Szerintem az a kérdés, hogy amikor megszüntetted a szerződésedet, akkor mit írtál alá, írtál-e alá valamit. Egy normál felmondásnál mindkét fél aláírja, hogy egymással szemben semmiféle követelést nem támasztanak etc.... Ha ilyened van, akkor ugathatnak bármit...
Ha nincs akkor passz... Én nem fizetnék akkor se... Mindig lehet találni valamit, amibe lehet kapaszkodni

Mennyi ilyen történetet hallottam első kézből... kiváncsi vagyok a szakértői véleményre. Ez nem kényszervállalkozás, ha csak úgy dolgozhatsz náluk, ha kiváltod a vállalkozóit?

melyik biztosito?

Én sem fizetnék. Találtam egy anyagot, van benne sok okos dolog: www.pszaf.hu/resource.aspx?ResourceID=szabaly_allasfogl_biztositas

workoholic,

"Ez nem kényszervállalkozás, ha csak úgy dolgozhatsz náluk, ha kiváltod a vállalkozóit?"

A kérdés szvsz megérne egy próbapert, mert a biztosítók kifejezetten kényszerítik az üzletkötőket arra, hogy vállakozóként foglalkoztassák, ráadásul, mint ügynök, az adott biztosítóval kizárólagos szerződés megkötésére kötelezik a "vállakozókat", és ez a kizárólagosság kifejezetten a munkavállalók jogi státusára utal, és kifejezetten nem a vállakozási szabadság ismérve.

Amennyiben ez nem járható út, a szerződésbe való belekötés még nehezebb - habár azt talán nem lenne túl nehéz bizonyítani, hogy az egyik fél számára túlzott jogokat, míg a másik fél számára túlzott kötelezettségeket tartalmaz, tehát a szerződés nyilván nem két egyenrangú fél által szentesített megállapodás -, mivel a jutalék nyilván nem jutalékelőleg, amely végérvényes akkor jár, ha a 13. ill. a 25 hónap díját is rendezte az ügyfél.

kérdés mit írtál alá amikor elmentél a cégtől?
"azt mondta, hogy a megbízási szerződésemet ne mondjam még fel, mert ha lesz állásom, akkor majd kiváltom a vállalkozóit, és dőlni fog a lé."

itt már gyanút kellett volna fogni, hogy átbaszás lesz a vége. ha meg akarod szakítani az együttműködést, a szerződést is meg kell szüntetni, nincs mese.
ne legyenek kétségeid, a biztosító (mindegyik) vaskézzel fogja behajtani rajtad a "tartozást", bíróságon ha másképp nem megy, illetékkel és ügyvédi munkadíjjal tetézve.

aminek talán lehet némi haszna, hogy a sztoridat így ahogy itt fent (esetleg részletesebben, helyek, időpontok és személyek pontos megjelölésével) panaszként írd meg a PSZÁF-nek.

jah, és a legtöbb biztosítótársaság a csúcsvezetők kivételével az egész értékesítését kényszervállalkozásokkal oldja meg, egyszerű üzletkötőtől igazgatói szintig.
lehetne próbálkozni ellenük, de ahol a pénz ott az igazság. és tippre azt mondom, hogy a biztosítónak több pénze van, mint akármelyik ügynöknek.

Lehet, hogy az is városi legenda, de hamár itt vagyok megkérdezem: úgy tudom, ha számodra különösen előnytelen szerződést írsz alá, akkor az semmisnek minősül? pl. ha aláírom, hogy eladom a házam 1 forintért, vagy a szomszédom megverhet minden reggel, stb. Ha aláírom, hogy visszafizetem a fizetésem, miután elhagyom a "munkahelyem", az nem súlyosan előnytelen rám nézve?

Workoholic: en nem vagyok jogasz, de szerintem az egyik felnek sulyosan hatranyos szerzodest akkor erdemes tamadni, ha az alairasra kenyszeritettek. De ez csak az en logikam, ami, mint szamomra kiderul, a magyar jog- es egyeb rendszerek utvesztojeben teljesen haszontalan

a 90es évek nagy biztositási csalásai után vezették be a biztositók, hogy ugy alkalmaznak ügynököket, hogy a megbizási szerződés mellékletébe beépítették az ún. jutalék visszairás intézményét. erre azért volt szükség mert az ügynökök tömege kötött ugy biztositást rokonnal, ismerőssel, hogy megkapta utána a jutalékát, majd a rokon ismerős egyszerüen nem fizette a dijat és a biztositás egy két hónap mulva megszünt, a viszonylag magas összegű jutalék viszont az ügynöknél maradt.

no ez ellen találták ki a jutalék visszairást, ami azt jelenti, hogy megköti az ügynök a biztositást és ha az megszünik általában egy vagy két éven belül, akkor a jutalék egészét vagy egy részét a biztosito visszaköveteli- ha még ott dolgozol náluk akkor az aktuális havi jutalékból levonja, ha már nem akkor ált.ban perben érvényesiti.

a gond az hogy a jutalékszabályzat a biztosito és ügynök közötti megbizási szerződés részét képezi, azt aláirja a vállalkozó, tartalmát megismeri, nem kényszeriti senki arra hogy vállalkozzon.

két köre van az ügynököknek: akik pl munkahely elveszétse után gyorsan kell hogy pénzhez jussanak és kényszerből vállalkozóit kiváltva beállnak egy biztositóhoz, ahol csak tudnak kötnek biztositást(sokszor komolytalan ügyféllel, ismerőssel, rokonnal) megkapják a jutalékot, igy megoldodik átmenetileg az anyagi problémájuk, de mivel nem gondozzák a biztositást(értsd ez alatt,ha az ügyfél nem fizeti a dijakat, nem járnak az ügyfél után, nem ajánlanak kedvezőbb lehetőséget, csak hogy megtartsák az ügyfelet)- a szerződések ha megszünnek egy két éven belül a jutalékot bizony vissza kell fizetniük.

a másik ügynöki kör aki professzionálisan csinálja, ez a szakmája, náluk nagyon ritka a jutalék visszairás, mert épp ez a dolga egész nap, hogy fenntartsa az ügyfelek biztositását.

nem igazán lehet ez ellen tenni, sok ügy volt már, a biroságok kötelezik a jutalék visszafizetésére az ügynököt, a megtévesztés, tisztességtelen feltétellel is probálkoztak már, de azért itt látni kell, hogy nem egy kényszerszerződésről van szó, és addig amig a jutalékot kapja az ember, nem jut eszébe senkinek hogy érvénytelen a szerződése..

