Szerintem pont olyan vágyálom az egyszerűsítés a jogban, mint az adózásban. Amíg olyan kvázi iparágak épültek a jogszabály/adózás magyarázatára,mint az ügyvédség és az adótanácsadók, illetve pont ezek hozzák javarészt a jogszabályokat is, így a cikk felvetései sajna kicsit utópisztikusak.
Példaképpen mindig felhozom, hogy az utóbbi évek egyik legjobb dolga lehetne pl az e-cégeljárás, ami nálunk úgy megy, hogy gyártok egy csomó papírt, aláíratok, beszkennelem, elküldöm, és a cégbíróságon a pdf file-t megint kinyomtatják....

Nahát, Zugi, ez te vagy? Olvastam a cikkedet még amott, tetszett. Ki nem néztem volna belőled az itteni tevékenységed alapján (ne vedd a szívedre).

@Érvsebész:

Nem nézted ki? Melyik jogi blog enged ilyen tág teret a civil , másnéven laikus véleményeknek? Aki elolvassa az itteni kommenteket tudja, hogy miről szól a cikk.
Egyébként engem is meglepett, pozitív értelemben.:)

Szerintem sokakat érdekel, és akit nem érdekel a közállapot az sajnos a ló alatt maradt, neki is fel kell hívni a figyelmétarra, hogy a Tv öl butít és nyomorba dönt, és inkább tegyen az igazságosság és más nagy elvek érvényesülése érdekében egy kicsit, ha tud.
Közreadnék egy közjogi publit én is, egy kutatási eredményt, ami összevág a Zugügyvéd fejtegetéseivel - a fővárosi bíróságokról és a z eljárási rformokról külföldi tapasztalatokról, stb. Én készítettem a csapatommal - összefoglalásul egy kis részletet leírok, a többit a www.drtothemese.5mp.eu web lapon olvashatod.

KUTATÁSI EREDMÉNY

Egyes fővárosi székhelyű és kerületi valamint megyei hatáskörű polgári és munkajogi bíróságok (a továbbiakban: bíróság) előtt 2008-2009-ben folyamatban lévő, véletlenszerűen választott 100 peres eljárás adatai alapján végzett értékelés a következő kutatási eredményeket hozta:
 a bíróság törvényes és alkotmányos működését akadályozó jelenségekre vonatkozó súlyos jelek mutatkoznak, AMELY ELSŐSORBAN A PEREK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZAKMAI SZÍNVONALA ÉS SEBESSÉGE (ésszerű határidőn belüli igény-elbírálás) hiányában mutatkozik meg; ez utóbbi nemzetközi szerződésbe ütközik;
 diszfunkcionális működés tapasztalható, a hatalmi ág önérdek-érvényesítése az alapfunkciót (ítélkezés) fenyegeti;
 jelek mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a jogállam és a piacgazdaság kialakulásának elveinek megfelelő működés késleltetése szembe tűnő ezen hatalmi ágban, a szervezet a rendszerváltás ellenére a pártállami mentalitást és háttér „egyezkedések” útján egyes személyi körök hatalmát és a mindenkire egyaránt azonosan érvényesülő jogszabályi rendelkezések helyett a szubjektív jogértelmezések érvényesülését) igyekszik megtartani;
 a bíróságok jogszabályszerű működésének garanciái hiányoznak; az Országos Igazságszolgáltatási Tanács összetételében aránytalanul magas a bíróságok vezetőinek aránya.
Az általunk észlelt jelenségek az alábbiak:

