Mint ahogy várható volt, számos autóvásárlót megszívattak a kereskedők a hamis vámigazolással, hogy elcsalják a regisztrációs adót. Persze ezek a cégek később jobbára eltűntek, fekáliában hagyva az ügyfelüket, akikre rámásznak a vámnyomozók. Egy ilyen típustörténet futott be az Zugügyvédhez. 

Kedves  Zugügyvéd!

Van egy "kis" problémám a vámhatósággal meg az autómmal, kértem már több helyről is segítséget, de eddig még nem hatásos. Leírtam, egy egész "cikk" lett belőle. Jó lenne, ha kapna egy kis visszhangot.

Van egy autóm, amit magyarországi bejegyzésű, autókereskedéssel foglalkozó cégtől vettem, szerződéssel. A cég E-s rendszámmal hozta a kocsit, az E-s rendszámot (ideiglenes forgalomban tartási engedélyt) a maga nevére kérte, azaz a kocsi a sajátjuk volt. Ezt adták el nekem, belföldi rendszámmal, belföldiesítve. Én tehát egy belföldi autót vettem, igaz, hogy az én nevemre, mint első belföldi tulaj nevére lett belföldiesítve, de a fentiekből kitűnik, hogy az E-s rendszám miatt nyilván a cég hozta a kocsit, és mivel adás vételi szerződéssel vettem, nem ügynökként bíztam meg őket, hogy hozzanak nekem egy X autót, hanem egyszerűen megvettem és kifizettem, mindezt normál piaci áron, még az sem kellett volna, hogy „gyanús” legyen, hogy túl olcsó az autó.

Most jön a csavar: kiderült, hogy a cég hamis vámpecsétet használt annak igazolására, hogy ők kifizették a regadót, és úgy belföldiesítették a kocsit. Természetesen a cég azóta megszűnt (pár ilyen autót még hozott és aztán közvetlenül felszámolt), az ügyvezetőjét ugyan elérték és kihallgatták, de azt mondja, hogy semmi köze a dologhoz, ők ezeket az autókat nem is látták, valaki visszaélt a nevükkel. "Természetesen" az összes könyvelési papír "elveszett", amiből bármi is kiderülne, az adásvételin levő aláírást és pecsétet meg nem ismerik el sajátjuknak. Megjegyzem, hogy akkor az E-s rendszámot hogyan váltották ki, hiszen a hatóság ott ellenőrzi a céget és az eljáró személyét. Ide vonatkozik a Ket.-ből a következő:

40. §
(2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja, és indokolt esetben írásbeli meghatalmazást kérhet.
(3) A hatóság köteles megvizsgálni a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselőjének, az ügyvédnek és az ügygondnoknak a képviseleti jogosultságát.

Tehát akkor övék volt a kocsi. Ha valaki visszaélt a nevükkel és eladta nekem az "ő" kocsijukat, nem hiányzik nekik, úgy 2 és fél éve? Merthogy nem jelentette be senki, hogy hiányzik neki, és a nevemre lett írva.

Az ügy persze úgy bukott ki, hogy összefuttatták a regadó és a BM adatbázist és kidobott vagy párszáz kocsit (az adott cég úgy tudom, mintegy 90 darab autóval sáros). Ezután a VPOP nyomozni kezdett, aminek során engem is kihallgattak, elmeséltem hogy volt, és aztán annyi.

Pár hónappal (!) később ugyanaz a VPOP közigazgatási eljárás keretén belül kideríti, hogy a Regadó Tv. értelmében (2003. évi CX Tv., adott időben hatályos állapot, 2005 január), ha így nem, meg ha úgy nem, végülis nem is a cég a regadó alanya, hanem én, és ha lehetne, csöngessek tán ki mintegy 1,890eFt-ot. (Még egyszer, merthogy én már kifizettem). Határozat első fok, fellebbezés, másodfok, megtámadás. Itt tartunk most, de a fizetési meghagyást úgy tudom már kibocsátották, bírósági megtámadás ide vagy oda.

