"Az alábbi, banki behajtási módszer azért bizarr, mert ennyi erővel egy ügyvéd, vagy egy közjegyző letéti számlájához is hozzányúlhat a bank, más pénzén végrehajtva az ügyfele tartozását."
Igazatok van. A fenzi bevezető azért is bizarr, mert ennyi erővel egy analfabéta tajgai földműves is tollba mondhatta volna, aki se bankot se ügyvédet nem látott még életében csak rozsomákot meg rénszarvast. Ciki ilyen hülyeséget írni és ezzel még az index címpaljára is kikerülni.

mind olyanok vagytok mint a seggem...ostobák és csak mellébeszéltek...mikor ébreddtek már fel..a Banknak nincs semmihez joga...csak egy kurva nagy blöffre épít....hogy kifizetitek a kölcsönt...ő jogtalanul egy olyan pénzt ad ..kölcsönt (értéket) amivel nem rendelkezik csak számlapénz formájában,
de töletek mivel valódi értéket állítotok elö valódi pénzt fizettek neki vissza méghozzá jogosulatlanul nagy haszonnal amiért nem dolgozott meg..csak feltételezi ,hogy nem fogtok össze és nem perlitek be tömegesen...különbe baszhatná,mert elbukna jogilag.

@tron.: es hogy lehetunk olyan okosak mint te?

@tron.: A hitelt felveheted kp-ben a bankban, akkor milyen számlapénzről beszélsz? Átutalja a bank a számládra a pénzt, amit felveszel és valódi termékeket vagy lakást vásárolsz belőle.

Még egy olyan hülye, aki hallott valamilyen idióta youtube-os viedoban a számlapénz fogalmáról ezért azt hiszi, hogy a bank nem is ad valódi pénzt! De akkor miért vannak betétesei, ha nincs is szüksége valódi pénzre a hitelezéshez?

És milyen pert bukhatna a bank? Azt hogy visszakéri a kölcsönt és ez szerinted törvénytelen?
Ha csak fiktív pénzt kapsz a banktól, akkor miért állsz vele szóba?

@Terrier: A havi várható törlesztőrészletet maghallgatja, más nem is érdekli a legtöbb embert. A THM meg csak úri huncutság.

A kérdés arról szól, hogy hozzányúlhat-e a munkabérhez, miközben úgy szerepel korábban, hogy költségtérítés jött rá. Nem ugyanaz...

Igazi rendes banki f@sszopók vagytok! Gondolkodott volna hamarabb, mér vett föl kölcsönt satöbbi. K@rvára fel lennétek háborodva, ha a gyereknek nem tudnátok enni adni, mert azok a k@csög rohadékok gyakorlatilag kifosztották a bankszámlát.

Nincs készpénz, ezt f@szául kilobbizták már, csak bankkártya ahova kötelezően megy a munkabér teljes összege, és amit a bank totál le is nullázhat, és amin ez után nincs fedezet. Ezér pedig a közértben l@faszt kapsz nem kaját! Hogyan csináljunk koldust és tolvajt a becsületes emberből... hát így! Vagy esetleg adsz neki meg a gyerekének enni, mert nem maradt rá pénze hogy kifizesse a közértben? Nem úgy volt, hogy a "normális" élethez való jog előrébbvaló?

Azért ezen is el kellene kicsit gondolkodnotok!!! Az adós és a gyereke dögöljön éhen, mert a banknak mindenhez joga van.

Kellene egy korlát, miszerint egy havi létminimum alatt a bank nem veheti a számláról a pénzt, csak külön, eseti felhatalmazással!!!

30% terhelhető és nem bírói végzés meg ilyen hülyeség... fenét! Simán szem.kölcsönnél is automatikusan efogadod ezt.
Jelzálognál pedig komplikáltabb kicsit. Hozzányulhat, hisz anélkül hogy el ne fogadja nincs hitelfolyosítás!

munkabért kérheted elvileg cashben is nem? törvény kötelezővé teszi a bankszámlát??? jah, hogy a szerződés? akkor ezt nézessük meg ombuccmannal...

Nem is értem!
Ha valaki együtműködő a bankkal, akkor nem akarja, még bután sem eltitkolni, hogy van pénze.
Ezek szerint a levélíró így állt a dolgokhoz:
Van pénzem a másik számlámon, de neked, csúnya bank azt inkább nem adom oda. Hiába lógok hónapok óta törlesztő részletekkel, inkább azt a kis pénzem "házimozira" költöm.
A Bank (és most itt általánosságban beszéltem) nem jótékonysági intézmény.
Ha eltér a leírt szerződéstől, akkor fel az asztalra és vazelint neki.
Ha viszont te nem akarsz neki fizetni, pedig van olyan számlád, amin van pénz, akkor azt le is fogja vonni.
Szerintem tök felesleges másik banknál külön számlát nyitni, mert a bank egyszerűen követeléskezelőkön keresztül az egymás felé nyitott banki rendszeren keresztül egyszerűen inkasszálja azt a bankszámlát is.

látom megint sok itt az okoskodo

.......miért kell a drót?.....a bankároknak.....lógni.

@ROBERTO: "egy havi létminimum alatt a bank nem veheti a számláról a pénzt"

Ahham. És te, mint bank, mit tennél ebben az esetben? Hagynád bukni a pénzed, vagy hamarabb árvereznéd a házat, mint a mostani gyakorlat? Ha az előbbi, akkor lécci adjál nekem kölcsön! Lakást akarok!

@ROBERTO: Ha nem veheti le a pénzt, akkor meg indítja a végrehajtást és elárverezteti a lakás. Az ugye jobb?
A munkabért nem kötelező bankszámlára utalni.
A bank csak a nála vezetett számlákhoz fér hozzá, msá bankéhoz nem.
A gyerekednek meg nem a "köcsög" bank miatt nem tudsz enni adni, hanem amiatt, mert 3x olyan drága lakást vagy autót vettél, mint amit megengedhetsz magadnak.
Persze nem jó a 11 millás 2,5 szobás panel, hanem 20 millás újépítésű kell, még ha önrészre sincs pénz. Meg gagyi a 10 éves félmillás suzuki, vadiúj 3 millás autó a jó.

@ROBERTO:
Szerintem ahelyett, hogy itt fröcsögsz, érdemes lenne gondolkodni.
A fizetést nem kötelező a saját neveden futó bankszámlára utaltatni. A cégekbárhova utalnak. Mondjuk a feleséged vagy a gyereked nevére nyitott számlára is mehet a fizu. Ha ezek a személyek nem adóstársak, akkor onnantól a bank ezekhez a számlákhoz nem nyúlhat...

@Adamfark:
"Szerintem tök felesleges másik banknál külön számlát nyitni, mert a bank egyszerűen követeléskezelőkön keresztül az egymás felé nyitott banki rendszeren keresztül egyszerűen inkasszálja azt a bankszámlát is. "
Ez nincs így, csak a bírósági végrehajtó férhet hozzá a többi számládhoz. A bírósági eljárás meg nem túl gyors. Egy szimpla követeléskezelő kft nem fér hozzá a számláidhoz.

@ghck: Nekem is küldhetne pénzt! Már jó lenne egy új kocsi! Amikor meg már totálkárra törtem seggrészegen, és visszakérné a pénzt, akkor leköcsögözöm, mert ,iatta nem tudok enni adni a pulyáknak!

Itt mindenki a Bankokat védi? Mennyit kaptok ezért tőlük? Nem veszitek észre, hogy az emberek többsége mennyire ki van szolgáltatva a pénzéhes, monopolhelyzetben lévő bankoknak? Érdekes, ebben a nagy válságban, amikor sokan máról holnapra élnek és vállalkozások, pénzintézetek mennek csődbe, akkor egyes bankok még nyereséget is tudnak termelni. Mintha nem is lenne válság a bankpiacon. Miből van a nyereségük? Hát persze, hogy az ügyfelek pénzéből. Ha rosszul megy nekik, mert mohóságukban több kockázatos hitelt helyeztek ki mint kellett volna, akkor vagy elbukják a betétesek pénzét (csőd) vagy megemelik a törlesztőrészleteket.
Visszatérve az eredeti témára: Szerződésbe foglalni azt, hogy a pénzedet bármikor elveheti a Bank egy kicsit erőfölénnyel való visszaélés szagú. Ha a lakótársam nem fizeti a rezsit, akkor én sem vehetem el addig a kocsiját az utcán, amig erre nincs törvényes jogom. Bár tudom, hogy néhány uzsorás igy csinálja. Persze ők is törvényesen: 3 verőlegény kiséretében átiratják az "ügyfél" kocsiját.

