El kell menni közjegyzőhöz, és megmondani neki, hogy csinálja úgy, hogy a legkevesebbet kelljen vele dolgozni.

meg gondolkodni az elbirtokláson, ami 15 év....

Államnak nem lehet felajánlani?

Hagyatéki/póthagyatéki eljárást kell kezdeményezni. Ha nem derül ki, hogy kik az örökösök, az állam örököl. Ezután lehet az állam ellen elbirtoklási vagy közös tulajdon megszüntetési pert indítani.

Termőföldet elvileg föl lehet ajánlani az államnak is, de a gyakorlatban nem tudom, hogy működik. Zártkertet viszont asszem, nem.

ismeretlen örökösök ellen lehet elbirtoklási pert indítani, melyben ügygondnok kirendelését kell kérni

@avram iancu: ismeretlen alperes ellen nem lehet pert indítani. (ld. Pp. 121.§)

Mondjuk a hagyatékot vissza lehetett volna utasítani.

Jellemző, hogy a hagyatéki tárgyalás során a közjegyző nem tájékoztatja az érintetteket a visszautasítás lehetőségéről. Több ilyen ügyet ismerek.
Nem lehetne ezeket jól szájbab@szni, hogy leszokjanak róla? Hanyagságukkal rengeteg felesleges kiadást varrnak a tájékozatlan örökösök nyakába.

Én most csináltam hasonlót.

Ismeretlen örökös volt tulajdonosként bejegyezve az ingatlanon.

A benne lakó tulaj már 15 éven túl birtokolta az ingatlant.
Elbirtoklási pert indítottunk az ismeretlen tulajdonos ellen.
(A 15 év fontos, addig szóba sem állnak Veled)

Mellékelni kellett:

Igazolást az önkörmányzattól, hogy ők is úgy tudják,
hogy csak a tulaj birtokolja a területet (2000 HUF)

Tulajdononi lap másolatot.

Okmányirodától igazolást, hogy ők sem ismerik a tulajt.
(Ha ismerik, vagy tudsz olyan adatot mondani amiből kiderül, akkor
megmondják, így felkutathatod az embert.)

Igazolást a Központi Népességnyilvánatartóból, hogy az ismert adatok
alapján ők sem tudják megmondani, hogy hol az ember.
(Ha tudják, megmondják.)

Két tanút, aki igazolja, hogy csak az ismert tulaj birtokolja az
ingatlant.

Ha közben megtudtad, ki a tulaj, megkeresheted, vagy perbe hívhatod.

Az én általam ismert esetben a tulaj ismeretlen maradt.

Beadvány a bíróságra (Az ingatlan értékének 6%-a illetékbélyegben, értekbecslővel
ellenőriztetheti a bíró, ebben az esetben ez nem volt.

Az ismeretlen tulajnak a bíró ügygondnokot rendelt ki, egy másik
ügyvéd személyében. (12000 HUF)

Két tárgyalás volt, az elsőn a bíró csak az iratokat ellenőrizte, meg
kikérdezte az ismert tulajt. Az ügygondnok az elbirtoklás elutasítását
kérte.
Érdemes vinni számlákat, amivel igazolod, hogy Te viseled a terheit az
ingatlannak, pl. kommunális adó befizetés, meg minél több számla,
minél régebbről.

A másodikon meghallgatta a tanúkat, az ügygondnok az elutasítást kérte.

Később volt a határozathozatal, amin a tuljnak már nem kellett ott lennie,
a bíróság megítélte az elbirtoklást.

Ügyvédi költség. (Annyi amennyi.)

További költség nincs, a Földhivatal automatikusan bejegyzi a változást,
a bíróság megküldi nekik az anyagot.

Az egész folyamat másfél évig tartott.

@Érvsebész: Pp.101.§ (1) bek szerint hirdetmény útján kell a kézbesítést teljesíteni az ismeretlen örökösök részére.
Pp.102.§ (3) bek szerint pedig keresetlevél hirdetményi kézbesítése esetén ügygondnokot kell kirendelni.
A fentiek és a Pp. szerint lehet perelni az ismeretlen örökösöket.