"amig a jutalékot kapja az ember, nem jut eszébe senkinek hogy érvénytelen a szerződése.."

Dehogynem. De mit tudsz tenni, élni kell valamiből. Nem azért jössz el, mert összeszedted a sok jutalékot a rokonaid után, hanem mert annyi adósságod lett a vállakozói miatt, és a napi 10-14 óra munka nem térül meg, felemésztik a költségek.
Ha neked bajod van a munkahelyeden, te is észreveszed, és később el is jössz, csak nem köteleznek még többszázezret befizetni a kasszájukba.

A levélíró miatt ment tönkre a MÁV biztosító is!!! :)))
Tessék visszafizetni szegénynek a jutalékot!!! :)))

akkor is sajnos ezzel számolni kell, gondolom aláirás előtt azért csak elolvassa mindenki a szerződést, vagy meg kell próbálni mást vállalkozni

annyit tudok azért tanácsolni mert be szokott jönni, hogy lehet fizetési könnyitést, részletfizetést kérni, néha még engednek is el a jutalékvisszairásból a biztositok, meg kell próbálni egyezkedni velük

Ha megírnád, melyik cég, lehet, hogy tudok segíteni. R.

Én ilyen ügyben nyomozok, úgyhogy sok esélyed nincs azt most megmondom..

meglehetősen közelről láttam sok ilyen ügyet.
amit jog-ász leírt nem a 90-es évek végén, hanem napjainkig is jellemző, még mindig nagyon sok az olyan üzletkötő, aki pontosan ugyanezt csinálja.
a jutalékról annyit, hogy ez minden esetben jutalékelőleg, éppen ez az alapja a biztosító részéről a visszakövetelésnek. ez kb azt jelenti, ha jól emlékszem, hogy a biztosítás ugye alapesetben 1 évig érvényes (nem-élet üzletág), és a jutalék az éves díj függvénye. mivel a legtöbb ügyfél havonta/negyedévente fizet, ezért a jutaléknak a befolyt díjjal arányos része "jár" valójában, a többi akkor, ha a teljes éves díj befolyt.
jelen esetben gondolom inkább életbiztosításról van szó, mivel itt jelentős a jutalék(előleg) 9sszege, sok esetben akár 1 évnyi díjat is elér. belátható, hogy ha még ennyi sem folyik be, akkor a megszerzett jutalék igazából nem jár, hiszen azt a biztosító elvileg nem az ügyfél megszerzéséért fizeti, hanem azért, mert hoztál egy olyan ügyfelet, aki 10-20 évig minden hónapban egy fix összeget fizetni fog.
a kényszervállalkozásról: régebben egyrészt nagyon sok üzletkötő sírt-rítt ha a munkavállalói státusz szóba jött, mivel általában ekkor alacsonyabb a jutalékkulcs (a járulékok miatt), saját vállalkozásnál viszont ugye a trükközések miatt több maradt a zsebben. személy szerint nagyon kevés olyan üzletkötővel találkoztam, aki maga szeretett volna munkavállalásra váltani. másrészt a képzettségi követelmények miatt elkezdett visszaszorulni, mivel munkavállaló üzletkötőnél nincs szükség felsőfokú/BOI végzettségre, így a biztosítók is elkezdték preferálni

még annyit, hogy ha látszik, hogy a többi ügyfeled rendben van és nem csalás hanem pech volt, akkor érdemes lehet megpróbálni a méltányosságot. biztosítója válogatja, van aki nem megy annyira utána a követeléseinek, de van olyan is aki szó nélkül beperel, nem tudom melyikhez van szerencséd

jog-ász,

"a gond az hogy a jutalékszabályzat a biztosito és ügynök közötti megbizási szerződés részét képezi, azt aláirja a vállalkozó, tartalmát megismeri, nem kényszeriti senki arra hogy vállalkozzon."

Ez nem egészen volt így a 90-es évek elején, amikor még alkalmazottak voltak az ügynökök, és amikor bevezették a vállalkozóira való átállást, akkor bizony kényszerítették rá őket, hogy kössenek vállakozói szerződést a munkavállalói helyett. 1-2 nyugdíjas kivételével a többezer ügynökből mindenkit erre kényszerítettek egyes társaságok.

Az elég nagy kényszer, hogy aláírod, vagy mehetsz az utcára... Azóta is bárki megnyeri a munkaügyi pert, aki megtámadja a közös megegyezést utólag azzal, hogy természetesen kényszerítették...

Az az érdekes, hogy a kényszervállalkozásokat a biztosítók kezdték, aztán más iparágak is átvették, mára pedig csupán a biztosítók mentesek a moratórium alól, hogy a kényszervállakozókat újra alkalmazásba kell helyezni...

redcard,

A beperelésnél hallottam durvábbat is. Volt ügynökét (Bt.) be sem perelte a jutalékvisszaírással, egyszerűen levonta a magánszemély életbiztosításának visszavásárlási értékéből....

Ugyan már Redcard! A jutalék kb. az éves díj 100-130%-a, amit előre(!) kifizetnek a mai napig is. Gondolkodjunk kinek nem éri meg csalni?? Arról márnem is beszélve, hogy az adott évre vonatkozó tervet (állomány növelés) teljesíteni kell, a veszteség meg majd csak a következő évben jelentkezik. Plussz a brókernek, üzletkötőnek a "tartója" és annak a főnöke és annak főnöke.. stb. jutalékot kap a "sikeres" üzletkötés után! Akkor miről is beszélünk??

