Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Sólyom és a bírósági jelenségek

2010. január 18. - zugügyvéd


 Az alábbi - egy civil jogvédő szervezet által megfogalmazott -  levél sok érvényes megállapítást tartalmaz a bíróságok működésével kapcsolatban, de ez, hogy a Zugügyvéd közzé teszi, közel sem jelenti azt, hogy a tartalmával egyet ért. Kíváncsi, hogy egy ilyen levéllel el lehet-e egyáltalán valamit érni.

 


Dr. Sólyom László úr részére

Tisztelt Elnök Úr!

Engedje meg, hogy tájékoztassuk Önt az alábbiakról.

Egyes fővárosi székhelyű polgári és munkajogi bíróságok (a továbbiakban: bíróság) előtt 2008-2009-ben folyamatban lévő, véletlenszerűen választott 100 peres eljárás adatai alapján végzett értékelés a következő kutatási eredményeket hozta: 
- a bíróság törvényes és alkotmányos működését akadályozó jelenségekre vonatkozó egyöntetű és súlyos jelek mutatkoznak, 
- diszfunkcionális működés tapasztalható, a hatalmi ág önérdek-érvényesítése az alapfunkciót (ítélkezés) fenyegeti;
-  jelek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a jogállam és a piacgazdaság kialakulásának késleltetése szembe tűnő ezen hatalmi ágban, a szervezet a rendszerváltás ellenére a pártállami mentalitást és párt támogatást, ezáltal a volt állampárti párt elit hatalmát igyekszik megtartani.
Javaslatunk a fentiek tükrében: egy nagyobb adatbázist felölelő, reprezentatív felmérést lenne célszerű végezni és a szükséges intézkedéseket az alapján meghatározni.
Az általunk észlelt jelenségek az alábbiak:

a)
Elhúzódó perek
Birtokunkban van az Európai Emberi Jogi Bíróság 2009. december hónapban kelt levele, mely alapján tényként kezelhető, hogy a Magyar Állam Kormánya részére 8 esetről történt értesítés 2009-ben az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt második szekcióban intézkedés alatt álló kártérítési igények vonatkozásában, és valamennyi esetben jelentős, 6-15 évig terjedő perintézési időtartamot említenek azzal, hogy a magyar bíróság elé terjesztett polgári jogi igény elbírálása még egyik esetben sem történt meg (az ügyek folyamatban vannak).

 

A jelentős elhúzódások okaként a bíróság mulasztása felmerül.
Erre mutat az, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság a Magyar Kormány felelősségét jelentős számú esetben már megállapította a bíróság honlapján közzétett esetek adatai ezt mutatják), és a birtokunkban lévő eset iratai alapján is megállapítható a bíróságok mulasztása, hiszen 6400 EUR kártérítés megfizetésének javaslatával hívta fel a bíróság a Magyar Állam Kormányát a peren kívüli megegyezésre.

 

Egyszerű megítélésű ügyek, melyek a felek egzisztenciális, ill. lakhatási viszonyait érintik (pl. birtokháborítás, jogellenes munkaviszony megszüntetés) is bonyolódó évekig elhúzódó eljárássá alakulnak.

 

Ennek oka kettős:


1. a bírák egy része az ítélkezési tevékenységen kívül más, egyéni haszonszerzési céllal végzett tevékenységre koncentrál;


2. nem megfelelő a tárgyalás és tárgyalás előkészítésének alábbi gyakorlata.

 

A bírák a beadványok kezelése során a tűzoltó munka végzés szerint járnak el, nem végeznek érdemi előkészítést, sem a tárgyalások jelentős része nem érdemi. A bíróságra érkeztetett beadvány ügyintézése nem kezdődik meg ésszerű határidőn belül, mert a bírák minden másnap tárgyalnak, a tárgyalási napok közötti időben pedig jellemző az otthon dolgozás. Az otthon dolgozás nem lehet támogatható formája a szervezeti működésnek, mert a titokvédelem és az iratokba történő betekintés nem valósul meg, mivel a bíró az iratot hazaviszi.


Az „otthon dolgozás” és az iratok hazavitele a bírónak az iratokba történő betekintést más részére is lehetővé teszi, a korrupciós lehetőségeket is erősíti, és azt is, amit már nyilvánosságra került ügyekben bizonyított a nyomozó hatóság, hogy a bíró helyett családtagja végez munkát. Meghallgatott interjú alanyaink szerint például a Fővárosi Bíróság egyik idős tanácselnöke, Mecsér Györgyike helyett élettársa végezte el a tanácselnök munkáját otthon, amit az egyik lakószomszédja is tapasztalt és megerősített a lakóhelyén.

 

Az általunk meghallgatott bírák és volt bírák interjúiból az derül ki, hogy a minden másnapi tárgyalási nap csak azt teszi lehetővé, hogy a köztes napokon az előző napi jegyzőkönyvezéssel és intézkedéssel (szakértő kirendelés stb.) és a következő napi tárgyalás anyagával kapcsolatos feladatokat ellássa a bíró. A következő napi tárgyalási iratok átfutása során foglalkozik csak az előző tárgyalás óta benyújtott iratokkal, így a két tárgyalás között érdemi intézkedés nem történik. Ennek a rendszernek a következményei:


- az ügyek túlnyomó többségében a bíróság a tárgyalás előkészítését nem végzi el megfelelően, a tárgyalások érdemi előrelépést nem hoznak, folyamatosan egy pontba visszatérő körözés kezdődik, amelynek kezdőpontja, hogy a bíró a benyújtott iratokat nem tanulmányozza előzetesen, a tárgyaláson próbálja megismerni az ügy részleteit; rögzíti a felek nyilatkozatait, majd elhalasztja a tárgyalást.


- 3, sőt 4 tárgyalást követően sem dőlnek el még csak formális jogi kérdések sem, mert a bíró mindig az adott tárgyaláson kezdi újból és újból előlről álláspontjának kialakítását; érdemi jogi kérdések megvitatására, érdemi intézkedésre, bizonyításra pedig általában az 5. tárgyalásig nem kerül sor.


- a Fővárosi Bíróság a fellebbezések beérkezését követő egy év múltára tűz ki tárgyalásokat.


- a Legfelsőbb Bíróságon az érdemi vizsgálat nélküli elutasításos ügyekben is legalább egy évet kellett a feleknek az elbírálásra várni.


