Hát azért a szerződés a munkáltatót is védi... Te ingyen (a cég pénzén) tanulhatsz (plusz tanulmányi szabi...), ezért aláírsz tanulás +X időt a cégnek.
Persze a lóvét a cég amúgy is befizetné v.mi továbbképzési adóként, szóval neki semmibe sem kerül.

Tanács: olyan új munkahelyez keress, aki átveszi a tanulmányi szerződésed, magyarán kicsengeti az előző cégnek a tartozásod, és folytatja veled a tanulmányi szerződést. Ha jó szaki vagy a területeden, találsz ilyen céget.

Jogászok: ez működhet?

most felmondtál, vagy felmondtak neked?!?

@ghck: Fel szeretne mondani. Legalábbis az írás értelme ez.

@Deviáns: Egyrészt miért ne működhetne, konkrétan hallottam ilyenről (első kézből, de magát a szerződést nem mutatta meg az ismerős, miért is kértem volna, csak beszélgettünk), de nem ma volt.

Másrészt azt hiszem, hogy nem tudja a cég az egészet leírni a szakképzési hozzájárulásból, csak egy kis részét.

@Deviáns: Majd 20 éve volt, de nekem egy sima A4-es papír (meg megfelelő bizalom) elég volt, amin a leendő munkaadóm leírta, hogy egy összegben kifizeti az akkori munkadómnak a tanulmányi szerződés összegét, én meg a felét havi X forintonként törlesztem.

Ismerni kéne a szerződés szövegét.
Anno én úgy oldottam meg, hogy kirúgattam magam. Pontosabban nem tettem semmit azért, hogy meg akarjanak tartani mint munkaerőt (Sok késés, sok betegség, sok lógás.) Abban a szerződésben a kirúgás azzal járt, hogy nem kérhetik vissza a pénzt. Igaz, az még állami vállalat volt.

Nekunk kivulalloknak ez a sztori azt a tanulsagot nyujtja mint a devizahitel:
elore tessek felmerni a donteseink kovetkezmenyeit.

Asszem neked kell(ene) tudni legjobban mit enged meg a tanulmanyi szerzodesed... a ceg penzet hasznaltad tanulasra, cserebe valamit adnod kell.

Büdös tolvajok. Remélem életetek végéig trágyát lapátoltok.

@kpityu2: Ezt most kinek és miért írtad?

@szaGértő: én is ezt gondoltam, amíg nem olvastam ezt: "aki épp felmondás alatt van"... Így viszont nem értem.

@heliox: Attól függ, hogy mennyit tud leírni a cég, hogy mennyi szakképzési hozzájárulást fizet a munkavállalók után. Ha elég nagy az összeg akár az egészet leírhatja.
Itt egy link:
www.frankenberger.hu/szakkepzesi-hozzajarulas

1 millió a tandíj? Vagy ez váltságdíj?
Aránytalan szerződés?

Saját tapasztalat alapján. Mindenféle megállapodás működhet, akár az is, hogy ha az új munkáltatóddal megegyezel, hogy kifizeti helyetted és felé rendezed mondjuk részletekben, vagy aláírod ott az x évet.
Ami kellemetlen ilyen esetekben, hogy a végösszeg megállapításakor nem csak a tandíjat veszik figyelembe, hanem tanulmányi szabik (vizsga és felkészülés), az utazási támogatás, és egyebek költségét is. A milliós nagyságrend nem olyan borzasztó összeg, ha ezt 4 éves képzésre vetítjük.
Azonban azt tanácsolom, hogy mindenképpen a megegyezést kell keresni, a peresített vitából nem jöhetsz ki jól (vélelmezve, hogy a tanulmányi szerződés rendben van).

@||II||II||: Miért ne lehetne 1 milliós tandíj? Négy féléves fizetős pozst. grad. képzés pölö.

@Yasashi Tanuki: Ez mondjuk érdekes helyzet, hogy a kérdéses időszak alatt mennyi szakképzési hozzájárulást írt le. Mert ha a tan.szerz. megfizetését követeli a munkavállalótól, az kvázi jövedelemként jelenne meg.
@check: Még annyit ehhez, hogy a munkáltató a szerződés pénzbeni megváltását alapesetben időarányosan követelheti, tehát amennyiben 1 év már eltelt a végzés óta a 4ből, akkor csak a fennmaradó 3 évre eső részt követelheti.

Valami nem stimmel a tényállásban. (Vagy a fogalmazásban.) Konkrétan arra gondolok, hogy a tartozás "már" több mint 1 millió. A tanulmányi szerződésből eredő tartozás az idő múlásával nem növekszik, hanem csökken.

Amúgy ahogy fent is írták: ismerni kellene a szerződést és az összes lényeges körülményt. Egy ilyen levéllel önmagában nem lehet mit kezdeni.