Mivel jómagam több, mint egy évtizedet eltöltöttem hasonló intézménynél, így véleményem tapasztalatokon és sok háttérismereten alapul.
A helyzet az, hogy szerzési jutalék is általában az után jár, ha az ügyfeled folyamatosan fizeti a díjat. Igazából ha befizet egy ügyfeled az általad kötött biztosítására 2 havi díjat, akkor Neked a jutalék 2/12-ed része járna szerzési jutalék címén (az első évben). Ha megnézed a legtöbb vagyonbiztosításnál ez így is van, kivéve a lakossági módozatokat (lakásbiztosítás), de a legtöbb cég az autóbiztosításoknál is már ezt az elvet alkalmazza. Ám mivel nagy a verseny az ügynökökért, a biztosítók meg nagyon nem tudnak megegyezni, ezért a legtöbb lakossági módozatnál nem alkalmazzák, ezt az ún. porlasztott jutalékos elvet, mert akkor hosszú időbe telik, mire normális mértéket eléri a fizetésed. Helyette úgymond előre megfizetik Neked a teljes szerzési jutalékot, feltételve azt, hogy az általad kötött biztosításokat az ügyfelek rendben fizetni fogják. Ha mégsem ez történik, akkor jön a visszaírás intézménye, amikor az úgymond meg nem szolgált jutalékot kell az ügynöknek visszafizetnie. Ezt az elvet a megbízási szerződés tartalmazza. Ugyanez a szerződés azt is tartalmazza, hogy ezt követően a szerződés fenntartásáért is fizetnek jutalékot, a 2. évtől kezdődően valamennyi ideig.
Sajnos a visszaírás visszafizetésétől nem mentesülhetsz, a magyar bíróság könyörtelenül ellened dönt. Van olyan szerződés-típus, ahova még azt is beleírják, hogy a megtérítési kötelezettséged akkor is fennáll, ha nem kapsz intervenciós listát.Ennek korrektségét nem kívánom minősíteni.
Azt tanácsolom, hogy próbálj meg egyezkedni volt cégeddel. A legtöbb helyen a tartozás egy részét elengedik, a maradékot meg engedik részletekben visszafizetni.
Hasonló kérdés, amelyet nem kívánok most részletesebben kifejteni, hogy mi lesz annak az állománynak a sorsa, amelyet ügynöki munkád alatt összehozol, és távozáskor otthagysz. Az fial a biztosítónak, Neked mégsincs jogod ennek hasznából részesedni.

Yogi,

Sőt, az életbiztosítási piac sajátosságai miatt, egyes ügynökcégek már 150-160%-os jutalékot kapnak az éves díj után, akár az első havi díj beérketzését köcetően...

Ha jobban belegondolnának az ügyfelek, hogy pl. egy 20 éves szerződésük első másfél-két évnyi befizetését lenyeli a biztosító, úgy már elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy ez bármelyik ügyfélnek megéri... :(

Mit gondolsz, miért nincs egyetlen aktuáriusnak ilyesmi életbiztosítása?

negyvenes,

"Hasonló kérdés, amelyet nem kívánok most részletesebben kifejteni, hogy mi lesz annak az állománynak a sorsa, amelyet ügynöki munkád alatt összehozol, és távozáskor otthagysz. Az fial a biztosítónak, Neked mégsincs jogod ennek hasznából részesedni."

Azt biztosan tudod, hogy ez csak nálunk van így, tőlünk nyugatabbra a távozó ügynökök eladják a fiatalabbaknak a "praxis"-t, amely pl. jól jön a nyugdíjbamenők esetében.

Nekem is volt szerencsem egy Gyu... Csaba nevu fazonhoz, sajnos biztositotol jott at hozzank. Par honap, sok kotes, aztan eltunt, de ugy, hogy nem is lehetett elerni - lelepett. Es elkezdtek visszairni a szerzodeseit. A sztornotartalek gyorsan elfogyott, uj szerzodes ( es jutalek ) nem volt.. es folytatta egy masik cegnel.

Lenne otletem, hogy az ilyen fergekkel mit kene csinalni, es ebbol nem a fizetesebol valo letiltas a legdurvabb..

A postolo eseteben nyilvan nem errol van szo, de tenyleg latni kell a masik oldalat is a dolognak. O meg sajnos igy jart..

negyvenes, pontosan ezt írtam én is.
yogi, pont ez az, hogy megéri csalni, de nem feltételezem a posztolóról, hogy csaló. abban is igazad van, hogy az üzleti vezetők gyakran "nem veszik észre" az ilyen ügyleteket (prevenció, persze), mivel a felüljutalékokat, prémiumokat már kevésbé írják vissza

akira, jó esetben az otthagyott állományt átveszi más ügynök a speratív jutalékért és az neki fial, rossz esetben hagyják ahogy van és akkor 1. az ügyfél marad, a ki nem fizetett jutalék meg nyereség (rövidtávú gondolkodásra valló rossz megoldás) 2. ügyfél lelép és nincs haszna a biztosítónak

Alig győztem elolvasni, köszi a sok észrevételt.

Citroncs: Generali Providencia, remélem ebben tudsz segíteni. :)
jatatita: Én nem találtam a linkben olyan részt, ami erre vonatkozna. :(
Teker: És abból nem lehet bajom, ha a biztosító tudomására jut a PSZÁF-nek írt panasz?
Redcard: Igen, valószínűleg az lesz, hogy megpróbálok egyezkedni a hölggyel aki ennek az ügyintézője.
És valóban jól látod, 1.8 milliós állományt csináltam ezeknek, 2 életbizti bedőlt, hát istenem. A háztartások mai anyagi helyzetében ez benne van a pakliban, sajnos.

Johnny B.

A lényeget leírta "negyvenes", nagy valószínűséggel vissza kell fizetned a jutalékot. /Így, látatlanban/ Másrészt, kizárólagossági szerződést kötni egy vállalkozóval, a biztosító részéről elég nagy hiba, mert ezzel egyszerűen
bizonyítható a tényleges munkaviszony. Azt gondolom, ha a személyes egyeztetésen /ha lesz ilyen/, egy kollégával jelensz meg, kedvezően alakulnak majd a dolgaid.

Sajnos tudom miről írtál. Én a Generáli Budapest Biztosító kezdetétől dolgoztam ott. Addig egy korrekt biztosító volt. Amikor a Providenciával fuzionált ez olyan gáz biztosító lett, hogy ott is hagytam. Jelentős állományomat is ott hagytam és hasonlóan jártam mint te. Csakhogy én alapítottam egy szakszervezetet aminek az elnöke voltam. Minden módon akadályozták a munkámat, mivel felhívásokat intéztem, hogy ne váltsák ki az üzletkötők a vállalkozóit, mert ez kényszervállalkozás. Ezenkívül ne írják alá a szerződések ezen formáját. Ezek szerint ez 7 év elteltével se változott. Nálam az OTP felé jelezték a visszaírást és az át is utalta annak ellenére, hogy én ilyen gáz szerződést nem írtam alá. Persze ezt a pénzt az OTP bukta, azóta sem náluk vagyok. Kértem mutassák be a szerződést és azt, hogy én ilyen szerződést aláírtam. Nem tették, hát így jártak. Ha én nem kapok jutalékot kilépés után akkor én sem fizetek nekik semmit. Egyéb ként ott a Generálinál az a gond, hogy a dolgozók tűrnek és nem fognak össze. Ha összefognának nagy változás lehetne, bukna egy pár undorító emberhajcsár vezető.

