@vérmajom: akkor akár adót se kell fizetni?

Mi történik akkor, ha a Fidesz-Kdnp 2/3-al elfogadja az új alkotmányt?

Az országgyűlési képviselők felesküdtek egy 2010-ben érvényben lévő, általuk ismert Alkotmányra, nem az új alkotásra.

Változik a helyzet? Újra esküt kell vajon tenni? Úgy lenne ildomos, nem?

Mi történik, ha a Jobbik, Lmp, Mszp képviselők nem tesznek új esküt?

Sarkítva: Tettem egy esküt, hogy hazámat megvédem a becstelen emberektől, az új alkotmányban pedig az szerepel, legyilkolok minden becsületes embert.

A választó azért szavazott képviselőjére, mert úgy gondolta, hogy a választó és a képviselő fogja leginkább teljesíteni az ismert alkotmány célkitűzéseit.

„Én_________________________________ esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hû leszek: az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom: az állami és szolgálati titkot megõrzöm: megbízatásomhoz híven pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Tabajd község javát szolgálom.

Az eskütevõ meggyõzõdése szerint:

Isten engem úgy segéljen!”

@simonmondja.: Válaszom: azok. Teljesen érvénytelenek.

Továbbá: mindenki, aki képes volt 1956-1991 között élni, maga is törvénytelen.

Az akkor született gyerekek is, mert törvénytelenül születtek.

Alaposan végiggondolva ez jön ki belőle.

Mivel én akkor születtem és - amilyen felesleges vagyok, de - még most is élek, a létezésem jogi alapjai rendültek meg.

Én lényegében - sok millió honfitársammal együtt - nem vagyok.

@vérmajom:

Pontosan.

A tulajdonjog védelme nem is szerepel az alkotmány tervezetében.

Ezt nagyon fontosnak tartom.

A tulajdon attól függ, hogy éppen a nem-tulajdonos állam vagy annak szervei hogyan rendelkeznek felőle.

Amúgy minden államközi szerződésünk és az EU-val kötött társulási szerződésünk is a süllyesztőbe kerül így.

Ha jól sejtem, meg kell szűnni az EU és a Nato tagságunknak és valamennyi nemzetközi szerződésünknek, beleértve az ENSZ-beli tagságunkat is.

A Fidesz vajon elteszi-e a válaszleveleket, hol örzi, ad-e róla kimutatást? Kész a tervezet, de nem ismerjük a válaszlevelek összegzését.

@iparterves:
A nemzet az államalkotó.
Nemzet meg csak az lehet, aki határon túl vészelte át ezt a 60 évnyi vészkorszakot.

A tereptárgyakat kötelesek leszünk visszabontani a háború szintjére - és a sértetlen tájat visszaszolgáltatni Satu Ferdinánd és körének.

@igényes: ha lenne új eskütétel -amit nem nézek ki a párttól- akkor az ellenzéki pártok képviselőinek egységesen le kellene mondaniuk a mandátumukról.

egyszerűen van olyan, hogy már lehet tovább maszatolni, színt kell vallani.

@simonmondja.:

Meglehet, de a Nemzet olyan viszonyok között vészelte át, amelyek hasonlóak vagy rosszabbak volt, mint nálunk.

Vagy a román alkotmány és államberendezkedés közepette túléló Nemzet számára az ottani alkotmány rendben van?

A szerbeknél, a horvátoknál, a szlovákoknál, a szlovéneknél és az ukránoknál?

Ha igen, akkor csak mi nem létezünk, ők, az ugyanolyan vagy rosszabb helyzetben levők: igen.

Furcsa helyzet, nem?

Megnyílhat az út a legjelentősebb kommunista bűnök elkövetőinek tényleges felelősségre vonása előtt - írja a Magyar Nemzet.

mno.hu/portal/770793

@turclus: Ez igazán nagyszetű.

Milyen kommunista bűnökről lenne szó?

Például arról, hogy a paraszti ivadékok számára is lehetővé tették az ingyenes felsőoktatást?

Mert ha igen, akkor súlyos büntetéseket javasolok!

@salamander: Tudod barátocskám, nem most jöttem a falvédőről és lehet, hogy alkotmányos kérdésekben nem vagyok szagember, de a pótcselekvést nagyon is meg tudom különböztetni az érdemi munkától. Ez az alkotmányozósdi pedig semmi más csak pótcselekvés.

Szerinted a jelenlegi törvények nem alkalmasak az emberek jogi igényeit kielégíteni? Most akkor mi a jó büdös lópisztojnak választjuk meg a képviselőinket? Ők hozzák a törvényeket (remélhetőleg alapos szakmai támogatás mellett). Akkor tessék dolgozni a Parlamentben!

Amúgy meg saját tapasztalat. Sajnos pont a törvények végrehajtói nem ismerik a saját munkájukkal kapcsolatos törvényeket. Amivel nekünk, állampolgároknak okoznak nem kevés anyagi veszteséget.

Nem tudják betartatni a törvényeket?
Hát bammeg az AKARAT ami elsősorban hiányzik. No meg pont a képviselőink sem arról híresek, hogy az általuk hozott törvényeket betartsák.
Minek addig új alkotmány és új törvények? Majd azokat sem tartja be senki. Sok hűhó semmiért. De qrva jól lehet kívülre mutatni, hogy lázas munka folyik. Dolgoztál már valaha, munkahelyen? Akkor tudod miről beszélek. Magyar munkamorál...

@mcs: Sőt! Nem kéne új választásokat tartani?
Hm, a fidesz eléggé öntökönszúró banda...

@igényes: E miatt a visszaküldött kérdőívek semmire nem használhatók. De ez nem zavarja a fideszt abban, hogy úgy állítsa be az egészet miszerint ők aztán megkérdezték a zembereket és ettől lesz legitim a bohóckodásuk. Hát nem.

@iparterves:
És a '44 előtt nyugat felé kivándoroltak, vagy kitoloncoltak lennének akkor a leginkább jogfolytonosak a történelmi nemzettel...
Még a végén érdekes dolgok sülnének ki.

Én szerényen csak annyit mondanék:

Mivel minden eddigi törvényünk alapja az alkotmány volt, el kell gondolkoznun, hogy akkor ha nem ismeri el, hogyan lehet választási győztes? Mivel a választásokat is azon alkotmány alapján hozák létre.

Őszintén, én már jó ideje inkább a mentelmi jog megszüntetéséről gondolkodom.. bebörtönözni az ellenzéket (mindet) és már semmiylen erőtlen ellenkezés sincs

@simonmondja.:

Szóval: mi nem. Ezt akkor tisztáztuk.

A Nemzet, a jogilag érvényes és elfogadható ennek következtében nem lehet más, mint amit mond.

Hogyan viszonyul mindehhez a magyar állampolgárság megadása még a nem érvényes alkotmány alapján hozott új törvények alapján?

Aki az új alkotmány előtt igényelte az állampolgárságot, az is érvénytelenné válik és érdemtelenné is?

Istenem szabadíts meg a gonosztól az Orbán és Bandájától . Amen!

Szilit meg a nyomorékok otthonába!

@Ezt elkúrtad Gonosz Törpe:

Szili már így is szellemi hátrányos helyzetűnek számít.

Nálam egészen pontosan az elnökválasztási ambiciójának kinyilvánításától és a politikai naivitásának ( butasáságnak ) felsülésbe torkolló pillanatától.

Nem vagyok híve az összeesküvés-elméleteknek, de miért ne gondolhatná bárki is, hogy már akkor is az akkori pártja ellen dolgozott?

A jelenlegi Alkotmány szerint a "A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz", azonban a jövőre már csak az a cél, hogy az állam "szociális biztonságot nyújtson". Ezen látszólagos apróságból az következik, hogy az elégséges szociális biztonsághoz való jog nem vezethető le az alkotmányból, tehát az állam nem is köteles azt nyújtani - nem úgy mint eddig. Ez az javaslat, a társadalombiztosítás elvét jelentősen csorbítani kívánja, a szociális biztonsághoz való jogot egy szociális biztonságra való törekvéssé építi le.

Hasonló a helyzet a nyugdíjaknál is. A kidobásra ítélt Alkotmány szerint az idősek a "megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak", míg a tervezet alapján "Magyarország az időskori megélhetés biztosítását [...] segíti elő". A terv tehát megszünteti az időskori megélhetéshez szükséges ellátáshoz való jogot, és ehelyett egy meghatározatlan és korlátlan flexibilitással értelmezhető nyugdíjkötelezettséget vállal. Két apró szó, de teljesen más világ.

Együtt olvasva a legutóbbit a szülők eltartásának kötelezettségével, egyértelmű, hogy az állam előtt legalábbis megnyílik annak lehetősége, hogy drasztikusan csökkentse a nyugdíjasok ellátásáért vállalt kötelezettséget, és párhuzamosan privatizálja a fiatalok irányába a rászoruló idősek ellátásának feladatát. Márpedig ha egy színpadon megjelenik egy puska, az el is szokott sülni!

Kulcskérdés e tekintetben az is, amire fentebb utaltunk: társadalombiztosítási rendszerbe tartozó egyéb területek (jelenlegi Alkotmány § 70E) mellett a nyugdíjat is kivonja a TB hatálya alól. Ezzel a lépéssel a jóléti társadalmak szociális rendszeritől teszünk egy komoly lépést vissza.

A fejlődő társadalmak általában a nyugati modell irányába haladnak. A gazdagoktól a szegényebbek felé újraelosztó társadalombiztosítás rendszerébe integrálnak számos, a szociális ellátáshoz és biztonsághoz való jogot (és így kötelességet, feladatot). Ezzel szemben Magyarország – még csak elvi szinten – de egy drámai lépést tesz a másik irányba.

Miért is számít ez?

A nyugdíj tekintetében azért, mert az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a társadalombiztosítási rendszerbe befizetett hozzájárulást védi a tulajdonjog. Azaz a befizetésekkel olyan biztosítás jellegű jogosultságot szerez a TB-tag, amelyet az állam tulajdonként elismerni köteles.

Ez nem azt jelenti, hogy csak bizonyos mértékig oszthatja el az állam a befizetéseket az alacsonyabb keresetűek, rászorulók felé – ez is a szolidáris rendszer egyik lényeges eleme. De a nyugdíj és annak mértéke mindenképpen a befizetés összege mentén orientálódó, az egyén tulajdonjogához kapcsolódó jogosultság.

Amennyiben az új alkotmány megszakítja a köteléket a nyugdíj és a társadalombiztosítás fogalma között, úgy az államnak egyelőre elvi, de adott esetben gyakorlatiasítható lehetősége van arra, hogy a nyugdíjbefizetéseket pusztán adójellegű bevételnek minősítse és ezt olyan jellegű és mértékű nyugdíjjogosultsággá konvertálja, amelyet jónak lát.

Már látjuk is ennek az elvi döntésnek ez első gyakorlati hasznát. Az Alkotmánybíróság nem mondhatja majd ki, hogy a magánnyugdíjpénztárakban maradt közel 100.000 ember esetében az állami nyugdíjfolyósítás újra legyen kötelező. Ami a jelen alkotmányból pedig egyértelműen következik.

Az ideológiai hülyeségeken kívül jó lenne, ha másra is figyelnétek!

@Akitlosz:
akkor lenne igazad, ha az új alkotmány egyszerűen csak hatályon kívül helyezné a régit. de itt nem erről van szó. ez a tervezet érvénytelennek mondja a korábbi alkotmányt.

ami azt jelenti, hogy arra úgy kell tekinteni, mintha az létre sem jött volna. és ebből következően az összes alkotmánybírósági határozat is értelemszerűen semmissé feltéve, hogy ezt a szöveget elfogadja a magyar országgyűlés.

Nehezen ertheto ez a vita az alkotmany tervezet reszleteirol, hiszen a dokumentum elejen pontosan le van irva a tarsadalomkep, melyet az alkotmany megceloz. "A hatalom forrasa a nep." Ki latta mar ezt a fiktiv elolenyt, organizmust, vagy barhogy is nevezzuk? Mik ennek a szandekai, celjai, normai? Mindenki aki itt kommentelt elvileg resze ennek a fikcionak, sracok olvasva ezt ti nem tudtok kozos nevezore jutni, mondjuk tizen? Akkor a nep, hogyan fog akaratot nyilvanitani?
Szerintem igy teljesen konzisztens a koztarsasag szo elhagyasa... Egy koztarsasag az egyent (ertsd TE) allit a hatalom forrasanak es az allamszervezetet az egyen jogai vedelmere hozza letre, nem pedig egy fikcio erdekervenyesitesere. Innetol pontosan a kommunista, fasiszta, stb. diktaturak tarsadalomfelfogasat ervenyesiti! Magyarul a tobbseg akarata a meghatarozo, ha a kozakarat (valaszatasi, kozvelemenykutatasi eredmenyek) ugy kivanjak megy a lecsoba barmilyen egyen, csoport aki kisebbsegbe kerult. Ezzel a tarsadalmi szethuzast alkotmanyossa teszik, hisz az erosebb csoport(tobb szavazo)barmit megtehet a kisebbseggel. Mondjuk a 1949-es alkotmany is ezen az alapon irodott, szoval ujdonsag nincs a mostaniban, legfeljebb nemi szocsavaras, amit odadobnak a tudatlannak, hogy vitazzon rajta, mikozben a lenyeget fel sem fogja. Mar csak az a kerdes, hogy a "konzervativ" part kit fog utanozni abban, hogy tartalommal toltse fel az alkotmanyt? Sztalin vagy Hitler? Gratula Magyarorszag, a lehetoseget, hogy osszefogj es megmentsd magad fenomenalisan elloted. Meg par evtized es a magyarsag megszunik letezni...

@Gandalf(helyett):
ne felejtsük el, hogy az alkotmányozó szaktekintélyek közül pozsgay imre államminiszter volt, hazafias népfront elnöke, stumpf istván ugyanott alelnök. a belügy, a külügy, és a pénzügyminiszter mszmp tagok voltak, a miniszterelnök, és a házelnök pedig népfront vonalon futó kisz káderek.

tehát itt az mszmp központi bizottságával szembenálló hazafias népfront mondja magát antikommunistának. ebből jön ki, hogy vannak jó kommunisták: a nemzeti bolsevikok.

@iparterves:
Aki ezelőtt igényelte, azt félrevezették a komcsik a csalimese sztálinista alkotmányukkal.
Majd ők is vizsgáznak nemzeti hitvallásból meg történelmi jogból, mint a diplomátlan exügyvédek.

@parlamentarista:

Azért ez nem egészen így van. Az AB döntéseit még az alkotmány sem helyezheti hatályon kívül, kivéve ha minden jogszabályunk megsemmisül.

Az érvénytelenség egyik következménye az eredeti állapot helyreállítása.

Ha ez lenne az irány, akkor ez az Alkotmány nem jöhet létre.