2 eve volt? Akkor mar lassan el is vegzi a posztolo a kepzest, nem? Amugy ha jol ertem, a munkahely meg megvan - szepen keresgelni kell es interjukon nem titkolni a helyzetet. Ha egy cegnek igazan kell az az ember, szo nelkul "ki fogja valtani" a posztolot. Lehet persze nagyvonalu a regi munkaltato is, bar ez nem tul gyakori.
Tenyleg ismerni kellene a reszleteket, nemcsak azt hogy mi all a szerzodesben, hanem azt is hogy miert romlott meg a viszony (ha egyaltalan) vagy miert akar elmenni a posztolo. Hiszen egy tan.szerzodes altalaban kituntetes, jelzi hogy a ceg hosszu tavon szamit az illetore.

én is hasonló cipőben jártam, mert ahogy végeztem a főiskolán, már nem terveztem, hogy ott dolgozzam, ahol tanulmányi szerződést kötöttem. Először ők is vissza akarták fizettetni az egészet, de én azt nmondtam, hogy a szerződés kötésekor az ügyvéddel megbeszéltem, hogy ha visszafizetném, akkor azt részletekben is lehet (ez így is volt). Másnap visszafizettem a tartozás kb. felét, aztán fél év alatt havonta letörlesztettem a többit. Ez 15 éve volt, akkor 350 ezer ft-t kellett visszapengetni. Én azt javaslom, hogy próbálj meg hozzám hasonlóan részletfizetést kieszközölni.

Egy közös megegyezés sok mindent elbír.

Kicsit zavaros az ügy... Mi az, hogy már :O 1 millióra rúg a tartozás? A tanulmányi szerződés kötelező eleme a munkáltatót terhelő támogatás formája és mértéke (Ez nem kamatozhat), valamint a kötelezően letöltendő szolgálati idő, aminek arányosnak kell lennie a támogatás mértékével, de maximum 5 év. (stb)
A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban a Munka Törvénykönyv 1992. évi XXII. szabályai az irányadóak.
A munkavállaló részéről történt szerződés szegés esetén dolgozónak vagy az új munkáltatónak kell kifizetni a képzés költségeit.
Lehet még egy "mentsvárad" : ha a munkáltatód is valamilyen formában megszegte a szerződést. Pl.: ha a tanfolyamdíjat részben, későn fizeti vagy a sikeres vizsga után nem helyez a megfelelő munkakörbe. Ezekben az esetekben a munkavállaló mentesül a szerződésben meghatározott kötelezettségek alól.

A sztoriból az túnik ki, hogy "két éve léptem be" egy tanulmányi szerződésbe, mivel minden komolyabb képzés legalább két éves, vélhetően most dördül el a startpisztoly egyrészt a posztoló megszerezte a papírt, és kinyílt előtte a világ, másrészt a munkáltató most szeretné felhasználni a megszerzett tudást.

Egy szerződés az szerződés, még ha mostanában utalások is vannak arra, hogy mégsincs így. Szerintem korrekt is. Én a posztoló helyében maradnék, vagy kiszámolnám, hogy hogyan éri meg.

Először próbáld meg a közös megegyezést. Csakis írásban!

Ha abba nem megy bele, akkor nézesd meg valakivel a szerződést, hogy mi van kirúgás esetés. Akár rendes, akár rendkívüli. Ha még a rendkívüli kirúgás is oké, akkor egyszerűen ne dolgozz.

Szeptim,

Gratulálok a hozzáálláshoz, ezzel aztán hosszú távon csak azt lehet elérni, hogy a munkáltatók leszoknak a tanulmányi szerződéskötésről.
Ha a munkáltató szeg szabályt vagy viselkedik etikátlanul, jogos a harc ellene, de jelen esetben erre nem utal semmi jel, ezért semmilyen erkölcsi vagy jogi alapja nincs a posztírónak arra, hogy "kirúgassa" magát kötelességszegés miatt (ezzel kárt okozva a munkáltatónak) azért, hogy a cég által ráfordított plusz költség visszafizetését megússza.

Pacta sunt servanda! Ennyi!

Hm. Arra azért ne vegyél mérget, hogy ha "kirúgatja magát" az nem minősül a tanulmányi szerződés szempontjából is lényeges kötelezettség szegésnek.
Ha más munkáltató volt olyan hülye, hát az ő baja.
Mi is az ilyenek miatt nézzük meg jól, hogy kit támogatunk, és hogyan.
Mert hogy adod a pénzt, a szabadidőt, az jöhet. De cserébe ne várj el semmit.
Ennek ellenére azért szoktunk adni részletfizetésre lehetőséget 8márha a munkavállaló úgy áll hozzá). Persze nem éveket, és amennyiben egyszer is késedelembe esik, azonnal egyösszegűvé válik a követelés.

De van olyan hitelintézet, ahol adnak hitelt. Az, amelyiknél még nem mondtad el, hogy mire kell a pénz. Szabad felhasználású jelzálog hitelnél meg semmi köze, hogy mire használod a pénzt.

