Én nem vagyok jogász... de ha ez így van, akkor szerintem nagyon rosszul van és nagyon gyorsan változtatni kell rajta. A csak válaszos jegyzőkönyv szerintem nem lehet jó másra csak télvíz idején a gyújtós alá betömködni.

Ítélkezni? Na ne már, ez komolytalanul hangzik.

A jegyzőkönyvnek az (lenne) a lényege, hogy minden lényeges információt elraktározzon. A kérdéseket is.

Szerintem bármiféle ügyben elemi érdeke lenne az érintett feleknek (leginkább annak, aki sokat veszíthet az adott ügyben), hogy hangfelvételt készítsenek az összes tárgyalásról. Így semmit nem tudna elhazudni a bíróság sem... amúgy is mindig bemondja valaki, hogy melyik ügyről van szó, ki/mi jár el az ügyben, satöbbi. Manapság egy laptop segítségével nagyon sok hangfelvételt lehet készíteni, amit aztán csekély munkával archiválni lehet és vissza lehet keresni. Gondolom ennek jogi akadálya van, különben minden ügyvéd ezt csinálná annak érdekében, hogy megvédje magát és ügyfelét a későbbi bírói szemétségektől... Sőt, akár videofelvétel is készülhetne, hogy tényleg ne lehessen megkérdőjelezni a hitelességet. (Egy ügyvédnek legyen laptopja. :))

a jegyzőkönyvnek mindazt kell tükröznie, ami a tárgyaláson elhangzott, illetve megtörtént. valóban nem teljesen jó ez a rendszer, hogy csak a válaszok szerepelnek a jegyzőkönyvben, de egy értelmes jegyzőkönyvvezető a választ úgy rögzíti, hogy abból kiderüljön az is, hogy mi volt a kérdés. ez már csak a bírón múlik, hogy mit vár el a jegyzőkönyvvezetőtől, illetve hogyan pontosítja a hiányosan rögzítetteket.

Ezekre az esetekre vonatkozik az a kitétel a jegyzőkönyvben, hogy "kérdésre válaszolva elmondta..."?

Kérdésre válaszolva tanú előadja, hogy nem.:))

Szerintem tényleg zavaró tud lenni, hogy mondjuk a biró foglalja össze a tanú szavait. Ráadásul egy tárgyaláson 2x hangzik el kb. ugyanaz. Ahelyett, hogy egyszer felvennék.

Más kérdés persze, hogy van olyan fél, tanú... akinek a mondókája egyszerűen nem lenne kezelhető, ha azt nem foglalnák össze valakik valahogyan.

De bizony nagyon oda kell figyelni, hogy hogyan rögzitik a jegyzőkönyvbe. Azokban az esetekben, amelyekről irok, ez mondjuk kontrollálható.

Érdekes, hogy ez pl. rendőrségi tipikusan, de kezd beszivárogni a határőr nyomozókhoz is. A vámnyomozók mindig leirjak a kérdést, ahogy korábban a határőrök is tették. Az nyomozó ügyészek szintén rögzitik a kérdést.
Sajnos a rendőrségen tipikus a vallomás alkotó módon való rögzitése. Multkor olvastam egy félanalfabéta vallomását, olyan irodalmi körmondatok voltak benne, hogy a bironak is feltűnt a tárgyaláson, hogy a gyanusitott az általa a jegyzőkönvezés során használt szavak jelentős részét nem is ismeri ( fiatal biró volt majd leszokik róla ) A nyomozó már nem nyomoz, de ez ritkaság.
A birónak általában minden jó ugy ahogy van és nem bonyolitják az életet.Műszak végéig kiszab 20-25 évet aztán fájront és bezárja a műhelyt.

