Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • WildBear: @hbe: "95-ben középiskolásként fel kellett jönnöm Pestre egy pályázat ügyében, és mivel nem voltam... (2020.07.23. 15:11) Vigyázat, csalok
  • Horvath Julianna: @emm88: szia es kiis engedik?? Mar csak azert kerdem ebben nm vgyok jartas .parom kethetet kapott ... (2020.07.05. 15:17) Útikalauz börtönbe vonulóknak
  • Horvath Julianna: @becari: szia tudnal nek segite ?? Parom most penteken ment be..ittas vezetesert ket hetet kapott ... (2020.07.05. 15:11) Útikalauz börtönbe vonulóknak
  • Horvath Julianna: Sziasztok ..parom penteken vonult be baracskara ...hála csak kéthet.. ez esetben mit tehetek ..mer... (2020.07.05. 14:57) Útikalauz börtönbe vonulóknak
  • Horvath Julianna: Tehat kapcsolat tartoira nincs ido ...mire mgkapna a csomagot akar a penzt ..afigra letelik meki .... (2020.07.05. 14:50) Útikalauz börtönbe vonulóknak
  • Utolsó 20

Linkblog

Friss topikok

  • WildBear: @hbe: "95-ben középiskolásként fel kellett jönnöm Pestre egy pályázat ügyében, és mivel nem voltam... (2020.07.23. 15:11) Vigyázat, csalok
  • Horvath Julianna: @emm88: szia es kiis engedik?? Mar csak azert kerdem ebben nm vgyok jartas .parom kethetet kapott ... (2020.07.05. 15:17) Útikalauz börtönbe vonulóknak
  • WildBear: Ha Berlinben élsz, mi a f.szért akarsz beleszólni abba, hogy Magyarországon mi történik? Majd ha h... (2019.12.29. 16:25) Kizártak a választásból
  • WildBear: Mi lett a vége? (2019.09.15. 21:08) Sikkasztás és házipénztár
  • Josef Lewis: Jó napot, Josef Lewis vagyok. Egy elismert, törvényes és akkreditált hitelező. Nagyon gyorsan és e... (2018.06.14. 01:54) Mennyit kaphatok internetes csalásért?

Utazási ajánlatok

Garzon a társasház markában

2010. február 09. - zugügyvéd

A Zugügyvéd nem sok jóval tudja az alábbi levél íróját kecsegtetni, de hátha van valamelyik kollégának használható ötlete. A levélből az tűnik ki, hogy nincs külön albetétesítve a garzonlakás, a  társasházi alapító okirat módosítása nélkül viszont nem is kaphat külön helyrajzi számot.


Ha valaki tudna megoldást kálváriámra, megköszönném:


18 éve, társasháztól vásárolt  32 nm-es alagsori garzonomat nem tudom a nevemre íratni a mai napig. A polgármester sem tudott semmit intézni, de ügyvédek sem?? 37500.-Ft nyugdíjam kiegészítése, gyerekeim segítése lenne ennek eladhatósága, mit tehetek?
Nem részletezném, hogy idáig a ház egyéb ügyei miatt, miért és mennyi akadály miatt nem intéződött el a tulajdoni lapom.

Jelenleg: alapító okirat módosítást kellene újra csináltatni, mert a jelenlegi több mint 100 éves, amit meg beadtak, nem felelt meg az önkormányzatnak, mivel ők is tulajdonosok a házban, és a tulajdoni hányaddal vitatkoztak.
A ház ügyei miatt viszont nekem sincs tulajdoni lapom 18 éve, mert össze vagyok kötözve az ügyeikkel.

A közös képviselő, ügyvéd felszólító levelére sem válaszolt, így továbbra is áll minden, az idegeim kivételével a 18 éve tartó tortúra, ígéretek és kilátástalanság miatt. Akik idáig „nem intézték”, már rég meghaltak, jó lenne addig lépni, amíg még vannak élő tulajdonosok, akik aláírták a vásárlásomkor „kézzel” készült „szerződést”, (amibe persze az ígéret megvolt a tulajdoni lapom elintézéséreés) és felvették a pénzt a ház új kazánjához.
Létezik olyan megoldás, miszerint, az én tulajdonjogom függetlenné válna a ház ügyeitől, és az alapító-okirat módosítás beadásától?

Idegileg képtelen vagyok ezt az önkormányzattal, meg a rengeteg tulajjal együtt "levezényelni" , és  későbbiekben a földhivatal által is végre elfogadott alapítóokirat-módosítási procedúrát már végigcsinálni. Bírósági perekben pedig egyáltalán nem hiszek/Tapasztalat!!!!

Vagy törődjek bele, hogy a ház kisemmizni készül 18 éve? Gyerekeim, és unokáim is vannak, még csak nem is örökölhetik így, pedig nekik még ennyi nyugdíjuk sem lesz?
Segítséget előre is köszönöm.
ordy
 

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr571743451

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

(II. Torgyán Виктор) THY Rokk *n* Troller 2010.02.09. 19:54:47

"Bírósági perekben pedig egyáltalán nem hiszek/Tapasztalat!!!!"

Pedig ezt az ügyet csak hittel és energiával lehet végigvinni.

ostván 2010.02.09. 20:53:47

Első lépésben használati jog bejegyzését kérném bírósági úton az osztatlan közös tulajdon valamennyi hányadára (lakás alapterület/ház összes lakásának területe), pontosan rögzítve, hogy hol van ez a tulajdoni hányad.
Ez lehet az alapja a későbbi albetétesítnek.

