Én már megint nem értek dolgokat (tudom, én vagyok a hülye)....

Ha ügyvéd úr hőstettét (azt hiszem a csatolt bulvárcikk hangvétele alapján nem túlzás így minősíteni a történteket) politikai cselekedetnek szánta, a rövidke írásban miért szerepel cca. tízszer, hogy ügyvéd? A kaszinótojás nem rendeltetésszerű, politikai jellegű felhasználásának mi köze az úr foglalkozásához? Nem mindegy, hogy ügyvéd, kazánkovács vagy tyúktenyésztő?

És vajon miért szerepel a cikkben, hogy ügyvéd úr milyen párt színeiben indul a választásokon?

Ja, meg még az jutott eszembe, hogy a dicső kaszinótojáskenésről egyébként honnan, kitól szerzett tudomást rögvest a bulvármédia és mi az oka, hogy rittyentet is róla rögtön egy cikket?
Nálunk a választások előtt a Maszop több plakátja is be volt kenve a kaszinótojás megemésztését követően keletkező emberi végtermékkel, erről a derék cselekedetről mégsem cikkezett a bulvár...:) (Pedig gazdaságosabb is volt, a kaszinótojás sem ment veszendőbe, kenni is lehetett.)) )

Ja meg még egy értetlenkedés: ennek a cikkennyűnek miért van helye egy JOGI témákkal foglalkozó blogban?

És még annyit: ezzel a nyilatkozat kifüggesztéssel én sem értek egyet, csak szerintem el kellene különíteni, hogy valaki egy adott helyen ügyvédként vagy politikusként van jelen, ott ügyvédi vagy politikusi minőségében cselekszik.

Ha én valahol (legyen az bíróság, hatóság) ügyvédi munkám keretében járok el, akkor ott nem politizálok.

Nem tudom, ha mindenki ezt tenné, hová vezetne ez. Ha pl. a kaszinótojás kenéskor jelen van egy fideszes VPOP-s, aki meg az úr politikai tiltakozásával nem ért egyet, akkor ő - persze szintén politikai tiltakozása jeléül - jogosan az úr képébe tolhatta volna a krémesét?

A múltkor találkoztam a bíróságon egy korábban politikusként tevékenykedő úrral, akinek cselekedeteivel nagyon nem értettem egyet, akkor ezek szerint az éppen a kezemben lévő kávémat a fejére kellett volna öntenem, csak úgy, politikai tiltakozásom kifejezéseként?

Az pedig külön érdekes, hogy a cikk miért hangsúlyozza ennyire az úr ügyvédi minőségét, amikor a kaszinótojáskenést ő is politikai cselekedetnek szánta.

Szerintem sem szabadott volna ezzel lejáratnia az ügyvédi szakmát. Mondjuk reklámnak egész jó, egy kis kamarai ejnye-bejnyét lehet, hogy megérdemelne.

A probléma lényege, hogy az ügyvédi törvény szerint nem vehető fel az ügyvédi kamarába az a személy, aki az életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen. Szerintem ez a rendelkezés nemcsak a felvétel esetén, hanem a kamarai tagsága fennállásának időtartama alatt is alapvető követelmény. Így a tojáskenő ügyvéd ellen akár fegyelmi eljárás is indulhat, mivel fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. Az persze más kérdés, hogy ez a magatartása mennyiben vétkes, mennyiben tartozik a szabad vélemény-nyilvánítás körébe, rongálás, garázdaság megvalósulhatott-e stb. De emlékezzünk Grespik László ügyére, van néhány közös vonásuk: www.origo.hu/itthon/20031201orban.html

Egy ügyvéd bunkósága jogi kategória?

Ez egyszer kivételesen úgy érzem, tényleg nem való a Zugügyvéd blogba.

Már csak a politikai felhangja miatt sem....

Én otthon szoktam reggelizni. Vagy a kocsiban, útközben. Esetleg a büfében.