Természetes, hogy a biztosító tudomására jut a panaszod, ez ugyanis a dolog lényege. A PSZÁF elküldi a biztosítónak, aminek van 30 napja hogy kivizsgálja és helyretegye a panaszodat. Minderről tájékoztatnia a PSZÁF-et a 30 nap leteltével.
Mitől félsz, nem hiszem hogy bármelyik nagy multi bérgyilkost küldene rád :) és ahogy kiolvastam a posztodból nem kívánsz a továbbiakban ezen a pályán tevékenykedni.

No, én is hasonló cipőben vagyok, csak nekem euróban kéne tejelnem az ING felé, mert annak idején (nyilván önként és dalolva...) vállalkoztam...
A kérdésem az, hogy mi történik, ha nem fizetem vissza a dolgot?
Nem mintha tudnám, mert nincs is semmim...

"miért nincs egyetlen aktuáriusnak ilyesmi életbiztosítása?"

azért jópár biztosító munkavállallói kedvezménnyel, azaz jutalékmentesen köthetnek biztosítást, azaz akad azért aktuárius, aki kötött már magának életbiztosítást...

Ezeknek? : „Azt gondolom, ha a személyes egyeztetésen /ha lesz ilyen/, egy kollégával jelensz meg, kedvezően alakulnak majd a dolgaid.”
Ezt hogy érted pontosan?
Teker: „A PSZÁF elküldi a biztosítónak, aminek van 30 napja hogy kivizsgálja és helyretegye a panaszodat.” Igen, ez a gondom, mivel ahogy olvasom a kommenteket, jogszerű a követelés, ha nem is etikus.
Wmiki: Sajnos, ha olvasod a hozzászólásokat, nem egyszerű az ügy. Én sem kívánok bíróságra járni, ezért a biztosítónak kell levelet írni, hogy tekintsenek el tőle, mert (pl.:) a szerződéseid nagy része él, nem csaló vagy, hanem egyszerűen pech hogy így alakult, nem tudod visszafizetni mivel ennyi jövedelmed van, stb, stb.

Olvastam, írtam nekik levelet, de nem volt különösebb reakciójuk.
Egyelőre semmi hír...

Szerintem vissza kell fizetned, mert mindenhol igy van. Gondolj csak bele, az összes haverod beszerveznéd, megkapod a jutalékot, aztán kilépnek. De 120,000Ft? Mennyi ember után kaptál ennyi jutalékot? Ez legalább 10 ember :) Vagy az összes ügyfeled visszamondta a biztosítását? Az is lehet, hogy a valóságban másik ügynökök nyúlták le az embereidet (sőt biztos), mert minden ügyfélnek egy valamilyen ügynökhöz kell tartoznia.

igy jár aki ügynöknek megy. tenyéssz inkább mosómedvét !

A történetem '93-ban kezdődött, nem tudtam két kis gyerekkel elhelyezkedni, jól jött a lehetőség, hogy elmehetek biztosítási tanácsadónak.
Alkalmazotti formában indult a dolog, tiszta jutalékos rendszerben, 2 éves jutalékvisszaírással. Aztán 1994-ben egyik napról a másikra vállalkozókká kellett lennünk...., ha nem tetszett, mehetsz, ahova akarsz.
9 évig dolgoztam a biztosítónál, nem átutazó ügynök voltam, nem családtagokkal kötöttem szerződéseket, -nincs is annyi, hogy 9 évig bírni lehessen velük a kötési teljesítményt.
Aztán közben folyamatosan változott a jutalékszabályzat, kitolódott 3 évre a visszaírás. De dolgoztam becsülettel, gondolván, hogy a munka meghozza gyümölcsét. Volt olyan, hogy hónapokig minuszos fizetésem volt, mert cégek mentek tönkre, az emberek nem tudtak rögtön elhelyezkedni.
Napi 12 órában ápoltam a meglévő ügyfeleimet, de pénzt én sem tudtam nekik adni.
A vállalkozói költségek emelkedtek, minuszból nem tudtam fizetni.
Aztán újabb szigorítások, visszamenőleg 3 évre minőségi mutatók ellenőrzése, természetesen visszaírásokat hozva maga után.
Ekkor volt 2002.
Felmondtam, pontosabban felbontottam a vállalkozói/megbízási szerződésemet.
Az ügyfeleim többsége teljesen magára maradt, nem volt, aki átvegye őket, sőt a vidékiekkel egyáltalán nem foglalkozott senki.
És akkor jöttek az értesítések, hogy ennyi meg ennyi /összesen kb. 10 szerződés,- volt ,ami már 2 éf fél éves volt/ felmondásra került, fizessem vissza a jutalékot. Közben hívtak az ügyfeleim - akikkel egyébként a mai napig jó a kapcsolatom - , hogy nem kaptak csekket, hiába jelezték , senki nem kereste meg őket.

Minden egyes számlalevél után ellenvetéssel éltem, amire természetesen nem válaszoltak.
Az ombudsmani hivatalhoz is fordultam - az emberi jogi és az esélyegyenlőségihez -, akik sajnálattal közölték, hogy joga van a biztosítónak visszakérni a jutalékot, bár emberileg nem megérthető az eljárás.

Ezt is elküldtem, hát ha....
Válasz persze nem érkezett, nem álltak velem szóba./"Csak" 9 évig voltam kollega/
Aztán eladták a tartozást egy behajtó cégnek, akik viszont már leereszkedtek hozzám, ők egyezkedtek a nevemben a biztosítóval és most ott tartok, hogy 4 éven keresztül, havonta törleszthetek.
Hát ennyi, sok kitartást!

Blügy-blügy: 2 biztiről van szó.
Soha93: Ha ilyen konstrukciót sikerül kiharcolnom, akkor még azt mondom, hogy visszafizetem, és vegyenek rajta gyógyszert.

Ez 4 év kemény harcának az eredménye, rengeteg ellentmondást kell ajánlott levélben küldeni, nem szabad megijedni, hogy bíróságot ígérgetnek, mivel az ellentmondásra nem válaszolnak 30 napon belül. Az egészségem ráment, az idegeim kivannak és a postán állandó kuncsaft voltam, már előre adták az ajánlott blankettát...
Ha ez jó eredménynek számít????
A tőketartozásból - egyébként - nem engedtek el semmit, csak a behajtó céggel való egyezkedés után a 4 év kamatait.

Üdv!

Blügy-blügy, te most hülye vagy ? 120 ezer, ez élet-üzeltában egy esetleg két(soványka) szerződés jutaléka.