Ha az érvénytelenség úgy értendő, hogy egyben érvényessé is nyilvánítják a jogszabályokat, mármint a többit, akkor viszont politikai deklaráció szintjén marad az egész.

A TB-kötelezettség megszűnése eléggé nyilvánvaló volt, s ez számomra összekapcsolódik a tulajdonvédelem eltűnésével.

Ez nem jogállam, annyit kijelenthetünk.

@simonmondja.: Jó, jó, de ha már megkapták alkotmányellenes jogszabály alapján az állampolgárságot, akkor meg kell őket fosztani tőle?

És miután mi, akik itthon kényszerültünk élni, az állampolgárságunkat szintén jogellenesen kaptuk, megfosztódunk attól?

Megtörténhet az is, hogy a nem-magyar állampolgár volt magyar állampolgárokat kiutasítják az országból?

@Stanley Macsai:

Rendben, de a forrást már elzárták!

@Stanley Macsai:
Az egyén jogait is említi a fideszalkotmány...

" Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki. "

Az egyén, mint a közösség téglája.
Például meg lehet számolni.
-2 millió-

@iparterves: Meg, de csak a jövő nemzedékek érdekében, mert azoknak az érdeke benne van a fideszalkotmányban.

@simonmondja.:

Ez rendben is van, mert azok, akik elmúltak 50 évesek, azok teljesen feleslegesek a mai világban.

@iparterves:
ez a tervezet azt mondja, hogy a régi alkotmány érvénytelen. amit azt jelenti, hogy arra úgy kell tekinteni, mintha az létre sem jött volna. ebből az következik, hogy az összes alkotmánybírósági határozat, amelyik erre az érvénytelenné nyilvánított alkotmányra hivatkozik semmis feltéve, hogy az országgyűlés a tervezet ezen bekezdését elfogadja.

és ez nem elírás, hanem cél. a kormányfő hosszú ideje arról beszél, hogy 66 év megszállás és zűrzavaros időszak után magyarország 2010-ben visszaszerezte az önrendelkezés jogát. és a német megszállástól kezdve kellene a történelmet folytatni úgy, hogy szálasi helyett orbán viktor a nemzetvezető, és a nemzeti szocialisták helyett egy civilizált hungarista párt kormányoz. a fidesz és egyébként a jobbik is ezt nagyjából így képzeli. a horthy korszak folytatása a cél.

@parlamentarista: Az Egységes Párttal.
Én meg Grósz Karcsit tartottam hülyének, mikor szólt, hogy ez lesz a vége.

@parlamentarista:

Ezt nem tudom így értelmezni, mert a megjelölt időszak értékelésével sem értek egyet, messzemenően nem, s a folyamatosság a Horthy-érával létesülnek, amely nagyon vicces a vidéki kispolgároktól.

@simonmondja.:
De az Egységes Párt is feloszlott, megszűnt.
Az élet meg ment tovább, s amilyen igazságtalan, még arra is sor került, hogy a pártvezér szobrát felrobbantották.

@iparterves: Meg a többiek is, csak ők elkeserednek, ha megtudják.

@parlamentarista: értem én, de a horthy korszakban még volt magántulajdon. és védték is keményen.

@iparterves: Lehet, hogy elmaradott ország, de nem fogunk unatkozni.

@simonmondja.:

És megtudják?

@simonmondja.:

Én szeretem az olyan unalmat, amely a felfordulások hiányából adódik.
Kispolgár vagyok, menthetetlenül.

@mese-mese-meskete: pont az ilyen hozzászólásokból van nagyon kevés! Szinte teljesen mindegy, hogy megye vagy vármegye a neve egy közigazgatási egységnek. Az általad említett nyugdíjjal, szociális biztonsággal, vagy a magántulajdonnal foglalkozó kérdések sokkal fontosabbak lennének!

A poszthoz:
Továbbra sem értem, hogy miért nem az kerül bele az új alaptörvénybe, hogy a régi hatályát veszti!

@Le_Penseur: @mese-mese-meskete:

bár aggódásra van ok, de amíg van választójoguk a nyugdíjasoknak, addig nem érdemes nagyon ezen parázni emiatt.

a nyugdíjas szent tehén lesz. kb. 3 millió szavazat.

@Le_Penseur:

Nem hatályát veszti, hanem érvénytelennek, ha tetszik semmisnek tekintik.
Nem is volt, s ha volt, sem volt.
Így másként hangzik?
Mert ez az értelme.
Történelem- és jogszünet volt.
Nem is velünk történt, nincs.

@iparterves: remélem valami jogászgyerek felvett ilyen órát.

"mi történik egy ország jogrendszerével, ha kikapunk belőle egy hatályos alkotmányt és kb. 60 évnyi jogszabályt?"

legalább nagy vonalakban vázolhatná valaki konkrétan, hogy ilyenkor mi történik.

a 44 előtt születettek gondolom simán átvészelik, de az például nagyon érdekelne, hogy nagymamától ezek szerint illegálisan államosított gyár és az az alapján nem létező kárpótlás után akkor most mi történik, visszakapja, mert 44-ben az ő nevén volt?

@iparterves:
nem te fogod értelmezni, hanem a nemzeti együttműködésben részt vevő fidesz-kdnp, a jobbik, szily katalin, valamint a forradalmárok. olvasd el a nemzeti együttműködés nyilatkozát, és a nemzeti hitvallást.

értelmezésük szerint 1944. március 19-én vesztette el az ország az önrendelkezését, 1956-ban sikertelenül próbálta visszaszerezni, 1990-ben pedig visszaszerezte. ez eddig akár rendben is lehetne.

ezek után két évtized zűrzavaros időszak következett, és 2010-ben a szavazófülkékben lezajló forradalommal megdöntötték a rendszert. és az országgyűlés a 1949. évi xx. törvényt - a jelenleg hatályos alkotmányt - érvényteleníti (nem hatályon kívül helyezik, hanem érvényteleníti) és a történeti alkotmányt tiszteletben tartva isten és ember előtti felelőssége tudatában magyarország első, egységes alkotmányát elfogadja. és ezzel a 1944. március 19-én elveszített jogfolytonosság helyre áll.

magyarán a horthy rendszert kell folytatni csak nem az illegitim szálasival, hanem orbán viktorral.

@mcs:

Erre most hirtelen nekem az jut az eszembe, hogy ezen a vonalon elindulva mi lesz a Herzog-festményekkel például?

Vissza kell adnunk?

Aztán: az adásvételek, amelyek a polgári törvénykönyv ezek szerint semmis szabályai alapján történültek, szintén semmisek?

A vázolásra magam is kiváncsi lennék.

@parlamentarista:

Tudom, tudom, hogy nem én.

Kihalásra ítélt vagyok, ezzel is tisztába kerültem.

@iparterves:
sőt az országgyűlés további működése is megkérdőjeleződik. nem lennék meglepve, hogy miután az összes főtisztviselői helyre kinevezték a saját embereiket, elfogadva az alkotmányt új választásokat írnának ki.

@parlamentarista:

Én viszont kifejezetten meglepődnék.

felesleges azon hisztizni, hogy miért "alkotmányozik" a fidesz most. egyszerűen most van hozzá 2/3-uk.

a "rendszerváltó" alkotmány legjelentősebb módosítása az volt, hogy a népköztársaságot átírták köztársaságra. és mindezt azok vitték véghez - olyan liberális-"reformer" egyének - akik korábban (a többséghez képest) vígan elvoltak az "átkos" rendszerben. (sokakat elhallgattattak, de lám ezek nyíltan pofázhattak mikor "felpuhult" a rendszer.) a mszmp-ből átvedlett mszp és az előbbi kör a saját kölykének tartja az alkotmányt, védi is a végsőkig. pedig változás kell!

mondjuk nem ilyen. mióta is hadovál az orbáni slepp a kétharmadról? legkésőbb akkor kellett volna valami koncepcióval előállni.. kapkodnak, lényeges dolgokhoz nem nyúlnak, egy ilyen (jelenleg azért) minimum jelentéktelen dolgon meg erőlködnek.

közben az ország teljesítménye javul, de azok megélhetése meg veszélybe kerül akik az országot alkotják. az a szörnyű, hogy ez az mszp-szdsz kormányhoz képest sokkal jobb teljesítmény! nem véletlenül volt a 2/3.. de elkefélik ezt is. nem meglepő, volt is már ilyen. meg aztán a fidesz is ugyanannyira felelős a helyzetért mint az mszp-szdsz.. ellenzékként gyenge alájátszások, durva szájkarate-meccsek és a nagy nihil.. a kiemelkedő fizetés meg megvolt már akkor is..

"egy brancs maguk, ne is tagadják.."

a jogfolytonosság megszűnése meg baromság. de nem nagyobb mint attól tartani, hogy jajjúristen mi lesz ha az alkotmány megváltozik. vagy attól reszketni, hogy a hivatkozások elavulnak. (baszki majd rendelkeznek azokról, nem lesz semmi gond velük. nem fog ettől összeomlani a jogrendszer.)

lesz egy hebehurgyán kivitelezett új alkotmányunk, amit majd összefogással lehet később módosítani (mert 2/3-ot elérni egyhamar nem fog senki a jelenlegi párt-formációk közül), tehát vagy marad szar, vagy együtt módosítják. (remélhetőleg a baromságokat kigyomlálják, egyes pocsék javaslatokat meg végleg elvetnek majd..)

ez az álkotmány (kamu népképviselettel megspékelve) ráért volna 2013-ban.. addig ésszerű rendezés minden szinten (mert elkel) - csakhát a villogás, simliskedés, sikkasztás milliószor jobban megy megint, mint arendes kormányzati munka. (mert ne mondja senki, hogy ez az. ez sem az..)

ja igen. a két legnagyobb hülyeség:

1. a jobboldaliak szenvelgése, hogy a jelenlegi többszörmódosított az KOM-MU-NIS-TA alkotmány (minden szótagot külön megnyomva). azért ennyire parázni tőle nem kell.. nevetséges és szánalmas.

2. Magyar Köztársaság helyett Magyarország lesz. és, hogy az orbán majd biztos királyságot akar.. aha.. namost a köztársaság az egy államforma. az ország meg ország. a miénk (amit hagytak belőle) meg MAGYARORSZÁG. ezen rugózni, meg kellemesen borsódzó háttal orbánozni, királyozni unszimpatikus, idióta faszság. (lassan már három orbán nem lenne elég ha minden rettegő remélt rémálmait meg kéne valósítania..)

egyébként a kettes ponthoz: körülnézve, mindenütt igyekeznek hanyagolni az hivatalos országnévben az államforma kihangsúlyozását (ha egyáltalán szerepel benne). így kapcsolják össze a múltat a jelennel. nekünk meg van múltunk. nem feltétlenül jobb, de biztosan (akármit zengjen a szláv/romanizált kánon a mi, azaz magyarok kárára) nem rosszabb!

a vármegyézés, kúriázás is a történelmi országterületeket, törvénykezést - a korábbi életet idézi fel, mikor minden magyar egy országban kelt és feküdt, élt és halt.) tehát alapja van az elgondolásoknak, csak nem akkor kellett volna ezekkel előjönni, mikor sürgetőbb feladatok is vannak dögivel. (nem tudom mit gondolnak a fideszesek.. ha átnevezik vármegyének a megyét, akkor majd nem lesznek eladósodva? .. ha kúriának az lb-t, akkor faszányos lesz a jogszolgáltatás, sőt rögtön igazságszolgáltatás is lesz belőle?)

@fogsunder: a kúriát, vármegyét, ispánokat pont leszarom (és szerintem a többség szintén) van, nincs, egyremegy. a margitszigetet is át lehet nevezni elvis utcának, lényegtelen.

a gyerek utáni dupla szavazatok a dilettáns jogalkotás és kodifikálás, az adó és a gazdasági játszótér 2/3-os betonozása, a magántulajdon baszogatása, a jogbiztonság szétverése sokkal nagyobb gond.

az agyatlan és tapasztalatlan idiótákat 9-12 évre berakni lényeges hivatalokba meg még nagyobb.

csúnya vége lesz ennek, viktor hajlamos alábecsülni a magyarokat, ami részben igaz, birkák vagyunk, de egyszer kiborul a bili, és a rendőrség meg most éppen felettébb nem lojális korszakát éli.

@mcs: no igen. de ki mondott mást? viszont nem minden rossz orbánnal kezdődött. most sírnak a hivatali bebetonozások miatt? korábban nem volt baj? :-o az orbán és kiscsapata tökugyanazt csinálják mint az előző bagázs. benyomják a saját embereiket mindenhová. hogy értsen a munkájához az a legutolsó feltétel, fontosabb, hogy lojális legyen. de ez az mszp-szdsz alatt is így volt ám.

van egy olyan sanda gyanúm egyébként, hogy azon "fiatal" idióciások, akiket a többettapasztalt, idősebb (és ezért szerintük máris kommunista kriptaszökevénynek tartott) emberek felé tesznek dirigálni, valójában olyanok leszármazói akik vidáman együttműködtek az előző rendszerrel. rendszereken átívelő ismerősi és rokoni szálak kötik ezeket a pozíciókba..

ferenc bezzeg nem becsülte alá. tüntetgetnek, majd hazamennek.. és mindketten szabadlábon vannak, pedig nem egy jogszabályt megszegtek már!! morált meg ne is említsük.

én azt látom, hogy a fidesz az 1 milliós párttagságot akarja gyeplőbe fogni. megteremteni magának az esélyt, hogy 8 év tiszta, 12 év ellenzéki lopásaival akkora esélyük legyen hatalomra kerülni (és tovább lopni) mint a másik oldalnak volt 40+12+8 év után.. felőlük mi megdögölhetünk (még abból is kegyeletsértést, hullagyalázást, és sírrablást) lennének képesek kihozni. együtt.. kéz a kézben.

@fogsunder: hát hülyék minden oldalon voltak, az igaz.

engem az zavar viktorékban és jobban, mint a másik társaságban, hogy megnyerték a 4 évüket, oké, tiétek a játszótér srácok.

bohóckodjatok, aztán ha gyenge a műsor le lesztek váltva. eddig így volt.

most basszameg, minden 9, meg 12 év, meg minden 2/3-ad, hogy a következő játékosnak esélye se legyen.

ez valahol olyan szintű pofátlanság, ami megzörgeti az én demokrácia-határértékemet is, pedig az elég tág.