1. az, hogy leírható e a szakképzésiből az nem attól függ, hányan dolgoznak a cégnél, hanem, hogy az adott intézmény akkreditált e, a képzés megfelel e a követelményeknek, és maga a képzés témája, tematikája egyáltalán belefér e a szakképzési szabályokba.
2. ha még nem végezte el a sulit, akkor egy összegben szokás visszatéríteni amár kifizetett tanulmányi, valamint egyéb felmerült költséget, plusz kamatait (általában ez mindenhol benne van a szerződésben). Mindezt azért, mert a dolgozó szegte meg a szerződést.
Ha viszont már befejezte, akkor tényleg úgy van, hogy az aláírt időből időarányosan kell megtéríteni a még hátralévő időre eső összeget.
3. saját tapasztalat, a munkáltató hajlik a részletre, nálunk is sokan váltottak így állást 1-2 milliós tartozással, persze nem 20 éves, hanem valahány % egy összegben a többi 1-2 év alatt. HA tanácsolni lehet, készíts tervet, amit a munkáltatód elé társz, legyen benne egy nagyobb egy összegű befizetés, szerintem, ha látja a munkáltató, hogy megoldásra törekszel, engedni fog.

Nálunk csak abban az esetben nem kell visszafizetni a cég által tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokat, ha a cég mond fel átszervezés, leépítés miatt, azaz ha ő dönt úgy kifejezetten, hogy nem kell a dolgozó.

Ha a cég a dolgozónak felróható okból kényszerül felmondani (rendkívüli felmodnás vagy a dolgozó magatartására, alkalmatlanságára alapított rendes felmondás), akkor pont úgy vissza kell fizetni mindent a dolgozónak, mintha ő mondana fel.

Azt nem is értem, hogy egy cég hogy köthetett olyan szerződést, hogyha a dolgozó "kirúgatja magát" (pl. sorozatos késések, lógás), akkor nem kell visszafizetnie semmit, nálunk ilyet nem lehetne eljátszani.

Egyébként meg akik a cég pénzén tanuló, de aztán a diploma megszerzésekor megpattanó dolgozót sajnálják, gondoljanak bele, ha pl. ők egyéni vállalkozóként a saját pénzükön finanszíroznák valaki tanulását, bizva abban hogy a megszerzett tudás majd megtérül nekik (ez ugyani a cég részéről egy speciális befektetés), mit szólnának hozzá, hogy amikor a támogatott megszerzi a diplomáját, lazán beintene nekik, és otthagyná őket.

Olyanokat, hogy lojalitás, korrektség inkább nem írok, tudom manapság hülyeség ilyesmikre hivatkozni....

Üdv!

Egyszerűen kell készíteni egy gazdaságossági számítást, hogy megéri-e munkahelyet váltani. Kell csinálni egy diszkontált cash flow-t részletfizetés esetére, összehasonlítva az új munkahelyen elérhető többletjövedelemmel (ehhez persze részletfizetésről szóló közös megegyezés kell a munkáltatóval*).

Kicsit "moralizálnék" is... Azt figyelembe kell venni, hogy tanulmányi szerződés nélkül a posztírónak végig magának kellett volna finanszírozni a tanulmányok költségeit. Ilyennel rendelkezett ismerőseimnek - multicég vagy költségvetési szerv által finanszírozva - nemcsak a tandíjat fizették, hanem a tankönyveket, kollégium helyett panziót (!), plusz étteremben étkezést (nem ritkán de facto bulit (!)), plusz a teljes útiköltséget. Persze ezt egyben visszafizetni nem egyszerű, de van a finanszírozásnál is nagyobb előnye a tanulmányi szerződésnek: a fizetett tanulmányi szabadság. A posztoló posztgrados évfolyamtársai között nyilván voltak olyanok, akik rendes szabadságuk terhére, nyaralás helyett készültek vizsgákra, míg a tanulmányi szerződésesnek erre tanulmányi szabi járt. Majd utána még nyaralás is, amikor a tanulmányi szerződés nélküli évfolyamtárs nyomta a kánikulában a melót vizsgaidőszakról épphogy visszaesve, kialvatlanul. Ennek is van egy nagyon komoly értéke - ha pénzben nehezen is kifejezhető (ha ki akarnánk fejezni, több évre alsó hangon hétszámjegyű lenne). Ezt az értéket nem kell visszafizetni, viszont lehetett élvezni.

* Amit én csinálnék, az mindenképpen egy írásbeli ajánlat előterjesztése a munkáltatónak a tanulmányi szerződés közös megegyezéses megszüntetésére. Ebben lehet kérni a visszafizetendő költségek egy részének elengedését (amennyiben ez az adott körülmények mellett nem pofátlanság), illetve részletfizetést. Persze mindez függ a szerződés konkrét tartalmától.

Előttem már írták: próbálj megegyezni. Ha a leírtak alapján pert indítasz, valszg. elveszted. Ha munkavállalóként egészségromlásra hivatkozol /és bizonyítod/, akkor van esélyed megnyerni.
Van rá precedens.

Üdv!

A konkrét ügyben csak a szerződés (pontos szövegének) ismeretében lehetne bármit is mondani - ez nyilvánvaló.

Különösen mert a posztolónak nem igazán sikerült leírnia sem a szerződés lényegét sem pedig azokat a körülményket amik egy esetleges jogvitában valamiféle relevanciával bírhatnának.

***

A hozzászólásokat olvasva viszont felmerült valami bennem.