***

JonnyB hülye volt, több okból is.

Először is: tudhatta volna, hogy szoktak lenni felbontott szerződések - nem kell ehhez "havert beszervezni", a mai gazdasági helyzetben (nem mindha az elmúlt 20 évben bármikor más lett volna a helyzet ) sanszos, hogy néhány ügyfélnek megváltozik az anyagi helyzete (érts munka nélkül marad, hosszú távra) és nem tudja fizetni a díjat, netán fel is mondja a szerződést. Szóval ha tudja, hogy szoktak lenni olyan szerződések, amik análkül is megszűnnek, hogy ott bárki hibázna ... és tudja azt is, hogy mit írt alá ... akkor talán célszerű lett volna nem elkölteni az összes zsét, amit a megkötött szerződéseiért kapott, hanem 10 szerződésenként úgy kettőnek a jutalékát félrerakni, számítva az elkerülhetetlen visszaírásokra. ( Illetve ha lenne melója JonnyB-nek, akkor végül is ki tudná csengetni abból is ezt az összeget... hmhm, nem azt tanítják "pénzügyi tanácsadóknak", hogy bizonyos készpénz-tartalékot érdemes képezni és tartani nem várt szívásokra (élethelyzetekre, kiadásokra... ) ?

A másik hülyeség amit JB. elkövetett, az az volt, hogy egyáltalán beállt biztosítási ügynöknek. Ez, különösen az "élet-üzletág" nagyon húzós... 30 emberből aki elkezdi fél év múlva jó ha egy marad a páston. Húsz-egynéhányan pár hónapon belül belátják, hogy ez a dolog nem nekik való ... egy-két csóresz pedig fél évig, egy évig próbálkozik, aztán dől ki avagy be.

Mi a jó ebben a biztosítóknak ?

Először is: a cégek nem kockáztatnak semmit, csórikámmal kifizettetik a saját képzési költségeit ... aztán pedig olyan szerződéseket íratnak vele alá ( lásd a jelen esetet ) amiből a cég rosszul nem kerülhet ki.

A csóresz főnőkei is jól járnak, még akkor is, ha a muksó teljesen reménytelen, Ezeseteen a főnökei látszólag veszítenek némi belerakott időt+munkát, de ez kell, szokásos "üzleti kockázat". Különben is megtérül nekik azon, hogy a csóresz ismerőseit/címlistáját ők járják végig a csóresszel, és kötnek néhány biztosítást ... vagy a csóresz helyett, hogy oktassák neki, hogy így kell eztet ... vagy a csóresz köti, és ők a maguk szuper-jutalékát kapják majd meg ezek után.

JB. nem volt ennyire teljesen reménytelen: a fentiekből kitűnik, hogy összeszenvedett néhány soványka szerződést. Annyit nem, hogy az egész megérje neki: a bruttóból kurva sok zsé jön le, mire nettó lesz, és a mókának vannak tényleges költségei is. ( Telefon, utazgatás költségei, "üzleties megjelenés", képzési költségek ... ) .... Az olyan emberek, mint JB azért érik meg a cégnek és a közvetlen főnökeinek, mert "hozza" a maga címlistáját, ismerőseit ... reménybeli "ügyfélkörét". És ha nem mind teljesen csóró... akkor vélhetőleg lesz belőlük néhány szerződés.

Na mindegy, szóval ebben nem is a 120 k HuF a durva amit most JB bebukott hanem az a sok hónapnyi meló, amit belerakott ... és amiből neki nem lett sok haszna, sőt... JB, számolj utána, hogy mivel jártál volna jobban anyagilag:
- ha a cégnél töltött idővel, beleszámítve minden evvel kapcsolatos bevételedet és kiadásodat
- vagy pedig avval, ha mindezen idő alatt végig otthon ülsz és a faszodat pöpecesíted, és havonta felszedet azt a 25-30 ezer forintos szociális segélyt/"jövedelempótló támogatást".

--- Én így látatlanban az utóbbira fogadnék :-) ---

Neki már mind1, ez egy közepesen drága tanulópénz volt. Mások remélhetőleg okulnak az esetből...

bye
Sics

ps:
Az egy nagyon érdekes móka, hogy belekötni a szerződésbe, hogy az burkolt munkaviszony... ha ez sikerül (megérne egy próbát!) az asszem jócskán változtatna JB visszafizetési kötelezettségén. De ehhez egy nagyon jó ügyvéd/ügyvédteam kellene ...

Igazság szerint sokszor tele van a faszom a mindenféle jogvédőkkel. A buzik felvonulási joga is bír fontossággal, elismerem ... de az, hogy különböző cégek/szervezetek a joggal (vissza)élve miképp szívatják a velük szemben jogi eszközökkel fellépni (még akkor is képtelen) kisembert (ha annak sanszor, hogy igaza van) ... ez érne meg egy komolyabb kört a civil jogvédő szerveződésektől!

Az én apám nyugdíjasként lett biztosítási ügynök. Ő nem megélhetési problémák miatt választotta ezt a szakmát.

Gazdasági igazgatóként ment nyugdíjba, rengeteg kapcsolata volt, az általa kötött szerződéseket valószínűleg a mai napig fizetik az ügyfelek, talán egyszer volt jutalék visszaírása.

Ennek ellenére az egyik biztosítóval igencsak összeveszett.

Amikor odakerült, egy másik (kilépett) ügynök állományát kapta meg, de a szerződés szerint csak 3 hónapra járt neki állományápolási díj, annak ellenére, hogy 3 hónapon túl is ő tartotta a kapcsolatot a régi ügyfelekkel.

A biztosító csak úgy akart szerződést kötni, hogy bizonyos költségek megtérítésére kötelezte (természetesen a kifizetendő jutalék terhére).

Ilyen volt a könyvelési díj (???), mely igen szokatlan akkor, ha az egyik szerződő fél maga a biztosító, a másik pedig egy egyéni vállalkozóként tevékenykedő ügynök. Különösen azért volt felháborító, mert az apám és én is könyvelők vagyunk, tehát semmi szükség nem volt arra, hogy másnak ezért fizessünk.
Na, ezt a problémát még sikerült megoldani, mert az apám nem csak a bizt.ügynöki tevékenységét folytatta a vállalkozás keretein belül, hanem mást is....

Ott volt a telefonköltségek megtérítése.
Az apám mindig a saját mobiltelefonját használta (nem a biztosítótól kapta, a számla is a saját nevére jött), mégis minden hónapban kellett fizetnie 5-10 ezer forintot a biztosító részére.