Alapvető formál jogi kérdésekben elkövetett tévedés (pl. a keresetlevél aláírása jogosulttól származik-e) hosszú évkig tartó, mindhárom fokot igénybe vevő eljárást eredményez, míg a Legfelsőbb Bíróság által kerül megállapításra , hogy a pert törvényes kereset hiányában meg kellett volna szüntetni. Szakmai színvonal alatti teljesítéssel magyarázható, hogy ezen egyszerű jogkérdésben még a másodfokú tanács sem észlelte a kereset érvénytelenségét, annak hibáját.

 

Az ítélkezési szünet nem alapult sokáig jogszabályi rendelkezésen, „szokásjog” volt. Szabályozásának alkotmányossága ma is megkérdőjelezhető, hiszen alapvetően ássa alá az ésszerű határidőben történő ítélkezést. Egy ítélkezési szünet kb. hat héttel nyújtja meg az elbírálási eljárást, ami egy évben kétszer, a több éves eljárásokat figyelembe véve, négyszer, nyolcszor, ill. tizenhatszor hat hét késedelmet jelent. Társadalmi funkciója nem indokolható, hiszen más szakmák is rotációs rendszerben adják ki a szabadságot (kivéve az iskolát, ahol a gyermekek érdeke indokolja). A bírák esetében senki más érdeke nem indokolja, ez egyfajta juttatás, aminek aránytalanok a hátrányai a bírák számára juttatott előnnyel szemben.

 

A bíróság nagyon jelentős perelintézési hátralékkal működik, az esetek túlnyomó többségében nem történik meg ésszerű határidőn belül a keresetek elbírálása.

 

Az elhúzódások miatt benyújtott kifogás (Pp. 114/A. §) elutasítási aránya nagyon magas és nincs összhangban a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségekkel: a kifogások elbírálása során a bírói szervezet ön-érdekérvényesítése kerül előtérbe. Nem adnak helyt a kifogásnak akkor sem, ha a fenti eljárás bizonyított, mert a késedelmet azon az alapon minősítik ésszerűtlennek, hogy az adott bírósági szervezet (bíró) a fenti bevett gyakorlat szerint, leterheltsége mellett tett-e intézkedést (pl. tárgyalás tartást) vagy sem az adott bíróság tárgyalási rendjében.

 

A bíróság az ésszerű időn belüli elbírálást az Európai Bíróság gyakorlatától eltérően értelmezi.

 

A bírák leterheltségére történő hivatkozás alaposságát is részletes vizsgálat alá lenne célszerű venni az alábbi tények ismeretében:

 

- a bírák egy része, különösen a gazdasági jog terén ítélkezők jelentős időt és energiát fordítanak munkakörükön, az ítélkezésen kívüli tevékenységekre: számos cég alakult arra a tevékenységre, hogy bírákat, közigazgatási tisztségviselőket keressen meg és szerződtessen ún. előadás tartására, amelyeken az „előadásra” befizető cégek képviselői az újonnan hatályba lépő jogszabályok bírák általi értelmezését hallgathatják meg. és ún. személyes konzultáció vagy a közös ebéd alatti „beszélgetés” keretében kerülhetnek kontaktusba a bírákkal. (Feltűnő jelek mutatkoznak, de a mi kutatási tevékenységünk nem terjedt ki arra, hogy a törvény-előkészítés során mennyiben érvényesül az az érdek, hogy rendszeres és gyakori módosításra kerüljenek alapvető törvények, pl. a Gt. annak érdekében, hogy az üzleti élettel kiépített láncolat tagjai – a hatályos szöveget kiadó könyvkiadók, a módosításokat értelmező kézikönyvek szerzői és az előadásra felkért „szakértők” – megfelelő kiegészítő juttatást kapjanak kézhez.)

 

A kutatásunk során meghallgatott egyik interjú-alany elmondása szerint a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája kijelentette az új Gt. hatálybalépésekor, hogy az előadások szezonja van, ezért az ítélkezési tevékenységet hátra sorolja, mert „most kaszálni kell”. Az előadások miatti elhúzódás a Legfelsőbb Bíróság polgári és gazdasági kollégiumi bíráinál nyomon követhető az iratok alapján, azonban a saját vagyon-gyarapodás nem, mert a vagyon-nyilatkozatok nyilvánossá tétele elmaradt. Az ún. Üvegzseb törvény közzétételre vonatkozó szabályait nem tartják be (például a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Bíróság honlapjain nem jelennek meg az adatok).

 

A gazdasági kollégiumok működnek, bár jogszabályi alapjuk nincs. A gazdasági kollégium tagjainak sorába tartizó bírák és bírósági vezetők sokkal gyakrabban kerültek meghívásra pl. az IIR által szervezett „előadásokra”, és nem ritka, hogy évente egy –két könyv írására is felkérték a gazdasági kollégium tanácsait, tanácsvezetőt. ...............nem tudományos szintű, kizárólag ítéleteiket összegyűjtő előadásait és könyveit 200-2008 között a Gt. tárgyköreiben számos kiadónál és szervezőnél megtalálhatjuk. Ezen gazdasági kollégiumok tagjai tárgyalják a társasházak ellen indított pereket is. A gazdasági kollégium a gazdasági társaságok viszonyaitól (nyereségérdekeltség, üzleti viszonyok, szakképzett szervezet) jelentősen eltérnek a társasházak viszonyai, nem beszélve arról, hogy a gazdasági társaságok sajnos könnyebben túlteszik magukat a gazdasági bírák önkényes ítélkezésén, az elhúzódás miatti kifogást is inkább elveti egy cég, mert nagyobb a tűrő képessége, mint egy kisemberé. A gazdasági kollégiumi bírák ítéleteivel szembeni jogorvoslatok esetrében gyakori a tisztességtelen eljárásra történő hivatkozás. A gazdasági kollégiumba beosztott bírónak a társasházi jogszabáélyokkal, a nagyobb részben magánszemélyek érdekeivel, kisebbségi jogaival való foglalkozás másféle szakismeretet igényelne, mint a gazdasági társaságokkal kapcsolatos jogyszabályok.

 

A gazdasági kollégium megszüntetése lenne jogszerű lépés.

 

A törvényben a bíróság számára meghatározott határidők be nem tartása, bár jellemző, nincs szankcionálva. Egyik esettanulmányunk kimutatta, hogy a törvény által „haladéktalan”-ként meghatározott határidő betartása sem valósul meg .