Vannak ugye, akik arra vonatkozóan igyekeznek itt ötleteket adni, hogy a posztoló miképp bújjon ki szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése alól és miképp szívassa meg a tanulmányait eddig finanszírozó "gonoszdi" céget.

Mások épp ellenkezőleg horgadnak fel: ők a posztoló viselkedésén vannak felháborodva, azon, hogy az illető ki akarja húzni magát a szerződéseben vállalt kötelezettségei teljesítése alól azt követően hogy a cég milliós összeget költött a tanulmányai finonszírozására.

Persze mint tudjuk: amikor tisztességre és becsületre(*) nem appellálhatunk, akkor marad a jog...

(*: Ilyesmiből egy cégben úgy is kb. annyi szokott lenni, mint mackósajtban brummogás ... ugyanakkor a munkavállalóknak a cég iránti lojalitása is hasonló mértékű szokott lenni, attól függetlenülhogy multi vagy KKV a munkáltaltó.)

Ugyanakkor a jog írott formájának és az egyes esetek bíróság általi pontos megítélésének ( hogy minek is tekinti) mégiscsak a társadalom értékítéletén kell alapulniuk.

A problémát amúgy (meglehet, jó eséllyel ez van) a felek felkészületlensége illetve a posztoló meggoldolatlansága okozza.

A központi kérdés az szokott lenni, hogy mennyit fizet a cég a kitaníttatott dolgozójának a tanulási időszak után, a "röghözkötöttség" éveiben.

A cég ilyenkor úgy szokott gondolkodni, hogy kifizettem az illető tanítását, most nem mehet el X ideig, ezt vállalta, aláírta ... ezért aztán egy jó ideig nem túl vonzó munkakörülmények közt foglalkoztatja. ( Alacsony fizetésért illetve néha a munkaidő és a beosztás is eléggé kellemetlen. )

A dolgozó meg úgy érzi, hogy ennél jobbat érdemelne, sőt egyenes úgy éli meg, hogy őt becsapták: nem kapja meg azt a munkabért amit más hasonló végzettségűek kapnak, őrá nyomják a kellemetlen melókat (hétvégi ügyelet mittudomén...) ... esetleg jön még ehhez a család nyomása...

***

Kíváncsi volnék, a konkrét ügyben mi is a valós helyzet...

bye
Sics

ps_

Weiß Api

> kell készíteni egy gazdaságossági számítást,
> csinálni egy diszkontált cash flow-t részletfizetés
> esetére, összehasonlítva az új munkahelyen
> elérhető többletjövedelemmel
> (ehhez persze részletfizetésről szóló közös megegyezés kell a munkáltatóval*).

Hm, szerintem ezt nem gondoltad teljesen végig, a helyzet szerintem nem ennyire egyszerű!

Kezdném ott, hogy nem csak költségek és jövedelmek összehasonlítása a kérdés, hanem olyan nehezen forintosítható dolgok is bejátszanak, mint a munkakörülmények, beosztás, előmeneteli lehetőségek stb.

Aztán meg ne feledkezz meg arról, hogy amennyiben a posztoló felrúgja a szerződést, akkor a cég előállhat (és miért ne állna elő) olyan kártérítési tételekkel is (ehhez is látni kéne ugye a szerződést), amikről a posztolónak most még fogalma sem lehet.

Hadd hozzak egy lüke példát: ugye a posztoló azt mondja hogy megy a cégtől. OK, a cégnek ekkor sürgősen kell a helyére/posztjára valaki... megfelelő képzettségű és tapasztalatú valaki. Ennek az előkerítését egy fejvadász-cégre bízzák... és a fejvadász cég sikerdíját is a posztolóval óhajtják kifizettetni, mondván hogy ez a költségük is a posztolónak felróható okból keletkezett. Vagy elő lehet szedni azt is, amit Te írtál: hogy a delikvent kapott tanulmányi szabadságot, költségtérítéseket stb. Nos, amit költségtérítésként kapott, a cég most azt is joggal kérheti vissza, sőt a tanulmányi szabadság idejére adott fizetést (és annak közterheit) is... Ja és természetesen mindezt banki kamat kétszeresével, hisz akart a franc kölcsön adni a posztolónak/befektetni az ő jobb életébe. Ha lelép a cégtől, fizessen egy összegben, vagy ketyegjen az a büntetőkamat!

Szóval lehet hogy lesz két milla is az az egy milla...

bye
Sics

Volt egy hasonló történet a közelemben. MBA tanulmány, minden megvolt, csak épp a diploma dolgozat nem készült el és nem lett megvédve. De minden más vizsga (záró vizsga is) megvolt.

Két évvel később felmondás, új munkahely, mire a munkáltató közölte, hogy nem járt le a tanulmány befejezését követő két év, mert nincs meg a diploma.

Ügyvéd által megfogalmazott levél, hogy akkor ezt hogyan, hiszen a záróvizsga után olyan munkakörbe került az ismerős, aminek feltétele volt az MBA.

Rögtön visszakoztak.

Szóval néha csak egy jól megfogalmazott levél elég. Néha még az is elég, ha úgy néz ki, mintha ügyvéd fogalmazta volna. És az az összeg 2milla volt.

sziasztok!