@Kőmíves Kelemen: nem megy el biroságig ez... rögtön a munkáltatot keresik fel.

Hitelt meg csak úgy szabad felvenni, ha a várható törlesztőrészlet nem haladja meg az utóbbi 5 év megtakarításinak havi átlagának 50-80%át.
A hitelekkel többnyire azok buknak meg, akik korábban semmit sme tettek félre, de valamiben bízva azt hiszik, hogy majd lesz pénzük törlesztésre.

@kispista:
Nem tudod elhini, hogy ilyen esetben mennyire gyorsan dobja rá a másik számlára is a bíróság az inkasszót.

@Májkül: Pisztolyt tartottak a fejéhez, amikor felvette a hitelt? NEM? Akkor miről beszélsz?

@Adamfark: A végrehajtó és nem a bíróság teszi rá az inkasszót. De semmikép sem a követeléskezelő cég.
Ha van közjegyzői okirat, akkor valóban gyors, de akkor is általában több hónap.

@Májkül:
Milyen szemét az a mocsok bank, hogy ad neked hitelt! Őrület.
Ahogy korábban már páran írták. Lakásból, autóból is lehet kisebbet venni...
Mellesleg én is nyögök egy lakáshitelt. Ezért kocsit csak olyat vettem, amit saját kp.-vel ki tudok fizetni.
Ha nem lesz elég pénzem, hogy fizessem a
hitelt, akkor eladom a kocsit, utánna meg megyek albérletbe.
Viszont, ha valamit aláírok, akkor azt előtte elolvasom...

@Májkül:
"
Itt mindenki a Bankokat védi? Mennyit kaptok ezért tőlük? "
Hozzászólásonként kapunk egy pontot, aé aki a legtöbbet szerzi egy nap, az kap egy OTP-s bögrét!
Vagy összekeverem az MSZP pontgyűjtő akciójával?

@kispista:
Miért, láttál már olyat, hogy lakáshitelt ne közjegyzővel hitelesítve adott volna a bank?

nem védi senki csak hülye a posztíró, vagy a levél... az az itt az ügyfél! belekeveri a bank belső szabályzatát... ez egy bolond!

@Mr. Too Good:
"DE sokkal fontosabb, hogy egy kicsit előre gondolkodva adósodjunk el, és ne feltétlenül devizában! Ha kisebb lakást tudunk venni, vegyünk kisebbet, ha csak albérletre telik, akkor inkább lakjunk albérletben."

Lakás- vagy házvásárlásnál (nem belvárosi vagy mondjuk kijjebb lévő 80 nm2-es lakás és nem rózsadombi villa vagy kacsalábon forgó kúria esetén!) úgy őszintén mennyire lehet előre gondolkodni?
Forinthitel törlesztését csak az tudja fizetni, akinek min. nettó háromszázezres fizetése van. Szerintem.
Egy kérdés: laktál Te már albérletben? Ha igen, mennyi ideig?

ÁSZF, nem?

@ladislaus: A legnagyobb hülye, aki a bevezető szöveget felböfögte magából, miközben állítólag jogász! Ezen ne is csodálkozzunk, amikor pár éve a firefoxos reklámszűrő készítőit akarta beperelni, mert miattuk nem jelennek meg a bannerek az indexen.

@Vagyok_aki_vagyok: A devizahitel lényegében egy forinthitel devizaspekulációval megspékelve. A forint árfolyam ELMÉLETILEG pont a kamatkülönbség mértékével csökkenne. Tehát csak akkor jársz jól a devizahitellel, ha a forintárfolyam a kamatkülönbségnél kevésbé csökken. Ez ugyanaz, mintha egy forinthitel mellé egy brókercégnél deviza határidős ügyletet kötnél. De ezt senki sme teszi, mert kockázatosnak hiszi, míg az ugyanolyan kockázatos devizahitelt meg 1 millióna felvettek.
Ez az amit kevesen értenek meg.

@kispista: hehehehe ez tényleg flugos! bár ha a képre nézek... :DDDD

@kispista:
Te miről beszélsz? Hol irtam olyat, hogy a hitelt kötelező felvenni vagy ha felvettem, akkor nem kell visszafizetni? Természetesen vissza kell fizetni.
De itt teljesen másról van szó és az irás alapján a bloggernek sem az volt a célja, hogy ne fizesse vissza. De egy kicsit gondold bele magad a helyzetbe, hogy milyen lenne, ha egy napon eltünik az összes pénzed az összes számládról?

ajnasz.hu/blog/20070822/engem-most-be-akar-perelni-az-index

Erről is lehetne egy szép kis bejegyzést írni.
Ennyit a zugügyvéd szakértelméről.

@Májkül: Az ugyfel tudtaval es beleegyezesevel tortent. Ha nem igy van, akkor mit keres az alairasa a szerzodesen? Ha elolvasas nelkul alairja, akkor IJ meg is erdemli.

@Májkül: Nem fog eltünni az összes pénzem, mivel nincs hátralékom. És több bankban is van számlám. A pénzemet meg amúgy is egy titkos rejtekhelyen van a wc tartály mögött :)
Te meg a bank helyébe gondold magadat! Mit tennél ha valaki nem fizetne neked? Lemondanál a pénzről?
"Én mindvégig és minden alkalommal együttműködő voltam (és vagyok jelenleg is), és amint tudtam teljesítettem a megbeszélteket. "
Ez magyarán azt jelenti, hogy néhanapján fizetett, és a halasztott határidőket sem tartotta be. Mert ha a bankkal kötött halasztást vagy átütemezést betartotta volna, akkor nem vette volna le a számláról a pénzt.

@Vagyok_aki_vagyok: Igen, laktam albérletben több évig úgy, hogy a tulajdonos, aki egy nagyon aranyos néni volt, a mellettem lévő szobában lakott.
Az előre gondolkodás alatt azt értem, hogy csupasz seggel, nulla tartalékkal ne kösse le magát senki egy 30-40 éves devizaalapú lakáshitellel, inkább kezdjen el takarékoskodni. Lehet, hogy nem lesz saját lakása, de a gyerekének már ebből lehet. Számolni kell azzal, hogy mi lesz, ha gyengül a forint, meg kell érteni, hogy mi az a halasztott tőkefizetés, stb. --> ezért kellene elterjeszteni a pénzügyi alapfogalmak ismeretét. Az ügynökök sajnos gyakran elhallgatják a kockázatokat, ezt csak addig lehet megtenni, amíg ennyire tudatlanok az emberek.
Értem én egyébként, hogy inkább a sajátban szeret mindenki lakni és azt fizetni, nem pedig az albérletet, de most ez a realitás.

@Mr. Too Good: Isten látja lelkem, folyton azt mondogatom hogy az a tetves bankszövetség, a PSZÁF stb... mi a retekért nem tesz valamit azért hogy az emberek már akár 16-18 éves korukban képben legyenek hogy ezek hogy is működnek... Jo, jo tudom a választ, de mégis...

@Reggie: Akinek kell a pénz, annak sok választása nincsen, hogy aláir-e egy ilyen szerződést, (mégha százszor el is olvassa,) mivel máshol is hasonlóak a feltételek és ezt a bank diktálja. :-(
Persze mindenki addig addig osztja az észt az az önkéntes kockázatvállalásról, meg a szerződés alapos áttanulmányozásáról amig tudja fizetni a részleteket. :-)

@Májkül: Dehogynincs választása. Felvesz hitelt és elfogadja a feltételeket vagy nem vesz fel hitelt.
Nekem is szükségem lenne egy ferrarira, de a kereskedő által támasztott szerződési feltételeket, különösen a vételárra vonatkozó pontot nem tudom teljesíteni. Ezért nem veszek ferrarit.
A hitel nem segély.
Lehet választani hitel helyett az albérletet, lehet a szülőknél lakni és lehet bkv-val járni.