VPOP előterében még soha nem sikerült, nem csak azért, mert nem járok arra, hanem mert nem gondolnám, hogy az lenne a legmegfelelőbb hely a zabára.

Az úr vajon előre elhatározta-e a szándékát?

@Brigi \"B. A.\" főnöke: Nekem sikerült már a VPOP előterében reggelizni.

A héten nem jött össze, mert ott voltam ugyan, de reggel fél ötkor még nem volt nyitva a büfé.

Bár kezdek leszokni róla, mert gyakran száraz a zsemle. Meg drága is.

en utalom a kaszinotojast
reggelire plane
az ugyved feltunoskodesekt is
vacsorara is
es elnezest kerek az en idomben egy ugyved nem igy nezett ki
adott magara

zseniális! én a magam részéről csak üdvözölni tudom, mert ugye 2-3 éve tudjuk: a tojásdobálás a VÉLEMÉNY KIFEJEZSÉNEK EGY LEGÁLIS MÓDJA (a BKKB szerint) tehát a kolléga csak véleményt közölt.

a magam részéről amúgy a NENY le van szarva. egyelőre csak képletesen.

csak nehogy egyszer a vpop huszti úti épületébe tévedjek :o)

@Iustizmord: A Huszti úton nehéz lesz, a beléptető pult mögött van, oldalt, a földszinti bejárat mellett. :)

Azt hiszem az infantilis uraknak szükségük lesz egy jó ügyvédre... :)

"Rongálás miatt indulhat szabálysértési eljárás azok ellen, akik tevőlegesen is kifejezték nemtetszésüket a közhivatalokban kifüggesztett a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat miatt, de a bírónak nem feltétlenül kell szankcionálnia az engedetlenségi akciót - írta a hétfői Népszava.

A napilap szerint eddig két feljelentésről tudni, amit közhivatalok tettek, az intézményekben kifüggesztett nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozat megrongálása miatt. Az első esetben, július végén egy budapesti ügyvéd a Vám- és Pénzügyőrség nyomozó hivatalának óbudai székházában keltett feltűnést azzal, hogy reggelijét a nyilatkozatra dobta, majd szétkente azon. A hivatal garázdaság miatt feljelentette és értesítette az ügyvédi kamarát is. A napokban pedig Heindl Péter történelemtanár a pécsi adóhivatal épületében kifüggesztett nyilatkozatra egy paprikajancsit rajzolt. Az oktatót az adóhivatal szintén feljelentette."

tekintve, hogy a BKKB fent Iustizmordtól idézett iránymutató ítélete szerint a tojásdobálás a véleménykifejezés bevett, társadalmilag is elfogadott, de legfőképpen LEGÁLIS módja, úgy:

a) ez a bejegyzés ide való, hiszen egy jogintézmény kifejlődéséről (a politikai véleménynyilvánítás egyik legitim módjáról) ad tájékoztatást.

b) egyetértek a NENY megrongálásával. politikai nyilatkozatnak közintézményben nincs helye. (ezt az Alkotmány nevű, mostanában -- is -- többször módosított sajtfecni volna hivatott biztosítani Magyarországon, node addig is, amíg a 2.0-ás verzió kijön, higgyük el pl. Sólyom Lászlónak, hogy van az Alkotmánynak szellemisége, s hogy ez a nyilatkozat azzal ellentétes.)

Csak kérdezem: nem azt mondta ki a BKKB, hogy a tojásdobálás elkövetői jogszerű tévedésben voltak, de maga a tojásdobálás nem jogszerű? Vagy csak keverem valami mással?

a)

"Pesti Központi Kerületi Bíróság ll.Sze.l 1.282/2008/2. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesten, 2008. július 8. napján - gyorsított eljárás keretében - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Végzést

