédom (övé volt a ház, amikor én az enyémet vettem) most megkért, hogy had építsen a felújítás keretein belül csapadékelvezetőt (ami ugye az ő háza tövében, az én telkemen lenne 50-60 cm széles betonvájú). Ezt én nem is ellenzem, tudom, hogy nem nedvesedne annyira a ház fala.
A kérdésem: hogyan lehet ezt lepapírozni, hogy ne legyen belőle később elbirtoklásra lehetősége? Elég egy polgári szerződés két tanúval? Adjak neki szolgalmi jogot, és vitessem fel a tulajdoni lapra?

Na ja. Osztatlan közös tulajdon- az azt jelenti, hogy osztatlan közös tulajdon, amíg nem készül jegyzőkönyv/megállapodás a megosztásról. Tehát alperesé a fele vityilló a szomszédból és viszont, a kerítés meg annyit ér, hogy fele kerítés az egyik félé, fele a másiké. Erre bank hitelt nem ad , az biztos. Ahhoz kell a megosztás, ott kell odafigyelni a fogalmazásra.
Bagoly2: házszámot adnak annyit, amennyi csak kell, a helrajzi szám az mókásabb, ahhoz kell új földmérés, de az nem mindig lehetségfes, mert rendeletek szabályozhatják a legkisebb parcellázot terület nagyságát - tehát elképzelhető, ogy az adott grunstück tovább nem ostható.

Szumi, teljesen világos. Másként feltéve a kérdést, milyen közigazgatás az, ahol osztatlan telken, engedélynélkül épített épületre külön házszámot adnak? A magyar jogalkotás színvonalát , talán csak a joggyakorlat múlja alul.
Igen, elképzelhető, hogy a telek tovább nem osztható, de éppen a - feltehetően még a tanácsrendszerben megadott - külön házszám, adhat erre lehetőséget.

Tisztelt ügyvéd hölgyek/urak, az én kérdésemre is reagáljatok légyszi.

Deviáns! Add el neki! Egyben vagy részletre. Vagy cseréljetek! Vagy ledolgozza...

Az ügyvéded azt hiszem az "elbirtoklás" fogalmára célozhatott, amiről az alábbiakat találtam:
/Hosszú, de érdekes és tanulságos./ Ha jól értem, ha nem keressük tulajdonunkat, más pedig sajátjaként használja, akkor az idővel szépen az övé lesz...ez durva.

Elbirtoklás

Elbirtoklással szerzi meg az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát az, aki a dolgot sajátjaként 10 éven át szakadatlanul birtokolja. A főszabály az, hogy bármilyen dolgot el lehet birtokolni, bizonyos kivételek azért vannak. Nem szerezhet ugyanis elbirtoklással tulajdonjogot az, aki a dolog birtokába bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott. Továbbá nem lehet ingatlant elbirtokolni akkor, ha az elbirtoklás feltételei csak az ingatlan egy részére állnak fenn, s az ingatlan műszakilag nem osztható meg.

A sajátjaként birtoklás nem arra utal, hogy az elbirtokló tényleg azt hiszi, hogy a dolog övé, s ezért viselkedik úgy, mint tulajdonos. Az elbirtoklás ugyanis nem igényli az elbirtokló jóhiszeműségét, csak azt, hogy az elbirtokló a külvilág számára úgy viselkedjék, mint a tulajdonos, még akkor is, ha tudja, hogy az ilyen magatartásnak nincs jogalapja. Kizárja a sajátkénti birtoklást, ha a birtokos a birtoklásra vonatkozó jogcímét a tulajdonostól vagy valaki mástól származtatja.

Az elbirtoklás jogintézményének „filozófiája" az, hogy ha a tulajdonos nem törődik a tulajdonával, ugyanakkor valaki más azt úgy kezeli, mintha sajátja lenne, akkor egy hosszabb idő elteltével a jog már ne bolygassa meg a ténylegesen kialakult állapotot, vagyis a tényeket az elbirtoklással legitimálni lehessen. Erre azért van szükség, mert a tulajdonjogi igények nem évülnek el, elvileg tehát a tulajdonos korlátlan ideig felléphetne a tulajdonát használó birtokossal szemben, s követelhetné a dolog kiadását.

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolja, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklási idő folyamatosságát nem érinti az, ha az elbirtokló helyébe jogutód lép, mert ez a jogutód a saját elbirtoklási idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, ami már a jogelődjénél is elbirtoklási időnek minősült, feltéve, hogy a jogelődnél még nem következett be az elbirtoklás.

Megszakítja viszont az elbirtoklási időt, ha a tulajdonos a birtokost írásban felszólítja a dolog kiadására, vagy eziránt bírósághoz fordul, ha a tulajdonos a dologgal rendelkezik, vagy az elbirtokló a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, ill. bíróság előtt nem követeli vissza az újabb birtokostól. Az elbirtoklási idő megszakadásának az a jogi hatása, hogy a megszakadást okozó körülmény elmúltával az elbirtoklási idő újra kezdődik.