 

b)

A bírói függetlenség tartalma nincs  normaszintű garanciális keretek közé szorítva

Compliance szabályzatok szükségesek ahhoz, hogy az ítélkezést végző személyek függetlenségét pozitív és negatív értelemben is megfelelő korlátok biztosítsák.

Pozitív korlátja a törvénynek történő alárendeltségben történő munkavégzés, amit a szakmai színvonal garantálhat.

 

A bírák képzése és továbbképzése nem éri el a más felelős szakmák képviselői részére előírt színvonalat és rendszerszerűséget, bár szükséges lenne. A Magyar Építész Kamara már bevezette és a Magyar Ügyvédi Kamara is bevezetését tervezi egy olyan kredit-rendszernek, amely biztosítja a tagjai részére a naprakész és átfogó ismereteket a világunk rohamosan változó körülményeihez igazodva.

 

Vizsgálatunk azt mutatja, hogy egyes esetekben az ítélkezési tevékenység ellátásához szükséges szakmai színvonaltól pozitív és negatív irányban is vannak eltérések az egyes bírák, tanácsok tekintetében. Ez a természetes jelenség azonban olyan kirívó esetekkel párosul, miszerint egyes bírák (tanácsok) esetében a szakmai felkészültség a szükséges szakmai színvonal alá olyan mélyre süllyed, amit már nem lenne szabad megengedni.

 

Az általunk vizsgált esetek között kirívó volt, hogy az egyik Fővárosi Bíróság-i tanács tíz évvel korábban hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezés alapján hozott végzést, és utasította új eljárásra az elsőfokú bíróságot.


Megfigyelhető ún. „törvényrontó gyakorlat” kialakítása egyes kérdésekben. A Fővárosi Bíróság egyik tanácsa a Pp. által meghatározott 15 napos fellebbezési határidőt úgy értelmezte, hogy az alapján nem volt a fél számára 15 nap biztosítva a fellebbezése benyújtására.

 

Az általunk vizsgált 100 esetből felmerült mindkét esetben elkésettnek minősítette a fél fellebbezését az adott másodfokú tanács, mert a fél a határidő utolsó napjaiban beteg volt, és ezt orvosi igazolással is igazolta, ezért fellebbezését ezen állapota megszűntét követő napon nyújtotta be. A Fővárosi Bíróság ezen tanácselnöke azt az értelmezést alkalmazza az ilyen esetekben, hogy a határidő korábbi napjaiban lehetősége lett volna a félnek fellebbezni, miért nem tette azt meg már korábban, miért várt az utolsó napokig.
Ugyanezen tanácselnök – a Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint téves értelmezést folytatott, — amikor azt a törvénnyel ellentétes megállapítást tette, hogy társasház szervezeti és működési szabályzatának érvényességi feltétele az ingatlan-nyilvántartási hatósághoz történő benyújtás. 


 

Szükséges lenne az ítélkezés tevékenységhez szükséges szakmai tudás-szintet és annak tartalmát részletesen meghatározni, és azt számon kérni, valamint a szint alatt állókat kizárni a bírói testületből.


Ugyanez vonatkozik a bírák erkölcsi szinten tartására is.


Negatív korlátokat kellene előírni annak megakadályozása érdekében, hogy a bíró a külvilággal olyan módon érintkezzen, ami a pártatlan, független tevékenysége végzésére kedvezőtlen hatással lehet. Ezen negatív korlátok szabályozás és számon kérése ma nincs meg, ezért szükséges lenne:


- az otthon dolgozás megszüntetése,


- a bíróság épületébe történő beléptetés személy szerinti regisztrációja azzal, hogy nyilvántartást vezetnének arról, hogy az egyes bírákra lebontva kihez mikor, milyen célból érkezett látogató;


- alkalmaznák a melléktevékenység végzésével kapcsolatban mellékelten általunk megküldött USA, német és angol közszolgálati szabályzatokból hasznosítható szabályokat a külvilággal való kapcsolattartás és szerződéskötés, ajándékozás és egyéb juttatás (könyvírási lehetőség, iskolai kereteken kívüli előadás tartási lehetőség) eseteire. Nem engedhető ugyanis az a gyakorlat, amelyet a bírák által cégeknek tartott előadások hirdetési anyagaiban tapasztaltunk, hogy a szervező azt hirdeti, hogy az előadást követő ebéd, illetőleg műhely lehetőséget ad a bírákkal történő személyes kontaktus felvételére.

 

A bírói függetlenség negatív korlátainak hiánya ugyanis szankcionálatlan alkalmat ad a bírák számára, hogy szubjektív megítélés szerinti értelmezést tulajdonítsanak a fenti elvnek, és az ítélkezésben önkényességet alkalmazzanak vagy elfogult, esetleg korrupt döntést hozzanak; sőt megfigyelhető a Fővárosi Bíróság építési, lakás, társasházi ügyeket tárgyaló, műszaki szakértői véleményen alapuló elsőfokú ítélet másodfokon történő hatályon kívül helyezése úgy, hogy a másodfokú tanács a szakértő véleményével ellentétben foglalt állást olyan szakkérdésben, amelyben a bíróság szakismerettel nem rendelkezett, és saját álláspontját jelenítette meg határozatában. előnyben részesítette

 


A Fővárosi Bíróság ítélkezési gyakorlatában két hasonló tényállású kártérítési ügyben is megfigyelhető volt, hogy társasházi épület szennyvíz-hálózati, illetve szigetelési munkálatai kérdésében bevont építész-műszaki szakértő (egyik esetben 3 szakértő, egyik szakértő intézet) azonos tartalmú, felperesi keresetet alátámasztó szakvéleménye ellenére is a bírósági ítéletben megjelenő bírói álláspont azzal ellentétes volt.


Alapja a bírói függetlenségnek az, hogy a szervezet szabályozása kizárja a más hatalmi ág nyomásgyakorlását. Ez teljes mértékben hiányzik, ugyanis a fővárosi bíróságok hosszú évtizedeken át tartó pártutasítási rendszere a berögződések miatt és a jelen lévő pártkáderek és szintén bírói vezetői beosztást kapott leszármazóik révén élő.


