Tudtommal a hagyatéki eljárás során az ingatlan FORGALMI értékét tüntetik fel a hagyatéki leltárban, amit az illetékes önkormányzat adóosztályán a helyi forgalmi viszonyoknak megfelelően határoznak meg, függetlenül attól, hogy az ingatlan lakott-e vagy sem.
A jelzáloggal terhelt tartozás csak akkor lehet hagyatéki teher, ha a kölcsön visszafizetésének terhe édesanyátokat terheli (meg kell nézni, hogy milyen minőségben írta alá a kölcsönszerződést, de az is lehet, hogy csupán a jelzálogszerződést írta alá, mint tulajdonostárs). Attól, hogy a hagyatéki vagyont jelzálog terheli, az még nem lesz automatikusan hagyatéki teher is, mert a hagyatéki teher nem a hagyatéki vagyont kell, hogy terhelje, hanem az elhunytra vonatkozik.
Mellesleg, ha az ingatlant továbbra is egyedül a testvéred lakja, illetve a Kft.-je használja, akkor jogosult vagy tőle ezért bérleti díjat kérni.

szép család. gratulálok :D

nincs is szebb annál, amikor testvérek marakodnak
bármelyikük is a hülye

Ja, hogy a kérdéseidre is válaszoljak:
1./ Annyival előnyösebb helyzetben van, hogy ő van birtokon belül (lásd még: lakhatáshoz való jog)
2./ A közjegyzőnek nincs hatásköre arra, hogy bárkit, bármire felszólítson (kivétel a közjegyzői díj megfizetése...), a hagyatékátadó végzés csak írásba foglalja a halál következtében létrejött - örökösödési - állapotot, illetve a hagyatéki eljárás során egyezséget köthettek a testvéreddel a hagyatékra vonatkozóan. (A közjegyzőnek kötelező pártatlanul tájékoztatni mindkét felet a hagyatéki tárgyaláson a jogaikról és lehetőségeikről, de valószínű örülni fog neki, ha már a tárgyalás kitűzése előtt jelzitek neki, hogy hosszabb tárgyalásra számítson a vitás kérdések miatt.)
3./ Ezt a közjegyző tudja (mármint, hogy mi szerepeljen benne)
4./ Fellebbezésnek csak akkor van értelme, ha véleményed szerint a közjegyző jogsértést követ el. Ezt viszont felesleges megelőlegezni. Tudtommal az illetéket mindenképpen meg kell fizetni, de ebben nem vagyok biztos.

@lángoló babakocsi: Azt ne hidd, hogy ez kivételes. Sok ilyen esetről halottam már.

Ez szinte biztos, hogy nem hagyatéki teher. Ha apuka sem él már, akkor a testvértől kérni kell a használat ellenértékét a hagyaték megnyílásának napjától. A hagyatéki eljárás ha nem tetszik, a bírósághoz kell fordulni; ha arra nincs pénz, lehet kérni mindenféle dolgot (költségmentesség, illetékfeljegyzés, pártfogó ügyvéd, stb)

Hmm..Tényleg fura, ha a szerető gyermek nem tudja, hogy testvére hol lakik, vagy hogy édesanyjánál lakik valaki.

@Rá Dios: Valóban furcsa. Gyanítom most, hogy leesne valami, már tudja hol lakott az anyu...

Ne vergődj, ülj le a tesóddal, és beszéljétek meg, hogy ki mit szeretne!
Egyszerű ez...

Szerintem ket pofon a tesonak es akkor majd szepen elall a kovetelozestol.

hat nem ilyen de hasonloan tirpak nagybatyjam nekem is van. ha meglatom nalunk kirugom a labat aztan kikuszhat a kapu alatt ahogy csak akar.

Nem ezt vártuk tőlük.Csak dióhéjban az utóbbi napok.Az érdek képviseletek fogják be mert nekik kétharmaduk van,A Fideszes képviselőjelölt a falhoz vágja a titkárnőt,Papcsák 400 milliós mutyija,Papcsák költségtérítése,Fideszes jelölt pornográf képe,A ronmániai menekültből minisztériumba emelt Szöcs baromsága a Szabó Ervin könyvtár nevének megváltoztatása.Nem sorolom tovább,nekem meg sok más embernek meg ez veri ki a biztosítékot.

