Aha, hamisított. Mehet a feljelentés.

Mehet a feljelentés, persze csak akkor, ha bizonyítható a rendőr szándékossága. Ezt azért nehezen hiszem el.

Különben a kézbesítést nem a hatóságnak, hanem a postának kell kétszer megkísérelnie. A rendőrnek elvileg meg kéne néznie a tértivevényen, hogy tényleg próbálkozott-e kétszer a postás, és csak akkor jogerősítenie. Úgy látszik, a bíróság rendbe tette a dolgot.

Annyit veszítettél, hogy idő előtt leadtad a jogsidat az okmányirodában, annyit viszont nyertél, hogy korábban is kaphatod vissza. Ha jól tudom.

Nem kell vessző a címbe.

"Rendőrség okiratot hamisított"

Náluk ez napi gyakorlat. Jóreggelt!

jelentsd fel őket. meg lesz a program. mászkálhatsz a bíróságra

Rendőr ismerősöm, azt mondta a pályaválasztani készülő most érettségiző fiának, ha sehova nem jut be, rendőrnek minden h..yét felvesznek :):)

Amiben lehet valami, elnézést a kevés kivételtől, de az én bankszámlámat 1,5 év leforgása alatt háromszor inkasszálták az önkormányzaton keresztül, egy 2 évvel ezelőtti szabálysértési büntiért, és háromszor igazoltam, hogy már kifizettem. Az önkormányzatnál és a rendőrségen is. Levelet egyet sem kaptam, csak az inkasszót...

Kíváncsi lennék egy ügyész mit mond

Egészen halkan szólalok meg: tartok tőle, hogy most a bíróság a hülye...

Van ez a "kétszeri kézbesítés". Ez igazából azt jelenti, hogy EGYSZER kell kiadni a hivatalos levelet, és azt posta KÉTSZER megpróbálja kivinni. Ezt a posta nem szokta elszúrni.

A bírák - titikárok - egy része azonban rosszul értelmezi a jogszabályt. Úgy, hogy a hatóságnak kétszer kell kiadni a hivatalos iratot, pedig ez nyilvánvalóan helytelen értelmezés...

Füredi!

Miért lenne most a bíró a hunyó? A levélíró csak annyit írt a PKKB indoklásáról, hogy "nem is kísérelték meg a határozatot másodszor kézbesíteni".

Ebből nekem úgy tűnik, hogy a bíró a postára utalt.

Szinte biztos, hogy nem. A posta automatikusan kétszer kézbesít, ott van nála a levél, egyszer kiviszi - most nem kérek történeteket a postáról, nem erről van most szó, tételezzük, hogy kiviszi - ha nem veszik át kiviszi még egyszer, és azután küldi vissza. Nem küldi vissza korábban, miért tenné?

Amit viszont én írok, az egy tapasztalat a téves jogértelmezésről. Mondjuk így: igen nagy a valósíznűsége, hogy a bíróság rosszul értelmezett.

Azt hiszem nem kívántam még BÚÉK-ot.

BÚÉK.

Milyen hülyén néz ki leírva, hogy

kiviszi

nem?

Klasszikus szakvizsgás szívató kérdés szokott volt lenni a kétszeri kézbesítési kísérlet: azaz, hogy a hatóság/bírsóég stb. köteles kétszer kézbesíteni, vagy a posta.. :-)
Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy a posta valóban nem kísérelte meg a másodszor történő kézbesítést. A rendőr pedig ezt nem figyelte a tértin (ha jól tudom, a hivatalos iratok tértijére fel kell vezetni az egyes kézbesítési (kézb. kísérlet) dátumokat), csak a "nem kereste" jelzést nézte. A posta egyébként csak akkor küldheti vissza nem kereste-vel, ha a másodszori kézbesítési kísérlet is eredménytelen (vö. postai szolgáltatásokról szóló rendelet).
Jó lenne tudni, hogy a bíróság egészen pontosan hogyan értette a "meg sem próbálták" -érvet, értsd a rendőrség vagy a posta vonatkozásában.

@Adblock_júzer: jaja, minél kevesebb munka, annál jobb a statisztika

Mindegy, hogy ki nem kézbesített kétszer.

Ha nem volt jogerős a redőrségi határozat és rendőr és ezt levélben átküldte az önkormányzatnak is akkor közokiratba foglalt hamis állítást.

xenuka: nem érted.

Kizárólag a postának kell kétszer kézbesítenie, és az valószínűleg meg is tette. A jogerősítés - igen nagy valószínűséggel - helyes volt. A bíróság - ez esetben, kivételesen :-) - rosszul értelmezett.

Mondom, valószínűleg ez történt.

Na, ha egy bíró (!!!) a postát megbízhatóbbnak tartja, mint a bírói kart szakmailag felkészültnek, akkor innen már tényleg csak felfelé vezet az út.

