A társasházépítésekre szakososodott project cégek eltüntetése nemzeti sportággá vált, és rengeteg probléma fog még ebből adódni. Azon felül, hogy a minimálisan elvárható szavatosságot sem lehet érvényesíteni, az építkezéssel okozott kár megtéríttetésére semmi esély nem marad.

Kedves Zugügyvéd!

A polgári (i)gazságszolgáltatás "gyöngyszemé"-vel küzdök kb. két éve, és most tartok ott, hogy kezdek nagyon elkeseredni...
Örülnék néhány biztató szónak vagy ötletnek...

A történet röviden:

1988. építőközösség felépít egy házat, amiről megállapítják, hogy az alapozása nem jó, javítani kell (nincs adat arra, hogy történt-e valami)
1990. használatba vételi engedély kiadva
1990. vége társasházzá alakulnak (továbbiakban: Társasház)
1997. szomszédos telket megveszi Forgalmazó Kft. (nevezzük így) és az önkormányzattól engedélyt kap foghíj-beépítésre (az építési terv és engedély x alapozást ír elő)

1998. közepén Kivitelező Kft. (nevezzük így) szerződés alapján megkezdi az építkezést, de az engedélytől eltér, és y alapozást készít
1998. vége Társasház írásban jelzi Forgalmazó Kft-nek és az Önkormányzatnak, hogy repedések jelentkeztek a közös falnál

1999. Önkormányzat kötelezi Kivitelező Kft-t, hogy statikussal nézessék meg a repedéseket és tájékoztassák az Önkormányzatot

1999. M Kft. szerint az építkezés folytatható, de a Társasház süllyedését mérni kell

2000. M Kft. mér, megállapítja, hogy a süllyedés megállt
2000. Lakást vásárolok (per-, teher-, és igénymentesen!) Forgalmazó Kft-től az időközben felépült házban, birtokba lépek
2001. Társasház bejelenti az Önkormányzatnak, hogy még mindig (megint?) süllyed

2001. Önkormányzat kötelezi Társasházat, hogy dúcolják alá a födémlemezeket stb.
2002. Társasház dúcol, vakol, erősít, sittet szállíttat el stb.
2003. Beperlik Forgalmazó és Kivitelező Kft-ket, mert a süllyedés (repedés) folytatódik

2006. Ítélet Forgalmazó és Kivitelző Kft-kkel szemben, azaz kártérítésre kötelezik őket

2006. Fellebbeznek

2006. Ítélőtábla új eljárást rendel el, mert
- a felperes igénye dologi jogi igény, de ennek érvényesítésére a Társasház nem rendelkezik jogképességgel, ezt a dologi jogi igényt a Társasház tulajdonosai érvényesíthetik a foghíj-beépült ház tulajdonosaival (ezek egyike vagyok én) szemben
- a Társasház tulajdonosai kártérítési igényüket engedményezhetik a Társasházra
- a Ptk. 100. § szerinti kártérítési felelősség a mindenkori tulajdonost terheli a Ptk. 99. §-a, ill. a Ptk. 368. § (3) bek. alapján a birtokba lépéstől kezdve, kivéve, ha az adásvételi szerződés másképpen nem rendelkezik
2006. Forgalmozó Kft-t felszámolják, cégnyilvántartásból törlik
2007. új eljárás elindul (eddig fogalmam sem volt, hogy süllyed a másik ház és pereskedik... a foghíj-beépült ház nem süllyed, nem reped, másik oldalon lévő ház szintén nem...)

2008. Kivitelező Kft-t felszámolják, cégnyilvántartásból törlik
2009. "új" ítélet születik: Forgalmazó és Kivitelező Kft-kkel szemben az eljárás félbeszakad a megszűnésük miatt, a foghíj-beépült ház tulajdonosait egyetemlegesen kártérítésre (tőke+késedelmi kamat) kötelezik, indoklás: Ptk. 100. §-a, 339. § (1) bekezdése és 344. § (1) bekezdése

Kérdések:
1. A Ptk. 100. §-a szerint tartózkodnom kell az olyan magatartástól, amellyel a szomszédot szükségtelenül zavarom, jogai gyakorlását veszélyeztetem. Ezt értem, azt viszont nem, hogy mi lehet az a magatartás, amivel szükségtelenül zavarom a szomszéd ház tulajdonosait ebben az esetben. Talán az adásvételi szerződés "csípi a szemüket"?

2. A Ptk. 339. § (1) szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható. Ahol ott sem voltam (1998-as építkezés) hogy okozhattam kárt és hogy járhattam volna el úgy, ahogy elvárható? Sem Forgalmazó Kft-nek, sem Kivetelező Kft-nek nem adtam megbízást az építkezésre (azt sem tudtam még akkor, hogy a világon vannak), tehát az adásvétellel nem lettem jogutódjuk az általuk okozott kár tekintetében - szerintem.

3. A Ptk. 99. § szerint (bár nem ez alapján ítélték meg a kártérítést) a tulajdonos viseli mindazon károkat, amelynek megtérítésére nem lehet senkit kötelezni. Érvényes ez arra a Kft-re, amelyik a kártérítési eljárás közben felszámoltatja magát? Létezik ennyire cinikus jogértelmezés (megszűnt, eredetileg károkozó Kft.=senki), hogy ez alapján "meszelik el" az aktuális tulajdonosokat??? A bíróságnak vagy a felperesnek nem kellett volna szólnia a felszámolónak, hogy per van a Kft-vel szemben? A felszámoló megteheti, hogy megkapta az idézést, tehát tud a perről, de "tojik rá" és felszámolja a Kft.? Az ebből adódó károkat nem a tulajdonosnak (felperes Társasház) kéne fizetni?

4. A Társasház évekig "szüttyögött" (szakértői véleményeket, árajánlatokat kértek, ide-oda szaladgáltak stb.), valódi kárenyhítést (javítást ) nem végeztek/végeztettek, az ebből adódó "kár-többletet" kinek kéne fizetni?

 

5. Többen azt mondták, hogy ez egy jó ítélet, fizessünk, és külön perben próbáljuk meg a valódi károkozóktól visszaszerezni a pénzt (szavatosság, kft. ügyvezető mögöttes felelőssége stb. alapján). Tényleg nem érdemes harcolni, fellebbezni??? Tényleg nekem, a vétlen, ártatlan kisembernek kell fizetni az ügyeskedő (kártérítés elől megszűnésbe menekülő) kft. helyett csupán azért, mert a károsultnak jár a tulajdona védelme, a jogszolgáltatás (mert ugye igazságszolgáltatás nincs...)? Nekem ki szolgáltat jogot, az én tulajdonomat ki védi meg az ilyen perekkel szemben?

Röviden ennyi. Előre is köszönöm a hozzászólás(oka)t!

Üdvözlettel:

egy elkeseredett kisember