Az alábbi családi perpatvart azért teszi közzé a Zugügyvéd, mert sajnos majd mindennapos jogi ügynek tekinthető. 

Kedves Zugügyvéd!

Tudom most amit írni fogok,sokan azt fogják mondani,hogy helytelenül cselekedtem,de mégis kíváncsi lennék az önmérsékletu véleményekre!Rögtön a közepébe vágnák!A feleségem 1995-ben elhunyt és azóta 5 gyermeket neveltem fel egyedül,köztük a legkisebb 2-o éves volt.Tekintettel arra hogy aki gyorsan ad az kétszer ad,a 3-om nagyobb gyermekemnek 2000-ben-akik már férjhez ill.megnosültek,egy db 1-szobás gyori marcalváros újabb panel.lak.-át adtam a tulajdonukba fejenként részükre!Ezt mind úgy,hogy az állam felé örökségi ill.mentesen!

Ez persze azért tudtam megtenni mivel jómagam a már meglévo ingatlanom eladásából  felesleges pénzt nem elherdáltam,hanem rögtön jó idoben jó helyen befektettem.Természetesen teljesen legális módon!De a lényegnél maradva!Amikor már mindent megkaptak akkor már hanyagoltak.Sot 2006-ban az egyik fiam aki abban a lakásban lakott amit én vettem neki,és már vissza vásároltam tole,kiderült hogy a tudtom nélkül megterhelte jelzáloggal,mivel úgy  tudott vásárolni építési telket!És amikor kifizettem akkor tudtam csak a 4.családom nevére íratni.

Na most ezek után annak ellenére,hogy még bent lakott az akkori élettársával,közöltem vele,hogy mivel nem segítettek (amikor 1-hónapos idotartamra megszorultam) akkor ameddig ott kíván lakni fizessen havi 30.000-et nekem.

Na itt indult el a lavina!A három idosebb gyermek összefogott ellenem,és idejöttek a lakásunk elé,ahol a kisebb lányom,és a legkisebb fiam hallatára bekiabálták,hogy már döglöttem volna meg,és rohadjak el!

Ekkor rá másnapon,2006.aug.20.-án tekintettel a jogaimra érvényesíteni akartam Gyorben,mivel az állandó lakcímem is ott van,ami jogszeru és törvényes a mai napig is!Ekkor nem tudom hogyan de ezt a képzelo erejükre bízóm,anélkül,hogy bármi okot adtam volna,elvitettek a kórházba és személyes szabadságomba korlátoztak!

Hangsúlyozom soha életemben nem voltam agresszív,és nem is bántottam senkit,akkor, és most meg a fizikai állapotomnál fogva meg szinte elképzelhetet len is lett volna.Egyébként az ominózus esetben én nem is mentem oda a lakásba,hanem a lányomat küldtem fel,hogy vegye át a lakását!Személyemet a parkoló autóból szedtek ki,illetve szálltam ki a hatóság felszólítására,és az ott lakó emberek teljes csodálkozására vittek el!(Egyébként az esetet ahhoz tudnám hasonlítani amikor a természetfilmben egy oroszlán kinéz magának egy gyengébb ozet,és azt elejti,és a többi szeme láttára széttépi)na!én így jártam!De még mielott az igazából arra térnék amiért megosztom a történteket,még annyit,hogy a fiam hívott ,hogy menjünk a átvenni a lakást,mivel nem fizet,inkább át adja a lakást.

Vagyis fondorlatos módon,elore megfontolt szándékkal torbe csalt!És végül is 2006.december 31.-ig ott laktak mindenféle ellenszolgáltatás nélkül!Én mégis mivel véreim mondjuk megbocsájtottam nekik!Csak most már közölte az a fiam akirol szó van,hogy a szeretetet nem lehet pénzel megvenni,vagyis a pofámba vágta!Kérdezem én:mindig tisztességgel neveltük oket,ráad ásul obelole fejlesztési gépészmérnököt,amit én a szó szoros értelembe intéztem el,mivel csak a 400-as szakmunkásképzobe lettek volna hajlandók felvenni.

Igaz,nem hozott rám szégyent akkor mivel nagyon jól tanult.

De azt hiszem nem kis szerepet töltöttem benne el én sem!Most ott tartok,hogy rám se néznek,nincs aki a gépkocsimra idehaza felszerelje a téli kerekeket,mivel én sajnos a fizikai állapotom miatt nem tudom!2007-ben 4-szer mutöttek,és még csak meg sem látogattak!Hangsúlyozom a lakásokkal ,és egyéb minden dolgokkal kapcsolatosan,mindet tudok bizonyítani!

Papírok,eredetek,fényképek,videó felvételek,hanganyagok,és még részükrol aláírt nyilatkozatok!Az utóbbi azért,hogy a legkisebb gyermekemet az én elhalálozásom esetén,nehogy kisemmizzék.

Mivel én voltam a 3-om testvérem közül a legkisebb,és tudom mire képesek adott helyzetben a nagyobbak!De én aktív koromban szorgos munkával,adóságba sosem keveredve megmutattam,hogy mire képes az ember!Igaz szerényen élek,de a kituzött célo mat elértem,úgy,hogy nyugodtan fekszem,és kelek jogilag!De nagyon szomorú vagyok,már csak az tart életben,hogy a lányom elvégezze magasabb iskoláját,és a kisebbik fiam kitanulja a maga relé tuzött szakmáját!Egyébként ha megnéznék az összes gyermekem régen felvett videó felvételeit,el sem hinnék,hogy ilyen megtörténhetett! Tisztelettel:egy megkeseredett,Apa!