Vagy vegyük a rendszeres összejövetelek költségét (evés-ivás, jópofizás). Erre is fizetnie kellett - szerződésen kívül - havi többezer forintot, és még számlát sem kapott róla! Az ügynökök által befizetett összegek nagyrészét egyszerűen lenyúlta a helyi csop. vez.

A kaput az tette be, amikor egy (az előd által hozott) ügyfelet sikerült rábeszélni egy magasabb öszegű szerződés megkötésére, és a jutalékot a biztosító nem fizette ki apunak! Megjegyzem: az elődjének sem, tehát ez tiszta haszon volt a biztosító számára...

Ekkor igazolt át apu egy másik biztosítóhoz.

Szics68:
Elég érdekes a kommented, biztos csak a stílusod ilyen, viszont néhány momentumot kiragadnék.

> ...akkor talán célszerű lett volna nem elkölteni az összes zsét, amit a megkötött szerződéseiért kapott, hanem…
Ha figyelmesen olvasol, rájönnél, hogy nem volt annyi, hogy abból félre is tudjak rakni. Hitelt vettem fel, hogy fizessem az utolsó 3 hónapban a járulékaimat.

>…hmhm, nem azt tanítják "pénzügyi tanácsadóknak", hogy bizonyos készpénz-tartalékot érdemes képezni és tartani nem várt szívásokra (élethelyzetekre, kiadásokra... ) ?
Szívből örülök neki, ha te tudsz képezni tartalékot. A biztosító után visszamentem tanítani, ami arra volt elég hogy valamennyit törlesszek a felvett hitele(i)mből, és épphogy eléldegéljek „ebben a kis lyukban, amit én csináltam a két kezemmel”.

> JB. nem volt ennyire teljesen reménytelen: a fentiekből kitűnik, hogy összeszenvedett néhány soványka szerződést.
Ha nem esett volna le, a becsületes, családi életemet feláldozó munkámról beszélsz. B+.

> Az egy nagyon érdekes móka, hogy belekötni a szerződésbe, hogy az burkolt munkaviszony... ha ez sikerül (megérne egy próbát!) az asszem jócskán változtatna JB visszafizetési kötelezettségén. De ehhez egy nagyon jó ügyvéd/ügyvédteam kellene
Ezt vállalja vajon a referenciáért egy ügyvéd?

Annyira emlékszem még viszont, hogy aláírattak velünk egy albérleti szerződést, miszerint az ügynökök béreltek egy részt a biztosító irodájában, ezt ki is számlázták nekünk minden hónapban (jelképes össszeggel). Ez a munkaviszony kérdésében jelent valamit?

JohnnyB
Az egy nagyon érdekes móka, hogy belekötni a szerződésbe, hogy az burkolt munkaviszony... Annyira emlékszem még viszont, hogy aláírattak velünk egy albérleti szerződést...
+kizárólagosság, stb.
Tény, hogy ez színlelt szerződés, melynek összes anyagi vonzata sokszorosan meghaladja az általad visszatérítendő jutalékot. Tehát, ismét azt mondom, kommunikálj velük.

akira

azért nem lehet ebből munkaügyi pert nyerni mert nem munkaszerződéssel hanem megbizási szerződéssel vállalkozoként foglalkoztatják az ügynököket, polgári peres biroság előtt meg mindjárt az a kérdés, hogy miért ir alá valaki szerződést ha elolvassa és nem felel meg neki, vagy ha nem olvassa el, akkor meg tényleg miért irja alá- magyarul oda jutunk mint az elején, munkaviszonyban sokkal védettebb a dolgozó és nagyobb esélye is van, mert alá fölé rendeltségi viszony van munkaviszonyban, de az olyan polgári jogi jogviszonynak számit mint ha bármilyen polgári jogi szerződést kötnél, nincsa alá fölé rendeltség, nem kényszerithet a biztosito semmire, ha nem tetszik az üzletszabályzata nem vállalkozol tovább..ezért javasoltam egy méltányos részletfizetést fizetési halasztást vagy akár elengedést is részben..

jog-ász,

Azt nem mondtam, hogy munkaügyi pert lehet ebből nyerni, csak azt, hogy komoly esélye van annak, hogy a vállalkozási szerződést színlelt munkaszerződésnek minősíti a bíróság. Ha ez valóban megtörténne, akkor egyrészt más megvilágításba helyeződhetne a jutalékvisszaírás kérdése (azt azonban nem állítanám, hogy csupán ettől már nem kellene visszafizetnie a jutalékot, de szerintem nagyobb lenne rá így az esély. A munkaszerződéssé minősítésnek azonban volnának ennél sokkal nagyobb horderejű következményei is, azaz a járulékok és a személyi jövedelemadó kérdései, azaz melyiket, kinek kellene megfizetnie így, utólag?

A munkaszerződéssé minősítésének azonban éppen az ad még nagyobb esélyt, hogy a vállakozói szerződés tipikus alá-fölérendeltségi viszonyra utaló részleteket tartalmaz:

Ilyen már maga a kizárólagosság is, ugyanis nem csak abban kizárólagosak ezek a szerződések, hogy más biztosító termékét nem árulhatják, hanem abban is, hogy más tevékenységet sem folytathat ebben a vállakozásában, továbbá legtöbbször kizárólag egyéni vállakozóként van lehetőség szerződni, társas vállakozásként nem. Ennek ellenőrzése képpen a biztosító előírja, hogy kinél könyveltethet, a könyvelési anygaokban bármikor betekintési jogot köt ki magának, stb.

Ezen kívül munkaidő (de legalább rendszeres "bejárási" kötelezettség, kötelező értekezlet, kötelező költségek, mint telefon, irodahasználat, és kötelező rész-térítéses oktatások vannak előírva, a cég által vállalt költségrészre tanulmányi szerződés-kiegészítések, valamint főnök-beosztotti jelentési kötelezettséget kötnek ki a szerződésekben.

Ezek nem választható feltételű, hanem fix, előre, nyomdai úton, tömegesen elpőállított formátumú "blanketta" szerződések, még annyi szabadsága sincs a "munkavállaló" -nak a szerződés tartalmára nézve, mint egy egyéni vagy kollektív munkaszerződésben volna.

Ezért írtam, hogy talán egy próbapert megérne, de nem hiszem, hogy ez a 120 eFt megfelelő "indíték" lenne rá.