Én írtam a posztot, a tanulmányom még nem fejeződött be ezért nő még mindig a tartozásom. Vissza szeretném fizetni a tandíjat a főnökömnek csak sajnos ezt egy összegben nem tudom megtenni, de mindenképpen ki akarom fizetni, ahogy a szerződésemben áll, semmiképpen nem akarok kibújni. A másik amit sokan írtak, hogy örülnöm kéne, hogy fizették meg tanulmányi szabi meg egyebek. Sajnos azt kell mondjam hogy sokszor bejöttem dolgozni tanulmányi szabim alatt, és láttam sőt hallottam a főnököm véleményét, hogy azért mégsem kéne annyi tanulmányi szabit kivennem annak ellenére hogy ez jár (bár sosem vettem ki a max időt), sokszor mentem vizsgázni saját szabiból, ami után nem maradt nyaralásra, annak ellenére hogy az jár, sosem tiltották meg hogy nem mehetek tanulmányi szabira, de tettek olyan utalásokat, hogy nem jó ötlet, és inkább dolgoztam. A helyről mindenesetre nem emiatt akarok elmenni (ezt már megszoktam), hanem pénz miatt.

@kerdes:

Üdv!

Mint az már többen elmondták: valszeg a legjobb amit tehet az, hogy írásban teszel egy ajánlatot a cégnek, és ebben felajánlod nagyjából azt, amit egy bírósági ítélet is megítélne neki és amihez az azt követő végrehajtási eljárásban hozzájutnának.

Tehát fel kell ajánld, hogy a tanulmányaidra kifizetett támogatás ( és a tanulmányaiddal kapcsolatos egyéb költségek) egy részét most azonnal egy összegben visszafizeted, a többit pedig fix havi részletben, ahol a havi részlet annyi, hogy max. 2 év alatt kinullázod a tartozást. ( Egy a távoli jövőbe vesző "majd egyszer fizetek" valszeg nem felel meg a cégnek... )

Képzeld magad picit a cégvezető helyébe: ő rádköltött egy jó adag pénzt,
- részben a tandíjadra
- részben a tanulmányaiddal kapcsolatos egyéb költségek
pld. utazás, szállás, tankönyv, fénymásolás
(legalább részleges) térítésére (vélhetőleg)
- és tanulmányi szabadságot is kaptál ami végső soron a cégnek szintén pénzbe kerül

Na most mindezeket ki kéne fizesd. És ez ráadásul a banki alapkamat kétszereséve kamatozó tartozás, hisz a szerződést te rúgod fel.

Én egyénként a cégvezető helyében még egy ilyen megállapodást se biztos hogy elfogadnék, hanem megnézném, hogy van-e ingatlanod vagy ingó vagyonod...

bye
Sics

@Sics68: Akkor is ki kell fizetni, az egyéb költségeket is (ez esetben tanulmányi szabit), ha ez konkrétan nincs a szerződésben kikötve? továbbá semmilyen kamat nem szerepel a szerződésemben. Ez esetben is ki kell ezeket fizetni? Mert mint írtam, többször előfordult, hogy a tanulmányi szabit kivettem, de mégis be kellett jönnöm dolgozni, ezt bizonyítani nem tudom, de ebben az esetben lehetséges az hogy kifizettetnék velem azokat a napokat amikor tulajdonképpen dolgoztam?

hat itt a'merikaban igen kemenyesn lecsekkoljak a multadat
egy ilyen szerzodesfelrugas
plane munkamegtagadas es kirugatas semmi joval nem kecsegtet a jovoben
a munkaltato azt mondja
Oket etverted, minket is at fogsz
a szmlat rendezni kell nincs gatya
azert ritka ceg az aki 1 millert rogton felvetelkor kinyom a regi cegnek, ahhoz nagy pengenek kell lenni
vagy le kell dolgozni a megszabott idot, vagy fizetni kell
ha nincs a szerzodesben reszlet akkor egyben
evvan
errefel

Üdv!

> Akkor is ki kell fizetni, az egyéb költségeket is
> (ez esetben tanulmányi szabit), ha ez konkrétan
> nincs a szerződésben kikötve?
> továbbá semmilyen kamat nem szerepel a szerződésemben.
> Ez esetben is ki kell ezeket fizetni?

Erre első olvasatban azt mondanám, hogy "miér b.meg mit hittél"?

Korrektebben megfogalmazva: azokat a dolgokat amiket firtatsz nem szükséges hogy a szerződés szabályozza, mivel ezeket már PTK (polgári törvénykönyv) eleve szabályozza.

Olyan dolgot pedig amit a törvény eleve szabályoz alapvetően felesleges beleírni a szerződésbe... ott van a törvényben. Sőt a törvénytől eltérő dolgot eleve nem lehet beleírni a szerződésbe... illetve lehet, csak épp "semmis" lesz. Persze a törvénynek megfelelő dolgokat bele lehet írni a szerződésbe, pld. emlékeztetőül, meg ilyesztgetésnek. ( Meg néha a törvény több lehetőséget enged, és ekkor beírható a szerződésbe hogy ezek közül a felek közakarattal és ettől fogva kötelező érvénnyel melyiket választják. )

Felnőtt emberként szerintem tudnod kéne, hogy vannak kötelezettségeid. Ezek egy része törvény szabta kötelesség, más részét önként vállalod, mondjuk egy szerződés aláírásával.