Kérdés 1: Hogyan tartja be a T. VPOP a Ket. (2004. évi CXL. Tv.) előírásait, ha fütyül rájuk? Csak ide másolok pár sort a Ket-ből:

1.§
(2) A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően köteles eljárni.
(3) A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.
(4) A közigazgatási hatóság védi az ügyfelek jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait, ezek korlátait e törvény határozza meg.

2.§
(3) A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza.

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.
(2) A közigazgatási hatóság a nem jogszabályszerű eljárással az ügyfélnek okozott kárt a polgári jog szabályai szerint megtéríti.

5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.
(2) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.
(4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot

6. §
(2) (...) Az ügyfél jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell, a rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli.

Kérdés 2: Ugyanaz a VPOP vizsgálódik bűnügyileg, amelyik közig eljárásban tőlem akarja behajtani az adót. Persze azt mondják, hogy nem tudhatnak arról, hogy mit csinálnak a bűnügyisek, jogszabály szerint nem is tudhatnak. Bár akkor az a kérdés, hogy miért is vizsgálódik a bűnügyi csapat, ha nem is az adott cégnek kellett volna befizetni a regadót, hanem nekem? Ha én vagyok az alany, akkor azok nyilván nem követtek el semmit, a hamis vámpecsétet is csak gyerekes csínytevésből használták, hiszen nem keletkezett semmilyen kár (hiszen úgysem nekik kellett volna fizetni), a társadalomra való veszélyesség foka nulla. Akkor mit is akar a VPOP bűnügyi csapata tőlük?

Ehhez is a Ket-nek egy rendelkezése, amely nem kötelező, de amikor a közig eljárás keretében bent jártam a VPOP-nál (merthogy ők is kihallgattak, bár nem hivatalosan, mert hivatalos idézést nem küldtek, de emlékeztető született róla), szóval akkor jeleztem nekik, hogy tán keressék meg a saját bűnügyi igazgatóságukat a további adatokért. A választ lásd fent. Szóval a Ket a következőt mondja a belföldi jogsegélynél:

26. § (1) Jogsegélyt akkor lehet kérni, ha a megkereső hatóság
a) illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt elvégezni, illetve azt az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi,
b) feladatának ellátásához olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg,
c) feladatának ellátásához olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál (állami, önkormányzati szervnél) van, vagy onnan szerezhető meg.

Azt hiszem, hogy ha más nem is, de „az ügyfél jogos érdeke” kifejezés illik rám. A T. Hatóság azonban a fentieket mind ignorálta, amikor engem akarnak csőbe húzni. Mindamellett megjegyzem, hogy a regadó már azóta idejétmúlt, hiszen a használt autókra az EU szerint vissza kell adni a megfelelő százalékot (persze ezt is megnehezíti a jogszabály, a 2006. évi CXXX Tv., úgy, hogy olyan számla kéne, amin rajta van, hogy mennyi belőle a regadó. Próbálj utólag ilyet szerezni egy felszámolt cégtől. Ez nem csak az én problémám, hanem vagyunk még páran így.

Végül a csattanó, ahogy ígértem: a VPOP belső szabályozása szerint (belső források, de nem tagadják) a vámosok minden ügy után, ha nem is közvetlenül, de összevontan és időszakonként jutalékot (!!!) kapnak. Tehát érdekük felderíteni mindent. Mondhatnánk erre azt is, hogy hát amit felderítenek, azok akkor nyilván „bűnösök” is, tehát jogos a jutalék. Ez igaz is lenne, ha! A jutalékot nem akkor zsebelnék már be, amikor kivetik az adót/vámot, meg sem várva azt, hogy befolyjon, és ha vissza kellene fizetni, amennyiben mondjuk az ügyfél mégiscsak nyer a bíróságon. De nem kell visszafizetni. Így tehát nem az az érdekük, hogy minden valós ügyet felderítsenek, hanem az, hogy mindennel bepróbálkozzanak. És miután a másodfokot is a VPOP bírálja el, ne várjunk mást, mint hogy elutasítják a fellebbezést. Elvégre a másodfokon ők is jutalék rendszerben vannak!