Sajnos, a kiugrott ügynökök legtöbbször nincsenek abban a helyzetben, hogy ügyvédet fogadjanak, ilyen próbaperre legföljebb valamilyen ingyenes jogvédő szervezet égisze alatt volna lehetőség. Azok az ügyvédek azonban, akiknek megvan a tapasztalatuk az ilyen biztosítós "munka"szerződések területén, nyilván nemigen vállalnák el, hiszen ennél jóval több megbízási díjat remélhetnek a biztosítóktól hosszabb távon... :(

Nem hiszem, hogy pert nyerhet a szinlelt munkaszerződéssel, hiszen minden bitosító kivéve Garancia, igy foglalkoztat és mindenki szemet huny felette.
Nálunk nincs kötési jutalék, csak a folyamatos befolyt díj után kapjuk a fentartási jutalékot, de igy is kitalálta a cég, hogy kiír egy tervet a következő 2 hónapra a termékekből, és a nem teljesítés miatt 5000 Ft /db-t levon a jutalékból.Tehát azt a jutalékot veszi el amiért megdolgoztam, és jogosan jár, azzal az indokkal, hogy nem kötöttem elég üzletet. Ez inkább surolja a jogtalanság határát.

Üdv!

JohnnyB
> nem volt annyi, hogy abból félre is tudjak rakni.
> Hitelt vettem fel, hogy fizessem az utolsó 3
> hónapban a járulékaimat.

JonnyB, kérlek nyugtass meg, hogy Te nem adtál embereknek "pénzügyi tanácsot".

Nulla tartalék mellett veszteséges vállalkozást hitelből finanszírozni, ez egyszerűen zseniális...

Ha magaddal ilyent csinálsz, mit tehetsz Te másokkal ... ?

***

> A biztosító után visszamentem tanítani, ami
> arra volt elég hogy valamennyit törlesszek
> a felvett hitele(i)mből, és épphogy eléldegéljek

Ok, szóval némi idő és némi tanulópénz után sikerült belátnod, hogy a "vállalkozás" nevű dolog az nem neked való móka.

Vagy legalábbis a "biztosítózás" az egészen biztosan nem.

OK, szerintem téged megszopattak. Nem téged egyedül, ezt sokak beszívják... Ugye adott egy ilyen-olyan okból megélhetési gondokkal küzdő emberke.

Biztosítók "üzleti igazgatói" ilyenekre vadásznak: becsápítják a muksót (ígérnek neki minden szépet és jót), közben kifizettetik vele a saját képzése költségeit ... és végül bedobják a mélyvízbe. Muksó vagy megtanul úszni, vagy záros határidőn belül otthagyja a céget és az ilyen fajta melót.

Hősünk persze jó eséllyel jelentős passzívummal zár
- képzés költségei
- cégalapítás költségei
- cégfenntartás költségei
- egyéb rányomott költségtételek...

A hülyének is megéri - mármint a biztosítónak mint cégnek, az üzleti igazgatónak, és esetleg az illető azon kollégáinak, akik lecápázzák az újonc címeit - merhogy ő nem fog kötni velük, az hétszentség ... de majd a tapasztaltabb kollégái, azok esetleg igen!
:-)

> Ha nem esett volna le, a becsületes, családi életemet
> feláldozó munkámról beszélsz. B+.

???

Ezt nem sikerült dekódolnom, na mind1.

Amúgy hogy a francba lehetne "becsületes" az a munka amihez a munkavállaló feltűnően nem ért?
:-)

Mondjuk a pénzügyi tanácsadás - biztos vagy Te abban, hogy jó tanácsot adtál azoknak, akikkel kapcsolatba kerültél ??

bye
Sics

Az alábbi hasznos infókat csak azoknak írom, akik nem szándékosan visszaélni próbálnak a biztosítási jutalék visszaírásának megtagadásával.
A visszaírás a biztosító részéről egy biztosíték a jutalék visszaélések ellen.
Viszont a szerződésben ezzel a ponttal sokszor ők élnek vissza. Ez a pont kötelezi az ügynököt a jó teljesítésre.
Ha nem jól teljesítesz vissza a lakodalom ...! Viszont mikor kilépsz, az állományodat átadják másnak. Állomány kezelés címén, amiért onnantól biztosító függvényében valami fixet kap.
A biztosítóval kötött szerződés egyértelműen leírja a te kötelezettségedet, míg az ő kötelezettségüket nem. Miután kiléptél semmilyen jogod nincs szerintük, csak a visszafizetési kötelezettséged. Viszont tisztességes eljárásnak azt tartom, hogy a megszűnés előtt értesíteniük kellene, hogy a jó teljesítés jegyében a közvetített szerződés fennmaradásáért tehess valamit, mert szerintem sokszor egy telefonnal az ügyfél felé kezelhető lenne a probléma és fenntartható a biztosítás. De az állomány kezelőt ez nagyon nem érdekli és a biztosító sem igazán érdekelt, mert megszünteti a biztosítást, a pénzt benyeli, kockázata, kifizetnivalója nincs tovább, még a Te kiadásaid melyek az ügyfélszerzéshez kapcsolódtak még azt is visszaszedi a visszaírással.
A MEGOLDÁS: biztosítók ügyvédjei olyan okosak és magasan hordják az orrukat, hogy elfelejtik a törvényeket. Te készülj fel, javaslom a ptk. 302§ és környékét. Azzal, hogy nem értesítenek a megszűnés előtt, vétenek a ptk. itt leírt törvényei ellen.
"Ptk. 302. § A jogosult késedelembe esik, ha :..
b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; "
"303.§ (3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. "
De érdemes a ptk-t is olvasni! Sok sikert!

Szia Johnny B.!
Kicsit késői reagáló vagyok, de
mondhatni, szinte ugyanez történt meg most velem is. Több mint egy éve eljöttem a biztosítótól, és a héten kaptam egy levelet, hogy fizessek 200 valahány ezret. Nekem sem küldtek intrevenciót, se semmit. Szeretnélek megkérdezni, hogy alakult a Te ügyed? Milyen lehetőségeim lehetnek? Három gyerekkel vagyok egyedül, munkám sajna nincs jelenleg, tehát családi pótlék ill. munkanélküliből lehetőségem sincs hogy kifizessem.

