Tisztelt Zugügyvéd,

Egy igen érdekes és tanulságos bírósági esetet írok le, sokak számára talán okulásul.

Az eset a következő:

Egy pedagógusnő 2005. szept. 1 - én keresetet nyújtott be az illetékes bírósághoz egy az önkormányzattal kötött - mint utólag megállapítható törvénytelen alapokon létrehozott - szerződés érvénytelenítése ill. semmissé nyilvánítása ügyében. Az üggyel foglalkozó bírónő 2005. okt. 12 - én kelt, okt. 21 - én postázott és a pedagógusnő által okt. 25 - én átvett végzésben a pedagógusnőt hiánypótlásra és új, határozott kereset benyújtására utasította. A hiánypótlást és az új, határozott keresetet én személyesen nyújtottam be a bíróság polgári irodáján 2005. nov. 3 - án (bőven a határidőn belül), ahol a nálam maradó példányon bírósági bélyegzővel igazolták az átvétel tényét és idejét.

Ezek után a legnagyobb megdöbbenéssel vettük át a 2005. dec. 2 - án kelt elutasító végzést, amelyben a bírónő a kereset elutasításának indoklásául azt írta, hogy idézem: " felperes a hiánypótlást a megadott határidőig, sőt mind a mai napig nem nyújtotta be ". Elképesztő, nem? De lesz ez még cifrább is.

2005. dec. 8 - án átadott levélben a bíróság elnökéhez fordultunk és vizsgálatot kértünk, hogy hogyan lehetséges, hogy időben és szabályosan benyújtott iratok ellenére egy ilyen végzés született. Az elnök asszony rövid és kioktató válasza: ha kifogásoljuk a végzésben foglaltakat, akkor annak meg van a törvényes módja, hogy a kifogásunkat érvényre juttassuk. Magyarán: vizsgálat nincs, ha nem tetszik, fellebbezzünk.


Természetesen 2005. dec. 14 - én benyújtottuk a fellebbezést (szintén személyesen és szintén bélyegzővel átvetetve), de miután sérelmeztük az elnök asszony hozzáállását, ezért panaszbejelentéssel ill. vizsgálati kérelemmel fordultunk az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalához is.


Természetesen vizsgálat itt sem indult, a panaszbejelentésre válaszoló főosztályvezető hölgy elutasított azzal, hogy az ügy nem rájuk tartozik, bírói döntésekben nincs hatáskörük intézkedni, járjuk a törvényes utat, fellebbezzünk. Egy újabb levélben közöltem a főosztályvezető asszonnyal, hogy nem a bírói döntésről van szó, hanem egy valótlan állítás kivizsgálásáról. Ezek után a főosztályvezető asszony válaszában ismételten elhárította az ügyet, sőt azt is közölte, hogy ha mégegyszer ez ügyben hozzá fordulunk, mellőzni fogja a válaszadást.


Miután a fellebbezés benyújtása óta hónapok teltek el és semmiféle értesítést az ügyben nem kaptunk, ezért 2006. március 29 - én leadott levélben tájékoztatást kértünk a másodfokú bíróságtól a fellebbezés ügyében.

A másodfokú bíróságtól kapott 2006. ápr. 4 - én kelt válasz szerint az elsőfokú bíróságnál 2005. dec. 14 - én benyújtott irat a másodfokú bírósághoz 2006. febr. 23 - án érkezett meg, az ügy elbírálás alatt áll. (Itt kívánom megjegyezni, hogy eléggé érdekes, hogy az elsőfokú bíróság, amelynek csak továbbítania kellett a fellebbezést, miért várt több, mint két hónapot a továbbítással?)

Majd ezek után megérkezett a 2006. május 23 - án kelt (június 9 - én postázott), a fellebbezést elutasító végzés is. Az elutasítás indoka: a pedagógusnő a keresetben nem tüntetett fel pertárgyértéket és nem fizetett utána illetéket, ezért történt az elutasítás.


Miután ez az indoklás önmagában is valótlan, ezen kívül nem a fellebbezés tárgyával foglalkozó, ezért panaszlevéllel fordultam a Legfelsőbb Bíróság Elnökéhez amelyben leírtam, hogy egyrészt az elutasítás indoklása valótlan, miután a pedagógusnő a keresetében leírta, hogy kizárólag egy szerződés érvénytelenítéséről van szó, pénzbeli vonzata az ügynek nincs, ezért pertárgy értéket sem tud megjelölni, ám ha mégis kell illetéket leróni, értesítést kér és azonnal befizeti. Értesítést befizetésről sem az első, sem a másodfokú bíróságtól nem kapott, tehát a fellebbezés ezzel az indokkal történt elutasítása törvénysértő. Másrészt a fellebbezés egy valótlan állításon alapuló elutasítás ellen lett benyújtva, viszont a másodfokú bíróság ezzel nem is foglalkozott.


A válasz ismét az OITH főosztályvezető asszonyától érkezett, aki közölte, hogy az OITH nem illetékes az ügyben és hogy a panaszt továbbította a másodfokú bíróság elnökéhez.
A másodfokú bíróság részéről a polgári, közigazgatási kollégium vezetője válaszolt, közölte, hogy " sem neki, sem a bíróság elnökének nincs hatásköre jogerős bírósági végzés meghozatala körülményeinek ill. tartalmának felülvizsgálatára, így a beadványt mint panaszbejelentést sem áll módjában kivizsgálni ".

A kör tehát bezárult.
Fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merülnek fel:
Tényleg lehetséges, hogy ma Magyarországon egy bíró bármilyen ítéletet meghozhat következmények nélkül?
Nincs ma Magyarországon egyetlen olyan fórum sem, ahol védelmet kaphat bárki a bírói túlkapások ellen?

A bírák által elkövetett törvénysértő határozatok ellen hol szolgáltatnak igazságot?
Sajnos nem meglepőek a számomra a fentiekben leírt manipulációk, hiszen az ügy egészét tekintve többször is több fórumon kifejtettem már, hogy véleményem szerint úgy a bíróságok, mint az ügyben szereplő egyéb fórumok is mögöttes érdekek és motivációk mentén kezelik az ügyet, ezért a  honlapomon nyilvánosságra is hoztam az egész ügyet, illetve az ügy iratait (a bírósági iratokon kívülieket is). Kérem tanulmányozzák, érdekes dolgokkal találkoznak majd.

Üdvözlettel:
Halász László