Ha nem teljesíted a kötelességed (legyen szó akár törvény szabta, akár szerződésben vállalt kötelességről), és ezzel kárt okozol valakinek akkor mi van. Nos, a fenti két dologban közös, hogy mindkettő "jogellenes módon" okozott kárt, tehát a kártérítésre vonatkozó (ugyancsak a PTK-ban szereplő) paragrafusok fogják leírni hogy a helyzet jogilag miképp kezelhető.

Ezen paragrafusok lényege annyi lesz, hogy ha nem teljesíted azt a kötelességedet amit vagy törvény ír elő vagy egy szerződésben vállaltál és ilyen módon jogellenesen kárt okozol (valakinek), akkor a károsult kártérítés megfizetését követelheti tőled.

Pontosabban a kártérítés megítélését kérheti a bíróságtól, ahol elvitatkozhattok a kártérítés, az egyes tételek jogosságán, indokolt voltán, pontos összegén. Aztán a végén a bíróság ítél valamit, hogy szerinte ennyit kell fizetned... ha ez jogerőssé válik (ha valaki fellebbez az első fokú ítélet ellen, akkor csak a másodfok lesz jogerős.. ami évekig tart, addig gyakorlatilag egy fillért nem muszáj kifizetned, viszont ez esetben végig ketyeg a kamat ... illetve előfordulhat hogy már az első fok is elrendel dolgokat, pld. vagyon zár alá vételét. )

***

Na de nézzük meg az esetet részletesebben, beidézem neked a vonatkozó jogszabályokat:

> A teljesítés megtagadása
>
> PTK 313. § Ha a kötelezett a teljesítést
> jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult
> választhat a késedelem és a lehetetlenülés
> következményeinek alkalmazása között.

> A teljesítés lehetetlenné válása
> 312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált
> lehetetlenné, amelyért egyik fél sem
> felelős, a szerződés megszűnik.

( Ez a bekezdés itt most nem játszik, ez az olyan esetekre vonatkozik, hogy ha mondjuk megvakultál volna és emiatt nem tudnád teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségedet, vagy ha megszűnt volna az iskola ahova jártál... ilyen esetekben nem kéne kártérítést fizetned. )

> (2) Ha a teljesítés olyan okból vált
> lehetetlenné, amelyért a kötelezett
> felelős, a jogosult a teljesítés
> elmaradása miatt kártérítést követelhet.

Na ez van most: úgy döntesz, hogy nem akarod teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségedet. ( Vagyis azt, hogy elvégzed az adott sulit és utána a szerződésben vállalt ideig a tanulmányaidat finanszírozó cégnél dolgozol.)

Te úgy döntöttél, hogy nem teljesíted amit vállaltál ("a teljesítés elmaradása"), a másik fél meg "kártérítést követelhet" és mégis mi a fenéért ne követelné a kártérítést??

> A jogosult késedelme
> 303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni
> a kötelezettnek a késedelemből
> eredő kárát

Szóval itt is ez volna: kártérítés.

Eddig tehát azt látjuk, hogy a jelen esetben tök mindegy hogy a cég melyik megoldást választja (késedelem vagy ellehetetlenülés), mindenképp oda lyukadunk ki, hogy a szerződést szegő féltől kártérítést követelhet.

Na akkor lássuk mit kell tudjunk a kártérítésről!

> XXIX. fejezet
> A kártérítés általános szabályai
>
> 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt
> okoz, köteles azt megtéríteni.

> XXXI. fejezet
> A felelősség módja, a kártérítés mértéke
> 355. § (1) A kárért felelős személy köteles
> az eredeti állapotot helyreállítani, ha
> pedig az nem lehetséges, vagy a károsult
> azt alapos okból nem kívánja, köteles a
> károsult vagyoni és nem vagyoni kárát
> megtéríteni.

Ez a Te esetedben elég egyszerű: azt jelenti, hogy minden fillérét vissza kell adnod neki ... minden fillért amit arra költött, hogy a Te tanulmányaidat támogassa. Hogy ebbe miféle tételek értendők bele, azt már korábban felsoroltam:
- tandíj
- tanulmányaiddal kapcsolatos egyéb költségek
pld. utazás, szállás, tankönyv, fénymásolás
(legalább részleges) térítésére (vélhetőleg
voltak ilyenek is)
- és tanulmányi szabadságot is kaptál ami
végső soron a cégnek szintén pénzbe került

> (4) Kártérítés címén a károkozó körülmény
> folytán a károsult vagyonában beállott
> értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni
> előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy
> költséget kell megtéríteni, amely a
> károsultat ért vagyoni és nem vagyoni
> hátrány csökkentéséhez vagy
> kiküszöböléséhez szükséges.

