Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

Ránképül a társasház

2008. augusztus 25. - zugügyvéd

Az alábbi történet sokakat érintő problémát vet fel, amit a jog elég nehézkesen kezel. Ki téríti meg az értékcsökkenést, ha egy épülő ház eltakarja a régi kilátást? Meg tudnak-e hiúsítani a lakók egy ilyen építkezést a szomszédságukban?

 

Kedves Zugügyvéd

 

A tanácsodat, véleményedet szeretném kérni az alábbi ügyben.

 

2007 év végén tudomásunkra jutott, hogy egy Budakeszi illetőségű befektető a Törökbálint, Köztársaság téri ABC helyén egy 25 lakást tartalmazó 2 emelet+tetőtér méretű épületet akar létesíteni a családi házaink közvetlen szomszédságában, úgy, hogy az összes lakás terasza, erkélye a mi phenő kertjeinkre néz.

 

A terület amin az ABC áll, az önkormányzatnak hála 2001 óta TV-2 besorolású, ami lehetővé tené ezen építmény megépülését. A dolog négy családot érint hátrányosan. Dr. Denke Pétert, Harmath Mihályt, Pikler Gyulát és engem.

 

Akcióba kezdtünk, és elértük azt, hogy az Önkormányzat a 7/2008.(II.29.) számú rendeletével változtatási tilalmat rendelt el a területre, kvázi elismerve, hogy a rendezési tervben a terület besorolását helytelenül állapították meg. Fellélegeztünk. De az önkormányzat jó kis üzletet látott a dologban, ezért megvásárolta a területet, és úgy döntött, hogy ebből ő akar profitálni, és ő fog lakásokat építeni. Ezért aztán aljas módon a tudtunk nélkül, a hátunk mögött a 21/2008.(V.30.) számú rendeletével visszavonta a tilalmat elrendelő döntését.

 

A jelenlegi helyzet az, illetve olyan fél hivatalos információink vannak, hogy a telken továbbra is 25 lakás fog megépülni, csak egy emelettel kisebb épületben.

 

A múlt héten jártam egy ügyvédnél és nem kecsegtetett semmi jóval. Ugyanis úgy fest a dolog, hogy az önkormányzatok azt csinálnak amit akarnak. Ha hoznak egy rossz döntést, jelen esetben egy rossz területi besorolás formájában, akkor azt meg lehet ugyan támadni a Közigazgatási Hivatalnál, és a Hivatal fel is szólíthatja az Önkormányzatot a hibás döntés visszavonására, de az önkormányzat általában magasról tojik az ő véleményükre, mint az ismeretes. Ha nem korrigálják a hibát, akkor a Közigazgatási Hivatal bírósághoz fordulhat.

 

De ez alatt a beruházás ugye simán megvalósulhat. Nem hivatalos információink szerint az építési kérelem már benyújtásra került, így még az a reménysugár is elszállt, amit esetlegesen a visszavonó rendelet megtámadása jelenthetett volna. A közigazgatási hivatal vagy Budaörsöt, vagy Budakeszit fogja kijelölni az eljárásra.

 

Egyszerűen nem tudom mit tehetnénk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk.

 

Mellékelem az eddigi iratokat, valamint az eredetileg tervezett, még a két emeletes épület rajzát.

 

A családi házak felőli homlokzat az amely a kertjeinkre fog nézni.

 

 

84 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr72631807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxt · http://fregoli.blog.hu/ 2008.08.25. 13:32:01

Ismerős helyzet.
Nálunk Újpesten ugyan még nem kezdték el az építkezést, de hasonló helyzettel egy ipari területté nyilvánított bölcsöde helyén akarnak 7(!) emeletes társasházat építeni 4 emeletesek és kertváros fölé.
Az önkormányzat Derce "pénzéhes bunkó" Tamással azélen természetesen mindenhez vadul aszisztál, minden engedélyt megad.
1 sarokra a háztól az óvodát dózerolták el szintén lakóépületek építése végett.
Csak az a sok új lakó hova járatja majd a gyerekeit?
Jogilag tehetetlenek vagyunk!
Az önkormányzat úgy szivat minket ahogy kedve tartja!
Sajnos ami megoldást látni vélek az kimeríti a terrorcselekmény tényállását!

Nick@Day 2008.08.25. 14:02:33



"Csak az a sok új lakó hova járatja majd a gyerekeit?"

Ismerős kérdés... Pasaréten a volt filmgyár helyére, a Völgy utcába, a Hidász utcai Honvédség területére építenek 4-5 emeletes lakótelepeket. Az istenadta Nép özönlik, merthát Pasarét, zöldövezet (volt) - azt meg senki sem veszi észre, hogy lakótelepre költözve éppen a zöldövezet tűnik el - hiába nevezik lakóparknak.

Ezzel párhuzamosan, a kettő kerületbe már csókosan sem lehet bölcsibe, óvodába illetve újabban általános iskolába íratni a gyerekeket, mert NINCS HELY. Az iskolák 35-38 fős osztályokat indítanak, a 7 évet be nem töltött kisdiákokat helyhiány miatt elutasítják, megjegyzem törvénytelenül. Az önkormányzat minden új építkezéshez asszisztál, bár a kommunikációja ezzel ellentétes, gombamód nőnek a telepek.

A felvetett konkrét problémával fordulj a THT.hu jogi szakértőihez, ők nagyon alaposan kiszokták vesézni a kérdéseket.

"Kérdezzen Ön is dr. Bék Ágnestől:

Szumi 2008.08.25. 15:01:18

Sajnos ez tendencia. Az összes rühös falusi kétlábú Budapesten szeretne lakni. A tendi várospatkányok meg jó közel. A "LAKÓPARK" nevű csótánytelep korunk igazi pestise. Azok a szarmadzagok nem lakni akarnak az aglomerációban, csak aludni. Ne féltsd őket óvoda, iskola szempontjából, mert ők reggel felkelnek, elviszik a kölyköket Budapestre a iskolákba, természetesen kocsival ( ezeknek a családoknak álag 3 autójuk van), utána visszamennek "haza", még zabálnakegyet, majd ismét beautóznak Budapestre, a nyües munkahelyükre. Délután hazaszaladnak, majd vissza a gyerekért, majd ismét haza, majd este megint vissza Budapestre bevásárolni, meg moziba - de lehet, hogy a mozi az egy külön út. Na ettől vannak dugók.

Rá Dios 2008.08.25. 15:29:00

Már bocsánat, de meg kellett volna venni a szomszéd telket is és - amíg nem kell másra a pénz - gyönyörködni a szabad térben. Utána? Eladni!

Nyitott szem (törölt) 2008.08.25. 15:30:48

Gratulálok Szumi kiérlelt, intelligens, és választékos, ugyanakkor érdemi, és megoldást kereső hozzászólásához...

derelyegrádi szellem 2008.08.25. 15:32:33

Szumi

A dugók attól vannak, hogy akik Bp környékén élnek, nem tudják a város elején letenni az autójukat, mert bár D. Gabi 20 éve magyarázza, ígérgeti a P+R rendszert, egyetlen egy parkoló nem épült. Tehát nem tud autó nélkül bemmenni, mert nem tudja letenni és tovább tömegközlekedéssel menni, MERT NINCS HOL.

És az elmúlt 10-15 évben 300.000 ember költözött ki Bp-ről (köztük a Gabi is), mert élhetetlennek, büdösnek, koszosnak találták Budapestet. Most ennyivel többen autóznak Bp-en, mert viszont többségükben iskolába, munkába stb. ide járnak vátozatlanul. Csak most már tuti autóval, mert másképp nem tudnak.

Hózentróger 2008.08.25. 15:32:46

Szumi,

neked teljesen igazad van, de mi más megoldást látsz egy ilyen fővárosközpontú országban, ahol csak itt Pesten van normális munkahely, normális pénzért?

Mit csináljon a szerencsétlen, ha nem akar/tud a belvárosba költözni?

NémethMarcell 2008.08.25. 15:35:00

Az építési engedély jóváhagyása ellen kell fellebbezést benyújtani (amennyiben még lehet).

Egyébként ha a kertekre néznek az új épület ablakai, az intimitás elvesztése miatt, ha ráadásul kevesebb napfény is éri az ingatlant, a benapozás csökkenése miatt vagytok jogosultak kártérítésre.

Nem vagyok ügyvéd, ezért keressetek egyet. ;)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2008.08.25. 15:43:50

Én addig napoznék a kertemben egyszál faszban, amíg az új szomszédok el nem deszkázzák az ablakukat. Továbbá mindenféle kellemes zajkeltő hobbit találnék ki magamnak. Persze ezzel olyanokkal basznék ki, akik alapvetően ártatlanok az ügyben, de hát az ember olyan eszközökkel él, amik adottak számára...

tra lala 2008.08.25. 15:44:49

Szumi, mi a baj a lakóparkokkal? Lehetne mindenkinek kertesháza, biztos mindenki boldogabb lenne tőle, de akkor Budapest határa valahol Szeged környékén lenne.. Akkor aztán lehetne sírni a nagy dugók miatt, meg hogy a peremkerületekből 5 óra a menetidő a központig;)

Before · http://azbeszt.blog.hu 2008.08.25. 15:45:29

Alternatív és békésebb megoldás a leyland-ciprus iszonyú gyorsan nő és pár év alatt be is dúsul...

