Vannak helyzetek, amikor a Zugügyvéd nem nagyon tud mit hozzátenni egy ügyhöz, legfeljebb okulásul közzéteszi. A következő történet páldául ilyen: tanmese arról, hogyan ne vegyünk semmiképp autót. Még ha van egy teljesen szabályos előszerződés is.

Szia Zugügyvéd!

Szeretném kikérni a véleményedet egy autó adás-vétellel kapcsolatos
ügyben. A sztori hosszúságáért előre is elnézésedet kérem.
Történt kb. 2003 év végén, hogy szerettem volna venni egy autót. Egy
akkori kollégám pont el akarta adni a sajátját, ezért hosszas
gondolkodás, rábeszélés után sikerült megegyeznünk, hogy az ő autójára
esik a választásom.

Írtunk egy elvileg teljesen szabályos adás-vételi
előszerződést, amiben rögzítettük az autó adatait, meg a szokásos
adatokat és hogy a teljes összeget átadtam, de az átírás csak 2003
februárjában les, mivel ugye említettem, hogy a kollégám volt, ezért
valamennyire magyarázható volt akkor a bizalom. (első kérdés, hogy ez
mennyire szabályos két tanú aláírásával, ügyvéd nélkül?). Az hozzá
tartozik a sztorihoz, hogy az autó lízinges volt, de a srác ígérte, hogy
kifizeti a kapott pénzből.

Innentől az autót én használtam és minden költségét én álltam, casco,
kgfb, esetleges szervíz, tehát végül is elméleti tulajdonosként
viselkedtem, bár a forgalmi még a srác nevén volt.

Ezután elérkezett a következő év februárja, amikor is át kellett volna
íratni a nevemre, de ez sajnos nem történt meg. Ennek különböző okai
vannak, hosszú lenne mindet kifejteni (volt egy kisebb törés, ezért a
biztosítás miatt nem akartuk; napi kapcsolatban voltunk a sráccal, mivel
a kollégám volt, ezért naivan megbíztam benne ennyire...), a lényeg az,
hogy az átírás nem történt meg...

2 évig nem is volt semmi gond, csak annyi, hogy a srác közben elhagyta a
céget ahol együtt dolgoztunk. Innentől kezdve szinte csak telefonon
tudtam vele beszélni, ha éppen elértem. Több szóbeli ígéretet kaptam az
átírásra, de mindig meghiúsult valamiért miatta.

2005.december 25.én reggel jött a csapás, rendőrök állták körbe az
autót, kiderült, hogy körözik, mert a lízing cégnél lejárt tartozás van
1 millió Ft körül... örültem, hívom a srácot, persze nem veszi fel.
Tudtam, hol laknak a szülei ezért kimentem még aznap hozzájuk. Ők nem
tudtak semmit, azt hitték már régen rendezve volt ez az ügy, kiderült,
hogy mások is jártak már náluk a fiúkat keresve, akiknek kisebb nagyobb
összegekkel tartozik. Nekik sikerült valahogy elérniük és akkor
megbeszéltük, hogy mindenképpen lépni fog ez ügyben együtt bemegyünk a
lízing céghez ünnepek után és megbeszéljük a további részleteket.
Sikerült is találkozni vele és elmenni a céghez, ahol mondták, hogy
semmi gond nincs az autó benn van egy telepen, a tartozás kiegyenlítése
után el lehet vinni.

Ennél a pontnál csak az az egy hiba volt, és ez magyarázza, ha nagyon
hülyének néztek :-), hogy az eredeti adás-vételi előszerződést nem
találtam meg, mert költözéskor valahogy elkeveredett. Ebből kifolyólag
jogi lépéseken nem gondolkodhattam, mert ugye mivel bizonyítom, hogy én
már pénzt adtam ezért az autóért... Ezért továbbra is kénytelen voltam
elhinni, amiket a saját anyja előtt ígért. Ez hiba volt belátom.
Persze az ígéretek elszálltak, az autót közben értékesítette a lízing
cég, tehát én már sohasem fogom viszontlátni. Azóta volt minden szóbeli
megállapodás a pénz visszafizetésére, részletekben is akár, de a mai
napig 1 Ft-ot sem láttam sajnos.

Amiért mégis leírtam ezt a levelet, és a tanácsodat kérem, az az, hogy
nemrég megtaláltam az előszerződést, amit mindketten aláírtunk. Kérdés,
hogy ennyi idő után kezdhetek -e valamit ezzel, van e esélyem, hogy
bármi változást elérjek?
Tudom, hogy az alap reakciótok, hogy aki ilyen hülye az megérdemli,
ezzel tisztában is vagyok, de ha tudtok bármilyen értelmes tanácsot adni
ügyemben, akkor azt nagyon szépen megköszönném.
Üdvözlettel, VZ