A bíróság megállapítja, hogy a 2008. július 5. napján 16 óra 20 perctől szabálysértési őrizetben lévő
eljárás alá vont személy - aki született:
anyja neve:
lakóhelye:
személyi igazolvány száma:
elkövette a rendzavarás szabálysértését.
Ezért őt a bíróság 40.000,- ( negyvenezer ) forint pénzbírsággal sújtja.
A pénzbírságot - meg nem fizetése és behajthatatlansága esetén - 8 (nyolc ) nap közérdekű munkára illetve 20 (húsz ) nap elzárásra kell átváltoztatni; az átváltoztatás során egynapi közérdekű munkának 5000.-( ötezer) Ft, míg egynapi elzárásnak 2000.-( kettőezer) Ft pénzbírság felel meg. A pénzbírságot - e végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - illetékbélyegben kell leróni, a bíróságon az iratoknál.
A kiszabott pénzbírságba a bíróság beszámítja a szabálysértési őrizetben töltött időt és azzal 6.000 ( hatezer ) forintot lerovottnak tekint.

Indokolás

A BRFK Rendészeti Szervek Igazgatásrendészeti Főosztály Szabálysértési és Koordinációs Osztálya - a 176-2-92/l/2008.ált. számú feljelentéssel - gyorsított eljárásban előállította garázdaság szabálysértése miatt.
Pesti Központi Kerületi Bíróság ll.Sze. 11.282/2008/2. szám eljárás alá vont személy középfokú iskolai végzettséggel, általános gépszerelő-karbantartó képesítéssel rendelkezik. Munkaviszonyban áll egy betéti társaságnál, kábeltévé szerelőként. Átlagos havi jövedelme 67 ezer forint, vagyontalan. Nőtlen családi állapotú, gyermektelen. Szabálysértésért kettő éven belül elmarasztalva nem volt.
A 2008. július 5. napján 15 órától kezdődően a Szivárvány Misszió Alapítvány - egy előzetesen bejelentett rendezvény keretében - felvonulást tartott Budapesten az Erzsébet tér (V. kerület) -József Attila út - Andrássy út- Oktogon- Kodály Körönd - Felvonulási tér útvonalon. eljárás alá vont személy- értesülve az eseményről - a helyszínre ment azzal a szándékkal, hogy a felvonulás miatti felháborodását kifejezze. Válltáskájában tojásokat vitt magával, abból a célból , hogy azt majd ott eldobja, tiltakozása jeléül. E szándékának megfelelően az Andrássy út 45. számú ház előtt 16 óra 20 perckor egy tojást dobott az egyik felvonuló kamion felé, miközben arcát egy zöld sállal eltakarta. E cselekményét észlelve a felvonulást biztosító rendőrök közül rzls. hozzá lépett, s felszólította cselekménye abbahagyására. e felszólításnak nem tett eleget és a még kezében tartott újabb tojást is bedobta a tömeg felé a kordonon át, majd rögtön ezután hátrálni kezdett, az intézkedő rendőrök azonban őt elfogták.
Az idő alatt míg az eljárás alá vont személy a tojásokat eldobta, körülötte más személyek ugyancsak tojásokat, illetve más tárgyakat dobáltak be a kordonon keresztül, hangos kiabálás közepette, illetve megint csak más személyek rángatták a felállított kordont.
A bíróság a fenti tényállást a következő bizonyítékok alapján állapította meg:
eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság előtt nem tett vallomást, a bíróság
előtt a terhére rótt szabálysértés elkövetéséért nem érezte magát felelősnek. Nem vitatta, hogy tojást
dobott a felvonulók felé, védekezésül azonban arra hivatkozott, hogy tudomása szerint e
cselekmény nem ütközik semmilyen jogszabályba. Hangsúlyozta továbbá, hogy nem észlelte- nem
hallotta a rendőri felszólítást.
A bíróság meghallgatta tanúként az eljárás alá vont személlyel szemben intézkedő minkét rendőrt:
és . Nevezettek érdektelen tanúk, tárgyilagos hangú vallomásukat
bíróság aggálytalan bizonyítékként értékelte. , az eljárás alá vont személy
cselekményének szemtanúja volt és az általa látottakról határozott és pontos vallomást tett. Teljes
bizonyossággal emlékezett vissza az eljárás alá vont személy magatartására és személyét is
beazonosította. Vallomása életszerűen részletes, meggyőző erejű. E tanú vallomását az eljárás alá
vont személy sem cáfolta meg. A bíróság meghallgatta tanúként is, aki közvetve
