Az MTI híre szerint összesen nyolcmillió forint nem vagyoni és közel egymillió forint vagyoni kártérítést ítélt meg a végtagfejlődési rendellenességgel született mezőkovácsházi kislány szüleinek jogerős döntésével a szegedi táblabíróság hétfőn. Az orvosi műhibaperekben is egyre vastagabban fog a bíróság ceruzája, bár ahhoz képest, hogy egy-egy erősebb nagy nyilvánosság előtt tett becsületsértő kijelentés akár több millió forintot is érhet, nem tűnik soknak az összeg.

Összesen nyolcmillió forint nem vagyoni és közel egymillió forint vagyoni kártérítést ítélt meg a végtagfejlődési rendellenességgel született mezőkovácsházi kislány szüleinek jogerős döntésével a szegedi táblabíróság hétfőn.
A harmadrendű felperes kislány önálló kártérítésre nem jogosult. Súlyos végtagfejlődési rendellenességének kialakulása nem orvosi mulasztás következménye, hanem genetikai vagy más okok miatt következett be - mondta Kissné Koch Ágnes tanácsvezető bíró a döntés indoklása során.

Az anya, az ügy másodrendű felperesének terhességét 2004. augusztusában diagnosztizálták. Az anya késői orvosi jelentkezése miatt az igen lényeges 12. heti, a magzat anatómiai áttekintésére szolgáló ultrahang vizsgálatra nem kerülhetett sor. A kismama első szakorvosi vizsgálatát szeptember 9-én, terhességének 18-19. hetében végezték el az orosházi kórházban. Az első ultrahangos vizsgálatot egy héttel később egy újabb kivizsgálás követette. A második vizsgálat során a házaspár "fogadott" nőgyógyásza a magzat combcsontját nyolc milliméterrel rövidebbnek mérte, mint az első alkalommal, ám az eredményt nem vetette össze a korábbi lelettel. Mindkét alkalommal megállapította, hogy durva fejlődési rendellenesség nem látható.

A kislány 2005. január 31-én született császármetszéssel az orosházi önkormányzati korházban mind a négy végtagjára kiterjedő súlyos végtagfejlődési-rendellenességgel. A gyermek már számos orvosi beavatkozáson átesett, és egész életében gyógykezelésre, ellátásra szorul.

A bíróság szerint a kezelő orvosnak észlelnie kellett volna a két ultrahang lelet közötti eltérést és ennek következményeként további vizsgálatokat kellett volna végeznie. Ennek során esetleg mód lett volna a fejlődési rendellenesség felismerésére, és ezt követően a terhesség megszakítására.

Ábrahám László, a felpereseket képviselő ügyvéd a határozat hirdetést követően újságíróknak elmondta: kétféle ítélkezési gyakorlat van jelenleg a fejlődési rendellenességgel született gyermekek kártérítési igényével kapcsolatban Magyarországon. A Legfelsőbb Bíróság (LB) eseti döntése és elvi határozata szerint -amely az eljáró bíróságokra nem bír kötelező erővel - a fejlődési rendellenességgel született gyermek jogosult önálló kártérítési igény előterjesztésére. A Pécsi Ítélőtábla kollégiumi döntése szerint - melyet a Szegedi Ítélőtábla is magáévá tett - nem kaphat saját jogon kártérítést az ilyen gyermek - közölte az ügyvéd.

Ábrahám László szerint - ahogy az a táblabíróság indoklásában is elhangzott - a kérdésben jogegységi döntésnek kellene születnie.