Leonard Zelig 2008.08.25. 15:47:12

Csak somolyogva említem, ugyebár az a bizonyos zöld fű Angolhonban, amit 500 éve locsolgatnak.
Szóval nem vigasz, de ott megoldották ezt az "ancient lights" jogelvvel.
Sajnos a nem túl régi háztulajdonosokat ez sem menti meg, mert 20 év után ad tilalmat a más ablaka elé történő építkezésre.
Akit érdekel, itt olvasson:
en.wikipedia.org/wiki/Ancient_lights

amc 2008.08.25. 15:48:22

Kimondhatatlan szellemnél a pont!

Hurkada 2008.08.25. 15:48:52

Nick@day
Én vagyok a szenvedő alanyok egyike. A THT.hu honlapról azt szűrtem le, hogy az inkább Társasházak érdekképviselete. A "Ha társasházban él és szeretné, ha otthona nem értéktelenedne el, akkor ez az Ön oldala" szlogen szerintem erre utal.

veny 2008.08.25. 15:49:49

Elég nagy baj lenne, ha a levélíró (a szomszéd telek megvásárlása nélkül) meg tudna akadályozni egy amúgy szabályos, de neki nem tetsző építkezést. Milyen alapon?

Szóval marad az az út, hogy bizonyítni kéne, hogy az építkezés törvénysértő, mégpedig nagyon vastagon. Hát, az önkormányzat ellenében ez még akkor se egyszerű, ha történetesen igaza lenne az embernek...

Kártérítéshez szintén jogsértést kellene kimutatni...

Bedi 2008.08.25. 15:51:55

Ingatlanberuházótól tudom, hogy ha a szomszédoknak nem tetszik egy építkezés, egy jó ügyvéddel 4-6 évre el tudják nyújtani az ép. engedély jogerőre emelkedését.

Mondjuk az építtető az önkormányzat, akkor csak 3-4 év, de addig is sok minden történhet.

Joc 2008.08.25. 16:01:03

Bírom az ilyen embereket, akik, meg akarják tiltani másoknak, hogy a területükön azt csináljanak, amit akarnak. Ennyi erővel semmi sem épülhetne, mert valakinek az érdekét mindig sérti. Nagyon helyes, hogy az önkormányzat nem kezdett el hadakozni ezekkel a taplókkal. Bezzeg ha ők akarnának építkezni akkor nagy lenne ám a felháborodás, ha valaki ugyenezt akarná eljátszani velük.

veny 2008.08.25. 16:03:22

Joc jól aszondja.

Szumi 2008.08.25. 16:03:35

O.K.- cinikusan fogalmaztam. De szenvedek a társaházaktól és a lakóparkoktól. Nálunk, a XVI. kerületben néhány évvel ezelőttig engedélyezték, hogy egy 220 négyszögöles telekre hatlakásos társasházat építsenek - szerencsére már nem, de a megépülteket nem fogják lebontatni. Sokan, köztük én is, aért lakok családiházas övezetben, hogy ne lakótelepen kelljen élnem. Nem tetszik, hogy ha én nem megyek lakótelepre, akkor a lakótelep jön el hozzám. de vannak más, valós probémák is:
1. A meglevő közművek nem alkalmasak arra, hogy ilyen nagymennyiségű emberterhet elviseljenek.
2. Az úthálózat szintén nem ilyen népsűrűségre lett tervezve, ezért nem is elegendő áteresztésű.
3. A kommunális létesítmények: Iskola, Üzletek, parkolók, stb. szintén nem alkalmasak ilyen embermassza kiszolgálására.

Ferenc:
Nem, nem kell, hogy Szeged határos legyen Budapesttel! Nem kell Budapestre költözni! Ha én be akarok menni egy étterembe, ahol minden asztal foglalt már, ott közlik velem, s én megértem, hogy várni kell addig, míg valaki fel nem áll az asztaltól. Itt is így kellene tenni.

Szumi 2008.08.25. 16:06:02

Derelygrádi: És így csinálnak a lakóparkosok koszos, büdös és élhetetlen helyet ott is, ahova most költöznek, meg ahova ezután fognak.

Lotus1 2008.08.25. 16:07:14

Szumi, gratulálok neked ismét, nem tagadtad meg önmagad. A panel után a lakópark. Bazdmeg, ha rajtad múlna, mindenki a föld alatt lakna, csak te nem.
Megint bemutattad, mekkora korlátolt egy ember???? is vagy..

Kúrcsány Ferenc 2008.08.25. 16:07:38

Mért foltos a levél papírja?

Hózentróger 2008.08.25. 16:13:13

'Nem kell Budapestre költözni! Ha én be akarok menni egy étterembe, ahol minden asztal foglalt már, ott közlik velem, s én megértem, hogy várni kell addig, míg valaki fel nem áll az asztaltól. Itt is így kellene tenni.'

Ne haragudj, de ez egy elég ostoba duma. Majd vidéken fogok dolgozni a kedvedért feleannyiért, mint itt Pesten. Mindenki pénzből él, és speciel engem egyátalán nem érdekel, hogy téged zavar-e, hogy én a munka miatt felköltöztem Pestre. Családi házra nem telik, szakadt bérlakásba nem költözöm, marad a lakópark, azt meg ugye oda épitik, ahova... Evvan...

Szumi 2008.08.25. 16:19:37

Mark Levinson: Ahogy jónak látod. De nézd, Pintér bácsi sem akar Budapestre költözni, meg Flaisz bácsi sem ( Kecelről), meg még sokan mások sem. Lakjál lakóparkban, egészségedre. Autózzál mindennap háromszor vagy 30-40 km-t és nézd meg, hogy mennyit költesz a napi uazásodra! Autó amortiációja, gumik kopása, biztosítás, adó, üzemanyag, szervizköltségek, parkolási díj...tényleg jobban jársz?

hmm... 2008.08.25. 16:23:47

Sajna ez gáz, de ez van, én is elkezdtem építeni a tetőteret, lehet 10 év múlva sem lesz kész, igaz nem tetszett a szomszédnak, de megegyeztünk, h. ültetek fákat a kerítés mellé, mert neki nincs lehetőségre (ott van a kocsibeálló) rá. Ennyi, de nem tudta volna megakadályozni, csak elhúzni az építési engedély kiadását.

tra lala 2008.08.25. 16:24:44

"Ha én be akarok menni egy étterembe, ahol minden asztal foglalt már, ott közlik velem, s én megértem, hogy várni kell addig, míg valaki fel nem áll az asztaltól. Itt is így kellene tenni."

Itt is pontosan úgy van. Ha nem lenne több szabad lakás a városban, akkor nem költözne ide több ember, hanem várnának az "üresedésre". De mint ahogy az éttermeket is bővítik, ha van rá igény, úgy Budapestet is.

Hózentróger 2008.08.25. 16:27:29

Szumi:

igen, jobban járok.

Reggel beülök a kocsiba, délután hazafele bevásárolok, hogyha kell, aztán ennyi. Az autót is ésszel kell használni, összekombinálni a napi teendőidet, és ennyi.

Egyébként aki kertes házban lakik ugyan ott, az a te meglátásod szerint mennyivel használja kevesebbet az autóját?

gerinckutató 2008.08.25. 16:29:08

Miért kell 3-4* oda-vissza autókázni? Ilyet csak a nemnormális, saját pénztárca ellenesek tesznek. Mi négy éve költöztünk ki pestről, én pestre járok dolgozni, a gyerek odajár bölcsibe, a férjem egy pest melletti, de már vidéknek számító cégnél dolgozik. Sosem mászkálunk egy nap 3-4* fel-le, reggel egy oda, du egy visszaút és kész. Ja családi házunk van nekünk is, de ezt sajna nem mindenki engedheti meg magának. Szerintem a lakóparkokkal nincs semmi baj, azon kívül, hogy tré módon vannak a lakások megcsinálva, de ez már legyen a T. vevők problémája. Én nem értek egyet a levélíróval 100%-ban.

grigorij (törölt) 2008.08.25. 16:34:23

Nálunk egy családi ház mellé húztak fel egy négyemeletest... Az építkezés során potyogott az udvarra minden, összetört az autó stb. Életveszélyes volt közlekedni a kertben!
Jöttek rendőrök, önkormányzat, munkavédelmisek...
Mindent "rendben" találtak...

Fantómas 2008.08.25. 16:36:50

Persze hogy nincsenek parkolók, meg mélygarázsok ha a zöldek meg a lebegőmunkacsapat két csomó fűszál miatt tüntet meg gátol minden parkolóépítési törekvést. A Jókai téren pár darab fa miatt akadályozták meg a mélygarázst. Ne legyenek mélygarázsok, meg P+R parkolók, mert ha lennének akkor sokkal kevesebb lenne az autó, tisztább a levegő, és közlekedni is lehetne normálisan, viszont akkor nem lenne miért rinyálni, meg pofázni hogy milyen impotens a városvezetés.

Donor 2008.08.25. 16:38:45

Szumi lehet hogy tapló módon fogalmazott, de igaza van.
Családi házas övezetbe NE épüljön társasház!
Sajnos nagyon jó üzlet a lakás építés, ezért boldog boldogtalan veszi nyakra főre a telkeket és épít rá egy akkora társasházat amekkorát a törvények megengednek, és persze hogy még nagyobb legyen a haszon az önkormányzati csókossal elintézteti hogy átminősítsék. Ennek köszönhetően egy normál családi ház helyére felhúznak 8 lakást...akarom mondani lukat, mert ezen van a nagy haszon.
A jó kis családi házas övezeteket tönkreteszik. Ugye egy átlag családi házas övezetben 20-30%os beépíthetőség van és 2emeletre elég magassági korlát van.

Én meg ha akarok sem tudok családi házat venni, mert egy vacak 500nm-es telket horror áron akarnak adni mondván 4 lakásra van építési engedély. Így aztán megyek ki az alvó falvakba ha nem egy 40nm-es társasházban akarok megrohadni ahol nincs garázs a kocsimnak, szomszéd bömbölteti a zenét, a fölöttem levő gyerek meg este kezd rohangálni.