Az erkölcsi tartás hiányát a legkirívóbb esetekben sem kérik számon: a törvényeknek való alávetettségen való felülemelkedés egyik esetünkben olyan rendkívül sértő módon nyilvánult meg, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egyik tanácsa a szóban kihirdetettől eltérően foglalta írásba az ítéletet, amelyet az ítélethirdetésen részt vett fél kifogásolt, és kérte a szóban kihirdetett ítéletről készített bírói kézírásos iratba (ún. kis-ítéletbe) történő betekintést, amelyet megtagadott a bíróság azon az alapon, hogy az nem nyilvános, belső irat, az eset kivizsgálására nem indítottak eljárást.

 

Szükséges lenne a bírósági tárgyalások és az ítélethirdetés teljes rekonstruálhatóságának megteremtésére, mely a bírói túlkapások és mulasztások utolérhetősége miatt a törvénynek való alávetettség érzését és követelményét erősítené a bírákban és az önkényesség lehetőségét csökkentené.

c)
Reakciók a bírák munkáját bíráló felekkel szemben

 

Az OIT intézkedése a hozzá érkezett panaszok tekintetében az, hogy továbbítja a panaszt a panasszal érintett bíróság elnökének. Megfigyelhető eseteink alapján, hogy a Fővárosi Bíróság elnöke ellen benyújtott panaszt az OIT a Fővárosi Bíróság elnökéhez továbbítja, aki a saját tevékenységével, igazgatási jogkörében történt mulasztásával kapcsolatos panaszt így önmaga válaszolja meg, illetve ha nem válaszolja meg, annak sincs következménye.

 

A bírák ellen a vizsgált 100 esetből négyben nyújtottak be elfogultsági kifogást.
Egyik esetben sem tett a bíró maga elfogultságáról nyilatkozatot.
Két esetben nem történt meg az elfogultsági kifogás elbírálása csak azt követően, hogy a bírós meghozta az ítéletet. A másik két esetben pedig nem a bíróság ugyanazon másik tanácsa, hanem az elnök-helyettes írt egy levelet, amiben tájékoztatta a felet arról, hogy a bíró nem vallotta magát elfogultnak, és így nem adnak helyt a kifogásának. Az elfogultság érdemi vizsgálata egyik esetben sem történt meg, vagyis nem kapott a fél indoklást arra vonatkozóan, hogy a kifogásban előadott körülmények miért nem kerültek elfogultságként értékelésre.


A bíróság az elfogultsági kifogást ab ovo a bírói függetlenség elleni támadásnak tekinti, és az eljárásban rosszindulatot szül a bíró részéről, mintha az elfogultság (ellenszenv)nem egy természetes, el nem fojtható érzés lenne, amit viszont ki kell küszöbölni.
Megfigyelhető, hogy a bíró akkor is elfogulatlanságáról nyilatkozik, amikor egyértelmű, hogy a féllel szemben negatív érzéseket táplál.

 

A bírói kötelességszegés miatt bekövetkezett károk orvoslása a bírói etikai és szakismereti színvonal emelésével küszöbölhető ki, és nem elegendő arra a jelenleg kínálkozó peres eljárás a bíróság ellen bírói jogkörben okozott kár iránt. A kiszolgáltatott helyzetben lévő felek ugyanis, akik vitájukat bíróság elé viszik, legtöbbször nincsenek abban a helyzetben, hogy bírói jogkörben okozott kár miatt sikerrel fellépjenek. A birtokunkban lévő levélben az egyik vizsgált esetünkben felperes felet az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta, hogy csak akkor javasolható a bírói jogkörben okozott kár iránti igény érvényesítése iránt pert indítania, ha tapasztalt ügyvédet tud megbízni, mert akár a lakása is rámehet a perre. Ugyanakkor a bíróság részéről az ügyvédi karral szemben megnyilvánult fenyegető fellépés miatt az ügyvédek sem szívesen vállalnak bírósággal szembeni pereket. A bírói jogkörben okozott kár iránti per azért sem tekinthető megfelelő eszköznek, mert a bírói gyakorlat kialakította azt a jogértelmezést, hogy a bírói tévedés miatt nem, csak azon az alapon ítélhető meg kártérítés, ha a bíró kötelességszegést valósított meg.

 

A gyakorlat azt mutatja, hogy ha a fél bírói jogkörben okozott kár iránti perben áll a bírósággal, akkor a bíróság illetékességébe tartozó ügyeket továbbra is a beperelt bíróság tárgyalja, mert a szabályozás teljesen diszkrecionális döntést tesz lehetővé abban, hogy az adott bíróság hogyan ítéli meg azt a kérdést, hogy mikor van szó arról, hogy az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el tőle” (Pp.). Pedig tanúvallomás tétel esetében a perben állás az érdektelenséget megkérdőjelezi. Az elfogultság kérdésköre ezért részletesebb törvényi és compliance belső szabályzati szabályozást igényelne.

 

Nem tartható fenn ugyanis a Legfelsőbb bíróság alábbi gyakorlata, miszerint:
„A másodfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor olyan időpontban hozta meg döntését, amikor a másodfokú tanács ellen benyújtott elfogultsági kifogás már elbírálásra került, de arról a felperes még nem értesült. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a felperesnek a határozatról történő értesítéséhez joghatály nem fűződik, sőt a jogerős határozat meghozatalát az elfogultsági kifogás el nem bírálása sem zárta volna ki, figyelemmel a Pp.19.§-ának /1/ bekezdésében foglaltakra”.( Gfv.X.30.128/2007/8.szám, Dr.Bodor Mária , a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes bíró döntése).

 

Ez ugyanis ahhoz vezetett, hogy a fenti ügyben eljáró másodfokú tanács ellen sorozatban benyújtott elfogultsági kifogást a tanács elnöke, ……….. figyelmen kívül hagyja, hiszen az elfogultsági kérelemről szóló határozat hozatal elmaradásához sem a felülvizsgálati bíróság, sem az igazgatási jogkörben eljáró elnök jogkövetkezményt nem fűz.