Csanna 2010.02.10. 07:26:02

Nem értem. Ingatlan adás-vételhez 18 éve is ügyvédi ellenjegyzés kellett.

Valószínűnek tartom, hogy a helyiség, amit a postíró megvásárolt a t.háztól a t.ház tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonát képezte az Alapító Okirat szerint. Csak így tudott a t-háztól, mint eladótól vásárolni. Abban az időben az Alapító Okirat módosítása illetékmentes volt... Ma már elég sok az illeték is. Ugyanis mivel az osztatlan közös tulajdon aránya megváltozik, így a t-ház összes tulajdonosának a tulajdoni hányada is változik és módosítani kell a tulajdoni lapokat is. Ez ma már nem kevés költséget jelentene..
Érdekes lenne az a közgyűlési jkv.amely az osztatlan közös tulajdon értékesítéséről készült. Ugyanis azt a közgyűlésnek kell jóváhagyni és a tulajdonosok 100%-ának beleegyezése szükséges. Amennyiben egy tul. aláírása is hiányzik, úgy nem értékesíthető.
Még egy kísérletet tennék a közös képv. felszólítására és, ha nem reagál, illetve ezt a kérdést az éves rendes közgyűlésen nem hajlandó napirendre tűzni és abban határozat nem születik, úgy @ostván: javaslata a legjárhatóbb út.

sasagi 2010.02.10. 14:27:33

Mediátorként- megbeszélés, és a domunetumok megtekintése alapján- tennék egy kisérletet a társasházi Alapító Okirat a tényleges adatoknak megfelelő előkészitésére.

guy 2010.02.10. 14:53:47

Társasházban lehetetlen bármit is elérni, csak jelentős költség és időbefektetéssel. És itt csak per útján. Szerintem egyszerűen kérni kéne a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését úgy, hogy a tház vegye vissza az eladott tulajdonrészt. Sokkal egyszerűbb, mint több tucat emberrel aláíratni valamit.

Attila80 2010.02.10. 19:40:28

Az elbirtoklás ebben az esetben nem jöhet szóba? (Ptk. 121.§).

Ingatlan esetében 15 év megszakítás nélküli birtoklást ír elő, a poszt szerint pedig a tulajdonos 18 éve megvásárolta, azóta mint sajátjában lakik. A Ptk 121§-124§ szakasz egyik kizáró feltételét sem látom itt érvényesnek, de nem tudom, hogy társasházi ingatlanra ez mennyiben alkalmazható.

Csanna 2010.02.11. 08:57:24

@Attila80: jó úton jársz. A problémát csak abban látom, hogy az osztatlan közös tulajdonban tulajdonosként is szereplő önkormányzat, a postíró szerint vitatkozik a "tulajdoni hányadokon", ami azt jelenti, hogy az adás-vételi szerződést annó, mint tulajdonos nem írta alá, így azt a t-ház el sem adhatta volna.
Azzal, hogy vitatja a tul.hányadokat, az elbirtoklási idő is megszakad, az adás-vétel pedig érvénytelen, ugyanis azt a t-ház tulajdonosainak 100%-ban jóvá kellett volna hagynia.

Mr. O'Donaghue · http://watchdog.blog.hu 2010.02.13. 14:04:27

@Csanna: Azt jó lenne tudni, hogy az önkormányzat mióta vitatja a tulajdoni hányadokat... Egyébként nem biztos, hogy ehhez anno nem járult hozzá, azóta 600000-szer változott az önkormányzat összetétele, és az eladáshoz való hozzáállásuk is változhatott. Az a baj most is, hogy - mint mindig - elégtelen mennyiségű információ alapján vitázunk.

Más: az önjelölt eltejogász ámokfutó-palántáról nem lesz post?

Csanna 2010.02.14. 07:49:43

@Mr. O'Donaghue: az önkormányzat összetétele változhatott, viszont az adás-vételi szerződés nem. Nem véletlenül nem jegyezték be a Földhivatalban, mint azt a post írja.

Mr. O'Donaghue · http://watchdog.blog.hu 2010.02.17. 00:37:08

@Csanna: Nyilván nem változott az adásvételi (sic!) szerződés, nem is állítottam. Csak számomra nem volt teljesen egyértelmű, hogy ki mit miért nem csinált, illetve jelenleg sem tiszta a kép. Még mindig nehezen értem a zaklatott hangvételű, logikailag zagyva szövegeket. Sajnálom... Úgy értelmeztem, hogy először a nem részletezett okok miatt volt baj, és az önkormányzat most lépett színre. De akkor nem. Bocs.

Csanna 2010.02.17. 08:13:28

@Mr. O'Donaghue: én azt hámoztam ki a postból - amely a valóságban minden, volt önkormányzati tulajdonú társasházra érvényes - , hogy az önkormányzat a privatizációt követően tulajdont tartott meg magának. Ezzel összefüggésben az osztatlan közös tulajdonban is tulajdoni hányaddal rendelkezik. A társasház, mint eladó csak az osztatlan közös tulajdont idegeníthet el. Az osztatlan közös tulajdon elidegenítéséhez viszont a tulajdonosok 100%-nak beleegyezése szükséges, mivel az összes tulajdoni hányad ezáltal változik és az Alapító Okirat módosítását vonja maga után.