a jegyzőkönyvbe a tárgyaláson elhangzó lényeges tényeket kell rögziteni, szükség esetén akár szó szerint is.
ezt a biró dönti el..azonban a felek kérhetnek jegyzőkönyvbe venni ezt azt, amit fontosnak tartanak, sőt kérhetik a jegyzőkönyv kijavitását is ha nem ugy rögzitették a dolgokat ahogy elhangzottak..a tárgyaláson meg azért van ott a két fél, meg a tanu meg az ügyvéd hogy ha nem ugy kerül lediktálásra a jegyzőkönyv ahogy elhangzott akkor kalimpáljon azonnal...én már láttam ügyvédet elaludni tárgyaláson majd később tépte a száját hogy nem is került az a jegyzőkönyve ami elhangzott..vicces volt...
amugy volt időszak amikor szó szerinti hangfelvételes jegyzőkönyvek készültek büntető ügyekben és egy rövidebb tárgyalás jegyzőkönyve is volt vagy 40 oldal, a tanuk órákig fecsegtek, a vádlott össze vissza beszélt, a birótól meg elvárják hgoy a sok sületlenségből döntse el hgoy most mi van...érdekes volt,,meg is szüntették a rendszert gyorsan..

amugy meg ha a biró összefoglalja az kétszer is jó: egyszer elmondja az ügyfél tanu stb hogy mit tud, és mégegyszer hallhatja az ügyfél, tanu és ügyvéd amikor a biro összefoglalja..ha nem ugy foglalja össze lehet azonnal szólni...sőt egy ügyvédnek az ügyfele érdekében KÖTELESSÉGE azonnal jelezni..más kérdés hogy az ügyvédek is nagyrészt a biróra bizzák ezt is és jót unatkoznak a tárgyaláson...
amguy a hangfelvétel visszahallgatását is lehet kérni ha valaki nem biztos benne hgoy azt diktálta a biró ami elhangzott..nem tul kellemes kb fél órát vagy akár egy órát is végig hallgatni ujra de az ügyfélért mindent:)

Belefér a visszahallgatás, van idő. Most járok el egy ügyben többekkel együtt, nem nevesitem a birót, de egy tanukihallgatás kb 6 óráig tart, de volt egy 8 óra 10 perces is. kb 60. - 65. tárgyalási napnál tartunk. ( mármint a megismételt eljárásban)
és még nem látjuk az ügy végét.
Jelzem, hogy nem WTC elleni merényletről van szó.
Belefér a visszahallgatás az biztos

Az én tapasztalataim szerint is döntő jelentősége van a hatósági jegyzőkönyvek tartalmának.
A megoldás: jegyzőkönyvvezető alkalmazása és azonnali jegyzőkönyvmásolat szolgáltatása, ahol csak egy kis lehetőség adódik. A hatóságok védelmében is!!! Csak a törvényhozói, kormányzati hozzánemértés és a hatósági kényelemszeretet frigye szüli a "nincs rá pénz" rinyálást.
Béna és fantáziátlan az egész társadalom, de legfőképpen a jogászság hunyász része, hogy eltűri a magnetofon nyakló nélküli alkalmazását, különösen az ügyészségi, bírósági eljárások igen jelentős hányadában.
Ez a két szervezet igazi pályáztatás helyett százmilliókat költ a szegényes élettapasztalattal rendelkező frissdiplomások három éves kiképzésére, hogy a kiképzettek egy töredéke úgy kapjon bírói, ügyészi kinevezést, hogy még véletlenül sem szerezhetett élesben tapasztalatokat a mindennapokról, nem is bizonyíthatta élesben szakmai képességeit. Burjánzik a beltenyészet. Alig hallatszik valamelyes morgás.