 

Ennek következménye, hogy a Fővárosi Bíróság önkényes eljárásairól a civilek által fenntartott közösségi portálokon a melléklet szerinti vélemények hangzanak el, különös tekintettel a fent említett …………. tanácselnök tevékenysége esik bírálat alá, de jelentős számú hozzászóló negatív véleményt fejt ki a bíróságok korrupt és színvonaltalan eljárásáról; más esetekben agresszív fellépés is tapasztalható. Ezt az értelmetlen helyzetet mielőbbi intézkedésekkel, a szabályozásban a diszkrecionalitás megszüntetésével kellene megváltoztatni. A Pp.-ben található diszkrecionális bírói intézkedési lehetőségeket felül kellene vizsgálni. Így például az eljárás felfüggesztése, ami az igény érvényesítésre jelentősen kihat, diszkrecionális jogkörben, a bíró saját belátásától függ akkor, ha az eljárás előkérdését jelentő ügyben polgári per van folyamatban.

 


 

32 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr361682685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

repgépszerelő 2010.01.18. 19:16:19

Elmondom,mi fog történni.
SEMMI,ugyanis ezeket a beadványokat nem ő,hanem a titkárságának 10.senkije fogja elolvasni.

▓▓▓▓▓☻ ©╞╕ چ ذ җ € η ☻ ▓▓▓▓▓ · http://blog.hu/user/45354/tab/activity/mindate/2007-07-23T16:48:05+02:00 2010.01.18. 19:50:04

Már a szöveg felénél úgy gondoltam, hogy ez EGY - korábban itt olvasható - eset miatt végzett "kutatás". Elfogultsági kifogást nyújtok be.

MrZed001 2010.01.18. 20:19:24

Csak egyetérteni tudok.
A mű szerzője nagyon óvatosan próbálja leírni, hogy a bírói gárda egy (nagy) része mocskos, korrupt, hozzá nem értő ... és ahogy már korábban kifejtettem NEM ELTÁVOLÍTHATÓ.

A perek hossza pedig egyenesen embertelen hosszúra képes nyúlni egyszerű esetekben is.

fghjk12345 2010.01.19. 00:12:35

Zug, áruld már el, kid neked ez a szennyvízáztatta nő, mert megint az ő alakja sejlik fel a post mögött. Egy névtelen levél egy "civil jogvédő szervezettől". Egyébként is egy jogvédő szervezet tudja, hogy Sólyom Lászlónak semmilyen ráhatása nincs a bírói szervezetre, a bíróságok működésére, miért írnának neki?

A levél iszonyat hosszú, rengeteg hülyeség van benne, most csak azt emelném ki, hogy a "civil jogvédő szervezetnek", amelyik "kutatást végez", fogalma sincs arról, mi az az ítélkezési szünet. Kétszer hat hét egy évben???? És az ítélkezési szünet a bíráknak juttatott előny? A szünet nem a szabadságon felül jár, hanem azt jelenti, hogy akkor kell kivenni a szabadságot. Komoly előny.

Amúgy a "civil jogvédő szervezetnek", amelyik "nagyobb adatbázist felölelő, reprezentatív felmérést" akar készíttetni, valószínűleg fogalma sincs arról, hogy nemcsak ő foglalkozik a bírósági reformmal, hanem mások is, csak utóbbiak nem a személyes sérelmeiket akarják megtorolni. Akit érdekel, itt olvasgathat:

www.birosag.hu/engine.aspx?page=OIT_BirosagiReformrol

flea 2010.01.19. 00:48:49

Sólyom mint jogász és mint olyan elnök, aki ötödszörre is pártfüggetlen embert jelölt főbírónak, bizonyára legalább annyit megtesz, hogy ezt a dolgot átpasszolja Baka Andrásnak. És esetleg rákérdez, hogy mire ment vele. Szerintem.

A szennyvizes csaj nekem is felsejlik, de a levél nagy része tényállítás, ellenőrizhető, függetlenül attól, hogy neki mik az indítékai.

tron. 2010.01.19. 01:22:44

háát gyerekek..csupán annyit erről..hogy 7 évig járkáltam egy olyan birósági ügyben Pestre,ahol nem is az volt a felperes aki kárusult volt,7 év után a 2 fokon mondták azt ...ja hogy ezt meg kellet volna azonnal szüntetni ezt az eljárást és nem mondták ártatlan vagyok hanem megbüntettek nevetséges pénzösszegre,hogy fogjam be a számat,de elsőfokon a mocsok bíró minenképp el akart ítélni...mert lefizették,amikor meg itélet hírdetés volt kiszaladt a teremből a bíró felhívni a dotálót mit is csináljon.
esküszöm ,hogy így történt..azóóta tudom mit jelent az hogy Magyar Köztársaság és igazságszolgáltatás ..szennyes és mocskos..ahogy Al Pacino mondja a keresztapa végén..egész életemben bünözöként probáltam feljebb menni és tisztára mosni magam..de minél feljebb haladtam ..annál mocskosabb és undorítobb minden....

stratez 2010.01.19. 07:27:23

Amilyen állapotban van az ország, a politika, olyanban az igazságszolgáltatás is.

Füredi 2.0 (törölt) 2010.01.19. 11:32:07

Hohohó, itt van ismét a társasházi szenyvizes ember!

Füredi 2.0 (törölt) 2010.01.19. 11:34:58

Talán ez a legjobb rész:

"Meghallgatott interjú alanyaink szerint például a Fővárosi Bíróság egyik idős tanácselnöke, Mecsér Györgyike helyett élettársa végezte el a tanácselnök munkáját otthon, amit az egyik lakószomszédja is tapasztalt és megerősített a lakóhelyén."

A lakószomszéd ezt honnan tudja? Szerintetek mi az a "tanácselnöki munka"?

Füredi 2.0 (törölt) 2010.01.19. 11:36:22

@tron.: Ha már nekiállsz kitalálni egy történetet legalább figyelj ilyenekre, hogy ha büntetőügy, akkor nincs felperes, meg ilyenek. Hidd el lényegesen hitelesebb lesz a történeted.
Igen, látom, ahogy kiszalad a bíró - ÉS TE PONTOSAN TUDOD, HOGY TELEFONÁLNI MEGY, MEG KINEK.

OkoskaTo:rp 2010.01.19. 11:38:29

@vorobjanyinov: Nekifuthatsz mégegyszer az olvasásnak. Az ítélkezési szünettel nem az a gond, hogy addig szabadságon van a bíró, hanem az, hogy erre az időre a teljes bíróság megáll. Ha a többi munkahelyhez hasonlóan szétosztva vennék ki a szabit a bírók, akkor egy új ügy nem állna helyből másfél hónapig, hanem egy épp rendelkezésre álló bíróra osztanák le. Persze némileg cinikusan hozzáállva ahhoz a tíz évhez képest, mire jogerős ítélet lesz, az a másfél hónap tényleg nem számít túl sokat.