A postíró szerint "kézzel írt" szerződés, amely szerint "rég meghaltak" tulajdonosok aláírták, nyilván érvénytelen, hiszen nem tudjuk, hogy azt a tulajdonsok hány százaléka írta alá.
Nyilván az önkormányzat nem, hiszen vitatja a tulajdoni hányadát.

Csanna 2010.02.17. 08:36:34

A társasházban osztatlan közös tulajdon mindaz a tulajdon, ami az alapító okirat szerint nem a tulajdonosok magántulajdona.

praktikusan: lépcsőház, udvar, mosókonyha, lift, volt házmesteri lakás (amennyiben törvényesen nem idegenítették el.)

Jogeset: A privatizációt követően a volt házmesteri lakás a t.ház osztatlan közös tulajdonában maradt. A társasház néhány tulajdonosa összebeszélt és a volt házmesteri lakást (osztatlan közös tulajdont) értékesítették. Az hogy ebből mennyi ment zsebbe és mennyi fordítódott a társasház fenntartásának költségeire, bizonyíthatatlan.
Az önkormányzat (mint tulajdoni hányaddal rendelkező) 12 év után jött rá.Bíróságon megtámadta. Eredményesen.

avram iancu 2010.02.18. 00:03:45

@Csanna: Ingatlan adásvételhez 18 éve még nem kellett ügyvédi ellenjegyzés, ui. a kötelező ellenjegyzést az 1994. évi V. törvény vezette be.
Sőt azt is elárulom neked, hogy a társasházi alapító okiratokat sem kellett feltétlenül ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni az 1977. évi 11. tvr. alapján. (Elég volt, ha egy jogvégzett lakó csinálta az alapító okiratot.)

Csanna 2010.02.18. 09:20:29

@avram iancu: az általad citált 1994.évi V. törv. az Ingatlannyilvántartásról szóló 1972.évi 31.sz. törv. erejű rend. módosítása. (Bocs)

Az ingatlan adásvételi szerződés érvényes létrejöttének minimális alaki és tartalmi feltételeket kíván meg a jogszabály a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez.

Az Inytv. és a végrehajtására kiadott
27/1972.(XII.31.)MÉM Rendelet a tulajdonjog keletkezésének, módosulásának, illetve megszünésének bejegyzéséhez közokiratot, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratot, vagy olyan magánokiratot kíván meg, amelyen a nyilatkozattevő, illetve a szerződő felek aláírásának valódiságát közjegyző tanúsította.

Az 1977. évi 11.tvr. pedig azokra a társasházakra vonatkozik (rendszerváltás előtt) amelyekben nem volt, de jellegüknél fogva nem is lehetett állami (önkormányzati tulajdon)
Úgyhogy ezzel nem sokmindent "árultál" el
nekem, legfeljebb azt, hogy figyelmesebben kellene elolvasnod a post-ot.

Csanna 2010.02.18. 11:48:35

@avram iancu: csak azért, hogy megnyugtassalak a fentiek alátámasztására:

Nem 18 éve, hanem 1977-ben vásároltam meg az első lakásom, melynek földhivatali bejegyzéséhez kőkeményen ügyvédi ellenjegyzés kellett...

avram iancu 2010.02.18. 18:17:43

@Csanna: Fenntartom, hogy az 1994. évi V. törvény vezette be kötelező jelleggel az ügyvédi ellenjegyzést (bár az aláírások közjegyző előtti tanúsításának "kiskapuját" is tartalmazta) - senki sem mondta, hogy ez a törvény nem az 1972. évi 32. tvr-t módosította ekként.
A Ptk. és a bírói gyakorlat szerint az adásvételi szerződésnek nem kötelező eleme az ügyvédi ellenjegyzés, csak az ingatlan pontos megjelölése, az adásvételi szándék kinyilvánítása és a vételár megjelölése.
Jó lenne, ha leírnád, hogy (szerinted) 1977-ben melyik jogszabály tartalmazta tulajdonjog átruházás esetén a kötelező ügyvédi ellenjegyzést.
Ui. én emlékszem, hogy 1994. előtt talán költségtakarékosságból az ügyfelek maguk gányoltak mindenféle okiratot (adásvételi és egyéb szerződéseket) és kurvára csodálkoztak, hogy a földhivatal nagysokára elutasította az egészet a francba.

avram iancu 2010.02.18. 18:33:29

@Csanna: Ja, még hozzáteszem, hogy az 1977. évi 11. tvr. - azzal a tartalommal, amire én utaltam - a rendszerváltás után igen sokáig (egészen az 1997. évi CLVII. törvény hatályba lépéséig) hatályban volt, a tanácsi lakások 1993. évi LXXVIII. törvény (és az azt megelőző jogszabályok) következtében való társasházzá alakítása az 1977. évi 11 tvr. alapján történt.
Elvben nem lehet kizárni, hogy a társasházzá alakulás és az 1997. évi CLVII. törvény hatályba lépése között bármilyen alapító okirat módosítást egy jogvégzett (nem ügyvéd vagy jogtanácsos) lakó készített el és jegyzett ellen, akár volt állami vagy önkormányzati tulajdon a házban akár nem.