@dark future: Őszintén örülnék, ha tényleg érdekelne benneteket, hogy mitől szent a Szent Korona, de tartok tőle, hogy csak amolyan Sztálin féle cinikus kérdések ezek,mint: "És a pápának hány hadosztálya van?"
De megpróbálom elmagyarázni,hogy a Szent Koronából, hogy következik bármi.
Most csak a közjogi vonatkozásait nézzük:
Először is a magyarok számára nem tárgy, és nem jelkép, hanem személy. Beavató korona típusú, és a koronázás aktusának több feltétele közül a legfontosabb, hogy csak az lesz magyar király, akit a Szent Koronával koronáznak meg. Ez alól nincs kivétel.(Károly Róbert idején a pápa el akarta venni a Korona szentségét, merthogy jelöltjét nem tudták vele megkoronázni, a rendek nem támogatták. Ezt a pápát a magyar főpapok kiátkozták! 1440-ben Ulászlót a rendek ugyan megválasztották királynak de nem tudták megkoronázni mert a Habsburgok kilopatták az országból a Koronát. Így ez sem volt érvényes.II.József szintén nem volt magyar király.)
Magyarországon nem a királynak volt országa, hanem az országnak volt királya.
Az ország nem a király magánjogi birtoka,(mint pl Angliában) amit aztán továbboszt, ha akar, hanem a Szent Korona tulajdona, amit igen korlátozottan és ellenőrzötten használhat, birtokolhat csak. Egy valódi mellérendelő hatalom gyakorlás alakult ki, ahol a király a nemzettel( 1848-ig csak a nemesekkel, azóta mindenki a Szent Korona egyenjogú tagja) együtt vezet, és amely király éppen ezért nem mindenható, és ha megsérti a Szent Korona elvrendszerét, akkor leváltható, eltávolítható.(Zsigmond ezért került házi őrizetbe, mialatt egy koronatanács jogfolytonosan vitte az ország ügyeit.)A nemzet és a király azonos jogkörrel, és felelősséggel bíró szereplők, és a kettőt fogja össze egy mindenekfölött álló transzcendens személy a Szent Korona. Az alattvalói legerősebb eskü a Szent Koronának tett eskü. Ez a biztosíték arra, hogy egyik szereplő se kerülhessen abszolút pozicióba. Sem a király:abszolút monarchiák, sem a nép, vagy annak nevében eljáró kisebbség: jakobinusok, kommunisták, stb. Ez nem hit kérdése,mint az Ufók, ezek tények. Így működött a magyar állam ezer évig. Vagy szokásjog alapján, vagy törvényekkel, amiket a Szent Korona eszme elveiből vezettek le.
Az 1351-es ősiség törvénye csak megerősítette azt a szokásjogot, hogy a föld forgalom képtelen, és csak családon belül örökölhető, végül visszaszáll a Koronára. Ez volt a korabeli magyar állam "földvásárlási moratóriuma", és ez védte meg a földet a monetáris hatalomtól 1848-ig.
S ha ez még mindig nem elég demokratikus, akkor egy idézet 1222-ből, amit minden későbbi király, amíg van szuverén Magyarország megerősített:" Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké."
Hol volt ilyen a XX. századig Európában?
Angliában a Magna Chartában csak a báróknak van joga az ellenállásra, ők viszont belekényszeríthetik az összes alárendeltjüket egy király elleni háborúba.
Hát ilyen államszervező ereje van a Szent Koronának. És hogy miért hitt ebben a magyarság ezer évig, azt persze nem tudom nektek elmondani, de hasonlóan mint a zsidók a frigyládában. Ugyanis a transzcendencia valóban feltételezi, hogy van egyetemes igazság.Ha pedig az van, akkor lehet annak megfelelően élni, és annak nem megfelelően is élni. Van olyan társadalmi berendezkedés, ami összhangban van vele, és van ami szembemegy vele.
Amíg teheti...

@ibbur:

Köszönjük az összefoglalót. Csakhogy most nem történelemkönyv íródik, hanem egy modern köztársaság alkotmánya (vagy valami ilyesmi).

Száz évvel ezelőtt a korona szentsége, meg a rá (bocsánat, "neki") tett eskü volt a természetes. Ma meg az, hogy fekete elnöke van az USA-nak. Változnak az idők.

@ibbur:

"Először is a magyarok számára nem tárgy, és nem jelkép, hanem személy."

Hát pedig de. Kérdezd meg róla az ismerőseidet. Illetve -- biztos ami biztos -- inkább az én ismerőseimet. :-)

Mint ahogy a kenyér sem Krisztus teste, hanem egy tescogazdaságos pékáru.

Mondom, változnak az idők.

@ibbur:
Nagyon jo a leiras, koszonom, nem voltam tisztaban ezzel az aspektussal. Ha jol ertem egy olyan korban, amikor a puszta ero dontotte el a jogot, a magyar nemesek a koronahoz kotottek bizonyos megvaltozhatatlan jogokat, hogy egy kiralyi onkenyuralmat megnyirbaljanak. Kb. a Magna Carta szerepehez hasonloan? Ez szolgalt volna a korabbi fekek es ellensulyok rendszerekent? Tehat ha eleg nemes gondolta, hogy a kiraly nem hu a koronahoz (magyarul egy elvrendszerhez), letartozatathattak es kitaszitottak a hatalombol? Ha igen akkor komoly asszimetria van a rendszerbe kodolva, hiszen a nemesek tobbseget meg kellett gyozni egy tronfosztasrol (sok ido es beszed), mikozben egy kiraly a hangadok gyors bebortonzesevel a problemat hamar letudta... Gondolom ezert alakultak ki azok a fuggetlen intezmenyek, melyek elvileg a pillanatnyi politikatol fuggetlenek lennenek es igy biztositanak a hatalmi egyensulyt. De egy intezmeny csak annyira tolti be a feladatat, amennyire a benne feladatot teljesito EMBEREK ezt vegrehatjtak. Itt bukott Oroszorszag, a Weimari koztarsasag, stb. felelemmel stb. az embereket hirtelen "uj idok" lettek es mar nem is volt olyan fontos az a fene nagy onnallosag.
@dark future
A fekete amerikai elnok hogy jon a valtozo idokhoz? Tehat ha mondjuk egy cigany miniszerelnoke lenne az orszagnak a valtozo idokre hivatkozva barmit megtehetne? Ja, hogy itt ez van?
@simonmondja
Egy koztarsasag logikailag zart rendszert alkot, minden jogot az egyeni szabadsagjogokbol levezetve es ebbol ered a hosszu tavu stabilitasa. A demokracia a jogokat csak mint kollektiv jogokat ismeri er, raadasul a legtobb szavazo (elvileg) negyevente ezt ujrairja. Ez az alkotmanytervezet ezen az alapon mukodik, szoval izgalmas idok ezek - speciel en az orosz rulettet nem szeretem, de ezt intezmenyesitik. Nem csoda, hogy ehhez a bibliat es a fohaszt is intezmenyesen be kell venni, hisz isteni segitseg nelkul itt senki sem fog boldogulni (csak a jo kapcsolatokkal rendelkezok).

@Stanley Macsai:

"A fekete amerikai elnok hogy jon a valtozo idokhoz?"

Miért, szerinted az száz évvel ezelőtt elképzelhető lett volna? Aki akkor ilyet kitalál, azt megmosolyogták volna. Ahogy ma megmosolyogjuk a Szent Korona hatalmát.

@dark future: persze ertettem mar eloszor is az utalast egy regen elkepzelhetetlen helyzet megvalosulasara, de nem tudtam kihagyni a magas labdat.:)
Az adott helyzet melyebb ismerete nelkul, pusztan a sajtoban talalt nezetekre tul konnyu hivatkozni es "megmosolyogni" dolgokat. ibbur altal eloadott nezetek a Szent Koronarol szerintem az adott korulmenyek kozott bizonyara esszeru vedintezkedesek voltak egy tarsadalmi csoporttol az onkenyuralom ellen. A mostani alkotmannyal is az a baj, hogy praktikusan nezve onkenyuralom lehetoseget kodolja be a rendszerbe es nincsnek tarsadalmi fekek es ellensulyok az onkenyuralom ellen. Es itt aztan visszakanyarodhatunk az akkori helyzethet, hogy lehet, hogy ez a Szent Korona tant meg ismet eletkepesnek talaljuk, csak varjuk ki a veget.

@Stanley Macsai: oké, hogy van egy olyan értelmezése is a szent korona tannak, hogy az fontosabb az aktuális uralkodónál, és ez majd valahogy (hogy is?) megvédi a népet. De a tipikus gyakorlatias használata a szent korona tannak az, hogy márpedig az uralkodó a teremtő akaratából uralkodik, aki nem hiszi, nézze, hogy a szent korona hagyja magát a fejére tenni.

Meg mondjuk azt is értem, hogy lehet úgy értelmezni a szent korona tant, hogy aki egy olyan uralkodó ellen lázad, aki a nemzetnek árt (hogyan is dönti el?), az a szent korona nevében támadja az uralkodót. De vajon miért ne mondhatná erre az uralkodó, hogy ő igenis a szent korona nevében és érdekében teszi amit tesz, csak "nem értik a lázadók", és így tetszőleges lázadás a szent korona ellen irányul?

Pont az a baj a szent korona tannal, hogy a lényeges dolgokat nem írja le, csak formalitásokat. Kit izgat, hogy a hatalmat a szent korona adja, vagy én adom neki, amíg mindkét esetben önkényuralkodhatok? Hogy honnan lehetne tudni, hogy bárki vagy bármi sérti a szent korona tant, arról nincs szó. Ez gondolom kimerül abban, hogy aki hamarabb vagy hangosabban szól, annak van igaza.

úgy tűnik h a magyar nem államalkotó hanem álomalkotó nemzet.

mondjuk amikor jönnek a romantikus handabandázások a szent korona tanról (már csak az árvalányhajat és a darutollat kéne a kereszt mellé odatűzni), ami alapján akarják legitimálni a múltat, jelent jövőt, ott nálam asztaltól felállás esete forog fent, ahogy pl szcientológusokkal és jehovistákkal sem áll le normális ember vitázni

Mekem kissé visszalépésnek tűnik a dolog.

Erősen talányos, hogy az a magyar jogrendszer, mely európában talán elsőként választotta külön az egyházi és a polgári esküvőt egy egységes és tervezhető közigazgatás érdekében, azoknak a jogalkotóknak az utódjai, kik európában egyetlenként voltak gátjai az akkoriban "divatos" származási jellegű koncepciós pereknek, most így arcul köpik eleik felvilágosult nézeteit.

Meg kéne érteni a történelemleckét, hogy a generációnként történelmet és identítást újragondoló társadalmak gyökértelenek és gyengék. Moráűlisan és kultúrálisan mindenképpen.

Rokonszenves, ám eléggé súlytalan gondolatok ezek a szentkoronás meg nagymennyországos meg urambátyámos elképzelések.

Van némi perverz bája a múltbarévedő mitoszteremtésre való törekvésnek, de pont azok a polgárok a célcsoportjai ezeknek, kiket egy kortespálinkával meg lehet vezetni. Na innen kezdve viszont röhejes a cucc.
Sztem.

@Rosszindulatú Vászka:
fejtsd ki rosszindulatú barátom, hogy mi a rossz a magyar föld védelmében (ne vegyék meg bagóért jobb gazdasággal rendelkező idegenek), a magyar haza védelmében, a nép védelmében oly módon, hogy megszüntetésre kerül az abszolút hatalommal felé ültetett zsarnok hatalma (képviselők visszahívhatósága !!!) .... soroljam?

Mert tudod, ezek már benne voltak, csak a mocskos vörösöknek nem tetszett.

Amúgy ki adott engedélyt a fidesznek, hogy alkotmányozzon ????
Benne volt a választási programjában, hogy újra akarja írni az alkotmányt eme módon (tételesen) ? NEM ??? Akkor SEMMIFÉLE felhatalmazása nincs rá.

Külön vitát megérne, hogy a választást követően a nyertes párt KIZÁRÓLAG (!!!) a választási programjában tételesen szereplő dolgokat vihetné végig, SE TÖBBET, SE KEVESEBBET !!
(kivéve az előre nem várt problémák orvoslása, pl katasztrófahelyzetek)

Másra ugyanis nincs a nép által felhatalmazása.
Demokrácia van ugyebár, és nem választott királyság, ahol a király megválasztását követően azt tesz amit csak akar !

@mrzigi: fejtsd ki mrzigi kartács, hol érveltem a magyar föld ügyében avagy elenében? És a többi általad sérelmezett ügyben? Nos?

@Rosszindulatú Vászka:
Ááááá értem, szóval azok közé a becsmérlők közé tartozol, akiknek halovány lila de gőze nincs, hogy mit tartalmaz a szent korona tan ... csak mert olyan magyaros ezért ósdi és elítélendő.
Nos, felvilágosítanálak, hogy az általam felsoroltakat TARTALMAZZA !

Tehát azzal, hogy ellene szóltál pontosan ezen pontok ellen szóltál ... itt:
1) "Mekem kissé visszalépésnek tűnik a dolog"
2) "Rokonszenves, ám eléggé súlytalan gondolatok ezek a szentkoronás meg nagymennyországos meg urambátyámos elképzelések"
3) "Van némi perverz bája a múltbarévedő mitoszteremtésre való törekvésnek"

Amúgy érdekes, hogy a szent korona tan a kiegészítő magyarázat résszel (mai korhoz igazítással ... merthogy így szeretnék visszahozni magyar erők) mindenkinek megfelelő.
Vagy volt olyan pont, mellyel vitába szállnál ?

@mrzigi: kissé túlkombinálod.

Egy demokratikus berendezkedésűnek vélt ország alkotmányában sztem kissé fals egy feudális jelkép "szentsége". Nem beszélve arról, hogy a szentség fogalma sem általánosan preferált.

Úgy kissé körülményesebb lesz vitázni dolgokról, hogy olyan dolgokkal terheled mondandómat, amik nincsenek benne.

Mindazonáltal Szebb Jövőt és miegymás :P

@Rosszindulatú Vászka:
Szerintem meg a végletekig leegyszerűsíted.

Az amcsik mire esküdnek fel? Nos?
Bizony a zászlóra.
Akkor az amcsik egy igen elmaradott feudális állam lehet (??) ... szerinted.

Tudod, egy nemzetnek kell egy JELKÉP ami összetartja.
Nekik a zászló az (lévén egy igen fiatal, gyökerek nélküli állam).

Nekünk magyaroknak a (részében) 1000 éves szent korona, és az ősi jelkép, a kardot hozó turul madár (meg a szintén legalább 7-800 éves árpád házi királyok zászlaja, az árpádsávos zászló).

Ami pedig az esküt illeti, még a vörösök idejében is fel kellett esküdni, csak akkor a zászlóra (max 200 éves?) meg a címerre (ami tartalmazza az árpádsávot meg a szent koronát, mert ezt még a vörösök sem merték elvenni tőlünk!)

Egyszóval felesküdni a magyar koronára annyit tesz, mint felesküdni a MAGYARSÁG szolgálatára.
Nem véletlen ódzkodik tőle minden véresszájú idegenlelkű ...

@mrzigi: ezzel csak az a baj, hogy ha visszanézel, mindent, és mindennek az ellenkezőjét is csinálták már a korona nevében, meg a magyarság szolgálatára. Sokan úgy viselkednek, mintha a szent korona tan valamiféle megoldást jelentene, holott körülbelül annyira tartalmas, mint a preambulum (ti. az olyan szabályokat, mint a föld eladása, simán meg lehet indokolni, hogy ez kivételes, és hogy a korona nevében adjuk el, meg a haza érdekében kell eladni. Ha a korona nevében háborúba lehet vinni hazánk fiait, akkor egy kis föld cserebere már igazán nudli.)

