Perben az igazságszolgáltatással
A Zugügyvéd talált egy kifejezetten erre az oldalra való írást a Népszabadságban. A cikk szerint jelenleg is sok száz per folyik az igazságszolgáltatás szereplőinek vélelmezett törvénysértései miatt - közöttük már milliárdos ügy is van -, nyerni kevesen tudnak. Gyakran két-három éven belül esély sincs az ítélethozatalra. Milliárdokat követelnek, de legfeljebb milliókat nyernek.
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zugugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5818295
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jogász 2006.11.30. 10:41:41
"Az igazságszolgáltatás szereplőinek vélelmezett törvénysértései?!"
Ez így helyes, amíg az igazságszolgáltatásnak egy másik szereplője jogerősen meg nem állapítja szereplőtársának törvénysértését.
Számos olyan "bíró" praktizál még jelenleg is, aki az államhatalom elleni merényletként éli meg az állam, valamely állami szerv, vagy éppen egy bíróság ellen indított pert.
Maga a jogalkotó is akként alkot normát, hogy lehetőleg ne kelljen az államnak fizetnie. Ha mégis kellene, akkor jön valamelyik bíróság a rozson át, és kimondja a szentenciát: "Önmagában a téves jogértelmezés - felróhatóság hiányában - nem alapozza meg a kártérítési felelősséget. Úgyszintén nem alapozza meg a felróhatóságot a bizonyítékok mérlegelése során elkövetett tévedés" (Legfelsőbb Bíróság Pf.III.21.102/1987/3. jogeset).
A bíró feladata a bizonyítékok egybevetése és mérlegelése alapján a tényállás megállapítása, és az arra a tényállásra irányadó norma alkalmazása. Ha erre egy bíró nem képes (van néhány ilyen), akkor menjen el ..... akárminek.
Kárkötelem X Y és az állam között csak akkor keletkezik, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható (Ptk. 349. §). Vegyünk egy példát! X Y-nal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja áll fenn (ehhez nem kell sok). Az illetőt annak rendje-módja szerint előzetes letartóztatásba helyezi a bíróság. X Y ez ellen fellebbezéssel él, de a megyei bíróság az I. fokon eljárt bíróság végzését hatályában fenntartja. Az idő telik, múlik, Eljön a tárgyalás. X Y-t a bíróság bűnösnek mondja ki, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli. A delikvens fellebbez. A II. fokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a delikvenst felmenti.
X Y-nak kárTALANÍTÁS a Be. 580. §-a alapján egyértelműen jár (bár ennek összege inkább sértés, mint kártalanítás), kárTÉRÍTÉS viszont csak az eljáró bíró felróható magatartása esetén ítélHETŐ meg.
Amint a fent idézett jogesetből kitűnik, nem "felróható" az, ha a bíró csak messziről ugatja a jogot, mint a kutya a holdat.
Legjobb, ha az ilyen per mielőbb kikerül a magyar joghatóság alól, és Straßburgban köt ki. Ott kissé másképpen működik a jog...
Ez így helyes, amíg az igazságszolgáltatásnak egy másik szereplője jogerősen meg nem állapítja szereplőtársának törvénysértését.
Számos olyan "bíró" praktizál még jelenleg is, aki az államhatalom elleni merényletként éli meg az állam, valamely állami szerv, vagy éppen egy bíróság ellen indított pert.
Maga a jogalkotó is akként alkot normát, hogy lehetőleg ne kelljen az államnak fizetnie. Ha mégis kellene, akkor jön valamelyik bíróság a rozson át, és kimondja a szentenciát: "Önmagában a téves jogértelmezés - felróhatóság hiányában - nem alapozza meg a kártérítési felelősséget. Úgyszintén nem alapozza meg a felróhatóságot a bizonyítékok mérlegelése során elkövetett tévedés" (Legfelsőbb Bíróság Pf.III.21.102/1987/3. jogeset).
A bíró feladata a bizonyítékok egybevetése és mérlegelése alapján a tényállás megállapítása, és az arra a tényállásra irányadó norma alkalmazása. Ha erre egy bíró nem képes (van néhány ilyen), akkor menjen el ..... akárminek.
Kárkötelem X Y és az állam között csak akkor keletkezik, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható (Ptk. 349. §). Vegyünk egy példát! X Y-nal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja áll fenn (ehhez nem kell sok). Az illetőt annak rendje-módja szerint előzetes letartóztatásba helyezi a bíróság. X Y ez ellen fellebbezéssel él, de a megyei bíróság az I. fokon eljárt bíróság végzését hatályában fenntartja. Az idő telik, múlik, Eljön a tárgyalás. X Y-t a bíróság bűnösnek mondja ki, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli. A delikvens fellebbez. A II. fokú bíróság az ítéletet megváltoztatja, és a delikvenst felmenti.
X Y-nak kárTALANÍTÁS a Be. 580. §-a alapján egyértelműen jár (bár ennek összege inkább sértés, mint kártalanítás), kárTÉRÍTÉS viszont csak az eljáró bíró felróható magatartása esetén ítélHETŐ meg.
Amint a fent idézett jogesetből kitűnik, nem "felróható" az, ha a bíró csak messziről ugatja a jogot, mint a kutya a holdat.
Legjobb, ha az ilyen per mielőbb kikerül a magyar joghatóság alól, és Straßburgban köt ki. Ott kissé másképpen működik a jog...
Utolsó kommentek