Csanna 2010.02.18. 21:02:30

@avram iancu: fentebb már írtam, de megismétlem: 1972.évi 31.sz.Inytv. és a végrehajtására kiadott 27/1972.(XII.31)MÉM
Rendelet.
Úgyhogy a "gányolt okiratokat" (ez Jó kifejezés:) ezért utasította el a Földhivatal a francba...

Azt én soha nem is vitattam, hogy az alapító okiratot elvileg jogvégzett elkészíthette..:)

avram iancu 2010.02.19. 18:02:02

@Csanna: Az 1972. évi 31. tvr. 1994-től (hónap, nap megnézésére lusta vagyok) hatályos szövege rendelkezett így. A tvr. vagy a végrehajtására szolgáló MÉM rendelet 1977-ben hatályos szövege még biztos nem tartalmazott ilyen rendelkezést, tulajdonátruházáshoz egészen 1994-ig elég volt a teljes bizonyító erejű magánokirat is, pl. a "2 tanús".

avram iancu 2010.02.19. 18:02:55

Régi "szép" idők, pont akkoriban (1994) tanultam az agrárjogot.

SiKom 2010.03.22. 18:15:41

@Csanna:
"Érdekes lenne az a közgyűlési jkv.amely az osztatlan közös tulajdon értékesítéséről készült. Ugyanis azt a közgyűlésnek kell jóváhagyni és a tulajdonosok 100%-ának beleegyezése szükséges. "

Mintha 1-2 hónapja változott volna a társasházi törvény, és már nem kell 100%!
A földhivatalnak is elég egy jegyzőkönyv.

Csanna 2010.03.22. 19:39:50

@Sir Kommentor: a "jogügylet" 18 éve történt.
Ha jól emlékszem tavaly októberben változott Tht

Az osztatlan közös tulajdon értékesítésének magszavazásához nem kell 100%.
DE: az alapító okirat módosítását a th. összes albetét- tulajdonosának alá kell írni, ugyanis ezáltal az összes tulajdoni hányad változik!!!!
A jegyzőkönyv alapján tulajdonjogot a törv. megváltozása után sem jegyeznek be a földhivatalba, kizárólag a módosított alapító okirat alapján.

Csanna 2010.03.23. 08:57:04

A félreértések elkerülése végett, kicsit bővebben: a jövőben az ALAPÍTÓ OKIRAT adhat felhatalmazást a tház tulajdonosi közösségének arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítési jogát a közösség gyakorolja.
Tehát ennek a kitételnek az alapító okiratban már szerepelnie kell!!!!!!!
Ellenkező esetben a tht.10.§ (1) bek. az irányadó!
@Sir Kommentor: úgyhogy a jkv. csak akkor elegendő a jövőben, ha az ALAPÍTÓ OKIRAT MÁR TARTALMAZZA EZT A KITÉTELT!!!
( az alapító okirat módosításához továbbra is 100% szükséges!)

a 2003.évi CXXXIII. törv. a társasházakról, melyet a 2009.évi LXXXIX törvénnyel módosított az országgyűlés.

10.§(1) bek. Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másképp nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges, a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

(2)bek. meghatározott ingatlanok és vagyontárgy kivételével az ALAPÍTÓ OKIRAT FELHATALMAZÁST ADHAT ARRA, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető.
Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak
igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról a közgyűlés határozata az ingatlannyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat.

Mikor? Akkor, de csakis akkor, ha ezt a kitételt az Alapító Okirat tartalmazza!
(amelynek létrejöttéhez, illetve módosításához továbbra is a tulajdonosok 100%-a szükséges!!!)

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2010.03.23. 12:17:28

Sziasztok! Csak most látom ez a jó kis esetet.

Mindenekelőtt, válasszuk szét a kérdést két részre. Van az adásvétel érvényessége. És van az adásvétel nyilvántartásba való bejegyezhetősége.

Az adásvétel érvényességét a Ptk. és a XXV. PED www.gondoskezek.hu/26.htm rendezi. Kötelmi jogi igényt egy egyszerű ügyvéd nélküli szerződés is létrehoz. A nyilvántartásba való bejegyzéshez ezen túlmenő feltételek is szükségesek, ahogy az inyt. rögzíti. Ha nem ilyen szerződést kötöttek, akkor a földhivatal az Inyt (és nem a Ptk!) alapján el fogja utasítani a bejegyzési kérelmet.

Ha az adásvételi szerződés érvényes, a XXV. PED feltételeinek megfelel, akkor a vevő akár bíróság előtt megalapozottan követelheti az eladótól az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállítását.

Mivel az adásvétel 18 éve történt, a bejegyzés mindmáig nem történt meg, az adásvétel érvényességének vizsgálatához a 18 ezelőtti tulajdoni helyzetet és jogi alapokat kell figyelembe venni. Nincs jelentősége tehát, hogy a jelenleg hatályos társasházi tv. szerint 100%-os vagy kétharmados tulajdonosi beleegyezés kell-e. Csak annak van jelentősége, hogy 18 évvel ezelőtt a XXV. PED szerint érvényes adásvételi szerződést kötöttek-e.

A beírástól valóban nem derül ki az, hogy az önkormányzattal van-e olyan vitája a társasháznak, amelynek a kimenetelétől függ az is, hogy az adásvétel anno érvényes volt-e. Ez lenne az első kérdés amit érdemes vizsgálni - ettől függ, hogy elbirtoklással, stb. kell-e egyáltalán foglalkozni.

