Egy sumák módon végrehajtott jogszabály módosítás következményei kiverte a biztosítékot az ügyvédek nagy részénél. Az alábbi levelet a szerző engedélyével posztolja ki a Zugügyvéd:

Tisztelt Kollégák!
 
„… a kamara a közeljövőben több történelmi kérdésben fog szakmai munkát végezni.” – olvashattuk a minap a budapesti elnök magát ajánló levelében.
 
A történelmi kérdések mibenléte azonban rejtve maradt a tagság előtt. Valóban példa nélküli az a folyamat, amely mostanság zajlik a tagság megkérdezése nélkül.

 
Az 1998. évi XI. törvény 2013. év decemberében (2013. évi CCLII. tv.) a következőkkel egészült ki:
 
„25/A. §(1) A területi kamara az ügyvéd által készített okiratokhoz fűződő ügyfélbizalom növelése, valamint a hamisított okiratokkal szembeni fokozottabb védelem érdekében az ilyen papír alapú okiratok ügyvédi ellenjegyzéséhez, valamint az ügyvédi meghatalmazáshoz a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott, hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jeleket (a továbbiakban: biztonsági jel) bocsát ellenérték fejében az ügyvédek, ügyvédi irodák rendelkezésére.”
 
„25/B. § (1) Az ügyvéd az ellenjegyzéssel, illetve a meghatalmazás elfogadásával egyidejűleg – a külön okiratba foglalt ügyvédi meghatalmazás esetében pedig három munkanapon belül – a biztonsági jel felhasználását köteles a területi kamara által vezetett elektronikus nyilvántartásban rögzíteni (aktiválni).
(2) A biztonsági jel felhasználásának rögzítése a területi kamara által erre a célra biztosított elektronikus felületen keresztül az ügyvéd elektronikus aláírásával ellátott nyilatkozat megtételével történik. A nyilatkozat rögzítésének időpontját időbélyeg igazolja. A területi ügyvédi kamara gondoskodik arról, hogy a nyilatkozat megtételére szolgáló informatikai alkalmazás az ügyvédek számára – az üzemszerű karbantartás idejét leszámítva – folyamatosan elérhető legyen.”
 
Az ellenjegyzéshez kötött okiratok esetében még lehet érvelni a biztonsági jel alkalmazása mellett, bár az ügyvéd személyes közreműködése és a szárazbélyegző használata garancia az okiratok jogszerű és valós voltára.
A meghatalmazás esetében ésszerű indokot nem látok, mivel nem tudok példát arra, hogy harmadik személy lépett volna fel hamis ügyvédi meghatalmazással. A számomra megnyilvánuló indok a tagdíjon felüli bevételek növelése.
 
A Magyar Ügyvédi Kamara 2013. év december hónap 19. napján tartott elnökségi ülésén dr. Réti László a következőket mondta: „Létrejönne egy ügynökség (Zrt). Ebben részvényesek lennének a MÜK és a területi ügyvédi kamarák. A MÜK-nek egy aranyrészvényt kell adni. Az ügynökség a MÜK szabályait végrehajtja, és a MÜK finanszírozását szeretnénk hosszú távon jobbá tenni. Azt szeretnénk, hogy ebből a bevételből a MÜK-nek legyen egy osztalék-elsőbbségi joga, hogy a központi projektjeihez ne kelljen szívességet kérnie a BÜK-től, hogy előlegezze meg. A MÜK-öt fel kell tőkésíteni.”.
 
A tegnapi naptól megtekinthetők az előkészület során felmerült költségek (BÜK honlap „Üvegzseb”, szerződések listája). A biztonsági jel (matrica) a jól hangzó „Arhitel projekt” nevet kapta.
A megvalósítással kapcsolatos tanulmányok és szakértői feladatok ellátására eddig öt szerződés köttetett. Az első 2011. 10. 03., a második 2011. 12. 09., a harmadik 2012. 01. 23., a negyedik 2012. 12. 21., az ötödik 2013. 11. 21. napján. A szerződések ellenértéke 124.352.050.-Ft, azaz százhuszonnégymillió-háromszázötvenkétezer-ötven forint.
 
Mi következik most?
 
„A matrica megbízotthoz bemegy az ügyvéd, kér x számú matricát (legyen a minimum pl. 20), és ott készpénzben kifizeti. Nyugtát és számlát kap (az ügynökségtől), és a pénzt befizeti az ügynökség számlájára, ami bemegy a központi számlára. Ekkor még csak a matrica előállítását kell kifizetni. Az ügyvéd hazaviszi. Azt javasoljuk, hogy a pénzkezelésre vonatkozó szabályok szerint kelljen tartani a matricát. Nem hozunk részletes szabályokat, csak az első év után.”
„Aktiválás: Az ügynökségnek lesz egy elektronikus felülete. Beteszi az ügyvéd a kártyáját, rábök az interneten lévő felületen egy gombra, azonosítást kér, az ügynökség agya a tagnyilvántartás alapján megmondja, hogy az illető ügyvéd-e, és milyen számú matricák vannak kiadva részére. Ki kell választani, hány db-ot akar felhasználni. Aktiválni kell: addig nem történik meg, amíg a rendszer nem tudja, hogy a pénz be lett-e fizetve. Ezt ki lehet fizetni előre a kamaránál is. Ehhez a kamarának nincs köze, az ügynökség feladata. A kamarai elnöknek joga lesz tudni, hogy kinél mennyi matrica van. Ügyvéd visszakap egy igazolást, amit el kell menteni vagy ki kell nyomtatni, miszerint aktiválva van, 3 nap a határidő.”
„Az első évben az ár: 1000 Ft alatt kell lennie egy matricának (bruttó, ÁFA-val együtt, aktiválással együtt). Hogy hány példányra kell rátenni, az a grémium kérdése lesz.” (dr. Réti László, MÜK elnökségi ülés 2013. 12. 19. jkv.)
 
A részvénytársaság (ügynökség) megalapítása – jelenlegi ismereteim szerint – 548.000.000.-Ft, azaz ötszáznegyvennyolcmillió forintot igényel, mely szerepel a BÜK pénzügyi beszámoló „Beruházások” rovatában „2014. évi terv kiszervezendő: Ügynökség cégbe” megjelöléssel.
 
Az elnök a 2014. év január hónap 27. napjára összehívott (megismételt) közgyűlésen tárja a tagság elé az Alapszabály azon módosítását, mely lehetővé teszi a gazdasági társaság megalapítását, mely megteremti az 548 millió forint kiszervezésének lehetőségét.
 
Én magam a köztestület vagyonának egyben tartása mellett, az indokolatlan kiadások és terhek ellen fogok felszólalni. Indítványozni fogom törvénymódosítás kezdeményezését.
 
Kérem Önöket arra, hogy az ügyvédség sorsát hosszútávon meghatározó kérdésben a közgyűlésen – mely megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes – nyilvánítsanak véleményt.
 
Üdvözlettel:
Papp Géza
ügyvéd