A képzési időre szinte semmiért kifizetett pénzből nagy lépéseket lehetne tenni a a valósághoz sokkal hívebb jegyzőkönyvezés felé. Olvasom, szinte 100%-os már a a hatóságok számítógépesítése, a jegyzőkönyvvezetői létszám ma is megvan (számítógépen írják - ahogy tudják - a hangfelvételekről a szöveget s nyomtatják). A még szükséges tárgyalói számítógépek és másolatokat ott azonnal laponként kidobó nyomtatók rövid idő alatt beszerezhetők lennének abból a pénzből, amit a frissdiplomások három éves képzésére kidobnak. Ingyen lehetne szerezniük kívülről már igazolt harci tapasztalatokkal rendelkező utánpótlást, mert még méltó fizetésemelésre is telne.
Természetesen idővel íráskivetítő is mutatná, mit kalimpál a számítógép billentyűzetén a kisasszony.
Kézcsókom Justitia Kemény Öklű Úrhölgynek, hogy be ne horgoljon nekem egyet.

Én csak a saját esetemről beszélhetek:
Nem a bíró beszél bele a jegyzőkönyvbe, sem nem a tanú, sem nem a védő illetve az ügyész. Nincs magnó. A jegyzőköny-vezető írja a jegyzőkönyvet úgy, ahogy jónak látja. A jegyzőkönyvből példányt 8 napon túl - esetleg 2 hónap múlva - lehet kapni. De arról nem értesítik a vádlottat ill védőjét, hogy elkészült a jegyzőkönyv. Viszont ha tudva vagy nem tudva az elkészülte időpontját 8 napnál később reklamál a védelem, a bíró elutasítja akkor is, ha evidens az elírás vagy a szándékos hamisítás. (Kimarad fontos tény, rosszul van benne a jegyzőkönyvben stb.)
Magnó használatát a bíró nem engedélyezte, mégis megállapítható volt, hogy Dmitrij illetve a hallgatóságban ülő embere hangfelvevőt használt. A bíró úgy intézte a kérdést, hogy a vádlott ne használjon hangrögzítőt!

Minden jegyzőkönyvben valóban csak úgy szerepel, hogy "kérdésre a tanú elmondta..." Pedig a kérdés szövege esetleg nagyon fontos!. Pl:
Bíró: Sértett-tanú, a telefonban elhangzott-e a vádlott neve?
Tanú: Igen, többször is.
Bíró: A felvételen miért nem szerepel? (Dmitrij kazetákat csatolt be bizonyítékként telefon-beszélgetésekről)
Tanú: mert azok máskor hangzottak el.
A jegyzőkönyv: "Bírói kérdésre tanú elmondta, hogy a telefonban elhangzott az I.r. vádlott neve". Itt a bíró rávezette a tanút a hamis vallomásra, de a jegyzőkönyvből ez nem derül ki.
Másik eset: Dmitrij azt állította, hogy Igor 185-186 cm magas, robosztus, kisportolt feketehajú orosz férfi. (Valójában 170-174 cm nyeszlett)Állítása szerint Igor és társa (később 3-4 társa) megtámadta és késsel bántalmazta, de ő egyedül elhárította a támadást és szétzavarta a támadókat. Azt állította, hogy közelről látta Igort és sok év múlva is felismeri.
Nos, mi szereztünk egy 192 cm magas kisportolt tejfölszőke magyar srácot, Szőkét, aki a folyosón oroszul beszélt. Dmitrij a bírónak határozottan állította, hogy Igor (nem a "támadója" szót használta) kint ül a folyosón! A bíró Dmitrijjel behívatta Szőkét és mégegyszer megkérdezte: Ő az? Dmitrij kimondta: "Határozottan felismerem, ő Igor, a támadóm!" Ahogy megszólalt Szőke tisztán magyarul Dmitrij rájött, hogy lebukott. Néhány percre összeomlott, de kivágta magát: egy az egyben hasonlít rá!
A jegyzőkönyv: "A belépő tanúról Dmitrij azt állítja, hogy Szőkében hasonlóságot vél Igorral, a bíróság megállapítja, hogy Szőke nem azonos Igorral"
Hab a tortán, hogy az ítéletben Igor magassága csak 180 cm. (Hátha közelebb van az alacsony Igorhoz...)

sziasztok!