Füredi 2.0 (törölt) 2010.01.19. 11:57:48

Na, egy kicsit lehiggadva.

Aki ismer innen az tudja, hogy nem vagyok az a tipikus mundérvédő, de engedjétek meg, hogy a nyilvánvaló hülyeségek kiakasszanak. Ezek ugyanis pont arra vezetnek, hogy elviszik rossz irányba a diskurzust.

A Zugi azt írja, hogy ezt egy "civil jogvédő szervezet" fogalmazta meg? melyik? Miért nem találom meg ezt a levelet sehol sem meg az interneten? Miért nincs aláírva, a civil jogvédők ugye pont arról híresek, hogy névvel nyomulnak - helyesen.

"Véletlenszerűen kiválasztott" 100 ügy. Hogyan váalsztották ki? Miért nem hallottam arról, hogy volt itt egy vizsgálat. Miféle rejtélyes oka lehet, hogy a több tízezer ügyből a 100 "véletlenbe" PONT bekerült régi ismerősünk a szennyvizes hölgy?

Az otthondolgozás hogyan növeli a korrupciót? Ahogy az előbb kérdeztem, a szomszéád honnan tudja, hogy mit csinál: a bíró élettársa? Komoly, hogy egy civil jogvédő szervezet interjút készít egy bíróval, aki nyugodtan azt mondja: "Most kell kaszálni, az ítélkezési munka háttérbe szorításával?"

Beszélgessünk ezekről, fontos kérdések jönnek elő mindig, de ez nem szinvonal. (csak hogy tovább szemezgessek: "Birtokunkban van az Európai Emberi Jogi Bíróság levele" Milyen levél? Az adat, hogy hány ügy van ott, hány elmarasztalás történt, teljesen nyilvános!)

Füredi 2.0 (törölt) 2010.01.19. 11:59:50

Az utolsó bekezdés meg gondolom egy az egyben a Zugügyvédes szenyvizes posztjaira utal. Teljesen véletlenül.

Orvenyhivo 2010.01.19. 12:22:20

A civil szerzetre igencsak ráférne egy nyelvi lektor meg egy korrektor. (A helyesírási hibák talán csak nekem fájnak, de a nyelvileg kusza, értelem nélküli mondatok már a közt. elnöki hivatal munkatársai előtt is hiteltelenné tehetik ezt a levelet, "felmérést".)

Orvenyhivo 2010.01.19. 12:28:48

De még ha komolyan is vennék, ha részletes kutatási adatok bekérésen mindenképp meg fog bukni.

drP 2010.01.19. 13:07:01

jaj istenem, ne már, megint ez a szennyvizes ember, most komolyan, nel hetene hanyagolni ezt a témát...
Ez a levél nagy kamunak tűnik, van benne némi igazság, de gyanúsnak tűnik, hogy nincs mögötte tényleges kutatás. ha tippelnék, szennyvizes barátunk fogta a sirámait, és belefoglalta egy kamu levélbe egy civil szervezet (melyik amúgy?) nevében, gyönyörű.

fghjk12345 2010.01.19. 13:09:03

@OkoskaTo:rp: Egy szóval nem mondtam, hogy a postíró szerint az ítélkezési szünettel az lenne a gond, hogy addig szabadságon van a bíró.

Azt írtam, hogy tárgyi tévedések vannak a levélben:

1. Azt állítja, hogy az ítélkezési szünet kedvezmény a bírónak, holott ez nem igaz, pont azt a jogát korlátozza, hogy eldöntse, mikor megy szabadságra.

2. Azt állítja, hogy "egy ítélkezési szünet kb. hat héttel nyújtja meg az elbírálási eljárást, ami egy évben kétszer [...] hat hét késedelmet jelent". Tehát szerinte egy évben kétszer hat hét az ítélkezési szünet. Ez sem igaz.

Nekifutottam mégegyszer. Légyszi próbáld meg te is!

Amúgy az, hogy egy-két hét szabadság miatt átosztanák az ügyet, teljesen értelmetlen lenne, az új bírónak megvannak a saját ügyei, meg kell ismernie az ügyet, mire kialakítja a saját (esetleg a korábbitól eltérő) koncepcióját, kitűzi (magának) a tárgyalást, addigra úgyis visszajön az eredeti bíró. Ez csak hátráltatná a befejezést.

fghjk12345 2010.01.19. 13:19:15

Amúgy is kissé ellentmondásos a levél. Egyrészt sérelmezi, hogy elhúzódnak a perek, másrészt sérelmezi, hogy ítéletet hoznak az elfogultsági kifogás elbírálása előtt. Az húzná csak el igazán a pert, ha a sorozatos elfogultsági kifogások mindig megakasztanák az eljárást. Vagy, ha a bíró minden beszólásra elfogultságot jelentene be, aztán lehetne másra osztani az ügyet.

Ezeknek? 2010.01.19. 15:36:49

A szennyvizes hölgy felbukkant és tovább harcol.

drhlaszlo · http://kskozlony.blog.hu 2010.01.19. 19:08:32

Szeretném megtudni a civil szervezet nevét, honlapcímét... stb.
Másrészt a civilek nem sokat járhattak bíróságon, a szóhasználatuk ugyanis nem vall szakemberre. Egy magára valamit is adó szervezet ilyeneket nem ír le.
Vagy netán ez az Ebrendészeti Telepek Állatgondozóinak Egyesülete (illetve annak jogi szekciója)?
Egyébként: hadd kérdezzem meg, hogy ezt a szennyvizes nőt ki dugja (ahogyan Bede M. mondaná), hogy ennyit foglalkozik vele a Zugügyvéd?

chabba (törölt) 2010.01.19. 20:17:50

Ah... a hülyeség olyan szinten burjánzik az írásban, hogy emiatt a valós problémákkal sem fognak foglalkozni.

Egyébként meg akkuzatórius eljárás bevezetésének a pergyorsító hatásait még csak nem is taglalja. Pedig mennyire jó volna, ha a szükséges bizonyítási indítványt nem kezdeményező, jogi képviselővel eljáró felperest a bíróság nem kioktatná (bíró mondja: "ez szakértői kérdés" - és a felperes fejéhez kap, indítványoz, tárgyalás 6 hónappal elnapol), hanem a keresetet bizonyítottság hiányában elutasítaná.