megerősítette és alátámasztotta a által elmondottakat.
A tanúként kihallgatott , aki az intézkedő rendőrök eljárásának jogszerűségét és
szakszerűségét vizsgálta - értelemszerűen - nem tett közvetlen bizonyítékként szolgáló
tanúvallomást.
A bíróság okirati bizonyítékként értékelte a előállításáról szóló rendőri jelentést.
A rendelkezésre álló tanúvallomások alapján a bíróság - az eljárás alá vont személy részbeni
tagadása ellenére is - megnyugtatóan tisztázottnak látta a fenti tényállást.
A bíróság az eljárás alá vont személy által elkövetett cselekményt a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 142.§. (1) bekezdés b./ pontjába ütköző rendzavarás szabálysértésének minősíti.
A bíróság vizsgálta az eljárás alá vont személy azon védekezését, mely szerint tévedésben volt cselekménye jogellenességét illetően. Az általa hivatkozottaknak ellentmondani látszik az a
Pesti Központi Kerületi Bíróság ll.Sze.11.282/2008/2. számkörülmény, hogy arcát eltakarta a cselekmény idején. Ez arra utal, hogy felismerhetőségét akadályozni kívánta, mintha későbbi felelősségre vonásától tartana. A bíróságnak azonban tudomása van arról is, hogy az elmúlt időszakban (Pl. 2007. március 15-én április 3. napján és 2008. május 19-én) több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak. Ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. ( Pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban. ) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében valóban kialakulhatott az a hit az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás. E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak. A bíróság e körben tulajdonított jelentőséget annak, hogy e hivatkozott álláspontoktól eltérő, azokkal esetleg ellentétes állásfoglalások ( a cselekmény elkövetését megelőzően ) nem jelentek meg a nyilvános fórumon. Ezzel összefüggésben figyelembe vette a bíróság az eljárás alá vont személy azon előadását is, mely szerint a cselekmény elkövetését megbánta és mely szerint ha ezen következmények tudatában lett volna, úgy nem tanúsít ilyen magatartást.
A bíróság álláspontja szerint így az állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy az eljárás alá vont személy tojást dobott a felvonulók felé, mely magatartása alkalmas volt arra, hogy az előre bejelentett és a rendőrség által biztosított rendezvény - felvonulás nyugodt lefolytatását megzavarja. Az is megállapítható volt, hogy az éppen a biztosítás érdekében kivezényelt rendőr őt felszólította e magatartás abbahagyására, melynek nem tett eleget. Egyértelműen tisztázható volt az eljárásban, hogy a által tanúsított cselekménnyel egy időben más személyek, tőle függetlenül rendzavaró- garázda magatartást tanúsítottak. Az Sztv. hivatkozott szakasza szerint a rendzavarás szabálysértését az követi el, aki rendzavarás, vagy garázdaság esetén - helyszínén - az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít. E körben nem vizsgálandó az intézkedés jogszerűsége, az eljárás alá vont személy nincs abban a helyzetben, hogy a vele szemben eljáró rendőr felszólítását, annak szakszerűségét, indokoltságát, jogszerűségét vitassa, hanem annak engedelmeskedni köteles.
Fent kifejtettekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy elkövette a rendzavarás szabálysértését.
E szabálysértés elkövetője elzárással, vagy 150.000,- forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az e keretek közötti büntetés kiszabásakor a bíróság súlyosító körülményt nem észlelt. Enyhítő
körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont személy szabálysértési büntetlenségét és
megbánását.
E körülményekre tekintettel vele szemben a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény
( továbbiakban Sztv.) 16. §. alkalmazásával pénzbírságot szabott ki. Annak esetleges
átváltoztatásáról az Sztv. 17.§. (1), (4) és (5) bekezdése szerint rendelkezett.