@kispista:
" Nem fog eltünni az összes pénzem, mivel nincs hátralékom." De sokan gondolták ezt (amig tudtak fizetni). Valószínűleg szegény bloggerünk is. :-)

"És több bankban is van számlám." Erre irták többen, hogy a bank a többi pénzintézettől is kérhet be banktitoknak mínősülő adatokat. Nézd csak meg a szerződésedet! :-)

"Te meg a bank helyébe gondold magadat!" OK. Tudom milyen, mert voltam én is ilyen munkakörben, hogy azt kellett figyelnem, hogy ki mit mikor fizet. Ezért is irtam, hogy az nem kérdéses, hogy a tartozást vissza kell fizetni.

@kispista: Hát akkor bloggerünk ezt elbukta. Még az a szerencséje, hogy a soha nem reklámozott apróbetűs részben nem volt beleirva, hogy egy szibériai munkatáborban kell ledolgoznia a hátralékot. De nem szeretnék tippet adni egy banknak sem... :-)

Megjegyzés mindenkihez:
Elsőként néhány alapvető félreértést szeretnék eloszlatni. Nem hangzott el az, hogy a bank követelése nem jogos. Nem látom leírva azt sem, hogy a történetben nincs önhiba. A leírtakból nem tűnik ki azt sem, hogy a posztoló ki akarja játszani, netán hátráltatni egy jogos igény érvényesítését. Érzelmek és indulatok között elveszett a lényeg.

A bank által kötött hitelszerződés egy olyan polgári jogi szerződés, melyben a szerződő felek egyenrangúak. A bank e tekintetben a polgári jogviszony egyik alanya, úgyhogy innentől kezdve tökmindegy, hogy nevezzük, nevezhetjük akár kispistának is. A polgári jogi szerződésekben, ha a Magyar Állam a szerződő fél, akkor sem élvez többletjogosítványokat: ugyanolyan mellérendelt szerepben lesz, mint bárki más.

Nomármost: kötök egy szerződést, melyben mindkét szerződő fél, ismétlem: MINDKÉT FÉL felméri a szerződésben rejlő kockázatokat és eszerint alakítják a szerződés tartalmát. Ha ez mindkét fél számára elfogadható, aláírják a szerződést.
Mi történik, ha az egyik fél – történetesen a kötelezett – nem, vagy csak késve teljesít, esetleg egyáltalán nem teljesít? Szerződésszegés. Nosza, polgári jogi úton történő jogérvényesítés. Annak rendje és módja szerint. Bíróság – végrehajtási záradék – végrehajtás. Eredménnyel vagy eredménytelenül. Ez a HITELEZŐ kockázata. Ennek tudatában kötötte meg a szerződést. És annak tudatában, hogy szerződésszegés esetén milyen lehetőségei vannak a jogérvényesítésre.

Van egy esetkör, amikor ez másként van. Kispista nem fogja elvenni a fizetésemet, mert nem kerül hozzá soha. Ha hozzá kerülne, biztosan megtenné, de – mint tudjuk – nem jogszerűen. Más viszont elveheti. Akár mindet. Mert csinált rá egy belső szabályzatot, amiben ezt megengedi magának.

És hogy ez miért jogsértő?
1. Az Alkotmány által deklarált alapjogokat sért: az emberi méltósághoz való jogot, a személyi biztonsághoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot korlátozza a tulajdonhoz való jog korlátozásán keresztül, ti. hogy a vagyoni jogok EGY BIZONYOS MÉRTÉKET MEGHALADÓ korlátozása már fenti alapjogok sérelméhez vezethet.
A munkavállaló munkabére az ő tulajdona, amely fölötti rendelkezését a törvény csak kivételes esetekben és megfelelő garanciák biztosítása mellett korlátozhatja: minden esetben BÍRÓSÁGI úton (Vht.), ezen felül az APEH-nek van még joga bírósági végzés nélkül, saját hatáskörben vagyoni jog korlátozására, valamint az önkormányzatoknak az adók módjára behajtható bevételek esetében, ha jól tudom.
Alkotmányunk, azt mondja, hogy vannak alapjogok, amelyek még rendkívüli állapot, szükségállapot vagy vészhelyzet idején sem korlátozhatóak (8.§(4( bek.), fent említett három alapjog ezek között szerepel.
2. Nem másolom be, csak utalok a munkabérből történő levonás szabályaira: Vht.61-65. §§
3. A Hpt. (1996. évi CXII. Tv.) 8.§-a kifejezetten a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a pénzügyi intézményekre és pénzforgalmi intézményekre is.

Ezek után ártatlanul megkérdezném: mit szólna az a bankvezető/cégvezető (ismerünk pár ilyent), aki tevékenységével többeknek jelentős anyagi hátrányt okozott, ha az, akinek lenyúlta a pénzét, egyszerűen leemelné a bankszámlájáról, arra való hivatkozással, hogy jogos követelés fejében teszi? Ezt még szerződéses kikötés esetén sem tehetné meg jogszerűen, jogerős bírósági végzés hiányában, ugye?

Ja, és ne azon cikizzük már szerencsétlen posztolót, hogy nem volt elég esze a hitelfelvételkor. Jóhiszeműség, felebarátaim (polgári jogi alapelv)!
Egyébként meg vis maior. Elég baj az önmagában. De ez nem tartozik ide.

@Májkül:
"Erre irták többen, hogy a bank a többi pénzintézettől is kérhet be banktitoknak mínősülő adatokat. Nézd csak meg a szerződésedet! :-)"
Ez nincs így. Vagy mutass egy szerződést amiben ez szerepel. A másik bank nem fog semmilyen információt kiadni rólad. (kivéve a KHR-t, de abban csak bizonyos tartozások szerepelnek).

@kergekos: A bank és a hitelfelvevő közötti szerződésben szerepel, hogy jogosult a többi számlájáról leemelni a pénzt. Innentől a többi csak rizsa.
"Mi történik, ha az egyik fél – történetesen a kötelezett – nem, vagy csak késve teljesít, esetleg egyáltalán nem teljesít? Szerződésszegés. Nosza, polgári jogi úton történő jogérvényesítés. Annak rendje és módja szerint. Bíróság – végrehajtási záradék – végrehajtás. Eredménnyel vagy eredménytelenül. Ez a HITELEZŐ kockázata."
Kivéve ha a szerződés szerint jogosult leemelni a számládról.

@kispista: A hitelező meg a kockázatot mindig áthárítja a hitelfelvevőre, tehát mindkét fél érdeke a bank kockázatának mérséklése.

"Más viszont elveheti. Akár mindet. Mert csinált rá egy belső szabályzatot, amiben ezt megengedi magának.

És hogy ez miért jogsértő?"
Azért nem jogsértő, mert mindkét fél elfogadta a szerződést és nincs erre törvényi tiltás.

@kispista:
"Vagy mutass egy szerződést amiben ez szerepel."
Ezt mások irták a kommentjeikben, hogy van ilyen szerődés. A fentiek után el is lehet hinni, hogy valakinek még azt is alá kell irnia, hogy hozzájárul ahoz, hogy más banknál vezetett számlájáról is levehessék incasso-val a pénzét.

@Májkül: Inkasszó nem kizárt, de akkor sem fér hozzá a másik bank adataihoz.
Az hogy itt pár "hozzáértő" mit kommentel az semmit sem jelent.