Hát BUÉK mindenkinek!

nagy érdeklődéssel olvastam Füredi Kartárs okfejtését és bizony nagyon elcsodálkoztam,hogy kis hazánk elméletileg egységes joggyakorlatában egy ilyen pici szabály ennyire elérően értelmezhető a bíróságainkon.Én a mi bíróságunkon még nem is hallottam arról,hogy nekem kellenne kétszer kiadni a hivatalos iratot.Erre csak abban az esetben kerülhet sor ,ha nem jött vissza a vétív egyáltalán vagy tényleg nem lehet látni,hogy kétszer megkísérelték a kézbesítést.nem a hatóság! A posta.A Ket.et nem ismerem,de a Pp.egyértelműen szabályozza a 99§/1/ bek ben ,hogy a bírósági iratokat a postai szolgáltató útján kell kézbesíteni.Más út nincs csak a rövid,de az megint kivételes.Szóval ő a kézbesítő a rá irányadó szabályok szerint.A Pp.99§/2/ pedig a vélelemmel kapcsiban azt mondja,hogy a KÉZBESÍTÉS megkísérlésének kell megtörténni kétszer,azaz a postának kell dokumentálni a kétszeri kézbesítést,mivel ő kézbesít,nem a bíróság.A baj csak az,hogy a vélelem beálltáról a /4/ bekezdés szerint csak a keresetlevél és a befejező határozat esetén kell a felet sima ajánlott küldeményben értesíteni.Egyéb hivatalos iratnál pl..bírságot kiszabó végzésnél nem.A Ket ben nem kell a feleket értesíteni a vélelemről?

Ez szabálysértés, nem Ket. - teszem hozzá szerintem, mert itt a Zugügyvédben mindig kirakóst játszunk.

Az a helyzet, hogy mifelénk van néhány - nem is tudjam, minek nevezzem - hiedelem, vagy szokásjog, vagy mi. Vagyis, valahol gellert kap a jogértelmezés, ami még nem lenne baj, de aztán bíróról fogalmazóra száll, aztán ha ő is bíró lesz, akkor továbbadja. Ezek tipikusan nem nagy dolgok, kifejezetten az ilyen kurrenciális kérdésekben fordulnak elő. Van még egy-kettő, ez az egyik. Én három éven keresztül hallgattam fogiként, hogy "ha visszajött 'nem kerestével', akkor ki kell adni még egyszer, mert kétszer kell kézbesíteni". Aztán bíró lettem, és megnéztem, hogy is van ez, hát persze nem így.

Az a baj, hogy a bíró tényleg mindennel foglalkozik nálunk, tehát például ha visszajön egy levél, akkor a bíró írja rá, hogy "adja ki újra". És a főfeladat mellett erre kevesebb energia jut.

BÚÉK,

Ha jól értem fentieket...:

1. A jogszabály előírja, hogy kétszer kell kézbesíteni a határozatokat ahhoz, hogy jogerőssé váljanak.

2. A jogszabály azt is előírja, hogy a kézbesítés(eke)t postai úton kell megtenni.

3. A hatóság a jogerőssé válásról egy újabb határozat kiküldése útján értesíti a feleket.

Eddig jól értem?

Kinek a felelőssége/lehetősége - és hogyan - ellenőrizni azt, hogy a kétszeri kézbesítés megtörtént-e?

Véleményem szerint ezt a jogerőssé válásról hozott határozatot meghozó hatóság állapítja meg azzal, hogy meggyőződik a kétszeri kézbesítés tényéről, hiszen éppen ez keletkezteti a jogerőssé válást....

Amennyiben ennek a ténynek az ellenőrzését (bizonyíthatóan) elmulasztja, avagy a hatóság maga nem tudja tudja bizonyítani a kétszeri kézbesítés megkísérlésének tényét, akkor a jogerőssé válás kritériuma nem teljesült.

Szerintetek ez történt?

Akira!
Természetesen a hatóság felelőssége.

Szerintem NEM az történt amit mondasz. De nem tudjuk, a beíró szokás szerint eltűnt.

Kedves Füredi,

Ha a hatóság felelőssége megállapítani, hogy megtörtént-e a jogerőssé váláshoz szükséges kétszeri kézbesítés, de a bíróság ezt a kétszeri kézbesítést utóbb nem látta tényként kezelhetőnek (a levélíró szerint: "PKKB döntést hozott amiben leírta, hogy annál is inkább helyt ad a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmemnek, mert nem is kísérelték meg a határozatot másodszor kézbesíteni."), ezért - a hatóság mulasztása miatt - a jogerőre emelkedés is kétségessé vált.

Én ezt értem a leírásból, ha valóban ezt tartalmazta a bíróság határozata, akkor az innentől már csupán jogi kérdés, hogy a kézbesítési vélelem megdőlése automatikusan magával vonja-e a jogerőssé válás visszavonását, stb...

Azt, hogy mi történt, tényleg nem tudhatjuk, de a levélből első nekifutásra ezt tudom elképzelni...

Az a baj,hogy amit én leírtam az kizárólag a polgári eljárás szabályiban érvényesíthető és ez értelemszerűen a bíróságon zajlik.Tehát a kézbesítési vélelem beálltáról való értesítés is a bírósági határozatok egy bizonyos körében kötelező.
Ez azonban még messze nem jelenti,hogy a jogerő be is állt.Egyrészt, ha gyors vagyok a vélelmtől a 15 nap még nem is telt le.Másrészt a fél is megdöntheti szépséges eljárás keretében az én vélelmemet.Hajrá jogi képviselők!Mert ez az egyik lebírósenyvesztőbb kérelem...