nem tudom nekem kifejezetten jók az ilyen irányú tapasztalataim, büntetőügyekben egyre többször találkozom azzal, hogy a bírák valóban kezdik komolyan venni a közvetlenség elvét, és az írásban szereplő jellegű jegyzőkönyveknél rákérdeznek, hogy mi is a volt a pontos kérdés a nyomozásnál, másrészről pedig védőként adott esetben jobb az ügyfélnek a kérdések nélküli jegyzőkönyv;-)

Vajon mikor jön el az az idő, amikor a tárgyaláson laptopon írja a mancika a jk-et, amit a tárgyalás végén nyomtatásban átadnak a feleknek..? :)

Pénzes Zoli Bácsi megtette a számára antipatikus ügyvéddel, hogy minden mondatrész után megállította, és szó szerint jegyzőkönyvbe diktálta az elhangzottakat. A beszéd végeztével visszajátszotta a felvételt, majd így szólt: "Ez az alperes (felperes) álláspontja?! Ne haragudjék ügyvéd úr, ennek se füle se farka".

Komolyra fordítva a szót: a kriminalisztika szabályai tiltják olyan kérdések feltételét, amelyek sugalmazók, állítást tartalmaznak, vagy "beugratók". Viszont köztudott, hogy a vizsgálók előszeretettel élnek ilyen trükkökkel. Tehetik, mert a kérdés a legritkább esetben kerül a jegyzőkönyvbe. Ha a kihallgatáson a védő jelen van, kérheti a jegyzőkönyv kiegészítését, ha erre a nyomozóhatóság eljáró tagja nem hajlandó, panasszal lehet élni.

Bírói szakban megváltozik a helyzet: az ügyvédet többnyire elfogult bűnpártolónak tartják, akinek a szájából kizárólag hazugság és akadékoskodás hangozhat el. A tárgyalási jegyzőkönyvekbe kerül a legtöbb "kérdésre elmondom, hogy..." kezdetű mondat.

Előfordult, hogy a jegyzőkönyv-másolat beszerzését követően egy védő megkereste a sértettet, mert pont az ellenkezőjére emlékezett annak, ami a jegyzőkönyvbe volt foglalva. A sértett felháborodott, és önként elment a II fokú tárgyalásra, ahol teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva nyilatkozta a tanácsvezető bírónak e körülményt.

Nem lett következménye, hiszen "a bírósági jegyzőkönyv közokirat, amellyel szemben a bíróság nem tartotta szükségesnek bizonyítást felvenni."

Van egy megoldás: úgy kell válaszolni, hogy "arra a kérdésre, hogy ..... a válaszom az, hogy....."
Így a kérdezett szavaival válaszával együtt a kérdés is bekerül.

"Ugyanmár királylány...." hát a jegyzőkönyvet még mindig a bíró diktálja... és nem fogja a kérdést is lediktálni. Sőt polgári perekben, amikor a tanú kifejezetten sületlenséget kezd el beszélni, de bíró emlékezteti, hogy ez nem egyezik az általa eddig megismert tényállással, és a tanú, persze- persze nem is úgy volt, ahogy az előbb mondtam, kezdetű szöveggel kiigazít, akkor már csak az kerül jegyzőkönyvbe, amit a tanú kiigazítva mondott. Az eredetileg összehablatyolt, az őt megidézni kérő fél állításával akár ellentétes korábbi vallomásrész pedig nem. Hiszen kiigazította. Pedig de sokszor lenne jelentősége annak, ha szószerint lenne meg egy - egy tanú vallomása, saját hangján előadva, magnóra rögzítve. Mennyi mindent megtudna a dolgoról pl. egy másodfokú bíróság, hogy a tanú hebegett - habogott, előbb mit mondott, majd aztán mire igazította ki, és így tovább. Ehhez még ha hozzáteszem azt, hogy a hangszalagot, amire a bíró diktálja a jegyzőkönyvet, leírás után törölnek, mert arra diktálja az újabb jegyzőkönyvet a bíró.... akkor mindent elmondtam. A bírósági eljárásba, annak nem kevés költségébe bele kellene, hogy férjen egy pár magnókazetta ára is, amit az iratokkal együtt kellene őrizni, és a _teljes_ tárgyalási anyagot rögzítené, kinek kinek a saját hangján előadva.