ORBÁN TAKARODJ!

hasonló tésztában vagyok, anyám a tulajdonos öcsémmel ketten vagyunk a haszonélvezők. csakhogy anyám a holnap utánt is elkölti, most már ott tart, hogy az ingatlant is el akarja b...ni, mi viszont nem vagyunk hajlandók lemondani a haszonélvezetről. anyám fenyeget, követelőzik, kitilt, letilt, visszavonja a haszonélvezetet stb. patthelyzet, de nem engedünk.

sajnos örököltem párszor ingatlant, van tapasztalatom.
az, hogy az ingatlant lakottan örökölted neked értékcsökkentő, a benne lakónak nem.
ha a testvéred pattog, kérj tőle és a cégétől bérleti díjat, használja a vagyonod, fizessen érte.
meg kéne nézni a hitelszerződést, a hagyatékival a kezedben tárgyal már veled, mint tulajdonossal a bank és utána mozogni.
a közjegyzővel közölni az általad ismert tényeket, ezeket bizonyító papírokat ő begyűjti és az alapján hoz döntést.

@ampelmann: Mi a baj a tirpákokkal? Nem értem- Miért nem kínai, román vagy arab?

Imádom az ilyen meghitt szeretetben és egyetértésben élő családokat. Jó nagy féreg lehet ez a testvér brigád darabonként és egyben is. Képzelem azt a házat is, milyen lehet ezek után...valami düledező elhanyagolt fos, mert amíg a mama élt, senki nem költött rá, de most, hogy megmurdelt az öreglány, mindegyik hasznot les, de a teher meg nem kell. Egyáltalán! Eltemették ezek az anyjukat vagy csak elkaparták a disznóól és a trágyagödör között?!

Kérjetek tőle albérleti díjat, mert a közösben lakik. Erre ő majd állagmegóvás címén nyújt be követeléseket.

@Turk Hava Yollari: Lehet, de míg a bérleti díj után "csak" adózni kell, addig az állagmegóvásra vonatkozó követelést számlával kell igazolni. Egy ilyen "Megcsináltam a tetőt, mert beázott. 500 000 HUF a te részed belőle." mondat nem elég.

1. Szerintem valszeg a tesó a hitelszerződés aláírója, a mama csupán lehetővé tette, hogy a jelzálogot felvezessék a házra. Így persze ő is adóstárssá vált, de - lévén, hogy elhalálozott -, rajta a bank már nem követelhet. Egyedüli adós maradt a tesó.
2. A jelzálog a fentiektől függetlenül a házon van, azaz lényegében a ház a banké, még akkor is, ha a kjő hivatalosan a törvényes öröklés rendje szerint átadja azt a tesóknak, azaz ők lesznek a tulajok fele-fele arányban.
3. A fentiek alapján a posztoló tesó valóban teherrel örökölte meg az ingatlant, de igényelheti a másiktól - szépszóval vagy perrel -, hogy mentesítse az ő részét a teher alól, azaz vagy próbáljon megegyezni a bankkal, hogy a jelzálog csupán a fele részre legyen felvezetve vagy fizesse vissza a felvett kölcsönt. Ezen megoldások egyikének sincs persze sok esélye.
4. Posztoló alternatívaként megteheti, hogy visszautasítja az örökséget. Ez esetben a bentlakó tesó tulajdonába kerül az ingatlan a felvezetett jelzáloggal együtt, azaz nyakában marad a kölcsön visszafizetésének a terhe vagy az ingatlan elvesztésének a lehetősége.

Persze vannak még további alternatívák, de egyelőre ennyi jut eszembe.

Tisztelt levélíró!

Magóg kollégának van igaza.

Legfeljebb annyival egészíteném ki, hogy:

Meg kell tudni, hogy édesanyád adós vagy csak zálogkötelezett volt-e a kölcsönszerződésben.

Ha az előbbi, akkor az adósság öröklődik (természetesen csak max. a megörökölt vagyontárgyakkal vagy ha azok nincsenek meg, akkor azok erejéig felel az örökös).

Ha az utóbbi, akkor az azt jelenti, hogy ha az adós nem fizet, akkor - mivel a zálogjog tulajdonosváltozástól függetlenül terheli az ingatlant - az örökös csak az ingatlannal felel.

Nem sokat nyersz, ha nem ismered el a bank igényét, attól még felelsz.

A testvéred nincs előnyösebb helyzetben, mint ahogy Te sem.

Megismételném a fentebb leírtakat, hogy az eljáró közjegyzőnek tájékoztatási kötelezettsége van és ő van tisztában a teljes tényállással. Mi itt legfeljebb tippeket adhatunk, ami a nem teljes kép ismeretében sokat nem ér. Kérdezd a közjegyzőt, ő pártatlan.