Egyszóval a szent korona tannal kábé pont ott tartanánk, ahol egy preambulummal, alkotmány nélkül.

@flugi_:
Fura egy gondolkodásod van.
Nem ésszerű, hanem fura.
Olyan anarchista szerű.

Gondolom te is belátod, hogy az egyszeri kivételezett földeladás közel sem érhet el akkora mértéket, mint az, hogy odamegy 100 gazdához egy külföldi, lepapírozza és megveszi földjét.

Ezen kívül kb semmi tartalmat nem írtál, így vitázni sincs mivel.

@mrzigi: nem, én konkrétan a hatalmon levő ember lehetőségeiről beszélek. Azt csinál, amit csak akar, ha közben mindenre kijelenti, hogy a korona nevében és a haza érdekében teszi.

Azt állítom, hogy bármi, amit akár a kommunisták csináltak az átkos negyven éve alatt, ugyanazt meg lehetne csinálni a szent korona tan mellett, csak le kell cserélni a vörös csillagot a koronára, és mindenre azt mondani, hogy "ezt azért csináljuk, mert így kívánja a szent korona". Külföldre viszik a vagyont? Nem probléma, a korona arra az országra is kiterjeszthető, és akkor már annak az országnak az érdekeit is figyelembe kell venni, mint a szent korona érdekét. Próbálj mondani olyat, amit ne tudnék neked kimagyarázni (és kellő katonai háttérrel kikényszeríteni).

Számomra az alkotmány elsődleges szerepe az, hogy a diktatórikus módszereket lehetetlenné tegye. A szent korona tan erre nyilvánvalóan alkalmatlan.

@=nessuno=:
"Szerinted a módosítás, az nem egyfajta megerősítés? Kigyomlálták a sztálinista, kommunista részeket. Kár a törvény számán lovagolni."

Kik erősítették meg?
A kommunista diktatúra parlamentje.
Azért érdekes, hogy a kommunista diktatúra nem legitim országgyűlésének alkotmánymódosítása határozza meg a "szabad és demokratikus" rendszert tartósan. Mondom, azzal semmi gond nincs, hogy ezt így megtették 1989-ben.
Mivel ideiglenesre tervezték.

Az a gond, hogy azóta sem készült új alkotmány.

A törvény száma meg azt jelzi, hogy ez a mai rendszer továbbra is elsősorban az 1946, 1949-től kezdődő korszakkal vállal közösséget és kevésbé az azt megelőző 1050 évvel.

Az 1949-es alkotmány azért készült, és azért augusztus 20-a az ünnepe, hogy a történeti alkotmányt elfelejtessék.

Bevált a terv.

@dark future:

"A mai napig ez az összes törvényünk alapja. Az összes AB-határozat alapja. Ha érvénytelenítik, akkor minden a levegőben fog lógni."

Nem fog, mert hoznak helyette egy új törvényt és ONNANTÓL az lesz hatályos, az alapján dolgozik majd az alkotmánybíróság.

Visszamenőleg meg nem vonatkozik.

Nem igazán értem mi a gondod. Ilyen logika alapján semmilyen régi törvényt nem lehetne eltörölni, mert akkor a "levegőben lógna" valami.

Pedig a jog is olyan mint a vindóz rendszerleíró adatbázis. Néha gyomlálni, takarítani célszerű benne.

A világ változik, ehhez a jognak is alkalmazkodnia célszerű. Alkotmányt is beleértve.

@dark future:
"Nem is azokkal a határozatokkal van a gond, amik ezután fognak születni, hanem a meglévőkkel. Érvényes alkotmány nélkül mehetnek a lecsóba, nem szolgálhatnak hivatkozási alapul."

S ez miért gond? Majd hoznak újat, ha szükséges.
A magyar jog nem precedens jog. Az alkotmánybíróság nem alkot jogszabályokat.
Viszont jogszabályok alapján dolgozik.
Az éppen hatályban lévő alkotmány alapján.

Értem én, és megértem a múlthoz való ragaszkodást.

De ha már, akkor miért nem a történeti alkotmányhoz ragaszkodunk a vérszerződéssel kezdve?

Miért a kommunista hagyatékhoz inkább?

Ízlés dolga. Most éppen olyan világ van, hogy egy kicsit háttérbe szorultak az 1989-es rendszert éltetők érdekérvényesítés terén.

S azt sem gondolom, hogy ők képviselnék a "haladást" azzal, hogy ragaszkodnak a kommunizmus idején hozott törvényekhez, utcanevekhez, elnevezésekhez, és ócsárolják a régebbieket, vagy éppen a mai változtatási igényt.

Haladjunk előre!

Ha meg jogi kiinduló pontot keresünk, akkor az ne a sötét kommunista diktatúra 1949-e legyen, se nem annak végórái 1989-ben, hanem a vérszerződés. Ott kezdődött a magyar alkotmányozás.

Nem a múltat kell végképp eltörölni, hanem a zsákutcából visszatérni olyan útra, ami előre visz.

Azt pedig úgy lehet jobban tudni, hogy előre megyünk-e az úton, ha tudjuk honnan jöttünk.

Nekem sem tetszik sok minden az új alkotmánytervezetben és eléggé másmilyen tetszene jobban.

De annak kifejezetten örülök, hogy legalább alkotmányoznak, és csinálnak egy újat.

@dark future:

A törvényhozás, törvénymódosítás az országgyűlés dolga.

Miért baj, ha dolgozniuk is kellene?

Tekintve a országgyűlés ürességét, kapacitásuk bőven lenne. Mert az országgyűlési munka biztosan nem köti az országgyűlési képviselők nagy részének az idején.

Egyéb állásaikban ténykednek inkább, polgármesterkednek stb.

Nem értem miért baj, ha a jogszabályokat aktualizálni kell.

Az nem jó érv a régi jogszabályok megtartása mellett, hogy ha változtatás lenne, akkor dolgozniuk kellene a törvényhozóknak.

@simonmondja.:

"22-es csapdája, de nem érvénytelenítheti egy országgyűlés azt a törvényi környezetet, ami alapján megválasztották."

Dehogynem! Csak nem visszamenőlegesen.
Minden joguk megvan előírni, hogy például a következő országgyűlést más szabályok szerint válasszák és ne olyanok alapján, amilyenek alapján őket választották.

Ez már sokszor megtörtént.

@simonmondja.:

Így néz ki egy Szent korona Tan alapú mai alkotmánytervezet:

I. FEJEZET
AZ ALKOTMÁNY ÉS A SZENT KORONA KAPCSOLATA

A Szent Korona a magyar állam függetlenségét és folyamatosságát, a nemzet egységét, és örökös szabadságát megtestesítő jogi személy. Teste az ország testének, a földnek, a víznek, a levegőnek, az energiának jelképe és tulajdonosa. A Szent Korona e minőségében a teremtett világnak, az életnek, a természet törvényeinek a társadalmi törvényekkel szembeni elsődlegességét, fenntarthatóságát, és ezzel együtt az eljövendő magyar nemzedékek létfeltételeit biztosítja, ezért részei semmilyen körülmények között nem idegeníthetők el. Minden magyar állampolgár tagja a Szent Koronának. A Szent Korona minden hatalom és jog forrása, a legfőbb felség, ezért intézményétől az alkotmány semmilyen módon el nem választható.

II. FEJEZET
JOGFOLYTONOSSÁG A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNNYAL, A MAGYAR ÁLLAM

1. §

(1) A magyar nemzet – ezen alaptörvény megvitatásával és elfogadásával – helyre állítja a történelmi alkotmány jogfolytonosságát, a közjogi hagyományokra épülő magyar államiságot.
(2) A magyar állam kötelessége, hogy jelen alaptörvény és történeti alkotmányosság alapján legkésőbb 2012. január 1-ig újraszabályozza Magyarország állam- és jogrendszerének teljességét.
(3) A magyar nemzet joga, hogy meghatározza államformáját, mindaddig az állami főhatalom gyakorlása jelen alaptörvény által szabályozott keretek között történik.

2. §

Magyarország független, demokratikus és alkotmányos jogállam.

3.§

(1) Az alkotmány – joghatályosan - nem szüntethető meg, nem függeszthető fel.
(2) Hatalmi fölény alkotmányt nem írhat, nem módosíthat. Törvénysértés jogot nem alapíthat.
(3) Az Alaptörvény kisebb jelentőségű módosítására az Országgyűlés a nemzettel közösen jogosult oly módon, hogy az Országgyűlés által megszavazott javaslatot, a módosítást érintő pontonként külön-külön, az Államfő által kiírt népszavazás útján hagyja jóvá a nemzet.
(4) Az Alaptörvény jelentősebb módosítására, így ezen Alaptörvénynek megalkotására kizárólag e célra megválasztott jogintézmény, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés jogosult. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása, és működése jelen Alaptörvény melléklete szerint történik.
(5) Senki és semmilyen szervezet nem jogosult elfogadni olyan törvényt, vagy úgy módosítani az alaptörvényt, hogy az létében vagy függetlenségében veszélyeztesse a nemzetet.

4.§

(1) Az önrendelkezés a nemzetet illeti, melyet közvetlenül népszavazás, népi kezdeményezés útján, valamint választott képviselői révén gyakorolja.
(2). A képviselők választásának és visszahívásának részletes szabályait külön törvény szabályozza.
(3) Senki és semmilyen szervezet tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos, vagy csalással történő megszerzésére, kizárólagos birtoklására.

5.§

(1) Magyarország jogrendszere biztosítja a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom közötti egyensúlyt, a köztájékoztatás működésének kereteit.
(2) Az Államfő őrködik az államhatalmi ágak egyensúlya fölött.

6.§

Magyarország fegyveres erői védik a magyar nemzet önállóságát, területi épségét.

7.§

Magyarország hivatalos nyelve a magyar.

8.§

Magyarország fővárosa: Budapest

9.§

Magyarország himnusza: Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.

10.§

(1) Magyarország zászlója három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll, közepén a Szent Koronás Magyar címer, a csüngőkkel.
(2) Magyarország címere pajzs alakban formált csúcsára állított harci pajzs alakú egység, függőleges tengelyében osztva. Baloldalt hétszer vágott mezőben négy ezüst, (a zászlókon fehér) és négy piros, egyenlő magas vízszintes sáv. A tengely jobboldalán: lenn zöld hármas halom, rajta háromágú virág koronán álló fehér, apostoli kettős kereszt, piros mezőben. A címerpajzs tetején a Magyar Szentkorona, a csüngőkkel.
(3) Történelmi nemzeti jelkép az Árpád házi hétszer vágott lobogó, amely négy fehér és négy piros, egyenlő magas vízszintes sávból áll, továbbá a kiterjesztett szárnyú kerecsen sólyom, köznapi nevén turulmadár.
(4) Állami megemlékezés kötelezettségével járó nemzeti ünnepeink:
a) március 15., az 1848-49-es joghelyreállító szabadságharc emlékére
b) augusztus 20., az államalapítás, a Korona felajánlás és Szent István király emlékére
c) október 23., az 1956. évi joghelyreállító szabadságharc emlékére
d) június 4.-e, október 6.-a és november 4.-e, nemzeti gyásznapjaink

III. FEJEZET
ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

11.§

(1) A magyar állam elismeri az emberek sérthetetlen és elidegeníthetetlen egyéni és közösségi alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam kötelessége.
(2) Az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg. Az alapvető jogok lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja.

12.§

(1) Magyarországon minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.
(2) Az emberi élet a fogantatástól a halálig tart A magzati létből adódó sajátosságokat külön törvény szabályozza.
(3) Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni. Az ember klónozással történő ismétlése tilos.

13.§

(1) Mindenkinek joga, hogy saját személyiségét szabadon kibontakoztassa, amennyiben mások jogait nem sérti, és nem ütközik az alkotmányos rendbe, vagy erkölcsi törvénybe.
(2) Magyarországon mindenkit megillet a szabadság és a személyi biztonság joga. Ettől csak a törvényben meghatározott okokból, törvényes eljárás során lehet megfosztani az állampolgárt.

14.§

(1) A törvény előtt minden ember egyenlő.
(2) A férfiak és nők egyenrangúak és egyenjogúak.
(3) A magyar nemzet tagja születésétől fogva: nemre, származásra, nyelvre, vallásra, lakóhelyre, állampolgárságra való tekintet nélkül minden személy, akinek elődei között legalább egy magyar származású és anyanyelvű felmenője van, és eskü erejű nyilatkozatban a magyar nemzet tagjának vallja magát, továbbá vállalja az ezzel járó alkotmányos kötelességek teljesítését.
(4) Magyar állampolgár az a személy, aki a mindenkori Magyarország területén született, vagy a magyar állampolgárságot honosítással, illetve visszahonosítással szerezte meg.
(5) Magyar állampolgárságot külön törvény szabályai szerint az jogosult megszerezni, aki a magyar nemzet tagja, vagy bevándorlási engedéllyel érkezett, büntetlen előéletű, magyar nyelven letette a nemzet és közjogának történetéből előírt vizsgát, és vállalva a sorsközösséget a magyarsággal, minden tudásával szolgálja Magyarországot. A nemzet tagja az állampolgársági honosítást a legkedvezőbb feltételekkel kapja meg.
(6) Magyarország állampolgárai származásra, foglalkozásra, nemzetiségre, vallásra, társadalmi helyzetre, valamint bármely veleszületett jellemzőire való tekintet nélkül egyenlő jogokat élveznek.
(7) A kettős vagy többes állampolgárságú magyar állampolgárok egyes tisztségekre történő választását, kinevezését az alaptörvény vagy más törvény korlátozhatja.

15.§

(1) A hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen, ezt jogszabály sem korlátozhatja. Az állam világnézeti semlegességét és az egyházak jogállását külön törvény szabályozza.
(2) A vallásgyakorlás mindenki számára szabadon biztosított, azonban ez nem járhat mások jogainak, illetve a nemzeti érdek megsértésével.
(3) Senkit sem lehet lelkiismerete ellenére fegyveres hadi szolgálatra kényszeríteni.

16.§

(1) A magyar állam a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosítja az önrendelkezés (autonómia) lehetőségét, melynek keretében maguk határozzák meg együttélésük alapelveit; saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát.
(2) A kisebbségi jogok gyakorlása nem vezethet mások jogainak sérelméhez.
(3) A magyar állam biztosítja a kisebbségek egyéni és közösségi részvételét a közéletben. A kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
(4) A kisebbségek tagjaival szemben semmiféle megkülönböztetés nem engedhető meg.