a)
Elhúzódó perek
Az elhúzódó perek adatait a Kormány nem hozza nyilvánosságra, és nincs adat arra nézve, hogy szankciója lenne az európai bírósági ítéletekben meghatározott kártérítésekből adódó költségvetési veszteség felelőseivel szemben alkalmazott szankcióról vagy bírák alkalmatlansága miatti felmentésekről.
Az elhúzódás lehetséges okai
Egyszerű megítélésű ügyek, melyek a felek egzisztenciális, ill. lakhatási viszonyait érintik (pl. birtokháborítás, jogellenes munkaviszony megszüntetés, társasházi határozatok felülvizsgálata) is évekig elhúzódó eljárássá alakulnak, melyre nincs valós indok.
Ez a következők miatt alakul ki megítélésünk szerint (részletesebb kutatás természetesen más okokkal is szolgálhat):
1. a bírák egy része az ítélkezési tevékenységen kívül más, egyéni haszonszerzési céllal végzett tevékenységre koncentrál;
2. nem megfelelő a tárgyalás és tárgyalás előkészítésének alábbi gyakorlata.
A bíróságokon inkább olyan munkastílus alakult ki, ami a hatékonyság ellen hat. Ezek a következők:
1. Az érkeztetett beadvány ügyintézése nem kezdődik meg ésszerű határidőn belül.
2. A bírák minden másnap tárgyalnak, a tárgyalási napok közötti időben pedig az újonnan keletkezett beadványokkal nem történik semmi. Az általunk meghallgatott bírák és volt bírák interjúiból az derül ki, hogy a minden másnapi tárgyalási nap csak azt teszi lehetővé, hogy a köztes napokon az előző napi jegyzőkönyvezéssel és intézkedéssel (szakértő kirendelés stb.) és a következő napi tárgyalás anyagával kapcsolatos feladatokat ellássa a bíró. A következő napi tárgyalási iratok átfutása során foglalkozik csak az előző tárgyalás óta benyújtott iratokkal, így abban az ügyben a két tárgyalás között érdemi intézkedés nem történik.
3. Jellemző az otthon dolgozás.
Az „otthon dolgozás” és az iratok hazavitele a bírónak az iratokba történő betekintést más részére is lehetővé teszi, a korrupciós lehetőségeket is erősíti, és azt is, amit már nyilvánosságra került ügyekben bizonyított a nyomozó hatóság, hogy a bíró helyett családtagja végez munkát.
- a bírák egy része, különösen a gazdasági jog terén ítélkezők jelentős időt és energiát fordítanak munkakörükön, az ítélkezésen kívüli tevékenységekre: számos cég alakult arra a tevékenységre, hogy bírákat, közigazgatási tisztségviselőket keressen meg és szerződtessen ún. előadás tartására, amelyeken az „előadásra” befizető cégek képviselői az újonnan hatályba lépő jogszabályok bírák általi értelmezését hallgathatják meg. és ún. személyes konzultáció vagy a közös ebéd alatti „beszélgetés” keretében kerülhetnek kontaktusba a bírákkal. (Feltűnő jelek mutatkoznak, de a mi kutatási tevékenységünk nem terjedt ki arra, hogy a törvény-előkészítés során mennyiben érvényesül az az érdek, hogy rendszeres és gyakori módosításra kerüljenek alapvető törvények, pl. a Gt. annak érdekében, hogy az üzleti élettel kiépített láncolat tagjai – a hatályos szöveget kiadó könyvkiadók, a módosításokat értelmező kézikönyvek szerzői és az előadásra felkért „szakértők” – megfelelő kiegészítő juttatást kapjanak kézhez.)

A kutatásunk során meghallgatott egyik interjú-alany elmondása szerint a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája kijelentette az új Gt. hatálybalépésekor, hogy az előadások szezonja van, ezért az ítélkezési tevékenységet hátra sorolja, mert „most kaszálni kell”. Az előadások miatti elhúzódás a Legfelsőbb Bíróság polgári és gazdasági kollégiumi bíráinál nyomon követhető az iratok alapján, azonban a saját vagyon-gyarapodás nem, mert a vagyon-nyilatkozatok nyilvánossá tétele elmaradt. Az ún. Üvegzseb törvény közzétételre vonatkozó szabályait nem tartják be (például a Legfelsőbb Bíróság és a Fővárosi Bíróság honlapjain nem jelennek meg az adatok).