Csanna 2010.03.23. 14:57:40

@Pascal:
-az önkormányzattal nem a társasháznak van vitája, hanem a posztolónak. Ugyanis az önkormányzat ragaszkodik a tulajdoni hányadát megillető osztatlan közös tulajdonban lévő részéhez.

Felvetődhet a kérdés, hogy miért?
Nyilván azért:
1.) mert az adásvételhez nem járult hozzá, ebből pedig az következik, hogy az Alapító Okiratban a "garzon" továbbra is a társasház osztatlan közös tulajdonát képezi. Az Alapító Okirat módosításához pedig 18 évvel ezelőtt is a tulajdonosok 100%-ának belegyezése szükségeltetett.

2.)A vevő ("garzonos") és az eladó (társasház néhány tulajdonosa, korántsem 100%)érvényes adásvételi szerződést több ok miatt sem köthet az osztatlan közös tulajdonra.Ezt fentebb már kifejtettem.

Osztatlan közös tulajdon értékesítésének menete és feltétele: (volt 18 éve és ma is)

- a tház közgyűlési határozata, hogy az osztatlan közös tulajdont önálló albetétté alakítja, ezért az alapító okiratot módosítja (korábban 100%, ma 75%) és értékesíti.

- alapító okirat módosítása (korábban és ma is 100% tulajdonosi belegyezés, mivel az összes tul.hányadot érinti, mert a tulajdonosok magántulajdonára jutó osztatlan közös tulajdonból a tulajdoni hányaduk csökken)

- az önálló albetétté alakított osztatlan közös tulajdon tekintetében születhet csak érvényes adásvételi szerződés.

A tényállást figyelembe véve a posztoló a tház néhány tulajdonosával kötött egy "adásvételi" szerződést, amelyet sem a földhivatal, sem az önkormányzat (mint egyik tulajdonos) nem ismer el.

Az ilyen és hasonló mutyik miatt is kerültek a társasházak a 2009-es törvénymódosítással ismét ügyészségi felügyelet alá. Számos hasonló eset van, amelyek a társasházak osztatlan közös tulajdonában beállott vagyonvesztést eredményezték.

Az "elbirtoklás" jogintézményével több szempontból sem érdemes foglalkozni.
Egyrészt azért, mert osztatlan közös tulajdon esetében elbirtoklásnak nincs helye, (LB)
másrészt azért, mert az önkormányzat, mint tulajdonos sem az alapító okirat módosítását, ezzel összefüggésben az adásvételt sem hagyta jóvá.
Ezért nincs az ingatlannak önálló hrsz-a és tulajdoni lapja sem.

A posztoló által leírtak alapján a címet egy kis csúsztatásnak érzem, ugyanis nem a garzon van a társasház markában, hanem a társasház osztatlan közös tulajdona
a "garzon" markában.

Csanna 2010.03.23. 15:32:05

@Pascal:

"Csak annak van jelentősége, hogy 18 évvel ezelőtt a XXV.PED szerint érvényes adásvételi szerződést kötöttek-e.."

Az általad copyzott XXV.PED erre is megadja a választ, álláspontom szerint pedig csak ez releváns:

"Ha azonban külön jogszabály szigorúbb alakszerűséget ír elő, annak meg nem tartása a szerződés érvénytelenségét eredményezi..."

Pascal · http://torzskocsma.blog.hu/ 2010.03.23. 16:53:33

Igen értettem elsőre is, hogy arra gondolsz, hogy anno az adásvételi szerződést valószínűleg nem minden tulajdonos írta alá. Ez azonban nem derül ki az eredeti írásból. Lehet, hogy igazad van, bár nekem úgy tűnik, hogy az adásvétel érvényessége nem kérdéses, csak a nyilvántartásbeli bejegyezhetősége.

De tegyük fel az van amit gondolsz, nincs rajta minden aláírás. Véleményem szerint azt is meg kellene nézni, hogy jóhiszemű volt-e a vevő. Az említett LB határozatra is kíváncsi vagyok, mert szerintem az elbirtoklás ebben az esetben simán alkalmazható, amennyiben 18 évig zavartalanul birtokolta sajátjaként a garzont.

A PED valóban tartalmazza az általad kiemelt részt, csakhogy az inyt. semmit nem tartalmaz az adásvétel érvényességére vonatkozóan, hanem az ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg.

Egy aláírt "eladom a pécsi házam ötmillió forintért" sajtfecni a XXV. PED szerint érvényes és kötelez, még két tanú sem kell. A földhivatal az inyt. miatt nem fogja bejegyezni, de a vevő megalapozottan követelheti az eladótól a bejegyzéshez szükséges dokumentumok kiállításárát.

Arról, hogy az adásvételkor ki volt tulajdonos és ki nem, ki írta alá és ki nem, legjobb lenne nem találgatni, ezt látni kellene.