17.§

(1) Magyarországon mindenkit megillet a szabad véleménynyilvánítás joga. A valóságtól eltérő vélemény kinyilvánítása nem sértheti egyetlen egyén, vagy közösség önérzetét sem.
(2) A magyar állam elismeri és védi a sajtó szabadságát. Cenzúrának nincs helye. A sajtószabadság azonban nem sértheti az általános erkölcsi, vallási normákat. Valótlanság, rágalmazó vád senkiről nem állítható. A bizonyíthatóan szándékos vagy gondatlan félretájékoztatás bűncselekmény.
(3) Az (1) (2) bekezdésben foglaltak megsértésével kapcsolatos visszaélések részletes szabályait külön törvény rendezi.

18.§

(1) Magyarországon mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, és a személyes adatok védelméhez való jog.
(2) Házkutatást csak törvényben szabályozott okokból lehet tartani.

19.§

(1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy békésen, fegyvertelenül gyülekezzék az ezt szabályozó törvény keretei között.

20.§

(1) Magyarország minden állampolgárának joga a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni.
(2) Politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.
(3) Magyarországon a pártok az alaptörvény és jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok részére állami támogatás nem adható. A pártok kizárólag a tagjaik által befizetett tagdíjakból gazdálkodhatnak, és kampányt csak a közmédia segítségével, s az előírt költség átlépése nélkül folytathatnak.
(4) A pártok közhatalmat nem gyakorolhatnak. Pénzügyi felügyeletüket az ÁSZ, törvényességi felügyeletüket pedig a felsőház biztosítja.
(5) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon
(6) Minden állampolgár szabadon gyakorolhatja a sztrájkjogot, az ezt szabályozó törvény keretei között.

21.§

(1) Magyarországon a tulajdon, a birtokjog és az öröklési jog biztosított.
(2) A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
(3) Elidegeníthetetlen nemzeti vagyon a Szent Korona örökös tulajdona. Ennek részei:
a) Magyarország földterülete
b) a föld méhének kincsei
c) a felszín alatti vízkészlet
d) a folyóvizek és holtágak, közcélú felszíni vízi csatornák a természetes vízzel közvetlen kapcsolatban lévő tavak, valamint ezek medre,
e) a vízfolyások elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett sziget,
f) az országos közutak, vasutak, vízi utak és az országos közforgalmú kikötők, a nemzetközi közforgalmú repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,
g) a távközlésre felhasználható frekvenciák,
h) az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok,
i) a közművek, az energiaszolgáltatás és továbbítás hálózata,
j) a külön törvény szerint a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánított értékek.
(4) A nemzeti vagyon magántulajdonba nem kerülhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett kizárólag magyar állampolgárságú természetes személy birtokjogot szerezhet.
A nemzeti vagyon egyes elemei felett külföldi természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet használati jogot szerezhet külön jogszabályban meghatározott feltételekkel.
(5) A Nemzeti Földalap terhére bármely felnőtt magyar állampolgár saját maga illetve családja ellátására, általuk történő művelésre termőföldet igényelhet.
(6) A nemzeti vagyonnal kapcsolatos szabályok további részleteit külön törvény szabályozza.

22.§

Magyarországon minden ember jogképes. A jogképesség az embert fogantatásának időpontjától kezdve illeti meg.

23.§

(1) Magyarországon a bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van a független, pártatlan bíróság előtti nyilvános tárgyaláshoz. A bíróság zárt tárgyalást rendelhet el, amennyiben a tárgyalás katonai titkot, vagy más nemzeti érdekből titkosított ügyet érint.
(2) Senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnössége bizonyítást nem nyert.
(3) A büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
(4) Magyarországon mindenkit megillet a jogorvoslat joga.

24. §

(1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is.
(2) Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit, csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

25.§

Magyarországon mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

26.§

(1) Magyarországon mindenkinek joga van a munkához, a munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.
(4) Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.

27.§

Magyarország tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát, de nem támogatja a nemzeti érdek ellen ható tanításokat, előadásokat, kiállításokat és kiadványokat.

28.§

(1) Minden állampolgár számára biztosított a művelődéshez való jog.
(2) A magyar állam ezt a jogot az ingyenes és kötelező óvodai és általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők - tanulmányi eredményétől függő - anyagi támogatásával valósítja meg. A nevelési és oktatási intézmények feladata a tanítás, az ismeretek átadása, a nemzeti nevelés, az erkölcsi, szellemi, kulturális értékek személyiséget alakító közvetítése, valamint a társadalmilag hasznos, egyéni képességek felderítése és kifejlesztése.
(3) Az egyházi, alapítványi és magániskolák létesítésének jogát az állam biztosítja.

29.§

(1) A házasság és a család – valamint a legmagasabb rendű női hívatás az anyaság – az államrend különleges védelme alatt áll.
(2) A gyermekek gondozása és nevelése a szülők természetes joga és elsőrendű kötelessége.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekük erkölcsi, lelki, szellemi és testi neveléséről és taníttatásáról minden körülmények között gondoskodni.
(4) A házasságra, családalapításra és gyermeknevelésre kizárólag különnemű párok jogosultak.

30.§

(1) Magyar állampolgárságtól senkit sem lehet megfosztani, vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani.
(2) Magyar állampolgár külföldről bármikor hazatérhet.
(3) A politikai üldözöttek – méltányosságból – menedékjogot élveznek Magyarországon, ha az üldözés ténye bizonyítható, s ha az üldözés erkölcsileg is elítélendő.

31.§

(1) Magyarországon választójoggal rendelkezik minden nagykorú, általános iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár, akinek állandó lakcíme Magyarország területén található.
(2) Magyarországon országgyűlési és önkormányzati képviselőnek választható minden nagykorú, választójoggal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki nem volt soha titkos szolgálatba szervezett, s nyilatkozik, hogy egyetlen nemzetközi titkos szervezetnek sem volt és jelenleg sem tagja, és nincs a Kincstárral szembeni tartózása.

32.§

(1) A haza védelme Magyarország minden állampolgárának kötelessége.
(2) Az állampolgárok általános honvédelmi kötelezettség alapján fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálatot, illetőleg törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. A honvédelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény tartalmazza.

33.§

(1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
(2) A közterhekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.

34.§

(1) Rendkívüli állapot, szükségállapot idején az alapvető jogok gyakorlása - 12. § (1), (3), 13.§ (2), 14. § (2), 15. §, 16.§, 22. §, 23.§,29. § (2), 30.§, 36.§ kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.
(2) Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.

35.§

A magyar állam kötelessége, hogy a területén élők számára a legmagasabb szintű testi, lelki és szellemi egészséget , esélyegyenlőséget biztosítsa.

36.§

A magyar állam kötelessége, hogy valamennyi állampolgára érdekeit képviselje. Szervezze és biztosítsa számukra a társadalmilag hasznos munkát és jövedelmet, valamint a szociális biztonságot, az öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetéshez szükséges ellátást.

IV. FEJEZET
AZ ÁLLAMFŐ

37.§

(1) Magyarország Államfője az állam legmagasabb szintű képviselője a bel- és külkapcsolatokban.
(2) Az Államfő gondoskodik az alkotmány tiszteletben tartásáról, döntései útján biztosítja a közhatalom rendezett működését, valamint őrködik az államszervezet alkotmányos működése felett.
(3) Az Államfő őrködik az állam és a Szent Korona szuverenitása és biztonsága, területi sérthetetlensége és oszthatatlansága, továbbá az államközi szerződések megtartása felett.

38.§

(1) Az Államfői jelöléshez legalább 50.000 választópolgár ajánlása szükséges.
(2) Az Államfőt 7 évre választják, általános egyenlő közvetlen titkos választójog alapján a leadott érvényes szavazatok többségével.
(3) Államfővé az a választójoggal rendelkező személy választható, aki erkölcsileg feddhetetlen, egyéni életútja és szaktudása alkalmassá teszi, valamint a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, s megválasztását megelőző 20 évben kizárólag magyar állampolgársággal rendelkezett.
(4) Az Államfő választását a felsőház elnöke tűzi ki a hivatalban lévő Államfő megbízatási idejének lejárta előtt legalább 30 nappal.
(5) Amennyiben az Államfő megbízatása a hivatali idő lejárta előtt, az 54.§ (1) bekezdés b-g pontjaiban foglaltak szerint szűnik meg, a felsőház elnöke a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül kiírja a választást. Az első és második fordulót, a megbízás megszűnésétől számított 60-90 napon belülre kell kiírni, munkaszüneti napra, az (1) (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(6) Az Államfő választásának további szabályait külön törvény tartalmazza.

39.§

(1) Az Államfő megbízatási ideje hivatalba lépése napjától kezdődik, s részére az Országgyűlés tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az Államfőnek mentelmi joga van.

40.§

Az Államfő tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, és politika tisztséggel megbízatással, vagy párthoz kötődéssel. Az elnök semmilyen más hivatalt nem viselhet, s nem lehet országgyűlési képviselő sem. Más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

41.§

(1) Az Államfő hatáskörét, akadályoztatása vagy hivatali idő előtti megüresedés esetén átmenetileg a felsőház elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy az Országgyűlést nem oszlathatja fel.
(2) A felsőház elnöke, az Államfő helyettesítése idején képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az elnöki feladatát a felsőház által kijelölt alelnök látja el.

42.§

(1) A magyar államot az Államfő képviseli.
(2) Az Államfő megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket.
(3) Az Államfő az Országgyűlés törvénybe foglalt döntését követően ratifikálja illetve felmondja a nemzetközi egyezményeket.

43.§

Az Államfő a belső és külső állambiztonsági ügyek általános irányítója. Tanácsadó testülete e téren az Országgyűlés illetékes bizottsága.

44.§

Az államfő a fegyveres erők főparancsnoka.

45.§

(1) Az Államfő részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein. Javaslatot tehet, szükség esetén utasíthatja az Országgyűlést törvény vagy határozat meghozatalára.
(2) Az Országgyűlés által elfogadott, ki nem hirdetett törvény esetén az Államfő előzetes normakontrollt kezdeményezhet.
(3) Kitűzi az országgyűlési és helyi önkormányzati általános választásokat.
(4) Ezen alaptörvényben meghatározott feltételek esetén feloszlathatja az Országgyűlést.
(5) Az Államfő jelöltjei közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg
- A Legfelsőbb Bíróság Elnökét
- Az Állami Főügyészt
- A Magyar Nemzeti Bank elnökét
- Az Állami Számvevőszék elnökét

46.§

Az államfő népszavazást kezdeményezhet.

47.§

Az Államfő megbízza és felmenti az egyetemek rektorait és tanárait, kinevezi és előlépteti a tábornokokat, bírákat, megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

48.§

Az állam szempontjából különösen jelentős ügyekben az Államfő összehívhatja a kormány ülését, ahol az ülésvezetés joga az Államfőt illeti.

49.§

Az államfő dönt az állampolgársági ügyekben.

50.§

Az államfő gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.

51.§

Az Államfő adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket, és engedélyezi viselésüket.

52.§

(1) Az Államfő dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.
(2) Az Államtanács az Államfő döntéseit segítő, egyeztető, véleményformáló testület, amely az Államfőválasztás alkalmával legtöbb szavazatot kapó, legfeljebb 10 személyből áll. Az Államtanácsba csak olyan jelölt kerülhet be, akire a választás során legalább 100.000 szavazatot adtak, és a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel.

53.§

Az Államfő irányításával működik az Államfői Hivatal. Az Államfő állapítja meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki és menti fel annak vezetőjét. A hivatal költségvetését az Országgyűlés határozza meg, és az Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

54.§

(1) Az Államfő megbízatása megszűnik:
a) a megbízatás idejének lejártával,
b) visszahívásával
c) az Államfő halálával,
d) a feladatkör ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapottal,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) lemondással,
g) az Államfői tisztségtől való megfosztással.
(2) Az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára a Legfelsőbb Bíróság állapítja meg, hogy az Államfő, feladatkörének ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotban van.
(3) Ha az Államfővel szemben tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok merül fel, az országgyűlési képviselők egyötödének indítványára, az összeférhetetlenség kimondásáról a Legfelsőbb Bíróság dönt.

55.§

(1) Az Államfő személye sérthetetlen. Védelmét külön törvény biztosítja.
(2) Amennyiben az Államfő tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt, az Alaptörvényt, vagy más törvényt megsért, vele szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. Ebben az esetben az Országgyűlés felfüggeszti az Államfő mentelmi jogát.
(3) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az Államfő hatáskörét nem gyakorolhatja.
(4) Az Államfő cselekedeteit és mulasztásait a Legfelsőbb Bíróság bírálhatja el.
(5) Ha a Legfelsőbb Bíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, az Államfőt tisztségétől megfosztja, s Államfő-választáson többé nem indulhat.
(6) Amennyiben az Államfő bűncselekményt követ el, tisztségétől történő megfosztása után a büntetőeljárás rendes bíróság előtt zajlik.

56.§

Az Államfő tisztét csak akkor gyakorolhatja, ha az Országgyűlés előtt, az országos köztelevízió által közvetítve leteszi az Államfői esküt.

