Sógorom, a zugügyvéd

...and justice for all.

Ön is tud egy érdekes esetet? Írja meg a zugügyvédnek!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Linkblog

Friss topikok

Utazási ajánlatok

lletékhivatal és az értékelő bizottság

2007. január 10. - zugügyvéd
Címkék: illetékhivatal


Az alábbi levél egy sajnos teljesen valószerű problémát boncolgat, a Zugügyvéd is nem egyszer találkozott önjelölt illetékhivatali értékbecslővel, aki jóval többnek ítélte egy rozzant viskó árát a ténylegesnél, és az udvaron álló romos fészerre tíz százalék illetéket szabatott ki. A Zugügyvéd tanácsa: érdemes ilyenkor perelni, láthatóan nincsennek hozzászokva a kekeckedő állampolgárokhoz.


Tisztelt Zugügyvéd!


Mivel az állampolgárok nem szeretnek az államnak fizetni,
ezért az Illetékhivatal egy konkrét adásvétel
benyújtásakor kételkedni kezd az azon szereplő összeg
valódiságában, majd "értékelő bizottság" nevű szervével
becslést végez. Ezen becslés megalapozásában nem alapozhat
a hozzá benyújtott adásvételi szerződésekre, hiszen azokat
mind morálisan alacsonyabb rendű, így megbízhatatlan
állampolgárok nyújtják be. Mi hát e bölcsesség forrása?

 

Eddigi feltételezéseimre a valóság rácáfolt, úgyhogy most
a kollektív bölcsességhez fordulnék, mondaná már meg,
hogyan is működik a Közhivatalnak ez a funkciója.
Csalódásaim forrása egy adásvétel, Pécs MJV
Önkormányzatától vásároltam egy lakást. Korábban jogcím
nélküli bérlők amortizálták le, két éve lakatlan, be kell
kötni (nem vissza-, be-) a vizet, vissza a villanyt,
kiépíteni a villany, vízvezeték, fűtésrendszereket, stb.
Egyenlőre még csak a szeméthegyek eltakarításán vagyok
túl. Szóval lényeg, hogy a lakást nyilvános árverésen
vásároltam. A megtekintésen sokan voltak, de vevőként már
csak egyedül jelentem meg, nem véletlenül, gondolom. Mivel
az egyik szerződő fél az Önkormányzat, egyik téves
feltételezésem az volt, hogy adóhatóságok egymás között
csak nem vitatkoznak, ha azt mondja az egyik, hogy
márpedig ennyit bírtam érte kapni, akkor a másik ezt nem
vitatja.

Illetve rákeresve a neten volt egy olyan eset, hogy az
önkormányzat nyomott áron adott el egy gyártelepet,
cserébe foglalkoztatást követelve, erre joggal mondhatja
az illetékhivatall, hogy itt a gyártelep elvi ára
csökkentve lett a munkahelyteremtési támogatással. Azért
ez se teljesen kristálytiszta nekem, hiszen ha az
ingatlanhoz kötelezettségek is tartoznak, az nyilván
kevesebbet ér. Mondjuk ha a komlói önkormányzat elad egy
panorámás ingatlant, akkor az illetékhivatal köteles-e
figyelembe venni, hogy a vevőnek a rajta található "egyéb
épület"-tel kapcsolatban vállalt kötelezettségei erősen
korlátozzák annak használhatóságát, vagy úgy ítél, hogy ez
egy értékes ingatlan, az egyéb megállapodások őt nem
érdeklik.

(Az "egyéb épület" a Felszabadulási Emlékmű, lásd
itt azt hiszem azóta újra eladó.

A másik tévképzetem a NYILVÁNOS ÁRVERÉS, mint etalon
felhasználása a forgalmi értékek megállapításakor. Hiszen
a "piaci ár" olyasmit jelent, hogy "amit érte kapni
lehet", tehát a nyilvános, és így háttérmegállapodások
kötésére alkalmatlan nyilvános árverések során kialakuló
ár per definitionem a piaci ár.
Ez nem így van, mert a 3,776 MFt-os ingatlant kapásból
felértékelték 4,4 MFt-ra, ebből 0,1 MFt melléképület, mert
arra 10% az illeték.