Én nem bírom ezt, szükségem van a családi házra. Lehet hogy vannak akiket kielégít emeleti lakás, és a családi ház gondjaira nem vágynak, de én megőrülök a 4 fal közé bezárva. Ezért inkább autózni fogok minden reggel.

muhi 2008.08.25. 16:41:25

Ki a f.szt érdekel, hogy rendben van-e a lakópark, vagy nem?? Itt a postolók jogi segítséget várnak a kommentelőktől, nem azt, hogy egymásnak essenek a vidéki parasztok és a tápos városi köcsögök. Egyébként pedig itt is, mint minden más területen, a szabályozáson és annak kikényszerítésén múlik, hogy körbeépítenek-e (fafaj)(domborzati egység) i.e. Tölgyliget nevű tényleges lakótelepekkel, vagy nem.

muhi 2008.08.25. 16:46:05

EGYÉBKÉNT PEDIG ITT A RELEVÁNS BH, MINDENKI OKULJON BELŐLE!

BH1993. 161.
A szomszédos épület forgalmi értékének csökkenésében jelentkező - az elkerülhetetlenül szükséges mértéket meghaladó - kárt (kilátáselvonás, intimitásvesztés) a későbbi építtető akkor is tartozik megtéríteni, ha építési engedéllyel és az építési szabályok betartásával építkezett [Ptk. 100. §].
A H. községben Z. utca 19., 35., 41., 43. és 45. szám alatt levő ingatlanok tulajdonosai a felperesek, akik a lakóépületeiket 1988-ban létesítették. A felperesek ingatlanaihoz képest magasabb fekvésű területre esnek az 53., 54., valamint a 11. és 12. hrsz.-ú ingatlanok. Ezek a magyar állam tulajdonában és tanácsi kezelésben állottak. Az ingatlanok kezelői jogát - ellenérték fejében - lakásépítés céljára 1988 júniusában az I. rendű alperes OTP szerezte meg, a létrejött megállapodásban azt rögzítve, hogy az építési területen a tanács beépítési tervvel rendelkezik, és az építendő lakások kivitelezését az OTP a mindenkori rendezési tervek szerint köteles teljesíteni. Az építési engedély kiadása a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak bevonása nélkül történt meg. A felperesek későbbi jogorvoslati kérelmei alapján tervmódosításra került sor, majd ezt követően a kivitelezés megkezdett módja szerint építést engedélyező jogerős határozat született, végül fennmaradási és továbbépítési engedélyt hozott az illetékes hatóság. A perbeli területen történt építkezések idején a rendezési tervnek nem minősülő 1983-as beépítési terv és az OÉSZ rendelkezései voltak irányadók. Az I. r. alperes részére adott jogerős engedélyek alapján megvalósított kivitelezés az OÉSZ általános rendelkezéseit nem sérti, de eltér az ajánlat jellegű 1983-as beépítési tervben rögzített kivitelezési módtól.
A felperesek eredetileg az I. rendű alperessel szemben terjesztettek elő keresetet, amelyet arra alapítottak, hogy az építésügyi hatóság előtt eredménytelenül támadott építési engedélyek alapján befejezett alperesi építkezés a családi házas beépítésű ingatlanaik zavartalan használatát nagy mértékben sérti, az épületeik eredeti panorámára kilátását szinte teljesen megszünteti. Ez az ingatlanaik használati és ezzel forgalmi értékét olyan mértékben csökkenti, amelyért az építtető helytállni tartozik. Később kiterjesztették a keresetüket a helyi önkormányzat II. rendű alperesre is, akit az I. rendű alperessel egyetemlegesen kértek az ingatlanaik értékcsökkenésének megfizetésére kötelezni.
Az alperesek tagadták mind a jogalapot, mind az összegszerűséget.
Az elsőfokú bíróság által aggályatlannak elfogadott szakvélemények és a per egyéb adatai alapján a bíróság tényként a következőket állapította meg.
Az érintett területre vonatkozó kötelező érvényű rendezési terv hiányában az adott területen folytatott építkezéseknél az OÉSZ általános előírása érvényesült, amely szerint a rálátás és a kilátás védelméről való gondoskodás a 4. § (1) bekezdése értelmében kötelező, azzal azonban, hogy a 4. § (4) bekezdése szerint a kilátás védelme a kilátás irányába eső építési telkek megengedett beépítését nem akadályozza. Az ennek az előírásnak megfelelő, az adott területen folytatandó építkezésekre optimális iránymutatást adó 1983-as beépítési terv nem kötelező, de ajánlott beépítési módjától az I. rendű alperes az engedélyezett tervek alapján folytatott építkezéssel több vonatkozásban eltért. Úgy valósította meg a lakások sorházas jellegű kialakítását, hogy a 11. hrsz.-ú ingatlanra az 1983-as beépítési tervben tűzfalával a közös farmezsgyére felhúzottnak tervezett és így a felperesi ingatlanokra merőleges (kelet-nyugati tájolású) homlokzatvonal helyett 90%-os elforgatással észak-déli tájolású, ugyancsak sorházi csatlakoztatást alakított ki. Ennek eredményeként az épületek közötti, tervezett szabad sávokat megszüntette. A földszint+tetőtér kialakítású épületeknek szabályos homlokzati magassága a felperesek ingatlanai felöli oldalon a terepszint kiegyenlítése miatt olyan lábazat kialakítását tette szükségessé, amely a sík terepviszonyokat feltételezetten az eredetileg engedélyezettnél lényegesen magasabb beépítési szint létrejöttét eredményezte.
Az 1983-as beépítési terv szerint külön építési területen, tömbösített formában létrehozandó garázsok helyett a garázsok kivitelezése a lakóépületek utcafronti oldalán az épület alapterületét megnövelve úgy történt, hogy az előkert elhagyása mellett ez az alapterület-növelés a belső telkek előirányzott 14-16 m-es mélységét 6,18-6,85 m-re csökkentette.
Mindez összhatásában azt eredményezte, hogy a lakóépületek közötti szabad sáv megszüntetésével a felperesi ingatlanokról a kilátás horizontálisan ugyan nem, de vertikálisan nagymértékben csökkent. A telkek belső mélységének átlagos 10 (ezen belül felperesi oldalon 2-3, alperesi oldalon 7-8) méterrel történő leszűkítése a felperesi ingatlanok igen jelentős intimitásvesztésével járt. Mindez a családi házas jellegű felperesi ingatlanok forgalmi értékében az adott ingatlannak az alperesi sorház tömbjéhez viszonyított elhelyezkedése szerint eltérő százalékos mértékű, de egyértelműen kimutatható csökkenést hozott létre.
Az így megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróság jogi álláspontja az volt, hogy az építési (fennmaradási) engedélyt kiadó II. rendű alperes felelőssége a felperesnek kimutatható és az engedélyezett építkezéssel okozati összefüggésben keletkezett károsodása ellenére azért nem állapítható meg, mert az adott területre kötelező érvényű rendelkezési terv hiányában az OÉSZ előírásainak egyébként megfelelő engedélyek meghozatalával a II. rendű alperes törvénysértést nem követett el. Ezért vele szemben a keresetet teljes egészében elutasította.
Megállapította azonban, hogy az I. rendű alperes a Ptk. 100. §-ára is figyelemmel a Ptk. 339. §-a alapján köteles a felpereseknek az ingatlanaik értékcsökkenésében jelentkező károkat megtéríteni, mert ezt a beépítési tervtől eltérő és emiatt a felperesi ingatlanok részleges kilátáskorlátozását és intimitásvesztését eredményező építkezése engedélyeztetésével és az ennek alapján folytatott kivitelezéssel az I. rendű alperes okozta.
A kárként jelentkező értékcsökkenés összegét az elfogadott ingatlanforgalmi szakvélemény alapján határozta meg, és az I. r. alperest a felperesek javára az így elfogadott összegnek, valamint 1990. január 1. napjától számított késedelmi kamatainak megfizetésére kötelezte. Vele szemben csupán az ezt meghaladó keresetet utasította el.
Az ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a felperesi kereset teljes elutasítása iránt. Másodlagosan az ítéletet oly módon kérte megváltoztatni, hogy a kártérítésért a másodfokú bíróság 50%-os mértékben a II. rendű alperes helytállási kötelezettségét rendelje el.
A felperesek és a II. rendű alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
Az I. rendű alperes másodlagos fellebbezési kérelmével kapcsolatban a másodfokú bíróság arra mutat rá, hogy a követelés jogosultja a II. rendű alperes helytállási kötelezettségének hiányát megállapító és ezért vele szemben a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet fellebbezéssel ebben a részben sem támadta meg. Ehhez képest alperesi pozícióban perben állók egyikének a pertársa felelősségét is állító fellebbezése alapján a felperes által elfogadott elutasító rendelkezést a felperes vonatkozásában az alperesi pertárs terhére nem lehet megváltoztatni. Az alperesek belső viszonyára tartozó és a közöttük esetleg megindítandó perre tartozó kérdés az, hogy a marasztalt I. rendű alperes az általa fizetendő kártérítés összegét átháríthatja-e, és ha igen, milyen mértékben a II. rendű alperesre. A fellebbezés és az ellenkérelem keretei között tehát csupán az volt vizsgálható, hogy az I. rendű alperes marasztalásának jogalapja valóban megállapítható-e, és a marasztalás összegszerű meghatározása megalapozottnak fogadható-e el.
Ebben a keretben az elsőfokú bíróság a tényállást a bizonyítási anyag okszerű és helyes mérlegelésével helytállóan állapította meg, így azt ítélkezése alapjául a másodfokú bíróság is elfogadta. A jogi következmények helyes levonásával kapcsolatban a másodfokú bíróság arra mutat rá, hogy a perbeli jogvita elbírálásának jogszabályi alapja a Ptk.-nak a szomszédjogokkal kapcsolatos, a 100. §-ban megfogalmazott az a rendelkezés, amely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A Ptk. e szakaszához fűzött jogszabály-magyarázat és a Legfelsőbb Bíróságnak az ezzel kapcsolatos, következtetésen folytatott iránymutató gyakorlata szerint a tulajdonjogot a társadalmi rendeltetésének megfelelően kell és lehet gyakorolni, amely az érdekek összhangba hozatalának kötelezettségét, az együttélés körülményei szerint kölcsönös együttműködést és az elvárhatóság mértékéig való gondosságot teszi az érintettek által tanúsított magatartás megítélésének mércéjévé. Ez a megközelítés a szomszéd magatartása miatt kárt szenvedő fél jogi helyzetét ezek nem a speciális követelményeknek a tükrében teszi rendezhetővé.
Ha tehát az építési engedély birtokosa az építkezés során harmadik személynek kárt okoz, akkor az építkező és a harmadik személy között polgári jogviszony keletkezik, amelyre a szerződésen kívül károkozás szabályait kell alkalmazni. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy az épület elhelyezése és építési szabályoknak, illetve a kiadott építési engedélynek megfelelően történt, nem zárja ki az építtető kártérítési felelősségét. Az építtetnek az építkezés során olyan módon kell eljárnia, hogy a saját építkezésével a már fennálló szomszédos épületben, adott esetben az ingatlan egészének forgalmi értékét csökkentő károsodást szükségtelenül - ha az kellő gondosság és körültekintés mellett elkerülhető - ne okozzon.
Ehhez képest nincs értékelhető jogi jelentősége annak az alperesi fellebbezésben is hangoztatott érvelésnek, hogy az építési előírások betartásával építkezett, a 11. hrsz.-ú ingatlan felépítményeinek az ajánlotthoz képest 90 fokos elforgatása (a villamosvezeték védőtávolságának betartásán túl) a kedvezőbb tájolás kialakítása és a szennyvízelvezetés költségkímélő kivitelezése érdekében történt, illetve hogy a felperesek a belső udvar mélységét az ajánlott 15 méterhez képest maguk is átlagosan 3 méterrel csökkentették. A már hivatkozottak szerint ugyanis a később építtetnek a már meglevő épület adottságaihoz kell igazodnia és ehhez képest keresnie a feltétlenül szükséges károsítást meghaladó kárt kiküszöbölő kivitelezési módot.
A kereset jogalapját az I. rendű alperessel szemben megállapító elsőfokú ítélet tehát a fenti kiegészítéssel helyes volt. Az építkezésnek a kilátás elvonásában és a családi házas építkezési mód célzott előnyeit nagymértékben megszüntető "intimitásvesztésben" megnyilvánuló károsító hatása a másodfokú bíróság által is kellően indokoltnak és aggályatlannak tekintett szakvélemények alapján egyértelműen megállapítható. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a szakvéleményre alapítottan a felperesek ingatlanai értékcsökkenésének mértékét is, az egyes ingatlanokra károsítóként ható tényezők külön-külön történő értékelése mellett a forgalmi érték 4-9%-a közötti összegben. Ennek meghatározásánál különös figyelemmel volt a kilátásvédelemnek a hegyvidék lejtős részein folytatott építkezés speciális megítélésű szempontjaira és ebben a körben a fokozott szigorúságot igénylő, a különleges kilátást nyújtó kiemelt területek (pl. budai hegyek, a Mecsek lejtője stb.) beépítésére.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit pedig helybenhagyta [Pp. 253. § (2) bekezdés]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 875/1992. sz.)