V. FEJEZET
AZ ORSZÁGGYŰLÉS

57.§

(1) Az Országgyűlés Magyarország törvényhozói hatalmát gyakorló, s a végrehajtó hatalom ellenőrzését végző, választott népképviseleti testület. Az Országgyűlés jelen paragrafus (6) d) és e) pontjainak kivételével, csak kizárólag magyar állampolgárokból állhat.
(2) Az Országgyűlés két kamarából, Alsó- és Felsőházból áll.
(3) Az Alsóház 176 képviselőből áll, akiket általános egyenlő és titkos választójog alapján az országgyűlési képviselők egyéni választási körzet választópolgárai választanak meg az adott választási körzetben legalább 5 éve állandó lakosként élő, a 31.§ (2) bekezdésének megfelelő jelöltek közül, a választási programhoz kötött mandátummal.
(4) A felsőháznak 176 tagja van. A tagság joga
a) méltóság vagy hivatal alapján, továbbá
b) társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján.
c) Az országgyűlési választások során elnyert mandátum alapján illeti meg
(5) Méltóságuk vagy hivataluk alapján és tartalma alatt tagjai lehetnek a felsőháznak, ha az 57.§ (1) bekezdésben szereplő egyéb feltételeknek is megfelelnek:
a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
b) A történelmi egyházak képviselői:
c) A Katolikus Egyházból:
- az esztergomi bíboros;
- egri érsek;
- kalocsai érsek;
- veszprémi érsek;
d) A Görög Katolikus Egyház püspöke
e) A Református Egyház hivatalban lévő legidősebb három püspöke;
f) Az Evangélikus Egyház hivatalban lévő legidősebb két püspöke;
g) Az Unitárius Egyház hivatalban lévő legidősebb püspöke
h) a legnagyobb állami egyetemek rektorai (8 fő)
i) a megyei önkormányzatok elnökei (20 fő)
(6) A társadalmi szervezetek belső választását követő delegálás alapján tagjai a Felsőháznak:
a) A gazdasági-, szakmai kamarák választottjai (12 fő);
b) A szakszervezetek választottjai (10 fő);
c) Az alábbi területeken működő civil társadalmi szervezetek választottjai (40 fő):
- a kulturális (4),
- a sport- és szabadidő (4),
- az oktatás (4),
- a kutatás (4),
- az egészségügy (4),
- a szociális (4),
- a környezetvédelem (4),
- a nemzetközi kapcsolatok (3),
- a jogvédelem (2),
- a településfejlesztés (2),
- a polgári védelem (2),
- a fogyasztóvédelem (1)
d) A határon kívül élő magyarság képviselője (18 fő):
- Őrvidék: 1 fő
- Felvidék: 2 fő
- Kárpátalja: 1 fő
- Erdély: 5 fő
- Délvidék: 2 fő
- Horvátországi ill. Szlovéniai magyarok: 1 fő
- Európában – a Kárpát-medencén kívüli - magyarság képviselője (3)
- Amerikai magyarság képviselője (1)
- A világ többi részén élő magyarság képviselője (1)
- A testvérnépek szövetsége képviselője (1)
e) Az alábbi országos kisebbségi önkormányzatok elnökei: (8 fő)
- Országos Cigány Önkormányzat
- Országos Horvát Önkormányzat
- Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
- Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
- Szerb Országos Önkormányzat
- Országos Szlovák Önkormányzat
- Országos Szlovén Önkormányzat
- Országos Ukrán Önkormányzat
(7) A felsőház 50 tagját az országgyűlési választások során az országos listára felkerült jelöltek közül a választók közvetlenül választják meg. Az országos listára kizárólag legalább 5 éve bejegyzett, pártokhoz nem kötődő, civil szervezetek által jelölt személyek kerülhetnek, akik legalább 10.000 ajánlószelvénnyel rendelkeznek.
(8) A megválasztott, illetve delegált képviselők visszahívhatók, amennyiben a programjukban vállaltak ellen, vagy képviselőhöz nem méltó dolgot tesznek. A visszahívásra a képviselő által képviselt választópolgárok többsége jogosult a választási törvényben meghatározott szabályok szerint

58.§

(1) Az Államfő az országgyűlési választások első fordulóját áprilisra tűzi ki.
(2) Az Országgyűlés megbízatása hét évre szól.

59.§

(1) Az országgyűlés feloszlatását közvetlen népszavazás is elrendelheti. Erre vonatkozó érvényes és eredményes népszavazás esetén az Államfő köteles az Országgyűlést feloszlatni.
(2) Az Országgyűlés feloszlathatja önmagát, ha az erről szóló határozatát az összes képviselő többsége elfogadja.
(3) Az Államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a. az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól, vagy
b. a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az Államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg.
Az Országgyűlés feloszlatása előtt az Államfő köteles kikérni az alsó- és a felsőház elnökének véleményét.
(4) Ha az Államfő feloszlatja az Országgyűlést, illetve az Országgyűlés önmagát, az Államfő választást tűz ki a feloszlatás kimondását követő 30-60 napon belül.

60.§

Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a közjó érdekében végzik. Választóiknak felelősek, indokolt esetben bármikor visszahívhatóak.

61.§

(1) Az országgyűlési képviselő mandátuma lejártáig nem lehet Államfő, a Legfelsőbb Bíróság tagja, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, számvevője, bíró, ügyész, államigazgatási szerv dolgozója, politikai államtitkár, polgármester, fegyveres erők, a rendőrség, és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, nem tölthetnek be gazdálkodó szervezeteknél, gazdasági társaságoknál és szervezeteknél valamint intézményeknél anyagi elismeréssel, juttatással járó tevékenységet.
(2) Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja.

62.§

(1) Az országgyűlési képviselők megbízatása megszűnik:
a) az Országgyűlés működésének befejezésével,
b) a képviselő halálával,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) lemondással,
e) a választójog elvesztésével,
f) visszahívással.
(2) Az összeférhetetlenség, a lemondás, a választójog elvesztésére és a visszahívhatóságra vonatkozó szabályokat külön törvény rögzíti.

63.§

(1) Az országgyűlési képviselőt – bűncselekmény elkövetésének tettenérése kivételével - mentelmi jog illeti meg, melyről törvény részletesen rendelkezik.
(2) Az országgyűlési képviselő által a mandátuma ideje alatt elkövetett bűncselekmények esetében - a közbizalom és a visszatartó erő növelése érdekében - a kiszabható büntetési tétel felső határát kétszeresére kell emelni.

64.§

Az országgyűlési képviselőt függetlenségét biztosító tiszteletdíj, kedvezmények és költségtérítés illeti meg.

65.§

Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket, és jegyzőket választ. Első ülésén meghatározza a rendes és rendkívüli ülésszakok rendjét, Házszabályt alkot.

66.§

(1) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. Az Államfő, az Országgyűlés elnöke, a kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el.
(2) Az Országgyűlés tanácskozásához az összes képviselők felének a jelenléte szükséges.
(3) Az Országgyűlés határozathozatalához, amennyiben a jelen Alaptörvény nem rendelkezik eltérően, a leadott szavazatok többsége szükséges.

67.§

(1) Az Országgyűlés biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét. E jogkörében Alaptörvény módosítást kezdeményez, törvényeket alkot, megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását.
(2) Törvényt bármely országgyűlési képviselő, az Államfő és a kormány is kezdeményezhet.
(3) A törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg az alábbiak szerint: mindkét ház a másik ház által hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a javaslat hozzáérkezésétől számított 2 hónapon belül köteles határozatot hozni.
(4) Ha az Országgyűlés egyik háza a másik ház által elfogadott törvényjavaslatot elveti, vagy olyan változtatással küldi vissza a másik házhoz, amelyet a másik ház nem fogad el, az ellentét kiegyenlítését együttes ülésen kísérlik meg a két háznak azok a bizottságai, amelyek a törvényjavaslat tárgyalását előkészítették. Az említett bizottságok megoldási javaslatot készítenek a két ház részére, amelyet a két ház külön-külön tárgyal.
(5) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott eljárás három egymást követő ismétlése sem vezet eredményre, a törvényjavaslat lekerül a napirendről.
(6) Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnökei aláírják, majd megküldik az Államfőnek.
(7) A törvény hivatalos lapban történő kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az Államfő gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja.
(8) Ha az Államfő a törvénnyel nem ért egyet, azt aláírás előtt észrevételeinek közlésével visszaküldi az Országgyűlésnek, amely köteles azt újratárgyalni.
(9) Ha a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenességet állapít meg, az Államfő a törvényt az Országgyűlésnek visszaküldi.

68.§

Az Országgyűlés az Alaptörvény alapján törvényben határozza meg az állam polgárait kötelező legáltalánosabb és legfontosabb magatartási szabályokat, valamint az állam szervezetének és működésének legfontosabb szabályait.

69.§

Kizárólag a törvényben szabályozható tárgykörök:
- Magyarország jelképeinek használata és védelme
- A jogalkotás rendje
- A népszavazás
- A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályok
- Az országgyűlési képviselők jogállása, az országgyűlési képviselők tiszteletdíja és költségtérítésének összege valamint a kedvezmények köre
- Az Országgyűlés Házszabálya
- Az Államfő jogállása, tiszteletdíja, kedvezményei és az őt megillető költségtérítés összege
- Mentelmi jog felfüggesztése
- A kormányalakítás rendje, a miniszterelnök és kormány tagjainak jogállása, tiszteletdíja, kedvezményei és az őt megillető költségtérítés összege
- A bíróságok
- Az ügyészségek
- A Magyar Nemzeti Bank jogállása, és működési rendje
- Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jogállása, és működési rendje
- A Nemzeti Média Tanács jogállása, és működési rendje
- Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének alapelvei
- Az EU. parlamenti képviselők jogállása és kötelmei
- Az országgyűlési biztosokra vonatkozó szabályok
- A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályok
- A fegyveres erők feladatai és a rájuk vonatkozó részletes szabályok
- A rendőrségről és a nemzetbiztonsági szabályok
- A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagságának pártban való tevékenységére vonatkozó korlátozások
- A helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint az önkormányzatok alapjogait korlátozó szabályok
- Az utazási és letelepedési szabadság
- A személyes adatok védelme
- A lelkiismereti és vallásszabadság
- A közérdekű adatok nyilvánossága
- A sajtószabadság és a sajtóhoz fűződő jogok
- A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyelete, valamint vezetőinek kinevezése
- A kereskedelmi rádió és televízió engedélyezése
- A tájékoztatási monopóliumok megakadályozása
- A gyülekezési jog
- Az egyesülési jog
- A pártok gazdálkodása és működése állami támogatás nélkül
- A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
- Az állampolgárságról szóló szabályok
- A sztrájkjog
- A honvédelmi kötelezettség
- Az országgyűlési képviselőknek, illetőleg a helyi képviselő-testületek tagjainak és a polgármestereknek a megválasztása és visszahívása
- A tulajdonjog szabályozása
- Földhasználat, földtulajdon szabályai
- A szövetkezetekre vonatkozó szabályozás
- A kereskedelmi társaságok joga
- A külföldiek beruházásainak szabályozása
- A büntető- és polgári törvénykönyv
- A büntető- és polgári eljárási törvénykönyv
- A közigazgatási eljárás általános szabályai
- Az adó-, vám-, és illetéktörvények és az ezekre vonatkozó eljárás
- A házassági és családi jog, illetve a személyállapotra vonatkozó szabályozás
- A szellemi alkotások joga (iparjogvédelem, szerzői jog, védjegyjog)
- A gazdasági verseny jogi szabályozása
- A köztisztviselők jogállása
- Az állam költségvetése
- Nemzetközi kötelezettségvállalás
- Hitelek
- Az állami egészségügyet szabályozó jogok és kötelezettségek
- Természetvédelem, természeti kincsek védelme
- A nevelést és oktatást meghatározó szabályok
- A szociális ellátások szabályait
- A nemzeti örökség megőrzésének szabályait

70.§

Az Országgyűlés két háza meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát, feltételeit, folyamatosan ellenőrzi a végrehajtó hatalom működését.

71.§

Az Országgyűlés két háza megválasztja a miniszterelnököt és a minisztereket, az
- Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a
- Legfelsőbb Bíróság elnökét, a
- Legfőbb ügyészt, az
- MNB elnökét

72.§

A Legfelsőbb Bíróság javaslatára az Országgyűlés feloszlathatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes.

73.§

Az Országgyűlés a hagyományok figyelembevételével dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek alakításáról.

74.§

Az Országgyűlés közkegyelmet gyakorol.

75.§

(1) Az országgyűlési képviselő interpellációt, kérdést, azonnali kérdést intézhet a kormány bármely tagjához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez. Az utolsó szó joga minden esetben a képviselőt illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott jogok gyakorlására az Országgyűlés elnökei az Országgyűlés rendes ülésszakán hetente egy ülésnapot köteles biztosítani

VI. fejezet
A KORMÁNY

76.§

A kormány védi az alkotmányos rendet, képviseli a nemzet számára fontos értékeket, védi és biztosítja az alapjogok érvényesülését, biztosítja az alkotmány és a törvények végrehajtását, irányítja a minisztériumok s a közvetlen alárendelt szervek munkáját, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, valamint ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Kormány működése során elsődlegesen a nemzet érdekét köteles figyelembe venni.

77.§

A Kormány az Alsóház képviselői közül választott miniszterelnökből és a tárcákat vezető miniszterekből áll. Tagjai megfelelnek a 31§ (2) bekezdésében foglaltaknak.

78.§

(1) A miniszterelnököt – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő javaslatára az Országgyűlés tagjai szavazatának többségével választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.
(2) A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az Államfő nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A Kormány tagjai saját vagyonukkal is felelősek a végzett tevékenységükért.

79.§

A kormány megbízatása megszűnik:
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával
b) a miniszterelnök illetve a kormány lemondásával,
c) a miniszterelnök halálával,
d) a miniszterelnök visszahívásával
e) a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával
f) ha az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt szavaz meg.

80.§

(1) Ha a miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását, az Államfő elfogadja.
(2) Az Államfő az új kormány hivatalba lépéséig a lemondott kormányt, vagy ügyvezető kormányt bíz meg az ügyek vitelével.

81.§

(1) Az Országgyűlés abszolút többséggel bizalmatlanságot szavazhat meg a kormánnyal szemben.
(2) A bizalmatlansági indítványt az Államfő, vagy a kormányfő illetve a képviselők egyötöde nyújthatja be, s legkorábban hét nappal benyújtása után bocsátható szavazásra.
(3) Ha a bizalmatlansági indítványt nem szavazzák meg, a következő ugyanilyen indítvány három hónappal a szavazás után nyújtható be.
(4) Ha az Országgyűlés megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az Országgyűlés tizenöt napon belül megválasztja a kormány új elnökét
(5) Az Országgyűlés által megszavazott bizalmatlansági indítványnak minősül, ha az állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a 67.§ (5)- (7) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása után sem fogadja el. A kormány költségvetést hiánnyal nem terjeszthet az Országgyűlés elé.
(6) Ha az Országgyűlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt, de nem választott miniszterelnököt, az Államfő feloszlatja az Országgyűlést.

82.§

(1) Az Országgyűlés bizalmatlansági indítványt szavazhat meg egyes miniszterekkel szemben. A bizalmatlansági indítványra a 81.§ (1) (3) bekezdései megfelelően alkalmazandók.
(2) A miniszter, akivel szemben az Országgyűlés bizalmatlanságot szavazott, lemond. Az Államfő elfogadja lemondását.

83.§

A miniszter saját elhatározásból is lemondhat feladatának további ellátásáról, a miniszterelnöknek nyújtva be lemondását.

84.§

(1) Működéséért a kormány az Országgyűlésnek felelős. Munkájáról rendszeresen köteles beszámolni, valamint a képviselők interpellációira, kérdéseire, és az azonnali kérdéseire válaszolni.
(2) A Kormány az államadósság alakulásáról évente tételes elszámolást nyújt be az Országgyűlésnek.
(3) Az Országgyűlés ülésén a kormány tagjai a házszabályban szabályozott módon szólalhatnak fel, a képviselőkkel szemben többletjogokkal nem rendelkezhetnek.

85.§

A magyar állam minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.

86.§

(1) A miniszterelnök meghatározza a kormány politikájának fő irányát, összehangolja a miniszterek munkáját, vezeti a kormány üléseit, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról.
(2) A miniszterek vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alárendelt szerveket. Tárca nélküli miniszter nincs.
(3) A miniszterelnök irányításával működik a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök állapítja meg a hivatal szervezeti és működési szabályzatát, nevezi ki, és menti fel annak vezetőjét.