@kispista: "A hitelező meg a kockázatot mindig áthárítja a hitelfelvevőre,..."
Sajnos ez pontosan igy van és ez itt a probléma. Itt csak Te veszithetsz, a bank nem. Maximum kevesebb prémiumot kapnak a bank vezetők, bár ez sem igaz mindig... Remélem tudod, ha a bankod rosszul helyezi ki a hiteleket és azok bedőlnek, akkor ezt a veszteséget is veled fogja megfizettetni, még akkor is ha Te rendesen törlesztesz.

Istenem, itt mennyi funkcionális analfabéta van. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS. Nem tűnt fel? Feleségem cégénél is van ilyen. Kiküldik külföldre, az előre tudott költségeket (szállás, utazás) átutalják egy feleségem nevén levő külön számlára, hogy arról fizesse. Ez nem az ő pénze, de a számláján van.

Nekem is volt külföldön ennél még cifrább is. Ovinak a pénzügyeit csináltuk, a bankszámlához nem volt se kártya se bankfiók (csak utalni lehetett). Itt saját számlára utaltunk és onnan vettük fel a készpénzt, ha szükség volt rá.

Szóval kéretik újraolvasni, megérteni, elgondolkodni.

Az mellesleg nem derül ki a cikkből, hogy mit is vett le a bank. Mert ami le van írva, az alapján az is lehet, hogy megegyezett egy átütemezésben, amit tartott. Aztán bank hirtelen meglátott a extra pénzt és gyorsan leemelte (annak ellenére, hogy az új szerződésben vállalt törlesztést teljesítette az adós). Nem tudjuk.

@szgyula: Ennyi erővel, én bármire azt mondom, hogy "stipisstopi, költségtérítés..."

Valaki írta korábban, hogy szemétség, hogy a bank elveszi más pénzét. Ahogy írtam már korábban, ez nem annyira egyértelműen másé.

Ha berakod a bankba a pénzed betétre, akkor az a banké lesz! Abból ad hitelt (abból teremt pénzt), meg befektet,és így tovább. Neked egy KÖVETELÉSED van a bank felé, tehát ha van 1 000 000 számládon, akkor nem 1 000 000 forintod van, hanem 1 000 000 forint követelésed - ami persze a vagyonod része. A bank ilyenkor tulajdonképpen csak ezt írja le - ha nem fizetsz, ő sem tartozik neked. Beszámítás.

@Meastick_1: NEM! A családi pótlék NEM a gyerekeké!

@Füredi 2.0: így van. Mert a Ptk. 119. §-a szerint a pénzen az átruházás tényével lehet tulajdonjogot szerezni.

@szgyula: "Ez nem az ő pénze, de a számláján van." Hja, akkor a lakás sem az övé, csak nála van.

@Füredi 2.0: Ennyi erővel nekitámaszkodom a kocsidnak, mire a bank jön, hogy stipi stopi, elviszi az én tartozásom fejében, hiszen biztos a kocsi is az enyém, másképp nem támaszkodnék rá.

Itt arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy lehet bármi "nálam", az még nem feltétlenül az "enyém". Ez pénzre is igaz lehet. Életszerű példákat is felhozhatok: közösen lakok valakivel egy lakásban. Végrehajtó elviheti a plazmatévét? Haver fest és nálam tárolja bútorait. Elviheti a végrehajtó? Szomszéd néninek bevásárlok. Elrohanhat a végrehajtó a pénzzel, párizsival? Még viccesebb: Valaki tévedésből az adós számlájára utal, azt azonnal elteszi a bank. Miért kéne és kinek kell visszaadni a tévedésből utalt pénzt?

Itt arról kéne felvilágosítani a beírót, hogy mi is védi azokat az értékeket, amik nála vannak, de mégsem az övék. Mint pl. költségtérítés.

@ghck: Igen, pont ez a kérdés. Ha nem fizeti vissza a kölcsönt, akkor a lakás végül nem az övé, csak nála van. Ennek kimondására van egy jogi eljárás. Nem az történik, hogy jön a bank, feltöri a lakást és beköltözik. Ennek kell lennie megfelelőjének pénz esetén is. Azaz ha nem ért egyet a jóember azzal, hogy leemelték a pénzt a számlájáról, akkor valami jogorvoslatnak helye van. Bár a PPO ügy kapcsán a jogrendszerbe vetett hitem megingott.

Funkcionális analfabétáknak: a posztból nem derül ki, hogy az újratárgyalt feltételek szerint éppen volt-e illetve milyen hátralékban volt az adós. Ilyen területen dolgozó ismerőseim egybehangzóan azt mondják, ilyenkor mindent próbál a bank lefoglalni, akár a szerződés határain túl is. Ez ellen kéne jogorvoslat.

Az meg jogi nonszensz, hogy az emberkét csak akkor védi az éhenhalástól (30% max. letiltás) a jog, ha készpénzben veszi fel a fizetését.

@szgyula: az alapvető probléma, hogy az ember tartozik.

Ugyanakkor elfogadta (valszeg), hogy a bank a számláira került pénzeket a bank elviheti az elmaradt (!) tartozásai fedezésére.

Így az emberünk hibás (jó vagy rossz hiszemű?) volt, hogy oda utaltatta a költségtérítést, másra költötte (sajátjának tekintette?) a rábízott pénzt. :)

@kergekos: perfect.. Az Etikai Kódexet nem olvastam (amelyet a legtöbb bank aláírt, vagy nem írt alá), de a vitatott kérdést szerintem Te nagyon jól és közérthetően levezetted.

@ghck: Izé, nem tudjuk, hogy elmaradt tartozás fejében vették-e el. Nem is kell tudnunk. Azt kellene tudnunk, hogy ha szerinte nem, akkor mi a jogorvoslati lehetőség. Azaz (általánosan szólva) mit tehetsz, ha szerinted jogszerűtlenül vett le a bank a számládról pénzt. Mindegy milyen esetben. Akár tartozás, akár PPO, akár bármi. Nem ez a lényeg.

A másik egy jogi kiskapu, ami lényegében egy egyszeri embert szabályt "ír felül". Ai ugye azt mondta, hogy fizetés 30% vehető el tartozás fejében. Ez józan paraszti ésszel nézve egy értelmes szabály, mert ha minden fizetés elvehető, akkor az adott egyénnek semmi motivációja nincs dolgozni. Na ezt a szabéyt sikerül azzal felülírni, hogy amint megérkezik a számlára, onnantól kezdve az már nem fizetés csak pénz, így azonnal leemelhető. Innentől semmi értelme nincs a szabálynak.

Ja, és a bank ha olyan kölcsönt ad, aminek nincs fedezete, se ingatlanban, se a letiltható 30% képében, akkor kb. ugyanannyira szimpatizálok vele, mint azzal, aki havi törlesztőrészletnek többet vállal, mint a fizetése.

Jogilag tudtommal annyit tehet az illető, ha nem tudja fizetni a megemelkedett kölcsönt, hogy eladja a lakást és abból fizet, a megmaradt pénzből vesz kisebb lakást. Ha erre nem hajlandó, akkor eladják a feje fölül a lakást és sokkal rosszabbul fog kijönni belőle. Ettől független, hogy miből él. Erre szerintem az egyetlen megoldás, hogy kilép a bankrendszerből és készpénzben kéri a fizut. Mert akkor igaz a 30%.

Mondjuk kérdés, hogy közös rendelkezésű számlánál mi a helyzet. Arról nem emelhet gondolom le a bank, de utalni lehet rá. Ezzel persze gyorsítja az ingatlan levesztését, mert minél kevesebb folyik be a bankhoz, annál idegesebb. Banknak ugye az az ügyfél jó, aki folyamatosan kicsit el van maradva, mert lehet büntetőkamatot szedni. Amerikában volt rá példa, hogy hitelkártyást lényegében elhajtott a bankja, mert mindig időre fizetett...

@szgyula: akinek a vagyontárgyát más tartozása fejében lefoglalták, igénypert indíthat.

Füredi 2.0-hoz csatlakozom. A bank beszámítással élt, amire a Ptk. - ha a felek másképp nem állapodtak meg - feljogosítja.

