A Zugügyvéd közzétesz az Ügyvédvilág c. magazinban megjelent – a Zugügyvéd által készített - interjút, amely igencsak érdekes kérdéseket feszeget. Miért nem lehet ügyvédreklám, ha vállalkozásként üzemelünk?

 Szervezeti tudás, informatika és marketing: a XXI. századi

                            ügyvédi vállalkozás alapja

Beszélgetés dr. Szalma Miklós ügyvéddel.


Ön már több nyilatkozatában is kifejtette, hogy eltérően ítéli meg az ügyvédi tevékenység lényegét a hivatalos kamarai állásponttól.


A kamara és az én álláspontom sokban különbözik egymástól, én abból a tényszerűségből indulok ki – mint ahogy az ezzel kapcsolatban közzétett LB jogegységi döntések és egyéb határozatok – hogy az ügyvédi tevékenység üzletszerű, haszonszerzésre irányuló gazdasági tevékenység és ez élesen szemben áll a hivatáselvűséggel és az igazságszolgáltatáshoz kötődésre épülő felfogással. Ennek azért van jelentősége, mert az elavult értékek nem keverhetők össze az érdekkel. Az ügyvédi irodánk felfogása az üzleti etikára helyezi a hangsúlyt és ez jobban megfelel a kutatásokkal igazolt azon tényeknek, hogyan kell a XXI. században kinézni egy vállalkozásnak.
A hivatás az egyenlő a szolgálattal, és ez a gondolkodásmód szembe megy az üzleti érdekkel.
Tradicionális értékekkel nem lehet az érdekeket helyettesíteni. A tudásról sem központilag kell gondoskodni – gondolok itt arra az felvetésre, hogy a kamarának az ügyvédek számára kötelező továbbképzéseket kellene tartania – a tudást a vállalkozásoknak kell megszerezni, hiszen ez a vállalkozások legnagyobb értéke.

Akkor Ön szerint milyennek kell lennie egy XXI. századi ügyvédi irodának?


A mi felfogásunkban egy korszerű ügyvédi vállalkozás alapja a minőségbiztosítással, ami nem egyenlő a fegyelmivel - a kamara szerint a minőségbiztosítást a fegyelmi szankciókkal lehet elérni -állandó tanulással, specializációval, szervezeti tudással, informatikai alkalmazásokkal és piaci kommunikációval jellemezhető.

Mit ért Ön szervezeti tudás alatt?

A szervezeti tudás együttműködésre, egymás iránt bizalomra, állandó önképzésre és a tudás megosztására épül, aminek nagyon fontos eleme a specializáció. Ehhez hozzátartozik az informatika, mert az együttműködés csak akkor biztosítható, ha ezt segítő informatikai megoldások kerülnek bevezetésre. A szervezeti rutin csak úgy adható át, ha az együttműködés biztosított. A szervezeti tudásnak továbbá nagyon fontos eleme, hogy a XXI. századi ügyvédi vállalkozás tudása nem csak a szakmai tudásra, hanem az üzleti tudásra is kiterjed. Etika téren meg a társadalmi felelősségvállalásra is hangsúlyt helyez. Kiterjed arra is, hogy milyen információkat közvetít önmagáról a piac felé, milyen információk alapján választ ügyvédet az ügyfél. Információ hiányában az ügyfél vakon tapogatózik, vagy betér az első ügyvédi irodába, vagy ahhoz az ügyvédhez fordul, akit sokat lát tévében nyilatkozni, vagy akit mondjuk az unokatestvére ajánl neki.

Most egy igen kényes és fontos kérdéshez értünk, az ügyvédi reklám tilalmához, úgy vettem ki az eddigi beszélgetésünkből, hogy Ön szerint ez egy elavult szabály.

Igen egy céhrendszeren belül, mint nálunk az ügyvédi kamara, a céhhez tartozók mind egyformák, az egész rendszer erre a hipotézisre épül, a kamara adja meg a szabályokat, logikailag kizárt a verseny, hiszen nem fér össze a céhelvűséggel. A marketing pedig nem zárható ki az ügyvédi tevékenységből, a reklám tisztességes folytatásához megvannak a szükséges szabályok, ezért nem lenne akadálya annak, hogy a tisztességes marketing megítélése azoknak szerveknek a hatáskörébe tartozzon, akik erre jogosultak – és ez nem a kamara.

A kamarának álláspontom szerint az ügyvédek versenyre való felkészítése lenne a feladata. Mi 5-6 éve foglalkozunk informatikai fejlesztésekkel, így irodánkat nem érte felkészületlenül a elektronikus cégeljárás bevezetése, aminek használata rövidesen kötelező is lesz, de rengeteg kollégáról tudok, akik sem mentálisan, sem eszközileg nem voltak felkészülve ezekre a változásokra.

Ezeknek az új szabályoknak a bevezetése sokrétű folyamatot indított el, egyrészt az ügyvédi társadalmat a fejlődés irányába tolja, másrészt szabályozza a piacot., és megérteti az ügyvédek többségével hogy a jövő nem a magányos farkasok világa, hanem a társas vállalkozások világa felé mutat. Ezt akadályozza az ügyvédi státusznak, mint vállalkozásnak az el nem ismerése, ami például rengeteg fejlesztési pénztől is elzárja az ügyvédséget, gondoljunk például az EU-s fejlesztési támogatásokról.

Tőlünk nyugatabbra hogyan kezeli a jog az ügyvédek státuszát?

A legtöbb uniós országban az ügyvédek Kft.-ket alakíthatnak, sok helyen nem teszik kötelezővé a kamarai tagságot. Itt is gyökeres változásokra lenne szükség, például szolgáltató kamarára, ahol a vállalkozás logikájára tanítják meg az ügyvédeket.