Leginkább ahhoz akartam hozzászólni, a hangsúlyt helyezni, hogy egy inyt. követelményeinek nem megfelelő szerződés nem azonos az érvénytelen szerződéssel, ahogy a nyilvántartásba való bejegyzés sem azonos a polgári jogi értelemben vett kötelem létrejöttével.

zseraldin 2010.04.20. 10:27:47

Azt olvastam a net-en az egyik blog-ban, hogy ha van egy érdekes esete, írja meg. Én megírtam: Íme:
Érdekesnek érdekes az eset, egyedi és mégis szinte mindenkire vonatkozik, aki panel lakásban ( ingatlanban )lakik , de a valódi tulajdonosok háta mögött zajlik a kulisszák mögött. Úgy hívják, hogy panel program. Senki nem tudja, hogy valójában kizárólag az önkormányzati bérlakások felújítására vonatkozik ( ezt dr. Lampert Mónika és a Területfejlesztési Minisztérium tudja a legjobban ) . Erre ad pénzt az UNIÓ. Csakhogy Magyarország lakásállományát 1990-ben 90 %-ban privatizálták és jelenleg is folynak az értékesítések ezt viszont nem közölték az UNIÓ-val. Történetünk egy nemleges válasszal kezdődött., ennek kapcsán derítettünk fényt arra, hogy a magyarországi privatizáció a jelenlegi kormánypárt " segítségével" csak pénzköltés szempontjából valósult meg. Az 1969-es Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott Korm. rendelet értelmében az állami házingatlanokat kötelezően elidegenítették ( privatizálták ). A bérlakásokat az elidegenítéshez társasházzá kellett alakítani a telket „ felosztani” ( úszótelkek ) , mert csak önálló ingatlanokat lehet egyenként értékesíteni. Kötelezően értékesíteni kellett a házmesteri lakásokat, a közös helységeket .A bérlőből vált tulajdonosok, ( vevők ) tulajdonába kellett adni a Korm. rendelet szerint a tartozékokat, amelyek egyenlőek a bérbeadáskor kapott lakás tartozékának a listájával. Az eladó( önkormányzat, Magyar Állam ) örült, hogy minél hamarabb pénzt kovácsolhatott, a vevők meg örültek a tulajdonuknak.( Önállóan forgalomképes ingatlanjaink vannak külön-külön helyrajzi számokon. )