Donor 2008.08.25. 16:54:10

Fantómas....érdekes azért ha plazat, vagy társasházat kell építeni azt nem szokták megakadályozni a "zöldek"

Visszatérve a témára.
Simán bíroságra kell vinni a dolgot, ha az értékcsökkenés bizonyítható, márpedig miért ne lenne bizonyítható, akkor azt fizetnie kell a társasháznak.

Másik. Amikor a szomszéd építkezett az építési engedélyhez csatolnia kellet a szomszédok aláírását, hogy nincs kifogásunk a tervei ellen.
Ilyen nincs már?

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2008.08.25. 16:59:21

elég sok dolgot meg lehet támadni egy építési engedélyben.

akkor fölkerül a közig hivatalba, ott kiderül, hogy szar a terv, új eljárás, megint megtámadod, el lehet játszani evvel pár évig.

utána még mindig mehetsz bíróságra is. :)

veny 2008.08.25. 17:21:03

Donor: az, hogy károd van, kevés. Törvénysértő magatartást is köll bizonyítani.


mcs: Azért mindent csak ésszel... Láttam már olyat, hogy végül a kötözködő fizetett kártérítést.

Alvarez 2008.08.25. 17:52:46

derelyegrádi szellem, látom még nem nőttél ki a szocializmusból, és a megoldást állambácsitól várod. Szigorúan az adófizetők pénzén, természetesen.

nickita 2008.08.25. 17:59:24

Zuglót már totál belepték a társasházak. nem tudsz olyan utcát mutatni, ahol ne lenne 1-2 négyemeletes. ebben az a rossz, hogy az úthálózat meg az infrastruktúra maradt a húsz évvel ezelőtti, de másfélszer annyian laknak most a kerületben. a mi utcánkban 2001-ben épült az első. de aztán a szomszédos családiházban lakó megunta, hogy folyton azt lesik az erkélyről, hogy mit csinál és ő is eladta. azon is épült egy és ez így ment sorban a dominóeffektus szerint. ma már csak 7 családi ház maradt az utcában, de ha kapnék egy jó ajánlatot, akkor én is eladnám.
-mert az utcán már nem lehet parkolni és ezért mindenki elénk parkol az előkertet letarolva
-7 éve folyamatosan építkezés van az utcában
-régen mindenkit személyesen ismertem az utcában, manapság viszont szinte senkit se
-az új házakban fiatalok laknak főként és szinte minden hétvégén buli van valahol. régen csak csend volt
szóval utálok most már itt lakni, pedig ez az a ház, ahol felnőttem

derelyegrádi szellem 2008.08.25. 18:24:05

Alvarez

Mi van?

A szocializmus és az én viszonyomat a hűvös távolságtartás (most nagyon finoman fogalmaztam) jellemzi. Meg az utálat.


De szerinted a P+R parkolókat Londonban ki építi, és tartja fenn? Magánemberek? Nem a "köz" az adókból, pl a benzinbe épített adóból. Ugyanis az erre szolgál(na).

Szerinted nekem kéne parkolót építenem, vagy a Mari néninek? Mert ha igen, akkor a Gabit nem értem. Azt mondta a főváros fog. Biztos hazudott, mert tulajdonképpen nekem kellene. Igazad lehet. :)

Te teljesen hülye vagy?

Ofélia . 2008.08.25. 18:36:26

Akire ráépül egy akármilyen lakóparknak nevezett csillagbörtön jellegü szarság azt két dolog vigasztalhatja.

Ezek a szarfaszuak előőbb utóbb úgy beépítik egymást,hogy az egóuktol és a pénzüktöl mozduni sem tudnak.

100 milliós ház 100 négyzetméter telek azon úszómedence zőld fa egy szál se csak traktorméretü fűnyíró amivel sikeresen zavarják"megőrjítik" egymást.

A szomszéd gyereke 1000 wattal hifizik 50 méterre mindenkinek csak gratulálni tudok ha ilyen helyre költözik.

Ha az illető időben eladja a kilátás miatt megvett lakását házát stb. még van rá esélye, hogy a városba költözzön.

Legalább nem kell füvet nyírni.

heliox 2008.08.25. 18:39:12

Mi Rákospalotán lakunk családilag, 120 éve. De itt is 50 éven belül olyan lesz, mint Zugló. Nekem, koromnál fogva van egy lehetséges menekülési utam: nem biztos, hogy megérem.

amondó (törölt) 2008.08.25. 18:44:47

"Szumi 2008.08.25. 15:01:18
Sajnos ez tendencia. Az összes rühös falusi kétlábú Budapesten szeretne lakni. A tendi várospatkányok meg jó közel. A "LAKÓPARK" nevű csótánytelep korunk igazi pestise. Azok a szarmadzagok nem lakni akarnak az aglomerációban, csak aludni. Ne féltsd őket óvoda, iskola szempontjából, mert ők reggel felkelnek, elviszik a kölyköket Budapestre a iskolákba, természetesen kocsival ( ezeknek a családoknak álag 3 autójuk van), utána visszamennek "haza", még zabálnakegyet, majd ismét beautóznak Budapestre, a nyües munkahelyükre. Délután hazaszaladnak, majd vissza a gyerekért, majd ismét haza, majd este megint vissza Budapestre bevásárolni, meg moziba - de lehet, hogy a mozi az egy külön út. Na ettől vannak dugók. "

Szumi meglátása tökéletesen offtopic, viszont ezt leszámítva van benne bőven igazság.

Az önkormányzatoknak miért nincs számonkérhető törvényi kötelezettsége arra, hogy csak akkor sorolnak beépíthetővé (több emeletes házzal beépíthetővé) telkeket, ha a később odaköltözőknek bölcsödét, iskolát, gimnáziumot tudnak biztosítani. Kiköltözik a picsába a sok családalapító, majd onnan a picsából hordják a gyereket máshová, mert az önkormányzat csak bekaszírozta az adókat, a tisztviselők a kenőpénzeket, de közszolgáltatásokat nem építettek.