87.§

(1) A kormány a törvények végrehajtására rendeletet bocsát ki és feladatkörében határozatot hoz, melyeket a miniszterelnök ír alá.
(2) A kormány rendeletet alkothat az Országgyűlés által átruházott hatáskörben, melyet az Államfő ír alá.
(3) A kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A kormány rendeleteit hivatalos lapban ki kell hirdetni.
(4) A kormány az alárendelt szervek által hozott minden határozatot, intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely törvénybe ütközik
(5) A miniszterelnök, a miniszterek hatáskörükben rendeleteket adhatnak ki. Ezek a törvénnyel vagy a kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

VII. Fejezet
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

88.§

A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása, az alkotmány és a törvények keretei között.

89.§

(1) Magyarország területe fővárosra, megyékre, járásokra, városokra és községekre tagozódik.
(2) A főváros kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók ki.
(3) A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a járás és a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.
(4) Magyarország fővárosának közigazgatásáról külön törvény rendelkezik.

90.§

(1) A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők. Az önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek.
(2) A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.
(3) Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmében az önkormányzat a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat.

91.§

(1) A választópolgárok a helyi önkormányzást helyi népszavazással, illetve az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják.
(2) A képviselő-testület tagjait hét évre választják.
(3) A képviselő-testület tagjai választóiknak felelősek, bármikor visszahívhatók.
(4) Az önkormányzati választásokon kizárólag az adott településen legalább 5 éve bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező jelöltek indulhatnak.

92.§

(1) A helyi képviselő-testület:
a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,
b) gyakorolja az önkormányzat birtokában lévő köztulajdon tekintetében a birtokost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,
c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban kiegészítő állami támogatásban részesül,
d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,
e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,
f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,
g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,
h) szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati szövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.
(2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

93.§

(1) A helyi képviselő-testület elnöke a település lakói által közvetlenül választott, s törvényben szabályozott módon bármikor visszahívható polgármester. A képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre.
(2) A polgármester az önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételes államigazgatási feladatokat is elláthat.
(3) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.

94.§

(1) Az Országgyűlés köteles biztosítani az állami költségvetésből az önkormányzatoknak a kötelezettségeik teljesítéséhez, s az alapjogok gyakorlásához szükséges pénzügyi erőforrást.
(2) Az állami költségvetésből (1) bekezdésen kívül pénzügyi támogatás adható bármely önkormányzatnak, előre ismertetett nyílt pályázat útján.

VIII. FEJEZET
Az igazságszolgáltatás, a bírói szervezet

95.§

(1) Magyarországon az igazságszolgáltatást Magyarország Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi, munkaügyi, közigazgatási és katonai bíróságok gyakorolják.
(2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesítését is elrendelheti.

96.§

(1) A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2) A törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos, esküdt bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Az esküdtek illetve a Legfelsőbb Bíróság mellett működő esküdtszék megválasztását az OIT szervezi meg saját hatáskörében.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

97.§

(1) A Legfelsőbb Bíróság Magyarország legfőbb bírósági szerve.
(2) A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.

98.§

(1) A Legfelsőbb Bíróság elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Országos Igazságügyi Tanács és az Államfő közös jelöltjei közül az Országgyűlés választja.
(2) A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országos Igazságügyi Tanács és az Államfő együttes javaslatára az Országgyűlés évenként megerősíti, vagy új elnököt választ.
(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(4) A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon az Államfő nevezi ki. Bíró csak olyan személy lehet, aki a Történeti Alkotmányra vonatkozó ismeretekkel kiegészített szakvizsgával rendelkezik. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatna.
(5) A bírák kötelesek - az ügy tárgyalása során - az igazság kiderítésén munkálkodni, és a történelmi alkotmányosság jogelveit akár még törvényértelmezésként is alkalmazni.
(6) A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. Az elmozdítást az Államfő vagy az Országos Igazságügyi Tanács kezdeményezheti. Az elmozdításról csak az Országgyűlés dönthet.

99. §

(1) Magyarország bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.
(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.
(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

100. §

(1) A bíróságok igazgatását – mint az igazságszolgáltatás legfőbb szerve - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek. Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében az OIT tagjait sorsoláson kell kiválasztani a büntetlen előéletű, jogvégzett magyar állampolgárok közül, akik önként vállalják ezt a tisztséget. Az OIT tagjainak megbízatása 3 évre szól, és nem sorsolhatók újra.
(2) Az OIT megszervezi az ítélkezést segítő esküdtek felkészítését, felügyeli a bírák szakvizsgáztatását.
(3) Az OIT felelőssége, hogy az esküdteket hívatásuk ellátására pályázati úton megbízza, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények, különösen a politikai bűntettek vonatkozásában – megfelelő súllyal és folyamatosan – közreműködjenek.

IX. FEJEZET
AZ ÜGYÉSZSÉG

101.§

(1) Magyarország legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.
(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott módon - fellép a törvényesség védelmében.

102.§

(1) Magyarország legfőbb ügyészét az Államfő nyílt pályázat során kiválasztott jelöltjei közül az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára az Államfő nevezi ki.
(2) A legfőbb ügyész, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(3) A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni.
(4) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá meg kell felelniük a 31. § (2) bekezdésben foglaltaknak.

103.§

(1) Az ügyészeket Magyarország legfőbb ügyésze nevezi ki.
(2) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
(3) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

X. FEJEZET
AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

104. §

a) Az állam bevételeinek és kiadásainak, az államvagyonnak és az államadósság kezelésének s általában az állam számvitelének ellenőrzése végett Állami Számvevőszéket állít fel.
b) Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében
- az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét,
- ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket;
- vizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét;
- ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást;
- ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét;
- ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
c) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
d) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.
e) A Számvevőszék elnöke törvénysértés gyanúja esetén büntetőfeljelentést köteles tenni az ügyészségnek, aki a feljelentést nem utasíthatja el.

105. §

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, mely önálló hatáskörrel bír.

106. §

Az Állami Számvevőszék áll: egy elnökből, egy fő-számtanácsosból, a szükséges számú számtanácsosokból és a segédszemélyzetből, kikhez a kezelőszemélyzet járul.

107. §

Az Állami Számvevőszék elnöke, fő- és számtanácsosai és egyéb hivatalnokai az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.

108. §

Az Állami Számvevőszék elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés egyszerű többséggel választja meg.

109. §

Az Állami Számvevőszék ügyeit személyes felelősség terhe alatt az elnök vezeti; akadályoztatása esetében a fő-számtanácsos helyettesíti.

110. §

Az Állami Számvevőszék elnökét 10 évre nevezik ki, s hivatalát csak a 111. és 112. §-ban megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.

111. §

Az Állami Számvevőszék elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott.

112. §

Az Állami Számvevőszék elnökének vád alá helyezését az Országgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel rendeli el.

XI. FEJEZET
A MAGYAR NEMZETI BANK

113. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke olyan személy lehet, aki megfelel a 31.§ (2) bekezdésében foglaltaknak.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés választja 10 évre. Hivatalát csak a (3) és (4) bekezdésben megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.
(4) Az Nemzeti Bank elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés

@rest69:
"egy EZERÉVES ország,"

Magyarország nem ezer éves, hanem 1115 éves.

Hamis történelemszemlélet Magyarország megalapítását Vajk ténykedéséhez kötni.

"Igen egyetértek, de mint tudod sokan azt mondák, hogy a 1949. évi XX. tv. és a 1989. okt. 23-án kihirdetett módosítás szinte csak a nevét hagyta meg 1949. évi XX törvények és azt, hogy Magyarország fővárosa Budapest.
Nos ez nem igaz, mert kb. 40 paragrafusban konkrét és fontos dologban szinte azonosságok és komoly átfedések vannak az eredeti Sztálinista 1949. évi XX törvénnyel."

Tudom én is jól, hogy sokan mondják és azt is, hogy nincs igazuk.

Bárki megnézheti is összehasonlíthatja az 1949-es és az 1989-es verziót és el tudja dönteni maga is.

De persze kevesen veszik ezt a fáradtságot, így a "sokan mondják" társaság meg tudja téveszteni az embereket.

"Tehát a 1989.évi alkotmánymódosítás a lehető legrosszabb konstrukció amit már régen fel kellett volna számolni."

Igen. Azért én megértem, hogy miért így csinálták, és el is fogadom az akkori szempontjaikat, amelyek az akkori helyzetben megérthetőek.

Az 1989-es alkotmánymódosítás ideiglenes céllal készült egy átmeneti kor alkotmánya akart lenni. S nem egy új rendszeréé. Az akkori céljának és szerepének megfelelt. Nincs is azzal gond.
1989-ben mindenki egy majdan összehívandó "alkotmányozó nemzetgyűlésről2 vizionált.

Az a gond, hogy nem folytatták tovább a rendszerváltást 1991-1992-ben, s azóta sem, így ez az 1989-es szándékoltan egy néhány éves átmeneti korra készített alkotmánymódosítás máig érvényben maradt, és mára sokan a rendszer alapjának tekintik, amiben 1989-ben megállapodtak.

Éppen az a gond, hogy még mindig az a megállapodás a mai rendszer alapja.

1989-ben a kommunisták féltek a forradalomtól, a hatalmuk esetleges elvesztésétől, ezért engedtek, annyit, amennyit, az ellenzéki kerekasztalosok meg féltek a munkásőröktől, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoporttól, ezért nem akartak nagyobb változást, valódi rendszerváltást.

Ezért írom, hogy érthetőek az akkori mozgatórugók.

Csak nem azok alapján kellene működnie az országnak még ma is.

@salamander:
Az előző hozzászólásom Neked válasz.

@ibbur:
"Miután a jelen alkotmány a 49-es módosítása, ezért minden tekintetben jogfolytonos a 49 után történtekkel. Tehát törvényes volt a kommunista államosítás, törvényes volt az ÁVÓ, és rémtetteik, törvényes a kitelepítés, 1956 letiprása,törvényes az állam eladósítása a spontán privatizáció... Tetszik érteni?"

Tetszik.
Érteni.
Egyébként nagyon nem teszik, hogy ma egy 1949-cel jogfolytonos posztkommunista rendszerben élünk, amelyik viszont nem jogfolytonos az azt megelőző korokkal.

Inkább a 896-1526, 1703-1711, 1848-1849, 1920-1944 közötti időszakokkal lenne jogfolytonos, az lenne a helyesebb.

Szerintem.

"mert olyan fantasztikus közjogi építmény jött létre 1000 év alatt"

Nem ezer év alatt jött létre. Magyarország nem keresztény állam, hanem MAGYAR állam.

"minden tulajdon,hatalom, és jog forrása a Szent Koronáé."

Az a gond, hogy ezt kevesen értik, hogy pontosan mit is jelent, ezért a "liberális barátaid" könnyen félre tudják magyarázni és ezzel sokakat könnyen meg tudnak téveszteni.

Úgy kell elképzelni, hogy a Szent Korona az egy jogi személy. Hasonlóan mint egy részvénytársaság. A Szent Korona Magyarország, a magyar nemzet részvénytársasága.

A Szent Korona tagjai 1848 óta a magyar választópolgárok. Tehát mi mindannyian.

Ez jogi biztosíték arra, hogy ez az ország a magyaroké és a magyarországiaké maradhasson.

Például különbséget tesz tulajdonjog, és birtokjog között.

Természeti kincsek felett csak birtokjogot lehet(ne) szerezni, tulajdonjogot nem, mert az a Szent Koronáé, azaz az összes magyar választópolgáré.

Nagyon frappáns megoldás.

@Csumpitáz Alfréd:

Salamandernak igaza van, neked pedig nincs.

1. tényszerűen bizonyíthatóak a hasonlóságok az 1949-es és az 1989-es alkotmányverzió között.

(Ha nem hiszed hasonlítsd össze magad!)

2. Az 1949-es és az 1989-es alkotmányt is a kommunista országgyűlés fogadta el.

Az 1949-es alkotmány valóban szakított az előző korokkal, nem jogfolytonos, de az 1989-es nem. Az és így a mai rendszer is jogfolytonos az azt megelőző kommunista diktatúrával.

A mai MSZP az MSZMP és MDP, korábban MKP egyetlen jogutódja. S építheti tovább a kommu... a szoci.. a szociális piacgazdaságot.

Nem volt tehát tapasztalható semmiféle teljes rendszerváltás.

Éppen az 1989-es alkotmány akadályozta meg a későbbieket ebben. Lásd például a Zétényi-Takács féle törvényjavaslat Sólyom féle alkotmánybíróság általi elkaszálása.

Történtek bizonyos nem jelentéktelen változások 1989-1990-ben, de rendszerváltásra nem került sor.

Ezt pontosan jelzi az alkotmány is. Az 1989-es verzió csak 2-3 év átmeneti időszakra készült, nem akarták "kőbe vésni".

@mavo:
"mi alapján is írták ki azt a választást?"

Az akkori kommunista hatalom és az ellenzéki kerekasztal nevű önjelölt társaság között létrejött mutyi alapján.

@Gandalf(helyett):

"Összesen 2 sor maradt meg '89. után a régiből, de sebaj."

Na látom te vagy ibbur liberális barátja.

Örülök, hogy megismerhettelek. Igazad persze ettől még nincs, amit persze te magad is tudhatnál, ha vennéd a fáradtságot az 1949-es és az 1989-es alkotmányverzió összehasonlítására.

@vérmajom:

"Nem arról van ugyanis most csupán szó, hogy a korábbi alkotmányt hatályon kívül helyezik az új hatályba lépésének időpontjától, hanem ILLEGITIMnek tekintik egy több mint negyven éves időszak minden jogszabályát, köztük a korábbi alkotmányt (1949. évi XX. törvény) is."

Nagyon helyesen teszik.

Magyarországon csak olyan jogszabály lehet legitim, amelyet független Magyarországon hoztak.

Idegen megszállás idején hozott jogszabályok nem legitimek.

Ha bármelyikre mégis szükség lenne, akkor újat kell helyettük hozni, vagy újra meg kell erősíteni őket.

Sztálin akaratára és nyomására lett köztársaság Magyarország 1946-ban, és a kommunista 1949-es alkotmány is a jogfolytonossággal való szakítás jegyében történt.
Az 1989-es alkotmánymódosítás pedig lehetőséget adott a kommunistáknak politikai és gazdasági hatalmuk részbeni átmentéséhez az "új rendszerbe". Megtarthatták vagyonukat és tovább működhettek politikai pártként is.

Valódi rendszerváltás idején ilyesmi nem szokás, lásd Németország esetében a NSDAP példáját, vagy akár a Nyilaskeresztes Pártot Magyarországon.

Egyáltalán nem igaz az, hogy az 1989-es alkotmánymódosítás teljesen szakított az előző rendszerrel.

Mai életünket is számtalan téren, beleértve a jogszabályokat is az akkori rendszer döntései határozzák meg.

S ezekből a csekély jelentősek, hogy megyék vannak vármegyék helyett, Moszkva tér van Széll Kálmán tér helyett.

