Örökösödési ügy úgy is kevés érkezik a Zugügyvédhez, bár az alábbi levél egy kicsit szétszórtnak tűnik. Aki az ági öröklést érthetően elmagyarázza, a topic találkozón vendégem egy sörre:)

Kedves Zugügyvéd és joghoz értő commentelők!

A következőkben szeretnék egy kis eligazítást kérni:  Apukám másfél éve meghalt. Örököltünk az öcsémmel egy-egy negyed házat, egy kis készpénzt (kötvényben) és 6 darab kicsi földsávnak az 1/6-1/6 részeit. A földeket jóatyám anyukája halála után örökölte, a két testvérével együtt, a földdarabok egyben sem túl nagyok, nem hogy így szétszabdalva.
 

 

Anyukám képviselt bennünket a hagyatéki eljáráson, mert messze lakunk. Azt mondta utólag, hogy amikor szó került róla, a hagyatéki eljáráson azt mondta a közjegyző, hogy a földekről nem mondhatunk le, mert mindkettőnknek van gyereke, meg hogy ági öröklés. Szerintem anyukám valamit nagyon összekavart (ismerősök is mondták, hogy van olyan, hogy valaki lemond az örökségről).
Kérdéseim:
 

1. lehetett volna-e az elején, hogy csak a földről lemondunk
a) az állam
b) az egyik nagynénénk javára (akinek szintén van itt tulajdona)?
 

2. Mivel már minden át lett írva (jó kis illeték / földhivatali díj kifizetése mellett), eladhatnánk-e ezeket a földeket (kapunk valami bérleti díjat, de most nyáron az illetékes hatóság mindenféle levelet írt, hogy parlagfüves a földünk - mind a 2x3 m2 - és eljárás van ellenünk, és nem akarnánk jobban ráfizetni), vagy még most is védi a törvény az örökséget a gyerekeink javára?
 

3. Egyáltalán, miért számít az, hogy van-e már gyerekem, amikor örökölök, és mi az az ági öröklés?

4. Mekkora lehet az a minimális földdarab, amit egy ember tulajdonolhat?

Előre is köszönöm szépen az információkat:

Kismackó