Eredmény: a várost ellepő autótömeg és otthon maradó, karrierről lemondó anyukák, mert gyereket nincs hova elvinni.

Az is vicces, hogy kiköltözik valaki a zöldbe, hogy jó levegőt szívjon, és utána nap mint nap bejár a városba szennyes levegőt eregetve Budapest főútjain.

Ofélia . 2008.08.25. 18:48:48

heliox abszolút igazad van én sem vagyok már fiatal"reklámemberke" mi még tudunk főzni mosni és szeretni egymást akkor is ha nincs otthon a legmárkásabb strandpapucs.

A teljes összeomlást talán nem érjük meg.

Azért a menekülési út végén még kiváncsi lennék az anyagiemberkék végnapjaira.

Alvarez 2008.08.25. 19:01:12

derelyegrádi szellem
A benzinbe épített pl. jövedéki adót szerinted az autósokra kéne költeni? És miért? Az alkoholon lévőből pedig kocsmákat és detoxot létesítsenek?

Nem neked kellene parkolót építeni, hanem a befektetőknek. Persze ehhez legalább két feltétel teljesülése szükséges:
1. Az autósok hajlandóak legyenek utólag megfizetni az árát. Hogy ez mennyire irreális, ahhoz egyszer menj el a Budapesten a fizetős – nem fizetős közterület határára, és nézd meg, hogy melyiknél parkolnak egymáson az autók. Mari néni pedig miért járulna hozzá adóján keresztül egyesek parkolási költségéhez?
2. Ne legyenek Illyés Zoltánhoz hasonló elmebetegek, akik megakadályozzák az építést (ahogy történt a 6. kerületben)

Ja és azt el is felejtettem, hogy olyanok is mindig vannak, akik a benzin jövedéki adóját és áfáját akarják csökkenteni, pedig semmi közük a szocializmushoz.

Csanna 2008.08.25. 19:29:40

A károkozásnál a jogellenességet kell bizonyítani. Azzal, hogy I.r.alperes OTP. a kivitelezés során - több esetben eltért az építési engedélytől, a károkozást megvalósította.
Nem biztos azonban, hogy - jelen esetben - a tervezett társasház jogellenesen épül. Sőt szerintem ilyen előzmények után különösen vigyázni fognak, hogy minden az építési engedélyben előírtaknak megfelelően történjen. Felvetődik bennem az is, hogy a leendő társasház helyén lévő ABC miért nem zavarta eddig a tulajdonosokat? Nem értem, hogy miért fordítják a társasház bejáratát és erkélyeit a szomszédok pihenő-kertjei felé. Egyáltalán az épülő társasház ezen frontjához képest hol helyezkedik el a négy sérelmet szenvedő szomszéd? jobbra és balra? Akkor viszont nincsenek közvetlen kapcsolatban a sérelmezett erkélyekkel. Az utca másik oldalán vannak? Ha igen, akkor nem lehet szomszédjogokra hivatkozni. Jó lenne kicsit többet tudni erről. A közvetlen szomszédoknak az építésügyi hatóság még az engedélyezés előtt megküldi az építési dokumentációt 30 napos fellebbezési határidővel. Nem tudom, hogy ez megtörtént-e.

akira2 2008.08.25. 19:41:34

Kedves Veny! Muhinál a piros pont.

Nem kell jogsértőnek lennie az építtetőnek - pl. azzal, hogy építési engedély nélkül, vagy azt be nem tartva építtet - ahhoz, hogy perelhető legyen szerződésen kívül okozott kárért (ld. ptk. 100-as és a BH-k):

"Ha tehát az építési engedély birtokosa az építkezés során harmadik személynek kárt okoz, akkor az építkező és a harmadik személy között polgári jogviszony keletkezik, amelyre a szerződésen kívül károkozás szabályait kell alkalmazni. Önmagában ugyanis az a körülmény, hogy az épület elhelyezése és építési szabályoknak, illetve a kiadott építési engedélynek megfelelően történt, nem zárja ki az építtető kártérítési felelősségét. Az építtetnek az építkezés során olyan módon kell eljárnia, hogy a saját építkezésével a már fennálló szomszédos épületben, adott esetben az ingatlan egészének forgalmi értékét csökkentő károsodást szükségtelenül - ha az kellő gondosság és körültekintés mellett elkerülhető - ne okozzon."

zsoci 2008.08.25. 20:36:30

Nem igazán értem miért képzeli valaki azt hogy bele kell pofáznia a szomszédja dolgaiba. Azt épít amit akar. És akkor mi van ha ugyanoda néz a teraszotok? Talán az űrhajók is kerüljék el a felettek levő világűrt. Te simán abba a társaságba tartozol akinek azonnal fáj ha valaki csinál valamit. Ha nem tetszik költözz el.

jog-ász 2008.08.25. 20:39:28

tipikus szomszédjogi pert lehet inditani. a szomszédok nem zavarhatják a másik szomszédot szükségtelenül(ez a ptk szohasználata) a szükségtelen zavarás jelen esetben szakértői kérdés lehet, ez alapján lehet kártéritést kérni. kicsit olyan jellegü per ez is mint pl a telefontársaságok adótornyai amikor lakoházak közelébe épültek, ilyen perekben is kártéritést fizetett a telefontársaság.

RosszQtya · http://indafoto.hu/rosszqtya 2008.08.25. 20:55:27

nálunk egy nagy grundra nézett az ablak... volt katonai gyakorlótér... megszabadultunk tőlük... utána kb 15 éve felhúztak egy iskolát.. zsír... kb 3-4 éve pedig pont az ablakunk alá +1emelettel magasított házat, 14(!) méterre... hajnali 4kor még a picsa kint övült az erkélyen a telefonba! nappal megy a grillparty persze a füstöt mi szagoljuk, egyre jobb...

RosszQtya · http://indafoto.hu/rosszqtya 2008.08.25. 20:57:20

zsoci 2008.08.25. 20:36:30
Ha nem tetszik költözz el."
remélem egyszer kerülsz majd te is ilyen helyzetbe azt visszatérünk rá akkor! de ugye azt te se gondoltad, hogy aki évtizedek óta lakik valahol, majd az költözik el!?

Rézmál Ottokár 2008.08.25. 21:07:54

Az még szebb, amikor az önkormi akar úgy építeni, hogy bele a levesestányérodba, mert az úgy jó. Például a Külső Kerülő Körút a XVII-XVIII. kerületben. Remélem, nem lesz belőle semmi.

doberman 2008.08.25. 21:32:41

Egyébként -az egyik- lényeg az, hogy a legtöbb ember bunkó paraszt, aki nem törődik a szomszédaival. Már nem divat mások nyugalmát tiszteletben tartani.

csutkababa 2008.08.25. 21:34:44

HA jól értettem a bírói ítélet szövegét, akkor is fennáll pl. az intimitáscsökkenés lehetősége, ha minden teljesen törvényesen, engedélyekkel készült.
4-en vagyunk a társasházunk azon frontján, ahol tőlünkkb.8 méterre húznak fel egy 22 lakásos házat, felénk forduló erkélyekkel, szobaablakokkal. mi 2 szinten vagyunk 4-en egymás fölött, ez a ház 3szintes lesz. Erkélyünket rendesen beárnyékolja, és emellett az erkély sem használható úgy, ahogy eddig pl. napozásra, illetve behúzott függöny nélkül végiglátnak a lakásunk felén.

Mit tehetnénk? Fogjunk össze mi 4-en szomszédok? Fogadjunk ügyvédet, szakértőt? Megegyezést keressünk a kártárítés érdekében, vagy perre kell-e menni?
Véleményeket örömmel fogadnék.Előre is köszönöm.
Magáncég építi a házat egyébként.

csutkababa 2008.08.25. 21:37:31

Annyi még, hogy a 8 méter csak azért annyi, mert a mi házunk mellett fut egy garázsbeálló aszfaltcsík, és felénk néz az épülő ház mélygarázsbemenete is, ahová lehajtót építenek.

akira2 2008.08.25. 21:38:19

Alvarez,

Parkolót valóban magánpénzből és nem adóbefizetésből kell építeni, ebben egyetértünk.

De a 6. kerületi mélygarázs ügyében nem. Lehet mélygarázst építeni, de csak akkor, ha azzal nem sérülnek az ottlakók érdekei, és nem kell kivágni évszázados fákat. Nem tudom, hogy Te ültettél-e már valaha is egyetlen fát, de azoknak a belvárosi fáknak az eszmei értéke egyenként is több millió forint, de még akkor sem jogosít fel senkit arra, hogy kivágja azokat, ha megfizeti az értékét. Nem még akkor, ha csak pusztít...

Ha rajtam múlna, senki sem vehetne addig autót, amíg nem tudja igazolni, hogy van garázsa. Dániában pl. így van.

Nem állampolgári alapjog, hogy autóval járjanak az emberek, mint ahhogy az sem, hogy bárhol parkolhatnak vele. Az én házam előtt a közterületet én tartom rendben, a szomszédok tudják, hogy ha a vendégeik ott állnak meg (ráállnak az általam ültetett és gondozott növényekre), kérdés nélkül elszállíttatom a vendégeik autóját. Ezt megbeszéltük mindjárt azt követően, hogy odaköltöztek, nem is volt belőle soha semmilyen probléma...

Az én vendégeimnek a saját telkemen alakítottam ki parkolót, soha nem állnak meg közterületen, pláne nem a szomszéd háza elé....