296. § (1) A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja.
(2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

A bank beszámította a követelését (visszajár neki a hitel a posztírótól) a tartozásába (a bankszámlán lévő pénzt ki kell fizetnie a posztírónak), és ezzel a tartozása ugyanannyival csökkent, mint a követelése.

A letiltás más tészta. Arra akkor került volna esetleg sor, ha a banknak nem lett volna tartozása a posztíróval szemben. De volt: a posztíró bankszámláján lévő pénz erejéig.

@szgyula: A posztíró nem állítja, hogy szerinte éppen szabályszerűen törlesztett, amikor a levonás történt. A körülmények, amelyeket leír, éppen az ellenkezőjére utalnak: arra, hogy késedelemben lehetett (bár ezt sem mondja kifejezetten, ez igaz).

Mindenesetre a posztíró nem azt kérdezi, hogy mi a jogorvoslati lehetőség akkor, ha (a posztíró szerint) nem elmaradt tartozás fejében vonták le a pénzt. Azt kérdezi, hogy "jogszerűen jár-e el a bank, ha a tartozás fejében az ügyfél teljes munkabérét levonja?"

Erre a válasz az, hogy igen, jogszerűen jár el, ha a banknak az ügyféllel szemben lejárt pénzkövetelése van, és a szerződésük a beszámítást nem tiltotta meg.

Természetesen ez egy áltörténet, teljesen életszerűtlen az egész. A posztíró pedig a bekattintásokért járó jutalékért hazudta össze a történetet, mivel ténylegesen úgysem jár utána senki. A sok felültetett kommentelő őt gazdagítja...

@ynd: "a munkáltatóm által átutalt költségtérítést". Erről is kéne beszélni.

A másik kérdésre meg nincs még igazán válasz: a 30% szabály mit is jelent a mai gyakorlatban?

Ha annál a banknál van a számlád, ahol tartozol, akkor semmit. Mi a helyzet ha másik banknál van? Ha jól látom, itt már kell a végrehajtói út, de mintha itt sem élne a 30%, hiszen a számlán már "vagyon" és nem "fizetés" van. De akkor mi a 70% megkapásának a módja? Közös számla valakivel segít ebben?

@szgyula: A számlán lévő költségtérítés jogilag nézve nem dolog, hanem követelés, így nem képezi tulajdon tárgyát. A költségtérítést a posztíró munkáltatója fizette a posztírónak azáltal, hogy átutalta a bankszámlájára. Ez jogilag azt jelenti, hogy a posztírónak megszűnt a munkáltatójával szembeni követelése, és követelése keletkezett a bankkal szemben. A bank ezzel az utóbbi követeléssel szemben alkalmazott beszámítást, aminek nincs sem összegszerű, sem a munkabér nagyságához kötött, sem valamilyen megélhetési minimumhoz kötött korlátja.

A 30%-os (valójában 33%-os) szabály letiltás során érvényesül, beszámítás során nem. A letiltás során nem bankszámláról vesznek le pénzt, hanem magát a munkáltatót utasítja a végrehajtó, hogy a követelés jogosultjának utalja át a munkabér 33 (egyes esetekben 50) %-át:

Vht. 58. § (1) Ha az adós a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizette meg a tartozását, a végrehajtó az adós munkabérét [7. § (1) bek.] letiltja, és ilyen módon lefoglalja.
(2) A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját [24. § (2) bek.], hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.

Ha a posztírónak máshol lenne bankszámlája, és az ellen folyna végrehajtás, akkor megint más szabályokat kellene alkalmazni:

Vht. 79/A. § (1) A pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető pénzösszeg teljes összegben végrehajtás alá vonható, kivéve a természetes személyt megillető pénzösszegeket, amelyek végrehajtás alá vonása a (2) és (3) bekezdés szerint történik.
(2) A pénzügyi intézménynél kezelt, természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.
(3) A pénzügyi intézménynél kezelt, természetes személyt megillető pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50%-a is végrehajtás alá vonható.

@ynd: A posztoló kérdése a következő volt: " "Tehát simán levonhatják akár a teljes munkabéremet is minden hónapban?" - kérdeztem. "Igen" - szólt a válasz. -"Mi a pénz eredetét nem vizsgáljuk, lehet az munkabér vagy bármi."

Kérdésem a következő: Jogszerűen jár-e el a bank, ha a tartozás fejében az ügyfél teljes munkabérét levonja? "

Nem munkabért vontak le, de megtették volna, ha éppen munkabér érkezik a számlára, ha jól értelmezem a felvetést.

Erre meg is adtad a választ, miként én is, korábbi hozzászólásomban: 2010.01.19.23:37
Én csak utaltam rá, Te viszont be is másoltad a Vht. ide vonatkozó szakaszait.

Akkor ezek szerint egyetértünk abban, hogy számlára érkező munkabér esetében ez a levonás már jogellenes lenne?
Avagy nem ez volt az üzenete az írásodnak?

"Mi a pénz eredetét nem vizsgáljuk..." ...dehogynem! Tessék csak elolvasni a 2007. évi CXXXVI. törvényt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról. Mindent tudnak: ki, kinek, mikor, mennyit és milyen jogcímen utalt...

A bankszámlára érkező pénz tehát - többek állításával ellentétben - nem válik jogcím nélkülivé az ügyfél számláján történő jóváírás pillanatában. Igenis munkabér marad, amely fölött a bank rendelkezési joga nem korlátlan. Még akkor sem, ha az ügyfélnek történetesen pillanatnyilag (vagy éppen permanensen.....ezt nem tudhatjuk) tartozása áll fenn a bank felé.

Szerintem ez is egy csúnya szakadás amúgy is toldozott-foldozott jogrendünk úri mód viselt, kifordítható gúnyáján.

Szabatosabban fogalmazva: ez egy valódi joghézag, mégpedig indetermencia-hézag, vagyis a jog szabályoz de homályosan vagy nem egyértelműen.

Ezt használják ki a bankok ebben és több más) esetben is.

@kergekos: Kevered a végrehajtási törvény (Vht.) szerinti letiltást/levonást a Ptk. szerinti beszámítással. A kettő nem ugyanaz, még akkor sem, ha a posztíró mint laikus esetleg azt, amit a bank csinált, beszámítás helyett levonásnak hívta, és az egyszerűség kedvéért én is átvettem ezt a köznapi szóhasználatot (bár megírtam, hogy beszámítás történt, bemásoltam a Vht-t, hogy tisztázzam a különbséget, és jeleztem, hogy beszámítás esetében a Vht. korlátozó szabálya nem alkalmazandó).

A levonás a Vht. értelmében az, amikor a munkáltató végrehajtási eljárás keretében a munkabér bizonyos részét nem a munkavállalónak, hanem a végrehajtást kérőnek fizeti ki. Erre van a 33%-os (meg 50%-os) korlát. Ld. a jogszabályt fent.

A bank viszont eleve nem fizet munkabért a posztírónak, úgyhogy - a Vht. értelmében - levonni sem tudna belőle. A bank beszámítással tud élni a Pkt. szerint. Erre nincs korlát. Ld. a jogszabályt fent.

A Vht. a végrehajtási eljárásról szól, aminek a letiltás, illetve az ebből következő levonás az egyik módja, de itt nem folyt végrehajtási eljárás, úgyhogy a Vht. rendelkezései nem alkalmazandóak.

Azaz ha jól értem, akkor behajtással nem lehet lenullázni a számlát, azt csak beszámítással lehet megtenni, ami csak bankon belül működik. Mellékkérdés: meddig ugyanaz az adóssal szemben álló fél? Amennyire tudom, amikor kezdődik a probléma az adóssal, akkor azt átadják más szervezetnek (vagy cégen belül, vagy azon kívül). Hol a határ, amikortól már két külön valamivel áll az ember kapcsolatban? Azaz beszámítást alkalmazhat-e az OTP Faktoring Követeléskezelő (lakáshitel) az OTP Banknál vezetett számla terhére?

Másik: Közös számlánál mi van? Ott ugye hozzá se nyúlhat a bank?