@renegát:
Mi a fenének ad jogi tanácsot az, aki nem jogász? Árulja már el nekem valaki! Bődületes...

@Schulteisz, az ikrek: Volt egy matekpélda anno, örökléses eset volt.
Most nem emlékszem pontosan, de valahogy úgy működött, hogy az örökösök a felsorolt örökségek (vagy ökörségek?) mellé odaírtak egy-egy összeget, amennyit nekik megér. Ezek az összegek nagy eséllyel különbözni fognak. Ezt követően egy optimalizáló algoritmussal ki lehet hozni mindenkinek a maximumot, ami a saját maga által beírt összegeken alapul.

@renegát: Az örökség visszautasítása csak abban az esetben lehet megoldás, ha a posztolónak nincs leszármazója. Ha ugyanis van, akkor a hagyaték visszautasítása folytán a soron következő örökös - vagyis a posztoló gyermeke(i) - örökölné(k) meg a posztoló örökrészét és amennyiben a leszármazó kiskorú, úgy neki már a hagyaték visszautasítására sem nagyon van lehetősége (esetleg, ha bizonyíthatóan nagyobb a teher, mint a vagyon...).
+ nem vagyok benne biztos (é.: nem vagyok jogász), de gyanús, hogy a bank felé módosítani kell a kölcsön/jelzálogszerződést, hiszen a testvérednek a szerződés szerint értesítenie kell a bankot a haláleset bekövetkezéséről. Itt lehetne még mozgástered, de ehhez már tényleg ismerni kellene a papírokat.

@renegát: "a tesó a hitelszerződés aláírója, a mama csupán lehetővé tette, hogy a jelzálogot felvezessék a házra. Így persze ő is adóstárssá vált"

Nemnemnem.
Úgy általában adóstársnak lenni (gyakorlatilag készfizető kezességet vállalni) egy tartozásért, vagy csak egy bizonyos vagyontárgyat (legyen az akár egy ház) zálogul felajánlani egy tartozás fedezetéül, az nem ugyanaz.

ha a mama nem volt adós(társ), akkor nem hagyatéki teher, ha az volt, akkor igen.

Mindegy, ki lakik benne, fifty-fifty, és tényleg lehet kérni használati díjat.

A legjobb megegyezni.

@Fidesz pornó, pécsi pap sex, "éljen a Fidesz-KDNP!: nem unod még ezt, te ökör?

ha még gyerekként agyonütöd már szabadultál volna.

Üdv!

> Hárman örököltük meg Édesanyánk házát.

Ok.

> Testvérem állítása szerint több éve már, hogy itt lakik.
> Itt van az állandó bejelentett lakása.

Hogy hol lakik a tesó az az az ingatlan értéke szempontjából totál lényegtelen.

Sőt annak sincs jelentősége, hogy eddig "szívességi használóként" benne lakott-e vagy sem.

> A hagyatéki leltár alapján az ingatlan beköltözhető állapotban volt.
> Ezt a tesrvérem cáfolja, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ő benne lakik,
> lakott az ingatlanban.

Ez továbbra is tökmindegy.

> Kéri a lakott érték megállapítását.

De mi a fasz alapon?? Jelenleg jogcím nélkül lakik benne.

Lakott érték megállapításának akkor volna helye, ha mondjuk anyukádnak lett volna egy élettársa aki még élne és neki haszonélvezete lenne az igatlanon... és ha a hagyték több tételből állna, és az osztozkodásnál fontos lenne az egyes tételek piaci értéke. Na akkor kéne "lakott érték"...

> A házon jelzálog van.

Na ez már érdekesebb.

Nem derül ki a leveledből hogy mi is a helyzet - ne lepődjetek meg, ha a közjegyzőnél a hagyatékin a hitelintézet képviselője is megjelentik majd...

> A testvérem nevére felvett hitelnek a biztosításaként, ebbe
> Édesnyám beleegyezett, mert így szándékozott akkor a ftán
> segíteni.

Mint írták, itt nem tudjuk mi van ( nem derült ki a posztodból, sőt lehet hogy Te magad se tudod hogy pontosan mi is a helyzet).

Anyukád lehetett adóstárs, készfizető kezez és az is lehet hogy "csak" az ingatlanra történő jelzálog bejegyzéséhez járult hozzá. Ez így kapásból három különböző eset... és közben azt se tudjuk, mi van a hitellel, mennyit törlesztett már belőle a tesó stb.