Santesor 2008.08.25. 21:42:37

Budaörs önkormányzata is megteszi a magáét... az új szomszédnak kevés kultúrája és sok pénze van. Engedély nélkül kezdett építkezni, majd nyugodtan üvöltözött az utcán, hogy ő megvette a polgármestert is...Gratulálok a feddhetetlen politikus úrnak ezúttal is: köszönöm a pár évet és nem kevés pénzt, amit szakértőkre és perekre vesztegethettem. (Ja, átlóg a háza a telkünkre.)

jog-ász 2008.08.25. 21:53:33

hát ja, az adózási kulturálatlanság után az épitkezési kultura a legnagyobb gáz kis hazánkban

2008.08.25. 22:08:22

Hát ez szopás. Kérj elvi építési engedélyt, disznóolra a telekhatárra, 6 nm alatti beépített területtel. Ha disznó nemlehetséges akkor csirkólra. Meglátod lilul majd az ügyintéző feje.....

StopSzmog 2008.08.25. 22:45:12

Ó, te szegény levélíró :(
Nem sok jóval tudlak kecsegtetni. Lehet, hogy van ilyen-olyan jogszabály, de a gyakorlatban ez bizony szopás a javából.

Mi így jártunk a 13. kerületben:

1. (nem új) lakásvétel előtt csekkoltuk az önkormányzatnál, hogy a környéken mi épül, mi nem, mi hova van besorolva stb.

2. pár évvel később lebontották a velünk szemben lévő hangulatos földszintes-kertes házakat

3. be az önkormányzathoz, hogy mi van. válasz: semmi, semmi, nem sorolták át, ha épül is oda valami más, az nem lehet magasabb, mint a régi + maradnia kell a zöldfelületi aránynak, mi megnyugodva haza.

4. hirtelen kikerül egy tábla, hogy itt ekkora meg akkora társasház fog épülni, átadás ekkor meg akkor. HAT EMELETES.

5. újfent be az önkormányzathoz, hogy mi van. ja, bocsi átsorolták. akkor mint szomszéd vétóznánk. nem adunk hozzájárulást. körbejárjuk a környező házakat és gyűjtünk aláírást ellene. hehe, azt nem lehet, mert mi NEM vagyunk szomszéd. jogilag ugye, mert van köztünk egy utca. ez egy önmagában álló telek.

6. be is építették csurig.

7. második éve rohangálunk, mint pók a falon, de se a kilátás, se az árnyékolás, se a megnövekedett forgalom terhe (4 lakás helyén most 36!), se semmi nem elég erős érv. kártérítéshez se.

8. le vagyunk szarva

Perillustris 2008.08.25. 23:18:55

akira2, köszi, hogy ezt leírtad.

akira2 2008.08.25. 23:27:18

StopSzmog,

Ha út van köztetek, akkor is szomszédok vagytok. A szomszédság nem csak a közvetlen szomszédokat jelenti, hanem mindazokat, akik hatással vannak egymásra. Vannak közvetlen, és nem közvetlen szomszédok. Sehol sincs olyan szabály, hogy kik valójában a szomszédok, még az sincs rögzítve, hogy kiknek kell megküldeni az építési engedélyt mielőtt jogerőssé válna. Egy régi túlhaladott gyakorlat az, hogy az ÖK-ok csupán a közvetlen szomszédoknak küldi meg észrevételezésre az építési engedélyt.

akira2 2008.08.25. 23:29:37

"Perillustris · cmtv.freeblog.hu/ 2008.08.25. 23:18:55
akira2, köszi, hogy ezt leírtad."

Melyikre gondolsz?

akira2 2008.08.25. 23:43:41

Keves Mindenki, aki azt gondolja, hogy a saját telken mindenki azt épít, amit akar!

Szerintetek ugyan miért vannak építési szabályok? Miért alakult úgy, hogy a helyi építési hatóságnak engedélyezni kell bármilyen tervet? A helyi Önkormányzatnak miért kell építési övezeteket meghatározni? Miért van szükség építési törvényre, amelyben a területrendezési eljárásnak (építési szábályozásnak) szigorú - számtalan szakhatósággal és a helyiekkel történő egyeztetéssel "bonyolított" - eljárási rendben kell megtörténnie, amelyben a helyiek érdekeit messzemenően figyelembe kell venniük.

Csupán azért, hogy a helyi hatóság a saját fontosságát bizonygathassa? Vagy netán azért, hogy a házatok melleti területen még akkor se építhessek széntüzelésű vagy atomerőművet, ha egyébként a területet jogszerűen megvettem?

Mert amit Ti emlegettek (a saját telkén bárki azt csinál/azt épít amit akar), az valami ilyesmi viszonyokat teremtene...

Sajnálatra méltó, ha valóban így gondoljátok...

Sics68 2008.08.26. 00:10:16

Üdv!

Az építtető perlésével gond lehet - vigyáznod kell ugyanis az ún. "project-cégekkel": ezeket eleve azért hozzák létre ( mondjuk KFT-ként) a tulajdonosai, hogy felépítsen egy házat ... majd megszűnjön.
"Utánam az özönvíz" jeligére.

Ami működhet: a disznóól jó ötlet. Még jobb, ha elkezdesz hajléktalanszállót, melegedőt és ingyenkonyhát üzemeltetni az ingatlanodban... De ha létrehozol egy alapítványt szegény sorsú roma fiatalok segélyezésére és ideiglenes lakhatásuk biztosítására, a se kutya!
( Azt hogy Te hol fox lakni, ugyan nem oldja meg, de az építtetőnek, az önkormányzatnak meg az adott új építésű ingatlan lakóinak nagyon fog fájni a dolog, ez tuti... )

bye
Sics

kovácske 2008.08.26. 00:32:19

" Fantómas 2008.08.25. 16:36:50
Persze hogy nincsenek parkolók, meg mélygarázsok ha a zöldek meg a lebegőmunkacsapat két csomó fűszál miatt tüntet meg gátol minden parkolóépítési törekvést. A Jókai téren pár darab fa miatt akadályozták meg a mélygarázst. Ne legyenek mélygarázsok, meg P+R parkolók, mert ha lennének akkor sokkal kevesebb lenne az autó, tisztább a levegő, és közlekedni is lehetne normálisan, viszont akkor nem lenne miért rinyálni, meg pofázni hogy milyen impotens a városvezetés. "

nem a jókai térre és a hunyadi térre kell mélygarázs, hanem a nagykörút külső oldalára (de megfontolandő, hogy pl az őrs vez. téren még kijjebb meg lehet húzni az autósforgalom határát). a kiskörúton belül pedig CSÖKKENTENI kell mind a parkolóhelyek, mind az autósforgalomat megengedő utcák számát (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedésnek átadva amit az autóktől visszavesznek). üdv

Hurkada 2008.08.26. 06:55:15

Születésem óta Törökbálinton élek. Megtehettem volna, hogy beköltözök egy budaörsi lakótelepi lakásba, de mégis inkább a családi ház építése mellett döntöttünk. Ezt éltük addig is, azután is ezt szerettük volna. Élvezni a kert nyugalmát, élni az életünket. Kiszaladni egy szál pöcsben összeszedni a száradó ruhát, ha eleredt az eső. Ennek most vége lehet, mert még azt is látni lehet majd szinte az összes lakásból, hogy mit csinálok a nappalimban. Mint az a levélben is szerepel, az önkormányzat 2001-ben a közvetlen szomszédban lévő két ingatlant a korábbi III-as (családi házas) építési övezetből átminősítette TV-2-es építési övezetté. A fényképen a bal oldalon látható épület egy iskolai könyvtárépület. Délután 4-kor bezár senkit sem zavar, zavart. Az ABC délután 6-kor bezárt, hétvégén 12-kor, napközben mi is dolgozunk, ez sem zavart senkit. Az önkormnyzat amikor a nyomulásunk eredményeként egyhangúlag elrendelte a változtatási, kvázi építési tilalmat a területre gyakorlatilag elismerte, hogy az átsorolás a TV-2 övezetbe téves döntés volt. Viszont a beruházó elment a hivatalba és elkezdett perrel fenyegőzni, hogy elmegy az alkotmáynbírósághoz is, erre összeszarták az inukat és azt találták ki, hogy akkor megveszik ők a telket attól a tulajdonostól, akitől a befektető szerette volna. Tehát befektető nem is volt még tulajdonos, amikor ezek történtek, mivel csak opciós szerződése volt ami lejárt, mert nem teljesült azon feltétel, hogy az eladó prezentálja az építési engedélyt. Az eladó végül az önkormányzattal kötött szerződést, nem pedig a befektetővel. Az önkormányzat viszont lepaktált, a befektetővel, hogy jól van akkor majd te építheted meg az épületet. Gyorsan visszavonta az építési tilalmat. A területet úgy kell elképzelni, hogy van mondjuk 15-15 db telek amelyek a végükkel egymsához kapcsolódnak, a homlokvonaluk pedig egy-egy egymással párhuzamos utcára. E teleksornak az egyik végén lévő két telkét, az ABC és a könyvtár telkét átminősítették egy olyan területté, amely lényegesen intenzívebb beépítést tesz lehetővé, mint egy családi házas övezet. Én szerintem ekkor sértették meg az OTÉK II. fejezet 6. par. 2. bekezdést, mely szerint "A település igazgatási területén belüli azonos szerepkörű, jellegű, beépítettségi intenzitású területrészeket – általános és sajátos építési használatuk szerint – azonos terület-felhasználási egységbe kell sorolni.” Egyszerűen fel nem foghatom, hogy azok az emberek akik ezt a döntést meghozták nem gondolnak abba bele, hogy ha az ő telkük végébe vagy mellé odaépítenének egy 25 lakásból álló monstrumot, ahonnan 50-70 ember belebámulhat a magánéletébe, akkor ők vajon mit szólnának. Az egész esettel kapcsolatban eszembe jutott egy 2007-es blogbejegyzés Fido blogjából. Itt a link: fido.freeblog.hu/archives/2007/01/31/Tisztelt_valasztopolgar/
Az egész véresen igaz és aktuális azóta is.
Azok az emberek akik majd ideköltöznek nem tehetnek arról, hogy ilyen mocsokságot művelnek velünk az önkormányzat és egy befektető karöltve.

akira2 2008.08.26. 08:59:02

Hurkada,

Ezeknek az anomáliáknak egyszerű az oka:

Az önkormányzatoknál csupán elvétve akad egy-egy épeszű ember, aki képes volna fölfogni a számukra is betartandó törvényeket és az alkotmányossági követelményeket. A legtöbbnél egyetlen ilyen sincs. Szerinted milyen jogász az, aki éhbérért elmegy az önkormányzatokhoz jegyzőnek?