Sziasztok!
Olvasgatom az itt leírtakat és nagyon okos dolgokat mondanak azok, akik életükben még nem voltak kényszer helyzetben.
Vidéki városban, ahol semmi munka,de valamiből meg kell élni, és csak a biztosításban van állás, akkor ezt kell felvállalni.Magam is ezt csináltam több évig, bár soha ne tettem volna!Sikerült össze raknom annyi adósságot, amire ráment a lakásom is. Nagy tévedésben vannak, akik azt hiszik, hogy a biztosítóknál jól lehet keresni, mert azt ugyanígy vissza is kell fizetni,csak pár hónap után derül ki. Az embereknek nincs pénzük és az első amit visszamondanak az a biztosításuk.Rengeteg munka és energia után semmi neked.
Én 5 év után kapom a fizetési felszólítást, hogy még ennyivel-annyival tartozom nekik,de ezt már ki hiszi el? És még erőszakosak,de fizessél!!!
Szintén a fent megnevezett cég!
A legocsmányabb dolog, amit valaha

@citroncs: Jó volna, ha felvehetném veled a kapcsolatot,email:kaente@citromail.hu
hasonló gondjaim vannak.

Érdekes szituáció. Van egy gazdasági válság, recesszió, visszaesés... hívjuk akárhogy.

Az emberek általános elszegényedése, bevételeik és így terherviselő képességük is csökken. Ez egy tendencia... tagadhatatlan és közismert tendencia.

Az is egyértelmű, hogy ilyen helyzetben a nem közvetlen létszükségleti kiadások ( azaz ami nem most és azonnal létfontosságú) háttérbe szorulnak - luxuscikkek vagy éppen jövőbeli jólét ilyen, nem azonnali prioritású probléma.

A tendencia tehát az, hogy különösen sok élet-üzletágba sorolódó biztosítási terméket mondanak fel ( akár a fizetés megszüntetésével is) az ügyfelek.

***

És felmerül a kérdés, hogy kié a kár...

Ugye a biztosítási ügynök ( üzletkötő, tanácsadó ... magyarul ügynök) szerződésében gyakorlatilag az áll, hogy
- a teljesítés (általa "szerzett" szerződés-állomány ) alapján kap jutatékot,
- amit visszafizetni tartozik, ha az ügyfél akit ő szerzett X időn belül megszünteti a szerződést

Ez a passzus elvileg a trükközést, az álságos és csalárd céllal létrejött szerződéseket volna hivatott megkadályozni, vagyis azt az elkövetési magatartást, amikor a biztosítási ügynök egy bűntársával összejátszva eleve csalárd céllal biztosítási szerződést köt. Ez úgy működik, hogy a bűntárssal megkötött szerződés után az ügynök egy rövid, kb. két hónapos átfutási idővel megkapja a jutalékot... ami kb. az ügyfél fél éves díja ... majd ezt a kb. két hónapos periódust követően az "ügyfél" megszünteti a szerződést, a biztosító az ügynöknek már fizetet... és szerezze vissza tőle a pénzét "visszaírás" útján ha tudja. ( A befizetett 2 havi biztosítási díj és az ügynök jutaléka közti különbségen pedig az elkövetők megosztoznak.)

A csalás az esetek többségében aligha bizonyítható, hisz sem az ügynök sem pedig az "ügyfél" nem fog magára nézve terhelő vallomást tenni ... és ha nem vallanak maguk ellen, a bűncselekmény aligha bizonyítható... magyar bíróság nem fogja megítélni, de gyakorlatilag más jogállamok sem... hisz magára a bűncselekményre nincs bizonyíték... Egy polgári jogi tartozás meglétéről van szó mindössze.

A biztosítók, hogy ezt a helyzetet elkerüljék, az ügynökeikre tolják a teljes felelősséget, azaz a szerződés korai (kb. 2 éven belüli) bedőlése esetén visszakövetelik az ügynöktől a kifizetett jutalékot.

Legalábbis ez van a biztosító és az ügynök közti szerződésben lefektetve. ( Tegyük hozzá: a fent leírt esetek alapján az máris látszik, hogy a biztosítók gyakran hiába futnak a pénzük után, ugyanis volt ügynöküknek nincs sem vagyona, sem letiltható jövedelme... tehát egy esetleges behajtási eljárásnak csak költségei lesznek, hozadéka aligha... )

Felmerült az előző hozzászólásokban a kérdés, hogy okés-e (jogilag támadható-e vajon ) a biztosító és az ügynök közti szerződés ... amit az ügynök ugye aláírt.

PTK 200/(2) Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet
jogszabály megkerülésével kötöttek,

202. § Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél
helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a
szerződés semmis

*XXI. fejezet*

*A semmisség és a megtámadhatóság*

(2) Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a
megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

236. § (1) A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel
közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a
bíróság előtt érvényesíteni.

(2) A megtámadási határidő megkezdődik

a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor;

(3) Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti
a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés
engedélyezése esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél
viszont a kapott szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt
a sérelmet szenvedő félnek köteles visszatéríteni.

239. § (1) A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész
szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül
nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

*XXII. fejezet*

*A szerződés módosítása. A tartozáselismerés*

*Módosítás szerződéssel, illetőleg egyezséggel*

*Szerződésmódosítás bírósági úton*

241. § A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós
jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a
szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

***

A PTK-ból nagyjából ezek a fent felsorolt paragrafusok rángathatók ide...

illetve valami a Munka Törvénykönyvében(?) szabályozott dolog, hogy tudnillik neki lehet állni elismertetni azt is a bírósággal, hogy a biztosítási ügynök szerződéses foglalkoztatása valójában egy bújtatott munkaviszony volt.

Hisz józan ésszel nézve ez bizony az!! Hisz a munkaviszony összes kelléke megvan... alárendelt viszont, munkaideje 100%-át az adott biztosítótársaságnak dolgozik, huzamosabb ideig stb.

És ekkor a felelősség csak a dolgozó (munkavállaló) szokásos felelőssége lesz, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem felel a biztosítót ért kárért. Azért ugyanis a munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozó csak hanyag illetve szándékos károkozás esetében felelne...

Ha egy ügynök szerződés állománya 100%-ban megszűnik... és nem pár hétig-hónapig dolgozó szerencsétlen 1-2 minimáldíjas szerződésről van szó ... ( az ilyen emberek ilyen szerződéseinek a megszűnése pont hogy 100% körül van alapesetben is...) akkor blazírozhat a biztosító arra, hogy ez nem volt normális minőségű munkavégzés, hisz sok szerződésről van szó, amik szokatlan arányban szűntek meg...

Érdekes lenne egy vagy több ilyen per. Kell hozzá jó, elkötelezett ügyvéd.

Na ilyenkor hol vannak a civil jogvédők !?