Az azonban nem csekély jelentőségű, hogy az alkotmány az 1949-esre épülő 1989-es.
A mai államformát 1946-os parlament vezette be a szovjetek nyomására.
1949-1989 között beletették a "nép" szót, aztán 1989-ben visszatértek az 1946-os szintén kommunista verzióhoz.
Az 1946-os országgyűlésben csak kettő, azaz 2 ellenzéki képviselő ült. Ők nemmel szavaztak.

Ha ez ami most van a "köz társasága" akkor miért nem dönthet róla a köz?

Ha ez ami most van a "köz társasága" akkor miért nem dönthet a köz az államfőről?

@dark future:

Nem a történelem a nézeteltérések alapja.

Hanem az, hogy kinek melyik rész (nem) tetszik ebből a történelemből és a XXI. századi Magyarországot a történelmének melyik részével akarja jogfolytonosnak tekinteni.

Kik a kommunista időszakot, kik a többit.

A kettő együtt nem megy, mert a kommunisták 1946-ban, 1949-ben szakítottak az ország történeti alkotmányával.

A mai állam az 1949-es, 1989-essel jogfolytonos.

Sokan szeretnének ezen változtatni.

Mások meg azt szeretnék, ha Magyarország továbbra is posztkommunista állam maradna.

Olyan világ meg sohasem lesz, ami mindenkinek tetszene.

@dark future:
"Ahogy ma megmosolyogjuk a Szent Korona hatalmát."

Csak mert nem értitek mit jelent, és így nagyszerűségét sem veszitek észre.

Érthető, kevesen ismerik.

A hatalom mindig szereti eredeztetni magát valahonnan.

A két leggyakoribb megoldás az isten és a nép.
Mindegyik eléggé megfoghatatlan jelkép.

Sokkal ötletesebb, praktikusabb és magyarabb megoldás a hatalmat a Szent Koronától, mint jogi személytől eredeztetni.

A földhözragadt valóság meg persze mindig is az volt, van, lesz, hogy a hatalom azé, aki - bármilyen módszerrel - megszerzi azt magának.

@flugi_:
"De a tipikus gyakorlatias használata a szent korona tannak az, hogy márpedig az uralkodó a teremtő akaratából uralkodik, aki nem hiszi, nézze, hogy a szent korona hagyja magát a fejére tenni."

Nem tudom ez mennyire tipikus, de csak egyféle értelmezés, amit elsősorban a Habsburg párti legitimisták erőltetnek és képviselnek.

A magyar történeti alkotmányból viszont a szabad királyválasztás következik.
A királyt a szent korona tagjai választják.
A szent korona tagjai 1848. óta a magyar választópolgárok.

A Habsburgoknak volt szükségük az isten akaratából, örökös, apostoli dolgokra, mert ők eltöröltették a magyar történeti alkotmány fontos alapjogait, a szabad királyválasztást, az ellenállási jogot 1687-ben.

Nekem a szent korona tanra épülő általam ide is bemásolt alkotmánytervezet sokkal modernebbnek, sokkal demokratikusabbnak, sokkal szabadabbnak és sokkal magyarabbnak tűnik, mint a mostani, vagy más tervezetek.

Nem pártokráciára épül, nem a képviselőház a legfelsőbb döntéshozó szerv mint jelenleg.

@flugi_:

"Meg mondjuk azt is értem, hogy lehet úgy értelmezni a szent korona tant, hogy aki egy olyan uralkodó ellen lázad, aki a nemzetnek árt (hogyan is dönti el?), az a szent korona nevében támadja az uralkodót. De vajon miért ne mondhatná erre az uralkodó, hogy ő igenis a szent korona nevében és érdekében teszi amit tesz, csak "nem értik a lázadók", és így tetszőleges lázadás a szent korona ellen irányul?"

Az adott korban az éppen erősebb dönti el. Később pedig az utókor értékel.

Ez hiányzik az a magyar alkotmány végéről:

ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK

120.§

A magyar nemzet ősi hagyománya alapján ha bármelyik választott képviselőnk, képviselőink testületei, az Országgyűlés hazánk alkotmánya, alaptörvénye vagy a nemzet érdeke ellen tesz, örök időkre szabadságunkban áll annak ellenszegülni és ellent mondani anélkül, hogy jogsértést követnénk el.

Természetesen az államfőnek magának is választott tisztségviselőnek kell(ene) lennie.

@Akitlosz:
Ezt a tervezetet így ahogy van aláírnám ... pedig még csak a 88-nál tartok.

Mondjuk azért van pár dolog, amivel vitatkoznék.
Mentelmi jog ... túlerőltetett, nem kell.

Hiányzik az, ami örök szívfájdalmam kb a Horn kormány óta:

Minden képviselőnek önként kell szavaznia, saját lelkiismerete és belátása szerint. Ebben nem befolyásolhatja sem pártja, sem a kormány, sem bármely külső tényező.

Ugyanis jelenleg a párttal ellentétesen szavazókat PÉNZBÍRSÁGGAL sújtja a pártjuk !! (mármint a liberális pártok, MSZP, FIDESZ ahol ez van)
Ebből adódik, hogy minden szavazás előtt a frakcióvezetőik beordítják a parlamentbe az igen-nem-tartózkodást ...
Ez közel sem demokratikus.
Ennyi erővel elég lenne, ha a 4 frakcióvezető ülne a teremben és szavazna, felesleges a sok bugyuta bólogató gombnyomogató bohóc.

@mrzigi:

Ezzel egyetértek, csak nehezen ellenőrizhető, betartatható.

Ha egyszer a képviselő lelkiismerete azt mondja, hogy úgy szavazzon, ahogyan a frakciója?

Persze lehetne védeni a renitens képviselőket, de amíg pártlisták vannak, azaz a pártok döntenek nem a választók, addig egy lelkiismeretes, pártjával szemben szavazó képviselőt nem valószínű, hogy a pártja újra fog jelölni a képviselőségre.

Egy dolog a lelkiismeret, egy másik meg a képviselő személyes (anyagi is) érdeke.

Megér egy lelkiismeretes szavazás még négy év képviselőségtől való biztos elesést?

Ebben az alkotmánytervezetben kizárólag egyéni körzetek vannak, az biztosítja a képviselői lelkiismereti szabadságot.

Bárki elindulhat képviselőjelöltnek.

Amíg a többség pártlistás delegált képviselő, addig a pártok döntenek a képviselők többségéről mindenképpen.

@Akitlosz:

Úgy látszik túl hosszú, nem jelent meg a vége:

XI. FEJEZET
A MAGYAR NEMZETI BANK

113. §

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke olyan személy lehet, aki megfelel a 31.§ (2) bekezdésében foglaltaknak.
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét – a 38. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az Államfő által jelöltek közül az Országgyűlés választja 10 évre. Hivatalát csak a (3) és (4) bekezdésben megállapított törvényes eljárás következtében vesztheti el.
(4) Az Nemzeti Bank elnöke felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, a melyet vagy maga követ el, vagy amelyet, tudomása lévén róla, jelentésében az Országgyűlés elé terjeszteni elmulasztott.
(5) A Magyar Nemzeti Bank elnökének vád alá helyezését az Országgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel rendeli el.
(6) A Magyar Nemzeti Bank elnöke, és helyettesei az Országgyűlés egyik házának sem lehetnek tagjai, tisztségük összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással, más kereső foglalkozást nem folytathatnak, és egyéb tevékenységükért díjazást nem fogadhatnak el.
(7) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(8) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

XII. FEJEZET
A Nemzeti Média Tanács

114.§

(1) A Nemzeti Média Tanács a szabad és független rádiózás és televíziózás, a véleménynyilvánítás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága, a tájékozódás szabadsága, valamint az egyetemes és a nemzeti kultúra támogatása, a vélemények és a kultúra sokszínűségének érvényre juttatása érdekében, továbbá a tájékoztatási monopóliumok kialakulásának megakadályozására, a bizonyíthatóan szándékos vagy gondatlan félretájékoztatás megakadályozása érdekében felügyeli a média működését.
(2) a Nemzeti Média Tanács tagjait az Országgyűlés együttesen delegálja alábbiak szerint:
a) a Felsőházból:
- az Akadémia és a az egyetemek képviselői: 1 fő;
- az egyházak képviselői: 1 fő;
- a szakmai kamarák képviselői: 1 fő;
- a szakszervezetek képviselői: 1 fő;
- a civil szervezetek képviselői: 4 fő;
- a külhoni magyarok képviselői: 1 fő;
- a kisebbségek képviselői: 1 fő;
b) az Alsóházból a frakciók képviselői összesen 10 főt arányos elosztásban.

XIII. fejezet
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

115.§

(1) Az állam külső fenyegetettsége esetén Magyarország területének egy részén vagy egészén kinyilvánítható a hadiállapot, részleges, vagy teljes mozgósítás rendelhető el.
(2) Hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén rendkívüli állapot hirdethető ki.

116.§

Az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén szükségállapot hirdethető ki

117.§

(1) A hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli- és szükségállapot kihirdetésére az Országgyűlés, akadályoztatása esetén az Államfő jogosult.
(2) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapot, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) Az Országgyűlés elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a miniszterelnök együttesen állapítják meg az akadályoztatás tényét, a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének indokoltságát.
(4) Az Országgyűlés a hadiállapot, rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének az indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről.

118.§

(1) A rendkívüli állapot és a szükségállapot ideje alatt az Országgyűlés akadályoztatása esetén az Államfő dönt a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről, a fegyveres erők alkalmazásáról.
(2) Az Államfő a rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton vezeti be.
(3) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés meghosszabbítja.
(4) A hadiállapotra, a rendkívüli állapotra, a szükségállapotra vonatkozó részletes szabályokat törvény állapítja meg.

119.§

Magyarország alaptörvénye a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a kormány gondoskodik.
Amennyiben a kormány nem gondoskodik a végrehajtásról és nem is ír ki népszavazást a jelen alaptörvényről, akkor alkalmazható a magyar hagyomány és a közjogi rend ellenállási záradéka.

ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK

120.§

A magyar nemzet ősi hagyománya alapján ha bármelyik választott képviselőnk, képviselőink testületei, az Országgyűlés hazánk alkotmánya, alaptörvénye vagy a nemzet érdeke ellen tesz, örök időkre szabadságunkban áll annak ellenszegülni és ellent mondani anélkül, hogy jogsértést követnénk el.

Szerintem sokkal modernebb, szabadabb, demokratikusabb és nem utolsósorban sokkal magyarabb.

@Akitlosz:
"pártjával szemben szavazó képviselőt nem valószínű, hogy a pártja újra fog jelölni a képviselőségre."

A titkos és névtelen szavazásnak ugyebár az az értelme, hogy beazonosíthatatlan legyen ki mire szavazott.

Az egyéni körzetek erőltetése felesleges, és irreális.
Éppen ennek köszönhetjük, hogy a fidesz 53%-os választási eredménnyel több, mint 2/3-os többséget szerzett az országgyűlésben.
Tehát a szavazók alig több, mint FELE szavazott rájuk !!

És valljuk be, képviseleti demokrácia van ... kb SENKI nem ismeri azt, aki képviseli, nemhogy mind a 10 jelöltet (arcról se, nemhogy azt, hogy milyen ember).
Éppen ezért is kell visszaadni a népnek a képviselőjének visszahívhatóságára a jogot.

És ahogy már fentebb írtam: a győztes párt csakis a programjában tételesen szereplő pontokat hajthatja végre, se többet, se kevesebbet ... hiszen csak erre adott neki felhatalmazást a nép.
Ez, amit most a fidesz művel:
- tényleges, konkrét intézkedési pontok mentes választási program, majd
- önkényesen a választási rendszer átírása kénye kedve szerint
- AB jogainak csorbítása és pártkatonákkal hígítása
- média uralom
- egyeduralomra törekvés, pártkatonák bebetonozása, diktatúra építése
- ...

Ez bőven kimeríti a csalás, választási csalás és hatalommal visszaélést (szerintem)
Sőt, mivel semmiféle felhatalmazása a néptől nincs alkotmányozásra, így fennáll az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása tényállása is.

@Akitlosz: Nem baj, ezt talán még gyógyítják, bár nagyon egészségtelen a sok meg nem emésztett "ismeret".

@Akitlosz: Én nem szeretnék olyan "magyarabb" ( vagyis: magyar, magyarabb és legmagyarabb, sőt: legeslegmagyarabb ? ) megoldást, amit maga előad.

@Akitlosz: Ez a részvénytársasági metafora a megemésztetlen ismeretek és a maga ködös hazugságainak legszebb példája.

A korona nem rt és teljesen más a funkciója, a közhatalmi jogszemélyiség és a magánjogi is más.

@mcs: Ez a politikai játék olyan váltógazdaságba torkollhat, amelynek az lesz a legfontosabb célja és megkülönböztető jegye, hogy amint egy új garnitúra kerül a hatalomba, a régi szervezeti rendszert megszünteti ( ezzel az összes, a korábbi garnitúrához hű vezető alól kihúzza a talajt ) és új nevű, de az előzőekkel nagyjából azonos jogkörű szervezetek hoz létre.

A bebetonozás éppen ezért teljesen lehetetlen és kizárt.

Orbán megismételte a fenti tételmondatot mai beszédében. (fidesz.hu/index.php?Cikk=160156)

Úgy látszik, ragaszkodnak saját alkotmányos legitimációjuk elvesztéséhez.

"Meg persze az is érdekes, hogy akiknek a jogfolytonosság hiányzik most miért éppen 1949-1989-cel akarnak jogfolytonosak lenni és miért nem az azt megelőző ezer+++ évvel?"

Talán mert a köztársaság, mint államforma nem a feudális Magyarországhoz köthető, hanem 1848-hoz, 1946-hoz, és 1989-hez?
(csak halkan jegyzem meg, hogy a '89-es Alk. módosítás tartalmilag gyakorlatilag új Alkotmányt eredményezett. Talán azért nem kapott új törvény számot és nevet, mert az általad is említettek fogadták el - persze a szakmai munka nem rájuk maradt :)

"Jogot bele lehet keverni, de azért az alkotmányozás elsősorban politikai kérdés. Politikai akarat, szándék, harc kérdése."

A 2010-es választás demokratikus volt? Mert ha igen, akkor okafogyott arról beszélni, hogy az Alk. kommunista. Csak a polititka beszél forradalomról.Maradjunk abban, hogy a jelenleg hatályos Alkotmány lefekteti a jogállam alapjait. Innentől kezdve jogon kívül helyezni az Alkotmányozást igen nagyvonalú gondolatmenet.

@Akitlosz: erre válaszom az előző kommentben. (kimaradt, bocsánat)

@Csumpitáz Alfréd:

Kedves Kolléga?

Magyar jogtörténet: elégtelen
(indoklás: Önnek fingja nincs a szent korona tan lényegéről. )

UV elégséges teljesítéséhez kérem
elolvasni Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története c. művét.

...