Budapest, 2008 év . július hó 8. napja

Benkéné dr. Urbancsek Viktória sk. bíró"

b)
"Pesti Központi Kerületi Bíróság
11.Sze.11.280/2008/2. szám

A Magyar Köztársaság nevében !

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Budapesten, 2008. július 8. napján - gyorsított eljárás keretében - megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

Végzést

A 2008. július 5. napján 16 óra 20 perctől szabálysértési őrizetben lévő
eljárás alá vont személy - aki született:
anyja neve:
lakóhelye:
személyi igazolvány száma:

ellen - garázdaság szabálysértése miatt - indult eljárást a bíróság megszünteti.

Az eljárás során felmerült 1080 ( egyezernyolcvan )Ft eljárási költséget az állam viseli.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A BRFK Rendészeti Szervek Igazgatásrendészeti Főosztály Szabálysértési és Koordinációs Osztálya - a 176-2-90/1/2008.ált. számú feljelentéssel - gyorsított eljárásban előállította garázdaság szabálysértése miatt.

eljárás alá vont személy középfokú iskolai végzettséggel, technikus képesítéssel rendelkezik. Munkaviszonyban nem áll, jelenleg nem dolgozik. Önálló jövedelme nincs, vagyontalan, megélhetését szülei biztosítják, akikkel közös háztartásban él. Nőtlen családi állapotú, gyermektelen.
Bíróság előtt nem állt, szabálysértésért marasztalva nem volt.

A 2008. július 5. napján 15 órától 17 óráig a Szivárvány Misszió Alapítvány - egy előzetesen bejelentett rendezvény keretében - felvonulást tartott Budapesten az Erzsébet tér (V. kerület) - József Attila út - Andrássy út- Oktogon- Kodály Körönd - Felvonulási tér útvonalon. A felvonulók 16 óra 20 perc tájban értek a Budapest VI. kerület Andrássy út 3. szám elé.
Itt tartózkodott eljárás alá vont személy ( barátja társaságában ), aki korábban az internetről értesült az eseményekről. Azzal a szándékkal érkezett a helyszínre, hogy a felvonulással szembeni ellenérzését juttassa kifejezésre. Elindulása előtt vásárolt egy tojást, amit abból a célból vitt magával, hogy azt majd ott eldobja, tiltakozása jeléül. E szándékának megfelelően a tojást eldobta a felvonulók felé, a járdáról, mintegy 30 méter távolságból, célzás nélkül.
Cselekményét a felvonulást biztosító rendőrök észlelték és őt azonnal elfogták.
Az eljárás alá vont személy e magatartás tanúsításakor abban a hitben volt, hogy a "tojásdobálás" a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedő olyan cselekmény, amely nem jár jogkövetkezménnyel.

A bíróság a fenti tényállást a következő egymással összhangban álló és egymást alátámasztó bizonyítékok alapján állapította meg:
eljárás alá vont személy - mind a szabálysértési hatóság előtti meghallgatásakor, mind a bíróság előtt - a terhére rótt szabálysértés elkövetését elismerte. Ténybelileg beismerő vallomást tett, részletesen számot adva cselekményéről. Védekezést terjesztett elő annyiban, hogy az előzetesen tudomására jutott információk szerint e cselekmény nem ütközik semmilyen jogszabályba.
A bíróság meghallgatta tanúként az eljárás alá vont személlyel szemben intézkedő rendőrt: . Nevezett érdektelen tanú, aki elfogulatlan, tárgyilagos hangú vallomást tett. Az eljárás alá vont személy cselekményének szemtanúja volt és az általa látottakról határozott és pontos vallomást tett. Előadása következetes, azt a bíróság aggálytalan bizonyítékként értékelte. E tanú vallomása egyébként tartalmilag teljes összhangban áll az eljárás alá vont személy előadásával.
A bíróság okirati bizonyítékként értékelte a előállításáról szóló rendőri jelentést.