> Testvérem hagyatéki teherként akarja ezt a hitelt teljes összegben.

Magyarul teljesen hülyének néz benneteket, és a saját hasznát lesi.

> Azt akarja, írjuk alá, hogy ezt az egész összeget hagyatéki
> teherként elismerjük, és fizetni fogjuk.

Ja, még Ti fogjátok fizetni az ő tartozását...

Alá ne írjátok!

Tulajdonképpen SEMMIT ne írjatok alá, csak amira a saját ügyvédetek azt mondja, hogy igen, ezt írjátok alá.

Most jöhetsz azzal, hogy ügyvédre sincs pénzed - hát, erre azt tudom mondani, hogy én leszarom, nem az én pénzem múlik rajta... hanem a tiétek.

Ketten a másik tesóddal bízzatok meg ügyvédet, hogy képviseljen benneteket a hagytéki tárgyaláson és esetleg utána is.

Gondolj bele: ha mondjuk a ház amiről szó van ér 2.4 millát (annyit egy vacak helyen levő falusi ingatla is szokott) akkor ennek a harmada 800 ezer Ft.

Ha Neked mindegy, hogy végül 700 ezred lesz vagy mondjuk 100 ezred, akkor menj csak oda ügyvéd nélkül...

> Cserébe Ő hajlandó lesz kiköltözni, és KFT-jének a székhelyét is
> megszünteti, ami ebbe a házba van bejegyezve.

Ccca.

Kiköltözni akkor is kifog, ha a bírósági végrehajtó (áprilisban) kiköltözteti...

> A kérdésem az lenne:
> 1.Valóban előnyös helyzetben van veünk szemben?

Igen, mert Ti a jelek szerint vészesen hülyék vagytok.

> 2..Kérhetjük-e a közjegyzőtől, hogy a lakás elhagyására,
> elhelyezési igény nélküli kiürítésre szólítsa fel?

Erre a közjegyző nem szólíthatja fel csak majd a bíróság, egy hagyatéki per után hozott ítéletben...

> 3. Hogyan fogadjuk el a közjegyző által írt hagyatéki végzést.? Mi szerepeljen benne ikvetlenül?

Ezt érdemes a közjegyzőre bízni, nem szokott hülye lenni.

> 4. Ha nincs pénzem a fellebezési illeték megfizetésére, akkor
> hogyan tehetem meg a fellebezést?

Egyáltalán mi a fasz ellen akarsz fellebbezni ????

****

Amúgy meg jogászurak, az anyuci által az egyik örökös hitelének jelzálogául adott tulajdonrészt kapcsán senkinek se juttott eszébe a PTK 619:

> 619. § (1)
> Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik
> örököstárs köteles a hagyaték értékéhez
> hozzászámítani annak az ingyenes adománynak
> az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében
> részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az
> örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra
> lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás
> kötelezettségével adta (osztályrabocsátás).

Azaz amennyiben "a körülményekből arra lehet következtetni" hogy az anyuci nem akarta a másik két utódát megrövidíteni a harmadik javára, akkor biza a hitelt a hitelfelvevőnek KELL kiköhögnie ...

Érdekes szitu, szerintem jó kis hagyatéki per lehet belőle :)

bye
Sics

ps:

Iustiuzmord: fejlődsz! :-D

@Sics68:

619. § (1) - ez de szép

Ugyan, nem meglepő dolog ez a családi civakodás.

Ismerek olyan testvérpárt, ahol az egyik a szülőnél lakik, eltartja, ápolja őt, míg a másik csak legfeljebb havi egyszer benéz, s arra vár, hogy majd úgyis ő örökli a felét. Persze a halála után, lehet, hogy majd jön egy olyan poszt, hogy milyen szemét a tesó, mert ott lakott eddig is és most nem akar kiköltözni, s hogyan lehetne elérni, hogy kilakoltassák, mert nekem is jár a fele.

@renegát:
3.: Vagyonmegosztás kell hozzá, az meg családi házra macerás lesz.

Nem lepődnék meg, ha előkerülne egy eltartási szerződés is menet közben...:))

Ja, és ha lemegy a hagyatéki, akkor arra számíthat, hogy a bank kérésére a tesóka vagy megkéri őket, hogy szálljanak be a hitelbe mint fedezetnyújtók (szerintem a levélben hülyén megfogalmazott mondat erre vonatkozik egyébiránt), vagy a bank -mivel a hitel fedezet (már csak 1/3!) nem éri el a hitel 40%-át, ezért - további fedezet bevonását fogja kérni -amit, jó eséllyel a tesó nem fog tudni megtenni-, esetleg fel is mondja a hitelt és jön az árverezés.