Erre fel mondtam, hogy gond lehet pld. abból, ha nehéz megfelelő végzettségű embert szerezni a tanulmányi szerződésből kilépő helyére.

Nyilván ha mondjuk cukrász, hentes, vagy buszvezető a szerződésből kilépő, akkor nem okozhat túl nagy gondot a pótlása.

Elképzelhető viszont másmilyen helyzet is, mutatok egy ilyen, pusztán elvi példának.

Mondjuk van a cégnek egy élő üzemeltetési- és karbantartási szerződése, aminek a teljesítéséhez egy "HP-mérnöki" és "Microsoft-tréneri" fokozattal rendelkező dolgozót kell kiküldeni bizonyos esetekhez. Van is a cégnek ilyen dolgozója, akit a szerződése pont addig köt a céghez, amikorra a tanulmányi szerződéses szerint Te meg kéne szerezd ezeket a fokozatokat. No de Te kilépsz a cégtől ( a szerződés teljesítésének megtagadása).

Ekkor a cég nyilván őrült módon elkezd majd megfelelő végzettségű ember után kajtatni, na de olyan ha három darab van Magyarországon akkor már sokat mondtam... és nem biztos hogy van köztük aki épp munkahelyet akar váltani. ( Meg ki tudja őket milyen szerződések kötik.)

Szóval a céged egyszer csak azon kapja magát, hogy aki embere eddig volt annak lejár a szerződése, és az illető köszöni de nem hajlandó hosszabbítani, és hazamegy Új-Zélandra vagy elmegy a tibeti buddhizmust tanulmányozni...

No ekkor ott áll a cég hogy nincs embere, nem tudja a szerződést teljesíteni... amiatt, mert Te nem voltál hajlandó teljesíteni azt amit vállaltál. És esetleg a céged, mivel nincs megfelelő képzettségű embere, elbukja azt a szerződést, ami eddig megvolt neki. Na ilyenkor előjön az elmaradt haszon... ami akár száz millás nagyságrendű is lehet. Ezt akarják majd bevasalni azon, aki kilépett a szerződésből... Na az ilyenek miatt nem árt gondolkodni hogy mit írsz alá és annak milyen következménye lehet.

Persze a bíróság se hülye, és felvetheti, hogy a károsultnak is meg kéne tenni az elvárható dolgokat a kára mérséklésére, és mondjuk keresni egy megfelelő kvalitású embert kerül amibe kerül. Meg persze a cég se hülye és nagyon jól tudja hogy ha meg is ítélné neki a bíróság a száz misis követelése jogosságát akkor is ott állna hogy esélye sincs azt egy átlag magyar dolgozón behajtani. Szóval a cég nyilván talál olyan embert, aki rendelkezik a megfelelő végzettséggel - de ha az illetőt Angliából kell importálni és fizetni kell a bérét (ami hússzorosa annak amit Te kaptál volna bér gyanánt) továbbá fizetni kell a szállását, utazgatását, tolmácsot .... nos, akkor az ezekből adódó különbözet (amit rá kell költeni mínusz a Te béred és a kiképzésed költsége) lesz az a vagyoni hátrány, ami a céget érte a Te jogellenes viselkedésed (szerződés teljesítésének megtagadása) miatt, szóval ez a költség is hozzáadódik az általad fizetendő kártérítési összeghez... ami így csak néhányszor tíz milla lenne.

Na ennyit erről az elmélkedésről, valahogy úgy érzem a Te esetedben ezek nem annyira játszanak.

Nézzük viszont a kamatod, amire szintén úgy nézel mint a növendék szarvasmarha amikor először látja az új kaput.

> 360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.

> A szerződésszegés
> A kötelezett késedelme
> 301/A. § (2) A késedelmi kamat mértéke a
> késedelemmel érintett naptári félévet
> megelőző utolsó napon érvényes jegybanki
> alapkamat hét százalékkal növelt összege.

Tehát: amikor azt mondod, hogy nem teljesíted a szerződést, akkor esedékessé válik hogy aznap ( na jó, max. harminc napon belül) kifizesd a munkáltatódnak a kára teljes összegét. ( Persze ekkor még lehet hogy nem tudni hogy pontosan mennyi is a kára.)

Amíg ezt nem fizeted ki, addig a fenti "büntető kamat" ketyeg.

***

Hogy mennyi is a kár?

Ugye bizonyos tételek adottak, ezeket már felsoroltam, csak össze kéne gyűjteni és össze kéne adogatni őket. Abban reménykedjünk, hogy a tettednek nincsenek "elmaradt haszon" stb. jellegű következményei.

Amit még nehéz tudni:
- hogy mi legyen a szabadságokkal
- a szabadságod alatti munkavégzéssel
- illetve a szakképzési hozzájárulással

> mint írtam, többször előfordult, hogy a
> tanulmányi szabit kivettem, de mégis be
> kellett jönnöm dolgozni, ezt bizonyítani
> nem tudom,
> de ebben az esetben lehetséges az hogy
> kifizettetnék velem azokat a napokat
> amikor tulajdonképpen dolgoztam?