A jogerő az már egy másik kérdés és az arról szóló értesítés mikéntjét az eljárásjog /Pp.230/A § és csatolt részei/ máshol szabályozza.


De ettől még nem lettünk okosabbak a szabálysértési eljárásnál.Nem tudom ott mi a helyzet a kézbesítés rendjével,a vélelemmel és a jogerővel.Sajnos az egy tök másik eljárás önálló szabályokkal.És én sajna abban csak sötétben tapogatózom.

Bár nagyon halkan jegyzem meg,hogy jogbiztonsági okokból azért a hatósági eljárásban sem járhatna kevesebb gondosság a feleknek mint amit a bírósági eljárásokban megkövetelnek a jogszabályok.....Ugye?

Kedves éva69,

Azt hiszem rátapintottál a lényegre azügyben, ami az én vesszőparipám:

Egyszerűen nem tudom fölfogni, hogy a jogszabályokat - amelyeket az állampolgároknak ugye be kell tartaniuk - miért úgy alakítják ki, hogy mégoly egyszerű kérdésben is, mint pl. a kézbesítési vélelem szabályai, más konkrét lészletszabályok vonatkoznak a különböző eljárásokra, különböző szigorú részleteket ró a jogalanyokra csupán azért, mert az "mezei" állampolgár, hatóság, bíróság, rendőrség, önkormányzat, stb. avagy pl. csupán azáltal is, hogy éppen milyen tipusú ügyről, szabálysértésről, engedélykiadásról, bűncselekményről, stb-ről van-e szó.

Nem mindegy, ki és milyen okból szeretne kézbesítettnek tekinteni egy irományt? A lényeg a kézbesítési szabály...

Lehet, hogy a saját vélelmemmel félrevittem az egész témát. Sokat segítene, ha a levélíró beadná a bíróság határozatát.

Ha kezünkbe fogunk egy vétívet - gondolom, mindenkinél van most egy :-)) - akkor a cím oldala alatt vannak rovatok. Az 1. pont úgy hangzik, hogy "az átvevőt nem találtam a címhelyen, az értesítést otthagytam" - ide aztán dátum jön. A 2. pont úgy szól, hogy "a kézbeítést újból megkísérletem, a jogosult nem volt a címhelyen" - és megint csak dátum.

A kézbesítési vélelem úgy szól, hogy a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon tekintendő kézbesítettnek az irat. Ha pölö nyolc nap a határidő, akkor innen indul.

A posta csak a második kézbesítés után küldi vissza az iratot feladónak. Ha már vettetek át hivatalos iratot személyesen, akkor tudjátok, hogy milyen tortúra, hogy éppen melyik pakkban van a levél. A posta nem küldi vissza két kézbesítés előtt, ez gyakorlatilag képtelenség.

A hatóság tehát fogja a visszajött vétívet, számol öt munkanapot, aztán hozzáad nyolcat, és megállapítja a jogerőt. Feltűnne, ha csak egy kézbesítés lett volna, de nincs egy kézbesítés.

A bíróság viszont mifelénk azt szokta hinni, hogy mégis, tehát, hogy ki kell adni még egyszer: lásd a korábbi beírásaimat.

Nagyon jó kérdés, hogy mi van, ha rossz a jogerő. A be. pölö errő egy hangot nem szól. Holott lehet, hogy évek múlva lesz érdekes, hogy egy felfüggesztett mikor kezdődött, következésképpen mikor jár le. A jogerősítés nem határozat, nem végzés, következésképpen nincs szabályozva, hogy hogyan kell "hatályon kívül helyezni". Tényleg!

Amire lehet hivatkozni, azok az igazolásra vonatkozó szabályok, ez kimaradt az előzőekből.

PKKB hatályon kívül helyezte rendőrség szabálysértési kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedett határozatát.

Változatlanul az érdekelne, hogy az a kedves rendőr, aki rápecsételte a jogerőt a szabs határozatra, illetve ez alapján bevonatta önkormival a jogsim ezt így megteheti?

szabs határozatát

Posta simán visszaküldi két kézbesítés megkísérlése előtt - tapasztalom.

KET alapelvek 6.2-ben kimondja: „Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell."
Erre hivatkoztam, ez elég is volt.
E mellé írta le PKKB, hogy mellékesen nem is kísérelték meg másodszor kézbesíteni a szabs határozatot.

füredi, olyan előfordul, hogy a posta csak 1x kísérli meg a kézbesítést (amint egyéb trehányságok is), akkor sztem újra ki kell adni. Azt, hogy honnan szedi egy bíróság, hogy a hatóságnak kell rendes esetben 2x kézbesíteni, el nem tudom képzelni.

Az igazolás szabályai számomra azért nem tűnnek alkalmazhatónak, mert nem a fél mulasztott.