Szóval kedves posztoló, azért ha látni akar valamit az örökségből, akkor inkább próbáljon közös nevezőre jutni a tesóval a hitel fedezete tekintetében, különben mindenki szarul fog járni! (Igen, még a bank is, mert áron alul fog árverezni és nem marad pénzénél...)

És még egy dolog: a hitelszerződésben az adós fizet, a fedezetnyújtó "csak" a biztosítékot bukhatja, nem kötelezhető fizetésre. Tehát ha a tulajdonrészt fedezetként kell bevonni, az még nem jelenti azt, hogy fizetni kell a hitel részleteit!
(Persze nem kicsi kockázata lesz, hogy nemfizetés esetén úszik a ház, de ez már megint egy másik történet)

@Sics68:
Ez így korrekt.

Egy dolgot kell még hozzátenni, ezt nem olvastam sehol: az, hogy ott lakott-e vagy sem, egy dolog határozza meg: be volt-e jelentve!?

A hitelről is korrekten nyilatkozott Sics, azon áll vagy bukik a dolog, hogy édesanyád milyen szerepet vállalt a hitelben. A legegyszerűbb a technikai adós (jelzálogkötelezett). Ez esetben (erre tippelek egyébként) a az öröklés szokásos rendje szerint kell végigvinni az eljárást, a hagyaték átadásakor pedig a bank képviselője által hozott/írt nyilatkozatot (hozzájárulás jelzálogjog bejegyzéséhez) nem kell aláírni, ekkor a tesónak, más fedezet híjján, vissza kell fizetnie a hitelt.

Ha anyukád adós vagy kezes volt, más a helyzet.

S@Sics68:
Sajnos tévedsz: egyáltalán nem lényegtelen, ugyanis hol lakik a tesó az ingatlan értékét tekintve. Ha a lakásban, akkor lakottan jóval kisebb a forgalmi értéke, mint lakatlanul.

@renegát: ennyi hülyeséget, buta tanácsot már rég olvastam, főleg egy kommenten belül.
Szerintem amihez nem értesz profi szinten, abban ne adja tanácsot bajban lévőknek.

De úgy egyébként, meséld már el, miért is lenne a mama adóstárs csak azért, mert az ingatlanát engedte megterhelni? Legjobb tudomásom szerint ettől még csak zálogkötelezetté válik. Nem ő vette fel a hitelt, nem adóstárs (legalábbis a poszt erre nem tér ki, lehet, hogy a posztoló se tudja), és ha nem adóstárs, akkor a hitel sem öröklődik.

Ejj, milyen szép is a testvéri szeretet:)

kicsit off, de ügyvéd kollegák nem tudtak válaszolni.

szóval mi történik akkor, ha valaki egy napon két -eltérő tartalmú- végrendeletet ír, aztán mondjuk másnap meghal?

akkor melyik az érvényes? honnan lehet tudni? (tegyük fel, hogy az összes többi formai és tartalmi kellék megvan bennük)

@mcs: szép az off felvetése
Szerintem első körben a közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó két, ellentétes tartalmú, azonos napon keltezett végintézkedés hátrahagyásával halt meg és felhívja a feleket, hogy x napon belül indítsanak pert végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt. A hagyatéki eljárást a per jogerős befejezéséig függőben tudja tartani. A bíróságnak lehetősége van tanú meghallgatásra és különböző bizonyítási eljárások lefolytatására.
Más kérdés, hogy mit tesz a közjegyző, ha a perindításra kitűzött határidő eredménytelenül telik el. (Ezt viszont csak egy gyakorló közjegyző tudná megmondani)

@Magóg: "A bíróságnak lehetősége van tanú meghallgatásra és különböző bizonyítási eljárások lefolytatására."

lehetősége az tényleg van, de hogy találja ki az örökhagyó szándékát, azt nem tudom.

@mcs: A végintézkedés, ahogy a nevében is benne van az örökhagyó végső intézkedése arra vonatkozóan, hogy halála után hogyan történjen az öröklés. A bíróságnak tehát azt kell kiderítenie a bizonyítási eljárások lefolytatásával, hogy az egy napon készült végintézkedések közül melyik a későbbi.
Ha a bíróság arra jut, hogy ezt nem lehet kideríteni, akkor valószínűleg a törvényes öröklés rendje fog érvényesülni, amit az örökösök megtámadnak, a másodfok új eljárásra utasítja a közjegyzőt, aki megintcsak nemtud másként dönteni, és így tovább, és így tovább.