Felháborítónak tartom, amit gyurcsián állít. És azért, mert nincs igaza.

Valószínűleg még nem látott működő bíróságot/ügyészséget, mert akkor tudná, hogy a munka oroszlánrészét (szakmai felügyelet mellett, de döntően önállóan) a fogalmazók végzik. Ha nem lenne ez a lelkes, motivált és alulfizett réteg, akkor a magyar igazságszolgáltatás megbénulna.

És akkor hiába van számítógép.

Noooo, macibácsi! Elhallgatod pl., hogy ügyszakontként változik a helyzet.A büntetőben néhány helyen UTÓLAG szerkesztgetik szegények (a fogalmazók) a jegyzőkönyvet. UTÓLAG. Mert ők a tárgyaláson körmölnek. Éppen az utólagosságnál törik - mindegy, hogy látszólag vagy valóságosan - a hatóságok tisztessége s keletkezik a felek kétsége. A legjobb szakmai felügyeletet a felek produkálhatnák. Ott, azonnal. Az ügy az övék, a hatóság csak intézi. Ma még ennek fordítottja a szemlélet.
A tisztességhez legalább számítógép és nyomtató kell. A hangfelvévétel csak a kontrol eszköze lehet s legyen.
A jegyzőkönyvezésre jók a jó jegyzők, ügyintézők is. A frissenvégzettek pedig tanulják először az életet.
A többi ügyszakban nincs fogalmazó -legfeljebb elvétve van jegyző. A magnózás megy, nyakra-főre.
Az ügyfél meg rágja a körmét, mert nem tudja, milyen sokszor alaptalan a hatósággal szembeni gyanúja.
Csak kíméletlen tisztességgel - az ügyfélérzékenység radikális növelésével -lehet megfelelő szinten tartani a hatósági tekintélyt, nem pedig a hivatali rutinokhoz való - ügyfélidegen érdekek motiválta - ragaszkodással.

hát én szinte csak büntetőügyekkel foglalkozom 16 éve, van néhány hozzáfűznivalóm: Régebben nyomozó ügyészként dolgoztam, volt jegyzőkönyvvezető, írógép. A kihallgatások nálam úgy mentek, mint ahogyan a Be is írta: lehetőséget kell adni arra, hogy a tanú, gyanúsított összefüggően adja elő mondandóját. Ezt jegyzeteltem. Ezután, felhívva a figyelmet arra, figyelje, mit diktálok, s ha valamit esetleg félreértettem, azonnal szóljon, hogy úgy kerüljön jkv-ba, ahogyan ő gondolta, elkezdtem diktálni. így soha nem került olyan a jkv-be, amit a fél nem akart mondani, vagy nem is úgy gondolta. Ügyvédként tetszett a régi 2003. előtti rendszer, ahol a bíró a vallomás meghallgatása után vagy diktálta, vagy magnóra mondta. Mivel hallhattam, mi kerül bele a későbbi jkv-be, azonnal lehetett jelezni. Kétség esetén a vallomástevővel együtt mondhattuk, ha valamit a bíró esetleg félreértett. Jelenleg -nem fikázás végett írva- a jegyzőkönyv vezető hölgy írogatja, ami elhangzik, amit ő, bár NEM JOGÁSZ, NEM BÍRÓ fontosnak tart. Mire HÓnapok múlva megkapom a jkv-t nehéz bizonyítanom, hogy nem az van benne, ami elhangzott. S ebből dolgozik a II. fok. Éppen tegnap vettem elő egy több hónappal ezelőtti tárgyalási jkv-t, hogy készüljek a következő tárgyalásra. A jkv érthetetlen, zavaros, tele olyan rövidítésekkel, amit a hölgyön kívül senki sem ért, még jó, hogy én is jegyzetelek folyamatosan. A kettőből lehetett dolgozni. De a jegyzeteimet nem látja a II. fok. Nem tudom, hogy aki ezt a rendszert kitalálta, járt-e már tárgyalóteremben, van-e jogi tapasztalata, de kívánom neki, hogy legyen büntetőügy alanya azzal, hogy sorsát az ilyen jkv-k alapján döntik majd el. Megérdemelné. Persze vihetünk be laptopot, hiszen minden ügyvéd olyan kőgazdag, hogy havonta vehet újat:((, de mi van akkor, ha a bíró nem engedi a hangfelvételt, s mégis rögzítem? Utána ezt az engedély nélküli felvételt használom igazam bizonyítására? Persze mindig kérhető a jkv. kijavítása, de álljon erre egy példa: Tárgyaláson előző tárgyalási jkv-t felolvassa a bíró. Jelzem, hogy egy szerintem fontos dolog kimaradt az abban rögzített tanúvallomásból. Én ilyenre nem emlékszem, mondja a bíró. Idézzük vissza a tanút, mondom erre. Elutasítom, mondja erre a bíró. Ennyi, majd a II. fokon érvelek erre a tényre is, de hogyan bizonyítom mindezt, hiszen e párbeszédet kérésemre sem vette jkv-ba a bíró. Jelentettem elfogultságot, persze h elutasították. Ez Magyarország 2006. Az alkotmányos jogok a bírók nagyrészét csak zavarják.