Ráadásul a törvények is "hibásak", mivel nagyon kevés esetben tartalmaznak bármiféle szankciót arra, ha valamely ÖK nem tartaná be az általad is említett OTÉK-ot vagy az Építési törvényt. Legtöbbször arra hivatkoznak, hogy a testület kollektíve dönt, nincs egyéni polgárjogi felelősségük, a felelősségük is csupán politikai természetű: ha hülyeséget csinálnak, nem kell rájuk szavazni a következő választásokon.

Csak az a baj, hogy az építésügyben elkövetett állatságok legtöbbször csupán szűk rétegeket érint, akik néhány utcával arrébb laknak, azok nem érzékelik annak káros hatásait, ha pl. tesco-parkoló vagy toronyház épül a házad mellé.... :(

Hurkada 2008.08.26. 09:19:44

Akira2
Teljesen igazad van. Azok a szakemberek akik értettek ott valamihez régen feladták a küzdelmet mert a hozzáállás olyan volt, hogy hiába akarták a törvényességet, a testület, a bizottságok leszavazták őket. Szélmalomharc. Az a szomorú, hogy egy pedagógus, vagy egy buszvezető dönt olyan műszaki kérdésekben, amiről halvány fingjuk sincsen. Hiába vanank bizottságok, amelyek előkészítik a döntéseket, ha azokban is hozzá nem értő emberek ülnek.

akira2 2008.08.26. 09:33:47

Nálunk, a családi házas övezetben összevontak néhány telket, építettek rá - egyébként az érvényes építési szabályoknál jóval magasabb, zsúfoltabb - társasházakat, és mikor rájöttek, hogy a megépített társasházakat nem is lehetett volna megépíteni kertvárosi övezetben, utólag átminősítve kisvárosias övezetté legalizálták a korábbi törvénysértéseket.

Az építtetőt perelnénk értékcsökkenés címen, de sajnos a cég már felszámolás alatt van.

Nem tudom, hogy jogi lehetőség van-e a cégtulajdonosokat vagy ügyvezetőket is bevonni a perbe, mert ha a cégnek már nincs, a tulajdonosainak/vezetőinek (nyilván a károkozást nem a cég, hanem a tuljadonosok/ügyvezetők döntése alapozta meg) nyilván van perelhető vagyonuk.

Ha annak idején képesek voltak saját anyagi haszonszerzésük közben a házam értékcsökkenését előidézni, akkor nyilván senki sem vitatja el tőlem annak lehetőségét, hogy az értékcsökkenésemet elpereljem tőlük...

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2008.08.26. 11:27:36

érdekességképpen:

az usában sok államban nincs olyan, hogy építési hatóság. a saját telkén mindenki azt épít, amit akar, mégis viszonylag ritka a családi házas övezetben a 6 emeletes.

egy olyasfajta ellenőrzés működik, hogy a lakóközösségnek kell bemutatni a terveket és ők vétózhatnak. (de ez se mindenhol van)

néha jobban tudna nálunk is működni, mint a hatósági szöttyögés.

derelyegrádi szellem 2008.08.26. 12:03:04

Alvarez

A benzinben nem csak jövedéki adó van (de annak egy részét is hasznos dolgokra kellene költeni, nem pedig pl propagandára) hanem az útalapba fizetendő is. Na, azt út-, és parkoló építésre kéne költeni mert arra szedik be a jogszabály szerint. És az autósoktól mert jellemzően ők veszik a benzint (meg gázolajat).

Az benzin adójának csökkentééséről én nem írtam, de te a minimális állam melleti elkötelezettséged miatt propagálhatod. Én azt szretném, ha már fizetem arra költsék amire szedik.

De tényleg ki is volt aki ellenzékben azt követelte hogy kormány addig ccökkentse a benzin jövedéki adóját amíg a benzin (95-ös olmózatlan) fogyasztói ára nem csökken 250,-Ft/l alá. Igen igen Ők voltak (és van közük a szocializmushoz, mert mai napig abból élnek)

Hogy Illyés (helyesn: Illés)Zoltán elmebeteg-e vagy sem nem tudom, mert nem ismerem. De te annak tűnsz mert:

1./ azt hiszed hogy egy Illés egymaga csak úgy meg tud akadályozni egy R+R parkolóépítést. Ki az az Illés, hisz ezt a rendezési terv, építési hatóság, közlekedési hatóság dönti el, nem Illés.

2./ Szerinted a VI.kerületben akartak P+R pakolót építeni? A belváros közepén??? (mert ha igen azt tényleg meg kell akadályozni)

Te tudod mi az a P+R parkoló?

Igen szerintem a hidakat is befektetőknek kellene építeni, meg utat is, meg kórházat is, meg mindent. És mindenki gondoskodjon magáról. Én benne vagyok (én jól járnék ezzel aszisztémával) DE NEM ILYEN ELVONÁSOK (OECD szerint az átlagos jövedelemből 75 %) MELLETT!

Csanna 2008.08.26. 12:28:30

Kedved Akira2,

Felszámolás alatt álló cég esetén, mind a cég, mind pedig annak tulajdonosai perelhetők.(Célszerű őket I és II.r.alperesként egyszerre perelni.) Amennyiben a cég vagyonából már nem tudná megtéríteni a kárt, felmerül a tulajdonosok mögöttes felelőssége.Szerintem ne késlekedjetek. Nem írtad, hogy bt. vagy kft. a cégforma. Ebben az esetben kifejezetten előnyös lenne a bt., ugyanis annak beltagja teljes vagyonával, míg kültagja(i)vagyoni betétjük erejéig felelnek. A kft tagjainak mögöttes felelőssége korlátolt, mint az a nevében is van, ezért magánszemélyként is csak az általuk bevitt törzstőke erejéig felelnek.

Csanna 2008.08.26. 12:48:29

Akira2,
Remélem elolvasod a hsz-t. Lényeges! Addig kell perelni, amíg a cég felszámolás alatt van! Mert első körben a cég jogképességét kell bizonyítani. Ezt a Cégbíróságról beszerzett közhiteles cégkivonattal lehet!
Most nyertünk meg egy kártérítési pert, bár nem ingatlan értékcsökkenés volt a per tárgya, de a metódus ugyanez!
Ne késlekedjetek, mert a felszámolás bármely időpontban befejeződhet! I.r. alperes maga a felszámolás alatt lévő cég volt, II-III-IV.r.alperesek pedig a cég tulajdonosai. Elérték, hogy a polgári per alatt a felszámolási eljárást gyorsan lezongorázva a céget a cégbíróság megszüntnek nyilvánította. De mivel a tulajdonosok is perben álltak, így most a jogerős bírósági ítéletet az ő vagyonukra helyeztük végrehajtás alá.

akira2 2008.08.26. 16:55:57

Csanna,

Köszi az info-t valahogy az én igazságérzetem is azt diktálja, hogy még a Kft. tulajdonosai/ügyvezetőei is perelhetőek az általuk okozott károkért. Sőt, szerintem, az ügyvezető teljes vagyonával felel, mint vezető tisztségviselő, ha ő hozta a kárhoz vezető döntést, avagy részvett benne.

A tulajdonos pedig a betétje erejéig, kivéve, ha döntési (ügyvezetési) jogköre/szerepe is volt, mert akkor a betétjén túl is felelős.

Hivatalos felszólítást már kaptak, hogy fizessenek kártérítést, és ezidőben még felszámolás alatt volt a cég. Ez is elegendő a jogképességhez, vagy a pert is el kell indítani addig, amíg a felszámolás tart?

akira2 2008.08.26. 17:02:58

A Kft. tulajdonosának/ügyvezetésének felelősségéről csak annyit még, hogy nekem pl. 5M-s Kft-m van (én vagyok az ügyvezető is), de mivel a felelősségem korlátlan, törvény kötelez arra, hogy min. 250 Milliós felelősségbiztosítással rendelkezzen a cégem. Ha ez nem volna, és kárt okoznék, aligha hivatkozhatnék arra, hogy csak 5 millióig felelek....

Vagy akkor miért is köteleznek 250 milliós felelősségbiztosításra, ha Kft. tulajdonosaként csupán a betétem erejéig felelek?

Szóval nem egészen egyértelmű számomra, hogy a Kft. korlátozott felelőssége mennyiben is jelent ténylegesen korlátot és mennyiben nem?....

Csanna 2008.08.26. 20:00:17

A felelősségbiztosítás a cég tevékenységi körében végzett munkád alapján a másik szerződő félnek okozott esetleges és bizonyított károkozásra terjed ki.
(Vannak olyan tevékenységek, amelyek gyakorlása során kötelező biztosítást kötni, pl: könyvvizsgálók, ügyvédek stb.)