A gazdasági kollégium tagjainak sorába tartozó bírák és bírósági vezetők kerültek meghívásra pl. az IIR Magyarosrszág Kft. (www.iir.hu) által szervezett „előadásokra”, és nem ritka, hogy évente egy –két könyv írására is felkérték a gazdasági kollégium tanácsait, tanácsvezetőit (www.complex.hu és www.hvgorac.hu weboldalaokon található kiadványok népszerűsítői alapján közölt megállapítás). Dr. Bodor Mária és dr. Vezekényi Ursula nem tudományos szintű, kizárólag ítéleteiket összegyűjtő előadásait és könyveit 2006-2008 között a Gt. tárgyköreiben számos kiadónál és szervezőnél megtalálhatjuk.

A gazdasági kollégiumok működnek, bár jogszabályi alapjuk nincs.
Ezen gazdasági kollégiumok tagjai tárgyalják a társasházak ellen indított pereket is.

A gazdasági kollégium bírái a gazdasági társaságok jogviszonyaival és a helyiségügyekben szereztek szakmai tapasztalatot, amelyek nem azonosak azzal a szakmai tudással, ami szükséges lenne a társasházi ügyek elbírálásához. A társasházi ügyek intézésének színvonala jelentősen, negatív irányban kiugró.
Compliance szabályzatok szükségesek ahhoz, hogy az ítélkezést végző személyek függetlenségét pozitív és negatív értelemben is megfelelő korlátok biztosítsák.

Pozitív korlátja a törvénynek történő alárendeltségben történő munkavégzés, amit a szakmai színvonal garantálhat.

A bírák képzése és továbbképzése nem éri el a más felelős szakmák képviselői részére előírt színvonalat és rendszerszerűséget, bár szükséges lenne. A Magyar Építész Kamara már bevezette és a Magyar Ügyvédi Kamara is bevezetését tervezi egy olyan kredit-rendszernek, amely biztosítja a tagjai részére a naprakész és átfogó ismereteket a világunk rohamosan változó körülményeihez igazodva.

Ugyanez vonatkozik a bírák erkölcsi szinten tartására is.
Negatív korlátokat kellene előírni annak megakadályozása érdekében, hogy a bíró a külvilággal olyan módon érintkezzen, ami a pártatlan, független tevékenysége végzésére kedvezőtlen hatással lehet. Ezen negatív korlátok szabályozás és számon kérése ma nincs meg, ezért szükséges lenne:
- az otthon dolgozás megszüntetése,
- a bíróság épületébe történő beléptetés személy szerinti regisztrációja azzal, hogy nyilvántartást vezetnének arról, hogy az egyes bírákra lebontva kihez mikor, milyen célból érkezett látogató;
- alkalmaznák a melléktevékenység végzésével kapcsolatban mellékelten általunk megküldött USA, német és angol közszolgálati szabályzatokból hasznosítható szabályokat a külvilággal való kapcsolattartás és szerződéskötés, ajándékozás és egyéb juttatás (könyvírási lehetőség, iskolai kereteken kívüli előadás tartási lehetőség) eseteire. Nem engedhető ugyanis az a gyakorlat, amelyet a bírák által cégeknek tartott előadások hirdetési anyagaiban tapasztaltunk, hogy a szervező azt hirdeti, hogy az előadást követő ebéd, illetőleg műhely lehetőséget ad a bírákkal történő személyes kontaktus felvételére.
Szükséges lenne a bírósági tárgyalások és az ítélethirdetés teljes rekonstruálhatóságának megteremtésére, mely a bírói túlkapások és mulasztások utolérhetősége miatt a törvénynek való alávetettség érzését és követelményét erősítené a bírákban és az önkényesség lehetőségét csökkentené.

Laci,megtaláltalak a "spicli"oldalon(iwiw),a géppityus kép különösen tetszik!:)

@IgazságosMesike: Ezt már kiposztolta a Zugügyvéd, a kommentelőktől meg is kaptad a magadét, ami nem volt túl szép:) Ha kicsit visszakeresel láthatod.
Kedves Emese, hamár belinkeled a honlapod egy picit megcsináltathattad volna igényesebbre. Anélkül, hogy rákattintottam volna valamire szembetűnt a nagybetű-kisbetű hiba, a Google reklám és az ingyen domainnév. Ezek a dolgok egy picit komolytalanná teszik az oldalt.

