Egy újabb tanulságos történetet osztott meg velünk az egyik olvasónk az ügyészség és a rendőrség bepróbálkozásáról. Bizony, egy véletlen elszólás is elegendő lehet az alapos gyanúhoz. Talán mégis igaz a régi mondás, hogy ha valaki autót, céget, vagy alapítványt vezet, fél farpofával mindig a börtönben ül.

Egy Alapítvány kuratórium elnöke vagyok, és annak idején több pályázat alapján kaptunk pénzt, többek között a régi Torgyán-féle Agrár Marketing Centrum KHT nevezetű cégtől...

Végrehajtottuk a szerződésben foglaltakat, számla, visszaigazolás a cég részéről, stb.

Amikor 2001-ben Orbán kiebrudalta Torgyánt a politikából, hirtelen az összes céget (száz-valamennyi) behívták ügyészségi ellenőrzése, aki onnan kapott lóvét. Az ügyésznő szerint ez puszta véletlen. Ez volt 2001. február végén. A vizsgálatnál kiforgattak a gatyámból is, olyan volt mint egy inkvizíció... Aztán áprilisban beidéztek tanúként az ügyben, de már a rendőrségre. Kérdezték, hogy kaptam a pénzt, ismerek-e valakit onnan, adtam-e vissza pénzt lefizetésként, stb... A kihallgató őrnagy elmondta, hogy nyugodjak meg nem ellenem folyik a dolog, csak leszóltak fentről hogy most errefelé kell nyomozni, hátha találnak valamit, amit fel lehet használni a politikában...

2003-ban újra behívtak, újfent tanúként, ahol már kimondottan az Alapítvány tevékenységét firtatták. Na itt követtem el a hibát, itt még ügyvéd nélkül mentem. Volt egy olyan mondat a jegyzőkönyvben, hogy "...a pályázati összeget előírás szerint felhasználta az alapítvány, a maradékot saját céljainkra használtuk fel." Na ebből lett a galiba.

Sikkasztás miatt gyanúsított lett belőlem... Vettek ujjnyomatot, DNS-t, készült foto rólam... Nem volt semmi...

Legközelebb már ügyvéddel mentem, a nyominger teljesen meg volt lepődve, azt mondta: " a nyomozásnak ebben a szakaszában még nem szokás az ügyvéd". "Pont azért vagyunk ebben a szakaszban mert eddig se hoztam sajna ügyvédet" válaszoltam. De tény hogy onnantól kezdve már nagyobb tisztelettel volt irányomban... Voltak olyan próbálkozásai amit egyedül nem is tudtam volna kivédeni. Például rákérdezett hogy miért nem adott le az Alapítvány valami kimutatást? Erre én rögtön összecsináltam magam, mert tényleg nem adtuk le, de az ügyvéd kimentett "Maga is tudja, hadnagy úr hogy ez nem kötelező". De azért bepróbálkozott.

Az ügyvéd leíratta a jegyzőkönyvbe hogy az inkriminált kijelentés tőlem, amire a vádat alapozták, teljesen félreérthető, hiszen nem az én céljaimra költöttük a pénzt, hanem az Alapítvány céljaira (bár arra már nem tudott válaszolni a rendőr, hogy ki is az Alapítvány? Csak egy ember tud odaállni előadást tartani, egy cég nem...). Erre a zsaru annyit mondott, hogy ahogy akarom úgy értelmezem... Behívtak minden embert akinek a neve megjelent a papírokban. Magyarázkodhattam szegényeknek, hogy miért kell bemenniük egy több éves dolog miatt a rendőrségre kihallgatásra. Sokan azt se tudták már miről van szó. Volt olyan hogy, az alapítvány vett valamit a neten keresztül. Erre megkérdezték hogy miért a neten vettük, miért nyíregyházi a számla, stb.?

Ha olcsón vettünk az volt a baj, ha drágán akkor meg az...

Végül 2004 novemberében jött egy levél, hogy sem a tanúkihallgatások során, sem a nyomozás során, sem az igazságügyi könyvszakértő nem talált sikkasztásra utaló nyomot, így ejtik a vádat...

A szép a dologban az hogy 2001 februárjától 2005 nyárig (a bíróságról kellett visszakönyörögnöm a papírokat fél évvel a lezáró levél után) az Alapítvány minden papírja a rendőrségnél volt, kvázi semmilyen tevékenységet nem tudtunk végezni... Nem kívánom senkinek ezt az egész tortúrát...

A tapasztalatom az volt hogy iszonyúan le vannak terhelve a rendőrök, gázos körülmények között dolgoznak. A fura az hogy ha körültekintő az ember, akkor bármit el lehet sikálni, viszont ha rád akarnak akaszkodni, akkor patyolat tisztán is be fognak kaszlizni... Szándék kérdése, és az hogy kinek az érdeke…

Üdv:

Freechild