Vagy pl. ha munkajogi perben a munkavállaló a meg nem támadott közös megegyezésben joglemondó nyilatkozatot írt alá, akkor ne menjünk már bele abba 6-8 hónapra, hogy mennyi is volt a munkavállaló átlagkeresete.

Axum 2010.01.19. 21:01:17

>nemcsak ő foglalkozik a bírósági reformmal, hanem mások is, csak utóbbiak nem a személyes sérelmeiket akarják megtorolni. Akit érdekel, itt olvasgathat:

www.birosag.hu/engine.aspx?page=OIT_BirosagiReformrol

Zseniális! Az OIT reformál!
20 év után el is kezdődött a tanulmánygyártás.

Sics68 2010.01.20. 05:00:09

Üdv!

Ennek az írásnak/beadványnak semmi értelme, jelen formájában és a jelen szerző tollából megszületni se szabadott volna neki, nem hogy elküldeni a Köztársasági Elnöknek...

Mik a fő bajaim vele.

1. Hogy egy konkrét problémát kutyul egybe általános problémákkal.
2. Hogy rossz címre megy:
ha konkrét üggyel vagy konrét bíróval van baja,
akkor azt az adott bíróság elnökének
vagy esetleg a Baka úrnak kellene címeznie
3. Hogy különböző jellegű problémákat kutyul egybe
4. Hogy saját vitatható vélekedéseit objektív igazságként írja le
5. Nem szerencsés, hogy értettként mond vélmeményt... ilyenkor nehéz objektívnek maradni.

Szóval szerintem ez az iromány a jelen formájában egyrészt hülyeség, másrészt inkább árt, mintsem használ :(

***

Pár konkrét dolog:

Otthon dolgozás:
------------------------
Ez például szerintem ez egy teljesen normális, sőt kifejezetten hasznos dolog. Nyilván iratokat/titkokat korrekten kell kezelni, indokolt lehet az ügyvédi irodákéhoz hasonló biztonsági feltételek megkövetelése ( külön helyiség, páncélszekrény, riasztó, mittudoménmégmi).

Ítélkezési szünet:
------------------------
Ezt nem tudom mennyire jó vagy nem jó. Más országok hogyan oldják meg?

Bírók által tartott előadások, általuk írt könyvek:
------------------------------------------------------------------
Ez szerintem egy teljesen normális dolog. Meg különben is: mégis, ki más írjon erről könyvet vagy tartson előadást, ha nem egy az adott típusú ügyekben gyakorlott, ezen témához értő bíró? Ki autentikusabb nála, vagy egyáltalán: ki más autentikus ezen témákban írni, előadni?! És hogy egy bíró egy előadáson találkozHAT cégezetőkkel akik korrumpáHATják vagy próbálHATják korrumpálni ... ezen lovagolni már csak azért is eléggé abszurd dolog, hisz bárhol másutt is találkozhat ilyen emberrel/helyzettel. Szóval ezt a vélt vagy valós korrupciós problémát nem ezen a ponton kell kezelni, hanem az ítéletek/bíróságok szakmai és társadalmi kontrollját kell valami módon megerősíteni, illetőleg azt az üvegzseb-dolgot komoyan venni.

Nem kellően előkészített tárgyalások illetve nagyon elhúzódó ügyek téma:
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A bíróknak nyilván elegendő időt kellene hagyni a tárgyalásra készülésre, és az ügyeik tárgyaláson kívüli dolgainak az intézésére is. Ez rugalmas (és épeszű) vezetői megítélést igényel - tuti, hogy az egyes ügyek munkaidő szükséglete drasztikusan szór... De van egy olyan sanda gyanúm, hogy ezt az érintett bírók és feletteseik is tudják, és igyekeznek ennek megfelelően osztani az ügyeket...

Az elhúzódás ellen pedig több ponton is kéne tenni:
- tárgyaláson kívüli megoldások erőteljesebb segítése ( vádalku, békéltetés stb. preferálása)
- a forráshiányból, eszközhiányból stb. fakadó késedelmek megszüntetésének egyetlen módja a szükséges források és eszközök biztosítása.
- a perek szükségtelen elhúzódását okozó lehetőségek visszaszerítása

bye
Sics

alien 2010.01.20. 14:04:14

hát... hát...

1. korrupció

lehet hogy naív vagyok de nem érintheti az egész testületet. Vegyük csak az anyagi vetületet. Az ügyek nagy részénél
a pertárgy érték alacsony 5 milliós ügyben mennyit lehet adni? annyiért ki kockáztat bármit is?
Az igazán jelentős ügyekben magas a pertárgyérték akár elképzelhető lenne a vesztegetés, csakhogy a határozatot meg is kell indokolni, amit pedig nem lehet megindokolni azt akkor sem lehet ha pénzt adnak érte, amúgy ott a másodfok is.
A bírói munkát nem a fizetés miatt csinálja az ember (ezt hallottam)

2. otthondolgozás

Van aki nem él vele, aki él az dolgozik ott is mert annyi ügy van Pesten, hogy nem lehet megtenni, hogy csak 3 napot fordít valaki rá.
Ha nem mennek az ügyek azt a felek sérelmezik, abból baj van, tehát mindenki dolgozik.
Érdekes kérdés, hogy miért lenne valaki otthon korruptabb, vagy a vesztegető miért éppen az épületben vesztegeti meg a bírót.
Ha nem ért valaki valamit az nem feltétlenül korrupt jelenség.

3. törvénykezési szünet

ez alatt a jogalanyok, a tanúk és más perbeli személyek is szabadságon vannak, persze nem mind, csak monjuk az a tanú akit idéztek és már nem lehet tárgyalni.(ezt hallottam)

4. elhúzódó ügyek

nem minden per tart 10-15 évig, ilyen kevés van, de ha kell szakértő, azt tanúk előzik meg (akár 6-8).
A tanúkat ki kell hallgatni egy tárgyaláson a 4 már elég sok (másik ügyet is tárgyalni kell aznap), majd általában szembesíteni kell őket, aztán jöhet a szakértő, a véleményét ki kell egészíteni, meg kell hallgatni a szakértőt tárgyaláson, ilyen esetekben 2 év legalább az elsőfok.