A harmadik tévképzetem, hogy az Illetékhivatal ha nem is
tud mindenhová értékbecslőt küldeni, de támaszkodik az
azok által megállapított értékekre. Az általam megvásárolt
ingatlan osztatlan közös tulajdon, a másik lakás kb. egy
éve cserélt gazdát. A közös melléképület, melyet
50-50%-ban birtoklunk, akkor 30eFt volt (a fele mármint),
mert kijött az ingatlanbecslő, és így ítélte meg.
Ugyanezen melléképület általam birtokolt másik 50%-a
viszont már 100eFt, pedig csak abban különbözik tőle, hogy
az én oldalamon hiányzik róla az ajtó, a "pottyantós"
WC-ből meg egy fa nő ki. Szóval arra jutottam, hogy ez sem
lehetett az értékbecslésük alapja.


Akkor vajon mi?


(Egyenlőre beadtam egy fellebbezést, 5eFt, de ez már a
második 5eFt a lakással kapcsolatban. Az első onnan jött,
hogy az önkormányzat azt mondta, hogy majd ők intézik az
ügyeket, kérik a lemondó nyilatkozatot a
tulajdonostárstól, stb. Aztán beadták a Földhivatalnak
nyilatkozat nélkül, mire fizethettem 5eFt különeljárási
díjat. Később beadták a korábbi tulajdonos elővásárlásról
lemondó nyilatkozatával, de akkor már a Hivatal kegyes
volt, és nem büntetett újabb ötezerrel.)

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr2627469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doki 2007.01.10. 17:08:57

Az illeték nem bevallás alapu, mint az adózás, hanem kirovás alapú, tehát köze nincs ahhoz, hogy mit irnak a szerződésbe. Igazából nem is érdekli őket, hiszen az illetéket a vagyonszerzés mértéke után kell fizetni.
Ettől nagyobb gáz, hogy a minuszos után is fizeni kell. Ha ingatlant eladok és veszek akkor a két ingatlan értékének különbözete után fizetek illetéket, függetlenül attól, hogy ez a szám pozitív vagy negatív. Ha eladok egy lakást 5M-ért és veszek 10M-ért, akkor 5 M után fizetek, ha meg fordítva akkor is, pedig a vagyonom csökkent.
Egyébként meg simán perelni kell, mert mihelyt valakinek meglesz az a képesitése, amivel már bejegyzik ingatlanforgalmi igazságügyi szakértőnek, az nem marad a hivatalnál, hanem megy a szabadpiacra pl. bankokhoz. Emiatt aztán az illetékhivatal szakértők vonatkozásában súlyos kihivásokkal küszködik

Pióca 2007.01.10. 18:58:06

Helyszíni szemle nélkül nem térhet el a forgalmi érték a szerződésben feltüntetettől [1990. évi XCIII. tv. 70. § (2) bekezdés), erről pedig kötelező értesíteni az adózót. Ha tehát nem volt szemle, érdemes fellebbezni, perelni.

Pióca 2007.01.10. 19:06:36

Kedves Doki!
Az 5 és 10 milliós példa azért rossz, mert az értékkülönbözet megegyezik a megvásárolt lakás értékével. De való igaz, hogy az ún. "negatív" különbözet után is kell illetéket fizetni. De ez még így is kedvezmény! Ha eladsz 10 M-ért és veszel 6 M-ért, akkor még mindig csak 4 M után illetékelsz, nem 6 M után. És egy ilyen eladás-vásárlás után nem csökken a vagyonod, csak átalakul: 10 M ingatlanból lesz 6 M ingatlan + 4 M pénz.

