A Zugügyvéd szerint sokan nem is gondolják milyen veszélyek leselkednek rájuk, ha egy szövetkezeti lakásban laknak egy nagyobb lakásszövetkezetben. A Zugügyvédet konkrétan megkergették egyszer egy lakás szövetkezi közgyűlésen, annyira elfajult a tagok vitája.
Tisztelt Zugügyvéd!
Örülök, hogy újból rátaláltam oldalukra.
Mostanában egy lakásszövetkezet kényszer-végelszámolása miatt merültem el a jog rejtelmeiben, és úgy érzem a helyzet abszurditása megéri a nyilvánosságot.
Szóval az eddigi események:
1.) Működtetésbeli hiányosságok miatt törvényességi felügyeleti eljárás keretében a Cégbíróság a lakásszövetkezetet megszüntnek nyilvánította, jogerősen elrendelte a lakásszövetkezet kényszer-végelszámolását. Anyagi helyzet stabil.
2.) Kinevezett végelszámoló átvette a lakásszövetkezet irányítását.
Közgyűléseken mindenkinek a "Minden közös vagyont el kell adn, mert ez végelszámolás." álláspontját kommunikálja.3.) Végelszámoló javaslatára a lakásszövetkezetből minden egyes épület tulajdonosai - úgy ahogy jogszerűen - társasházat alapítva kiváltak.
A kiválás eldöntése utáni vagyonmegosztásnál derült ki, hogy a végelszámoló szerint az épületekben lévő házfelügyelői lakásokat a kivált társasházak nem kapják meg, és azokat a végelszámoló értékesíteni fogja.4) Ekkor adtam be végelszámolási kifogást a fenti döntést sérelmezve. (Hogy a végelszámoló nem adta ki a kiváló társasházaknak a házfelügyelői lakásokat, hanem értékesíteni akarja.)
Nem vagyok jogvégzett, ezért lehet, hogy magát a kifogás célját rosszul fogalmaztam meg. :-((A jogi háttér röviden:
1.) Lakásszövetkezeti tv. 54.§ (4) A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.
2.) Ezzel szemben a végelszámoló a kényszer-végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv 117.§ (4)-re hivatkozik, miszerint: "A kényszer-végelszámolás során kirendelt végelszámoló a cég vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti."
A végelszámoló - és első fokon a bíróság is - úgy ítélte meg, hogy ezáltal értékesítési kötelezettség lép fel (árverés, vagy pályázat útján).3.) A helyzet legabszurdabb vonatkozása, hogy ha a lakásszövetkezetnek tartozása lenne és felszámolnák, akkor minden ingatlanvagyon automatikusan a lakásszövetkezet tagjainak tulajdonába ment volna át, ugyanis a Csőd tv. 64. § (1) szerint: "Lakásszövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni."
4.) Mintha az Alkotmányban is szerepelne a tulajdonhoz való jog védelme... :-)))
A végelszámoló hivatkozott arra, hogy a Cégeljárásról szóló tv. speciális a Lakásszövetkezeti tv. általános megfogalmazásához képest és kötelező érvényű (kogens) értékesítési szabályt ír elő - bár ez szerintem csak belemagyarázás... (A lakásszövetkezeti tv.említett rendelkezése pedig a végelszámolási tv. általános előírásaihoz képest speciális a megszűnés utáni teendőket tekintve.) A Cég tv. sehol nem ír elő értékesítési kötelezettséget.
Jelenleg a végelszámolási kifogást elutasító végzés megfellebbezésének benyújtási határideje előtt két nappal vagyok.
Szóval most árverés vagy átverés?Üdvözlettel
egy laikus
Utolsó kommentek