A korlátolt felelősségű társaság (kft)
az egyéb okozott károkért tartozásokért elsősorban saját vagyonával felel. Amennyiben a cég vagyona nem elegendő, abban az esetben merül fel a tulajdonosa(i)/ügyvezetője mögöttes felelőssége, amely a társasági szerződésben általa jegyzett törzstőke erejéig terjed. Pl. ha nincs a cégedben semmi, ami végrehajtható lenne, Neked pedig 5 millió a törzstőkéd és valaki 6 milliót akar végrehajtani pl. egy jogerős bírósági ítélettel,vagy APEH-határozattal a cégeden, a végrehajtó a magánvagyonodat csak a törzstőke erejéig, azaz 5 millióval terhelheti meg. A Kft. ennyiben jelent korlátot, szemben a korlátlan felelősséggel bíró bt. beltagjával, aki korlátlanul saját vagyonával felel. Mindkettő mögöttes felelősség, csak abban az esetben érvényes, ha a cég nem rendelkezik olyan összegű vagyonnal, mint a követelés. Honnan veszed, hogy egy kft-ben a Te felelősséged korlátlan? A 250 M biztosítás arra vonatkozik, ha szerződéses partnerednek a teljesítés során kárt okozol.
Igen, a keresetet feltétlenül be kell nyújtani és azt csak elsődlegesen a jogképes céggel szemben lehet. Mivel az épületet a cég építette és nem magánszemélyek. Mivel felszámolás alatt van, ezért kell kiterjeszteni a cég tulajdonosaira, mint többedrendű (I-II, stb) alperesekre, mint mögöttes felelősséggel bíró magánszemélyekre/tulajdonosokra. A keresethez csatolni kell az I.r.alperes jogképességét igazoló közhiteles cégkivonatot, felszólító leveletek másolatát és minden olyan dokumentumot, amely azt hivatott bizonyítani, hogy ingatlanaitokban értékcsökkenés következett be. Amennyiben erre szakértői vélemény nincs a birtokotokban a bíróság szakértőt fog kirendelni, amelynek költségét nektek kell megelőlegezni. Amennyiben az általatok esetleg prezentált szakértői véleményt az alperesek nem fogadják el, úgy újabb szakértő kirendelését kérhetik. a perköltség a követelt összeg 6%-a, amelyet illetékben a per megindításakor a felperesnek kell leróni.
A pereskedés mindíg megfontolandó, mert adott esetben nagyon nagy pénzeket lehet bukni. Csak akkor érdemes elkezdeni, ha biztosan tudod,vagy legalább 90%-ban tudod, hogy az alpereseknek milyen ütőkártyák lehetnek a kezében. Pervesztésnél az elbukott illetéken, saját ügyvédi munkadíjon felül a vesztesnek kell fizetnie az ellenfél ügyvédi költségeit is.

akira2 2008.08.26. 20:55:47

Csanna,

Köszönöm a kimerítő választ, tehát a kereset benyújtása a mérvadó a jogképességben, nem a felszólító levél. Ha esetleg a céget azután "döntik be", hogy a felszólító levelet megkapták, de még nem adtuk be a keresetet, az szerintem kimeríti a "jogbizonytalanság" fogalmát, mert így a károkozónak nagyon könnyű kibújnia a felelősség alól. (Vagy felszólítás nélkül kellene pereskedni?)

Nem tudom, hogy az alpereseknek milyen ütőkártyák lehetnek a kezükben, honnan is tudhatnám? A károkozás tényét nem lesz nehéz igazolni, a mértékét már sokkal nehezebb lesz, mivel az - konkrét értékesítés hiányában - csakis szakértői becslésre alapozva lehetne megállapítani.

Eddig két igazságügyi szakértőtől kértünk értékcsökkenésre vonatkozó szakértői anyagot, amelyek 99%-ban az ingatlan értékével foglalkoznak, és a végén egy-két mondatban - hasraütés-szerűen - állapít meg X% ill a másik esetben jeletősen eltérő Y% értékcsökkenéseket.
Szóval nem túl meggyőzőek, ha bíró lennék, ugyancsak kételkednék a becslés szakmaiságában.

Éppen ezért a legnagyobb gondot az okozza, hogy milyen összegre indítsuk el a pert? Mert ha túllövünk a célon (én sem tudom jelenleg, hogy mi a korrekt összeg), és pl. csak a felét ítéli meg a bíróság a követelésünknek, akkor - állítólag - a pernyrtesség is csak 50%-os, azaz 50%-ban veszítettünk. Így a perköltség fele is minket terhel - ha igaz. (Mindenestre elég faramuci szabályozás ez, ha így van, eléggé távol áll a jogbiztonság követelményeitől...)

Szerinted jó, ha csak jelképes értékkel indítjuk a pert, és a számunkra kedvezőnek látszó perállás és az összegben is pontosabb előrejelzés esetén emelnénk meg a várható értékre?

akira2 2008.08.26. 20:59:37

Ja, mindkét szakértői becslésben több millió Ft-os értékcsökkenésről van szó, az egyik meghaladja a 10M-t, míg a másik alatta marad, de nagy a különbség Ft-ban is és %-ban is.

Csanna 2008.08.26. 21:05:35

A felszólító levél nem elég a jogképesség igazolásához. A jogképességet közhiteles cégkivonattal kell igazolni abban az időpontban, amikor a pert megindítod.A lényeg az, hogy amikor a bíróság átvette az iratokat, a cég még létezett.

akira2 2008.08.26. 21:19:40

Azt értem, hogy a jogképesség igazolásához nem elég a felszólító levél, ahhoz még működő cég cégkivonata szükséges. A kérdésem arra vonatkozott, hogy a fentebb említett felelősség alóli "kibújás" elkerülése érdekében olyan-e a jogszabály, hogy a felszólító levél időpontja, vagy a kereset benyújtása a mérvadó, ugyanis a felszólítás - ha nem is kötelező, de nyilván elvárható momentum... :)

Csanna 2008.08.26. 21:21:30

Szerintem alacsonyabb összegről indítsátok, mert nagyon sok lesz az illeték. A per során a felperes keresetét megváltoztathatja a pertárgy értékét felemelheti, vagy csökkentheti. Nagyon sok dolgot kell tudni biztosan. Mennyi a cég törzstőkéje, van-e a tulajdonosok nevén végrehajtható ingatlan,- vagy nagyértékű ingó vagyon. Mint ismerjük az építőipart, a klf. cégek tulajdonosai előre gondoskodnak arról, hogy semmi ne legyen a nevükön. Akkor pedig hiába az egész. Kiadtál egy csomó pénzt, megnyertél egy pert és nem tudod végrehajtani. Ilyen nagyon sok van. Ahogy leírod, talán még az önkormányzatot is perbe lehetne vonni (engedélyek, stb.)Ott biztosan van pénz. Az alpereseket pedig egyetemlegesen kötelezni a kár megtérítésére. Ez azt jelenti, ha nem tudják végrehajtani a cég tulajdonosain, akkor végrehajtják az önkormányzaton. Persze ezt nagyon körül kell járni. Csak mint ötletet vetettem fel.

Csanna 2008.08.26. 21:38:30

Azt, hogy ti felszólítottátok, nem jelent semmit. Felszólítás nélkül is lehet pereskedeni. Esetleg az ítélet indokolási részben megemlíti a bíró.. Azt meg bizonyítani úgy sem lehet, hogy a cége ellen pont azért indult felszámolás, hogy kibújjon a későbbi felelősség alól. Ezzel nem érdemes foglalkozni. A bírót sem érdekli nagyon, csatolni azért lehet. Arra jó azért, hogy bizonyítsátok, a kft-nek ekkor meg ekkor már a tudomására hoztátok hogy tevékenységével az ingatlanotok vonatkozásában értékcsökkenést okozott.

Alvarez 2008.08.27. 12:24:18

derelyegrádi szellem, látom eljutottál odáig, hogy a magántőke is nyújthat olyan szolgáltatást, amit hagyományosan az államtól várnak néhányan.

Az OECD felmérés gondolom nem az ügyvédekre alapult, mert ha már ők is 75%-ot fizetnek, mi marad a többi szerencsétlen borítékában?

derelyegrádi szellem 2008.08.27. 13:00:57


Alverez

Igen eljutottam, sőt mindig is tudtam. De én nem csak szadesz szólamokból tájékozódom így felvetem azt is, hogy minimális állam minimális adóterhelés mellett képzehető el, és ott magántársaságok a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtanak természetesen ellenszolgáltatásért.

Mo-n az adózók terhelése svédországi szintű, és olyan mértékű részvételt várunk el köz ügyeinek megoldásában ill finanszírozásában.

Majd ha 5 % lesz az adó, majd akkor lesz öngondoskodás, meg ilyesmik. (ha ez bekövetkezik, felőlem mehet)

Addig viszont a nagyon magas adóért cserébe joggal várja el a lakosság, hogy pl P+R parkolókat építsenek (persze nem a VI. kerületben mert ilyen csak a te fejedben képzelhető el). Különösen úgy, hogy a 20 éve igérgeti nekik a főpolgármesternek titulált csődhalmaz és szolgengyár.

Az OECD az átlagos jövedelmek terhelését mérte, amibe beletartoznak az ügyvédek, meg a cca 100 db szadeszes léhűtő is az állami vállalatok vezető testületeiben, mert ők az "öngondoskodást" meg a "piacot" csak másoknak propagálják ám.

Ők az államit szeretik, az adófizetők pénzéből, hogy téged idézzelek:)

süti beállítások módosítása