Abban a kérdésben, hogy az eljárás alá vont személy fenti cselekményéve megvalósította-e a feljelentés szerinti, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 142/A.§ (1) bekezdése szerint minősülő garázdaság szabálysértését és ezért az eljárás alá vont személy felelőssége megállapítható-e, a bíróság álláspontja a következő :
Az elmúlt időszakban ( Pl. 2007. március 15-én április 3. napján és 2008. május 19-én ) több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak. Ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. ( Pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban. ) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében alakult ki az a meggyőződés az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás. E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak.

A bíróság álláspontja szerint így esetében fenn áll a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény ( továbbiakban Sztv.) 9.§. (2) bekezdésében írt felelősséget kizáró ok: a cselekmény jogellenességében való tévedés.
E törvényhely szerint ugyanis nem vonható felelősségre az , aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van.

Ez okból a bíróság az eljárást megszüntette az Sztv. 84.§.(1) bekezdés d./ pontjára figyelemmel, az Sztv. 120.§. (2) bekezdése alapján.

Az eljárás során felmerült költség viseléséről a bíróság az Sztv. 73.§.(1) bekezdés a./ pontja és (4) bekezdése szerint rendelkezett.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX törvény 120.§.(1) bekezdése kifejezetten megjelöli azokat az eseteket amikor jogorvoslatnak helyt ad. Ezek között az eljárást megszüntető határozat nem szerepel. Így e határozat ellen a fellebbezés kizárt.

Budapest, 2008 év július hó 8. napja

Benkéné dr. Urbancsek Viktória sk.
bíró"

@Blobov:

igazad volt.
"Az elmúlt időszakban ( Pl. 2007. március 15-én április 3. napján és 2008. május 19-én ) több hasonló cselekmény történt, melyek miatt rendőrségi, ügyészségi és bírósági eljárások indultak. Ezen eljárásokat a sajtó fokozott figyelemmel kísérte és az azokban született döntések széles körben, a nagy nyilvánosság előtt ismerté váltak. ( Pl. megjelent ügyészi határozat teljes terjedelmében az interneten, rendőrségi határozat került ismertetésre az egyes televíziós hírműsorokban. ) E határozatok indokolásában olyan általános megállapítások szerepelnek melyekből kitűnően a tojással való megdobás a testi épségre veszélytelen, legfeljebb szennyeződést idéz elő, továbbá, hogy az ilyen magatartás nem tekinthető kihívóan közösségellenesnek, mert az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Ezek ismeretében alakult ki az a meggyőződés az eljárás alá vont személyben, hogy cselekménye nélkülözi a jogellenességet, azaz megengedett magatartás. E tévedésre alapos oka volt, hiszen ezek a tájékoztatások - közvetve - autentikusnak tekinthető forrásból, hatóságoktól származtak. "

@_drc_: és ha 1,5 kg-os strucctojással dobál?

@Iustizmord:
mivel jelen esetben a bírónő a törvény szája, amit ő mondott vala, az a precedens.

ám azesetben, ha mégis másfél kilás strucctojást (esetleg a sima tyúktojást sebzőképes sebességre gyorsító katapult-berendezést) használ a delikvens, akkor szvsz. nem szabálysértési, hanem a büntetőbíróságra tartozikna az ügy. meglehet azonban, hogy e tekintetben a bírónő, de lehet, hogy az egész bírói kar más meglátásokkal bír.

(ahogyan szerintem pl. a gyűlöletbeszéd sem volna szabad része legyen a szólás- és véleményszabadságnak, s csupán jogtechnikai nehézségekkel magyarázva vagyok képes legbelül egyáltalán elfogadni, hogy márpedig az is az.)

szóval bíró, az nem lennék. elképesztően ocsmány dolgokat kell tudni joggal alátámasztani...