. Közben eltelt 20 év. Tulajdonosok jöttek , mentek. Jött a " panel program". Kötelező, meg aki nem írja alá, azt kilakoltatják, bíróságra adják, rendőrséggel fenyegették. Kierőszakolva az aláírásukat. ( ezért többen azóta már földönfutók. ) Többnyire úgy valósították meg, hogy a valódi tulajok azt sem tudták, hogy pályáztak. Megbíztak a közösségi megbízottakban. Mégis maradt egy maroknyi csapat, akinek a fejére a szó legszorosabb értelmében vérdíjat tűztek ki a 21. században, talán Magyarországon az egyetlenként. Ez a maroknyi csapat nincs benne a programban. Meg is fenyegették őket, hogy ellátják a bajukat. A k.k. úgy adta be a pályázatot, hogy senki nem tudott róla. Aztán beperelte a tulajdonosokat, rendkívüli közös költség nem fizetése címén. Megjegyzem nincs közös költség tartozása egyiknek sem.( mióta közös a magán tulajdon ?) Ez még nem volt elég még arra is beperelte őket , hogy a privát ingatlanjukban tűrni legyenek kötelesek, az egyszer már megvásárolt tartozékok és az ingatlanhoz tartozó ablakok cseréjét, amilyenre ők ,hogy betörhessenek otthonaikba és azt tegyék bele, amit ők akarnak. Sőt volt akit azért is beperelt a k.k. , hogy nem engedte a loggiában kicserélni az ablakot ( a loggia is magán tulajdon eladta a lakásokkal a Magyar Állam tartalmazza az adás-vételi szerződés ), de ennek az ingatlannak soha nem is volt loggiája ) Feljelentés a rendőrségen, okirat hamisítás miatt. A rendőrség elutasítja, hogy van közösségi határozat. Fellebbezés az ügyészséghez. Az ügyészség visszadobja, hogy van közgyűlési határozat, a pályázatkezelő becsatolta. Senki nem vizsgálta a hitelességét . Lehet élni pót magánváddal írta. Mivel a rendőrség magát a nyomozást tagadta meg ezért pót magánváddal sem lehetett élni. A per zajlott tovább, közben elkészült a ház. A végre megszerzett határozat, amit a pályázatba becsatoltak, az az év eleji tisztségviselők megválasztása. A társasházközösség az alapító okirat elfogadásával jöhetett volna létre, de nem jött és módosítva sem lett, sehol az országban. A bíróság ítéletében első fokon kihirdette, hogy az alperesi lakás, a felperesi társasház ingatlan része, és hogy igenis az alperes tűrni köteles a saját lakásában az ablak és a radiátor cserét, ha kell karhatalommal törik fel a magán –tulajdont . Jóhiszeműen azt hitték, hogy nem tudja a tisztelt bíróság, hogy itt nem albetétről és nem ingatlanrészről van szó, hanem privát önálló ingatlanokról,Nem az épület az ingatlan, hanem a lakástulajdon az ingatlan a Korm. rendelet értelmében személyi vagyonról, hát becsatolták a tulajdoni lapjaikat. A másodfokú bíróságon az ítélet már akkor készen volt, amikor a tárgyalás még el sem kezdődött, de a másodfokú bíróság helyben hagyta az első fokú ítéletet és ítéletében még azt is leírta, hogy semmi nem számít csak az állami támogatás lehívása.. és, hogy nem számít, hogy magán tulajdon. Közben a VPOP is nyomozott, és a közös képviselő beismerő vallomást tett, hogy nem volt közgyűlés, hanem a pályázatíró hozott egy fals közgyűlési határozatról szóló papírt és ő azt aláírta, de neki semmi beleszólása nem volt, mert aki őt irányította , egy ismert panel biztos "TOMPA SANYI" .Mire felgöngyölítette volna a nyomozó teljes egészében az ügyet , azonnali hatállyal egy mondva csinált hiba miatt eltávolították az állásából. Miután elhárították a veszélyt ( a nyomozót) Az ügyészség szépen megírta, hogy semmilyen probléma nincs senki nem követett el csalást és nem mi vagyunk az ügy sértettje. , A pályázatíró azért írt valótlan dolgokat, mert hát Istenem sok pályázatot írt és véletlenül összekeverte a számítógépben az adatokat. ( a pályázatíró egy kis 2005 szeptemberben 120.000 Ft. tőke alapítású Bt.ből. egy félév alatt több milliós megrendeléssel, ma már többszörös milliomos. ) .A Pályázattal megbízott Zrt meg nem hibázott.( igaz némelyik adat pályázati anyagba egy évvel később lett becsatolva ). Sem az ügyvéd sem mi nem tekinthetünk bele az iratokba. Fellebbezés, a válasz ugyanaz. A tulajdon viszonyokat senki nem vizsgálta.( a miénket ) .A felhalmozott iratanyagokból kirajzolódott tények . Az önkormányzat saját bérlakásként ( a törzslapon ma is lakóház azaz bérház szerepel ) lejelentette az immár 20 éve eladott ingatlanokat, az ingatlan-nyilvántartás, a minisztérium felé, így az UNIÓ felé tovább lehet jelenteni, hogy a bérlakás állomány megújult. Az önkormányzat saját forrása takarja a valódi tulajdonosok befizetett pénzét, Ő azonban egy fillért nem tesz bele, mert a szerződésben a saját forrás egyenlő a generál kivitelező vállalási árával. Tehát az állami támogatás tiszta pénz. Megvalósulási érték a tulajok pénzének ellenértéke. Minden maradt a régiben, csak az ablakok és a radiátorok lettek kicserélve, és kívülről lefestve a ház. Szépen mutasson a leendő befektetőnek. aki majd megveszi a bérlővé degradált tulajokkal együtt. Silány munkák, silány minőség, . Párhuzamos könyveléssel a k.k. segítségével önkormányzati adószámon futnak az elidegenített épületek az adóhatóságoknál. Tevékenységi körük: ingatlan hasznosítás. Létrejöttek a társasházkezelők, lakásfenntartó szövetkezetek, amelyeknek nem a valódi tulajdonosok a tagjai, nem is tudnak róla. Ők úgy tudják, hogy csak a közös költség beszedésére szakosodott cégek. Mézesmadzag: mi fogjuk szedni a közös költséget, intézzük az ügyeket közben az alapszabályuk szerint az ő tulajdonukat képezik ezek a házak. Ki adta el, oda nekik ? A Földhivatalban a törzslapon jelen pillanatban még mindíg az 1990.-es adatok vannak. Társasháztulajdon 1/1, az első vevők tulajdoni lapján, meg nem szerepel az eladó ( Magyar Állam, önkormányzat )tulajdonjogának a törlése. A privatizáció nem látszik sehol, mintha meg sem történt volna . Az akkori vagyonkezelő vállalta 1990-ben az elidegenítéssel kapcsolatos összes tevékenység lebonyolítását. A Földhivatal szerint , hogy nem szerepel a törlés ez így tökéletes. Az eladó átruházta a tulajdonát képező építményeket részenként , a pénzt elköltötte, felélte. A vevő kifizette, megszenvedte és 20 év elteltével neki kell bizonyítania, hogy egyáltalán megvette. Bizonyíték. Az egyszer már értékesített ingatlanok tetőtereit másodszor is értékesíti az önkormányzat, mint ahogy értékesíti az egyszer már értékesített közösen használt részeket, amelyek gyakorlatilag a magán tulajdonosok ingatlanjaihoz tartoznak különböző részilletőségi hányaddal. Végkifejlet: Az önkormányzat eleget tett a bérlakás állomány felújításának és a bérlakás állomány növelésének. ( beruházás így írja a közbeszerzési közlöny ) a tulajok pénzén felújítatja a "lakást," aki nem tudja fizetni az mehet az utcára és az ingatlanja szépen ingyen és bérmentve visszaszáll az önkormányzatokhoz, mert az egyszer már elidegenített ingatlanokat nem vásárolhatja vissza , tiltja a törvény, a lakásrendelet meg tartalmazza, hogy az önkormányzat teszi rá a jelzálogot. ( de mi köze a lakástörvénynek és az önkormányzatnak az egyszer már értékesített épülethez? ).Nem is akart érte fizetni , hát ingyen szerzi meg. Szépen meggazdagodott rajta a polgármester, a panel biztos, a pályázat író, a pályázat befogadó, a generálkivitelező önkormányzat közeli cég, ja és persze a nekik segítő közösségi megbízottak, akik a program befejezése után immáron felavanzsáltak társasházkezelő jogi személyiséggé és még sorolhatnám. Benne rendőrség, bíróság ügyészség. Vesztett a magán tulajdonos. Abból a 780000 db " lakásállományból " amiről lépten nyomon olvasunk , hallunk, hogy Magyarország hatalmas felújításra váló lakásvagyona ( Államkincstári vagyon ) voltaképpen 17000 kivételével, mind privatizált magán tulajdonú ingatlan. A 17000 lakás sem mind érintett a programmal. Hát így lehet 20 év után tulajdonosból ismét bérlőt csinálni, az MSZP segítségével. Miért tehették meg, mert aki idős már nem képes harcolni, a fiatal meg még nem élte át , tehát nem tudja miért kellene harcolnia. A többiek már régen elköltöztek családi házba, vagy máshová. Ezek tények 4 év kemény munka eredménye. Hihetetlen, de mégis igaz. A privatizáció tehát csak a pénz elköltése szempontjából valósult meg. Hogy mikor lettek az ingatlanokból ingatlanrészek, mikor lettek az önálló ingatlanokból albetétek , mitől társasháztulajdon a magán tulajdon és hány éve tart a hazárdírozás a magán-tulajdonosok kárára ? Vagy mitől tulajdonos, a soha sem volt tulajdonos nem létező társasház, amelynek a törzslapját elidegenítés után meg kellett volna szüntetni , de legalábbis módosítani a privatizáció után? Mikor lettek az ingatlanjainkból, egyszerű lakások ? Miért kell a LAOSZ-nak szorosan együttműködni az önkormányzatokkal, mi köze van az önkormányzatnak a privát épületekhez , vagy a panel biztosnak. Miért nem a tulajdonosokat kérdezte meg a k.k. és miért a panelbiztost ? A válasz: akkor amikor az UNIÓ kijelentette, hogy támogatja a bérlakás állomány felújítását és az a temérdek pénzt, több milliárd forintot amely egyes emberek zsebébe szállt át milyen jó elkölteni. Hát ezért van nálunk válság. Sem a termofor kémények felújítása, sem a panel program nem vonatkozik privát ingatlanokra. Így kell kérem kijátszani a tudatlan mit sem sejtő magán-tulajdonosokat. Végszó: Ahol még ki tudták fizetni a panel programot, ott a lifteket is fel kell újítani a tulajok pénzén, ha még mindíg marad aki tud fizetni kitalálnának mást, mert az ingatlanok kellenek másnak. Majd az önkormányzat bérbe adja őket. Szerencsére vereséget szenvedtek és remélem a maradék még kétes helyeken is azt fognak.Ha visszatennék csak a negyedét annak amit zsebre tettek már nem tartana itt az ország. A Pályázati anyagba csak az alapító okiratot ( alapítványi iratot ) és a törzslapot kellett benyújtani. keletkezési ideje 1990 06. hó privatizáció előtt