Harmadik: A beszámításnál ha vitatod, akkor mi a teendő? Amíg eldől, addig kinél van a pénz?

Ha kiderül, hogy jogtalan volt a beszámítás, akkor az sikkasztás-e (rábízott pénzzel sajátként rendelkezett)?

Ha több banknál van a pénze valakinek, akkor minden egyes banknál külön érvényes a végrehajtási korlát (öregségi nyugdíjas számolások)?

@szgyula: Jól érted, igen.
Ha átadják (szakszóval: engedményezik) a követelést, akkor a követelés új jogosultja nyilván csak a saját tartozását számíthatja be a követelésébe. De elég ügyetlenek, ha átadják a követelést, amíg még esélyt látnak arra, hogy beszámítással éljenek. Hogy hol a határ, az elég egyszerű kérdés: ugyanaz a cég-e, vagy egy másik. A leányvállalat jogilag másik cég.

Azt gondolom, a bank nem tud beszámítással élni azzal a bankszámlajogosulttal szemben, akivel szemben nincs lejárt követelése, még akkor sem, ha ennek a bankszámlajogosultnak közös számlája van a bank adósával. Milyen alapon fosztanánk meg a jogaitól a nem tartozó bankszámlatulajdonost? Úgyhogy szerintem a bank talán elvben mondhatná ugyan, hogy nem fizet a neki tartozó számlatulajdonosnak, de ezzel semmit nem nyert, mert ettől még a számlán ugyanannyi pénz marad, amit a másik számlatulajdonos felvehet. Viszont a bank ezzel kimerítette a beszámítási lehetőségét az adósával szemben. De őszintén szólva nem tudom, hogy ez a gyakorlatban hogyan működik. Az a gyanúm, hogy közös számlával szemben nincs beszámítás.

A beszámítást a jelen esetben azzal vitathatná a posztíró, ha vitatná, hogy esedékes volt a tartozása. Pl. mert volt valami új törlesztési megállapodása a bankkal, és azt ő betartotta. Vagy azzal, hogy a szerződése a bankkal kizárta a beszámítást. Talán nem ártana azért átböngésznie az ÁSZF-et. Továbbá esetleg lehet valami halvány esély arra, hogy a PSZÁF-nak van valamilyen állásfoglalása vagy gyakorlata ezzel kapcsolatban. Lehet, hogy megérne egy levelet írni a PSZÁF-hoz ezt tisztázni? Nem tudom. Őszintén szólva én nem sok energiát fektetnék ebbe a dologba a posztíró helyében.

Aki beszámítással él, az a beszámított összeg erejéig már nem tartozik. Ilyen értelemben "nála van a pénz", ha így értetted a kérdést. De persze a másik fél tartozása is csökkent ugyanennyivel. Ilyen értelemben senkinél nincs a pénz.

Sikkasztás ilyen helyzetben márcsak azért is kizárt, mert nincs dolog, amivel sajátjaként rendelkezett volna a bank (a bankszámlán lévő pénz nem dolog, ahogy már írtam). A bankszámlapénzzel egyébként (ha gazdasági értelemben nézzük) minden bank szükségképpen "sajátjaként rendelkezik", azaz kölcsönadja másnak. Ez a bankok fő tevékenysége, a bankrendszer lényege.

Az utolsó kérdésed (is) nagyon jó. A Vht. 79/A. § így folytatódik:
(4) E § rendelkezéseit a pénzügyi intézmény által több szerződés alapján kezelt, adóst megillető együttes összegre kell alkalmazni.
Amiből nekem úgy tűnik, ugyanannál a banknál csak egy közös korlát van. De hogy több banknál hogy van, arra nem találok most így gyorsan semmit. Úgyhogy nem egyértelmű.

A nagy kérdés az, hogy a hitelszerződésben a bank kikötötte-e, hogy nemteljesítés, vagy késedelmes teljesítés esetén ún. beszámítási jogával élni fog-e, s ezt milyen mértékben gyakorolhatja.

Véleményem szerint ez a legfontosabb.

Csak gyanítani tudom, hogy nem, mivel a posztíró szerint a belső szabályzatra hivatkoztak.
Ez viszont kevés, ugyanis a posztíró nem köteles a bank belső szabályzatát ismerni, s mint tudjuk a bank és ügyfele közötti szerződés polgári jogi szerződés. Úgyhogy a Ptk nem jogosítja fel a bankot autamatikusan arra - mint itt valaki írta - hogy az ún. beszámításnak semmiféle korlátja nincs. A beszámításnak akkor nem lenne "korlátja" ha ezt a felek a szerződésben kifejezetten kikötötték.

@Csanna: Szokásod szerint jogszabályokra hivatkozással nem bajlódsz...

"valaki" :-)

Ha megengeditek értelmezném - mivel valaki fentebb hivatkozott rá - a

Ptk.296.§ (1)bek

A kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha a jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett, vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal - tartozásába beszámíthatja.

Úgy látom, hogy itt óriási félreértések vannak.
Ki a kötelezett? az ADÓS
Ki a jogosult? a BANK
Van az adósnak (kötelezett) a bankkal (jogosult) szemben fennálló, egynemű és lejárt követelése? NINCS.
Életszerűen:
Én tartozom Neked 1.000,- Ft-tal
Te tartozol Nekem 500,- Ft-tal

Nyilatkozom feléd, hogy tartozásom elismerem, de kérlek, hogy számíts be azt az 500 Ft-ot, amellyel Te tartozol nekem.
Nem számítod be az 500 ft-ot. 1000,- Ft-ot visszakövetelését peresíted.
Tehát a kötelezett számíthatja be a jogosulttal szemben!
Úgyhogy komolyan mondom, hogy nem tudom, hogy ez egyáltalán hogy került ide.

@ynd: több évtizedes tapasztalatomból mondom, hogy a jogszabályokat nem csára-búra be kell másolni, hanem értelmezni kell. Ezzel lehet, hogy itt valakit el tudsz kápráztatni, aztán fejjel nekivezetni a falnak.

@Csanna: A bankszámla szerinted nem ad alapot a rajta lévő pénz követelésére a bankszámla jogosultjának, amíg be nem számítják? Mert ha igen, akkor erre a pénzre nézve a bank a kötelezett, és a posztíró a jogosult.

Ahogy a te példádban az 1000 forintra te vagy a kötelezett, a másik pedig a jogosult, de az 500-ra te vagy a jogosult, és a másik a kötelezett. És mindkét fél élhet beszámítással, azaz levonhatja a követelését a tartozásából.

Te mondhatod, hogy csak 500-zal tartozol, de a másik már nem tartozik neked (ez esetben hiába peresít 1000-et, mert csak 500-at fog kapni). A másik pedig mondhatja, hogy nem tartozik semmivel, te viszont már csak 500-zal tartozol neki.

Ez a beszámítás, és nem az, hogy elismered a tartozásod. Utóbbit meglepő módon úgy hívják, hogy tartozáselismerés (ld. Ptk. 242. §), és itt irreleváns.

És kit vezetek én a falnak, amikor azt mondom, hogy kár a posztírónak erőlködnie, mert alighanem a banknak van igaza? Alighanem leragadtál egy másik posztnál, ahol a posztírónak adtam igazat. :-)

@kergekos:
"nem válik jogcím nélkülivé"
ó, dehogynem. a Pmt., amire hivatkozol, valóban kötelezővé teszi a pénz eredetének vizsgálatát, de attól a pillanattól kezdve, ahogy beteszed egy számlára, az a számla tulajdonosának a követelése lesz a bank felé, függetlenül attól, hogy valójában honnan származik.
ergo, ha a barátnőd pénzét beteszed a saját kizárólagos számládra, abból ugyanúgy kielégítheti magát a bank a posztban szereplő esetnél.
a munkabérre vonakozó megkötések kizárólag addig vonatkoznak a munkabérre, amíg az a munkáltatónál van: ott érvényesíthető belőle levonás, és a levonást a munkáltató érvényesíti. ha a munkabér megérkezett a számlára, akkor végrehajtó rendelkezhet felette a megfelelő jogosítványok birtokában, ebben az esetben pedig a Vht. határozza meg, milyen szabályok betartásával.