doki 2007.01.10. 20:19:19

Ja de az eladás után - leszámitva a vételárat- adózol 25%-al. Ja a 10M és 6M lehet, hogy jobb példa csak nem tudom, hogy miért.
Vagyis 10M-ért eladsz és veszel 6M-ért, akkor illetékelsz 4M után 2%-ot és adózol is 4M után 25%-ot. Igy tényleg könyebb számolni.
Az én példámnál maradva ha eladsz 10M-ért és veszel 5M-ért, akkor az a matematika, hogy adómentes, amiért vásároltál, tehát leadózol az 5M után 25%-ot, aztán illetékelsz a különbözet után ami ugy néz ki, hogy 4M után 2%-ot és 1M után 6 %-ot.


Pióca 2007.01.10. 21:04:39

A személyi jövedelemadó nem így működik. Szját csak a jövedelmed után fizetsz, az után sem mindig. Ha eladod az 5 éven belül 5 M-ért szerzett lakásodat 10 M-ért, akkor tényleg 5 M az szja alapja. 5 évnél régebbi szerzésnél évi 10 %-kal csökken az adóalap, vagyis 10 év alatt eltűnik, ezért nem adóköteles a 15 évnél régebben szerzett ingatlan eladásából származó jövedelem. Lakóingatlan vásárlása szintén csökkenti az szja alapját.
Ha pl. eladod 10 M-ért a tavaly 8 M-ért vett ingatlanodat, akkor a jövedelmed 2 M, ami után 25 % szját kéne fizetned. De veszel egy lakást 5 M-ért, és ezzel eltünteted az adóalapot.

Santos35 2007.01.11. 08:38:52

A lényeg, hogy te sehogy sem jársz jól.

derelyegrádi szellem 2007.01.11. 09:11:25

Piócának - szerintem - ezalkalommal igaza vagyon. A negatív illetéket azért kell megfizetned mert lakóingatlan illetéke kedvezményezett (az általános 10 %-os mérték helyett 4 m-ig 2% az azt meghaladóra részre 6 %), és ha onnan pénzt veszel ki, akkor azért fizetned kell. Az más kérdés, hogy 4 M-es határt régen, nem a mai árakat szem előtt tartva állították be. Azt kéne emelni, és akkor nagyjából működő, és logikus rendszert alkotna a szabályozás.

Csavarhúzós 2007.01.11. 13:15:11

>A negatív illetéket azért kell megfizetned mert lakóingatlan illetéke kedvezményezett (az általános 10 %-os mérték helyett 4 m-ig 2% az azt meghaladóra részre 6 %), és ha onnan pénzt veszel ki, akkor azért fizetned kell.
-Miért kéne, ha mondjuk annyit veszel ki, amit betettél? Majd fizetsz, ha veszel újabb ingatlant.

-Hogy is van konkrétan ez a "fizess a különbözet után" szabály? Nem csak cserére vonatkozik? Ha nem, mennyi időn belüli vételre-eladásra? Valószínűleg azért nem értem, mert nem logikus.

Csavarhúzós 2007.01.11. 14:15:58

Na rákerestem a neten. Szóval az van, hogy ha egy éven belül el is adtam, akkor csökkenthetem a fizetendő illeték alapját az eladott lakás árával. Ha az eladott drágább volt, akkor is csak a különbözet után kell fizetnem. Ha ez a különbözet nagyobb lenne, mint amit amúgy is fizetnem kellett volna... Mondjuk 10 millióért adtam el, és csak 4 millióért vettem, akkor nem 6, hanem csak 4 mFt után kell illetéket fizetni. Ez jobb mint ha nem vennék egyáltalán figyelembe a korábbi tulajdont, pl. ha valaki kicsúszik az egy évből, de tök érthetetlen, hogy miért illetékelteti az állam vagyonSZERZÉSI illetékkel a vagyonvesztést. Azaz miért jobb neki, fenti példánál maradva, ha 10mFt-ért veszek lakást, mint ha 4mFt-ért? Abszurdisztán...