Nekem polgári peres ügyben van szerencsém már 5 éve boldogítani a bíróságot. A bírónő magnóra diktálja a feltett kérdés rögzítése nélkül az elmondottakat ahogy ő megértette a saját szavaival. Jegyzőkönyvvezető sehol, az majd a magnó alapján írja le, amit abból megért. El lehet képzelni ezek után milyen semmitmondó szöveg sül ki. Úgy kiküldik a jegyzőkönyveket, hogy -gondolom nincs idejük a bíróknak átolvasni -, hogy még a nevünket sem tudják rendesen leírni. Egy alkalommal elromlott a magnó, mint kiderült a következő tárgyaláson, így kezdeményezte a bírónő, hogy rekonstruáljuk a történteket, egészítsük ki a kipontozott részeket a jegyzőkönyvben. Megtettük, de azóta sem láttuk mi lett a végleges jegyzőkönyvben (a másik fél milyen megjegyzéseket tett) Ez évekkel ezelőtt történt. Érdemi kérdésben való reklamációnkra sem reagáltak, így a másodfok tényleg ebből dolgozik. A bírónő állandóan felkészületlen volt, egyszer az egyik ülnök felejtett el eljönni. Biztos nagyon leterheltek, de az átlagember ilyen produktumu munka mellett az utcán találná magát. Szemléletváltásra, technikai fejlesztésre lenne szükség a bíróságokon is.

Egy bizonyos ügyben a tanu beterhelte az egyik védencemet nem is akármivel. Még azt is megmondta, hogy melyik nap melyik szórakozóhelyen találkoztak és ekkor kapta a megbizást a feladatra.
Na bejött a tanú, előadja amit betanult aztán lehett kérdezni.Mondom neki mutasson már rá a védencemre. Totálisan mellényúlt, ugyanis a védencem a másfél év előzetes alatt leadott vagy 20 kilót, de mivel csak fényképről ismerhette nem jött össze. Nosza a biró rögtön jegyzőkönyveztette, hogy a védő nem kérdést tett fel és ez nem felel meg a felismerésre bemutatás szabályainak, tehát nem érvényes.
Erre benyujtom a hivatalos igazolást, hogy nemcsak azon a napon, hanem egész évben a megjelölt szorakozóhely üzemen kivül volt, mert leégett. Erre mondja a biró, hogy nem releváns tény.