5. az input

A felek egyszerűen nem követik azokat a szabályokat amik alapján a bíróság minősíti a tevékenységüket. Azaz történik x a törvény szerint y-t és z-t lehet lépni, de ő f-t lép, majd a perben az f-t y-nak próbálja beállítani, de még néha ügyvéddel sem értékelhetően. A kezelhető nyilatkozat enélkül nem lehet bizonyítani, hiszen azt kell bizonyítani amin a nyilatkozat alapszik így több tárgyalás előzheti meg a tényleges bizonyítást.

Tévedések mindig lehetnek, de mindenki a legjobbat akarja.

Iustizmord 2010.01.20. 14:18:41

hogy kerül bele Mecsér Györgyi???????????

amúgy tényleg üvölt hpgy ez kamu, pedig pár felvetés pl hogy polgári peres bírák sokszor a tárgyaláson készülnek fel a tárgyalásra, hogy érdemi döntések meghozatalát néha nehezen vállalják fel, hogy adminisztratív intézkedésekkel a peres felekre lőcsölnek dolgokat, az mind igaz.

hogy a büntetőbírók vádszemléletűek, az is.

hogy a megyei elnökök hatalma túl nagy, a táblaelnökök kezében nincs ogazgatási jogkör, és ez rossz, az is.

meg hogy nincs a bíróságokra pénz, az is.

de az írás az színvonal alatti

Csanna 2010.01.20. 14:26:59

@Füredi 2.0: hát igen.. Ismerek én is egy ilyen történetet.. Kiszaladt a bíró a tárgyalóból.. Sztem mindenki arra gondolt, hogy most egyeztet telefonon a későbbi pernyertes protektorával :-)
Pedig csak a legújabb fiatal felesége tesztelte rajta előző este a frissen megszerzett főzési tudományát.
Nem akarom részletezni, hogy meddig nem jutott el..

Csanna 2010.01.20. 15:17:09

Istenem.. Mindíg mondtam én, hogy életszerűbb és hihetőbb lett volna a bíróság előtt is, ha először szabályosan ráköt a felperes arra a nyomorult szennyvízcsatornára és utána követeli a kártérítést a bizonyíthatóan bekövetkezett károk vonatkozásában.. Addig-addig hagytuk állni a szennyvizet, amíg a károk mértéke lassan meghaladta az ingatlan értékének csaknem kétszeresét. (szerinte)
Na tessék, most már a Sólyomnál tartunk, aztán a szennyvíz lehet, hogy már nyakig ér..

Kicsit analóg a helyzet a BVM-mel Ott is életszerűbb lett volna, ha előbb felépítjük a plázát (mert ebben senki nem akadályozta a másik felet) 'oszt utána, ha tényleges kárunk keletkezett benyújtjuk a kárigényünk....
De a káronszerzés igencsak bonyolult műfaj.. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...

Axum 2010.01.21. 17:27:35

@alien: A tanúkat ki kell hallgatni egy tárgyaláson a 4 már elég sok (másik ügyet is tárgyalni kell aznap), majd általában szembesíteni kell őket, aztán jöhet a szakértő, a véleményét ki kell egészíteni, meg kell hallgatni a szakértőt tárgyaláson, ilyen esetekben 2 év legalább az elsőfok.

De miért nem lehet ezt 1 nap alatt megcsinálni, mint az USÁ-ban. Behivnak mindenkit, tanuskodás, szembesités, ha meg valami papir kell, akkor szünet és addig megszerezzük. Lehet, hogy este 10-ig tartana, de még aznap vége lehetne. És ez nem utópia, mert ott müködik!

Most az van, hogy fél évente tárgyalgatunk 10 percet. Saját tapasztalat : fél év halasztás után azzal kezdte a biró, nem jött meg az akta a másik ügyről, újabb fél év halasztás. És még csak meg sem pofozhatod.

Egyébként a Baka is nyilatkozta, hogy a tetves PKKB-t fel kell darabolni a birókkal együtt (nem igy mondta, de ez volt a lényege).

Orvenyhivo 2010.01.21. 18:39:31

@Axum: 1953-ban az akkor Központi Járásbíróságot szépen fel is darabolták, mind a 22 kerületben külön bíróság volt - de nem feltétlen válhatott be, mert már 1957-ben felállították helyettük a PKKB-t, meg 2-3 kerületes többi bíróságot (I-III., II-XI-XII., IV-XV., stb.).

szubjektiv 2010.01.22. 20:22:20

Na gyorsan annak a civil jogvédő szervezetnek a nevét, amelyiknek betekintése van a bírósági aktákba!

Vagy neve nincs neki? Talán kovács jánosnak vagy szabó bélának hívják azt a civil szervezetet??

trezegé 2010.01.24. 17:35:02

Foglaljuk össze röviden:
kukalojudit ismét beszopta.

prpr 2010.01.30. 23:24:47

Mint naponta "pereskedő" ügyvezető,aki általában felperes,mindenféle elemzés nélül maga is hasonló tapasztalatokkal rendelkezik.El kell azért ismerni,hogy szép számmal vannak lelkiismeretes bírók is,ők meg a bonyolult és egyre bonyolultabb ügyekbe és az ügyvédi időhúzó technikákba és taktikákba fulladnak bele.Az többszintű lehetőség(első fok,másodfok,perújítási lehetőság,törvényességi felülvizsgálat)miatt ugyan az igazság(jogszolgáltatást értek alatta,nem a szubjektív vagy valós igazságot) időigényes ugyan,de szinte kizárja az állami bíróságokon belüli korrupciót.Ilyen érzésem az állami bíróságok esetében még akkor sem volt,ha egy pert elveszítettünk.
Más a helyzet az ún.választottbíráskodás esetében,mely egyszintú,és amikor még kitalálták a társadalom -benne a választott bírók sem kivételek- még nem állt az általános erkölcsi lesűllyedés olyan fokán,amikor már csak és csak a pénz számít.Ezért majd nemsokára jelentkezem egy választottbírósági "furcsasággal",amire lehet azt mondani,hogy a választottbírák igénybevétele nem kötelező,de ez nem jelenthet felmentést a jogrend(anyagi és eljárásjogi)és a közrendet sértő döntések következményei alól.Jelenleg ilyen következmények nincsenek,tehát "szabad a vásár"lehet licitálni,ki fizet többet.
süti beállítások módosítása