Pióca 2007.01.11. 20:55:39

Vegyük már észre, hogy ez nem vagyonvesztés, hanem a vagyonon belül az ingatlan és a pénz arányának a megváltozása. Vagyonvesztés az ajándékozó és az örökhagyó (ekkor aztán totális) részéről következik be.

doki 2007.01.11. 21:01:23

A negativ illeték után nem azért kell illetékelni, mert a lakás kedvezményes, hanem mert a törvény szövege külömbözetet irt.Tehát hiába vagyonszerzési illeték a neve és ez is szerepel a kommentárban, akkor is fizetni kell, ha a vagyon nem gyarapszik hanem csökken. Ha különbözet helyett vagyonnövekedés lenne, akkor nem kellene
fizetni. Az igaz, hogy az adózásban vannak vannak beszámitási lehetőségek és 15 év után nincs is meg még sok más egyéb kivétel is van, de a főszabály az, hogy adózol 25%-al és ez különadózó jövedelem, tehát nem lehet összevonni semmivel.

doki 2007.01.11. 21:04:25

Pióca!
Ha veszel egy ingatlant akkor az sem vagyonszerzés csupán a vagyonon belül a pénz és az ingatlan arányának megváltozása. Ez is igaz lehet jogfilozófiailag, de majd add elő az illetkhivatali határozat megfellebbezésekor.Fogják nagyon értékelni

doki 2007.01.11. 21:10:04

Hahaha.
Számoljuk csak:
Volt 20% ( tized, meg a kilenced, ami ugyebár a 9.tized volt) aztán volt az 1/30-ad koronavám.
Ennyi elvonással igencsak ellennék.

Igaz, volt falun még robot nem több mint heti 1 nap.
Viszont annak ellentételezése faizás ( tüzifaszedés télire)
Na most az egész éves fűtésszámlád, ha kijön az 52 napi béredből akkor vagy nem fűtesz, vagy nem tudsz számolni vagy te vagy a földesúr!

Illetőleg volt még a pálinkaégetés joga is.

Pióca 2007.01.11. 21:14:01

Kedves Hahaha!
Szerintem Te csak annyit tudsz az 500 évvel ezelőtti uralkodókról, hogy évi egy forint adót szedtek.
Egyáltalán nem akarom megvédeni a mi mai uralkodóinkat, de azért párszáz éve a földesuradtól -- hiába szolgáltál neki tizeddel, robottal stb. -- nemigen várhattad el a gyógyfürdőkúrádnak és a gyereked taníttatásának a finanszírozását.

Pióca 2007.01.11. 21:35:40

Kedves Doki!
Tényleg vagyonszerzési (öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási)illetékről van szó a törvényben, és vagyonszerzés mindhárom esetben van is, de a visszterhes ügylet esetében (elvileg) vagyongyarapodás nincs. Csak illetékkötelezettség. Így alakult...
Gyalogrobot heti két nap, igás robot heti egy nap. Plusz az egyéb királyi, egyházi, városi, földesúri pénzbeni és természetbeni juttatások. Cserébe?

White Eagle 2007.01.13. 16:48:47

Kedves Hozzászólók!

Szép volt amit írtatok, hogy a különböző értékű ingatlanok aldása és vétel között vagyonosodás nem történik, mégis fizetni kell illetéket. Mi a helyzet az autóvásárlásnál, ahol vagyonszerzési illetéket fizettetnek velünk. A vagyonom a kp, ami még biztos értékkel is rendelkezik, átmegy egy másik vagyontárgyi formába, aminek az értéke a megvásárlás pillanatában legalább 20%-kal kevesebbet ér (új kocsi esetében). Hol itt a vagyonszerzés. Miért nem hívják ezt adónak, vagy közkeletübb nevén sarc-nak?

Pióca 2007.01.13. 22:16:13

Tudod, mit, Fehér Sas? Ne vegyél autót!
süti beállítások módosítása