@Égbekiáltó: Arról nem is beszélve, hogy az oldal vírusos.

Fenyegetési jelentés
Összes észlelt fenyegetés: 3

Talált fenyegetések: 3
Itt egy teljes lista:

Fenyegetés neve: Downloader
Fájlnév: multimod_www.5mp.eu_.exe
Hely: 5mp.eu/fajlok/sampletoltes/multimod_www.5mp.eu_.exe

Fenyegetés neve: Infostealer
Fájlnév: gta_sa_mp_super_hack_www.5mp.eu_.exe
Hely: 5mp.eu/fajlok/sampletoltes/gta_sa_mp_super_hack_www.5mp.eu_.exe

Fenyegetés neve: Trojan Horse
Hely: 5mp.eu/fajlok/sampletoltes/malagueta_2.0_www.5mp.eu_.exe

@szaGértő: Ha ez így van remélem hamarosan a Google-n mint bejelentett támadóhely fog szerepelni. Most pedig lefuttatok egy vírusírtót.

@bagoly2: Azért lepett meg, mert Zugügyvéd, hm, kissé slendriánul szerkeszti ezt a blogot (ha egyáltalán). És a képviselt ügyhöz méltatlan a félig írt posztok közzététele, vagy a hemzsegő helyesírási hibák a posztok címében is, hatásvadász címek, melyek a lényeget fedik el, a jogi terminológiák pontatlan vagy gyakorta helytelen és félrevezető használata (ezeket egyébként szóvá szoktam tenni, úgyhogy most nem ismétlem, mert nem célom Zugit tetemrehívni).

Mindezekhez képest nagy öröm volt, hogy kiderült, normálisan és igényesen is tud írni, de tényleg.

Nem @Érvsebész: nem tisztem a zugit védeni(nem is kell)de alapvetően ott van a félreértés,hogy NEM SAJÁT BLOGJÁT IRJA,hanem
közzétesz bloggolók irásait,élethelyzeteit,és nem tiszte ezeket sem méltatni,sem kritizálni!
Néha-pár esetben-megteszi,de általában szóról szóra leközli.Az olvasók pedig hozzáirják saját véleményüket:IQ,tapasztalat,vérmérséklet szerint...

Szerintem a Zugügyvéd valamit félreért, a jog uralma (rule of law) nem azt jelenti, hogy a jog, mint valami lélektelen és kiszámíthatatlan kafkai gépezet, uralkodik felettünk, hanem azt jelenti, hogy a jog korlátozza a hatalmat azzal, hogy alapjogokat, szabadságot biztosít a polgároknak, és rögzíti a hatalom gyakorlásának alapvető elveit. Tehát nem a jog uralma ellen kéne küzdeni, hanem azt kéne erősíteni.

Az ide is bemásolt konklúziót pedig (arról, hogy mi lenne "az igazi megoldás") szerintem maga a Zugügyvéd sem érti.

@Égbekiáltó: Amikor megnyitottam, a nortonom azonnal sikítófrászt kapott... :D

Mint kívülálló, úgy gondolom, hogy amíg a jognak hazánkban nincs társadalmi elfogadottsága, sikk bűnözni, és szégyen jogkövető magatartást tanúsítani, hiába minden szép eszme és terv.

Sokat javítana a helyzeten, ho a bírók közül elküldenék más éghajlatra a hozzá nem értőket, és a "paragrafus-automatákat".

Baka András szerint:

"Követendő példaként Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot említette, ahol az állami szervek feladatai, hatáskörei egyértelműek, a problémamegoldásban jól bejáratott mechanizmusok működnek, az alapvető kérdésekben ritkán merülnek fel jogértelmezési kérdések. Ezek az állami szervek szerinte hatékonyak, ezért társadalmi megbecsültségük is magas, és mivel van tekintélyük, az állampolgárok széles rétegeiben könnyűszerrel elérik az önkéntes jogkövetést."