Igazolhatod tanúkkal. Esetleg kérheted a bíróságtól hogy a cég csatolja a foglalkoztatásoddal kapcsolatos bérszámfejtési dokumentációját hátha abból kiderül valami. Vagy ha a céges gépről aznap emailezgettél, és még megvannak azok a levelek...

Minden esetre ha nem tudod bizonyítani hogy aznap dolgoztál, akkor ezeket a napokat bebuktad.

Amúgy komolyan_: ez most tétel ?? Hány napot melóztál a tanulmányi szabijaid alatt? Öt napot, tíz napot? ... Ez egy maximum százezres tétel, ami ugyan ennyivel csökkentené a tartozásodat ... de ... amit nagyon nehéz lesz bizonyítanod.

***

Hogy fog kinézni ez az egész eljárás?

Nos, tegyük fel hogy megpróbálsz megegyezni a céggel (már írtam hogy mit kell felajánlanod nekik: annyi készpénzt amennyi a rendelkezésed áll és egy normális ütemezésű törlesztést). Ha a cég ezt elfogadja, akkor jó, akkor onnantól kezdve már csak be kell tartanod a vállalásod ... azaz rendszeresen fizetgetned az adott összeget.

Ha a cég nem fogadja el az általad javaslat megoldást és nem tudtok peren kívül egyezségre jutni, akkor a cég vélhetőleg a bírósághoz fordul. ( Ezt sok cégvezető és multi mindenképp megtenné... )

Ez a bírósághoz fordulás úgy fog történni, hogy a cég bead egy úgynevezett fizetési meghagyást a bíróságon, amiben nagyjából a következőket fogja írni: "tisztelt bíróság X.Y. tartozik nekem, és kérem hogy ítéljék meg a követelésemet hogy az jogos és végrehajtható. A tartozás jogcíme az, hogy X.Y. megtagadta a tanulmányi szerződése teljesítését és kilép a cégtől ... mi meg a következő tételeket költöttük eddig az ő képzésére és ezt a szerződés és a PTK vonatkozó paragrafusai alapján most visszaköveteljük tőle ezt az összeget, a törvényben szereplő büntetőkamattal, a teljesítés megtagadásának napjától." ( Plusz itt jön a tételek és az összegek felsorolása, meg a tanulmányi szerződés fénymásolatának csatolása,)

Na erre a bíróság küld neked (majd egyszer, vidéken hamarabb, Pesten meg jó sokára) egy tértis levelet, amiben ott lesz hogy a cég mennyit követel tőled és miért, és megkérdik ezen levélben, hogy elismered-e a követelés jogosságát.

Ilyenkor a következőket teheted:
1. mondhatod azt, hogy elismered a tartozást
2. mondhatod azt, hogy a követelés jogosságát elismered
3. mondhatod azt, hogy a követelést csak részben tartod megalapozottnak ( azaz tartozol, de nem ennyivel hanem kevesebbel.)
3. ha nem veszed át ("nem kapod meg") a levelet, akkor az gyakorlatilag olyan, mint ha elismerted volna a tartozást.

Illetve az 1-es pontnak lehet egy vagy két al-pontja:
- írhatod azt a bíróságnak, hogy igen, elismered a tartozást,
de felelősséged tudatában kijelented, hogy ennyi készpénzed
és ekkora értékű ingó vagy ingatlan vagyonod van... melyek
összesen nem érik el a tartozás összegét... és hogy vállalod
hogy vagy havi N Ft-ot vagy havi jövedelmed 1/3-át rendszeresen
átutalod annak akinek tartozol.
- írhatod azt is a bíróságnak, hogy igen, elismered a tartozást, és
mivel az egész összeget nem áll módodban kifizetni (készpénzed,
ingó és ingatlan vagyonod, jövedelmed felsorolása) ezért Te már
felajánlottad a cégnek a következő megállapodást (ezt csatolod)
amit ők nem fogadtak el... és most kéred a bíróságtól hogy az általad
javasolt feltételekkel részletekben fizethesd meg a tartozást (máshogy úgy se tudod).

Na ilyenkor szokott az lenni, hogy a bíróság meg szokta ítélni a részletfizetést... ennek a cég nem örül, de nem is sokat tehet ellene.

bye
Sics

@Sics68: Hello, a lekezelő stíluson kívül amit írtál hasznos volt. Tudod ha mindenki értene a joghoz akkor nem lenne szükség jogászokra, ha mindenki értene ahhoz amihez én akkor nem lenne rám sem szükség, de ez mindenkire igaz. Igen friss diplomásként örültem, hogy fizetik a következő iskolámat, nem mentem bele a jogi következményekbe ez hiba volt. Azt hogy nem kell kamatot fizetni, meg tanulmányi szabit sem kell kifizetni, ezt sem a kisujjamból szoptam ki, hanem az egyik volt munkatársam is tanulmányi szerződéses volt, és neki csak a tanulmányi díjjat kellett kifizetni, én előbb ebből indulok ki. És sajnos nem max százezer az az összeg, amit bejártam dolgozni szabi alatt, hanem annál azért több.

@Csípőből Derivált Ejakuláció:

Azóta hanyadik munkahelyeden vagy?