Drága@Babette:
ó, ezt értettem eddig is:-)
Csak azt fűztem hozzá, hogy jogellenes.
Fentebb ki is fejtettem, hogy szerintem miért.

Ezek szerint a MÁK számfejti a béremet, átutalja a munkáltatómnak és ameddig a munkáltatóm számláján van, addig a Vht. szabályai szerint lehet megterhelni, amikor viszont az ügyintéző lenyomja az entert a számlámra történő utaláshoz, attól kezdve szabad préda a bank számára?

Nekem nagyon ez jön le belőle.

Más: Csannának igaza van abban, hogy ez nem a bank pénze, hanem az enyém, amely rá van bízva. És az is igaz, hogy nem egynemű követelések, így nem számíthatja be, nem vonhatja le, gyakorlatilag nem nyúlhat hozzá egy eset kivételével: ez pedig a bírósági végzés, vagy APEH, önkormányzat által küldött inkasszó (bár e két utóbbi az én értelmezésem szerint már megint kétséges lehet...)

@kergekos: pontosan. viszont nem Csannának van igaza, hanem Füredi bíró úrnak, miszerint a számlán levő pénz jogilag nem a "tied", hanem neked akkor azzal megegyező összegű követelésed van a bank felé.
így lehetséges az, hogy a bankban levő pénzeket a bank tudja forgatni, kihelyezni, lekötni, stb. merthogy így biztosítja azt a plusz pénzt, amit neked kamatként kifizet.
és így biztosítja mások behelyezett pénzéből azt a pénzt, amit hitelként veszel fel tőle.
ha a "te pénzed lenne", akkor pl a hitelnél fel kéne tüntetnie, hogy kinek a pénzét adja neked oda, sőt, továbbmenve, nem is bankkal kötnéd a hitelszerződést, hanem a másik betétessel.
remélem, érthetően tudtam megfogalmazni.

Itt nem azon ment szerintem a rugózás, hogy jogos-e a beszámítás. Mint Füredi megmondta, amint beérkezett a pénz a számlára, az megszűnt védett fizetésnek lenni és követelés lett. Gondolom ebből az is egyértelműen következik, hogy ha több ember közös számlájára érkezik meg a fizetés, akkor is megszűnik fizetés lenni és így nem számítható be, mi több, nem is végrehajtható. Hiszen az eredete jogilag nem vizsgálandó, mint az meg lett mondva. Azaz ennyi, tessék közös számlát csinálni. Jól látom?

Erkölcsileg is lehet elemezni, de ez egy jogi blog. Mindkét szerződő félnek egyéni döntése, hogy kooperatívan vagy konfrontációsan áll hozzá az ügyhöz. Itt a bank váltott az elsőről a másodikra. Biztos tudja mit csinált. Ahogy az adós is nyilván tudja, hogy a lakását kockáztatja. Most majd eldönti, mi a jobb stratégia.

@ynd: A KÖTELEZETT TARTOZÁSÁBA BESZÁMÍTHATJA. (NEM A JOGOSULT SZÁMÍTHATJA BE, HANEM A KÖTELEZETT!!!!!)
iGEN, ELISMEREM ÉS KÉREM, DE EZ ITT EGY PÉLDA VOLT, ISTENEM!!! RÁBORULOK A KLAVIATÚRÁRA....(HA NEM ISMERNÉM EL, DE A TARTOZÁSOM FENNÁLLNA (KÖTELEZETT LENNÉK AKKOR IS!!!)
( A fiam másodállásban közgazdasági szakközépiskolában jogi ismereteket tanít ,érdekes, 18 év korhatár alatt megértik..., na mindegy)

@Babette: A hitelszerződés alapján nyitott, hitelszámla feletti rendelkezési jogod korlátozott!! Ugyanis minden hitel-számlanyítási művelethez tartozik egy hitel-szerződés is.
A HITELSZÁMLÁD FELETT VAN A BANKNAK KORLÁTLAN RENDELKEZÉSI JOGA! MERT ERRŐL SZÓL A SZERZŐDÉS (TÖBBEK KÖZÖTT) AZON A SZÁMLÁN LÉVŐ PÉNZ JOGILAG NEM A TIÉD!!!az valóban a bank pénze! Ezt jól látod. A hitelszámládra ezért csak befizethetsz, arról nem emelhetsz le!!!!
DE:
Egyéb NEM hitelszámládon lévő pénz felett a bank nem rendelkezhet szabadon,
csak akkor, ha lekötésre megbízást adtál és csakis a lekötött összeg erejéig!! Azt használhatja, amit lekötöttél. Az más kérdés, hogy a pénzedet használja, nyilván ezért fizet rá "kamatot" (Pénz használati díja!!!)A lekötött összeg tekintetében kicsit magasabb kamatot fizet.
Itt arról van szó, hogy a bank nem a hitelszámláról emelte le a hiteltartozás összeget, mivel nem tudta.

A KÉRDÉS: erre volt-e joga?

Én azt mondom, hogy: NEM!
Mikor lett volna joga???

HITELSZERZŐDÉS

X.) pontja
Jogosult (BANK) és kötelezett (ADÓS) megállapodnak abban, hogy amennyiben kötelezett (ADÓS )jelen hitelszerződés tárgyát képező hitelösszeg törlesztésének vonatkozásában ...hónapig késedelembe esik, vagy azt nem fizeti meg, jogosult (BANK) minden további értesítés nélkül a kötelezett (ADÓS)
.... pénzintézetnél vezetett, ..........számlaszámú bankszámlájáról az azon nyilvántartott követelés összegének
X %-ának erejéig igényét kielégítheti.

Amennyiben a posztíró nem ijedt el, akkor kérem, hogy nézze meg a szerződését. Amennyiben ilyen, vagy hasonló megfogalmazásban, de lényegileg azonos klauzula van, AKKOR ÉS CSAKIS AKKOR VOLT JOGOSULT A BANK ARRA, HOGY EZT MEGTEGYE!!!!!
a TÖBBI RIZSA.

@Csanna: nagyon belekavartatok ezzel a beszámítással, mert ennek egészen más a jelentése. Ez az, amikor keverjük a szezont a fazonnal.
Nem minegy ám, hogy sz@rba csapni, vagy
csapba sz@rni. (Ki a kötelezett és ki a jogosult, hát mondjuk alapkérdés...) Na mindegy...

@Csanna: Mintha kissé ideges lennél... :)

@kergekos:

"ameddig a munkáltatóm számláján van, addig a Vht. szabályai szerint lehet megterhelni, amikor viszont az ügyintéző lenyomja az entert a számlámra történő utaláshoz, attól kezdve szabad préda a bank számára"

Igen, mihelyst az átutalás megérkezik a bankhoz, a banknak tartozása keletkezik a posztíróval szemben, és ezáltal van miből beszámítással élnie.

"ez nem a bank pénze, hanem az enyém, amely rá van bízva"

Nem. A pénz jogilag a megfogható fizikai tárgyat jelenti: a pénzérméket és a bankjegyeket. Az átutalt pénz tehát csak gazdasági értelemben pénz, jogilag csak egy tartozás. Átutalás előtt a munkáltató tartozása, átutalás után a bank tartozása.

"nem egynemű követelések"

Akkor nem volnának egyneműek, ha az egyik félnek pl. valamilyen konkrét tárgy kiadása iránt volna követelése (pl. add vissza a kölcsönadott festményt), vagy pl. valamilyen cselekmény elvégzése iránt (kérj bocsánatot, hogy megsértettél), míg a másiknak fizetés iránt. Itt viszont a banknak is fizetési követelése van (fizesd vissza a hitelt), és a posztírónak is (a bankszámlámról szeretnék pénzt kivenni). A követelések egyneműek.

@Csanna: Ez szinte biztosan benn van a szerződésben. Persze, hogy csak úgy nem emelgethet a bank, de az általam látott összes hitelszerzúődésben benne van ez a klauzula.
Egyről beszélünk napok óta.