@mcs:
Magóg válasza alapelvnek jó, ugyanakkor egy tételt alaposan kihagy. A gyakorlati eljárás szerint ugyanis a végrendelet formai megfelelőségéhez kell annak valamilyen formában való ellenjegyzése és rögzítése a végintézkedéseket nyilvántartó központi rendszerben (ehhez tudtommal közjegyzők és ügyvédek férhetnek hozzá). Vagyis ha valaki végrendelkezik és azt nem rögzítik a rendszerben, akkor az bizonyos szempontból érvénytelennek tekinthető, ha egy már van a rendszerben, a következő nyilván azt felülírja.

@Professzore:

ez nem így van. a végrendeleted érvényes, ha azt teljes egészében kézzel írod. se tanú, se regisztráció nem kell hozzá.

"Szerintem első körben a közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyó két, ellentétes tartalmú, azonos napon keltezett végintézkedés hátrahagyásával halt meg és felhívja a feleket, hogy x napon belül indítsanak pert végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt."

Ez téves nem kötheti ilyen feltételhez a döntését... valamilyen szempont szerint döntést kell hoznia amit persze meg lehet támadni.

Egyébként a helyes döntés az, hogy az örökhagyó szándékát nem lehet megállapítani és a törvényes öröklés rendjét kell alapul venni.

@Pascal: Miért kellene döntést hoznia? Ha emlékeim nem csalnak a hagyatéki eljárásról szóló jogszabály lehetőséget ad a hagyatéki eljárás függőben tartására - talán 4 vagy 5 esetben - amit egyébként a közjegyzők egy kicsit "kiterjesztően" szoktak kezelni és egyéb, eleve vitatható esetben sem kényszerítik bele az örökösöket a fellebbezésbe, hanem azt mondják, hogy döntsön a bíróság, aki lehet, hogy simán megállapítja, hogy az egyik végrendeletet reggel írta, a másikat meg este.

@mcs: ha tanú és regisztráció nem is kell, azért dátum és aláírás nem árt...

Hát lehet, hogy neked van igazad, bár szerintem ilyenkor nincs helye függőben tartásnak.

(ugye a példa alapján két darab, saját kézzel írt, ugyanarra a napra dátumozott végrendeletről van szó, tanú nincs, szakértő nem tudja megállapítani, stb. stb.).

Ilyenkor az örökhagyó végakarata nem megállapítható, mást a bíróság sem nagyon tud tenni.

@Pascal: Én nem tudom, s hatáskör hiányában a közjegyző sem tudhatja, hogy van-e tanú vagy egyéb más bizonyíték, amely el tudja dönteni a végrendelet érvényességének kérdését. A bíróságnak viszont van rá hatásköre, hogy bizonyítási eljárást folytasson. Én a példából csak annyit tudtam kiszűrni, amit egy közjegyző is kiszűrhet: kezemben van két, ugyanazon napra dátumozott, látszólag alakilag rendben lévő végrendelet, hogy van-e tanú, vagy, hogy az örökhagyó írta-e mindkettőt azt csak a bíróság tudja vizsgálni. (Szigorúan értelmezve asszem ilyen esetben nem lehet függőben tartani az ügyet, de ez annyira speciális eset, hogy ilyenre nyilván nem tér ki egyetlen taxatív felsorolás sem.)

Mondom lehet, hogy igazad van... hiszen hagyatéki eljárásban bizonyítani nem lehet.

Bár ha én közjegyző lennék, ami nem vagyok, akkor azokat a körülményeket venném figyelembe amit figyelembe tudok venni, és ha annak alapján az örökhagyó akarata nem megállapítható hoznék egy végzést, aztán ha valaki úgy gondolja vannak egyéb körülmények, támadja meg... általános elvként, nem csak kizárólag ebben az esetben.

Furcsa lenne, ha a hagyatéki eljárást függőben tartanám, aztán - bár nem értenek egyet - az örökösök egyikének sem ér az egész annyit, hogy pert indítson.

Más kérdés, ha a felsorolt függőben tartási okok egyike konkrétan felmerül, de szerintem a példában nincs így.

Megjegyzem, év végétől úgy tudom ez is nemperes eljárás lesz, lényegében elsőfokú bírósági döntés.