@avram iancu:

EBH2004. 1131
"Ingatlanilletőség tulajdonjogának megszerzése iránti kereset nem terjeszthető elő az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostárs ismeretlen örököse ellen, a jogi képviselővel előterjesztett keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani."

A hirdetményi kézbesítés szabályai nem írják felül a Pp 121-et. Más kérdés, hogy - amint Nahoten példájából kiderül - ha sem a bíró, sem az alperesi ügygondnok nem ismeri a Pp-t, akkor átcsúszhat a dolog.

@vorobjanyinov: utánanéztem, ingatlannál (vagy ha kötelező a hagyatéki eljárás) igazatok van, egyéb esetben lehet perelni ismeretlen örököst.

Ingatlannak mindig van tulajdonosa.
A bejegyzett tulajdonos ellen kell benyújtani a keresetet még akkor is, ha a születési időpontja 1882 ( konkrét példa)
Aztán megállapítják, hogy elunyt, bíróság felszólít, hogy perbe kell állítani az örököst, ekkor jön a hirdetményi idézés.

Vagyis a per nem ismeretlen ellen indult,és a per folyamán áll be, hogy nem él. Tehát a keresetet már nem lehet elutasítani, mert a per folyamatban van.

Nekem igy jött össze.

@3006: szerintem ha az derül ki, hogy az alperes még a pert megelőzően elhunyt, akkor a pert jogképesség hiánya miatt a Pp. 157. § alapján meg kell szüntetni

Nekem is volt hasonló ügyem nem is olyan rég. Akkor csak a tulajdonostárs neve volt megtalálható az ingatlannyilvántartásban, plusz annyit sikerült megtudnunk, hogy hol született és mikor. Ahhoz, hogy póthagyatéki eljárás legyen halottá kellett nyilváníttatni. Ez nem ment könnyen, mert a Központi Népességnyilvántartó csak pontos adatok ellenében ad ki igazolást. Elég sok időbe tellett, még sikerült beszereznem mindent, megkaptam az igazolást, halottá nyilvánították, megtartották az eljárást, majd lehetett perelni az elbirtoklásért az örököst. Ez utóbbit már nem én csináltam így nem tudom milyen eredménye lett.

Én fordított esetről tudok: az elbirtoklást a még ismert (ingatlannyilvántartásban szereplő), de elhunyt tulajdonosok vonatkozásában állapította meg a bíróság, a felperest pedig a már elbirtokolt ingatlan tekintetében minősítette örökösnek. Így nem volt ismeretlen alperes az ügyben.

Nagyon tanulságosak a kollégák itt előadott jogesetei, és csak abban erősít meg engem, hogy sajnálatos módon, a jogszabályokat bíróságonként eltérően értelmezik.

Egyébiránt arról, hogy valaki életben van-e úgy is meg lehet bizonyosodni, hogy a születési anyakönyvében meg kell nézni van-e Utólagos Bejegyzés, ugyanis ha valaki meghal, akkor azt a születési anyakönyvében az UB rovatban feltüntetik, hogy hol és mikor hunyt el, és mely halotti anyakönyv tartalmazza a haláleset bejegyzését.

Az én hasonló elbirtoklás iránti peremben az örökösről az utóbbi 20 évben nem volt információ, az se, hogy él, az se hogy meghalt, ennek ellenére ez alatt az idő alatt többször örökölt, ( az illetéket, meg a kjő-i díjat mindig kifizette valamelyik örököstárt)az ingatlannyilvántartásba bejegyzett külföldi cím elégtelen volt, így ismeretlen helyen tartózkodóként hirdetményi idézést kértünk, a külföldi kézbesítést a bíróság megoldotta, és végül két és fél év után sikerült az elbirtoklást jogerős bírósági ítélettel megállapíttatni. Az ügyfelem zavartalan sajátjakénti birtoklása nem volt aggályos egy percig sem...