@ynd: Így van, írja le mindenki 200-szor:

"A betétbe rakott pénz nem pénz, hanem követelés4"

A bank azt vállalja, hogy bizonyos korlátok között bármikor teljesíti a KÖVETELÉSED. Ennyiben különbözik más kötelmektől, de ez az alapja. De az az övé, és amikor "leemel" a számláról egy ilyen esetben, akkor csak a saját "tartozását" írja le!

A számla az gyakorlatilag egy papír, ahol vezetik a felek, hogy hogyan állnak egymással.

@Csanna: attól, mert kiabálsz és a fiad tanár, még nem lesz feltétlenül igazad...
továbbiakban ignore.

@szgyula: A követelés azé, akié a bankszámla. Ha egy emberé, akkor az övé, ha cégé, akkor az övé, ha több emberé, akkor az övék.
HOgy utóbbi esetben hogyan lehet végrehajtani róla, mondja meg Füredi úr.

@Füredi 2.0: Kösz Füredi. Szerintem nem olyan biztos, hogy szerződésbe foglalták, ugyanis a bank a posztíró szerint ebben az esetben a belső szabályzatra hivatkozott, amit az ügyfél nem köteles ismerni.

@Babette: kösz, nem kiabálok, csak példának hoztam fel, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha valaki nem ismeri az általa idézett jogszabályokat, vagy egyszerűen csak értelmezni nem tudja. Ezt én életveszélyesnek tartom, ettől már csak az veszélyesebb, ha ezt úgy állítjuk be, mintha ez lenne az egyedüli és kizárólagos igazság. Szerintem jogvégzett szakemberek ebben velem egyetértenek.
Enyhe csúsztatás viszont, hogy én azért "kiabáltam", mert a fiam tanár (Lehet, hogy a példa rossz volt, azt nem vitatom)
Ugye a továbbiakban engedélyt kaphatok Tőled arra, hogy kiabáljak, amennyiben azt látom, hogy súlyos értelmezési hibák esetleg módszeresen megvezethetik azt, aki tanácsot kér. Mert ugye: végső soron a cél nem ez lenne.

@ynd: ezt nevezem hypokrita képmutatásnak.
Én az Ön helyében lennék ideges és elvégezném végre a jogi egyetemet, nemcsak hivatkoznék rá.
Mondjuk kezdeném a Római Jognál (kiemelten kezelve az öröklési jogot) mint ahogy egy másik posztban méltóztatott "értelmezgetni" a Ptk-t. Most sem különb a helyzet. Ez nem lenne baj, ha ezt arccal tenné és utána vállalná esetleg a felelősséget, ha a posztírót sikerült megvezetnie.

@ynd: hol jelenik meg a (T)artozás - (K)övetelés (számviteli mechanizmusában) a betét- v. folyószámla (munkabér) a számla tulajdonosának (ügyfél) (K)övetel egyenlege.
Ki tudja??? Ebben a nagy zűrzavaban....

@Csanna:
1. számú melléklet a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
Mérleg előírt tagolása
FORRÁSOK (passzívák)
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
a) takarékbetétek
b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból

@ynd: én nem ezt kérdeztem, én
azt kérdeztem, hogy HOL jelenik meg A SZLA. TULAJDONOSÁNAK (üGYFÉLNEK) a K-egyenlege, az Ön levezetése szerint. Mert erről ugyanis nem írt.

Amit Ön ide bemásolt Magyarországon minden gazd.tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet közül a bankok és pénzintézetekre
speciálisan vonatkozó beszámoló készítési-,
könyvvezetési-, és mérlegkészítési tevékenységét szabályozza a passzívumok és aktívumok vonatkozásában. A mérlegben, amit évente (mérlegforduló nappal) kell megküldeni a cégbíróságnak, hol szerepel az ügyfél, mint számlatul. követelése? Ne tessék már ezzel fáradni, tényleg abszolut felesleges
A mérlegből leginkább az derül ki, hogy a bank milyen adózás előtti eredményt realizált. (de ha tetszett erről tájékozódni, még a válságban is milliárdokat)

@Csanna:

Pontosan erre a kérdésre válaszoltam: a számla jogosultjának a követelése a források 2. pontjában jelenik meg a mérlegben, mint a banknak az ügyféllel szembeni kötelezettsége.

Az, hogy a bank milyen eredményt realizált, nem a mérlegből derül ki, hanem az eredménykimutatásból. Ami nem tartozik ide. Ahogy egyébként már a mérleg sem.

Azt hiszem, egyetértünk, hogy felesleges erről társalognunk. Veled úgy általában jogi kérdésekről felesleges.

@ynd: a jogosult (posztoló) számára honnan derül ki, hogy a Források 2. pontjában, amely Mrd/Ft-ban kerül kimutatásra, mennyi az Ő
(K)övetel egyenlege?

- Ha szerinted a Mérleg nem tartozik ide, akkor miért másoltad be a Korm.Rendeletet?

- A "jogi kérdéseket" nem feszegetném. Nem kimondottan "jogi kérdés" de az eredménykimutatás a mérleg melléklete,
Ha valaki tud mérlegből olvasni, akkor azonnal látja abból is az eredményt is.
- bocsi én Veled nem vitatkozni akartam, csak kérdeztem, hogy mi a fenének másoltad be ezt?

bocs elírás: kötelezett(posztoló)

@Csanna: Mi a kérdéseid relevanciája?

@ynd: a relevanciája? A relevanciája a SELF-CONTRADICTION...

@Csanna: Csak mert egy ideig próbálgathatok válaszolni, hátha tanulsz valami hasznosat, de ha már semmi köze a témához, akkor talán abbahagynám.

@ynd: :-) NEVETSÉGES

@Csanna: A kormányrendeletet azért másoltam be, mert az válaszolt a kérdésedre. A kérdésedre, aminek a relevanciáját továbbra is homály fedi.

@Csanna: Majd feltettél egy újabb irreleváns kérdést: hogy a posztoló számára honnan derül ki, hogy mennyi a számlaegyenlege.

Biztos mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy a bankok alávaló, csaló banda, vesszen az összes. Én csak egy dologra hívnám fel a figyelmet: Ez az alávaló csaló banda nem abból él és csinálja a profitot, hogy teljesen legatyásít sok-sok embert, hanem abból, hogy a szerződő felek betartják az aláírt szerződést és kamatot, jutalékot, stb fizetnek a szolgáltatásért, ebben az esetben a hitelért. Abban semmi jó nincs a banknak, ha lakást kell árvereznie. És abban sincs, ha mindenki csalónak tartja őket, mivel akkor másik bankhoz fognak menni az emberek.
Ezért aztán nem tudom elképzelni, hogy az adós betartja a szerződést, fizet határidőre, de a bank mégis inkasszálja a számláját. Aki viszont megállapodik a bankkal, akár az átütemezésről is, és aztán nem tartja be (vagy ne adj Isten, eleve ezzel a szándékkal közelít), az ne pampogjon arról, hogy elvitték a pénzét. A hitelszerződés vagy az ászf mindenképpen tartalmazza a beszámítási jogosultságot, amit elfogadott azzal, hogy aláírta a szerződést.
Magyarul: a bank nem fog csak úgy inkasszálni, az adósnak tuti van valami lejárt tartozása. A megoldás: KOMMUNIKÁCIÓ, így nagy betűvel. Ha valami probléma van, tessék bemenni-telefonálni-levelet írni annak a nyavajás intézetnek, esetleg valamilyen megoldási javaslattal is előállni. És ne akkor, amikor már negyedik hónapja nem tudok enni adni a gyereknek, mert kell a pénz a törleszőre, hanem egyből akkor, amikor a baj megtörténik!

@ROBERTO: valaki fegyvert tartott a fejehez, hogy lakashitelt vegyen fel? kotelezo sajat tulajdonu ingatlanban lakni?

akinek nem telik nagy hazra, lakjon lakasban vagy menjen falura es jarjon busszal dolgozni.