@Érvsebész:
Egyetértek. A Zugügyvéd helyét, szerepét nem lebecsülve, hanem elismerve, de egy kis fazonigazítás valóban ráférne.

@vorobjanyinov:

Nem egészen értem, Te mire gondolsz, hiszen az írott jogunk, az egész jogrendszerünk meglehetősen jó szinvonalon tartalmazza az alapvető jogokat a hatalom gyakorlásának feltételeit.
Az, hogy ennek ellenére "a jog, mint valami lélektelen és kiszámíthatatlan kafkai gépezet, uralkodik felettünk", az nem a bölcsesség, hanam az erkölcs és etika hiányának köszönhető.

Nem csak bölcsesség kell ahhoz, hogy egy uj jogszabály hatásvizsgálatát elvégezzük, hanem tisztesség is.

Nézzük pl. az ingatlan adó esetét. Szerintem sokan borítékolták az AB döntését, de az indokolás számomra azért volt meglepő, mert nem talált kivetni valót abban, hogy az ingatlan adó csak természetes személyekre vonatkozik, jogi személyekre,egyéb társaságokra nem.
Vagyis a himihumi alapítványokba, cégekbe, stb mentett vagyonok eleve "kifelejtődtek" így mentesültek. A tulajdonformák privilégizálása szociban volt előírás, ...
Erkölcs és etika nem olyan dolog, amit foglalkozás szerűen lehet űzni.
Ha a hatalom gyakorlóit, résztvevőit szétrágja a korrupció, akkor ezektől nem lehet elvárni, hogy saját ellenőrzésükre üzemeltessenek egy akármilyen néven működő szervezetet. ( lásd: üvegzseb, lobbi törvény, stb.)

Kontrollt, csak külső civil szervezetek tudnak gyakorolni.

@vorobjanyinov:
azt írja:
"" jó-e nekünk, ha a jog a jelenlegi formájában „uralkodik” felettünk?""

Szerintem ez nem a rule of law megkérdőjelezése, hanem a jog uralma aktuális, jelenbeli megjelenésének kritikája (nem biztos, hogy ennek a mondatomnak van értelme).

A konklúziót meg én valahogy úgy érzem, nagyjából egy másik életben, mások, máshol tudják levonni... mert nekünk eleddig ez a jutott.

@IgazságosMesike:
Ugye én voltam az, aki úgy vélte, hogy a Köztársasági Elnöknek írt levél azon állítása, hogy itt egy jogvédő szervezet valódi kutatásáról lenne szó, vélhetően nem igaz, hanem pusztán egyetlen ügyről, "a szennyvizesről", van szó. Örülök, hogy ilyen hamar beigazolódott az állításom.

Az ügy a zugin itt kezdődött: zugugyved.blog.hu/2009/11/20/karon_szerzes_erdeke

üsse mindenki be a Tóth Emese nevet.

@Füredi 2.0: meghajlok a nagyságod előtt.
Mindenki mondta, hogy egyszer a jóhiszeműségem fog a sírba vinni. Lassan ez már nem jogi, hanem egyéb doktorok hatáskörébe tartozik.
Bár az alapcikk "Bosszúálló bíróság" helyett én már akkor is a Bosszúálló felperes címet tartottam volna helytállóbbnak.

A teljesség igénye nélkül, emlékezetből néhány nick: kukalojudit, kereksajt,saribiro, bankjogasz, IgazságosMesike.... Mi jöhet még???

@Csanna: Csak nem azt akarod sugalni,hogy egyazon személy irogat több néven?
Uj vagyok még itt.Ezek szerint volt egy ügy,amiben nem adtak igazat a felperesnek,és azóta ő bosszuból irogat?!Vagy mi van?

@okos vagyok: Valami ilyesmi. nem kell bonyolódnod, örülj neki, hogy kimaradtál.