Csanna 2010.04.20. 14:28:59

@zseraldin: ez megérdemelne egy önálló posztot.

ord 2011.02.21. 12:16:36

Mindenkinek nagyon megköszönöm a társasháztól immár 20 éve vett garzon tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos segítségét. Pár tisztázandó kérdés, amit nem akartam részletezni: az adás-vételi szerződést annó az akkori közös képviselő és pár más tisztségviselő írt alá és emellett az ő aláírásukkal hitelesítve az "összes" tulajdonos.Az alapító okirat módosítás beadását megígérte az akkori közös képviselő, elhárított azzal, hogy "beadta", de lassú az ügyintézés a földhiv-nál.Aztán lemondott, később meghalt. Jött a követk.közös képv., kiderült, h. az előző be se adta. Akkor ő elkészíttette, tulajdonom albetétesítve lett, stb. Aztán a földhiv. nem fogadta el, mert kiderült, hogy van valahol a világban egy ember, (akiről a közös képviselet sem tudott)aki azért nem írta alá, mert a felesége nem fizette ki az ő 10%-nyi tul-át a volt közös lakásukból.Akkor jött az "aláírás-pótlási" kérelmem, amit a Bíróság elutasított. Aztán ez az ember, és az akkori közös képviselő is meghalt, újból beadták a BUDÉP-nek az alapító okirat módosítást, és ekkor derült ki, h. az önkormányzat nem írja alá, mert az elkészült alapító okirat módosítást nem fogadja el.Papíron próbálnak v.mi pincéket "átíratni" a tulajdonukba, de ennek a variációnak is már 5 éve, és azóta sem történik semmi.
Elnézést, ha nem tudom teljes részletességgel a 20 év kálváriáját leírni, de a harcot nem adhatom fel, ez lenne a diploma és 8 szakma gyakorlatával "kivívott" 40000.-Ft-os nyugdíjam kiegészítése. A garzont összkomfortosítottam, többször felújíttattam, nyilván a társasház nem tudja a mostani értékének a töredékéért sem visszavásárolni.
Így jelenleg az alapító okirat kb. 110 éves?! Úgy látom, ha az akkori szerződés nem érvényes, akkor semmi akadálya nem lehet az "elbirtoklásnak" Kérdés, hogy mit kell beadni ehhez a Bíróságra.
Türelmüket, és véleményüket köszönöm köszönöm. A polgármesternél már voltam, megígérte, h. utánanéz. Kérdés, h. hová menjek még?
Nekem abban az időben eszembe sem jutott, hogy egy közös képviselő becsap, akkoriban még volt munkám reggeltől estig, és 2 gyereket neveltem egyedül, így nyilván rábíztam magam azokra, akiknek jól kellett volna eljárni.